Melyek most a legfontosabb SEO rangsorolási tényezők?

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

A SEO rangsorolási jelzések nem nyilvánosak, ezért csak következtetni lehet, valamint lesni a Google szakembereinek szavait azzal kapcsolatban, hogy mi, mennyire fontos a Google számára. A helyzet ráadásul évről-évre mindig módosul kicsit. De azért egy cikkben összeszedtük, hogy melyek a legfontosabb SEO rangsorolási tényezők 2017-ben a Google számára. (Frissítés, 2019. 07. 29. – Egy új fejezettel bővítettünk: tévhitek a PageRank kapcsán.)

Beleszámítanak külső és belső linkek, a tartalom minősége, a weboldal használhatósága, stb. Hogy pontosan mi minden, ahhoz az egyik legjobb támpontot még mindig a keresőoptimalizálással foglalkozó cégek kutatásai adják. Ezek a vizsgálatok azt mutatják meg, hogy  a weboldalak mely tulajdonságai milyen erős kapcsolatban vannak a jobb helyezéssel. De persze erősen támaszkodunk a Google szakembereinek elejtett megjegyzéseire is.

I. Linkek

Annak ellenére, hogy az elmúlt évek a linkek fontosságának csökkenéséről szóltak a SEO-ban, még mindig a linkek számítanak a legfontosabb tényezőnek a rangsorolásnál a Moz, a Backlinko, Stone Temple Consulting és a Searchmetrics vizsgálatai szerint is.

A Stone Temple Consulting vizsgálatai általában “közel tökéletes egyezést” mutatnak a jó Google-helyezés és az oldalra mutató linkek között. Ők azt mondják minden évben, hogy akármennyire is szofisztikált ma már a Google kereső-algoritmusa, a helyzet az, hogy a linkek tökéletesen meghatározzák azt, hogy milyen helyen szerepel egy adott weboldal a találati oldalakon.

Ez látható még a 2019-ben közzétett vizsgálatukban is, mely a 4. a sorban a “linkek, mint rangsorolási tényező” tanulmányaik között. Ez az új tanulmány azt mutatta, hogy az elmúlt években teljesen változatlanul erős korrelációt mutatott a linkek száma a helyezéssel. U

Néhány további megállapítás a legújabb tanulmányból:

  • Az információs kereséseknél erősebb korreláció figyelhető meg a linkek száma és a helyezés között.
  • Az iparágakat tekintve a pénzügynél látszik a legerősebb korreláció.
  • Összességében továbbra is nagyon erős a korreláció a linkek és a rangsorolás között.
A linkek és a helyezés korrelációja a Stone Temple 2019-ben közzétett adatai alapján

A linkek és a helyezés korrelációja a Stone Temple 2019-ben közzétett adatai alapján

Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a domain authority (amiről egy keretesben olvashatsz, ha lejjebb görgetsz) pontosabban jelezte a helyezést, mint a puszta linkmennyiség.

Helyezés és domain authority korreláció

Helyezés és domain authority korreláció

Itt láthatók egyébként a korrelációs eltérések a nagy SEO-cégek tanulmányai között:

Eltérés látható a korrelácóban

Eltérés látható a korrelációban

Vagyis, mint arra már korábban is felhívták a figyelmet a Stone Temple-nél: ha a relevanciát és a minőséget tekintve nem versenyképes a tartalmad, akkor a linkek nem fognak segíteni. Ha viszont az, akkor a linkek fogják meghatározni a különbséget

Tehát nem egyszerűen a linkek száma, hanem a hivatkozó domainek száma, a hivatkozó oldalak minősége, illetve azok horgonyszövege is fontos. Ez azt jelenti, hogy jobb, ha 10 domainről érkezik 10 hivatkozásod, mint ha egyetlen domainről kapnád meg ezt a 10 linket.

Hivatkozó domainek száma (Forrás: Backlinko)

Hivatkozó domainek száma (Forrás: Backlinko)

Ezzel kapcsolatban a Backlinko kutatása úgy fogalmaz, hogy “általában jobb egyetlen linket kapni egy tekintélyes oldalról, mint 100 linket 100 alacsony minőségű oldalról”. Ugyanakkor a Searchmetrics vizsgálata szerint az átlagos backlinkszám 1352 volt a legjobban szereplő oldalaknál.

Weboldal link-minősége (Forrás: Backlinko)

Weboldal link-minősége (Forrás: Backlinko)

Mi az a domain authority? És mi a gond vele?

A domain authority (DA) a linkminőség mutatója. Ez egy olyan mérőszám, mely a weboldalad erejére utal. A DA-értéket a SEO-szoftverekkel foglalkozó Moz hozta létre. Azt mutatja meg, hogy a weboldal mekkora eséllyel tud jó helyezést szerezni a találati oldalakon, értéke 1 és 100 között változhat. Minél magasabb a pontszám, elvileg annál jobb a helyezése a weboldalnak.

A Moz a DA-értéket 40 tényező figyelembevételével számolja, melyek között szerpelnek a bejövő linkek is. Egy olyan weboldal, melyre sok, jó minőségű link mutat, magas domain authority értékű. Ezért az új weboldalak, melyekre még nem mutatnak linkek, általában alacsony pontszámot érnek el.

A DA egyik jellemzője, hogy minél magasabb az értéke, annál nehezebb tovább javítani rajta. Ráadásul annak ellenére csökkenhet az értéke, hogy linkeket veszítene az adott oldal. Ennek oka, hogy mivel az érték soha sem mehet 100 fölé, így ha valamely oldal tovább erősödik, akkor a többi oldal DA-ja csökken. A Moz hangsúlyozza, hogy a domain authorityt egy összehasonlító mérőszámnak kell tekinteni: a DA érték mindig a többi weboldal értékétől függ. Ezért a cél az lehet, hogy ne a legmagasabb pontszámot akard megszerezni, hanem mindössze a versenytársaidnál jobb értéket.

A DA-t a MozBar segítségével mérheted. Az eszköz azt is megmutatja, hogy milyen valószínűséggel érsz el jó helyezést bizonyos keresésekre és kulcsszavakra. A DA emellett természetesen jó mutatója annak is, hogy egy másik domainnek milyen a backlink értéke. Ezért sokan arra használják, hogy linkek vásárlásánál meghatározzák az adott oldal értékét (amennyiért érdemes tőle linket vásárolni.)

A Moz időnként frissíti a domain authority mérését, így 2019 márciusában is élesedik egy változás, melyet 2019. február 5-én jelentett be.

Mi a probléma a Domain Authority értékkel?

Amit fontos észben tartani a DA kapcsán, hogy nem egy Google által használt pontszám, ezért a Google szakemberei általában elég szkeptikusan, illetve ironikusan nyilatkoznak róla. Ezzel szemben sok keresőoptimalizálási szakember túlságosan komolyan veszi.

1. Nem pontos

Habár a Moz 40 tényezőt vesz figyelembe a domain authority érték megállapításánál, ez nem elegendő egy weboldal vagy az onnan érkező linkek erejének meghatározásához. A Google 1993 óta indexeli a webet, ami az egyik oka annak, hogy meghatározó szereplővé váltak. Az algoritmusaik legalább 200 tényezőt vesznek figyelembe egy weboldal rangsorolásának meghatározásakor. És akkor még nem említettük a harmadik legfontosabb rangsorolási tényezőként számon tartott RankBraint, mely a folyamatos változásról, alkalmazkodásról szó a mesterséges intelligencia révén. Ehhez képes a DA túlságosan egyszerű módszert használ.

2. Csak egy előrejelzés

A DA-érték felfelé vagy lefelé mozdulása nincs közvetlen kapcsolatban a rangsorolás változásával. Mindössze egy előrejelzés, nem több. Ezt a Moz sem titkolja.

3. A nyilvános PageRanket is azért ejtette a Google, mert túl egyszerű volt

Különösen azóta, hogy a Google néhány éve megszüntette a nyilvános PageRank-pontszám használatát, ami a saját mérőszámuk volt. Ennek persze meg volt az oka.

A PR esetében is az okozott gondot, ami a DA-nál:

  • egyrészt önmagában nem jelentett közvetlen kapcsolatot a rangsorolással,
  • másrészt, a SEO-sok túlságosan is az adott értékre fókuszáltak.

4. Manipulálható

Ahogy a Google rangsorolása, úgy a DA-érték is manipulálható, csak sokkal könnyebben. Ez akkor lehet érdekes, ha mondjuk DA alapján vásárolnál linket, és a DA határozza meg a link árát.

A pontatlanság és tévútra vezetés mellett egyébként a linkvásárlásnál való felhasználás a másik nagy gondja a Google-nek a domain authorityvel: sokan ármeghatározó tényezőként használják, miközben a cég minden eszközzel a vásárolt linkek befolyása ellen küzd.

5. Eltereli a fontos tényezőkről a figyelmet

A Google elsősorban arra figyelmezteti a weboldaltulajdonosokat, hogy ne egy szimpla értéket vegyenek figyelembe a weboldaluk javításánál, hanem összességében egy értékesebb weboldalt próbáljanak építeni, erősebb felhasználói élménnyel. Illetve, ha egy link minőségét próbálják meghatározni, akkor azt a kérdést tegyék fel, hogy ez egy releváns link lenne az adott oldalon? Ennek megítéléséhez pedig nincs szükség mérőszámra.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy semmi értelme a DA-nak, de ha túlzottan egy link alapú mérőszámra figyelünk, akkor az torzítja és megzavarja a tisztánlátást. A DA-t tehát annak kell tekinteni, ami: egyetlen adatnak, és értelmetlen többet belelátni, vagy egyedüliként erre összpontosítani.

Hogyan javíthatsz a domain authority értéken?

Gyakran felmerül az a kérdés is – olykor a Google-nak címezve -, hogy miként lehet javítani a DA-pontszámon. Amit elöljáróban erről tudni érdemes, hogy a DA javítása nincs közvetlen kapcsolatban a rangsorolással a Google találati oldalain. Alapvetően három dolog határozza meg a link alapú domain authority értéket:

  1. Egy jó linkprofil – a Google ugyanis szereti, ha olyan linkek mutatnak egy oldalra, melyek sokféle, de minőségi oldalakról érkeznek. A keresőmotor ezt tartja a hitelesség és megbízhatóság jelzésének.
  2. Minőségi tartalom – a Google keresési algoritmusa – mint arról később szó lesz – a tartalom értékelésénél figyelembe veszi a forgalmat, a weboldalon töltött időt, a visszafordulási arányt, az átkattintási arány, a márkaemlítéseket és a visszatérő látogatókat. Ezeket a számokat egy jó tartalommal tudod tovább javítani. Ez ráadásul a backlinkek számát is növeli.
  3. További jó minőségű linkek – a domain authority értéked növelésénél alapvető tényező, hogy jó DA-értékű oldalakról szerezz újabb backlinkeket.

Közvetlen módon természetesen nem befolyásolhatod a domain authority értékedet. De ha folyamatosan figyeled a linkprofilod minőségét, kiváló tartalmakkal állsz elő, és további jó minőségű linkeket szerzel, akkor javulni fog az érték.

Ugyanakkor a Searchmetrics 2016-os tanulmánya is úgy fogalmaz, hogy a weboldalakra mutató külső linkek ma már csak egyetlen rangsorolási tényezőt jelentenek a sok közül. A korreláció ugyan magas maradt a linkek és a helyezés között, azonban egyre csökken a fontosságuk. Az olyan felhasználói jelzések, mint az, hogy milyen gyakran kattintanak az emberek egy-egy találatra, illetve mennyi ideg maradnak egy adott weboldalon, szerintük is jobban segítik a keresőmotorokat annak meghatározásában, hogy az adott oldalnak mennyire sikerült választ adnia a felhasználóban felmerülő kérdésre.

A linkek (Forrás: Searchmetrics)

A linkek fontossága 2016-ban (Forrás: Searchmetrics)

(A nyilak azt jelzik, hogy valamilyen tényezőnek nőtt, csökkent vagy stagnál a fontossága, míg a csillagok azoknál szerepelnek, melyeket most kezdtek kalkulálni.)

Egy 2017-es SEMrush vizsgálat viszont a gépi tanulást is felhasználta a korrelációk feltárására (aki a használt módszerre kíváncsi, annak érdemes beleolvasni a linkelt dokumentumba), így ők mást állítanak. Mégpedig azt, hogy elsősorban a felhasználói élménnyel kapcsolatba hozható tényezők határozzák meg a rangsorolást, a linkek pedig egy kicsit hátrébb szorultak. Szerintük a legfontosabb szerepe most a helyezés meghatározásában a látogatások számának van, utána következik

  • az oldalon eltöltött idő,
  • a megtekintett oldalak száma,
  • a visszafordulási arány.

Ezen a grafikonon világosan látható, hogy az új módszerrel mit tártak fel, és hamarosan láthatók az eltérések a rangsorolási tényezők tradicionális megközelítéséhez képest:

Rangsorolási tényezők a SEMrush szerint (2017)

Mindezek mellett a “linképítés” kerülendő, legalábbis John Mueller a Google szakértője már 2015 februárjában is ezt tanácsolta, mivel azt természetellenesnek tartják. Úgyhogy érdemes átnézni a linkprofilodat, hogy nem ütközik-e valahol bele a Google webmestereknek szóló útmutatójának valamely pontjába.

Arról se feledkezz azonban meg, hogy sok szakértő szerint a márkaemlítés az új link, vagyis a Google ugyanúgy figyelembe veszi, ha valahol elhangzik a céged neve, mint ha egy link mutatna a weboldaladra. A dolog ráadásul kevés kockázattal jár, nem várható miatta büntetés, így erre is érdemes törekedni, vagy stratégiát építeni rá az erőltetett linkelhelyezések helyett.

II. Tartalom

A másik fontos tényező a tartalom. Ennél a Backlinko nem csak szöveg hosszát, hanem annak mélységét is vizsgálta. Pozitív korrelációt találtak mind a hosszt, mind pedig a minőséget tekintve. Alapvetően a jó helyezést elérő oldalakra jellemző volt a jó minőségű, mély, átfogó jellegű tartalom.

Mérték természetesen a szövegek hosszát, és rendkívül erős összefüggést találtak. A feltételezések szerint ebben az is közrejátszhat, hogy a hosszabb tartalmak jellemzően több közösségi megosztást kaptak, de elképzelhető, hogy a hosszabb tartalmakat relevánsabbnak találja az adott témában a Google. A lényeg mindenesetre az, hogy az első helyeken található szöveges tartalmak viszonylag hosszúak: átlagosan 1890 szó az első helyezettek szövegeinek hossza.

Szavak száma (Forrás: Backlinko)

Szavak száma (Forrás: Backlinko)

A Searchmetrics is ugyanerre jutott: általában a jobb helyezést elért weboldalakon hosszabb a szöveges tartalom, és átfogóbb jelleggel képesek a felhasználók számára megadni a válaszokat a kérdéseikre. Emellett ezekre jellemző az is, hogy könnyebben olvashatók és megérthetők a szövegeik. Ráadásul az első helyeken álló weboldalak szövegeinek hossza évről évre nő.

A friss és eredeti tartalom tehát az egyik legfontosabb tényező a SEO-ban. Ha azt gondolod, hogy elég lesz havonta egyszer-kétszer felrázni valamivel a tartalmad, akkor felkészülhetsz a lassú lefelé csúszásra a találati oldalakon. A weboldaltulajdonosok általában úgy vélik, hogy pont az ő cégük esetében nincs semmiféle olyan információ, amit legalább heti rendszerességgel megoszthatnának a látogatókkal. Pedig a Google csak az új vagy változó tartalmakat tudja újra és újra indexelni, melyek mind új, elsősorban long tail kulcsszavakat kapcsolnak a weboldalhoz.

A folyamatos frissítésen túl fontos persze a tartalom minősége is a felhasználói élmény javítása érdekében, vagyis kerüld az értéktelen, másolt vagy automatikusan generált tartalmakat. Meg kell érteni, hogy egy szöveg attól még nem lesz értékes a felhasználó számára, hogy hosszú. Attól válik azzá, hogy olyan információk találhatók benne, melyek hasznosak. Az üres, semmitmondó szövegek nem javítanak a helyezésen. Ezért fordulhat elő a gyakorlatban, hogy a rövidebb tartalmak időnként jobban teljesítenek, mint a hosszúak.

