Az AI-képek az új stockfotók - miért érdemes kerülni őket?

2024.02.15
Az AI-képek az új stockfotók - miért érdemes kerülni őket?

Az elmúlt években berobbantak a webre a mesterséges intelligencia által generált képek, gyakorlatilag elkezdve kiszorítani az addig előszeretettel használt ingyenes stockfotókat. De vajon jobb választás-e egy AI-kép, mint egy stockfotó?

Az elmúlt egy-két évet nem csak a ChatGPT, majd szaporodó riválisai határozták meg a szöveges tartalmak készítésében, hanem a mesterséges intelligencián alapuló képkészítő alkalmazások is, melyek egy részét már mi is bemutattuk egy bejegyzésünkben. Közéjük tartozik a DALL-E vagy a Midjourney, és még egy rakás másik eszköz is, melyeket összeszedtünk, de ezzel még mindig csak a jéghegy csúcsát kapargattuk.

A legjobban abból látható, hogy mennyire felkapottak lettek, hogy ha felmegyünk a webre, akkor lépten-nyomon AI által generált képekre bukkannunk. Sokszor egyébként olyan weboldalakon, melyek eddig stockfotókat használtak, hiszen nem feltétlenül dokumentációs célzattal alkalmaztak képeket, mint egy hírsite, hanem inkább csak esztétikai megfontolásból.

Hogy a stockfotókkal mi a probléma, mikor lehet vagy érdemes őket használni, a képek alkalmazásáról szóló bejegyzésünkben már részleteztük. Mostanra azonban kiderült, hogy nagyon hasonló a helyzet az AI által gyártott képekkel is.

Érthető persze, hogy miért voltak képesek ezek a képek arra, hogy elkezdjék átvenni a stockfotók helyét: gyorsan és olcsón előállíthatók. Mindössze egy szöveges promptra van szükség, és máris elkészül egy kép. Az más kérdés, hogy azért kell ahhoz egy kis gyakorlás, hogy ezek valóban használható képek legyenek, akár csak illusztrációs célból is. De mégis egyszerűbb, mint profi, jó és hatékony fotókat készíteni minden egyes blogbejegyzéshez.

 

Ha a gyakorlás megvolt, akkor az AI-képek egy felszínes pillantással akár jónak is tekinthetők, főleg, ha abból indulunk ki, hogy a felhasználók amúgy sem fogják tüzetesebben vizsgálgatni a képeket. És persze sokan úgy gondolják, hogy ezek legalább eredeti képek, hiszen attól függ a megjelenésük, hogy milyen promptot adtak meg, az pedig elvileg mindenkinél más és más lehet. Mindez azonban tévedés, és erre lassan kezdünk rájönni.

Ajánlott cikkek a témában

Tovább drágultak a Google Ads hirdetések, miközben egyre romlik a konverziós arányuk
Tovább drágultak a Google Ads hirdetések, miközben egyre romlik a konverziós arányuk
2024.06.13
Nem (csak) mi mondjuk, hanem a statisztika is azt állítja már évről-évre, hogy a hirdetőknek egyre többe kerül elérni a vevőket a Google hirdetési rendszerében. Eközben a Google hasít: profitja újabb rekordokat ér el. A fizetett keresőhirdetések konverziós aránya folyamatosan romlik sok iparágban, ráadásul egyre többe kerül a keresőhirdetések révén leadeket elérni. Röviden ennyi a LocalIQ legújabb, 2024-es vizsgálatának eredménye. Tehát azt, aki esetleg nem hitte el a tavalyi év ezen trendet körvonalazó számait, az újabb adatok talán már meggyőzik, hogy nem igazán haladnak jó irányba a dolgok a Google Adsben, ahol már ki sem látnak a hirdetők a rájuk boruló automatizációk és a mesterséges intelligencia mögül.  