Melyek a legfontosabb SEO rangsorolási tényezők 2017-ben?

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

A SEO rangsorolási jelzések nem nyilvánosak, ezért csak következtetni lehet, valamint lesni a Google szakembereinek szavait azzal kapcsolatban, hogy mi, mennyire fontos a Google számára. A helyzet ráadásul évről-évre mindig módosul kicsit. De azért egy cikkben összeszedtük, hogy melyek a legfontosabb SEO rangsorolási tényezők 2017-ben a Google számára.

Beleszámítanak külső és belső linkek, a tartalom minősége, a weboldal használhatósága, stb. Hogy pontosan mi minden, ahhoz az egyik legjobb támpontot még mindig a keresőoptimalizálásal foglalkozó cégek kutatásai adják. Ezek a vizsgálatok azt mutatják meg, hogy  a weboldalak mely tulajdonságai milyen erős kapcsolatban vannak a jobb helyezéssel. De persze erősen támaszkodunk a Google szakembereinek elejtett megjegyzéseire is.

I. Linkek

Annak ellenére, hogy az elmúlt évek a linkek fontosságának csökkenéséről szóltak a SEO-ban, még mindig a linkek számítanak a legfontosabb tényezőnek a rangsorolásnál a Moz, a Backlinko, Stone Temple Consulting és a Searchmetrics vizsgálatai szerint is.

Ugyanakkor a Searchmetrics 2016-os tanulmánya úgy fogalmaz, hogy a weboldalakra mutató külső linkek ma már csak egyetlen rangsorolási tényezőt jelentenek a sok közül. A korreláció ugyan magas maradt a linkek és a helyezés között, azonban egyre csökken a fontosságuk. Az olyan felhasználói jelzések ugyanis, mint az, hogy milyen gyakran kattintanak az emberek egy-egy találatra, illetve mennyi ideg maradnak egy adott weboldalon, jobban segítik a keresőmotorokat annak meghatározásában, hogy az adott oldalnak mennyire sikerült választ adnia a felhasználóban felmerülő kérdésre.

A linkek (Forrás: Searchmetrics)

A linkek fontossága 2016-ban (Forrás: Searchmetrics)

(A nyilak azt jelzik, hogy valamilyen tényezőnek nőtt, csökkent vagy stagnál a fontossága, míg a csillagok azoknál szerepelnek, melyeket most kezdtek kalkulálni.)

Gary Illyes, a Google szakembere ugyanakkor egyenesen azt állítja, hogy akár linkek nélkül is el lehet érni jó helyezést olyan kulcsszavakra, melyekre csak közepes verseny van.

Persze van aki mást mond. A Stone Temple Consulting vizsgálata ugyanis “közel tökéletes egyezést” talált a jó Google-helyezés és az oldalra mutató linkek között. A tanulmány ennek érdekében 6 ezer találati oldal esetében vizsgálta meg az első 50 helyen szereplő weboldalt, és összevetette a linkek számát a helyezéssel. Ez pedig azt mutatta, hogy akármennyire is szofisztikált ma már a Google kereső-algoritmusa, a helyzet az, hogy a linkek tökéletesen meghatározzák azt, hogy milyen helyen szerepel egy adott weboldal a találati oldalakon.

Itt láthatók a korrelációs eltérések a nagy SEO-cégek tanulmányai között:

Eltérés látható a korrelácóban

Eltérés látható a korrelácóban

A tanulmány ugyanakkor kiemelte azt is, hogy ha a relevanciát és a minőséget tekintve nem versenyképes a tartalmad, akkor a linkek nem fognak segíteni. Ha viszont az, akkor a linkek fogják meghatározni a különbségetIlletve a tanulmány összefoglalásából az is kiderült, hogy habár a vizsgálat a linkek számát figyelte, ez nem jelenti azt, hogy ne számítana a linkek minősége isés hogy ne is gondolj linkek vásárlásának a lehetőségére!

Tehát nem egyszerűen a linkek száma, hanem a hivatkozó domainek száma, a hivatkozó oldalak minősége, illetve azok horgonyszövege is fontos. Tehát jobb, ha 10 domainről érkezik 10 hivatkozásod, mint ha egyetlen domainről kapnád meg ezt a 10 linket.

Hivatkozó domainek száma (Forrás: Backlinko)

Hivatkozó domainek száma (Forrás: Backlinko)

Ami a minőséget illeti, a Backlinko kutatása úgy fogalmaz, hogy “általában jobb egyetlen linket kapni egy tekintélyes oldalról, mint 100 linket 100 alacsony minőségű oldalról”. Ugyanakkor a Searchmetrics vizsgálata szerint az átlagos backlinkszám 1352 volt a legjobban szereplő oldalaknál.

Weboldal link-minősége (Forrás: Backlinko)

Weboldal link-minősége (Forrás: Backlinko)

Mindezek mellett a “linképítés” kerülendő, legalábbis John Mueller a Google szakértője még 2015 februárjában ezt tanácsolta, mivel azt természetellenesnek tartják. Úgyhogy érdemes átnézni a linkprofilodat, hogy nem ütközik-e valahol bele a Google webmestereknek szóló útmutatójának valamely pontjába.

Arról se feledkezz azonban meg, hogy sok szakértő szerint a márkaemlítés az új link, vagyis a Google ugyanúgy figyelembe veszi, ha valahol elhangzik a céged neve, mint ha egy link mutatna a weboldaladra. A dolog ráadásul kevés kockázattal jár, nem várható miatta büntetés, így erre is érdemes törekedni, vagy stratégiát építeni rá az erőltetett linkelhelyezések helyett.

II. Tartalom

A másik fontos tényező a tartalom. Ennél a Backlinko nem csak szöveg hosszát, hanem annak mélységét is vizsgálta. Pozitív korrelációt találtak mind a hosszt, mind pedig a minőséget tekintve. Alapvetően a jó helyezést elérő oldalakra jellemző volt a jó minőségű, mély, átfogó jellegű tartalom.

Mérték természetesen a szövegek hosszát, és rendkívül erős összefüggést találtak. A feltételezések szerint ebben az is közrejátszhat, hogy a hosszabb tartalmak jellemzően több közösségi megosztást kaptak, de elképzelhető, hogy a hosszabb tartalmakat relevánsabbnak találja az adott témában a Google. A lényeg mindenesetre az, hogy az első helyeken található szöveges tartalmak viszonylag hosszúak: átlagosan 1890 szó az első helyezettek szövegeinek hossza.

Szavak száma (Forrás: Backlinko)

Szavak száma (Forrás: Backlinko)

A Searchmetrics is ugyanerre jutott: általában a jobb helyezést elért weboldalakon hosszabb a szöveges tartalom, és átfogóbb jelleggel képesek a felhasználók számára megadni a válaszokat a kérdéseikre. Emellett ezekre jellemző az is, hogy könnyebben olvashatók és megérthetők a szövegeik. Ráadásul az első helyeken álló weboldalak szövegeinek hossza évről évre nő.