Ne SEO-zd túl a tartalmaidat!

Időnként szóba kerül, hogy egy-egy weboldal esetleg már túl van optimalizálva bizonyos kulcsszavakra, de komolyan ritkán jut eszünkbe, hogy ennek hátrányos következményei is lehetnek. Főleg akkor, ha közben egyáltalán nincs szó black hat SEO-technikák használatáról. Pedig a túloptimalizálás problémás is lehet a Google szerint, ha nem párosul minőségi tartalommal.

Erről korábban Gary Illyes, a Google szakembere beszélt egy Google Hangouton. Illyes a minőség, és elsősorban a minőségi tartalom témáját járta körül. Ennek kapcsán említette meg, hogy nagyon sok, úgymond “túl-SEO-zással” találkozik. Ez egészen pontosan abban az esetben áll fenn, amikor a SEO-szakemberek megpróbálnak olyan kulcsszavakra vagy kifejezésekre jó helyezést elérni, amelyekkel kapcsolatosan a weboldal valójában nem rendelkezik jó minőségű, releváns tartalommal. Az üres tartalom pedig komoly probléma. Szerinte ugyanis a Google algoritmusai előbb vagy utóbb megtalálják az ilyen megoldásokat, hiszen egyszerű tartalmi elemzést kell csak végezni, és ennek aztán hatása lesz a helyezésre a Google találati oldalain.

Gary Illyes tehát megint a minőségi tartalom készítésének fontosságát hangsúlyozta azon keresési kifejezések esetében, melyekre jó helyen akar szerepelni a weboldal a Google keresőjében. Ha hosszú távon jó helyezést szeretnénk elérni akár több kulcsszóra is, akkor egyszerűen igényes, minőségi tartalmakat kell készíteni ezekre a kulcsszavakra. Vagyis a felhasználóknak jól használható tartalmakat kell adni, nem pedig üres szövegeket sok kulcsszóval

A rövid tartalmakat bünteti a Google?

Hasonló tartalmú kérdés fel is merült John Mueller, a Google egyik szakemberének egy Google+ Hangoutján, ahol aztán ismét kiderült, hogy mi a Google álláspontja a hosszú és rövid szöveges tartalmakkal kapcsolatban. Mint John Mueller elmondta, ő weboldaltulajdonosként nem a tartalmak hosszúságára összpontosítana, hanem elsősorban arra, hogy valami hasznos és érdekes információt adjon a felhasználóknak. És ha ez néha egy rövid cikket jelent, az ugyanúgy rendben van, mint ha egy hosszú cikk készül sok-sok információval.

A Google-nek egyébként nincs olyan algoritmusa, mely a szavakat számol a weboldalakon, és mondjuk azt mondaná, hogy minden oldal rossz, ami rövidebb száz szónál, míg ami 200 és 500 szó közötti, az rendben van, és hogy 500 szó felett már 5 kép kellene a szövegbe. Mi nem így nézzük a dolgot – nyomatékosította a szakember. A Google ehelyett megpróbálja teljes egészében szemlélni a weboldalakat, és hogy valóban releváns, hasznos-e a tartalom egy meghatározott keresésre az emberek számára. És ha az, akkor minden rendben van. Hogy ez hosszú vagy rövid, esetleg sok benne a kép, vagy kevés, az alapvetően a készítőjére van bízva.

Hogy pontosan mire van szüksége egy oldal olvasóinak, azt szerinte érdemes A/B tesztekkel megvizsgálni. De segíthetnek ebben más visszajelzések is, például az értékelések, melyek megmutatják, hogy a felhasználók miként reagálnak egy adott tartalomra. A lényeg tehát az, hogy a Google semmiképpen nem büntet azért, mert a tartalmad rövid. Egy rövid és egy hosszú tartalom is lehet jó, és ez a dolog a felhasználókról és a weboldalakról szól, nem pedig a keresőmotorról. Addig, amíg egy tartalom kielégíti a felhasználó igényeit, a Google is elégedett lesz.

Emellett figyelj arra is, hogy jó tartalomra minden egyes aloldaladon szükséged van. A főoldaladon a látogatóknak egyből tudniuk kell, hogy mivel is foglalkozik a céged, kell egy világos leírás a tevékenységedről. Tapasztalataink szerint ez sokszor nincs így, talán mert a tulajdonos számára ugyan világos, mivel foglalkozik, viszont nem látja a látogatók szemével az oldalát. A lényeg, hogy minél pontosabb és részletesebb legyen minden oldaladon a tartalmad, mert ez előnyt jelent a rangsorolásnál.

Ha érdekelnek a tartalom és a SEO szövegírás további részletei, akkor egy külön bejegyzésünkben találtok további hasznos információkat és segítséget hozzá.

Mit tegyél a régi tartalmaiddal?

Sok weboldaltulajdonos gondolja úgy, hogy érdemes eltávolítani a régi tartalmakat a weboldalukról, mert ha nem így tesznek, az jelzés lehet a Google számára, hogy nem elég jó minőségű az oldal. A feltételezések szerint a régebbi tartalmak miatt büntethet a Panda algoritmus, az eltávolítással viszont megelőzhető ez.

A kérdés felmerült a múlt héten a Google Webmaster Office Hours során is, John Mullernek, a Google szakemberének címezve. A kérdező elmondta, hogy rendkívül sok tartalmuk van a weboldalukon. Ebben a helyzetben javítaná-e a helyezésüket, ha a 2 évnél régebbi tartalmakat törölnék?

John Mueller jelezte, hogy nem hiszi, hogy komolyabb előnyt biztosítana a helyezést tekintve a régebbi tartalmak eltávolítása, és attól, hogy egy tartalom régi, még nem jelenti azt, hogy értéktelen.

Két dolog, amit még vegyél figyelembe!

Két vonatkozása van a dolognak, melyet azonban érdemes emellett figyelembe venni. Egyrészt, ha sok a tartalom az oldalon, akkor az hatással lehet a feltérképezési arányra. Tehát, ha a Google túl sok időt tölt azzal, hogy feltérképezze a tartalmakat a weboldalon, és emiatt lemaradnak az új tartalmakról, akkor az nem túl előnyös a weboldalra nézve. Ezt azonban technikailag kell megközelíteni, tehát ha a szerverek képesek kezelni a sok tartalommal járó terhelést, akkor az nem jelent problémát a feltérképezés során.

Másrészt viszont, ha a régi tartalom valóban rossz minőségű, tehát még azelőtt íródott, hogy az anyag szerzője tisztában lett volna a minőségre vonatkozó követelményekkel, akkor lehet értelme a törlésnek. De úgy is dönthetsz, hogy mivel sok mindent tanultál az évek során, ezért ezt a fejlődést felhasználva inkább feljavítod ezeket a régi tartalmakat, hogy valóban jó minőségűek és relevánsak legyenek a felhasználók számára.

Az adatokat figyeld, ne a dátumot!

Ugyanakkor pusztán annak, hogy eltávolítod a régi tartalmakat, nem lesz pozitív hatása a helyezésedre nézve – szögezte le a szakember. Ezt már mások is megerősítették a Google részéről: vagyis attól, hogy egy tartalom régi, még nem feltétlenül rossz. Valójában egy örökzöld tartalom – melynek készítésére sokan törekednek – is régi tartalomnak számít technikailag. Igaz, ilyenkor odafigyelnek a kiváló minőségre.

A tanács tehát ezzel kapcsolatban úgy szól, hogy mielőtt elkezdenéd kidobálni a régi tartalmaidat, érdemes egy pillantást vetni a Google Analytics adataira. Ha a Google forgalmat hoz egy oldalnak, akkor nyilván úgy ítéli meg, hogy megfelelő a minősége a rangsoroláshoz. Ha egy olyan tartalmat távolítasz el, mely forgalmat hoz a számodra, akkor az összforgalmad csökkenni fog. Úgyhogy, ha a minőségre figyelsz, és az tovább javítható egy tartalmi frissítéssel, akkor érdemes inkább így javítani az adott tartalmon, és növelni a forgalmad, nem pedig csökkenteni a törléssel.

Mit tegyél a már nem aktuális tartalmaiddal?

Nem aktuális tartalom alatt olyan tartalmat értünk, mely egykor időszerű volt, azonban mára teljesen elvesztette relevanciáját. Ilyen például egy álláshirdetés, mely elsősorban addig érdekli az embereket, amíg “aktuális”, azaz zajlik a pályáztatás, interjúztatás, egy rövid kifutási idő után viszont szinte semmi jelentősége nincs. De ugyanez a helyzet például eseményekkel is.

Az ilyen oldalaknál nincs sok értelme, hogy ezeket örök időkre a Google indexében tartsd, sőt akár a felhasználói élményt is ronthatja adott esetben, azaz érdemes őket egy idő után eltávolítani. De hogyan történjen az eltávolítás?

A választ John Mueller adta meg egy Google Webmaster Office Hours alkalmával egy kérdésre válaszolva. Először is, úgy vélekedett, hogy egy nem aktuális tartalom nem tekinthető eleve rossz tartalomnak. Hozzátartozik a web természetéhez, hogy bizonyos tartalmak csak egy ideig relevánsak, majd azt követően el kell őket távolítani. Így működnek a weboldalak, teljesen normális tehát, ha például egy álláshirdetés vagy egy esemény beharangozója csak egy rövid időre elérhető egy weboldalon.

Ilyen esetben tehát teljes mértékben elfogadható eljárás a lejárt weboldal eltávolítása. De az is jó megoldás, ha egy már nem aktuális álláshirdetés 301-es átirányítást kap, és egy friss álláshirdetésre vezeti a látogatót. Hiszen ebben az esetben egy tartalmat egy lényegében azonos tartalommal helyettesítesz. Ilyenkor pedig elfogadható a 301-es átirányítás használata a Google szerint.

De akkor sincs gond, ha nincs helyettesítő tartalom. Ebben az esetben nyugodtan lehet törölni, nem muszáj örök időkre fent tartani az oldalon. Ugyanígy a noindex használata is elfogadható, hogy ne jelenjen meg az aktualitását vesztett hirdetés a Google találati oldalain. Érdemes ugyanakkor egy kis kifutási időt hagyni neki, azaz ha aktualitását vesztette, akkor még nem kell egyből törölni, jobb megoldás, ha egy üzenetben felhívjuk a látogatók figyelmét arra, hogy a tartalom már nem aktuális. Ennek oka, hogy egy ideig az embereket annak ellenére még érdekelheti a dolog, például tudni akarják, hogy mit hagytak ki.

A lényeg tehát az, hogy az aktualitását vesztett tartalmakkal valamit kezdeni kell, mert ez sokkal jobb megoldás, mint ha újabb és újabb URL-eken jelennének meg olyan tartalmaid, melyek a felhasználók számára már egyáltalán nem relevánsak. Ilyenkor az emberek a találati oldalakról eljutnak olyan oldalaidra, amivel már nem tudnak mit kezdeni, nincs semmiféle jelentőségük számukra. Ezek tehát rontják a felhasználói élményt.

Mit tegyél a gyenge minőségű tartalmaiddal?

Az tehát az előbbiekben már világossá vált, hogy a régi tartalmak eltávolításának nincs értelme, hiszen nem azt vizsgálja a Google, hogy mennyire friss a tartalom, hanem, hogy mennyire hasznos. Ugyanakkor az is felmerült, hogy ha egy tartalom nemcsak régi, hanem gyenge minőségű is, akkor már lehet értelme a kidobásának.

Ugyanakkor, mint Gary Illyes, a Google szakembere rámutatott, az hogy egyszerűen töröljük a gyenge minőségű tartalmainkat a weboldalunkról, még nem fog gyors javulást eredményezni a helyezésünket illetően. Sőt, egyáltalán nem garantál, hogy bármiféle pozitív hatása lesz a gyenge tartalmak eltávolításának – fogalmazott Gary Illyes. Hiszen, ha van egy rakás értéktelen oldalad, akkor ezeket remélhetőleg nem is jeleníti meg a találati oldalakon a Google. Viszont, ha ezek mégis megjelennének, és Te törlöd vagy noindexeled ezeket az oldalakat, azzal csökkented a saját fogalmad.

Ha mégis ragaszkodsz ahhoz, hogy eltávolítasz rossz minőségű tartalmakat, akkor kérdésként merülhet fel, hogy milyen módon kellene az eltávolításnak megtörténnie? Lehet szó törlésről, noindex paraméter beállításáról, illetve harmadik lehetőségként akár a meglévő anyag fejlesztéséről is. De melyik a legjobb megoldás?

Gary Illyesnek a noindex használata nem a kedvenc megoldása, sokkal jobban szereti, ha a weboldaltulajdonosok inkább fejlesztik azokat a weboldaldaikat, melyek megjelennek a találati oldalakon. Amelyek viszont nem, azok valószínűleg nincsenek is indexelve, ami azt jelenti, hogy alapvetően nem is befolyásolják a weboldalad minőségét.

Ez azt jelenti, hogy mielőtt eltávolítasz egy tartalmat érdemes ellenőrizni, hogy van-e egyáltalán látogatója a keresőből, és hogy ott megjelenik-e. Ha igen, akkor a Google feltehetően úgy ítéli meg, hogy elég jó a minősége. Ezeken a weboldalakon pedig érdemes még dolgozni, hogy jobb helyezést érjenek el. Kivételt csak az jelent, ha egy weboldal fel lett törve.

III. Átkattintási arány és a RankBrain

Sokan úgy gondolják, hogy az átkattintási arány (CTR) hatása a helyezésre egyike a keresőoptimalizálás nagy mítoszainak, míg mások – komoly szakemberek – szerint a Google egy az egyben látja és figyelembe veszi a felhasználókra vonatkozó adatokat.

Vizsgálatok ellentétes eredményekkel

Nem is olyan régen, a Google egyik szakembere az alábbi prezentációt osztotta meg (és Rand Fishkin az alábbi következtetést vonta le belőle):

A dolog lényege annyi, hogy ha egy weboldal mondjuk a harmadik helyre van rangsorolva, de a Google a vártnál nagyobb átkattintási aránnyal találkozik az oldal esetében, akkor feljebb sorolhatja, mivel úgy tűnik számára, hogy sokak figyelmét felkeltette az adott weboldal.

Korábban persze voltak már vizsgálatok, melyek az átkattintási arány hatását vizsgálták a helyezéseknél. Rand Fishkin, a Moz alapítója úgy tesztelte az átkattintási arányt, hogy megkérte az embereket: kattintsanak egy hetedik helyen álló linkre, mely egy blogbejegyzésére mutatott. A kattintások befolyással voltak a helyezésre, és – igaz csak egy rövid időre – de az első helyre repítették. Ugyanakkor ez a változás nem bizonyult tartósnak, csak ideiglenes volt a hatása.

A Search Engine Land is nekifutott egy tesztnek korábban, és ők úgy találták, hogy az átkattintási aránynak nincs hatása a helyezésre. Ezzel a vizsgálattal azonban komoly gondok voltak, mivel mesterségesen felpumpált kattintásokon és keresési mennyiségen alapult, vagyis kattintási csalásnak felelt meg az organikus találatoknál. Ezt azonban valószínűleg már le tudja leplezni a Google, hiszen az AdWords miatt – ahol a minőségi pontszám elvileg befolyásolható lehetne a kattintásokkal – már ismeri a trükköt és van rá megoldása, amit valószínűleg használ a kereséseknél is.

2019-ben aztán ismét fellángolt a vita az átkattintási arány kapcsán, ugyanis a Moz részéről Britney Muller egy Google dokumentumra hívta fel a figyelmet, mely értelmezése szerint bevallotta, hogy a CTR rangsorolási tényezőként használja a Google. A dokumentum azt mondja, hogy “amikor egy linkre kattintasz a Google keresésnél, akkor a Google figyelembe veszi a kattintásod a jövőbeli kereséseket érintő rangsorolásnál”.

Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy az említett dokumentum a találati oldalak személyre szabottságáról szól. Vagyis, ha be vagy lépve a Google fiókodba, és úgy keresel rá egy kifejezésre, akkor a Google aszerint módosítja majd a legközelebbi keresésnél, hogy mire kattintottál rá. Tehát, ha valaki rendszeresen egy meghatározott oldalra kattint rá a találati oldalakon, akkor a Google azt az oldalt feljebb fogja sorolni az adott személynek a találati listán.