Legalábbis a hirdetők számára nem feltétlenül jó az irány, a Google, illetve anyacége az Alphabet ugyanis jó formában van, hiszen legutóbb is rekordnyereségről számolt be. Vagyis a cégnek úgy sikerül több pénzt kicsikarnia a szolgáltatásaiért a marketingjével, hogy azok egyre rosszabbak, hiszen egyre gyengébb eredményeket tudnak velük elérni a hirdetők. Mutatjuk. A 2024-es vizsgálatban is az átlagos konverziós arányokat, a leadenkénti költséget (CPL), az átkattintási arányt (CTR) és a kattntások költségét (CPC) vizsgálták. Így kiderült, hogy az átlagos konverziós arány 6,96 százalékos. Ezzel szemben tavaly még 7,04 százalék volt, míg 2022-ben 7,85 százalék. A csökkenés üteme kétségtelenül lassult az elmúlt évben, és a 23 vizsgálat iparágból 12 növelni tudta a konverziós arányát. Ugyanakkor jelentős visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni olyan ágazatok, mint a pénzügy és biztosítás (32,4 százalékos csökkenés) vagy a fogorvosok (19,57 százalékos esés). A divattal és ékszerekkel foglalkozó cégeknél viszont 112 százalékos növekedésre kerül sor, illetve a karrier és munka területén 80,97 százalékos volt a javulás. Eközben a leadenkénti költségnél átlagosan 25 százalékos drágulásra került sor. A vizsgált 23 iparág közül 19 volt kénytelen növekvő költséggel szembenézni, igaz, egy évvel korábban még 27 százalékos volt a drágulás mértéke. Mindenesetre a CPL értéke a legújabb felmérés szerint 66,69 dollár, míg 2023-ban még 53,52 dollár volt, illetve 2022-ben 44,70 dollár. Azért ezeket a számokat tekintve kénytelen vagyunk beismerni, hogy elég elég komoly drágulásra került sor. Na, de lépjünk tovább egy pozitívabb adathoz: az átkattintási arány ugyanis 6,42 százalékot ért el, ami 5 százalékos növekedés, és az iparágak 70 százaléka esetében javulás történt. Sokra persze nem mennek vele a cégek az eladásokat tekintve, de azért jó látni, hogy míg 2022-ben még 5,91 százalékos volt az átkattintási arány, illetve 2023-ban 6,11 százalékos, most 6,42 százalékot ér el. Ami viszont már komolyabb hatással van a mérlegre, hogy a kattintásonkénti költség (CPC) átlagosan 10 százalékkal nőtt, és az iparágak 86 százalékát tekintve drágulás következett be.  Ez azért kellemetlen, mert ezt a többletet a hirdető cégeknek ki kell fizetni - mint láttuk - a kevesebb vevőért. Az ingatlanszektor, a sport és pihenés vagy a személyes szolgáltatások ennél jóval nagyobb, 25 százalékos drágulást kénytelen elkönyvelni. Mindez dollárban kifejezve egyébként 4,66, míg 2023-ban még 4,22 dollár volt, 2022-ben pedig éppen csak átlépett a 4 dolláros szinten. Ezek tehát a legújabb számok, az okokat most ne boncolgassuk, hiszen az messzire vezet, és nem is lenne egyszerű megtalálni a probléma okát, leginkább csak találgatásra futná. Mindenesetre érdemes figyelembe venni, amikor keresőhirdetésben gondolkodunk, hogy a gyengébb számok és a magasabb költségek nem csak egy-egy céget sújtanak - egy esetleges rossz hirdetésbeállítás vagy gyenge landing oldalak miatt - hanem összességében és trendszerűen jelentkeznek. Legalábbis a Google Ads esetében, ugyanis a vizsgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy a Microsoft hasonló hirdetési platformján éppen ellenkező irányú a trend, tehát csökken a kattintásonkénti és a leadenkénti költség.  
Tovább olvasom Tovább olvasom
Adatszivárgás a Google-nél: kiderült, mi is fontos valójában a SEO-ban?
Adatszivárgás a Google-nél: kiderült, mi is fontos valójában a SEO-ban?