A friss és eredeti tartalom tehát az egyik legfontosabb tényező a SEO-ban. Ha azt gondolod, hogy elég lesz havonta egyszer-kétszer felrázni valamivel a tartalmad, akkor felkészülhetsz a lassú lefelé csúszásra a találati oldalakon. A weboldaltulajdonosok általában úgy vélik, hogy pont az ő cégük esetében nincs semmiféle olyan információ, amit legalább heti rendszerességgel megoszthatnának a látogatókkal. Pedig a Google csak az új vagy változó tartalmakat tudja újra és újra indexelni, melyek mind új, elsősorban long tail kulcsszavakat kapcsolnak a weboldalhoz.

A folyamatos frissítésen túl fontos persze a tartalom minősége is a felhasználói élmény javítása érdekében, vagyis kerüld az értéktelen, másolt vagy automatikusan generált tartalmakat. Meg kell érteni, hogy egy szöveg attól még nem lesz értékes a felhasználó számára, hogy hosszú. Attól válik azzá, hogy olyan információk találhatók benne, melyek hasznosak. Az üres, semmitmondó szövegek nem javítanak a helyezésen. Ezért fordulhat elő a gyakorlatban, hogy a rövidebb tartalmak időnként jobban teljesítenek, mint a hosszúak.

Ne SEO-zd túl a tartalmaidat!

Időnként szóba kerül, hogy egy-egy weboldal esetleg már túl van optimalizálva bizonyos kulcsszavakra, de komolyan ritkán jut eszünkbe, hogy ennek hátrányos következményei is lehetnek. Főleg akkor, ha közben egyáltalán nincs szó black hat SEO-technikák használatáról. Pedig a túloptimalizálás problémás is lehet a Google szerint, ha nem párosul minőségi tartalommal.

Erről korábban Gary Illyes, a Google szakembere beszélt egy Google Hangouton. Illyes a minőség, és elsősorban a minőségi tartalom témáját járta körül. Ennek kapcsán említette meg, hogy nagyon sok, úgymond “túl-SEO-zással” találkozik. Ez egészen pontosan abban az esetben áll fenn, amikor a SEO-szakemberek megpróbálnak olyan kulcsszavakra vagy kifejezésekre jó helyezést elérni, amelyekkel kapcsolatosan a weboldal valójában nem rendelkezik jó minőségű, releváns tartalommal. Az üres tartalom pedig komoly probléma. Szerinte ugyanis a Google algoritmusai előbb vagy utóbb megtalálják az ilyen megoldásokat, hiszen egyszerű tartalmi elemzést kell csak végezni, és ennek aztán hatása lesz a helyezésre a Google találati oldalain.

Gary Illyes tehát megint a minőségi tartalom készítésének fontosságát hangsúlyozta azon keresési kifejezések esetében, melyekre jó helyen akar szerepelni a weboldal a Google keresőjében. Ha hosszú távon jó helyezést szeretnénk elérni akár több kulcsszóra is, akkor egyszerűen igényes, minőségi tartalmakat kell készíteni ezekre a kulcsszavakra. Vagyis a felhasználóknak jól használható tartalmakat kell adni, nem pedig üres szövegeket sok kulcsszóval

A rövid tartalmakat bünteti a Google?

Hasonló tartalmú kérdés fel is merült John Mueller, a Google egyik szakemberének egy Google+ Hangoutján, ahol aztán ismét kiderült, hogy mi a Google álláspontja a hosszú és rövid szöveges tartalmakkal kapcsolatban. Mint John Mueller elmondta, ő weboldaltulajdonosként nem a tartalmak hosszúságára összpontosítana, hanem elsősorban arra, hogy valami hasznos és érdekes információt adjon a felhasználóknak. És ha ez néha egy rövid cikket jelent, az ugyanúgy rendben van, mint ha egy hosszú cikk készül sok-sok információval.

A Google-nek egyébként nincs olyan algoritmusa, mely a szavakat számol a weboldalakon, és mondjuk azt mondaná, hogy minden oldal rossz, ami rövidebb száz szónál, míg ami 200 és 500 szó közötti, az rendben van, és hogy 500 szó felett már 5 kép kellene a szövegbe. Mi nem így nézzük a dolgot – nyomatékosította a szakember. A Google ehelyett megpróbálja teljes egészében szemlélni a weboldalakat, és hogy valóban releváns, hasznos-e a tartalom egy meghatározott keresésre az emberek számára. És ha az, akkor minden rendben van. Hogy ez hosszú vagy rövid, esetleg sok benne a kép, vagy kevés, az alapvetően a készítőjére van bízva.

Hogy pontosan mire van szüksége egy oldal olvasóinak, azt szerinte érdemes A/B tesztekkel megvizsgálni. De segíthetnek ebben más visszajelzések is, például az értékelések, melyek megmutatják, hogy a felhasználók miként reagálnak egy adott tartalomra. A lényeg tehát az, hogy a Google semmiképpen nem büntet azért, mert a tartalmad rövid. Egy rövid és egy hosszú tartalom is lehet jó, és ez a dolog a felhasználókról és a weboldalakról szól, nem pedig a keresőmotorról. Addig, amíg egy tartalom kielégíti a felhasználó igényeit, a Google is elégedett lesz.

Emellett figyelj arra is, hogy jó tartalomra minden egyes aloldaladon szükséged van. A főoldaladon a látogatóknak egyből tudniuk kell, hogy mivel is foglalkozik a céged, kell egy világos leírás a tevékenységedről. Tapasztalataink szerint ez sokszor nincs így, talán mert a tulajdonos számára ugyan világos, mivel foglalkozik, viszont nem látja a látogatók szemével az oldalát. A lényeg, hogy minél pontosabb és részletesebb legyen minden oldaladon a tartalmad, mert ez előnyt jelent a rangsorolásnál.

Ha érdekelnek a tartalom és a SEO szövegírás további részletei, akkor egy külön bejegyzésünkben találtok további hasznos információkat és segítséget hozzá.

Javít a helyezéseden, ha eltávolítod a régi tartalmakat a weboldaladról?

Sok weboldaltulajdonos gondolja úgy, hogy érdemes eltávolítani a régi tartalmakat a weboldalukról, mert ha nem így tesznek, az jelzés lehet a Google számára, hogy nem elég jó minőségű az oldal. A feltételezések szerint a régebbi tartalmak miatt büntethet a Panda algoritmus, az eltávolítással viszont megelőzhető ez.

A kérdés felmerült a múlt héten a Google Webmaster Office Hours során is, John Mullernek, a Google szakemberének címezve. A kérdező elmondta, hogy rendkívül sok tartalmuk van a weboldalukon. Ebben a helyzetben javítaná-e a helyezésüket, ha a 2 évnél régebbi tartalmakat törölnék?

