Blog

Jelentős mértékben alakíthatja át azt, amit eddig a SEO-ról gondoltunk, az a néhány napja nyilvánossá vált belső Google-dokumentum, mely feltételezések szerint keresési rangsorolási tényezőket sorol fel. Már amennyiben valóban a Google kereső működéséről szól. Sokak szerint fellebbent a fátyol a Google-kereső működéséről és valós rangsorolási tényezőiről, annak a jelentős oldalszámú dokumentumnak köszönhetően, mely még március elején jelent meg a GitHubon egy automatizált bot (yoshi-code-bot) révén, majd néhány héttel később - némi elemző munkát követően - Rand Fishkinnek, a SparkToro társalapítójának, a Moz korábbi vezetőjének köszönhetően vált nyilvánossá még május elején. Az adatok Erfan Azimi, az EA Eagle Digital digitális marketingügynökség vezérigazgatójának állítása szerint tőle kerültek Fishkinhez. Az információk egyébként a Google Content API Warehouse-ból származnak - mely egy belső verziója a nyilvános Document AI Warehouse áttekintésnek, mely hasonlóságot is mutat vele - , illetve egyes feltételezések szerint arra világítanak rá, hogy miként is működik a Google rangsorolási algoritmusa. Ennek kapcsán azért érdemes figyelembe venni, hogy itt egy “dokumentum-raktárról” van szó, tehát úgy tűnik, nem belső Google Search információk kerültek ki rangsorolásról és egyebekről, amit egyébként Fishkin sem állít (ellentétben Azimivel), pusztán belső Google-infókról van szó. Nagy kérdés, hogy a kiszivárgott adatoknak tényleg van-e közük a Google keresőhöz, vagy ahogy a neve is utal rá, csak egy külső API egy dokumentumtároló felépítéséhez. Ugyanakkor az információk így is árnyalják a SEO-ról eddig kialakított képet, annál is inkább, mivel abban megegyeznek a szakértők, hogy hiteles a dokumentum, tehát a Google-től származik. Azimi szerint ő is megmutatta korábbi Google-alkalmazottaknak a dokumentumokat, akik szintén megerősítették a hitelességét. De így járt el Fishkin is, aki három volt Google-alkalmazottal egyeztetett, és hasonló eredményre jutott. A Google viszont eddig nem nyilatkozott az ügyben. Mit állíthat a dokumentum, ha a keresésre vonatkoztatjuk? Fishkin, illetve az általa másik szakértőnek felkért Michail King, az iPullRank vezérigazgatója tehát ellenőrizte és elemezte a dokumentumokat, és néhány pontban összefoglalta, hogy mire jutott. És ha egyelőre kételyekkel közelítünk is hozzá, érdemes áttekinteni, mi is található benne, és milyen következtetést vonhatunk le a SEO-ra nézve, már ha valóban a keresésre vonatkozik, de most induljunk ki ebből. Az egyik legfontosabb megállapítás talán az lehet, hogy a Google szóvivőinek eddigi állításaival szemben a Google figyelembe veszi a felhasználói aktivitási adatokat. És persze az is fontos, hogy sok minden, amit eddig állítottak a rangsorolásról a Google szakemberei nem egészen úgy vannak, ahogy eddig mondták. A megállapítások: Az információk pontosak és márciusban még érvényben voltak. 2596 modulról tesz említést a dokumentáció, bennük 14 014 attribútummal. Csak a rangsorolási tényezőket sorolja fel, azok súlyozásáról nem tesz említést. King szerint olyan újra-rangsorolási tényezők szerepelnek benne, melyek egy-egy oldal pontszámát vagy annak rangsorolását módosítják vagy változtatják meg. Tartalmakat leértékelhet a Google olyan tényezők alapján, hogy például a link nem passzol a céloldalhoz, a találati oldali jelzések felhasználói elégedetlenséget mutatnak, a termékértékelések, a hely, a pontos egyezésű domain és a pornó jelenléte. A Google gyakorlatilag minden weboldalnak minden verzióját tárolja, melyet valaha indexelt. Tehát emlékszik minden változtatásra, ami egy adott weboldalon történt, ugyanakkor csak a legutolsó húsz változtatást használja fel az elemzéskor. A linkek fontosak: a linkek sokszínűsége és relevanciája továbbra is kulcsfontosságú tényező. A PageRank továbbra is működik: a főoldal PageRankjét figyelembe veszik a rangsorolásnál minden egyes aloldal esetében. A felhasználói kattintások számítanak a rangsorolásnál, ezeket mindenféle szempontból méri a Google a találati oldalakon: goodClicks, badClicks, lastLongestClicks, megtekintések, stb. A rövidebb tartalmak eredetiség alapján pontszámot kapnak 0-512 között, ahogy bizonyos témájú tartalmaknál is pontoz a Google, így például az egészség- vagy utazás-témáknál vagy a híreknél. King mindezek alapján azt a tanulságot vonta le, hogy a weboldalaknak “sikeres” kattintásokat kell lehetőleg gyűjteni minél több keresőkifejezésre, valamint a linkek sokszínűségére kell törekedni a jó helyezés érdekében. Tehát a minőségi forgalom növelésére kell törekedni, és ennek a forgalomnak jó felhasználó élményt kell nyújtani, ami azt jelzi a Google-nak, hogy az oldal megérdemli a rangsorolást. Egyébként az is kiderült, hogy a márkanév rendkívül fontos. Ezért Fishkin azt tanácsolja, hogy a cégeknek egy népszerű, jól ismert márka építésére kell törekedni az adott területen, mégpedig a Google-keresésen kívül, hogy aztán a Google-keresésben jól szerepelhessenek az oldalak. Az is figyelemre méltó, hogy miközben a Google korábban tagadta a weboldal-hitelességi pontszám létezését, úgy tűnik, hogy mégis használja.  