Mit mond a Google?

A Google már számtalanszor jelezte, hogy nem használja a CTR-t rangsorolási tényezőként. Ez pedig elvileg azt jelenti, hogy rangsorolási algoritmusa nem veszi figyelembe a kattintási adatokat a keresőoldali eredményeknél, kivéve a személyre szabott találatoknál.

Egész egyszerűen azért, mert nem tartják a kereséseknél jól használható adatnak sem a CTR-t, sem az oldalon eltöltött időt, sem a visszafordulási arányt. De nem csak azért, mert “zajosak” ezek az adatok, hanem mert könnyen “spammelhetők”. Hiszen elég felbérelni pár embert, akik kattintgatnak bizonyos linkekre. És a helyzet több mint egy évtized alatt sem változott, hiszen ezt állította évekkel ezelőtt Matt Cutts, de ezt mondta 2019-ben Gary Illyes is.

Az átkattintási arány és a RankBrian összefügg?

Ugyanakkor, még azt is meg lehet határozni, hogy pontosan milyen mértékben hat a CTR a helyezésre – vetette fel Larry Kim, aki annak bizonyítására is kísérletet tett, hogy a helyezés és az átkattintási arány között a kapcsolatot most már a RankBrain algoritmus jelenti. Feltételezése szerint a RankBrain felel azért, hogy a nagyobb átkattintási aránnyal rendelkező találatok jobb helyezést érnek el.  (A RankBrain alapjairól itt írtunk korábban, érdemes ezzel kezdeni, mert kiegészítik az itt írtakat.)

A szakember ennek érdekében ezer kulcsszót vizsgált ugyanabból a niche-ből, hogy kiküszöbölje az olyan külső tényezőket, mint a Google shopping és egyéb keresőoldali funkciók, melyek befolyással lehettek a CTR-re. Összehasonlította az átkattintási arányt az egy és két szóból álló keresőkifejezések és a 4-10 szavas keresőkifejezések esetében.

Átkattintási arány és helyezés viszonya

Átkattintási arány és helyezés viszonya (Forrás: Moz)

Long tail kulcsszavak és a RankBrain

Amit feltűnő, hogy a long tail keresőkifejezések jóval nagyobb CTR-t értek el egy adott helyezésnél, mint a rövid keresőszavak. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a long tailbe tartozó kulcskifejezéseknél sokkal erőteljesebb volt a keresési szándék, így pedig nagyobb az átkattintási arány. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a nagyobb átkattintási aránnyal bíró long tail kulcskifejezések nagyobb arányban szerepeltek a találati oldalak tetején, mint az alján. Ez azért lehet érdekes, mert a RankBrain a Google szerint elsősorban a long tail kifejezéseknél fejti ki hatását.

Átkattintási arány és helyezés a kulcsszóhosszúságok viszonylatában

Átkattintási arány és helyezés a kulcsszóhosszúságok viszonylatában (Forrás: Moz)

Elvárt átkattintási arány és a helyezés

A következő grafikonon már egy olyan tényező szerepel, mely nem az átkattintási arányt veszi figyelembe, hanem a relatív átkattintási arányt, mely a CTR-ből levonja a várható CTR értéket. Itt arról van szó, hogy egy adott pozícióhoz tartozik egy elvárt átkattintási arány. Ha ezt nem hozza az adott weboldal, az gyakorlatilag büntetésként jelenik meg, és az oldal visszacsúszik a 6-10. helyek valamelyikére, míg ha jobb eredményt ér el, akkor jobb pozícióba kerül.

RankBrain jutalom és büntetés

RankBrain jutalom és büntetés (Forrás: Moz)

Ez a gyakorlatban úgy nézhet ki, hogy ha egy weboldal 20 százalékkal jobb átkattintási arányt ér el, mint ami az adott pozíciónál elvárható, akkor valószínűleg az első helyre kerül. Ha 12 százalékkal jobb a CTR-e, akkor az a második helyre repíti, viszont ha 6 százalékkal rosszabb az átkattintási arány, akkor a 10. helyre csúszik vissza. Vagyis: egy helyezést javítani szeretnél? Növeld az átkattintási arányod 3 százalékkal. Tovább akarod javítani a helyezésed? Növeld újabb 3 százalékkal. Viszont, ha nem tudsz jobb eredményt elérni az elvárt CTR-nél, akkor valószínűtlen, hogy az első öt pozíció valamelyikét megszereznéd.

Mit mond a Google a RankBrainre optimalizálásról? Valami egészen mást

A Google szerint a RankBrain esetében a harmadik legfontosabb rangsorolási tényezőről van szó. A RankBrain a Google mesterséges intelligencia alapú, keresés-értelmező rendszere, mely segít jobban megérteni egy-egy keresőkifejezést, így relevánsabb oldalakat feldobni a felhasználóknak az adott keresésre. Gary Illyes, a Google szakembere úgy magyarázta a Redditen 2019-ben, hogy a RankBrain a korábbi keresési adatokat használja fel annak érdekében, hogy megjósolja, mire fog kattintani a felhasználó egy korábban még soha nem használt keresőkifejezés esetében.

Gary Illyes a Google szakember a RankBrainre való optimalizálás kapcsán elsősorban azt javasolta, hogy természetes nyelvezetet kell használni a szövegeink megírásakor.

Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy “szuperkönnyű” dolog RankBrainre optimalizálni. Ez egy olyan dolog, amit már valószínűleg 15 éve folyamatosan mondogatnak és javasolnak: természetes nyelvezettet kell használni szövegek írásakor. Próbálj tehát olyan szövegeket alkotni, melyek úgy hangzanak, mintha emberek mondanák! Ha úgy írsz, mint egy gép, akkor csak összezavarod a RankBraint, és ennek következtében valószínűleg lecsúszol a találati oldalakon is.

Gyakorlati tanács: ha van egy weboldalad, akkor olvasd fel hangosan a cikkeidet, vagy bármit, amit írtál, és kérdezd meg az embereket, hogy vajon természetesen hangzik-e. Ha úgy hangzik, mint egy beszélgetés, vagy mint a természetes nyelv, melyet a mindennapokban használunk, akkor biztos lehetsz benne, hogy már optimalizáltál is a RankBrainre – magyarázta a szakember.

Mindez azért különösen érdekes, mert a RankBrain magyarul is tud, tehát nem okoz gondot a Google számára a magyar nyelv ilyen szintű megértése sem. A természetes nyelv használatának fontossága egyébként nem különösebben meglepő, egy szöveg hangos felolvasása és ez alapján való minősítése már évek óta bevett technika, amikor a tartalom minősége kerül szóba. Érdemes tehát végre komolyan venni.

Nem mindig befolyásolja a rangsort a RankBrain

A másik dolog, ami a RankBrainnel kapcsolatban felmerült, hogy sok esetben egyáltalán nem befolyásolja azt a találati listát, amit a Google más algoritmusai már beállítottak. Ezért furcsának tűnik egyes szakemberek számára, hogy a Google mégis a harmadik legfontosabb jelzésnek nevezi. Ennek kapcsán Illyes azonban megjegyezte, hogy a RankBrain ennek ellenére “bizonyos szempontból” mégis a harmadik legfontosabb rangsorolási tényező, akkor is, ha nagyon sok esetben egyáltalán nincs hatással a keresési eredményekre.

A RankBrain tehát ott van a keresési eredmények mögött, azonban gyakran nincs hatással a helyezésekre. A Google soha nem határozta meg, hogy az algoritmus milyen mértékben befolyásolja a találati oldalakat, talán csak valóban azon öt százaléknyi keresőkifejezés esetén van erősebb hatása, melyekkel a Google még soha nem találkozott.

IV. Kulcsszavak

Az is fontos megállapítása azonban a tanulmányoknak, hogy a Google-t nem nagyon érdeklik már a szövegben szereplő kulcsszavak, mert ezektől függetlenül képes értelmezni és rangsorolni az oldalakat. A Moz szerint a felhasználói szándék most már a legfontosabb a Google számára.

Míg a 2000-es években még remekül működött az a technika, hogy kellett találni egy keveset használt, úgynevezett “niche” kulcsszót, majd létrehozni egy weboldalt, ahol ez a szó jó sokszor szerepelt, és innen aztán egy linkkel elvezetni a felhasználót valahová, ami nekünk bevételt termelt, addig a Google Panda 2011-es megjelenése ennek a megoldásnak véget vetett. 2013-ban érkezett a Kolibri algoritmus, mely tovább csökkentette a kulcsszavak használatának fontosságát. Most már úgy néz ki, hogy a Google megérti a szövegek mögötti jelentést, és a találatokat ez alapján dobja fel a keresőknek.

Persze nem kell teljes mértékben elbúcsúzni a kulcsszavak használatától, azonban a gyakoriságuk helyett fontosabb lett az, hogy hol is jelennek meg. A kulcsszavak szerepeljenek az oldal címében, az URL-ben, az alcímekben, a képek leírásaiban, a meta descriptionben. Ugyanakkor most már nincs szükség arra, hogy egy weboldalon figyeld a kulcsszavak százalékos előfordulását, mivel a Google számára ez már nem számít – illetve a kulcsszóhalmozást nem is kedveli -, más rangsorolási tényezők alapján ítéli meg a szöveg relevanciáját.

Amit külön is érdemes megemlíteni, hogy már nagyon csekély a szerepük az URL-ben megjelenő kulcsszavaknak a rangsorolásnál. John Mueller úgy véli, hogy annyira mérsékelt a jelentőségük, hogy emiatt nem érdemes átalakítani a weboldalaink linkstruktúráját, csak hogy szerepeljenek az adott oldal legfontosabb kulcsszavai bennük. Tehát, ha új URL-eket hozol létre, akkor azért nem árt, ha a legfontosabb kulcsszavaid megjelennek benne, de emiatt nem érdemes nagy átalakításokba kezdeni a weboldaladon.

A Searchmetrics tanulmánya is ugyanezt mutatta. A weboldalak jellemzően egyre kevesebb kulcsszót használnak az URL-jeikben: mindössze hat százalékuknál fordult elő a 2015-ös évben.

searchmetric-kutatas-2015-kulcsszo-domainben

Azt is megállapították, egyre több olyan jó helyezést elérő weboldalt találunk az első harmincban, ahol a keresőmezőbe beírt kulcsszó nem szerepel sem a weboldal szöveges tartalmában, sem a leírásban, de még a linkekben sem. Sőt, ma már igazán annak sincs túl sok értelme, hogy az ún. short tail kulcsszavak helyett a sok szakértő által favorizált long tail – vagyis az egyenként ugyan kevesebb találatot, de összességében mégis sok látogatást hozó – kulcsszavakat használd, mert a szemantikus keresés korszakában a Google egyre jobban megérti a szövegeket, és valódi relevanciájuk alapján sorolja be a keresésekre. Így nem is muszáj feltétlenül kulcsszavakat használnod a szövegeidben, a Google akkor is képes lesz feldobni, ha a Te weboldaladat találja a legmegfelelőbbnek egy keresésre.

Mennyit számít egy jó helyezés egy kulcsszóra? Néha kevesebbet, mint hinnéd

A SEO esetében általában úgy gondolkodunk, hogy ha egy bizonyos általános kulcsszóra, amire sok keresés érkezik, jó helyezést érünk el, akkor elértük a célunkat. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy a jó helyezés jelentősebb előnyt biztosít számunkra, illetve hogy kihoztunk belőle mindent, amit lehet.

Egy jó helyezés azonos a sikerrel?

Vannak ugyanis oldalak, melyek jó helyen szerepelnek a találati listákon nagy forgalmú kulcsszavakra, azonban ebből nem származik jelentősebb előnyük, mivel a kulcsszó nem igazán passzol a felhasználó szándékaihoz, és az emberek ugyan kattintanak és benéznek az oldalra, azonban azt gyorsan otthagyják, mert nem találják meg azt, amit kerestek. Vagyis a jó helyezés remek dolog, de csak akkor van értelme, ha nem csak a forgalmat hozza, hanem a konverziót is és a megtérülést is javítja.

Akadnak olyan esetek, amikor egy cégtulajdonos kitalál egy kulcsszót, amire jó helyen akar szerepelni. Mondjuk ez keresőoptimalizálással sikerül is, azonban pár hónap múlva az lesz a problémája, hogy nem javítja az eredményeket a jó helyezés az adott kulcsszóra. Ilyenkor kell átgondolni azt, amiről most szó van, azaz hogy a jó helyezés vajon azonos-e a sikerrel?

De kell-e egyáltalán vizsgálni a helyezéseket?

Hát sok esetben nem feltétlenül. Különösen, ha nagy weboldalad van és pénzt adsz ki azért, hogy jó sok kulcsszó esetében folyamatosan figyeld a helyezésed változásait. Nem kell minden kulcsszót állandóan figyelni. Azokra a kulcsszavakra érdemes fókuszálni elsősorban, melyek vagy jó helyen állnak, konverziót hoznak, vagy amelyek a keresőhirdetéseknél jól teljesítenek.

Szükség van-e egyáltalán kulcsszavak használatára?

Az is kérdés ilyenkor, hogy szükséged van-e egyáltalán kulcsszavak használatára az oldaladon ahhoz, hogy jó helyezést érj el az adott keresőkifejezésre. Ez ugyanis helyzettől függ. Ha például egy megbízható, tekintélyes weboldalad van, amelyre jó minőségű linkek mutatnak, a tartalmad pedig hasznos és releváns egy adott kulcsszóra, akkor is jó helyen fogod találni magad, ha nem zsúfolod tele az oldalad a kulcsszóval. Ezt ma már tudja a Google.

Ebből egyébként az is következik, hogy lesznek olyan keresőkifejezések, melyeket egyáltalán nem is figyelsz, mégis jó a helyezésed és forgalmat is hoznak. Pedig eszedbe sem jutott első körben, hogy vizsgáld őket. Ehhez kapcsolódik, hogy a kulcsszó-vizsgálat azért sem mutat pontos eredményt, mert az emberek számára a Google egyre inkább egyénre szabott találatokat mutat. Az egyik keresése meghatározza a következőt, illetve az arra adott találatokat befolyásolja, és ezáltal a találati oldal teljesen eltér attól a steril találati listától, amit a kulcsszóhelyezések vizsgálatánál kapunk.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a találati oldalon szereplő helyezések vizsgálata ugyan hasznos információt adhat, de egy jó helyezés mellett azt is figyelembe kell venni, hogy pontosan milyen eredményt hoz. Egy jó helyezés önmagában nem meghatározó a siker szempontjából, bár nyilván hozzájárul. Elsődlegesen tehát a forgalomra, a bevételre és egyéb konverziós mutatókra érdemes figyelni, hogy ezáltal tovább tudj javítani a fontos mutatókon és a megtérülésen.

Összességében tehát elmondható, hogy a kulcsszóhalmozás továbbra is kerülendő, ugyanakkor más fontos, a témával kapcsolatos kulcsszavak használata javasolt a jobb helyezés érdekében. Ezeknek kiegyensúlyozott arányban kell szerepelniük a meta címben, a meta leírásban, a kenyérszövegben, a H1 és H2 címsorokban.

V. Kifelé mutató linkek

A weboldalunkon elhelyezett kifelé mutató linkek nem csak a felhasználói élményt javítják, hanem úgy tűnik rangsorolási tényezőként is működnek. A Reboot Online legalábbis ezt feltételezte, és belevágott ennek igazolásába is. Egészen pontosan azt vizsgálták meg, hogy egy hiteles, tekintélyes weboldalra mutató, a tartalom kontextusához illeszkedő, kifelé mutató link pozitív rangsorolási jelzés-e a Google számára.

Ennek érdekében létrehoztak egy “Phylandocic” nevű terméket a weben. A dolog lényege az, hogy ezt a szót nem ismerte a Google, azaz ezt beütve a keresőbe nem kaptak egyetlen találatot sem. Ezután összedobtak 10 darab weboldalt újonnan regisztrált domainneveken, mindegyiken egy 300 szavas szöveggel erről a termékről. Ezek a weboldalak SEO-szempontból egyformák voltak (szöveghossz, kulcsszsavak száma, kulcsszó-pozíciók, felépítés, kód), csak a CSS különbözött.

