Elkezdte a harmadik féltől származó cookie-k blokkolását a Google - de mit jelent ez a weboldalak számára?

Mivel a weboldaltulajdonosok elviekben arra törekszenek, hogy gyorsabb legyen a weboldaluk, ezért a számokat tekintve folyamatos javulást kellene látnunk. Ez valóban látszik is az átlagokat tekintve, de a helyzet azért messze van a tökéletestől. Habár mindenki a gyorsabb weboldalakat szereti, és a Google is erre ösztönzi a weboldaltulajdonosokat a webes vitals mutatókon keresztül, így azt gondolhatnánk, hogy egyre jobb a helyzet ilyen tekintetben, lassan elérjük a pillanatok alatt betöltődő weboldalak korszakát. Sok weboldal esetében valóban így áll a helyzet, bőven akadnak azonban kivételek.  Egy vizsgálat alapján - melyet a webfigyeléssel foglalkozó DebugBear készített - az derül ki, hogy az átlagos weboldal főoldala egy átlagos látogató számára egészen pontosan 1,3 másodperc alatt töltődik be. Az adat a Google Chrome felhasználói élmény jelentésén (CrUX) alapul, mely valós számokat gyűjt több millió weboldalról, és a legnagyobb vizuális tartalomválaszt (Largest Contentful Paint, LCP) veszi figyelembe. Ez a szám azt mutatja, hogy mikor válik láthatóvá a weboldalra megérkező felhasználó számára a fő tartalmi elem. (Forrás: DebugBear) Az 1,3 másodperc egyébként nem átlag, hanem mediánérték, tehát a weboldalak legnagyobb számban ilyen értéket mutatnak. Ugyanakkor az adatok rendkívüli módon szórnak, így megerősítik a felhasználók által webes böngészés közben tapasztaltakat, jelesül azt, hogy akadnak “tetű lassú” weboldalak a weben. A mobil weboldalak 25 százalékán a felhasználóknak 2,1 másodpercet kell várnia az oldal fő elemének betöltődésére. Ugyanakkor a leglassabb egy százalék esetében ugyanez az átlagérték már 5,7 másodperc mobilon. Egyébként a legrosszabb 10 százalék esetében a felhasználók 10 százalékának több mint 5 másodpercet kell várnia a fő tartalmi elem megjelenésére.  (Forrás: DebugBear) Az is lényeges megállapítása ugyanakkor a vizsgálatnak, hogy még a gyorsabb weboldalak esetében is előfordulnak olyan oldalmegtekintések, melyek túl lassúak. Az adatok ugyanis nagyon változatosak attól függően, hogy milyen eszközről vagy földrajzi elhelyezkedésről van szó a felhasználó esetében: az asztali gépes weboldalak jellemzően gyorsabbak, mint a mobilon megjelenők: előbbiek 1,1 másodperc alatt töltődnek be átlagosan az LCP-t figyelembe véve, utóbbiak 1,4 másodperc alatt. Míg a mobilos weboldalak 25 százaléka esetében egy másodperc alatt van az LCP értéke, addig 10 százalékuknál 4 másodperc felett. A jelentés világossá tette, hogy a hálózati sebesség és az eszköz processzorsebessége meghatározza azt, hogy milyen gyorsan töltődnek be az oldalak, és ez jelentős eltéréseket okoz az egyes országokban elérhető sebességek között is.  (Forrás: DebugBear) A tanulmány azt is megállapította, hogy a népszerűbb weboldalak általában gyorsabbak: a top 1000 oldal esetében az LCP mediánértéke 1,1 másodperc, míg a top 10 millió esetében 1,4 másodperc. Az eltérések ellenére azt lehet látni, hogy a weboldalak gyorsabbá váltak az elmúlt években. És nem csak az LCP-t hanem más mérőszámokat, így például az első vizuális tartalomválaszt (FCP) tekintve is. Utóbbi azért lehet érdekes, mert míg az LCP esetében annak meghatározása némileg változott, addig az első vizuális tartalomválasz meglehetősen stabil fogalom.  A növekedéshez persze nem a weboldaltulajdonosok nagy igyekezete vezetett, hanem leginkább az, hogy az idők folyamán gyorsabbá váltak az eszközök és a hálózatok is, miközben maga a Chrome böngésző is jobban optimalizált lett. (Forrás: DebugBear) A tanulmány szerint a lényeg tehát, hogy a weboldalsebességek folyamatosan javulnak, még ha az eltérések jelentősek is a weboldalak között. Ugyanakkor mivel a felhasználók sokféle weboldalt meglátogatnak nap mint nap, belefutnak olyanokba is, melyek rendkívül lassúak, ezért az a benyomásuk támadhat, hogy továbbra sincs javulás a weboldalsebességeknél.  És a Te weboldalad mennyire gyors? Ehhez nézz rá a webes vitals mutatóknál az LCP értékre a felhasználói élmény jelentésnél. Ha találsz olyan szegmenst, ahol problémát jelez a Google, akkor érdemes lehet némi sebességoptimalizálásba kezdeni. Ha külföldi felhasználóid is vannak, akkor országonként is érdemes vizsgálni a helyzetet. Ha gyenge értékeket találsz egyes helyszíneken, akkor érdemes lehet elgondolkodni a CDN használatán.  