John Mueller jelezte, hogy nem hiszi, hogy komolyabb előnyt biztosítana a helyezést tekintve a régebbi tartalmak eltávolítása, és attól, hogy egy tartalom régi, még nem jelenti azt, hogy értéktelen.

Két dolog, amit még vegyél figyelembe!

Két vonatkozása van a dolognak, melyet azonban érdemes emellett figyelembe venni. Egyrészt, ha sok a tartalom az oldalon, akkor az hatással lehet a feltérképezési arányra. Tehát, ha a Google túl sok időt tölt azzal, hogy feltérképezze a tartalmakat a weboldalon, és emiatt lemaradnak az új tartalmakról, akkor az nem túl előnyös a weboldalra nézve. Ezt azonban technikailag kell megközelíteni, tehát ha a szerverek képesek kezelni a sok tartalommal járó terhelést, akkor az nem jelent problémát a feltérképezés során.

Másrészt viszont, ha a régi tartalom valóban rossz minőségű, tehát még azelőtt íródott, hogy az anyag szerzője tisztában lett volna a minőségre vonatkozó követelményekkel, akkor lehet értelme a törlésnek. De úgy is dönthetsz, hogy mivel sok mindent tanultál az évek során, ezért ezt a fejlődést felhasználva inkább feljavítod ezeket a régi tartalmakat, hogy valóban jó minőségűek és relevánsak legyenek a felhasználók számára.

Az adatokat figyeld, ne a dátumot!

Ugyanakkor pusztán annak, hogy eltávolítod a régi tartalmakat, nem lesz pozitív hatása a helyezésedre nézve – szögezte le a szakember. Ezt már mások is megerősítették a Google részéről: vagyis attól, hogy egy tartalom régi, még nem feltétlenül rossz. Valójában egy örökzöld tartalom – melynek készítésére sokan törekednek – is régi tartalomnak számít technikailag. Igaz, ilyenkor odafigyelnek a kiváló minőségre.

A tanács tehát ezzel kapcsolatban úgy szól, hogy mielőtt elkezdenéd kidobálni a régi tartalmaidat, érdemes egy pillantást vetni a Google Analytics adataira. Ha a Google forgalmat hoz egy oldalnak, akkor nyilván úgy ítéli meg, hogy megfelelő a minősége a rangsoroláshoz. Ha egy olyan tartalmat távolítasz el, mely forgalmat hoz a számodra, akkor az összforgalmad csökkenni fog. Úgyhogy, ha a minőségre figyelsz, és az tovább javítható egy tartalmi frissítéssel, akkor érdemes inkább így javítani az adott tartalmon, és növelni a forgalmad, nem pedig csökkenteni a törléssel.

III. Átkattintási arány és a RankBrain

Sokan úgy gondolják, hogy az átkattintási arány (CTR) hatása a helyezésre egyike a keresőoptimalizálás nagy mítoszainak, míg mások szerint a Google egy az egyben látja és figyelembe veszi a felhasználókra vonatkozó adatokat.

Vizsgálatok ellentétes eredményekkel

Nem is olyan régen, a Google egyik szakembere az alábbi prezentációt osztotta meg (és Rand Fishkin az alábbi következtetést vonta le belőle):

A dolog lényege annyi, hogy ha egy weboldal mondjuk a harmadik helyre van rangsorolva, de a Google a vártnál nagyobb átkattintási aránnyal találkozik az oldal esetében, akkor feljebb sorolhatja, mivel úgy tűnik számára, hogy sokak figyelmét felkeltette az adott weboldal.

Korábban persze voltak már vizsgálatok, melyek az átkattintási arány hatását vizsgálták a helyezéseknél. Rand Fishkin, a Moz alapítója úgy tesztelte az átkattintási arányt, hogy megkérte az embereket: kattintsanak egy hetedik helyen álló linkre, mely egy blogbejegyzésére mutatott. A kattintások befolyással voltak a helyezésre, és – igaz csak egy rövid időre – de az első helyre repítették. Ugyanakkor ez a változás nem bizonyult tartósnak, csak ideiglenes volt a hatása.

A Search Engine Land is nekifutott egy tesztnek korábban, és ők úgy találták, hogy az átkattintási aránynak nincs hatása a helyezésre. Ezzel a vizsgálattal azonban komoly gondok voltak, mivel mesterségesen felpumpált kattintásokon és keresési mennyiségen alapult, vagyis kattintási csalásnak felelt meg az organikus találatoknál. Ezt azonban valószínűleg már le tudja leplezni a Google, hiszen az AdWords miatt – ahol a minőségi pontszám elvileg befolyásolható lehetne a kattintásokkal – már ismeri a trükköt és van rá megoldása, amit valószínűleg használ a kereséseknél is.

Az átkattintási arány és a RankBrian összefügg?

Azt is meg lehet határozni, hogy pontosan milyen mértékben hat a CTR a helyezésre – vetette fel Larry Kim, aki annak bizonyítására is kísérletet tett, hogy a helyezés és az átkattintási arány között a kapcsolatot most már a RankBrain algoritmus jelenti. Feltételezése szerint a RankBrain felel azért, hogy a nagyobb átkattintási aránnyal rendelkező találatok jobb helyezést érnek el.  (A RankBrain alapjairól itt írtunk korábban, érdemes ezzel kezdeni, mert kiegészítik az itt írtakat.)

A szakember ennek érdekében ezer kulcsszót vizsgált ugyanabból a niche-ből, hogy kiküszöbölje az olyan külső tényezőket, mint a Google shopping és egyéb keresőoldali funkciók, melyek befolyással lehettek a CTR-re. Összehasonlította az átkattintási arányt az egy és két szóból álló keresőkifejezések és a 4-10 szavas keresőkifejezések esetében.

Átkattintási arány és helyezés viszonya

Átkattintási arány és helyezés viszonya (Forrás: Moz)

Long tail kulcsszavak és a RankBrain

Amit feltűnő, hogy a long tail keresőkifejezések jóval nagyobb CTR-t értek el egy adott helyezésnél, mint a rövid keresőszavak. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a long tailbe tartozó kulcskifejezéseknél sokkal erőteljesebb volt a keresési szándék, így pedig nagyobb az átkattintási arány. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a nagyobb átkattintási aránnyal bíró long tail kulcskifejezések nagyobb arányban szerepeltek a találati oldalak tetején, mint az alján. Ez azért lehet érdekes, mert a RankBrain a Google szerint elsősorban a long tail kifejezéseknél fejti ki hatását.

Átkattintási arány és helyezés a kulcsszóhosszúságok viszonylatában

Átkattintási arány és helyezés a kulcsszóhosszúságok viszonylatában (Forrás: Moz)

Elvárt átkattintási arány és a helyezés

A következő grafikonon már egy olyan tényező szerepel, mely nem az átkattintási arányt veszi figyelembe, hanem a relatív átkattintási arányt, mely a CTR-ből levonja a várható CTR értéket. Itt arról van szó, hogy egy adott pozícióhoz tartozik egy elvárt átkattintási arány. Ha ezt nem hozza az adott weboldal, az gyakorlatilag büntetésként jelenik meg, és az oldal visszacsúszik a 6-10. helyek valamelyikére, míg ha jobb eredményt ér el, akkor jobb pozícióba kerül.