A 10 weboldal közül 5 azonban 3 darab, rendkívül tekintélyes oldalra mutató linket tartalmazott. Ezek az oldalak az Oxford University, a Cambridge University és a Genome Research Institute voltak. Az első kettőnél a horgonyszöveg az egyetemek neve volt, míg a harmadiknál a termék neve. Emellett a szövegben megjelent az Ancludixis szó is, link nélkül, hogy össze tudják hasonlítani a Phylandocic teljesítményével. A weboldalakat egészen addig blokkolták a robotok elől, amíg mindegyik el nem készült. Erre azért volt szükség, hogy egyszerre kezdjék meg a robotok a feltérképezést, ne eltérő időpontokban. Legalábbis kettesével indították el az indexelést: mindig egy linkkel rendelkező és link nélküli oldal lett indexelve. Amint ezt megtörtént két oldallal, jött a következő kettő.

Emellett olyan dolgokra is figyeltek, hogy minimalizáljanak minden más keresési aktivitást, oldallátogatást. Az ilyen aktivitások mind inkognitó módban zajlottak. Nem kattintottak egyetlen keresesi eredményre sem. Minden weboldal új IP címmel jött létre, és mindegyikhez saját Webmestereszközök-fiók tartozott.

A vizsgálat öt hónap után ért véget. A legérthetőbben talán a találati oldalról készült képernyőkép mutatja, hogy mi lett a végeredmény. Itt azt is bejelölték, hogy melyik weboldalon volt kifelé mutató link, és melyiken nem. A helyzet meglehetősen egyértelmű:

Találati oldali eredmények

Találati oldali eredmények

Mindebből persze nem derül ki, hogy mennyire erős rangsorolási tényező egy kifelé mutató link a többi tényezőhöz viszonyítva, az viszont egyértelművé vált, hogy bizony pozitív hatásuk lehet a helyezésekre.

A Google ugyanakkor határozottan cáfolja, hogy a kifelé mutató linkeknek hatása lenne a rangsorolásra (nem először):

Ugyanakkor persze az is igaz, hogy a Google azt sem szereti, ha egyáltalán nincsenek hivatkozások a tartalmainkban, bár büntetés nem jár azért, ha nem szerepeltetünk kifelé mutató linkeket a weboldalunkon. A természetes az, ha vannak linkek, hiszen így működik a web.

Tehát, ha egy hiteles, jó minőségű weboldalt linkelünk a saját oldalunkról, akkor az akár javíthatja is a weboldalad megítélését a Google szemében a vizsgálatok szerint. De az is igaz, hogy ha a felhasználók rákattintanak a linkekre, akkor a másik oldalon folytatják az olvasást. A megoldás az, hogy lehetőleg olyan tartalmat készítsünk, mely miatt vissza fognak térni. Emellett persze csak akkor helyezzünk el linket a szövegünkben, ha arra valóban szükség van, azaz segíti az olvasót. Ilyenkor a márkanév vagy az URL legyen a horgonyszöveg, és a link maga a forrás egy releváns oldalára mutasson.

VI. Webdesign és felhasználói élmény

Míg 10 évvel ezelőtt még figyelmen kívül lehetett hagyni a felhasználói igényeit a SEO-ban, addig ez ma már nem működik. A Google egészen odáig jutott, hogy fontosabbnak gondolja egy weboldalnál a UX-et, azaz a felhasználói élményt, a használhatóságot, mint a keresőoptimalizáltságot. Illetve a kettő ma már erősen összefügg, egyre inkább kiegészíti egymást. Vagyis egy keresőoptimalizált oldalnak egyben remek a designja és a felhasználói élménye. Ezért fordulhat elő, hogy a felhasználók igényeit figyelembe vevő tervezés javulást hoz a kereséseknél is.

De mi jelzi a Google számára, hogy jól néz ki, jól használható egy weboldal, azaz jó a felhasználói élménye? Egy algoritmus vizsgálja, hogy szép-e az oldal? A kérdés azért merülhet fel, mert a Google Quality Rater Guidelinesban például meg van határozva, hogy az értékelő személyeknek figyelniük kell arra, mennyire könnyen használható az adott weboldal, mennyire jól és bizalmat keltőnek néz ki.

Ugyanakkor ezek olyan dolgok, melyeket nem tud egy algoritmus eldönteni. Olyan tényezőket persze világosan lát, hogy mennyire van az oldal megterhelve hirdetésekkel, vagy mennyire mobilbarát, de a weboldal kialakítását nem egy-két paraméter határozza meg.

Ugyanakkor egy olyan oldal, melynek rossz a használhatósága vagy csapnivaló a designja vélhetően kevesebb linket vagy ajánlást kap. És általában az ilyen oldalakon az egy munkamenetre jutó oldalmegtekintések száma is alacsonyabb.

De mit mond erről a Google? Amikor John Muellert kérdezték az egyik Webmaster Office Hours során, akkor ő azt fejtegette, hogy egy weboldal designjának indirekt hatása van, vagyis, amikor megérkezik egy látogató, és nem találja, amit keres, akkor nem fogja ajánlani másnak sem az oldalt. Ez az indirekt hatás aztán úgy jelenik meg, hogy nem lát majd a Google pozitív jeleket az oldalra vonatkozóan.

A Google tehát nem értékeli le az oldalad amiatt, hogy rossz a használhatósága vagy egyszerűen ronda, mégis a weboldaltulajdonosoknak a fentiek miatt érdemes foglalkoznia a kérdéssel. Nem csak a Google miatt, hanem a felhasználók miatt is. Hiszen, ha az emberek nem szeretik a weboldalad, mert nehéz a használata, akkor inkább a konkurenciánál próbálkoznak, attól teljesen függetlenül, hogy a Google miként rangsorolja – vagy épp nem rangsorolja megfelelően – a weboldalad.

Mi mutathatja a Google számára, hogy gond van az oldal designjával és felhasználói élményével?

Ha az emberek valami oknál fogva túl gyorsan lelépnek a weboldalunkról, visszatérve a találati listához, akkor az azt jelezheti a Google számára, hogy nem sikerült kielégítenünk a felhasználói igényeket. Kell tehát a vizuálisan vonzó kialakítás, a könnyű navigáció.

  • A vizsgálatok szerint fontos az alacsony visszafordulási arány, ami nem azt jeleni, hogy a Google-nél ez önálló rangsorolási jelzés lenne. A Google állítása szerint ugyanakkor a visszafordulási arány nem rangsorolási tényező. Korreláció viszont mutatkozik a helyezéssel, mert a jó minőségű tartalmak megfogják az embereket. Vagyis a mérsékelt visszafordulási arány azt jelzi, hogy jó minőségű a tartalmunk, ami tényező a Google számára.
  • Ehhez kapcsolódóan a hosszabb oldalon eltöltött idő és a több oldalmegtekintés is pozitív korrelációt mutat a helyezéssel.
  • Valamint meg kell említeni, hogy a kattintások és konverziók száma helyezésünket tekintve is fontos, ezért törekedni kell ezek optimalizálására a webdesign segítségével. Sokat segíthetnek az A/B tesztek, hogy lássuk, mi működik jobban.
  • Érdemes azonban foglalkozni a könnyű navigáció megteremtésével is, vagyis, hogy a felhasználók könnyen és gyorsan megtalálják azt, amit az oldaladon keresnek. Ehhez kell egy egyszerű navigációs menü – nem az összetett, túlbonyolított, lenyílós verzió -, nem árt egy keresőmező, és hogy minden aloldalad elérhető legyen legfeljebb két-három kattintással a főoldalról.

A Searchmetrics 2016-os vizsgálata szerint az első 10 helyen szereplő weboldalakon átlagosan 3 perc 10 másodpercet töltöttek a látogatók, illetve az átlagos visszafordulási arány az első helyezett esetében 46 százalékos. A találati oldalak első három helyezettje átlagosan 36 százalékos átkattintási arányt ér el.

Felhasználói jelzések (Forrás: Searchmetrics)

Felhasználói jelzések, 2016 (Forrás: Searchmetrics)

2015-ös vizsgálatuk szerint a jobb helyezést elérő weboldalak jellemzően strukturáltabbak és sokkal felhasználó-barátabbak. Sőt pozitív korrelációt véltek felfedezni a helyezés és a reszponzív design használata között: enyhén, de befolyásolta a pozíciót az, hogy egy weboldal reszponzív volt-e vagy sem. Itt a grafikon, amiről leolvasható:

searchmetric-kutatas-2015-responsive-design

A SEMrush 2017-es tanulmánya – mely már a gépi tanulás felhasználásával közelítette meg a rangsorolási tényezők kérdését – még erősebb kapcsolatot mutatott ki a UX-tényezők és a helyezés között.

Rangsorolási tényezők a SEMrush szerint (2017)

Eszerint a legtöbbet a látogatások száma jelenti a rangsorolás szempontjából, ezután következik az oldalon eltöltött idő, a megtekintett oldalak száma, majd a visszafordulási arány. A SEMrush 2017-es vizsgálata elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a UX-tényezőknek most már talán hangsúlyosabb a szerepe a találati oldal kialakításában, mint a linkeknek, a kulcsszavaknak, vagy épp a hamarosan tárgyalt meta tageknek.

Visszafordulási arány és a helyezés kapcsolata a SEMrush 2017-es tanulmánya szerint

Oldalon eltöltött idő és a helyezés kapcsolata

Mi az, ami még fontos a felhasználói élmény szempontjából?

Az egyik legfontosabb dolog a tervezésnél és a SEO-ban a mobilra optimalizáltság, különösen az ún. mobil-algoritmus elindulása óta. Erre háromféle megoldás létezik: a reszponzív design, az adaptive serving és a szeparált mobiloldal. És habár UX szempontból bizonyos esetekben egy szeparált mobiloldal jobb megoldásnak tűnhet, SEO szempontból a reszponzív designt érdemes választanunk. Az esetek többségében azonban a legjobb döntés SEO és UX szempontból is a reszponzív design lesz.

Többek között a mobilos használat miatt egyre népszerűbbek mostanában a végtelen görgetésű oldalak. Ez egy jó megoldás UX szempontból, ugyanakkor a SEO-nál okozhat némi gondot. A Google ugyanis nem tudja egészen pontosan leutánozni a felhasználók viselkedését, vagyis nem kezd el görgetni az oldalon. Így a robotok számára a tartalom egy jelentős része láthatatlan marad. Ezért javasolja a Google, hogy a végtelenített oldalaknak legyen egy lapozható verziójuk is. Ez gyorsabb betöltést és könnyebb kereshetőséget is jelent.

A végtelen görgetéshez kapcsolódik a lenyílók kérdése is, vagyis, amikor tartalmak egy elemre való kattintással bomlanak ki a felhasználók számára. A Google nem nyilatkozott még arról egyértelműen, hogy az ilyen módon “rejtett” tartalmakat látja-e. Sokan ezt vitatják, és úgy vélik, hogy nem indexeli. A megoldás az lehet, hogy ilyen lenyílókat csak elvétve használunk, annak ellenére, hogy egy minimalista webdesignba remekül illeszkednek. Vagyis UX szempontból ugyan jó technika lehetne, azonban hátrányosnak tűnik SEO szempontból.

Ugyanígy nem kifejezetten jó megoldás a SEO számára, ha túl nagy a súlyt adunk a képeknek a weboldalunkon, főleg, ha az a szöveg kárára történik, illetve nem jó minőségűek a képek. Rand Fishkin, a Moz alapítója korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy SEO szempontból a pusztán szöveges tartalmak jobban teljesítenek, mint a képekkel telezsúfolt oldalak. Ugyanakkor UX szempontból fontosak a képek, a fotók, de itt is csak akkor, ha jó minőségűek.

Van azért a képeknek is értéke SEO-szempontból, de ehhez kell adnunk nekik egy kifejező fájlnevet, egy jó leírást az alt textben, releváns szövegnek kell szerepelnie a kép körül, és persze nem szabad rejtett szövegnek lennie a képen. A lényeg elsősorban a képek és a szövegek aránya, és meg kell fontolni, hogy az általunk használt képek kellően vonzóak-e, vagy hátráltatják-e a felhasználót abban, hogy hozzáférjenek a lényeges szöveges tartalomhoz?

A felhasználói élmény tényezői a rangsorolásban (Forrás: Searchmetrics)

A felhasználói élmény tényezői a rangsorolásban (Forrás: Searchmetrics)

VII. Meta tagek

Az úgynevezett meta címkék azt a célt szolgálják, hogy egy tartalmat ezek segítségével besoroljunk olyan módon, hogy az hasznos legyen az olvasók számára, de a keresőmotorok is megértsék. Három meta címkéről beszélünk: az oldal meta-címéről, a meta descriptionról és a meta kulcsszavakról.

Meta címsor

A meta title-t arra használják a keresőmotorok, hogy meghatározzák egy-egy weboldal témáját, valamint megjelenítsék azt a találati oldalakon. Egy jó címsor tehát arról szól, amire a felhasználó számíthat az adott weboldalon. Évekkel ezelőtt a SEO-ban rendkívül fontosnak számítottak a title tagek, az on-page SEO-ban az egyik legfontosabb tényezőnek tekintették őket. Ezért akkoriban jellemzően teletömték kulcsszavakkal a title tageket. A Google azonban már okosabbá vált.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a Google számára ahhoz, hogy a felmérjen egy tartalmat, már nem fontos, hogy az adott oldal kulcsszavai szerepeljenek a title tagben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor rákeresel egy bizonyos kulcsszóra, akkor nagyon sok olyan találatot fogsz kapni az első helyeken, melyek title tagjében egyáltalán nem is szerepel az adott kulcsszó. A keresőmotor egyébként összeveti a title tag és az oldalon szereplő szöveg tartalmát, így a kettőnek összhangban kell lennie.

A Searchmetrics 2016-os tanulmánya szerint az első 20 találatnak már csak a fele tartalmazta az adott keresési kifejezést, azaz kulcsszót a címében.

Rangsorolási tényezők 2016 - A tartalom (Forrás: Searchmetrics)

Rangsorolási tényezők 2016 – A tartalom (Forrás: Searchmetrics)

Annak ellenére, hogy a kulcsszónak nem kell feltétlenül szerepelnie a címsorban, még jelentős hatása van a rangsorolásra. Tehát egy felelőtlen címsormódosítás nagymértékben ronthatja a helyezést egy bizonyos kulcsszóra, illetve összességében a keresőből érkező forgalmat. A Google-nak ugyanis a gépi tanulás és a RankBrain korában is hasznos, ha tudja, mire rangsoroljon.

Erről meggyőzhet egy vizsgálat is, melyet a Distilled hajtott végre azzal, hogy eltávolított kulcsszavakat a meta címsorból. A lépésnek jelentős hatása volt az oldal rangsorolására az adott kulcsszót tekintve, még akkor is, ha magában a tarrtalomban megjelent ez a kulcsszó. A Distilled a teszt eredményéről egy grafikont is tweetelt, melyen annak hatása látható, amikor a címsorból eltávolították az “online” kifejezést.

Ez tehát azt mutatja, hogy a Google most már figyelembe veszi a szinonímákat, a variációkat, a kontextust és gépi tanulást használ a szöveg megértéséhez, a címsorban szereplő kulcsszavaknak még komoly jelentőségük van. Ez tehát azt jelenti, hogy az adott oldal kulcsszavát érdemes szerepeltetni a címsorban, mert javíthat a helyezésen, de ha nem is javít rajta, rontani biztos nem fog.

Az egyetlen kivételt az jelenti, hogy ha időközben valamiért megváltoztattad az oldal tartalmát, és már nincs összhangban a címsor és a tartalom. Ebben az esetben ugyanis a Google észlelni fogja, hogy nem passzol a kettő, és a változatlan címsor ellenére rontani fog a helyezésen az adott kulcsszóra. A jó helyezést elért oldalaknak sem a tartalmát, sem a címsorát nem érdemes hozzáigazítani új kulcsszavakhoz, ehelyett, ha van egy új kulcsszavad, akkor ahhoz egy új oldalt létrehozni.

Miért írja át a Google a meta címsorodat?

Rendkívüli módon fel tudja idegesíteni a weboldaltulajdonosokat, amikor a Google a gondosan megírt címsorukat egyszerűen átírja a találati oldalon valami borzalmas és rossz szöveggé. És a Google által kreált címet nem feltétlenül csak ők érzik rossznak – tehát nem elfogultságról van szó -, hanem olykor valóban rontja a hatékonyságot és vegyes eredményeket hoz.