2024.05.29
Jelentős mértékben alakíthatja át azt, amit eddig a SEO-ról gondoltunk, az a néhány napja nyilvánossá vált belső Google-dokumentum, mely feltételezések szerint keresési rangsorolási tényezőket sorol fel. Már amennyiben valóban a Google kereső működéséről szól. Sokak szerint fellebbent a fátyol a Google-kereső működéséről és valós rangsorolási tényezőiről, annak a jelentős oldalszámú dokumentumnak köszönhetően, mely még március elején jelent meg a GitHubon egy automatizált bot (yoshi-code-bot) révén, majd néhány héttel később - némi elemző munkát követően - Rand Fishkinnek, a SparkToro társalapítójának, a Moz korábbi vezetőjének köszönhetően vált nyilvánossá még május elején. Az adatok Erfan Azimi, az EA Eagle Digital digitális marketingügynökség vezérigazgatójának állítása szerint tőle kerültek Fishkinhez. Az információk egyébként a Google Content API Warehouse-ból származnak - mely egy belső verziója a nyilvános Document AI Warehouse áttekintésnek, mely hasonlóságot is mutat vele - , illetve egyes feltételezések szerint arra világítanak rá, hogy miként is működik a Google rangsorolási algoritmusa. Ennek kapcsán azért érdemes figyelembe venni, hogy itt egy “dokumentum-raktárról” van szó, tehát úgy tűnik, nem belső Google Search információk kerültek ki rangsorolásról és egyebekről, amit egyébként Fishkin sem állít (ellentétben Azimivel), pusztán belső Google-infókról van szó. Nagy kérdés, hogy a kiszivárgott adatoknak tényleg van-e közük a Google keresőhöz, vagy ahogy a neve is utal rá, csak egy külső API egy dokumentumtároló felépítéséhez. Ugyanakkor az információk így is árnyalják a SEO-ról eddig kialakított képet, annál is inkább, mivel abban megegyeznek a szakértők, hogy hiteles a dokumentum, tehát a Google-től származik. Azimi szerint ő is megmutatta korábbi Google-alkalmazottaknak a dokumentumokat, akik szintén megerősítették a hitelességét. De így járt el Fishkin is, aki három volt Google-alkalmazottal egyeztetett, és hasonló eredményre jutott. A Google viszont eddig nem nyilatkozott az ügyben. Mit állíthat a dokumentum, ha a keresésre vonatkoztatjuk? Fishkin, illetve az általa másik szakértőnek felkért Michail King, az iPullRank vezérigazgatója tehát ellenőrizte és elemezte a dokumentumokat, és néhány pontban összefoglalta, hogy mire jutott. És ha egyelőre kételyekkel közelítünk is hozzá, érdemes áttekinteni, mi is található benne, és milyen következtetést vonhatunk le a SEO-ra nézve, már ha valóban a keresésre vonatkozik, de most induljunk ki ebből. Az egyik legfontosabb megállapítás talán az lehet, hogy a Google szóvivőinek eddigi állításaival szemben a Google figyelembe veszi a felhasználói aktivitási adatokat. És persze az is fontos, hogy sok minden, amit eddig állítottak a rangsorolásról a Google szakemberei nem egészen úgy vannak, ahogy eddig mondták. A megállapítások: Az információk pontosak és márciusban még érvényben voltak. 