RankBrain jutalom és büntetés

RankBrain jutalom és büntetés (Forrás: Moz)

Ez a gyakorlatban úgy nézhet ki, hogy ha egy weboldal 20 százalékkal jobb átkattintási arányt ér el, mint ami az adott pozíciónál elvárható, akkor valószínűleg az első helyre kerül. Ha 12 százalékkal jobb a CTR-e, akkor az a második helyre repíti, viszont ha 6 százalékkal rosszabb az átkattintási arány, akkor a 10. helyre csúszik vissza. Vagyis: egy helyezést javítani szeretnél? Növeld az átkattintási arányod 3 százalékkal. Tovább akarod javítani a helyezésed? Növeld újabb 3 százalékkal. Viszont, ha nem tudsz jobb eredményt elérni az elvárt CTR-nél, akkor valószínűtlen, hogy az első öt pozíció valamelyikét megszereznéd.

Mit mond a Google a RankBrainre optimalizálásról? Valami egészen mást

A Google szerint a RankBrain esetében a harmadik legfontosabb rangsorolási tényezőről van szó. Gary Illyes a Google szakember a RankBrainre való optimalizálás kapcsán elsősorban azt javasolta, hogy természetes nyelvezetet kell használni a szövegeink megírásakor.

Tűnjön természetesnek a szöveged

Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy “szuperkönnyű” dolog RankBrainre optimalizálni. Ez egy oylan dolog, amit már valószínűleg 15 éve folyamatosan mondogatnak és javasolnak: természetes nyelvezettet kell használni szövegek írásakor. Próbálj tehát olyan szövegeket alkotni, melyek úgy hangzanak, mintha emberek mondanák! Ha úgy írsz, mint egy gép, akkor csak összezavarod a RankBraint, és ennek következtében valószínűleg lecsúszol a találati oldalakon is.

Gyakorlati tanács: ha van egy weboldalad, akkor olvasd fel hangosan a cikkeidet, vagy bármit, amit írtál, és kérdezd meg az embereket, hogy vajon természetesen hangzik-e. Ha úgy hangzik, mint egy beszélgetés, vagy mint a természetes nyelv, melyet a mindennapokban használunk, akkor biztos lehetsz benne, hogy már optimalizáltál is a RankBrainre – magyarázta a szakember.

Mindez azért különösen érdekes, mert a RankBrain magyarul is tud, tehát nem okoz gondot a Google számára a magyar nyelv ilyen szintű megértése sem. A természetes nyelv használatának fontossága egyébként nem különösebben meglepő, egy szöveg hangos felolvasása és ez alapján való minősítése már évek óta bevett technika, amikor a tartalom minősége kerül szóba. Érdemes tehát végre komolyan venni.

Nem mindig befolyásolja a rangsort a RankBrain

A másik dolog, ami a RankBrainnel kapcsolatban felmerült, hogy sok esetben egyáltalán nem befolyásolja azt a találati listát, amit a Google más algoritmusai már beállítottak. Ezért furcsának tűnik egyes szakemberek számára, hogy a Google mégis a harmadik legfontosabb jelzésnek nevezi. Ennek kapcsán Illyes azonban megjegyezte, hogy a RankBrain ennek ellenére “bizonyos szempontból” mégis a harmadik legfontosabb rangsorolási tényező, akkor is, ha nagyon sok esetben egyáltalán nincs hatással a keresési eredményekre.

A RankBrain tehát ott van a keresési eredmények mögött, azonban gyakran nincs hatással a helyezésekre. A Google soha nem határozta meg, hogy az algoritmus milyen mértékben befolyásolja a találati oldalakat, talán csak valóban azon öt százaléknyi keresőkifejezés esetén van erősebb hatása, melyekkel a Google még soha nem találkozott.

IV. Kulcsszavak

Az is fontos megállapítása azonban a tanulmányoknak, hogy a Google-t nem nagyon érdeklik már a szövegben szereplő kulcsszavak, mert ezektől függetlenül képes értelmezni és rangsorolni az oldalakat. A Moz szerint a felhasználói szándék most már a legfontosabb a Google számára.

Míg a 2000-es években még remekül működött az a technika, hogy kellett találni egy keveset használt, úgynevezett “niche” kulcsszót, majd létrehozni egy weboldalt, ahol ez a szó jó sokszor szerepelt, és innen aztán egy linkkel elvezetni a felhasználót valahová, ami nekünk bevételt termelt, addig a Google Panda 2011-es megjelenése ennek a megoldásnak véget vetett. 2013-ban érkezett a Kolibri algoritmus, mely tovább csökkentette a kulcsszavak használatának fontosságát. Most már úgy néz ki, hogy a Google megérti a szövegek mögötti jelentést, és a találatokat ez alapján dobja fel a keresőknek.

Persze nem kell teljes mértékben elbúcsúzni a kulcsszavak használatától, azonban a gyakoriságuk helyett fontosabb lett az, hogy hol is jelennek meg. A kulcsszavak szerepeljenek az oldal címében, az URL-ben, az alcímekben, a képek leírásaiban, a meta descriptionben. Ugyanakkor most már nincs szükség arra, hogy egy weboldalon figyeld a kulcsszavak százalékos előfordulását, mivel a Google számára ez már nem számít – illetve a kulcsszóhalmozást nem is kedveli -, más rangsorolási tényezők alapján ítéli meg a szöveg relevanciáját.

Amit külön is érdemes megemlíteni, hogy már nagyon csekély a szerepük az URL-ben megjelenő kulcsszavaknak a rangsorolásnál. John Mueller úgy véli, hogy annyira mérsékelt a jelentőségük, hogy emiatt nem érdemes átalakítani a weboldalaink linkstruktúráját, csak hogy szerepeljenek az adott oldal legfontosabb kulcsszavai bennük. Tehát, ha új URL-eket hozol létre, akkor azért nem árt, ha a legfontosabb kulcsszavaid megjelennek benne, de emiatt nem érdemes nagy átalakításokba kezdeni a weboldaladon.

A Searchmetrics tanulmánya is ugyanezt mutatta. A weboldalak jellemzően egyre kevesebb kulcsszót használnak az URL-jeikben: mindössze hat százalékuknál fordult elő a 2015-ös évben.

searchmetric-kutatas-2015-kulcsszo-domainben

Azt is megállapították, egyre több olyan jó helyezést elérő weboldalt találunk az első harmincban, ahol a keresőmezőbe beírt kulcsszó nem szerepel sem a weboldal szöveges tartalmában, sem a leírásban, de még a linkekben sem. Sőt, ma már igazán annak sincs túl sok értelme, hogy az ún. short tail kulcsszavak helyett a sok szakértő által favorizált long tail – vagyis az egyenként ugyan kevesebb találatot, de összességében mégis sok látogatást hozó – kulcsszavakat használd, mert a szemantikus keresés korszakában a Google egyre jobban megérti a szövegeket, és valódi relevanciájuk alapján sorolja be a keresésekre. Így nem is muszáj feltétlenül kulcsszavakat használnod a szövegeidben, a Google akkor is képes lesz feldobni, ha a Te weboldaladat találja a legmegfelelőbbnek egy keresésre.