Kétségtelen, hogy vannak olyan helyzetek, amikor hasznos az átírás. Ilyen, amikor a weboldaltulajdonos elfelejt meta címet beállítani, például minden oldalon ugyanaz a mondat a címsor, ami lehet akár egyszerűen a cégnév is. Ugyanakkor gondosan összeállított címekkel is előfordul ez.

Ilyen esetekben már az is megnyugtató, hogy a címsor attól függően változik, hogy mi a keresőkifejezés. A lényeg itt ugyanis az, hogy a Google a keresésnek megfelelően változtatja meg a meta title-t. Ennek kapcsán a Google korábban azt mondta, hogy adott esetben azért írja újra a címsorokat, mert úgy találta, hogy a keresők az átírt címekre jobban reagálnak, mint az eredetiekre.

Mint Gary Illyes a Google szakembere fogalmazott, a címsorok keresés-függők. A Google elsősorban arra törekszik, hogy az emberek rákattintsanak a találati oldalon megjelenő linkre. A Google-nél találkoznak egy csomó olyan esettel, amikor egy weboldalon rossz a title tag, illetve nincs is megadva. És Gary Illyes szerint ezért jó dolog az átírás, még ha az emberek nem is szeretik.

Ugyanakkor nem csak a kereső szándéka játszik szerepet a címsor szövegében, hanem egy külső oldal horgonyszövege is befolyásolhatja. Ez azonban leggyakrabban olyan weboldalakat érint, melyeket indexel a Google, de a feltérképezésüket már blokkolja az oldal. Ezért kell a Google-nek ilyenkor külső forrásokhoz nyúlnia.

Meta description

Ha a leírás mezőt üresen hagyjuk, akkor a Google maga választja ki az oldalunk szövegéből az általa relevánsnak talált részt, amit a találati oldalon elhelyez. Erre persze még akkor is sor kerülhet, ha kitöltöttük a descriptiont, de kisebb az esélye.

Ugyanakkor a Searchmetrics vizsgálata szerint az olyan technikai elemek, mint a megfelelő címsor vagy leírás megléte ma már olyan alapvető követelmény, mellyel minden top 30-ba kerülő weboldal rendelkezik. Például az itt szereplő weboldalak 99 százalékának van meta descriptionje.

searchmetric-kutatas-2015-meta-description

A helyezésre viszont valóban nincs hatással az, hogy mi van a leírásban. Ugyanakkor a találati oldalon megjelenik description, így kulcsszavakat, és az olvasót tájékoztató, további cselekvésre késztető szöveget érdemes belezsúfolni a rendelkezésre álló karakterszámba.

Meta keywords

A meta kulcsszavakat sem veszi már figyelembe a Google, ezt a cég még 2009-ben jelentette be hivatalosan. A lépés oka az volt, hogy nagyon sokan a kereső manipulálására használták a meta kulcsszavakat. A kérdés, ami ezek után még 2017-ben is felmerülhet, sőt fel is merül, hogy vajon a meta címkével ellátott kulcsszavak spam-jelzést jelentenek-e a Google számára? Azaz érheti-e hátrány azokat az oldalakat, melyeken vannak meta kulcsszavak megjelölve?

Gary Illyes azonban a Twitteren egy felhasználó kérdésére adott válaszában kijelentette, hogy a meta kulcsszavak használata nem spam-jelzés a Google számára, azaz nem jelent hátrányt a rangsorolásnál. Íme:

Ez azért is fontos, mert még mindig van néhány olyan SEO eszköz és plugin, melyek hozzáadnak, illetve hozzáadhatnak meta kulcsszavakat egy-egy oldalunkhoz. Ráadásul még mindig akadnak olyan SEO-tanácsok, melyek szerint használni kell a meta keywords-t a SEO-hoz. Tehát, ha ezek miatt előfordulnak meta kulcsszavak a weboldaladon, akkor emiatt legalább nem ér hátrány, még ha semmi értelme sincs.

Gary Illyest mindezt azzal magyarázta, hogy nem használhatnak mindent negatív tényezőként. Vannak persze keresők, melyek figyelembe veszik a meta kulcsszavakat – ilyen a Baidu vagy a Yandex -, ha nem is jelentős súllyal. Vagyis már csak ezért sem lenne indokolt negatív tényezőként használnia a Google-nek a meta kulcsszavakat, különösen, ha egyszerűen figyelmen kívül is hagyhatja őket a keresési algoritmusában.

A lényeg tehát, hogy meta kulcsszavakra nincs szüksége a Google-nek, de Neked sem kell aggódnod miattuk, ha szerepelnek az oldalaidon.

VIII. Horgonyszöveg

A horgonyszövegek használatáról sok ellentétes vélemény kering a neten. Van, aki úgy véli, hogy jelentős a hatásuk, és érdemes kihasználni őket, mások szerint jobb, ha tartózkodunk a pontos egyezésű horgonyszövegektől, míg vannak olyanok is, akik szerint nem számít.

De kezdjük ott, hogy mi is az a horgonyszöveg? A horgonyszöveg a linkelt rész egy szövegben, azaz a linkhez hozzátartozik néhány szó, ami segíti a felhasználókat a link értelmezésében, de ugyanígy a keresőmotorokat is.

A horgonyszövegek típusai

A horgonyszöveg többféle lehet: egyrészt létezik a pontos egyezésű horgonyszöveg, melynél a linkelt szöveg közvetlenül kapcsolódik a link mögött található tartalomhoz. Tehát, ha a SEO rangsorolási tényezőkről szóló linket a “SEO rangsorolási tényezők” szavakhoz kapcsolod, akkor erről van szó.

Részleges egyezésnél a megcélzott kulcsszó ugyan szerepel a szövegben, de nem pontos az egyezés. Tehát, kiegészül a SEO rangsorolási tényezők szöveg más szavakkal, például “a Google által figyelembe vett SEO rangsorolási tényezők” lesz a link szövege. Ez az eset általában egy kicsit természetesebbnek tűnik.

Ennél is tágabb kategória, amikor a linkszöveg ugyan szorosan kapcsolódik a linkelt tartalomhoz, de nem tartalmazza annak az oldalnak a kulcsszavát. Például, ha SEO rangsorolási tényezők helyett “SEO rangsorolási jelzések” szöveget linkeljük a rangsorolási tényezőkről szóló cikkhez.

Ezek mellett beszélhetünk még márka-horgonyszövegekről, aminek akkor van fontos szerepe, amikor egy cégoldalt linkelünk. Ilyenkor egyszerűen a cég neve kap egy linket, például a Webshark, ilyen formán.

Gyakran felbukkannak a weboldalakon úgynevezett általános horgonyszövegek, mint például a “Kattints ide”. Ezek jellemzően CTA-k, és szintén természetes horgonyszövegeknek tekinthetők. De ugyanígy weboldalak címei is lehetnek horgonyszövegek, illetve léteznek a szöveg nélküli linkek, amelyeknél maga az URL jelöli a kattintható elemet. Végül pedig, képek is működhetnek horgonyszövegként, hiszen képet is lehet linkelni. Ilyenkor a kép alt textje tekinthető a horgonyszövegnek.

Mire figyeljünk SEO szempontból a horgonyszövegeknél?

A horgonyszövegek tehát a felhasználókat és a keresőmotorokat is segítik abban, hogy beazonosítsák a linkelt tartalmat. A horgonyszöveg tehát olyan, mint egy kulcsszó: más oldalak arra használják, hogy leírják vele a tartalmad. Ezért jelent sokat a Google számára a tartalom értelmezésében. Régen rendkívül fontos volt a szerepe, de sokan kihasználták ezt, és olyan kulcsszavakat helyeztettek a horgonyszövegekbe, melyekhez a tartalomnak nem sok köze volt. Úgyhogy mára kicsit változott a helyzet.

A vizsgálatok szerint sokat számít még a horgonyszöveg pontos, illetve részbeni egyezése, ennek ellenére a szakértők mégsem javasolják a pontos egyezés alkalmazását, amit azzal indokolnak, hogy a Google a Pingvin 2012-es indulása óta ezek ellen küzd, így kockázatos, túloptimalizálást jelezhet, ha túl sok ilyet talál.

A Pingvin figyelmét két dolog kelti fel. Az egyik, amikor egy link vásárolt linknek tűnik, tehát amikor egy rakás nagyon hasonló link jelenik meg gyenge minőségű weboldalakon, nagyjából azonos időben. A másik pedig, amikor a horgonyszövegben kulcsszóhalmozásra kerül sor, vagyis ebben az esetben, amikor a horgonyszöveg teljes mértékben azonos a kulcsszavaiddal. Előfordulhatnak persze ilyenek teljesen természetes módon a rád mutató linkek között, de ez csak 1-2 százalék. Így ha mondjuk a linkek nagyobb része pontos horgonyszöveges, akkor az természetellenesnek néz ki.

A gyakorlatban ez azt jelenti a pontos egyezésű horgonyszöveges linkekkel ugyan gyorsan lehet javítani a helyezésen, de amint a Google észreveszi a manipulációt, lenullázza ezt az előrehaladást.

Milyen legyen a horgonyszöveg?

Ha van befolyásod a horgonyszövegeidre, akkor az a lényeg, hogy azok természetesnek nézzenek ki. Ugyanakkor azzal is kell foglalkoznod, amikor nem Te határozod meg, hogy hol jelenjen meg a link és milyen horgonyszöveggel, hiszen ez is ronthatja vagy javíthatja a helyezésed.

Amire figyelni kell:

  1. Csak akkor jelenjen meg egy külső szövegben link, ha a horgonyszöveg passzol hozzá. A link horgonyszövege legyen rövid és releváns az oldaladat tekintve is. Ha eltér a horgonyszöveg és a linkelt tartalom témája, az figyelmeztetés lehet a Google számára. Arra figyelj, hogy a kulcsszót ne erőltesd bele a horgonyszövegbe!
  2. Használj változatos horgonyszövegeket! Némelyik legyen márkanév, esetleg URL, legyen olyan, amelyikben szerepelnek kulcsszavak, valamint ezek variánsai, és olyanok is, melyekben semmilyen kulcsszó nincs, csak teljesen általános szavak. A leggyakoribb egyébként a márkanevet tartalmazó horgonyszöveg, még az is természetes, ha az arányuk eléri akár a 90 százalékot is.
  3. Maradj távol a gyenge minőségű weboldalaktól! Ezt persze nem könnyű kontrollálni, pedig fontos lenne folyamatosan figyelni, hiszen a saját hitelességed rombolod le a Google szemében néhány rossz linkkel. A Google lehetővé teszi, hogy bizonyos linkeket úgymond visszautasíts a disavow-eszköz használatával. Ezzel jelzed, hogy bizonyos linkeket ne kapcsoljon össze a weboldaladdal. Ehhez persze meg kell találnod ezeket a linkeket, amihez elsősorban backlink-figyelő (webes) szoftvereket használhatsz.
  4. Az értékes oldalaid kapjanak elsősorban linket. Mert a Google azt szereti látni, ha egy weboldalról, annak jobb oldalai kapnak linkeket. Ez természetesebbnek néz, mint egy termékoldalra mutató link. Tehát, amikor dönthetsz arról, hogy melyik oldalad kapjon linket, akkor az a legrelevánsabb oldalad legyen az adott linkre. Ez pedig nagyon sokszor nem a főoldalad, az ugyanakkor teljesen normális, ha egy céges weboldal főoldala is kap linkeket.

IX. Közösségi média jelzések

A közösségi média jelzéseknek nincs közvetlen hatásuk a rangsorolásra. A közösségi médiában megjelenő posztokban szereplő linkek többnyire nofollow jelzéssel vannak ellátva. Vagyis ezek nem jelentenek semmiféle előnyt a rangsorolást tekintve. Ugyanakkor korreláció figyelhető meg a közösségi média megosztások és a helyezés között.

  • Azokat a tartalmakat, melyeket sokan megosztanak, többen látják.
  • Ha többen látják, akkor nagyobb az esélye, hogy linket is kap.
  • A linkek pedig jobb helyezést jelentenek.

Tehát nem a közösségi média aktivitás eredményezi a jobb helyezést, hanem azok az események, melyek ezen aktivitás miatt következnek be.

Ráadásul a közösségi média tartalmak is megjelennek időnként a találati oldalakon, ugyanúgy, ahogy a weben szereplő bármilyen más tartalom. Vagyis ezek a tartalmak is kapnak egy helyezést bizonyos kulcsszavakra. Ez erősíti egy adott weboldal jelenlétét a keresőben, és talán további segítséget, tájékozódási pontot is jelent a felhasználóknak.

Ezek alapján tehát mit tegyél és mit ne tegyél a közösségi médiában, ha a SEO-ra is figyelsz?

1. Építsd a márkád!

Egy erős jelenlét a közösségi médiában erősíti a márkatudatosságot. Ha az emberek a közösségi médián keresztül találkoztak a cégeddel, akkor nagyobb valószínűséggel fognak a Google-ben is rád keresni. Vagyis a növekvő láthatóság a közösségi médiában, ugyanezt eredményezi a kereséseknél is. Alapvető tehát, hogy az egyedi és vonzó tartalmaidat megoszd, illetve hirdesd is a közösségi médiában. Emellett érdemes kapcsolatokat kialakítani olyan véleményvezérekkel, akik aztán megosztják a tartalmaidat.

2. Hozz létre olyan tartalmat, melyet érdemes linkelni!

Aztán pedig ezeket oszd meg a közösségi médiában is. A lényeg, hogy a pusztán promóciós tartalmak ezt a célt nem fogják elérni. Ehhez információs tartalmakra van szükség. Tippekre, tanácsokra, infografikára, melyeket az emberek megosztanak a közösségi médiában.

A közösségi média megosztások révén eljuthatunk oda, hogy idéznek és linkelnek minket. Ehhez persze az kell, hogy a tartalmunkat felkapják a felhasználók, és elkezdjen terjedni a közösségi hálón. Ami persze nem egyszerű, ahogy az is csak egy halvány remény, hogy valaki aztán idézni, hivatkozni fog ránk.

3. Ne próbálj linkeket építeni a közösségi médiában!

Ha azt hiszed, hogy a közösségi média remek terep a linképítésre, akkor tévedsz. Mint már korábban is jeleztük, a közösségi médiában a linkek nofollow jelzéssel vannak ellátva, vagyis a keresőmotorok nem veszik figyelembe rangsorolási tényezőként. Annál is inkább, mert egy-egy ilyen link, ha feltűnik egy profilban, az nem túl nagy jelentőségű. Ráadásul pillanatok alatt eltűnik a mélyben,

4. Növeld a forgalmad!

A közösségi média egy tökéletes eszköz tartalmak megosztására. Minden megosztás hozzájárul a domain tekintélyének és hitelességének növeléséhez. Ha látogatók érkeznek a közösségi médián keresztül, akkor az weboldalunk forgalmának növekedését jelenti, ez pedig a keresőmotoroknak is számít. Arra kell tehát törekednünk, hogy tartalmunkat minél nagyobb mértékben megosszák.

5. A KÖZÖSSÉGI MÉDIA OLDALAID IS JÓ HELYEZÉST KAPNAK

Ez a márkakeresésekre igaz, amikor elsőként a weboldalad szerepel a találati listán, de utána következnek a közösségi média oldalak, mint a Facebook vagy a Linkedin. Ha több közösségi média oldalon is jelen vagy, akkor ezáltal a márkakereséseknél a márkád láthatóságát tudod növelni. Figyelj tehát oda, hogy a közösségi média profiljaid rendesen ki legyenek töltve!

6. RELEVÁNS KULCSSZAVAK

A releváns kulcsszavak használata alapvető a SEO-ban. Ugyanígy a közösségi médián keresztül is érdemes megjelentetni a hatékony, jól működő kulcsszavainkat, ezek szerepeljenek a profilunkban és a cégről készült leírásban is. Igaz, ezek csak a közösségi médián belüli kereséseknél jelentenek csak előnyt.

X. Oldaltérkép

Ma már szinte bármit teszel a weboldaladdal, bármit adsz hozzá, az SEO-szempontból is fontos. Egy ilyen fontos elem az XML oldaltérkép is, mely ugyan közvetlenül nem javítja a helyezést, de szükség van rá. Mert általa jobban megértik a keresőmotorok a weboldalad. Az oldaltérkép gyakorlatilag egy lista az oldalaidról és a fájljaidról (dátumokkal kiegészítve), melyeket szeretnél indexeltetni a keresőmotorokkal. És minél több oldalad indexeli a Google, annál nagyobb az esélye, hogy növelni tudod a forgalmad.