2596 modulról tesz említést a dokumentáció, bennük 14 014 attribútummal. Csak a rangsorolási tényezőket sorolja fel, azok súlyozásáról nem tesz említést. King szerint olyan újra-rangsorolási tényezők szerepelnek benne, melyek egy-egy oldal pontszámát vagy annak rangsorolását módosítják vagy változtatják meg. Tartalmakat leértékelhet a Google olyan tényezők alapján, hogy például a link nem passzol a céloldalhoz, a találati oldali jelzések felhasználói elégedetlenséget mutatnak, a termékértékelések, a hely, a pontos egyezésű domain és a pornó jelenléte. A Google gyakorlatilag minden weboldalnak minden verzióját tárolja, melyet valaha indexelt. Tehát emlékszik minden változtatásra, ami egy adott weboldalon történt, ugyanakkor csak a legutolsó húsz változtatást használja fel az elemzéskor. A linkek fontosak: a linkek sokszínűsége és relevanciája továbbra is kulcsfontosságú tényező. A PageRank továbbra is működik: a főoldal PageRankjét figyelembe veszik a rangsorolásnál minden egyes aloldal esetében. A felhasználói kattintások számítanak a rangsorolásnál, ezeket mindenféle szempontból méri a Google a találati oldalakon: goodClicks, badClicks, lastLongestClicks, megtekintések, stb. A rövidebb tartalmak eredetiség alapján pontszámot kapnak 0-512 között, ahogy bizonyos témájú tartalmaknál is pontoz a Google, így például az egészség- vagy utazás-témáknál vagy a híreknél. King mindezek alapján azt a tanulságot vonta le, hogy a weboldalaknak “sikeres” kattintásokat kell lehetőleg gyűjteni minél több keresőkifejezésre, valamint a linkek sokszínűségére kell törekedni a jó helyezés érdekében. Tehát a minőségi forgalom növelésére kell törekedni, és ennek a forgalomnak jó felhasználó élményt kell nyújtani, ami azt jelzi a Google-nak, hogy az oldal megérdemli a rangsorolást. Egyébként az is kiderült, hogy a márkanév rendkívül fontos. Ezért Fishkin azt tanácsolja, hogy a cégeknek egy népszerű, jól ismert márka építésére kell törekedni az adott területen, mégpedig a Google-keresésen kívül, hogy aztán a Google-keresésben jól szerepelhessenek az oldalak. Az is figyelemre méltó, hogy miközben a Google korábban tagadta a weboldal-hitelességi pontszám létezését, úgy tűnik, hogy mégis használja.  A rangsorolásnál ugyancsak használja a Chrome böngészőből származó felhasználói adatokat, mind az egyes aloldalakra vonatkoztatva, mind a teljes dominre nézve. Úgy tűnik, hogy a Chrome-felhasználók teljes kattintási folyamatát figyelembe veszi a rangsorolásnál. (Amit egyébként szintén tagadtak a Google-szóvivők). Emellett vannak úgynevezett “fehérlistái” különböző téma-csoportokba tartozó domainekről, így például a választások vagy a Covid kapcsán. Ez azt jelenti, hogy bizonyos érzékeny témákban van arra befolyása, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresésekre. A kis oldalakat külön értékeli, ugyanis erre létezik egy modulja, vagyis ez alapján segítheti vagy értékelhet le kisebb személyes oldalakat vagy blogokat. Ezt azonban pontosan nem lehet tudni a dokumentum alapján. További fontos tényezők: A frissesség számít: a Google figyelembe veszi az URL-ek és tartalmak dátumait a rangsorolásnál. Meghatározza, hogy egy tartalom a fő témájába tartozik-e egy oldalnak vagy sem. Tárolja a domainregisztrációs információkat. Az oldalak címei fontosak: a Google értékeli, hogy mennyire passzol egy oldal címe a keresőkifejezéshez. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy mint korábban említettük, súlyozásról nem esik szó ezen rangsorolási tényezők kapcsán. Ez azt jelenti, hogy csak azért, mert valamiről szó esik az API-dokumentációban, annak mindjárt jelentős hatása van a keresési eredményekre (már ha egyáltalán a dokumentum a Google-keresésre vonatkozik). Nem véletlen, hogy szakértők egy része óvatosságra int az új információk alapján.  