A rangsorolásnál ugyancsak használja a Chrome böngészőből származó felhasználói adatokat, mind az egyes aloldalakra vonatkoztatva, mind a teljes dominre nézve. Úgy tűnik, hogy a Chrome-felhasználók teljes kattintási folyamatát figyelembe veszi a rangsorolásnál. (Amit egyébként szintén tagadtak a Google-szóvivők). Emellett vannak úgynevezett “fehérlistái” különböző téma-csoportokba tartozó domainekről, így például a választások vagy a Covid kapcsán. Ez azt jelenti, hogy bizonyos érzékeny témákban van arra befolyása, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresésekre. A kis oldalakat külön értékeli, ugyanis erre létezik egy modulja, vagyis ez alapján segítheti vagy értékelhet le kisebb személyes oldalakat vagy blogokat. Ezt azonban pontosan nem lehet tudni a dokumentum alapján. További fontos tényezők: A frissesség számít: a Google figyelembe veszi az URL-ek és tartalmak dátumait a rangsorolásnál. Meghatározza, hogy egy tartalom a fő témájába tartozik-e egy oldalnak vagy sem. Tárolja a domainregisztrációs információkat. Az oldalak címei fontosak: a Google értékeli, hogy mennyire passzol egy oldal címe a keresőkifejezéshez. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy mint korábban említettük, súlyozásról nem esik szó ezen rangsorolási tényezők kapcsán. Ez azt jelenti, hogy csak azért, mert valamiről szó esik az API-dokumentációban, annak mindjárt jelentős hatása van a keresési eredményekre (már ha egyáltalán a dokumentum a Google-keresésre vonatkozik). Nem véletlen, hogy szakértők egy része óvatosságra int az új információk alapján.  Emellett figyelembe kell venni, hogy a dokumentum - még ha teljesen pontos is és a kersésre vonatkozik - csak a pillanatnyi állapotát tükrözheti a rangsorolási tényezőknek, márpedig a változás folyamatos.  Mit jelent mindez a SEO-ra nézve? Mindenesetre néhány következtetés levontható a kiszivárgott információk alapján. Egyrészt az, hogy érdemes figyelni a kattintási adatokra és a felhasználói aktivitásra, mivel ezek közvetlen rangsorolási tényezők, a Google korábbi állításaival szemben. Vagyis fontosak a jó címek és aktivitásra késztető meta leírások, melyek az átkattintási arányt növelhetik. A felhasználói élmény javítása érdekében fontos a gyors oldal, a könnyű navigáció az oldalon és az az oldalon belüli továbbkattintás elérése, hogy csökkenjen a visszafordulási arány, mert ezt figyelembe veszi a Google. És nem csak a keresőből származó forgalom számít, hanem a közösségi média platformokról és az e-mailekből származó is, melyek szintén pozitív aktivitási jelzést küldenek. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a tartalmaknál kiemelkedő fontossága van a minőségnek és a relevanciának, de a kattintásokra, aktivitásra összpontosításnak a minőségi tartalmakat kell támogatnia, nem pedig helyettesítenie. A linkekkel is érdemes foglalkozni, mégpedig azt figyelembe véve, hogy azoknak a linkeknek, melyek átkattintást eredményeznek, illetve látogatottab oldalra mutatnak, nagyobb a súlyuk, mint a kevésbé népszerű oldalakra mutatóknak. Ez persze nem mond ellent annak, amit eddig is tudtunk a linképítés kapcsán.  Ami viszont egy új szempont lehet, hogy mennyire fontos a márkanév, hiszen, mint kiderült: a Google márkával kapcsolatos jelzéseket használ a rangsorolásnál. Ide olyan mérőszámok tartozhatnak, mint a márkaemlítések, keresések a márkanévre, illetve a márka tekintélye. A SEO-ban tehát ezentúl hangsúlyozni kell a márkaépítés, a márkaismertség, a tekintély és hitelesség fontosságát, ami nem csak az online-ra érvényes, hanem offline is. Utóbbi tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy fontosak a megbízható médiaoldalakról származó márkamlítesek, - megjelenések és persze az innen származó linkek. Használni kell a hagyományos PR-t, a hirdetések, a szponzorációkat a márkaépítéshez. Azt kell elérni, hogy minél több márkakeresés történjen, ehhez pedig más marketing csatornákat kell használni a keresőn kívül. Jót tesz egy aktív közösség a social media platformokon a márkának. Tekintély és hitelesség építése a szakértelem és annak bemutatása révén. A cél, hogy minél több felhasználó keressen rá a márkádra és kapcsolódjon hozzá, mivel ezek adnak pozitív jelzést a Google számára. Egyelőre ennyi, de az elkövetkező napokban hetekben még nyilván rengeteg elemzéssel fogunk találkozni a szakértők tollából, hiszen a kiszivárgott információk elegendő alapanyagot adnak most a tartalomkészítéshez SEO témában. Ugyanakkor az látható, hogy a SEO alapjai még akkor sem rendültek meg, ha valóban a keresésre vonatkozónak az infók, hiszen az továbbra is érvényes, hogy a jó minőségű, releváns, felhasználó-központú tartalom a legfontosabb továbbra is. Mindössze az derült ki, hogy más szempontokat is figyelembe vesz ennek értékelésére a Google, mint amiről eddig beszéltek. 