A kormány 2023 végén hozott rendelete szerint március 28-ától a webáruházaknak a Magyar Posta logisztikai szolgáltatását is fel kell ajánlaniuk a vásárlóiknak. Emiatt az egyedi fejlesztésű webáruházak esetében némi fejlesztésre szükség lesz. A tavalyi év decemberének utolsó napjaiban a kormány módosította a postai szolgáltatások nyújtásának részletes szabályait tartalmazó 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletet (postai kormányrendelet). A rendelet szerint „3/A. § A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti távollévők között kötött szerződés alapján értékesített áru kézbesítése érdekében az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatás igénybevételének lehetőségét a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás a honlapján biztosítja, feltéve, hogy az értékesített áru postai szolgáltatási szerződés keretében történő kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben lehetővé teszi.” A rendelet kihirdetése után 90 nappal, vagyis március 28-án lép hatályba, Magyarországon pedig az egyetemes postai szolgáltató a Magyar Posta, melynek állammal kötött szerződése 2030 végéig tart. A módosítás valamennyi magyarországi, valamint a Magyarországra értékesítési tevékenységet végző külföldi webáruházat érinti, és előírja számukra, hogy 2024. március 28-tól az általuk értékesített áruk kézbesítéséhez a honlapjukon választási lehetőségként tüntessék fel a Magyar Posta Zrt. által nyújtott postai (kézbesítési) szolgáltatást is. Fontos, hogy itt választási lehetőségről van szó, azaz a fogyasztó továbbra is szabadon választhat futárszolgálatot, tehát a rendelet nem biztosít kizárólagosságot a Postának, így nem csorbul a webáruházak szerződéskötési szabadsága, és bármely futárszolgálattal megállapodhatnak az együttműködésről. A Magyar Posta február végén az ehhez kapcsolódó árlistát, tudnivalókat és kapcsolódó regisztrációs felületet is közzétette, melyet egyedi szerződés eltérő rendelkezése hiányában kell figyelembe venni és alkalmazni. E szerint nem lehet tetszőleges árakat megszabniuk a webshopoknak, hanem az alábbi árakat kell feltüntetni: Csomagautomatába, Posta Pontra vagy postára kézbesítve: bruttó 990 Ft/db.- Háznál történő kézbesítés esetén: 0-10 kg-ig bruttó 1990 Ft/db.- Háznál történő kézbesítés esetén: 10-20 kg-ig bruttó 2990 Ft/db.- Háznál történő kézbesítés esetén: 20-40 kg-ig bruttó 5990 Ft/db. Ezen díjak alkalmazása és feltüntetése esetén tehát nem is kell külön szerződést kötniük a webáruház üzemeltetőjének a postával, elegendő az űrlapot kitölteni. Ugyanakkor a posta arra is felhívja a figyelmet, hogy ha egy webáruház "az általános szerződési feltételeinkben meghatározott postai szolgáltatást veszi igénybe, abban az esetben az Ön vásárlója által megrendelt terméket nem áll módunkban az Ön telephelyén felvenni". Ez tehát azt jelenti, hogy ha nincs egyedi szerződés a Postával, akkor nem szállítja el a telephelyről a csomagokat, így azokat el kell vinni a legközelebbi felvételi pontra, vagy a gyakorlatban egy közeli Postára. Aki viszont már korábban kötött egyedi szerződést a Postával, annak nincs most teendője. Ahogy azoknak sincs, akik olyan speciális terméket forgalmaznak, amelynek szállítását a posta nem vállalja, és azt az általános szerződési feltételeiben kizárja. Egyedi szerződést persze bármikor lehet kötni, ezekről azt érdemes tudni, hogy a Posta a szerződő üzleti partnereinek a postai szolgáltatáshoz kapcsolódó többletszolgáltatásokat kedvezőbb áron nyújtja, továbbá a megrendelt értékesített termékek háznál történő átvétele is lehetséges. Ehhez viszont be kell vállalnia egy minimum feladott csomag-mennyiséget ahhoz, hogy megkapja a kényelmi szolgáltatásokat és a díjkedvezményt. Az egyedi szerződéses ár tehát függ a webshop által vállalt feladási mennyiségtől, míg a szerződés nélkül, regisztrációval elérhető szolgáltatásnál akár egy darab csomag feladása is kezdeményezhető az arra jogosult piaci szereplőnek a meghatározott áron. Az egyedi szerződéskötési igényt a