Emellett figyelembe kell venni, hogy a dokumentum - még ha teljesen pontos is és a kersésre vonatkozik - csak a pillanatnyi állapotát tükrözheti a rangsorolási tényezőknek, márpedig a változás folyamatos.  Mit jelent mindez a SEO-ra nézve? Mindenesetre néhány következtetés levontható a kiszivárgott információk alapján. Egyrészt az, hogy érdemes figyelni a kattintási adatokra és a felhasználói aktivitásra, mivel ezek közvetlen rangsorolási tényezők, a Google korábbi állításaival szemben. Vagyis fontosak a jó címek és aktivitásra késztető meta leírások, melyek az átkattintási arányt növelhetik. A felhasználói élmény javítása érdekében fontos a gyors oldal, a könnyű navigáció az oldalon és az az oldalon belüli továbbkattintás elérése, hogy csökkenjen a visszafordulási arány, mert ezt figyelembe veszi a Google. És nem csak a keresőből származó forgalom számít, hanem a közösségi média platformokról és az e-mailekből származó is, melyek szintén pozitív aktivitási jelzést küldenek. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a tartalmaknál kiemelkedő fontossága van a minőségnek és a relevanciának, de a kattintásokra, aktivitásra összpontosításnak a minőségi tartalmakat kell támogatnia, nem pedig helyettesítenie. A linkekkel is érdemes foglalkozni, mégpedig azt figyelembe véve, hogy azoknak a linkeknek, melyek átkattintást eredményeznek, illetve látogatottab oldalra mutatnak, nagyobb a súlyuk, mint a kevésbé népszerű oldalakra mutatóknak. Ez persze nem mond ellent annak, amit eddig is tudtunk a linképítés kapcsán.  Ami viszont egy új szempont lehet, hogy mennyire fontos a márkanév, hiszen, mint kiderült: a Google márkával kapcsolatos jelzéseket használ a rangsorolásnál. Ide olyan mérőszámok tartozhatnak, mint a márkaemlítések, keresések a márkanévre, illetve a márka tekintélye. A SEO-ban tehát ezentúl hangsúlyozni kell a márkaépítés, a márkaismertség, a tekintély és hitelesség fontosságát, ami nem csak az online-ra érvényes, hanem offline is. Utóbbi tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy fontosak a megbízható médiaoldalakról származó márkamlítesek, - megjelenések és persze az innen származó linkek. Használni kell a hagyományos PR-t, a hirdetések, a szponzorációkat a márkaépítéshez. Azt kell elérni, hogy minél több márkakeresés történjen, ehhez pedig más marketing csatornákat kell használni a keresőn kívül. Jót tesz egy aktív közösség a social media platformokon a márkának. Tekintély és hitelesség építése a szakértelem és annak bemutatása révén. A cél, hogy minél több felhasználó keressen rá a márkádra és kapcsolódjon hozzá, mivel ezek adnak pozitív jelzést a Google számára. Egyelőre ennyi, de az elkövetkező napokban hetekben még nyilván rengeteg elemzéssel fogunk találkozni a szakértők tollából, hiszen a kiszivárgott információk elegendő alapanyagot adnak most a tartalomkészítéshez SEO témában. Ugyanakkor az látható, hogy a SEO alapjai még akkor sem rendültek meg, ha valóban a keresésre vonatkozónak az infók, hiszen az továbbra is érvényes, hogy a jó minőségű, releváns, felhasználó-központú tartalom a legfontosabb továbbra is. Mindössze az derült ki, hogy más szempontokat is figyelembe vesz ennek értékelésére a Google, mint amiről eddig beszéltek. 
Tovább olvasom Tovább olvasom
Mennyi idő alatt töltődik be most egy átlagos weboldal? És a tiéd?
Mennyi idő alatt töltődik be most egy átlagos weboldal? És a tiéd?