Mivel a weboldaltulajdonosok elviekben arra törekszenek, hogy gyorsabb legyen a weboldaluk, ezért a számokat tekintve folyamatos javulást kellene látnunk. Ez valóban látszik is az átlagokat tekintve, de a helyzet azért messze van a tökéletestől. Habár mindenki a gyorsabb weboldalakat szereti, és a Google is erre ösztönzi a weboldaltulajdonosokat a webes vitals mutatókon keresztül, így azt gondolhatnánk, hogy egyre jobb a helyzet ilyen tekintetben, lassan elérjük a pillanatok alatt betöltődő weboldalak korszakát. Sok weboldal esetében valóban így áll a helyzet, bőven akadnak azonban kivételek.  Egy vizsgálat alapján - melyet a webfigyeléssel foglalkozó DebugBear készített - az derül ki, hogy az átlagos weboldal főoldala egy átlagos látogató számára egészen pontosan 1,3 másodperc alatt töltődik be. Az adat a Google Chrome felhasználói élmény jelentésén (CrUX) alapul, mely valós számokat gyűjt több millió weboldalról, és a legnagyobb vizuális tartalomválaszt (Largest Contentful Paint, LCP) veszi figyelembe. Ez a szám azt mutatja, hogy mikor válik láthatóvá a weboldalra megérkező felhasználó számára a fő tartalmi elem. (Forrás: DebugBear) Az 1,3 másodperc egyébként nem átlag, hanem mediánérték, tehát a weboldalak legnagyobb számban ilyen értéket mutatnak. Ugyanakkor az adatok rendkívüli módon szórnak, így megerősítik a felhasználók által webes böngészés közben tapasztaltakat, jelesül azt, hogy akadnak “tetű lassú” weboldalak a weben. A mobil weboldalak 25 százalékán a felhasználóknak 2,1 másodpercet kell várnia az oldal fő elemének betöltődésére. Ugyanakkor a leglassabb egy százalék esetében ugyanez az átlagérték már 5,7 másodperc mobilon. Egyébként a legrosszabb 10 százalék esetében a felhasználók 10 százalékának több mint 5 másodpercet kell várnia a fő tartalmi elem megjelenésére.  (Forrás: DebugBear) Az is lényeges megállapítása ugyanakkor a vizsgálatnak, hogy még a gyorsabb weboldalak esetében is előfordulnak olyan oldalmegtekintések, melyek túl lassúak. Az adatok ugyanis nagyon változatosak attól függően, hogy milyen eszközről vagy földrajzi elhelyezkedésről van szó a felhasználó esetében: az asztali gépes weboldalak jellemzően gyorsabbak, mint a mobilon megjelenők: előbbiek 1,1 másodperc alatt töltődnek be átlagosan az LCP-t figyelembe véve, utóbbiak 1,4 másodperc alatt. Míg a mobilos weboldalak 25 százaléka esetében egy másodperc alatt van az LCP értéke, addig 10 százalékuknál 4 másodperc felett. A jelentés világossá tette, hogy a hálózati sebesség és az eszköz processzorsebessége meghatározza azt, hogy milyen gyorsan töltődnek be az oldalak, és ez jelentős eltéréseket okoz az egyes országokban elérhető sebességek között is.  (Forrás: DebugBear) A tanulmány azt is megállapította, hogy a népszerűbb weboldalak általában gyorsabbak: a top 1000 oldal esetében az LCP mediánértéke 1,1 másodperc, míg a top 10 millió esetében 1,4 másodperc. Az eltérések ellenére azt lehet látni, hogy a weboldalak gyorsabbá váltak az elmúlt években. És nem csak az LCP-t hanem más mérőszámokat, így például az első vizuális tartalomválaszt (FCP) tekintve is. Utóbbi azért lehet érdekes, mert míg az LCP esetében annak meghatározása némileg változott, addig az első vizuális tartalomválasz meglehetősen stabil fogalom.  A növekedéshez persze nem a weboldaltulajdonosok nagy igyekezete vezetett, hanem leginkább az, hogy az idők folyamán gyorsabbá váltak az eszközök és a hálózatok is, miközben maga a Chrome böngésző is jobban optimalizált lett. (Forrás: DebugBear) A tanulmány szerint a lényeg tehát, hogy a weboldalsebességek folyamatosan javulnak, még ha az eltérések jelentősek is a weboldalak között. Ugyanakkor mivel a felhasználók sokféle weboldalt meglátogatnak nap mint nap, belefutnak olyanokba is, melyek rendkívül lassúak, ezért az a benyomásuk támadhat, hogy továbbra sincs javulás a weboldalsebességeknél.  És a Te weboldalad mennyire gyors? Ehhez nézz rá a webes vitals mutatóknál az LCP értékre a felhasználói élmény jelentésnél. Ha találsz olyan szegmenst, ahol problémát jelez a Google, akkor érdemes lehet némi sebességoptimalizálásba kezdeni. Ha külföldi felhasználóid is vannak, akkor országonként is érdemes vizsgálni a helyzetet. Ha gyenge értékeket találsz egyes helyszíneken, akkor érdemes lehet elgondolkodni a CDN használatán.  

A Google SGE-vel (Search Generative Experience) a “tízes találati oldalakon” is megjelenik a mesterséges intelligencia. A folyamat pedig nyilván itt nem áll meg. Meddig van még értelme a hagyományos keresőoptimalizálásnak? Jó pár országban és nyelven már elérhető a Google SGE a találati oldalakon, de már régóta működik a Microsoft Copilot is keresési célokra, illetve bármely mesterséges intelligenciával meghajtott csevegő-alkalmazás is jó megoldás lehet keresésre. Az AI-alapú keresés tehát elindult hódító útjára, és Sundar Pichai, a Google és az Alphabet vezérigazgatója szerint az embereknek eddigi tapasztalataik szerint tetszik is a dolog, úgyhogy ebbe az irányba tartanak. Elfoglalja a keresést az AI A Google SGE pedig még közelebb hozza mindenkihez az AI-alapú keresést, hiszen a hagyományos “tízes találati oldalakon” kínálja a mesterséges intelligencia által generált válaszokat. Egy vizsgálat szerint, ha már be van kapcsolva az opció az adott felhasználónál, akkor a keresések 86,83 százalékában jelenik meg valamilyen SGE-elem a találati oldalakon. Viszont az ebben megjelenő linkek csak az esetek egy egészen kis töredékében (4,5%) egyeznek a találati oldal első oldalán egyébként megjelenő linkekkel, vagyis ebből az következik, hogy teljesen más a SEO-ja, mint az eddig megszokott. Ráadásul az AI válasza a hagyományos 10 találatot jelentős mértékben lejjebb is tolja az oldalon, gyakorlatilag kiszorítja hajtás alá. Nálunk ez még inkább a jövő zenéje, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy milyen hatással lesz ez - illetve úgy összességében az AI térnyerése a kereséseknél - a weboldalak forgalmára nézve. Attól most tekintsünk el, hogy a Google algoritmusfrissítései az egyes weboldalak forgalmát legalább ennyire, ha nem még inkább veszélyeztetik - sok esetben megfejthetetlenül - mostanában, és már ez bizonytalanná teszi, hogy érdemes-e SEO-erőfeszítéseket tenni, hanem nézzük, mik a lehetőségek a mesterséges intelligencia korában. Felére csökkenő organikus forgalom a weboldalakon Talán nem meglepő, hogy a Gartner azt jósolja, hogy a weboldalaknak a találati oldalakról származó organikus forgalma 2028-ra a felére fog csökkenni.  