Mennyit számít egy jó helyezés egy kulcsszóra? Néha kevesebbet, mint hinnéd

A SEO esetében általában úgy gondolkodunk, hogy ha egy bizonyos általános kulcsszóra, amire sok keresés érkezik, jó helyezést érünk el, akkor elértük a célunkat. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy a jó helyezés jelentősebb előnyt biztosít számunkra, illetve hogy kihoztunk belőle mindent, amit lehet.

Egy jó helyezés azonos a sikerrel?

Vannak ugyanis oldalak, melyek jó helyen szerepelnek a találati listákon nagy forgalmú kulcsszavakra, azonban ebből nem származik jelentősebb előnyük, mivel a kulcsszó nem igazán passzol a felhasználó szándékaihoz, és az emberek ugyan kattintanak és benéznek az oldalra, azonban azt gyorsan otthagyják, mert nem találják meg azt, amit kerestek. Vagyis a jó helyezés remek dolog, de csak akkor van értelme, ha nem csak a forgalmat hozza, hanem a konverziót is és a megtérülést is javítja.

Akadnak olyan esetek, amikor egy cégtulajdonos kitalál egy kulcsszót, amire jó helyen akar szerepelni. Mondjuk ez keresőoptimalizálással sikerül is, azonban pár hónap múlva az lesz a problémája, hogy nem javítja az eredményeket a jó helyezés az adott kulcsszóra. Ilyenkor kell átgondolni azt, amiről most szó van, azaz hogy a jó helyezés vajon azonos-e a sikerrel?

De kell-e egyáltalán vizsgálni a helyezéseket?

Hát sok esetben nem feltétlenül. Különösen, ha nagy weboldalad van és pénzt adsz ki azért, hogy jó sok kulcsszó esetében folyamatosan figyeld a helyezésed változásait. Nem kell minden kulcsszót állandóan figyelni. Azokra a kulcsszavakra érdemes fókuszálni elsősorban, melyek vagy jó helyen állnak, konverziót hoznak, vagy amelyek a keresőhirdetéseknél jól teljesítenek.

Szükség van-e egyáltalán kulcsszavak használatára?

Az is kérdés ilyenkor, hogy szükséged van-e egyáltalán kulcsszavak használatára az oldaladon ahhoz, hogy jó helyezést érj el az adott keresőkifejezésre. Ez ugyanis helyzettől függ. Ha például egy megbízható, tekintélyes weboldalad van, amelyre jó minőségű linkek mutatnak, a tartalmad pedig hasznos és releváns egy adott kulcsszóra, akkor is jó helyen fogod találni magad, ha nem zsúfolod tele az oldalad a kulcsszóval. Ezt ma már tudja a Google.

Ebből egyébként az is következik, hogy lesznek olyan keresőkifejezések, melyeket egyáltalán nem is figyelsz, mégis jó a helyezésed és forgalmat is hoznak. Pedig eszedbe sem jutott első körben, hogy vizsgáld őket. Ehhez kapcsolódik, hogy a kulcsszó-vizsgálat azért sem mutat pontos eredményt, mert az emberek számára a Google egyre inkább egyénre szabott találatokat mutat. Az egyik keresése meghatározza a következőt, illetve az arra adott találatokat befolyásolja, és ezáltal a találati oldal teljesen eltér attól a steril találati listától, amit a kulcsszóhelyezések vizsgálatánál kapunk.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a találati oldalon szereplő helyezések vizsgálata ugyan hasznos információt adhat, de egy jó helyezés mellett azt is figyelembe kell venni, hogy pontosan milyen eredményt hoz. Egy jó helyezés önmagában nem meghatározó a siker szempontjából, bár nyilván hozzájárul. Elsődlegesen tehát a forgalomra, a bevételre és egyéb konverziós mutatókra érdemes figyelni, hogy ezáltal tovább tudj javítani a fontos mutatókon és a megtérülésen.

Összességében tehát elmondható, hogy a kulcsszóhalmozás továbbra is kerülendő, ugyanakkor más fontos, a témával kapcsolatos kulcsszavak használata javasolt a jobb helyezés érdekében. Ezeknek kiegyensúlyozott arányban kell szerepelniük a meta címben, a meta leírásban, a kenyérszövegben, a H1 és H2 címsorokban.

V. Kifelé mutató linkek

A weboldalunkon elhelyezett kifelé mutató linkek nem csak a felhasználói élményt javítják, hanem úgy tűnik rangsorolási tényezőként is működnek. A Reboot Online legalábbis ezt feltételezte, és belevágott ennek igazolásába is. Egészen pontosan azt vizsgálták meg, hogy egy hiteles, tekintélyes weboldalra mutató, a tartalom kontextusához illeszkedő, kifelé mutató link pozitív rangsorolási jelzés-e a Google számára.

Ennek érdekében létrehoztak egy “Phylandocic” nevű terméket a weben. A dolog lényege az, hogy ezt a szót nem ismerte a Google, azaz ezt beütve a keresőbe nem kaptak egyetlen találatot sem. Ezután összedobtak 10 darab weboldalt újonnan regisztrált domainneveken, mindegyiken egy 300 szavas szöveggel erről a termékről. Ezek a weboldalak SEO-szempontból egyformák voltak (szöveghossz, kulcsszsavak száma, kulcsszó-pozíciók, felépítés, kód), csak a CSS különbözött.

A 10 weboldal közül 5 azonban 3 darab, rendkívül tekintélyes oldalra mutató linket tartalmazott. Ezek az oldalak az Oxford University, a Cambridge University és a Genome Research Institute voltak. Az első kettőnél a horgonyszöveg az egyetemek neve volt, míg a harmadiknál a termék neve. Emellett a szövegben megjelent az Ancludixis szó is, link nélkül, hogy össze tudják hasonlítani a Phylandocic teljesítményével. A weboldalakat egészen addig blokkolták a robotok elől, amíg mindegyik el nem készült. Erre azért volt szükség, hogy egyszerre kezdjék meg a robotok a feltérképezést, ne eltérő időpontokban. Legalábbis kettesével indították el az indexelést: mindig egy linkkel rendelkező és link nélküli oldal lett indexelve. Amint ezt megtörtént két oldallal, jött a következő kettő.