2024.05.16
Mivel a weboldaltulajdonosok elviekben arra törekszenek, hogy gyorsabb legyen a weboldaluk, ezért a számokat tekintve folyamatos javulást kellene látnunk. Ez valóban látszik is az átlagokat tekintve, de a helyzet azért messze van a tökéletestől. Habár mindenki a gyorsabb weboldalakat szereti, és a Google is erre ösztönzi a weboldaltulajdonosokat a webes vitals mutatókon keresztül, így azt gondolhatnánk, hogy egyre jobb a helyzet ilyen tekintetben, lassan elérjük a pillanatok alatt betöltődő weboldalak korszakát. Sok weboldal esetében valóban így áll a helyzet, bőven akadnak azonban kivételek.  Egy vizsgálat alapján - melyet a webfigyeléssel foglalkozó DebugBear készített - az derül ki, hogy az átlagos weboldal főoldala egy átlagos látogató számára egészen pontosan 1,3 másodperc alatt töltődik be. Az adat a Google Chrome felhasználói élmény jelentésén (CrUX) alapul, mely valós számokat gyűjt több millió weboldalról, és a legnagyobb vizuális tartalomválaszt (Largest Contentful Paint, LCP) veszi figyelembe. Ez a szám azt mutatja, hogy mikor válik láthatóvá a weboldalra megérkező felhasználó számára a fő tartalmi elem. (Forrás: DebugBear) Az 1,3 másodperc egyébként nem átlag, hanem mediánérték, tehát a weboldalak legnagyobb számban ilyen értéket mutatnak. Ugyanakkor az adatok rendkívüli módon szórnak, így megerősítik a felhasználók által webes böngészés közben tapasztaltakat, jelesül azt, hogy akadnak “tetű lassú” weboldalak a weben. A mobil weboldalak 25 százalékán a felhasználóknak 2,1 másodpercet kell várnia az oldal fő elemének betöltődésére. Ugyanakkor a leglassabb egy százalék esetében ugyanez az átlagérték már 5,7 másodperc mobilon. Egyébként a legrosszabb 10 százalék esetében a felhasználók 10 százalékának több mint 5 másodpercet kell várnia a fő tartalmi elem megjelenésére.  (Forrás: DebugBear) Az is lényeges megállapítása ugyanakkor a vizsgálatnak, hogy még a gyorsabb weboldalak esetében is előfordulnak olyan oldalmegtekintések, melyek túl lassúak. Az adatok ugyanis nagyon változatosak attól függően, hogy milyen eszközről vagy földrajzi elhelyezkedésről van szó a felhasználó esetében: az asztali gépes weboldalak jellemzően gyorsabbak, mint a mobilon megjelenők: előbbiek 1,1 másodperc alatt töltődnek be átlagosan az LCP-t figyelembe véve, utóbbiak 1,4 másodperc alatt. Míg a mobilos weboldalak 25 százaléka esetében egy másodperc alatt van az LCP értéke, addig 10 százalékuknál 4 másodperc felett. A jelentés világossá tette, hogy a hálózati sebesség és az eszköz processzorsebessége meghatározza azt, hogy milyen gyorsan töltődnek be az oldalak, és ez jelentős eltéréseket okoz az egyes országokban elérhető sebességek között is.  (Forrás: DebugBear) A tanulmány azt is megállapította, hogy a népszerűbb weboldalak általában gyorsabbak: a top 1000 oldal esetében az LCP mediánértéke 1,1 másodperc, míg a top 10 millió esetében 1,4 másodperc. Az eltérések ellenére azt lehet látni, hogy a weboldalak gyorsabbá váltak az elmúlt években. És nem csak az LCP-t hanem más mérőszámokat, így például az első vizuális tartalomválaszt (FCP) tekintve is. Utóbbi azért lehet érdekes, mert míg az LCP esetében annak meghatározása némileg változott, addig az első vizuális tartalomválasz meglehetősen stabil fogalom.  A növekedéshez persze nem a weboldaltulajdonosok nagy igyekezete vezetett, hanem leginkább az, hogy az idők folyamán gyorsabbá váltak az eszközök és a hálózatok is, miközben maga a Chrome böngésző is jobban optimalizált lett. (Forrás: DebugBear) A tanulmány szerint a lényeg tehát, hogy a weboldalsebességek folyamatosan javulnak, még ha az eltérések jelentősek is a weboldalak között. Ugyanakkor mivel a felhasználók sokféle weboldalt meglátogatnak nap mint nap, belefutnak olyanokba is, melyek rendkívül lassúak, ezért az a benyomásuk támadhat, hogy továbbra sincs javulás a weboldalsebességeknél.  És a Te weboldalad mennyire gyors? Ehhez nézz rá a webes vitals mutatóknál az LCP értékre a felhasználói élmény jelentésnél. Ha találsz olyan szegmenst, ahol problémát jelez a Google, akkor érdemes lehet némi sebességoptimalizálásba kezdeni. Ha külföldi felhasználóid is vannak, akkor országonként is érdemes vizsgálni a helyzetet. Ha gyenge értékeket találsz egyes helyszíneken, akkor érdemes lehet elgondolkodni a CDN használatán.  