Eddig az átlagos weboldalak esetében a forgalom 53 százaléka érkezett organikus keresésekből, ráadásul ez az organikus forgalom sok esetben jó minőségű forgalom volt, különösen a long tail kulsszavaknál, melyeket az SGE igencsak veszélyeztet a jellege miatt. A cég azonban 2028-ról beszél, egyelőre az átlagos magyar felhasználó nem találkozik az SGE-vel, mely még akkor sem jelenik meg egyébként minden találati oldalon, ha valaki használhatja már és regisztrált a Google Labsben.  Ugyanakkor az eddigiek alapján az már látható, hogy az SGE használata vonzó lehet majd, hiszen a korábbinál összetettebb felhasználói kérdésekre is képes lesz választ adni. Ráadásul egy összefoglaló információs blokkot állít össze a keresett témában egyből a hajtás felett a felhasználó számára, akinek így nemhogy a weboldalak linkjeire nem kell kattintania, de még görgetnie sem. És persze, ha további infókat akar, mélyebben leásna bármely keresett témában, akkor persze az ajánlott linkekből válogathat, illetve kapcsolódó témákat sorol neki a Google. Nincs tehát indoka a tízes találati listát nézegetni. Mivel az SGE-válasz lenyomja az organikus 10-es listát, ráadásul közvetlen választ ad a felhasználó kérdésére, így nagy eséllyel ezt fogják használni az emberek, ahogy eddig is jellemzően az első néhány találatra kattintottak csak. Egy másik becslés szerint mintegy 18-64 százalékos forgalomcsökkenésre számíthatnak a weboldalak a forgalomban. Hogy pontosan mekkorára, az a témától, azaz iparágtól is függ, a legnagyobb csökkenés (76%) az egészségügyi kereséseknél következhet be, ebben a témában tudja leginkább kiváltani az SGE a weboldalakra kattintgatást.  Csökkenést hoz tehát az SGE a weboldalak számára az elkövetkező években, és gyakorlatilag kilöki őket sok esetben a találati oldalakról. Így eljutunk a kérdéshez, hogy érdemes-e még keresőoptimalizálással foglalkozniuk a weboldaltulajdonosoknak? Különösen abban az esetben merülhet fel a kérdés, ha a fentebb linkelt egyik kutatás azon megállapításából indulunk ki, hogy nem az első találatok között szereplő oldalakról válogatja a válaszokat a Google. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a hagyományos SEO ahhoz sem feltétlenül segít hozzá, hogy esetleg az SGE-blokkba bekerüljön az oldal linkje. Egyelőre viszont leginkább csak feltételezések vannak a “hogyan továbbal” kapcsolatban, mindenesetre a minőségi tartalom feltehetően a továbbiakban sem lesz megkerülhető, még ha a gyakorlatban sok ellenpéldát is találtunk erre - különösen a magyar nyelvű oldalaknál -, holott ez régóta evidencia. Úgy tűnik viszont, hogy a linkek tovább devalválódnak, és azok a megoldások működhetnek a leginkább, melyek a szofisztikáltabb SEO-tanácsadások során eddig is fel szoktak bukkani. Az biztos, hogy a jó tartalom mellett továbbra is figyelni kell a kulcsszavakra, főként a long tail kulcsszavakra való optimalizálásra, a tartalmak hasznosságára és pontosságára, melynek összhangban kell lennie a felhasználói igényekkel. A szövegek minősége is nyilván alapvető fontosságú, illetve, hogy az egyes szövegrészek önállóan is megálljanak a lábukon, mivel az AI alapvatően részleteket ragad ki egy-egy nagyobb tartalomból. Újdonságot tehát még nem nagyon lehet mondani a korábbi SEO-tanácsokhoz képest, egyelőre működnek a régi SEO-módszerek - bár a Google váratlan hatású algoritmusfrissítései miatt ez egyre kevésbé biztos -, ennek ellenére valamennyire a jövőre is fel kell készülni, ami nem 10-20 év múlva fog gyökeresen megváltozni, hanem éppen most.

Az AdSense a Google ingyenes hirdetési platformja, melynek révén Te is kereshetsz némi pénzt, ha van egy weboldalad, és hajlandó vagy hirdetéseket megjeleníteni rajta. De mennyi bevételre számíthatsz, mitől függ az összeg nagysága, és hogyan növelhető? Erre is adunk tippeket. Az AdSense egy ingyenes hirdetési rendszer, mely lehetővé teszi a weboldalak számára, hogy a Google által szervezett hirdetéseket jelenítsenek meg. A hirdető cégek az AdSense-en keresztül fizetnek a hirdetést közzétevőknek, mégpedig kattintás vagy megjelenés alapján. Egy weboldalon egy AdSense-hirdetés pont úgy néz ki, mint bármely más hirdetés, csak a bal felső sarkában lévő jelek alapján, és az alul elhelyezkedő „Hirdetés” felirat alapján lehet megkülönböztetni. MI KELL AHHOZ, HOGY A TE WEBOLDALADON IS FUSSON AZ ADSENSE? Először is létre kell hoznod egy AdSense-fiókot, ami után a Google ellenőrizni fogja a weboldalad, hogy megfelel-e az irányelveinek. Amennyiben jóváhagyja az oldalt, hozzá kell adni egy kódot a weboldaladhoz, majd ki kell választanod a hirdetési formátumokat, illetve, hogy ezek hol jelenjenek meg az oldaladon. A hirdetések megjelenhetnek többek között a szövegtörzsben, a kijelző szélén vagy akár a teljes kijelzőt is betölthetik. A többi igazából már a Google dolga: az AdSense kiválasztja azokat a hirdetéseket, melyek megjelennek a weboldaladon. Elkezdődik a licitálás a hirdetési helyekre, melyek közé a Te weboldalad is csatlakozott. Amennyiben érdekel, hogyan is működik a hirdetésaukció rendszere, itt olvashatsz róla részletesebben. A megjelent hirdetések után pénzt kapsz a Google-től. Ehhez persze meg kell adnod a fizetési információkat, személyes adatokat. Ha ez megtörtént, akkor a Google minden hónap végén utalja az összeget a kattintások, megjelenések, vagy más interakciók után, melyek a weboldaladon megjelenő hirdetésekhez kapcsolódtak. A weboldal tulajdonosa egyébként a hirdetési bevétel 68 százalékát kapja meg. Az ezzel kapcsolatos információkat itt találod.   