Az XML oldaltérkép kizárólag a keresőmotorok számára készül, segítségével közvetlenül tudsz kommunikálni velük. Többek között tartalmazza a legutóbbi frissítés időpontját, vagyis a keresőmotorok mindig naprakészek a weboldaladon történt változásokkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a Google az oldaltérkép alapján látja, hogy mely oldalak, és mikor frissültek. Ha kell, feltérképezhetik ezeket az oldalakat, és az indexbe a legújabb információk kerülnek. Használható erre a célra egy RSS vagy ATOM feed is az oldaltérkép fájl helyett, hiszen ugyanazokat az információkat tudják megadni a Google számára – jelezte egy Google Hangouts során John Mueller, a Google szakembere.

Az oldaltérkép különösen fontos az új és a nagyméretű weboldalak számára. Akkor is fontos, ha sok a tartalmad, de gyenge a belső linkelés. Ez persze nem azt jelenti, hogy a többi oldal számára elhanyagolható lenne, hiszen minden esetben javít a feltérképezésen. Mert a sitemap egyből üzen a Google-nek, ha valami változásra került sor a weboldaladon, valamit frissítettél. Így pedig a keresőmotorok is a legfrissebb verziót fogják mutatni az embereknek.

Ugyanakkor persze azt is tudni kell, hogy XML sitemap nélkül is képes feltérképezni és indexelni a weboldalad a Google. Viszont, ha a Search Console-on keresztül beküldöd az oldaltérképet a számára, akkor gyorsabban és hatékonyabban képes ezt megtenni. Egy jól felépített oldaltérkép révén tehát felgyorsíthatod a folyamatot.

Ha viszont vannak olyan oldalaid, melyekhez hozzárendeltél egy noindex meta taget, akkor ezek ne szerepeljenek az oldaltérképen sem. Érdemes egyébként a gyengébb minőségű oldalaidat kivenni az indexelendő oldalak közül, mert ha nem teszed, akkor csak romlik a weboldalad általános megítélése a Google szemében.

Az oldaltérképek egy másik típusa a HTML oldaltérkép, mely alapvetőn azért javasolt, mert segíti a felhasználókat abban, hogy megtaláljanak valamit az oldalon, vagy egyszerűen csak gyorsan eljussanak annak valamely részére anélkül, hogy használnák a navigáció egyéb lehetőségeit. Mobilon az emberek számára sokszor egyszerűbb egy HTML oldaltérkép segítségével navigálni, például abban az esetben, ha az oldal hamburger menüt használ.

Ha van egy világosan áttekinthető weboldalunk, különösen, ha egy modern CMS-sel készült, akkor nincs igazán szükség külön megmutatni annak felépítését, hiszen a robotok könnyen fel tudják térképezni, és mindent megtalálnak rajta. Ilyenkor általában a felhasználók számára sem okoz gondot a navigáció a weboldalon. Ha úgy érzed, hogy a weboldaladnak szüksége van egy HTML oldaltérképre, akkor az annak a jele lehet, hogy valami nincs teljesen rendben a weboldallal.

A lényeg azonban az, hogy bár az XML és HTML oldaltérképek hasznosak az indexelés szempontjából, használatuk nem eredményez semmiféle előnyt a rangsorolásnál. Egyszerűen csak szükségesek.

XI. Dátum

Amikor a Google elkezdte megjeleníteni a dátumokat az egyes találatoknál, nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos típusú kereséseknél a friss dátum javíthatja az átkattintási arányt. Emiatt sokakban megjelent az aggodalom amiatt, hogy az úgynevezett “örökzöld” tartalmak hátrányba kerülnek – annak ellenére, hogy a tartalom releváns és friss -, csak azért mert távoli megjelenési időpontot kapott.

Megoldásként egyes SEO-sok elkezdték átdátumozni az anyagokat. Ráadásul olyan esetekben is, amikor azok egyáltalán nem friss vagy frissített bejegyzések voltak. Az átdátumozás célja pusztán az volt, hogy javítsák az átkattintási arányt, azaz visszaéltek a dátumokkal. Kérdés, hogy van-e ennek az eljárásnak valami következménye a Google részéről? Létezik-e valamiféle spam-szűrő, ami azokat az oldalakat figyelmi, melyek rendszeresen átírják a dátumot?

Gary Illyes szerint, ha ilyen megoldással találkoznak, akkor nem fognak többé hinni az oldal dátumainak. A Google visszaélést tapasztalva eltávolítja a dátumot ezen találatok mellől. Az persze nem jelent gondot, ha néha változtatsz egy bejegyzésed dátumán, ugyanakkor, ha ez automatikussá válik, és bizonyos tartalmak ezáltal frissebbnek néznek ki, mint amilyenek, az előidézheti a Google-nek ezt a lépését.

A Google szerint cikkek frissítésénél érdemes inkább azt a megoldást választani, hogy az eredeti dátum mellett egy további dátum, vagyis a frissítés időpontja is feltűnik. Ezáltal a felhasználók látják, hogy a cikk frissítésre került, illetve, hogy aktuálisabb, mint azt az eredeti publikálási dátum jelzi.

Mit tegyél, ha a Google nem jeleníti meg a dátumot? Vagy nem jó a dátum?

A Google sok találatnál nem mutatja a dátumot, annak ellenére, hogy a tartalomnak jelölve van a publikálási időpontja, és nem élnek vissza a dátummal. Ez azon oldalak számára, ahol fontos a megjelenés időpontja, hátrányt okozhat. A Google egyébként az elmúlt években sokat küzdött azzal a feladattal, hogy a jó dátumot jelenítse meg egy-egy találatnál. Ezért is fontos kérdés, hogy hogyan érheted el a legnagyobb eséllyel, hogy lehetőleg a jó dátumot jelenítse meg a Google a találati oldalakon?

Amit tudni kell erről, az az, hogy a Google egy algoritmus segítségével, automatikusan határozza meg, hogy mikor jelenít meg dátumot a találati oldalakon egy-egy találatnál. Mint a Google helyzetet tisztázó blogbejegyzéséből is kiderül, “a Google akkor jeleníti meg egy oldal dátumát, amikor az automatikus rendszer szerint releváns a megjelenítés. Ez elsősorban az időérzékeny oldalaknál, többek között a híreknél fordul elő.”

A Google által választott dátum több, különböző jelzésen alapul, melybe beletartozik “bármilyen szembetűnő dátum az oldalon, vagy olyan dátum, melyet a közzétevő strukturált jelzésként megad”. Mivel tudod tehát rávenni a Google-t, hogy megjelenítse a jó dátumot a találati oldalakon?

  • Világosan megmutatod az oldalhoz kapcsolódó dátumot magán az oldalon.
  • Strukturált adatokat használsz: azaz a “datePublished” és “dateModified” schema-val jelzed a dátumot a megfelelő időzónára való utalással együtt. Arról is győződj meg, hogy az úgynevezett ISO 8601 formátumot használod a dátumnál.

XII. Weboldalsebesség

A SEO-sok mindig arra törekszenek egy weboldal optimalizálása során, hogy annak sebessége a lehető leggyorsabb legyen. A feltételezések szerint minél gyorsabb egy oldal, az annál nagyobb előnyt jelent a találati oldali rangsorolásnál. 2010 óta a Google keresési algoritmusa már hivatalosan is rangsorolási tényezőként tekint a weboldalsebességre, de ez korábban csak desktop oldalakra vonatkozott, míg 2018 júliusától a mobiloldalakra is.

Speed Update: a weboldalsebesség rangsorolási tényező a mobil-kereséseknél

A Google 2018. január 17-én bejelentett egy új rangsorolási algoritmust, melyet kifejezetten a mobilkeresésekre terveztek. Ezt az új algoritmust “Speed Update”-nek nevezték el, és 2018. július 9-től a keresési eredményeknél már rangsorolási tényezőként veszi figyelembe a Google. A Speed Update a korábbi, desktop oldalsebesség-algoritmust váltja.

Amit fontos tudni, hogy a Google szerint is csak a keresések egy kis részénél érezteti a hatását: csak azoknál a weboldalaknál, melyek kifejezetten lassúak a felhasználók számára. A Search Console-ban ugyanakkor nem érkezik értesítés arról, hogy az algoritmus érinti-e az adott oldalt, hiszen algoritmus-szintű jelzésről van szó.

Nincs hatása a gyakorlatban a Speed Update-nek?

A SEO PowerSuite 33500 kulcsszó és 1 millió weboldal alapján vizsgálta egy első és 30 helyen lévő találatok helyezésváltozását a Speed Update kapcsán. Ennek érdekében július 9. előtt és után is ellenőrizték a kiválasztott weboldalak helyezését. Azt találták, hogy a Speed Update egyáltalán nem befolyásolta a weboldalak helyezését. És ez igaz volt a lassú weboldalakra is, egy héttel az algoritmus indulása után.

Ehhez a Google PageSpeed Insights adatai alapján minősítették az egyes weboldalak sebességét, hiszen ez egy optimalizációs pontszámot mutat, mely az úgynevezett FCP/DCL mediánt veszi figyelembe. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a korreláció a mobilos találati oldal és az optimalizációs pontszám között igen erős: 0,97. Az átlagos érték 0,83 ponttal emelkedett három hónap alatt, ami azt jelenti, hogy a sztenderd, ami megkülönbözteti a jó oldalakat a nagyszerű oldalaktól, egyre nő.

Terveik szerint egyébként a későbbiekben ismét futtatják még a tesztet, hogy lássák, hosszabb időtávon történik-e valami változás.

Mit mond a Google?

Zhiheng Wang és Doantam Phan korábbi bejelentése szerint minden weboldal esetében ugyanazt a mércét alkalmazza, teljesen függetlenül attól, hogy milyen technológiával épült fel (és itt elsősorban az AMP-re gondoltak). Azt is megjegyezték azonban, hogy a sebesség csak egyetlen rangsorolási tényező, és a keresési szándék továbbra is nagyon erős jelzés a Google számára, így egy lassú oldal is kerülhet jó pozícióba, amennyiben jó és releváns a tartalma.

A legfontosabb kérdés, ami a weboldaltulajdonosokban a Speed Update kapcsán általában felmerül az az, hogy honnan lehet tudni, hogy a Google túl lassúnak találja a weboldalt. Hiszen jelzést nem ad róla, ahogy nincs egy konkrét mérőszám sem, melyhez igazodni lehetne. A Google azt hangsúlyozza, hogy több módszer is használnak a weboldalsebesség megállapítására.

John Mueller, egy Webmaster Office Hours során elmondta, hogy nem alkalmaznak olyan konkrét mérőszámot, melyre a weboldaltulajdonosok optimalizálni tudnák a weboldalukat, mert úgy vélik, hogy nem lenne hasznos, ha csak egyetlen számot vennének figyelembe. Ehelyett a weboldalsebességről nyert teljes kép számít.

A Speed Update némileg eltér a korábbi sebesség-algoritmustól: míg 7-8 éve még csak annyit különböztettek meg, hogy egy weboldal gyors vagy lassú, most már a fokozatokat is érzékeli, vagyis minél gyorsabb egy weboldal, azt annál inkább figyelembe veszi az algoritmus. Vagyis egy fokozatos javulás a weboldalad sebességében javítja a helyezésed is. Igaz, csak egy kis mértékben van rá befolyással – derült ki John Mueller szavaiból.

Lényeges – és némileg ellentmondásosnak is tűnik – ugyanakkor, hogy csak azok a weboldalak fognak javulást érzékelni a helyezésnél, ha gyorsítják az oldalukat, melyek most kifejezetten lassúnak számítanak. A már most is gyors oldalak nem nyernek semmit a Speed Update-tel.

A Google a Speed Update kapcsán is azt javasolja a weboldaltulajdonosoknak, hogy használják a frissített PageSpeed Insightst, mely sebesség szempontjából elemzi a weboldalakat, vagy a Lighthouse-t, melynek segítségével szintén mérhető a weboldalsebesség, és kivitelezhetők a változtatások.

A frissített PageSpeed Insigths kapcsán felmerül az a probléma, hogy sok, kisebb weboldal esetében a sebességnél az “Unavailable” jelzés jelenik meg. Azaz nem ad értékelhető adatot az eszköz. Ennek oka, hogy mivel a Chrome böngészőből származó adatokat használja a jelentésre, így ha nincs elegendő adat a kisebb oldalak esetében, akkor nem tud miről beszámolni a Google. Optimalizálási tanácsokat persze ilyenkor is ad, azt azonban nem mondja meg, hogy lassú-e az oldal vagy sem. Az ilyen oldalak számára azt javasolja a Google, hogy használják a Lighthouse-t a weboldal teljesítményének értékelésére és javítására.

Nem az ezredmásodperceket vizsgálja

De vajon minden ezredmásodperc számít a helyezés meghatározásánál? Nem egészen. A kérdés lényege tulajdonképpen az, hogy a weboldalsebesség milyen fontosságú rangsorolási tényező a Google számára. Ez John Mueller, a Google szakemberének válaszából talán egy kicsit világosabbá válik. Ő azt hangsúlyozta, hogy ugyan komoly negatív hatása van a rangsorolásra annak, ha egy weboldal lassú, ugyanakkor néhány ezredmásodpercnyi sebességnövekedés egy egyébként már gyors oldalnál, nem javít annak helyezésén.

Mint mondta, két szempontból kell vizsgálni a sebesség kérdését. Az egyik az a sebesség, melyet a felhasználó tapasztal a böngésző előtt ülve, tehát az az idő, amíg megjelenik számára egy weboldal a kijelzőn. Ez egy rangsorolási tényező, azonban nem a legfontosabb – szögezte le. A Google megpróbálja megkülönböztetni azokat a weboldalakat, melyek valóban lassúak, azoktól amelyek normális sebességgel működnek. De az ezredmásodpercek csiszolgatása ezeknél már nem fog semmit sem befolyásolni.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy minél gyorsabbá sikerül tenni egy weboldalt, annál több felhasználó fogja azt használni, annál több dolgot tudnak megtenni a weboldalon, annál több embernek fogják ajánlani. Vagyis egy olyan tényezőről van szó, ami indirekt módon javít a weboldal helyezésén.

A feltérképezés sebessége is fontos

A sebesség kérdésének van egy másik része is. Mégpedig az, hogy a Google milyen gyorsan tudja feltérképezni az adott weboldalt. Ez nem egy közvetlen rangsorolási jelzés, csak azt befolyásolja, hogy a Google milyen hamar érzékeli a weboldal új tartalmainak megjelenését, és bukkannak fel ezek a tartalmak a találati oldalakon. Tehát, ha van egy híroldal, és a Google ezt nem tudja elég gyorsan indexelni, akkor lesz néhány olyan hír, ami nem jelenik meg a keresőben. Ezzel pedig az adott weboldal látogatottságot veszít azokhoz a konkurens weboldalakhoz képest, amelyeket gyorsabban tud feltérképezni.

Ugyanakkor, ha egy statikus weboldalról szó, azaz olyan oldalról, mely akár évekig változatlan, akkor nem annyira lényeges, hogy a Google gyorsan indexelje a tartalmakat, hiszen nem marad le semmilyen változásról – tette hozzá John Mueller.

Mennyire számít a szerver sebessége?

A time to first byte (TTFB) a szerver válaszidejének mérőszáma, vagyis azt az időtartamot fejezi ki, mely a HTTP-lekéréstől az első byte letöltéséig tart a kliens böngészőjében. Leegyszerűsítve tehát arról szól, hogy milyen gyors a szerver. A kérdés már csak az, hogy erre figyel-e a Google, amikor a rangsorolást meghatározza?

John Mueller a Twitteren úgy nyilatkozott, hogy “amennyire tudja” a Google nem veszi figyelembe a TTFB-t a weboldalsebesség mérőszámaként. Mint mondta, nem érdemes vakon ennek az egyetlen értéknek a javítására összpontosítani, ha a weboldalsebesség optimalizálásáról van szó.