Tovább olvasom Tovább olvasom
Elkezdte a harmadik féltől származó cookie-k blokkolását a Google - de mit jelent ez a weboldalak számára?
Elkezdte a harmadik féltől származó cookie-k blokkolását a Google - de mit jelent ez a weboldalak számára?
2024.03.12
Az idei év elején megkezdte a már több éve beharangozott cookie-szigorítást a Google a Chrome esetében. Ez év végére elér mindenkihez, aki ezt a böngészőt használja. Hogyan érinti a változás a weboldaltulajdonosokat? 2024. január 4-én a Google, ígéretének megfelelően elkezdte a harmadik féltől származó cookie-k blokkolását a Chrome-böngészőben. Első körben a kivezetés mindössze a felhasználók 1 százalékát érinti, és csak második körben, az év második felében kerül sor arra, hogy a felhasználók nagyobb részét is érintse a változás, majd aztán 2024 végére már mindenkit. A két szakaszra azért van szükség, hogy az elsőben - kevesebb felhasználót érintve - tesztelni tudják a cookie-változás hatását, mielőtt nagyobb tömegeket is elérnek vele. Emellett arra is jó a teszt-fázis, hogy a weboldalak is megállapíthassák, hogy miként érinti őket a harmadik féltől származó cookie-k tiltása. Chrome A harmadik féltől származó sütik egyébként már évtizedek óta velünk vannak a weben. A Google 2020 januárjában bejelentett lépésével csak követ több más böngészőt (Firefox, Brave, Safari), melyek már korábban leállították a harmadik féltől származó cookie-k használatát. Ugyanakkor a lépés most azért keltett nagyobb visszhangot, mivel a Chrome óriási piaci részesedése miatt nagyobb a súlya, mint a korábbiaknál. Most már a Google is eljutott oda, hogy meg akarja szüntetni ezt a hagyományos nyomkövetési megoldást adatvédelemre hivatkozva. Ugyanakkor új szabványokat vezetne be, melyek segítségével cookie-k nélkül is lehetővé válik a felhasználók számára releváns hirdetések megjelenítése, de ezek már valamivel komolyabb adatvédelmet és biztonságot kínálnak a számukra. Miért van erre szükség? A magyarázatot kezdjük ott, hogy a cookie-k vagy sütik olyan kis szöveges fájlok, melyeket a felhasználók böngészőjében helyeznek el a weboldalak. Ezekből a cookie-kból többféle is létezik: az első féltől származó sütiket maga a weboldal készíti a felhasználói számára, például azért, mert segítségével meghatározható a felhasználó által használt eszköz, vagy mert olyan információkat tudnak így tárolni, melyek javítják a böngészési élményt. Ilyen például webáruházaknál a kosárban lévő termékek megőrzése vagy a felhasználó bejelentkezésének fenntartása. Ezeknél a sütiknél nem lesz változás. A harmadik féltől származó cookie-knál viszont lesz változás. Ezek ugyanis a cookie-k másik típusába tartoznak, és olyan fájlok, melyeket nem a meglátogatott weboldal helyez el a felhasználó eszközén, hanem egy oda kapcsolódó külső fél. Ezek a sütik képesek nyomon követni a felhasználókat különböző weboldalakon, így adatok gyűjthetők többek között a böngészési szokásairól, az érdeklődési köreiről, a használt eszköznek a paramétereiről, sok más egyéb információ mellett. Ezen adatok birtokában pedig a külső vagy harmadik fél egy kiterjedt és részletes profilt készíthet a felhasználóról, és ezt el is adhatja például a hirdetőknek. Az adatok ugyanis remekül használhatók hirdetési