MENNYIT KERESHETSZ AZ ADSENSE-SZEL? Ez az a kérdés, ami mindenkit érdekel, de nem kapsz rá pontos választ addig, amíg nem indítod el az oldaladon az AdSense-t. Az összeg ugyanis számos tényezőtől függ, többek között: mekkora a forgalmad milyen a közönséged honnan jönnek hol jelennek meg a hirdetések a weboldaladon Ugyanakkor egy becslést az AdSense bevételkalkulátora is tud adni. Itt be kell állítani a helyet, az oldalt kategóriába kell sorolni, aztán megadni a havi oldalmegtekintések számát a csúszkával, majd ezután kapsz egy becslést a várható éves bevételről: Azt persze a Google is megjegyzi, hogy ezt az összeget azért nem garantálja, hiszen, mint írják, „a tényleges bevétel számos további tényezőtől is függ, például a hirdetői kereslettől, a felhasználó tartózkodási helyétől, a felhasználó eszközétől, a tartalom ágazatától, a szezonális eltérésektől, a hirdetés méretétől és a devizaárfolyamoktól”. Az AdSense egyébként két modell alapján számolja a bevételeket: kattintás megjelenés A kattintás alapú számításnál azt figyeli, hogy a felhasználó milyen gyakran kattint a hirdetésre az oldaladon, és azt beszorozza a kattintás költségével (CPC). A CPC pedig azt jelenti, hogy mennyit fizet egy hirdető egy felhasználói kattintásért. A megjelenésenkénti jutalék kiszámításánál viszont azt veszi figyelembe, hogy milyen gyakran nézik meg a felhasználók a hirdetést az oldaladon, majd azt beszorozza az úgynevezett CPM értékkel (cost per miles: ezer megjelenés költsége). Vagyis azon alapul, hogy a hirdető mennyit fizet ezer megjelenésért. Bárhogy is számol a Google, olyan tényező, mint a közönséged, a hirdetési formátumok, a helyszín mind befolyásolja a végső összeget. A kalkulátor pedig ad egy durva becslést, hogy mekkora lehet ez az összeg, de valójában egyáltalán nem biztos, hogy ennyit fogsz keresni. A pontos érték csak akkor derül ki, ha elindítod az oldaladon az AdSense-t. HOGYAN KERESHETSZ TÖBB PÉNZT AZ ADSENSE-SZEL? Amennyiben az első tapasztalatok alapján kevésnek tűnik az összeg, akkor van néhány olyan tényező, amire érdemes figyelni, vagy amin lehet változtatni a jobb eredmény elérése érdekében. Kövesd az irányelveket! A Google meglehetősen szigorú „programszabályzatot” alkalmaz az AdSense-nél is, elsősorban azért, hogy megelőzzék az olyan trükköket, melyekkel fel lehet pumpálni a bevételeket. Tehát nem megengedett például: a saját hirdetésedre történő kattintás mások ösztönzése a hirdetésre kattintásra a felhasználók átirányítása más weboldalakra forgalom vagy kattintás vásárlása stb. Amennyiben valamelyik tilalmat megszeged, akkor a Google felfüggesztheti a fiókodat. Úgyhogy érdemes először végigolvasni, hogy pontosan milyen szabályokat kell betartani. Rendszeresen tegyél közzé népszerű, SEO-zott tartalmakat Az AdSense bevételeidet alapvetően a forgalom határozza meg. Forgalom nélkül nem lesz sem kattintás, sem megtekintés, így bevétel sem. A forgalomhoz pedig kell a rendszeresen megjelenő, jó tartalom, mely jó helyen jelenik meg a keresőben. Ez alapvetően keresőoptimalizálást (is) jelent, amit most nem ragoznánk, számos bejegyzésünk született már a témában. Ha nem vagy benne járatos, akkor érdemes itt kezdeni az ismerkedést a SEO-val, de egyébként eléggé szerteágazó a téma, minden fontos elemével külön bejegyzésben foglalkoztunk. Tedd a hirdetésed a hajtás fölé! A hirdetéselhelyezés az egyik legfontosabb tényező a kattintás- vagy megtekintésszám növelésénél. Ami a legjobban működik hirdetéselhelyezésnél is, az a hajtás feletti rész. Az a rész, amit a látogatók görgetés nélkül is látnak a weboldaladból. Hirdetést érdemes ide helyezni, ugyanakkor mindig figyelembe kell venni, hogy az emberek a tartalmad miatt jönnek a weboldaladra, nem a hirdetések miatt. Ha a hirdetésektől nem találják a tartalmat, az eléggé lerontja a felhasználói élményt. A megfelelő egyensúlyt viszont elég nehéz megtalálni. Rábízhatod egyébként a Google-re is a hirdetések elhelyezését, ha bekapcsolod az „automatikus hirdetéseket”. Ilyenkor a Google végignézi a weboldalad és olyan helyeken jeleníti meg a hirdetéseket, melyeknél azt gondolja, hogy jól teljesítenek majd. Ugyanakkor nem árt a Google után egy ellenőrzést végezned, mert lehet, hogy a közönséged számára zavaró helyeket fogja megtalálni. Használd az AdSense kísérleteket! A kísérletek segítségével különböző hirdetési beállításokat hasonlíthatsz össze az AdSense-ben. A Google ilyenkor megosztja a forgalmat a két különböző beállítás között, és mindegyiknek méri a teljesítményét. Lehet tesztelni különböző link-színeket, keretet, hirdetési méretet és stílust (link, banner, kép, videó). Ahhoz, hogy megalapozott döntést tudj hozni, tesztelni kell. Anélkül csak találgatsz, és a saját bevételeidet rontod. A kísérletekről itt találsz további részleteket. Kategória: Webmarketin   