Pedig a weboldaltulajdonosok gyakran őrült módon figyelnek a weboldalsebességre SEO-szempontból, nyilván persze azért, mert a Google figyelembe veszi a rangsorolásnál. Arról ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy ez csak akkor jelent negatív rangsorolási tényezőt, ha a weboldal valóban nagyon lassú. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem kellene figyelned a weboldalad sebességének optimalizálására, már csak azért is, mert jelentős befolyása van a konverziós mérőszámokra. Ugyanakkor, a SEO miatt nem érdemes túlságosan erőltetni a weboldal áramvonalasítást.

További információkat itt találsz a weboldalad sebességének optimalizálásáról.

XIII. Strukturált adatok

A Schema-jelölések, vagyis a mikroadatok a tanulmányok és a Google nyilatkozatai szerint nem játszanak komolyabb szerepet a rangsorolásnál, viszont fontosak. Egyrészt az átkattintások számát befolyásolhatják, másrészt a Google nagyon szorgalmazza a használatukat. Ennek oka, hogy segítik a weboldalak jobb megértésében, ami pedig kihat a rangsorolásra is.

A legtöbb weboldaltulajdonos elsősorban azokra a Schema-jelölésekre figyel, amelyek látható eredményt mutatnak a találati oldalakon a snippeteknél, hiszen ezek növelik a CTR-t. Ilyenek például az értékelések, az árak jelölése, események bemutatása. Ugyanakkor azoknak a Schemáknak is van jelentőségük, melyek nem láthatók az emberek számára. Ennek oka, hogy az ilyen jelölések isegítenek a Google-nek.

Mint John Mueller, a Redditen elmondta: arra használják a strukturált adatokat, hogy jobban megértsék a weboldalt, illetve segítenek nekik a rangsorolásban, amikor relevánsak. Ezzel megerősítette a Gary Illyes által a Pubconon 2017-ben elmondottakat, ami néhány SEO-szakértőt meglepetésként ért.

Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jelent óriási rangsorolási lökést, vagyis nem fogsz az első helyre ugrani csak azért, mert strukturált adatokat használsz a weboldaladon. De minden olyan dologra, ami hozzájárul ahhoz, hogy a Google jobban megértse a weboldalad, így pedig javít a helyezésen, figyelned kell. Mert, ha a strukturált adatok segítenek a Google számára a jobb megértésben, akkor ez azzal jár, hogy az adott kulcsszóra javíthatod a helyezésed.

Ugyanakkor nem érdemes visszaélni, vagy túlzásba vinni a strukturált adatok használatát. Még akkor sem, ha olyan típusú schemákról van szó, melyek nem láthatók. Ezzel ugyanis áteshetsz a spam kategóriába, ami kézi beavatkozást eredményezhet a Google részéről. Ez pedig azzal jár, hogy egyetlen strukturált adatod sem veszi innentől fogva figyelembe a Google, és ezek meg sem jelennek a találati oldalakon. Úgyhogy mindig legyél óvatos, amikor strukturált adatokat adsz hozzá az oldalaidhoz!

Ha még nem vagy benne igazán gyakorlott, akkor kezdj először olyan releváns jelzésekkel, amelyek egyértelműen megjelennek a találati oldalakon. Ilyen például az ár vagy az értékelés. Emellett ellenőrizd a strukturált adatok ellenőrző eszközével is, hogy minden rendben van-e velük. További részleteket a használatukról a strukturált adatokról szóló anyagunkban találsz.

XIV. A <h> tagek használata (címsorok) és egyéb formázások

A Panda algoritmus futása előtt komoly súlya volt a <h1>, <h2> sorok, azaz a címsorok optimalizálásának, a helyzet azonban mára megváltozott. A vizsgálatok szerint a <h> tagek már nem javítják a helyezést. Miközben persze a <h1> jelölés jelenléte alapvető SEO-szempontból.

Miért lehet fontos a <h> sorok használata?

A Google figyelembe veszi <h> jelölésű címsorokat, mert ezáltal egy kicsit jobban megérti egy weboldalon a tartalmi összefüggéseket – jelezte John Mueller. A címkék által látja, hogy a szöveg mely részei tartoznak össze, ez pedig sokat segít neki a rangsorolásnál, és a találati oldalakon megjelenő snippetek kialakításánál.

Mint John Mueller fogalmazott: van értelme a szemantikus jelölések használatának a különböző szintű címsoroknál annak érdekében, hogy szellősebb és könnyebben érthető legyen a tartalom. Néha segít a keresőmotoroknak és a felhasználóknak is jobban megérteni, mi tartozik egybe. Különösen akkor, ha valaki szövegfelolvasót használ. Ezen szempontok alapján tehát a szakember határozottan javasolja a <h> címkék alkalmazását.

Számít a <h> címkék sorrendje?

Az is kérdésként merül fel sokakban, hogy vajon a <h> sorok sorrendiségét figyelembe veszi-e a Google. Azaz, mi van, ha egy <h1> előtt a bot egy <h3> címkét talál a kódban? John Mueller az egyik Google Webmaster Office Hours során elmondta, hogy a sorrend nem igazán számít a rangsorolás szempontjából. A jobb megértést tekintve nincs szükség egy szigorú sorrend betartására a címsoroknál.

Ennek ellenére néhány SEO-stól azt hallhatod, hogy a legjobb megoldás az, ha sorrendben vannak a h-soraid. Persze, nyilván nem árt, de a valóságban nagyon sok oldalnál azt lehet látni, hogy kiválóan rangsorolja őket anélkül is a Google, hogy hierarchia alapján lennének rendezve a címsorok. Sőt, azzal sem szokott gond lenni, ha csak egyetlen címsor található az oldalon, vagy ha egyáltalán nincsenek H-sorok.

Segít-e a rangsorolásnál?

Talán egy minimális segítséget jelent a rangsorolásnál a <h> címkék megfelelő alkalmazása, de a Google számtalan más rangsorolási tényezőt is figyelembe vesz ezek mellett, tehát elenyészik a hatásuk. John Mueller úgy fogalmazott, hogy nem jelent számottevő rangsorolási előnyt, ha a weboldalon használjuk a különböző <h> tageket. Vagyis, ha valaki nem használja ezeket megfelelően, akkor nem kell pánikba esnie.

Ez azt jelenti, hogy ha a weboldaladon össze-vissza vannak a <h> tagek, csak akkor állj neki a rendbe rakásuknak, ha már minden egyebet optimalizáltál SEO-szempontból. Amit viszont nagyobb erőfeszítés nélkül megtehetsz – és célszerű is megtenni -, hogy a legfontosabb címsorodat jelöld <h1>-ként.

Az sem baj, ha több <h1>-et használsz, mert nem befolyásolja a rangsorolásodat. Vagyis nincs szabály arra, hogy csak egyetlen egy <h1> használható. John Mueller szerint bármennyit használhatsz. A <h>-val jelölt címsoroknak tehát nem elsősorban SEO szempontból van szerepük, hanem a felhasználók miatt fontosak, hiszen így jobban átlátják a tartalmat.

Félkövér

A másik, SEO rangsorolási tényezők között időként felbukkanó, formázással kapcsolatos dolog, hogy vajon a félkövérrel szedett szavak rangsorolási tényezőnek számítanak-e? A félkövér betűk használatára akkor kerül sor a szövegekben, ha valamit ki akarunk emelni az olvasók számára (mint ebben a szövegben is). Régen a SEO-sok minden eszközt megragadtak annak érdekében, hogy javítsák a weboldaluk helyezését, így előszeretettel alkalmazták a jobb helyezés érdekében a félkövéren szedett kulcsszavakat is. Mára azonban ez a technika feledésbe merült, talán nem véletlenül.

Ennek ellenére még mindig kérdés lehet, hogy akkor javítja-e a helyezést, ha félkövéren szedünk fontos kulcsszavakat, vagy sem? John Mueller, a Google szakembere meg is válaszolta a kérdést, habár a hangsúlyokat egy kicsit máshová tette. Mint szavaiból kiderült, a Google botok talán szeretik a vastagabb betűket, azaz figyelembe veszik a formázást, viszont ők nem fognak vásárolni Tőled. Ez azt jelenti, hogy többet hozhat számodra az, ha a felhasználókat érdeklő információkat szeded félkövérrel, azaz a felhasználói élményre figyelsz elsősorban, nem pedig a keresőmotorokra.

XV. A PageRank, mint rangsorolási tényező

A PageRank a Google egyik rangsorolási jelzése. És habár a Toolbart, azaz a nyilvános PageRanket megszüntette a cég, ez nem jelenti azt, hogy a PageRank ne élne, mint rangsorolási tényező. 2018 áprilisában frissítette is a Google az erre vonatkozó szabadalmát. Ugyanakkor arról nem sokat tudni, hogy milyen hatással van ma már a weboldalak rangsorolására.

A SEO-sok egy része ezért nem foglalkozik vele, mert csak olyan tényezőket vesznek figyelembe, melyeket pontosan tud mérni. A másik részük olyan mérőszámot használ helyette, mely erősen korrelál a PageRank értékkel. A Toolbar PageRanknek azonban nincs egy az egyben helyettesítője, és nincs olyan biztos módszer, amivel kalkulálni lehetne ezt az értéket.

Mi az a PageRank?

A PageRank a Google megoldása arra, hogy fontosságuk, minőségük, súlyuk alapján minősítse az oldalakat. A Google teljes értékelési rendszerének ez teremtette meg az alapját. A PR alapvetően az oldalra mutató linkek számát és minőségét veszi figyelembe. Hasonlóan működő rendszer, mint a tudományos kutatásokban az idézetek száma: minél többen – és minél fontosabb tanulmányok – hivatkoznak egy kutatásra, az annál jelentősebbé válik. Ez azt jelenti, hogy minél jobb és tekintélyesebb linkeket sikerül begyűjtened, annál jobb lesz a helyezésed. A dolog tehát lényegében nem különbözik a bejegyzés elején részletezett rangsorolási tényezőtől: a linkektől.

Természetesen a Google sokat változtatott azon az évek során, hogy miként minősíti az oldalakat, így szinte biztos, hogy a PageRank is jelentős változáson esett keresztül. Ugyanakkor valószínű, hogy az alapvető koncepció változatlan maradt.

Toolbar PR

Amit még érdemes megemlíteni, mert sokan keverik a PageRanket a Toolbar PR-ral, hogy utóbbi az az eszköz volt, mely egy bonyolult adatot (a PR-t) leegyszerűsített egy számmá, mely 1 és 10 között változott. Minél nagyobb volt ez a szám, annál jobb minőségű volt az oldal. Ezt azonban megszüntette 2016-ban a Google.

Elméletben a PageRank egy jó megoldás arra, hogy a felhasználóknak a legjobb oldalakat mutassa a keresésüknek megfelelően, és a Google továbbra is használja a PageRanket, mint rangsorolási tényezőt. De akkor mi volt a gond a Toolbar PageRankkel? Az, hogy a PageRank vált az egyetlen rangsorolási tényezővé sokak szemében, melyre optimalizálni akartak. Ennek volt köszönhető a linkfarmok és egyéb linkekkel való visszaélések elszaporodása. Ezek a megoldások ugyanis hatékonyan megemelték a PageRank pontszámot. A magas PageRankú oldalakról érkező linkek eladása iparággá vált, és ügynökségek kezdtek ezzel foglalkozni. A linkvásárlás vált SEO-vá, és sokaknak máig ez jelenti a keresőoptimalizálást.

Erre válaszul azonban a Google nekiment a fekete kalapos SEO-technikáknak, és elkezdte leértékelni a PageRanket, miközben egyre kevesebbet árult el abból, hogy miként zajlik a rangsorolás. Nemsokára eltávolította a PageRank adatokat az akkor még Webmester-eszközöknek nevezett Search Console-ból, 2016-ban pedig a Toolbar PR-t is eltűntette.

Helyette persze van egy csomó link-alapú domain-erősséget mutató mérőszám, melyek azonban nem pontos másolatai a PageRanknek.

Néhány tévhit a PageRank kapcsán

A PageRank egy elavult mérőszám

A PageRank 2016 óta nyilvános már nem elérhető adat, és 2013-ban került utoljára frissítésre a Toolbar PR. Az eredeti algoritmus egyébként 1999 óta létezik, ennyi idő alatt pedig minden elavulttá válhat az interneten. Ugyanakkor a PR a Google értékelési rendszerének alapja. A PageRanket eredetileg azzal a céllal hozták létre, hogy segítsen a felhasználóknak elkerülni a szemét találatokat a keresések során. Ezt a funkcióját pedig nagyjából be is töltötte hosszú évekig.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a PageRanket frissítette a Google, azaz nem változatlan őskövületként maradt meg. Ez a benyomása talán a Toolbar PR-ral kapcsolatos viszony miatt alakult ki az embereknek. Mint már jeleztük, a PageRank szabadalmár meghosszabbította a Google, vagyis egyértelmű, hogy még élő tényezőről van szó, mely jól méri a weboldalak súlyát.

A Google nem használja a PageRanket, mióta nyilvánosan nem frissíti

Azért mert nyilvánosan nem frissíti a Google a PageRanket, az nem jelenti azt, hogy hivatalosan is megszüntette volna. Sőt, jelezte, hogy továbbra is használja. A félreértés tehát azért rögzült a fejekben, mert a nyilvános PR már nem működik.

Nincs lehetőség a mérésére

Mióta nincs Toolbar PR, sokan úgy látják, hogy mérni sem lehet az értékét. Ez persze részben igaz, hiszen a PR értékét azóta valóban nem tudjuk. Ugyanakkor ott vannak a többé-kevésbé használható alternatívák: InLink Rank, Page authority, URL Rank. Ezek mind a PR helyettesítésére születtek, és azt célozzák, hogy a felhasználók könnyen mérni tudják egy oldal súlyát a linkek száma és minősége alapján.

A PageRank elveszítette a fontosságát

Ez azt jelenti, hogy más rangsorolási tényezőnek jóval nagyobb lett a fontossága. Ugyanakkor, ha megnézzük akár ezt a listánkat is, az egész felsorolás a linkekkel kezdődik. A linkek jelentik még mindig a rangsorolás alapját, noha akadnak mellette más fontos tényezők is. Egy weboldal linprofilja még mindig meghatározó tényező a rangsorolása szempontjából: a vizsgálatok továbbra is erős korrelációt mutatnak. És mivel a linkek fontosak, így a mérőszámuk, a PageRank is az.

Nem befolyásolhatod a PageRank értékét

Ha nem is tudjuk, hogy mekkora az egyes oldalaink PageRank értéke, azt azért lehet tudni, hogy mi befolyásolja azt pozitívan és negatívan. Íme:

Hogyan javíthatod a PageRanket?

Habár ma már fogalmunk sincs a PageRank pontszámról és nem is tudjuk azt közvetlenül mérni, arról mégis tudunk valamit, hogy mi lehet az, ami javítja:

  1. Minőségi linkek: vagyis erős weboldalakról érkező linkeket kell szerezni, melyek az oldalra mutatnak.
  2. Egyszerű oldalstruktúra: a legfontosabb oldalaid legyenek olyan közel a magas PageRankű oldalaidhoz, amennyire lehetséges. A legtöbb weboldal esetében ez általában a főoldal, de persze lehet bármely más forgalmas, sok linket szerző oldal is.
  3. Betartott szabályok a kifelé mutató linkeknél: azaz a tartalomban megjelenő linkek értékesebbek, mint mondjuk a navigációs linkek. És a számuk se legyen túl magas, akár belső, akár külső linkekről van szó.
  4. Mondd el a felhasználóknak, hova vezetnek a linkek! Ez a megfelelő horgonyszöveget jelenti, mely segít az embereknek a navigációban. A kulcsszóhalmozást azonban kerüld el!
  5. Linknélküli említések: ahogy a szemantikus keresés egyre okosabbá válik, a linknélküli említések egyre fontosabbak lesznek. Ha nem is rangsorolási jelzések, de a Google figyelembe veszi a márkaemlítéseket.

XVI. A HTTPS használata

Mérsékelt korrelációt mutatott minden vizsgálatban a Google találati oldalain elfoglalt helyezéssel. Azt azonban tudni kell, hogy a Google számára ez a tényező egyre fontosabb, és már most is az egyik rangsorolási jelzés a Google egyik szakembere, Syed Mairaj szerint. A Searchmetrics 2016-os tanulmánya szerint a találati listák első 10 találatának már majdnem a fele https-t használ.