Emellett olyan dolgokra is figyeltek, hogy minimalizáljanak minden más keresési aktivitást, oldallátogatást. Az ilyen aktivitások mind inkognitó módban zajlottak. Nem kattintottak egyetlen keresesi eredményre sem. Minden weboldal új IP címmel jött létre, és mindegyikhez saját Webmestereszközök-fiók tartozott.

A vizsgálat öt hónap után ért véget. A legérthetőbben talán a találati oldalról készült képernyőkép mutatja, hogy mi lett a végeredmény. Itt azt is bejelölték, hogy melyik weboldalon volt kifelé mutató link, és melyiken nem. A helyzet meglehetősen egyértelmű:

Találati oldali eredmények

Találati oldali eredmények

Mindebből persze nem derül ki, hogy mennyire erős rangsorolási tényező egy kifelé mutató link a többi tényezőhöz viszonyítva, az viszont egyértelművé vált, hogy bizony pozitív hatásuk lehet a helyezésekre.

A Google ugyanakkor határozottan cáfolja, hogy a kifelé mutató linkeknek hatása lenne a rangsorolásra (nem először):

Ugyanakkor persze az is igaz, hogy a Google azt sem szereti, ha egyáltalán nincsenek hivatkozások a tartalmainkban, bár büntetés nem jár azért, ha nem szerepeltetünk kifelé mutató linkeket a weboldalunkon. A természetes az, ha vannak linkek, hiszen így működik a web.

Tehát, ha egy hiteles, jó minőségű weboldalt linkelünk a saját oldalunkról, akkor az akár javíthatja is a weboldalad megítélését a Google szemében a vizsgálatok szerint. De az is igaz, hogy ha a felhasználók rákattintanak a linkekre, akkor a másik oldalon folytatják az olvasást. A megoldás az, hogy lehetőleg olyan tartalmat készítsünk, mely miatt vissza fognak térni. Emellett persze csak akkor helyezzünk el linket a szövegünkben, ha arra valóban szükség van, azaz segíti az olvasót. Ilyenkor a márkanév vagy az URL legyen a horgonyszöveg, és a link maga a forrás egy releváns oldalára mutasson.

VI. Webdesign és felhasználói élmény

Míg 10 évvel ezelőtt még figyelmen kívül lehetett hagyni a felhasználói igényeit a SEO-ban, addig ez ma már nem működik. A Google egészen odáig jutott, hogy fontosabbnak gondolja egy weboldalnál a UX-et, azaz a felhasználói élményt, a használhatóságot, mint a keresőoptimalizáltságot. Illetve a kettő ma már erősen összefügg, egyre inkább kiegészíti egymást. Ezért fordulhat elő, hogy a felhasználók igényeit figyelembe vevő tervezés javulást hoz a kereséseknél is. Ennek ellenére akadnak olyan megoldások a webdesignban, melyek ugyan UX-szempontból jó megoldásnak számítanak, viszont SEO-szempontból hibát jelentenek.

Mi az, ami különösen fontos?

Az egyik legfontosabb dolog a tervezésnél és a SEO-ban a mobilra optimalizáltság, különösen az ún. mobil-algoritmus áprilisi indulása óta. Erre háromféle megoldás létezik: a reszponzív design, az adaptive serving és a szeparált mobiloldal. És habár UX szempontból bizonyos esetekben egy szeparált mobiloldal jobb megoldásnak tűnhet, SEO szempontból a reszponzív designt érdemes választanunk. Az esetek többségében azonban a legjobb döntés SEO és UX szempontból is a reszponzív design lesz.

Többek között a mobilos használat miatt egyre népszerűbbek mostanában a végtelen görgetésű oldalak. Ez egy jó megoldás UX szempontból, ugyanakkor a SEO-nál okozhat némi gondot. A Google ugyanis nem tudja egészen pontosan leutánozni a felhasználók viselkedését, vagyis nem kezd el görgetni az oldalon. Így a robotok számára a tartalom egy jelentős része láthatatlan marad. Ezért javasolja a Google, hogy a végtelenített oldalaknak legyen egy lapozható verziójuk is. Ez gyorsabb betöltést és könnyebb kereshetőséget is jelent.

A végtelen görgetéshez kapcsolódik a lenyílók kérdése is, vagyis, amikor tartalmak egy elemre való kattintással bomlanak ki a felhasználók számára. A Google nem nyilatkozott még arról egyértelműen, hogy az ilyen módon “rejtett” tartalmakat látja-e. Sokan ezt vitatják, és úgy vélik, hogy nem indexeli. A megoldás az lehet, hogy ilyen lenyílókat csak elvétve használunk, annak ellenére, hogy egy minimalista webdesignba remekül illeszkednek. Vagyis UX szempontból ugyan jó technika lehetne, azonban hátrányosnak tűnik SEO szempontból.

Ugyanígy nem kifejezetten jó megoldás a SEO számára, ha túl nagy a súlyt adunk a képeknek a weboldalunkon, főleg, ha az a szöveg kárára történik, illetve nem jó minőségűek a képek. Rand Fishkin, a Moz alapítója korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy SEO szempontból a pusztán szöveges tartalmak jobban teljesítenek, mint a képekkel telezsúfolt oldalak. Ugyanakkor UX szempontból fontosak a képek, a fotók, de itt is csak akkor, ha jó minőségűek.

Van azért a képeknek is értéke SEO-szempontból, de ehhez kell adnunk nekik egy kifejező fájlnevet, egy jó leírást az alt textben, releváns szövegnek kell szerepelnie a kép körül, és persze nem szabad rejtett szövegnek lennie a képen. A lényeg elsősorban a képek és a szövegek aránya, és meg kell fontolni, hogy az általunk használt képek kellően vonzóak-e, vagy hátráltatják-e a felhasználót abban, hogy hozzáférjenek a lényeges szöveges tartalomhoz?

Mi jelzi, hogy gond van a UX-szel?

Ha az emberek valami oknál fogva túl gyorsan lelépnek a weboldalunkról, visszatérve a találati listához, akkor az azt jelzi a Google számára, hogy nem sikerült kielégítenünk a felhasználói igényeket. Kell tehát a vizuálisan vonzó kialakítás, a könnyű navigáció és a rendszeresen frissített, jó minőségű tartalom.

  • A vizsgálatok szerint fontos az alacsony visszapattanási arány, ami nem azt jeleni, hogy a Google-nél ez önálló rangsorolási jelzés lenne. A Google állítása szerint ugyanakkor a visszafordulási arány nem rangsorolási tényező. Korreláció viszont mutatkozik a helyezéssel, mert a jó minőségű tartalmak megfogják az embereket. Vagyis a mérsékelt visszapattanási arány azt jelzi, hogy jó minőségű a tartalmunk, ami tényező a Google számára.
  • Ehhez kapcsolódóan a hosszabb oldalon eltöltött idő és a több oldalmegtekintés is pozitív korrelációt mutat a helyezéssel.
  • Valamint meg kell említeni, hogy a kattintások és konverziók száma helyezésünket tekintve is fontos, ezért törekedni kell ezek optimalizálására a webdesign segítségével. Sokat segíthetnek az A/B tesztek, hogy lássuk, mi működik jobban.
  • Érdemes azonban foglalkozni a könnyű navigáció megteremtésével is, vagyis, hogy a felhasználók könnyen és gyorsan megtalálják azt, amit az oldaladon keresnek. Ehhez kell egy egyszerű navigációs menü – nem az összetett, túlbonyolított, lenyílós verzió -, nem árt egy keresőmező, és hogy minden aloldalad elérhető legyen legfeljebb két-három kattintással a főoldalról.