Az idei év elején megkezdte a már több éve beharangozott cookie-szigorítást a Google a Chrome esetében. Ez év végére elér mindenkihez, aki ezt a böngészőt használja. Hogyan érinti a változás a weboldaltulajdonosokat? 2024. január 4-én a Google, ígéretének megfelelően elkezdte a harmadik féltől származó cookie-k blokkolását a Chrome-böngészőben. Első körben a kivezetés mindössze a felhasználók 1 százalékát érinti, és csak második körben, az év második felében kerül sor arra, hogy a felhasználók nagyobb részét is érintse a változás, majd aztán 2024 végére már mindenkit. A két szakaszra azért van szükség, hogy az elsőben - kevesebb felhasználót érintve - tesztelni tudják a cookie-változás hatását, mielőtt nagyobb tömegeket is elérnek vele. Emellett arra is jó a teszt-fázis, hogy a weboldalak is megállapíthassák, hogy miként érinti őket a harmadik féltől származó cookie-k tiltása. Chrome A harmadik féltől származó sütik egyébként már évtizedek óta velünk vannak a weben. A Google 2020 januárjában bejelentett lépésével csak követ több más böngészőt (Firefox, Brave, Safari), melyek már korábban leállították a harmadik féltől származó cookie-k használatát. Ugyanakkor a lépés most azért keltett nagyobb visszhangot, mivel a Chrome óriási piaci részesedése miatt nagyobb a súlya, mint a korábbiaknál. Most már a Google is eljutott oda, hogy meg akarja szüntetni ezt a hagyományos nyomkövetési megoldást adatvédelemre hivatkozva. Ugyanakkor új szabványokat vezetne be, melyek segítségével cookie-k nélkül is lehetővé válik a felhasználók számára releváns hirdetések megjelenítése, de ezek már valamivel komolyabb adatvédelmet és biztonságot kínálnak a számukra. Miért van erre szükség? A magyarázatot kezdjük ott, hogy a cookie-k vagy sütik olyan kis szöveges fájlok, melyeket a felhasználók böngészőjében helyeznek el a weboldalak. Ezekből a cookie-kból többféle is létezik: az első féltől származó sütiket maga a weboldal készíti a felhasználói számára, például azért, mert segítségével meghatározható a felhasználó által használt eszköz, vagy mert olyan információkat tudnak így tárolni, melyek javítják a böngészési élményt. Ilyen például webáruházaknál a kosárban lévő termékek megőrzése vagy a felhasználó bejelentkezésének fenntartása. Ezeknél a sütiknél nem lesz változás. A harmadik féltől származó cookie-knál viszont lesz változás. Ezek ugyanis a cookie-k másik típusába tartoznak, és olyan fájlok, melyeket nem a meglátogatott weboldal helyez el a felhasználó eszközén, hanem egy oda kapcsolódó külső fél. Ezek a sütik képesek nyomon követni a felhasználókat különböző weboldalakon, így adatok gyűjthetők többek között a böngészési szokásairól, az érdeklődési köreiről, a használt eszköznek a paramétereiről, sok más egyéb információ mellett. Ezen adatok birtokában pedig a külső vagy harmadik fél egy kiterjedt és részletes profilt készíthet a felhasználóról, és ezt el is adhatja például a hirdetőknek. Az adatok ugyanis remekül használhatók hirdetési célzásnál, akár úgy, hogy a felhasználó sokszor egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mennyi és milyen adatokat gyűjtöttek és gyűjtenek róla a cookie-k által. Annak ellenére, hogy most már jó pár éve kötelező az EU-ban a cookie-tájékoztatás, melynek révén azért nagyobb a rálátása a laikusoknak is a cookie-k tevékenységére, és akár tiltani is tudja ezek egy részét. Mit jelent a változás a hirdetők és weboldalak számára? A változás persze némi aggodalommal tölti el a hirdetőket, marketingcégeket, illetve azokat is, akik attól tartanak, hogy innentől kezdve még kétesebb megoldásokkal fognak próbálkozni ezek a cégek annak érdekében, hogy továbbra is nyomon kövessék a felhasználókat. A hirdetők és a hirdetési piacon működő cégek ugyanis eddig elsősorban a jól ismert cookie-kra alapozták a működésüket, de az eddigi adatgyűjtési megoldásokat most dobhatják a kukába, és valami újat kell kitalálniuk. A januárban elindult első szakasz során mindenesetre el is kezdhetnek felkészülni a változásra, ha még nem tették volna. Az átállás az olyan cégek számára nem jelent csak megrázkódtatást, melyek bejelentkezett felhasználóktól szerzik az adatokat, mint ahogy többek között a Google, a Facebook vagy az Amazon. A weboldalaknak és a hirdetőknek tehát meg kell találniuk azokat az új módszereket, melyekkel továbbra is releváns hirdetésekkel érhetik el a felhasználókat. Ide tartoznak olyan megoldások, mint az úgynevezett ID5 vagy az Audigen Hadron ID-ja, melyek már komolyabban veszik az adatvédelmet. Innentől már nem is lesz szükség cookie-jóváhagyásra? A harmadik féltől származó sütik tiltása a Chrome-ban nem jelenti azt, hogy nem lesz a továbbiakban szükség a weboldalakon megjelenő felhasználói cookie-jóváhagyásra. Már csak azért sem, mert a harmadik féltől származó cookie-k használata helyett más nyomkövetési módszerek kerülnek használatba. Ezekről egyébként nem feltétlenül tudnak akár a weboldaltulajdonosok sem - hacsak külön nem vizsgálják -, mivel beépülnek a weboldalakon használt alkalmazásokba. A felhasználói hozzájárulás tehát továbbra is marad, hiszen az Európai Unió által alkalmazott GDPR általi szabályozása nem csak a harmadik féltől származó cookie-k használatára vonatkozik, hanem általánosan véve az adatgyűjtésre, azok feldolgozására reklám-célokból. És ez teljesen független attól, hogy milyen módszert használva történik az adatgyűjtés. A weboldalaknak tehát a továbbiakban is világosan tájékoztatniuk kell a látogatókat az ott használt nyomkövető technológiákról - és persze tudniuk is az oldalukon megjelenőkről -, részletesen bemutatva ezeket, ismertetve az adatgyűjtés célját és időtartamát, valamint lehetővé kell tenni, hogy ezekhez az adatokhoz kérésre hozzáférjenek, illetve a korábban megadott hozzájárulást vissza tudják vonni. Erre használhatók a piacon elérhető kész megoldások, melyek jellemzően havidíjasok, illetve természetesen egyénileg is lefejleszthetők ezek az engedélykérések a weboldaltulajdonos által meghatározott tartalommal, mely igazodik az oldalon történő valós adatgyűjtéshez.