posta minden esetben elbírálja, és a vállalt küldeményfeladási volumen alapján ad árajánlatot a webshopnak. Természetesen a gyakorlatban már eddig is nagyon sok webáruház kötött szerződést a Postával, illetve a webshop-szolgáltató rendszerek, mint például a Shopify, a Shoprenter vagy az Unas esetében integrálva van az MPL-szállítás, csak ki kell választani az opciót. A Magyar Posta egyébként felvette a kapcsolatot a legnagyobb webshopmotor-fejlesztőkkel, hogy a postai kézbesítési szolgáltatás lehetőségét határidőre elérhetővé tegyék a jogszabály alapján a rendszereikben. Ugyanakkor az egyedi fejlesztésű webáruházak esetében némi fejlesztésre szükség lesz, hogy megjelenjen és működjön a postai szállítás opció, amennyiben még nincs. Végül érdemes megjegyezni, hogy egyrészt érdekes lesz, a gyakorlatban ez milyen forgalomnövekedéssel jár a Magyar Posta számára, és hogy ezt az esetlegesen megnövekedett forgalmat bírja-e kapacitással, hiszen a forgalmasabb, ünnepi szezonokban rendszeresen térdre rogy a szolgáltatás. A posta mindenesetre közölte már, hogy “logisztikai hálózata felkészült arra, hogy az egyre intenzívebb e-kereskedelemi csomagforgalmat is kezelni tudja, ennek érdekében fejlesztik, automatizálják és digitalizálják folyamataikat, szolgáltatásaikat”. Tavaly év végére egyébként 550-re emelték csomagautomatáik számát, ami 41 ezer rekeszt jelen, az idén további 100 csomagautomatával bővítik a hálózatot, illetve országszerte mintegy 2200 postán, és 253 ponton is lehetőséget biztosítanak a küldemények átvételére. Másrészt a rendelet nem feltétlenül összeegyeztethető az uniós versenyjogi szabályokkal, így elképzelhető, hogy a későbbiekben változások várhatók, ez ugyanakkor nem befolyásolja azt, hogy március 28-ától meg kell felelniük a webshopoknak a rendelet előírásainak, amit már csak azért is érdemes megtenni, mert megemelkednek a fogyasztóvédelmi bírságok is.

Az elmúlt években berobbantak a webre a mesterséges intelligencia által generált képek, gyakorlatilag elkezdve kiszorítani az addig előszeretettel használt ingyenes stockfotókat. De vajon jobb választás-e egy AI-kép, mint egy stockfotó? Az elmúlt egy-két évet nem csak a ChatGPT, majd szaporodó riválisai határozták meg a szöveges tartalmak készítésében, hanem a mesterséges intelligencián alapuló képkészítő alkalmazások is, melyek egy részét már mi is bemutattuk egy bejegyzésünkben. Közéjük tartozik a DALL-E vagy a Midjourney, és még egy rakás másik eszköz is, melyeket összeszedtünk, de ezzel még mindig csak a jéghegy csúcsát kapargattuk. A legjobban abból látható, hogy mennyire felkapottak lettek, hogy ha felmegyünk a webre, akkor lépten-nyomon AI által generált képekre bukkannunk. Sokszor egyébként olyan weboldalakon, melyek eddig stockfotókat használtak, hiszen nem feltétlenül dokumentációs célzattal alkalmaztak képeket, mint egy hírsite, hanem inkább csak esztétikai megfontolásból. Hogy a stockfotókkal mi a probléma, mikor lehet vagy érdemes őket használni, a képek alkalmazásáról szóló bejegyzésünkben már részleteztük. Mostanra azonban kiderült, hogy nagyon hasonló a helyzet az AI által gyártott képekkel is. Érthető persze, hogy miért voltak képesek ezek a képek arra, hogy elkezdjék átvenni a stockfotók helyét: gyorsan és olcsón előállíthatók. Mindössze egy szöveges promptra van szükség, és máris elkészül egy kép. Az más kérdés, hogy azért kell ahhoz egy kis gyakorlás, hogy ezek valóban használható képek legyenek, akár csak illusztrációs célból is. De mégis egyszerűbb, mint profi, jó és hatékony fotókat készíteni minden egyes blogbejegyzéshez.   Ha a gyakorlás megvolt, akkor az AI-képek egy felszínes pillantással akár jónak is tekinthetők, főleg, ha abból indulunk ki, hogy a felhasználók amúgy sem fogják tüzetesebben vizsgálgatni a képeket. És persze sokan úgy gondolják, hogy ezek legalább eredeti képek, hiszen attól függ a megjelenésük, hogy milyen promptot adtak meg, az pedig elvileg mindenkinél más és más lehet. Mindez azonban tévedés, és erre lassan kezdünk rájönni.