Technikai tényezők (Forrás: Searchmetrics)

Technikai tényezők 2016-ban (Forrás: Searchmetrics)

Garry Illyes 2019 júniusában egy Twitter-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a https-t, mint rangsorolási jelzést. Ennek oka, hogy véleménye szerint a https, mint rangsorolási jelzés mérhetően befolyásolja a találati listákat.

Ehhez hozzátette azt is, hogy bár az érvénytelen HTTPS biztonsági tanúsítványok ugyan nem befolyásolják negatív irányba a helyezést, ugyanakkor “más tényezőkre” hatással vannak. John Mueller, a Google másik szakembere is megerősítette ugyanezt, mondván: a Google abból indul ki, hogy érvényes minden HTTPS-tanúsítvány. Ugyanakkor, mivel egy lejárt tanúsítvány rontja a minőséget, a bizalmat, és a versenytársakhoz képest lemaradást jelent, így hatással lesz más tényezőkön keresztül a rangsorolásra.

A lényeg tehát az, hogy jó ha HTTPS-t használ a weboldalad, érvényes a tanúsítványod, és megfelelően működik az oldal felhasználók számára. A HTTPS-ről itt írtunk részletesen.

XVII. A domain életkora

A domain életkora nem rangsorolási tényező. Ezt jó párszor elmondta a Google, és a tapasztalatok is ezt mutatják, ennek ellenére akadnak, akik ebben a tévhitben élnek. John Mueller néhány napja ismét felhívta arra a figyelmet – egy kérdésre válaszolva -, hogy a domain életkora nem tényező a Google rangsorolási algoritmusában. Ez azt jelenti, hogy akár a régi, akár az új domainek elérhetnek jó helyezést, és egyáltalán nem jelent jobb pozíciót, ha sok évvel ezelőtt regisztráltad a domainneved.

A fenti kérdés kijelentés arra vonatkozott, hogy a régebbi domainek iránt nagyobb a bizalom, és lehet, hogy a 200 rangsorolási tényező egyikét jelenti. Erre válaszolt John Mueller határozott nemmel.

A másik kérdésben viszont az iránt érdeklődött a kérdező, hogy igaz-e, miszerint az új domaineknek előnyt biztosít a Google. Erre is kénytelen volt nemmel válaszolni a Google szakembere.

A mítosz persze nem új keletű, évek óta emlegetik az emberek, és már 2009-ben is el kellett magyaráznia a Google-nek, hogy miért nem használják rangsorolási tényezőként. A problémát elsősorban az okozza, hogy sok domain regisztrációval foglalkozó cég marketingfogásként ezt az érvet is beveti, és még mindig használják.

XVIII. További rangsorolási tényezők

  • A rangsorolásnál a domain tekintélye fontosabb tényező, mint egy adott aloldal minősége. Vagyis, ha a weboldalunkra mutató linkek száma nő, akkor az valamennyi aloldalunk helyezésén javít.
  • A rövidebb URL-ek jobb helyezést érnek el a tanulmányok szerint. A Google szakembere, John Mueller ezzel kapcsolatban azonban azt nyilatkozta, hogy csak akkor részesítik előnyben a Google-nél a rövidebb URL-eket, amikor a kereső két olyan oldalt is talál, amin teljesen megegyező a tartalom. Ilyenkor a rövidebbet választják ki, hogy megjelenítsék a találati oldalon. Ez nem jelenti azt, hogy az URL hossza rangsorolási tényező lenne, mindössze arról van szó, hogy van két URL, melyek közül az egyik rövid és érthető, míg a másikhoz esetleg egy hosszú paraméter van kapcsolva – és közben a tartalom teljes mértékben megegyezik -, akkor a rövidebbet fogja választani a Google.
  • A legalább egy képet tartalmazó tartalmak jobb helyezést értek el, mint azok, melyek egyáltalán nem tartalmaztak képet. Ugyanakkor nem volt összefüggés a több kép és a jobb helyezés között.
  • Igen gyenge korrelációt találtak a címsorban szereplő kulcsszavak és a helyezés között.
  • legfelső szintű domainek (TLD) és a hreflang is csekély hatású. Előbbi kapcsán a Google is jelezte, hogy egyáltalán nincs hatása, ugyanakkor vannak vizsgálatok melyek mutattak ilyesmit, ezek megbízhatósága azonban kérdéses.
  • Az Adwords-hirdetések nem javítják a helyezésedet. Egyelőre a szakemberek nem találtak összefüggést a hirdetések és az organikus helyezések között. Az Adwords használata ugyanakkor jó lehetőség arra, hogy egzaktul tesztelj bizonyos kulcsszavakat, és aztán ezekre optimalizáld az oldalaidat, ha az organikus találati listán feljebb szeretnél kerülni.
  • Viszont eljön majd egyszer az idő, amikor az „igazság” is rangsorolási tényező lesz a Google-kereséseknél. A Google kutatási csapat azon dolgozik, hogy a weboldalak megbízhatóságát is figyelembe vegye, amikor rangsorolja őket a keresési találatoknál. Ez alatt egészen pontosan azt kell érteni, hogy megvizsgálja, mennyire valós tényeken alapul egy-egy weboldal szövege, minden egyes weboldal esetében kiszámítanák a „tudásalapú bizalom” értékét. A Google elképzelései szerint a számítás a már működő Knowledge Vaulton alapul majd, mely már most is gyűjtögeti az interneten fellelhető valós tényeket.

Hogyan is zajlik a rangsorolás? Hogyan kalkulál a Google?

Ez előbbiekben felsoroltunk néhány fontosabb rangsorolási tényezőt – válogatva a több százból vagy akár ezerből -, melyeket figyelembe vesz a Google egy-egy weboldal helyezésének meghatározásánál. Ezután érdemes megismerkedni azzal, hogy miként is kalkulál (valószínűleg) ezekkel a Google. Habár ezt nem tudjuk biztosan, de születtek elképzelések, melyek helytállóak lehetnek.

A különböző rangsorolási tényezőkre úgy kell tekinteni, hogy azokat számtalan jelzés határozza meg. Tehát például, ha a struktúrált adatokat tekintjük mondjuk, mint rangsorolási tényezőt, akkor abba nem csak a schema.org tartozik bele, hanem a táblázatok, listák, szemantikus HTML5, és még sok egyéb. A lényeg, hogy egy rangsorolási tényező több jelzésből áll össze, így inkább csoportoknak tekinthetők.

A rangsorolási tényezők mindegyikére a Google kiszámol ezen jelzések alapján valamilyen pontszámot. például a sebesség 6 pontot kap, a struktúrált adatok 3-at, a RankBrain 2-t, stb. Feltehetően ezeket a pontszámokat egyetlen pontszámmá alakítja (nem feltétlenül egyszerű összeadásról van szó). Az összpontszám jellemzője, hogy nincs felső határa, azaz ahogy új rangsorolási tényezők kerülnek a képbe mindig növekedhet.

Az előbb említettük, hogy feltehetően nem egyszerűen összeadja az egyes rangsorolási tényezőkre adott pontszámokat a Google, hanem más módon kalkulál belőle összpontszámot. Feltehető, hogy itt szorzásról lehet szó. Ennek oka, hogy amikor egy-egy tényezőre nagyon gyenge, mondjuk 1 alatti pontszámot ad, akkor az elkezdi lehúzni a végeredményt (ha pedig nullát kap valamely tényező, az lenulláza az összpontszámot).

Ez pedig azt jelenti, hogy egyik rangsorolási tényező sem hanyagolható el, illetve azt, hogy nem elegendő egyetlen rangsorolási tényezővel foglalkozni csak (ezt megerősítette a Google részéről John Mueller is). Ez alapján tehát elmondható, hogy célszerűbb inkább minden rangsorolási tényezőre átlagos pontszámot szerezni, és nem elhanyagolni bármelyiket is azért, mert egy másikra összpontosítasz.

Az így kialakított sorrendre feltehetően egy második algoritmust is ráenged a Google, melyet kifejezetten arra terveztek, hogy finomítsa a rangsorolást és eltávolítsa azokat a találatokat, melyek nem oda valók, mégis becsúsztak a jobb helyekre. Valószínű, hogy kifejezetten az irreleváns, rossz minőségű és black hat technikákat alkalmazó oldalakat igyekszik kiszűrni. Ez az újraszámítás átrendezi a sorrendet: kilök néhány oldalt, illetve lerontja a ponszámukat, és így alakul ki a végső sorrend.

Persze mindehhez hozzájön még, hogy a találati oldalon a 10 kék link mellé még sok egyéb információ elem (rich snippet, knowledge graph, képek, hírek, videók, térkép, stb.) is kerül, melyeket külön kalkulál a Google. Aztán ezeket is figyelembe véve állítja össze a találati oldalt, így a 10 kék linkből néhány már a második helyre fér csak fel.

Egy tanács a Google-től a rangsorolási tényezők kapcsán

Tehát, mint az előbbiekből is talán látható, elég sok rangsorolási tényezőt vesz számításba a Google. Ezekre azonban nem szabad úgy gondolni, hogy izoláltan, önállóan is működnek. Ez azt jelenti, hogy soha nem jelentheted ki, hogy ez vagy az a rangsorolási tényező az oka annak, amiért a weboldalad jó vagy éppen rossz helyet szerez meg a találati oldalakon. Még akkor sem, ha a weboldal esetében kifejezetten egy rangsorolási tényezőre történik az optimalizálás hosszú időn keresztül.

Ezzel kapcsolatban John Mueller egyik tweetje lehet irányadó, mely 2019. április 24-én bukkant fel a Twitteren.

Szavai lényege az lenne, hogy csak azért, mert azt gondolod, hogy valami (X) hatással van valamire (Y) a rangsorolásnál, még nem jelenti azt, hogy X az egyetlen tényező, mely befolyásolja Y-t, és így a helyezést. Sőt még az is lehet, hogy egyáltalán nincs köze a kettőnek (X-nek és Y-nak) egymáshoz.

Sokkal inkább a “minden mindennel összefügg” hozzállás javasolt. Tehát lehet, hogy mindent jól csinálsz a linképítéssel kapcsolatban, de akkor az is előfordulhat, hogy nagyon jó a tartalmad, ami szintén hatással van a helyezésedre. Hiszen a jó tartalom segít linkeket vonzani, és a Google egyébként is szereti a jó tartalmakat jó pozícióba helyezni.

Ráadásul egyik tényező hatással lehet a másikra, azaz ha az egyik tényező kapcsán valamit jól csinálsz, akkor az egy másik tényező esetében is előnyt jelent. Ugyanakkor nem beszélhetünk semmilyen fix kapcsolatról a rangsorolási tényezők között. Sőt, ez az egész változhat az időtől, a szándéktól, a kereséstől, a helytől és a weboldaltól is függően.

A lényeg, hogy a rangsorolás rendkívül összetett dolog, és mindig így gondolj rá! Nincsenek egyszerű szabályai és összefüggései. Nem csak arról szól, hogy elérsz egy jó PageRank-értéket (vagy más, hasonló mérőszámét), és akkor garantálva van a jó helyezés a találati oldalakon.

+ Mennyi idő alatt rangsorolja a weboldaladat a Google?

Gyakran merül fel az emberekben az a kérdés, hogy amikor elkészül egy új weboldaluk, akkor mennyi idő alatt kerül be az első 10 találat közé, vagy akár az első helyre. Ilyenkor a válasz általában az, hogy egyrészt nincs garancia arra, hogy be fog kerülni, másrészt pedig az, hogy ez elég sok tényezőtől függ, így a konkurenciától és a SEO munkába fektetett munkától és pénztől.

Jó pozícióból indulsz, aztán visszaesel. Miért van ez?

Gyakran találkozni azzal a jelenséggel új oldalak esetében, hogy miután indexelte őket a Google, egyből jó pozícióba kerülnek, majd innen visszacsúsznak, és soha többet nem jutnak feljebb. De mi ennek az oka? Erre a kérdésre a Google szakembere, John Mueller válaszolt az egyik Google Webmaster Hours során.

John Mueller szerint ez a helyezésváltozás teljesen természetes az újonnan indexelt oldalak esetében. Ugyanis a pontos helyezés beállítása időbe telik a Google számára. Különösen, ha vadonatúj oldalról van szó, a Google számára nem állnak még rendelkezésre a különféle rangsorolási jelzések az oldal minőségére vonatkozóan. Így aztán feltételeznek egy helyezést, majd idővel a szerintük indokolt helyére kerül az oldal.

Mindez azt jelenti, hogy ha a Search Console-ban használod az indexbe küldés funkciót a vadonatúj oldalaidnál, és azt látod, hogy azok jól nyitnak, akkor még ne nagyon örülj! Egyáltalán nem biztos, hogy meg fogják őrizni ezeket a jó pozíciókat. Ugyanakkor persze a romló helyezés után sem kell aggodalmaskodnod, egyszerűen csak javítani kell a tartalom minőségén (habár ennek eredménye nem azonnali, sőt)!

Ugyanakkor persze léteznek átlagok, azaz meg lehet nézni, hogy “milyen öreg” is egy-egy első találati oldal, valamint, hogy hány weboldalnak, és milyen gyorsan sikerült jó pozícióba felküzdenie magát, azt is figyelembe véve, hogy kompetitív kulcsszóra versenyeztek vagy sem. Ezt az Ahrefs vizsgálta, így az ő adataikra támaszkodunk.

Milyen idős általában az első találati oldal?

Ennek megállapítására 2 millió véletlenszerűen kiválasztott kulcsszó esetében elemezték az adatokat a top10-nél. Mint kiderült, a találati lista első oldalán szereplő weboldalak átlagosan több mint 2 évesek, de az első helyezettek már közel 3 éve ebben a pozícióban szerepelnek.

Ráadásul az itt szereplő weboldalaknak csak 22 százaléka keletkezett 1 éven belül. És ami még érdekes, hogy milyen eséllyel szerepel az egyes pozíciókban ilyen 1 éven belül létrehozott oldal? Mint kiderült, minél magasabb volt a pozíció, annál kisebb volt az esély. Erről itt látható a grafikon:

Nos, nem túl biztató, ugye? Ezek után lássuk, hogy hány weboldalnak sikerül felküzdenie magát az első találati oldalra, és ez mennyi időbe telik számukra.

Mennyi időbe telik, hogy rangsoroljon a Google?

Ehhez az Ahrefs megint csak 2 millió weboldalt vett alapul, melyek egy évvel ezelőtt jelentek meg a weben. Ezeknek megvizsgálták a pozíció-történetét minden olyan kulcsszóra, melyre rangsorolva lettek. Mint kiderült, mindössze a vizsgált oldalak 5,7 százalékának sikerült a top10-be kerülnie egy év alatt legalább egyetlen kulcsszóra. Nem sok.

Ezek után adódik a kérdés, hogy ez az 5,7 százaléknyi weboldal milyen gyorsan jutott a remek pozícióba? A válasz: nagyjából 2-6 hónap kellett hozzá. Ez azonban csak arra az 5,7 százaléknyi weboldalra igaz, mely egyáltalán bejutott az első 10-be. Majdnem 95 százaléknak ugyanis ez nem sikerült egy év alatt sem.

És itt akkor még nem számoltunk azzal, hogy vannak forgalmasabb kulcsszavak, melyekre nagyobb a verseny. Az elemzés szerint a nagy forgalmú kulcsszavak esetén csak a weboldalak 0,3 százalékának sikerült bejutnia a top10-be!

A részletesebb adatokból az is kiderül, hogy minél nagyobb forgalmú egy kulcsszó, annál hosszabb időbe telik elérni az első 10-be kerülés célját. Tehát még annak a mindössze 0,3 százaléknyi weboldalnak is közel egy évet kellett várnia rá, hogy eljusson oda.

Úgy véljük, a következtetések egyértelműek: a SEO nem egy gyors és olcsó megoldás.

Címkék: , ,

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.

  • Majd egy óra volt mire végigolvastam és értelmeztem :D. Igen a SEO nem gyors, viszont szerintem hosszabb távon kifizetődőbb weboldalaknál. Webáruházaknál már nem vagyok ilyen biztos.

  • Hát ez nagyon komoly…Hatalmas gratula és köszönet ehhez az ultraalapos cikkhez! Majd 14.000 szó…. Mások ennyiből egy könyvet adnak ki. Pénzért.