A kormány 2023 végén hozott rendelete szerint március 28-ától a webáruházaknak a Magyar Posta logisztikai szolgáltatását is fel kell ajánlaniuk a vásárlóiknak. Emiatt az egyedi fejlesztésű webáruházak esetében némi fejlesztésre szükség lesz. A tavalyi év decemberének utolsó napjaiban a kormány módosította a postai szolgáltatások nyújtásának részletes szabályait tartalmazó 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletet (postai kormányrendelet). A rendelet szerint „3/A. § A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése érdekében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi.” A rendelet kihirdetése után 90 nappal, vagyis március 28-án lép hatályba, Magyarországon pedig az egyetemes postai szolgáltató a Magyar Posta, melynek állammal kötött szerződése 2030 végéig tart. A módosítás valamennyi magyarországi, valamint a Magyarországra értékesítési tevékenységet végző külföldi webáruházat érinti, és előírja számukra, hogy 2024. március 28-tól az általuk értékesített áruk kézbesítéséhez a honlapjukon választási lehetőségként tüntessék fel a Magyar Posta Zrt. által nyújtott postai (kézbesítési) szolgáltatást is. Fontos, hogy itt választási lehetőségről van szó, azaz a fogyasztó továbbra is szabadon választhat futárszolgálatot, tehát a rendelet nem biztosít kizárólagosságot a Postának, így nem csorbul a webáruházak szerződéskötési szabadsága, és bármely futárszolgálattal megállapodhatnak az együttműködésről. A Magyar Posta február végén az ehhez kapcsolódó árlistát, tudnivalókat és kapcsolódó regisztrációs felületet is közzétette, melyet egyedi szerződés eltérő rendelkezése hiányában kell figyelembe venni és alkalmazni. E szerint nem lehet tetszőleges árakat megszabniuk a webshopoknak, hanem az alábbi árakat kell feltüntetni: Csomagautomatába, Posta Pontra vagy postára kézbesítve: bruttó 990 Ft/db.- Háznál történő kézbesítés esetén: 0-10 kg-ig bruttó 1990 Ft/db.- Háznál történő kézbesítés esetén: 10-20 kg-ig bruttó 2990 Ft/db.- Háznál történő kézbesítés esetén: 20-40 kg-ig bruttó 5990 Ft/db. Ezen díjak alkalmazása és feltüntetése esetén tehát nem is kell külön szerződést kötniük a webáruház üzemeltetőjének a postával, elegendő az űrlapot kitölteni. Ugyanakkor a posta arra is felhívja a figyelmet, hogy ha egy webáruház "az általános szerződési feltételeinkben meghatározott postai szolgáltatást veszi igénybe, abban az esetben az Ön vásárlója által megrendelt terméket nem áll módunkban az Ön telephelyén felvenni". Ez tehát azt jelenti, hogy ha nincs egyedi szerződés a Postával, akkor nem szállítja el a telephelyről a csomagokat, így azokat el kell vinni a legközelebbi felvételi pontra, vagy a gyakorlatban egy közeli Postára. Aki viszont már korábban kötött egyedi szerződést a Postával, annak nincs most teendője. Ahogy azoknak sincs, akik olyan speciális terméket forgalmaznak, amelynek szállítását a posta nem vállalja, és azt az általános szerződési feltételeiben kizárja. Egyedi szerződést persze bármikor lehet kötni, ezekről azt érdemes tudni, hogy a Posta a szerződő üzleti partnereinek a postai szolgáltatáshoz kapcsolódó többletszolgáltatásokat kedvezőbb áron nyújtja, továbbá a megrendelt értékesített termékek háznál történő átvétele is lehetséges. Ehhez viszont be kell vállalnia egy minimum feladott csomag-mennyiséget ahhoz, hogy megkapja a kényelmi szolgáltatásokat és a díjkedvezményt. Az egyedi szerződéses ár tehát függ a webshop által vállalt feladási mennyiségtől, míg a szerződés nélkül, regisztrációval elérhető szolgáltatásnál akár egy darab csomag feladása is kezdeményezhető az arra jogosult piaci szereplőnek a meghatározott áron. Az egyedi szerződéskötési igényt a posta minden esetben elbírálja, és a vállalt küldeményfeladási volumen alapján ad árajánlatot a webshopnak. Természetesen a gyakorlatban már eddig is nagyon sok webáruház kötött szerződést a Postával, illetve a webshop-szolgáltató rendszerek, mint például a Shopify, a Shoprenter vagy az Unas esetében integrálva van az MPL-szállítás, csak ki kell választani az opciót. A Magyar Posta egyébként felvette a kapcsolatot a legnagyobb webshopmotor-fejlesztőkkel, hogy a postai kézbesítési szolgáltatás lehetőségét határidőre elérhetővé tegyék a jogszabály alapján a rendszereikben. Ugyanakkor az egyedi fejlesztésű webáruházak esetében némi fejlesztésre szükség lesz, hogy megjelenjen és működjön a postai szállítás opció, amennyiben még nincs. Végül érdemes megjegyezni, hogy egyrészt érdekes lesz, a gyakorlatban ez milyen forgalomnövekedéssel jár a Magyar Posta számára, és hogy ezt az esetlegesen megnövekedett forgalmat bírja-e kapacitással, hiszen a forgalmasabb, ünnepi szezonokban rendszeresen térdre rogy a szolgáltatás. A posta mindenesetre közölte már, hogy “logisztikai hálózata felkészült arra, hogy az egyre intenzívebb e-kereskedelemi csomagforgalmat is kezelni tudja, ennek érdekében fejlesztik, automatizálják és digitalizálják folyamataikat, szolgáltatásaikat”. Tavaly év végére egyébként 550-re emelték csomagautomatáik számát, ami 41 ezer rekeszt jelen, az idén további 100 csomagautomatával bővítik a hálózatot, illetve országszerte mintegy 2200 postán, és 253 ponton is lehetőséget biztosítanak a küldemények átvételére. Másrészt a rendelet nem feltétlenül összeegyeztethető az uniós versenyjogi szabályokkal, így elképzelhető, hogy a későbbiekben változások várhatók, ez ugyanakkor nem befolyásolja azt, hogy március 28-ától meg kell felelniük a webshopoknak a rendelet előírásainak, amit már csak azért is érdemes megtenni, mert megemelkednek a fogyasztóvédelmi bírságok is.