A Searchmetrics 2016-os vizsgálata szerint az első 10 helyen szereplő weboldalakon átlagosan 3 perc 10 másodpercet töltöttek a látogatók, illetve az átlagos visszapattanási arány az első helyezett esetében 46 százalékos. A találati oldalak első három helyezettje átlagosan 36 százalékos átkattintási arányt ér el.

Felhasználói jelzések (Forrás: Searchmetrics)

Felhasználói jelzések, 2016 (Forrás: Searchmetrics)

2015-ös vizsgálatuk szerint a jobb helyezést elérő weboldalak jellemzően strukturáltabbak és sokkal felhasználó-barátabbak. Sőt pozitív korrelációt véltek felfedezni a helyezés és a reszponzív design használata között: enyhén, de befolyásolta a pozíciót az, hogy egy weboldal reszponzív volt-e vagy sem. Itt a grafikon, amiről leolvasható:

searchmetric-kutatas-2015-responsive-design

Mobilos megjelenés

A mobilos megjelenés is a felhasználói élmény része. Ennek kapcsán kiemelhető, hogya Searchmetrics 2016-os vizsgálata szerint a 100 leglátogatottabb domain mindegyike mobilbarát volt. De ha ezeken túl tekintünk, akkor már csak 78 százalék az arány. A desktop-tartalmak általában harmadával hosszabbak, mint a mobilos tartalmak, illetve fájlméretüket tekintve is pont ennyivel súlyosabbak. Ebből következik az is, hogy a mobiloldalak körülbelül egy másodperccel gyorsabban töltődnek be, mint a desktop oldalak.

A felhasználói élmény tényezői a rangsorolásban (Forrás: Searchmetrics)

A felhasználói élmény tényezői a rangsorolásban (Forrás: Searchmetrics)

VII. Meta tagek

A tagek azt a célt szolgálják, hogy egy tartalmat ezek segítségével besoroljunk olyan módon, hogy az hasznos legyen az olvasók számára, de a keresőmotorok is megértsék. A meta tagek jelentősége rangsorolás szempontjából mára elveszett. Ennek eredményeként egyre kevesebb weboldalon jelennek meg. Ugyanakkor a title, a header, és a blogbejegyzések tagjeinek mégis maradt némi jelentősége.

Három meta címkéről beszélünk: az oldal címéről, a meta descriptionról és a meta kulcsszavakról. A title tageket arra használják a keresőmotorok, hogy meghatározzák egy-egy weboldal témáját, valamint megjelenítsék azt a találati oldalakon. Egy jó címsor tehát arról szól, amire a felhasználó számíthat az adott weboldalon. Évekkel ezelőtt a SEO-ban rendkívül fontosnak számítottak a title tagek, az on-page SEO-ban az egyik legfontosabb tényezőnek tekintették őket. Ezért akkoriban jellemzően teletömték kulcsszavakkal a title tageket. A Google azonban már okosabbá vált.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a Google számára ahhoz, hogy a felmérjen egy tartalmat, már nem fontos, hogy az adott oldal kulcsszavai szerepeljenek a title tagben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor rákeresel egy bizonyos kulcsszóra, akkor nagyon sok olyan találatot fogsz kapni az első helyeken, melyek title tagjében egyáltalán nem is szerepel az adott kulcsszó. A keresőmotor egyébként összeveti a title tag és az oldalon szereplő szöveg tartalmát, így a kettőnek összhangban kell lennie.

A Searchmetrics legújabb, 2016-os tanulmánya szerint az első 20 találatnak már csak a fele tartalmazta az adott keresési kifejezést, azaz kulcsszót a címében.

Rangsorolási tényezők 2016 - A tartalom (Forrás: Searchmetrics)

Rangsorolási tényezők 2016 – A tartalom (Forrás: Searchmetrics)

Ennek ellenére a title tag kitöltése kötelező, az descriptiont és a kulcsszavak helyét üresen lehet hagyni. Ha a leírás mezőt üresen hagyjuk, akkor a Google maga választja ki az oldalunk szövegéből az általa relevánsnak talált részt, amit a találati oldalon elhelyez. Erre persze még akkor is sor kerülhet, ha kitöltöttük a descriptiont, de kisebb az esélye. Ugyanakkor a Searchmetrics vizsgálata szerint az olyan technikai elemek, mint a megfelelő címsor vagy leírás megléte most már olyan alapvető követelmény, mellyel minden top30-ba kerülő weboldal rendelkezik. Például az itt szereplő weboldalak 99 százalékának van meta descriptionje.

searchmetric-kutatas-2015-meta-description

A helyezésre viszont valóban nincs hatással az, hogy mi van a leírásban, ahogy a meta kulcsszavakat sem veszi már figyelembe a Google. Ugyanakkor a találati oldalon megjelenik description, így kulcsszavakat, és az olvasót tájékoztató, további cselekvésre késztető szöveget érdemes belezsúfolni a rendelkezésre álló karakterszámba.

VIII. Horgonyszövegek

A vizsgálatok szerint sokat számít még a horgonyszöveg pontos, illetve részbeni egyezése, ennek ellenére mégsem javasoljuk a pontos egyezés alkalmazását, mert a Google a Pingvin 2012-es indulása óta ez ellen küzd, így kockázatos, túloptimalizálást jelez a Google felé, ha túl sok ilyet talál.

A megoldás nem az, hogy teljesen száműzzük a horgonyszövegekből a kulcsszavakat, hanem az, hogy változatos horgonyszövegek jelenjenek meg. Tehát, ha van befolyásunk arra, hogy milyen horgonyszövegű linkek mutassanak az oldalunkra, akkor némelyik legyen márkanév, esetleg URL, legyen olyan, amelyikben szerepelnek kulcsszavak, valamint ezek variánsai, és olyanok, melyekben semmilyen kulcsszó nincs, csak teljesen általános szavak. A leggyakoribb egyébként a márkanevet tartalmazó horgonyszöveg, teljesen természetes, ha az arányuk eléri a 90 százalékot is.

IX. Közösségi média jelzések

A közösségi média jelzéseknek nincs közvetlen hatásuk a rangsorolásra. A közösségi médiában megjelenő posztokban szereplő linkek többnyire nofollow jelzéssel vannak ellátva. Vagyis ezek nem jelentenek semmiféle előnyt a rangsorolást tekintve. Ugyanakkor a közösségi média posztok időnként megjelennek a találati oldalakon is, ugyanúgy, ahogy a weben szereplő bármilyen más tartalom. Vagyis ezek a tartalmak is kapnak egy helyezést bizonyos kulcsszavakra. Ez erősíti egy adott weboldal jelenlétét a keresőben, és talán további segítséget, tájékozódási pontot is jelent a felhasználóknak.