célzásnál, akár úgy, hogy a felhasználó sokszor egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mennyi és milyen adatokat gyűjtöttek és gyűjtenek róla a cookie-k által. Annak ellenére, hogy most már jó pár éve kötelező az EU-ban a cookie-tájékoztatás, melynek révén azért nagyobb a rálátása a laikusoknak is a cookie-k tevékenységére, és akár tiltani is tudja ezek egy részét. Mit jelent a változás a hirdetők és weboldalak számára? A változás persze némi aggodalommal tölti el a hirdetőket, marketingcégeket, illetve azokat is, akik attól tartanak, hogy innentől kezdve még kétesebb megoldásokkal fognak próbálkozni ezek a cégek annak érdekében, hogy továbbra is nyomon kövessék a felhasználókat. A hirdetők és a hirdetési piacon működő cégek ugyanis eddig elsősorban a jól ismert cookie-kra alapozták a működésüket, de az eddigi adatgyűjtési megoldásokat most dobhatják a kukába, és valami újat kell kitalálniuk. A januárban elindult első szakasz során mindenesetre el is kezdhetnek felkészülni a változásra, ha még nem tették volna. Az átállás az olyan cégek számára nem jelent csak megrázkódtatást, melyek bejelentkezett felhasználóktól szerzik az adatokat, mint ahogy többek között a Google, a Facebook vagy az Amazon. A weboldalaknak és a hirdetőknek tehát meg kell találniuk azokat az új módszereket, melyekkel továbbra is releváns hirdetésekkel érhetik el a felhasználókat. Ide tartoznak olyan megoldások, mint az úgynevezett ID5 vagy az Audigen Hadron ID-ja, melyek már komolyabban veszik az adatvédelmet. Innentől már nem is lesz szükség cookie-jóváhagyásra? A harmadik féltől származó sütik tiltása a Chrome-ban nem jelenti azt, hogy nem lesz a továbbiakban szükség a weboldalakon megjelenő felhasználói cookie-jóváhagyásra. Már csak azért sem, mert a harmadik féltől származó cookie-k használata helyett más nyomkövetési módszerek kerülnek használatba. Ezekről egyébként nem feltétlenül tudnak akár a weboldaltulajdonosok sem - hacsak külön nem vizsgálják -, mivel beépülnek a weboldalakon használt alkalmazásokba. A felhasználói hozzájárulás tehát továbbra is marad, hiszen az Európai Unió által alkalmazott GDPR általi szabályozása nem csak a harmadik féltől származó cookie-k használatára vonatkozik, hanem általánosan véve az adatgyűjtésre, azok feldolgozására reklám-célokból. És ez teljesen független attól, hogy milyen módszert használva történik az adatgyűjtés. A weboldalaknak tehát a továbbiakban is világosan tájékoztatniuk kell a látogatókat az ott használt nyomkövető technológiákról - és persze tudniuk is az oldalukon megjelenőkről -, részletesen bemutatva ezeket, ismertetve az adatgyűjtés célját és időtartamát, valamint lehetővé kell tenni, hogy ezekhez az adatokhoz kérésre hozzáférjenek, illetve a korábban megadott hozzájárulást vissza tudják vonni. Erre használhatók a piacon elérhető kész megoldások, melyek jellemzően havidíjasok, illetve természetesen egyénileg is lefejleszthetők ezek az engedélykérések a weboldaltulajdonos által meghatározott tartalommal, mely igazodik az oldalon történő valós adatgyűjtéshez.
Tovább olvasom Tovább olvasom
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Érdekelnek a legfrissebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?
Ajánlatkérés