Az elmúlt években berobbantak a webre a mesterséges intelligencia által generált képek, gyakorlatilag elkezdve kiszorítani az addig előszeretettel használt ingyenes stockfotókat. De vajon jobb választás-e egy AI-kép, mint egy stockfotó? Az elmúlt egy-két évet nem csak a ChatGPT, majd szaporodó riválisai határozták meg a szöveges tartalmak készítésében, hanem a mesterséges intelligencián alapuló képkészítő alkalmazások is, melyek egy részét már mi is bemutattuk egy bejegyzésünkben. Közéjük tartozik a DALL-E vagy a Midjourney, és még egy rakás másik eszköz is, melyeket összeszedtünk, de ezzel még mindig csak a jéghegy csúcsát kapargattuk. A legjobban abból látható, hogy mennyire felkapottak lettek, hogy ha felmegyünk a webre, akkor lépten-nyomon AI által generált képekre bukkannunk. Sokszor egyébként olyan weboldalakon, melyek eddig stockfotókat használtak, hiszen nem feltétlenül dokumentációs célzattal alkalmaztak képeket, mint egy hírsite, hanem inkább csak esztétikai megfontolásból. Hogy a stockfotókkal mi a probléma, mikor lehet vagy érdemes őket használni, a képek alkalmazásáról szóló bejegyzésünkben már részleteztük. Mostanra azonban kiderült, hogy nagyon hasonló a helyzet az AI által gyártott képekkel is. Érthető persze, hogy miért voltak képesek ezek a képek arra, hogy elkezdjék átvenni a stockfotók helyét: gyorsan és olcsón előállíthatók. Mindössze egy szöveges promptra van szükség, és máris elkészül egy kép. Az más kérdés, hogy azért kell ahhoz egy kis gyakorlás, hogy ezek valóban használható képek legyenek, akár csak illusztrációs célból is. De mégis egyszerűbb, mint profi, jó és hatékony fotókat készíteni minden egyes blogbejegyzéshez.   Ha a gyakorlás megvolt, akkor az AI-képek egy felszínes pillantással akár jónak is tekinthetők, főleg, ha abból indulunk ki, hogy a felhasználók amúgy sem fogják tüzetesebben vizsgálgatni a képeket. És persze sokan úgy gondolják, hogy ezek legalább eredeti képek, hiszen attól függ a megjelenésük, hogy milyen promptot adtak meg, az pedig elvileg mindenkinél más és más lehet. Mindez azonban tévedés, és erre lassan kezdünk rájönni.

Amikor el akarsz adni egy termeket vagy szolgáltatást az embereknek, akkor olyan érzéseket kell bennük kelteni, melyek a vásárlási döntésüket könnyebbé vagy sürgetőbbé teszik számukra. Ahhoz, hogy hatékonyan értékesíts termékeket vagy szolgáltatásokat a weboldaladdal szükség van annak megértésére, hogy az emberek mit miért tesznek, nem csak online. Íme néhány olyan tényező, melyek befolyásolják az emberek vásárlási döntéseit. Tudás és szakértelem A legtöbbször, ha valaki vásárolni szeretne valamit online, akkor először egy keresést végez a témában. A legtöbben nem akarjuk kidobni a pénzünket feleslegesen, így megnézzük, hogy megfelelő-e a termék, jó-e az ára, megbízható-e a cég, akitől vásárolunk. Ilyenkor végigböngészünk különféle ajánlásokat, listákat, teszteket, értékeléseket, és keressük a hiteles, megbízható forrásokat.  Ez az oka annak, hogy ezeknek a megbízható információknak minél több „érintkezési ponton” meg kell jelenniük, hiszen így nagyobb befolyást tudnak gyakorolni a vásárlói döntésre. Amit a gyakorlatban megtehetsz, az az, hogy keresed a lehetőségeket a szakértelmed megmutatására a weboldaladon kívül. Segíted az embereket, hogy megtalálják a válaszokat a kérdéseikre. Ehhez aktívnak kell lenni a médiában, a közösségi platformokon, és olyan tartalmakat készíteni, melyekről beszélnek az emberek. Ha a szakértelmed egyértelmű már mindenki számára, akkor a különböző weboldalak nagyobb valószínűséggel idéznek, kérdeznek meg, vagy ajánlanak, miközben az emberek egyre könnyebben megtalálnak, ráadásul bíznak benned. A fontosság érzése A sikeres eladás egyik alapelve, a célközönség szükségleteinek megértése és kielégítése. Azok a termékek és szolgáltatások, melyek nem így tesznek, el fognak bukni. Figyelni kell tehát az ügyfelekre és a visszajelzéseikre, ezekre reagálni, olyan megoldásokkal előállni, melyek összhangban vannak az igényeikkel. Egy jó marketingstratégia alapja, hogy meghallgatjuk az ügyfelet, és ezt a tudomására is hozzuk. Tudnia kell, hogy figyelsz rá, és megérted, elsősorban azzal, hogy felmerülő igényeinek megfelelően alakítod a termékeidet és a szolgáltatásaidat. Azok a cégek, melyek az ügyfeleik életét könnyebbé teszik, jobban fognak teljesíteni, mivel ezzel azt mutatják, hogy törődnek velük. Biztonság, kényelem és közösség iránti igény Akár az ismeretlentől, akár a kimaradástól (FOMO) való félelmünket próbáljuk enyhíteni, mindkettő mögött a biztonság, kényelem iránti igény húzódik meg. Ezért veszünk riasztót a házunkba, vagy ezért nézzük meg azt a sorozatot a tévében, amiről mindenki beszél, és szinte „kötelező” megnézni. Ezt az igényt kell kielégíteniük a cégeknek is, vagyis az emberek félelmeit kell enyhíteni a termékeik és a szolgáltatásaik segítségével. Ez meghatározza az üzenetet: a vizsgálatok is azt mutatták, hogy a félelemre, illetve a félelem enyhítésére irányuló üzenetek rendkívül hatékonyak. Az embereket ugyanis nem annyira a ráció és a logika vezérli a vásárlási döntések meghozatalakor, hanem az érzéseik. Jellemzően csak utólag próbálják racionalizálni a már érzelmi alapon meghozott döntéseiket. Ráadásul ezzel nincsenek is tisztában. Ugyanakkor cégként ezt a jelenséget figyelembe tudod venni, és kihasználhatod a fent felsorolt érzéseket, melyek befolyásolják a vásárlói döntéseket.