A Google-nél törekszenek arra, hogy ha releváns találatként értékelnek egy-egy közösségi médiában megjelenő tartalmat, akkor azt megjelenítsék a felhasználóknak a találati oldalakon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy adott tartalom helyezése javulna ettől, egyszerűen csak több tartalom jelenhet meg a Google keresőjében az adott weboldal, cég részéről, annak neve alatt. Erről itt beszélt John Mueller 19:52-nél:

Hogyan erősítheti a közösségi média a SEO-dat?

Nyolc olyan szempontra érdemes figyelni közösségi médiás tevékenységünk során, mely hatással lehet keresőoptimalizálási eredményeinkre is.

1. MÁRKATUDATOSSÁG

Egy erős jelenlét a közösségi médiában erősíti a márkatudatosságot. Ha az emberek a közösségi médián keresztül találkoztak a cégeddel, akkor nagyobb valószínűséggel fognak a Google-ben is rád keresni. Vagyis a növekvő láthatóság a közösségi médiában, ugyanezt eredményezi a kereséseknél is. Alapvető tehát, hogy az egyedi és vonzó tartalmaidat megoszd, illetve hirdesd is a közösségi médiában. Emellett érdemes kapcsolatokat kialakítani olyan véleményvezérekkel, akik aztán megosztják a tartalmaidat.

2. LINKPOTENCIÁL

A közösségi média megosztások révén eljuthatunk oda, hogy idéznek és linkelnek minket. Ehhez persze az kell, hogy a tartalmunkat felkapják a felhasználók, és elkezdjen terjedni a közösségi hálón. Ami persze nem egyszerű, ahogy az is csak egy halvány remény, hogy valaki aztán idézni, hivatkozni fog ránk.

3. SZEMÉLYRE SZABOTT EREDMÉNYEK

A Google figyelembe veszi a Google+ aktivitást, és a felhasználóknak személyre szabott eredményeket mutat, amennyiben be vannak jelentkezve a Google+-ban. Ez azt jelenti, hogy ha egy témában posztolunk a Google+-on, és egy olyan felhasználó, akinek a köreiben szerepelünk, rákeres az adott témára, akkor megjelenhetünk a keresési találatai között a bejegyzésünkkel. Ehhez persze az kell, hogy minél inkább gyarapítsuk Google+ követőink számát, valamint figyeljünk arra, hogy a posztunkban is szerepeljenek a kulcsszavak, melyekre szeretnénk megjelenni.

4. JAVULÓ DOMAIN-RANGSOROLÁS

A közösségi média egy tökéletes eszköz tartalmak megosztására. Minden megosztás hozzájárul a domain tekintélyének és hitelességének növeléséhez. Ha látogatók érkeznek a közösségi médián keresztül, akkor az weboldalunk forgalmának növekedését jelenti, ez pedig a keresőmotoroknak is számít. Arra kell tehát törekednünk, hogy tartalmunkat minél nagyobb mértékben megosszák.

5. A KÖZÖSSÉGI MÉDIA OLDALAID IS JÓ HELYEZÉST KAPNAK

Ez a márkakeresésekre igaz, amikor elsőként a weboldalad szerepel a találati listán, de utána következnek a közösségi média oldalak, mint a Facebook, a Google+, a Linkedin, a Twitter, stb. Ha több közösségi média oldalon megfelelően jelen vagyunk, akkor ezáltal a márkakereséseknél a márkánk láthatóságát tudjuk növelni. Figyeljünk oda, hogy a közösségi média profiljaink rendesen ki legyenek töltve!

6. GOOGLE+ HATÁSOK A HELYI KERESÉSEKRE

Amennyiben helyi cégként szerepelünk a Google+-ban, akkor az előnyt jelent számunkra a helyi kereséseknél. Ezzel tehát nemcsak a láthatóságunkat növeljük a Google+-ban, hanem találati listán is jobb helyezéseket érhetünk el. Ennek érdekében igazolni kell az oldalunkat, aminek folyamatát itt vázolja a Google. Emellett figyelni kell a név, cím, telefonszám hármasának helyes kitöltésére. A local SEO-ról itt írtunk bővebben.

7. RELEVÁNS KULCSSZAVAK

A releváns kulcsszavak használata alapvető a SEO-ban. Ugyanígy a közösségi médián keresztül is érdemes megjelentetni a hatékony, jól működő kulcsszavainkat, ezek szerepeljenek a profilunkban és a cégről készült leírásban is.

8. GYORSABB INDEXELÉS

Minél több link mutat egy-egy tartalmadra, azt annál gyorsabban fogja indexelni a Google. A közösségi média pedig egy jó lehetőséget nyújt a linkelésre. Ezért érdemes valamennyi weboldalunkon közösségi média megosztási lehetőséget elhelyezni, melyek révén könnyen megoszthatóvá tesszük azt az emberek számára.

X. Oldaltérkép

Az XML oldaltérkép nem javítja a helyezést, de szükség van rá. Az XML oldaltérkép kizárólag a keresőmotorok számára készül. Többek között tartalmazza a legutóbbi frissítés időpontját. Ez értékes információ a Google számára, hiszen látja, hogy mely oldalak, és mikor frissültek. Így a keresőrobotok feltérképezhetik ezeket az oldalakat, és az indexbe a legfrissebb információk kerülnek. Használható erre a célra egy RSS vagy ATOM feed is az oldaltérkép fájl helyett, hiszen ugyanazokat az információkat tudják megadni a Google számára – jelezte egy Google Hangouts során John Mueller, a Google szakembere.

Az oldaltérképek egy másik típusa a HTML oldaltérkép, mely alapvetőn azért javasolt, mert segíti a felhasználókat abban, hogy megtaláljanak valamit az oldalon, vagy egyszerűen csak gyorsan eljussanak annak valamely részére anélkül, hogy használnák a navigáció egyéb lehetőségeit. Mobilon az emberek számára sokszor egyszerűbb egy HTML oldaltérkép segítségével navigálni, például abban az esetben, ha az oldal hamburger menüt használ.

Ha van egy világosan áttekinthető weboldalunk, különösen, ha egy modern CMS-sel készült, akkor nincs igazán szükség külön megmutatni annak felépítését, hiszen a robotok könnyen fel tudják térképezni, és mindent megtalálnak rajta. Ilyenkor általában a felhasználók számára sem okoz gondot a navigáció a weboldalon. Ha úgy érzed, hogy a weboldaladnak szüksége van egy HTML oldaltérképre, akkor az annak a jele lehet, hogy valami nincs teljesen rendben a weboldallal.

A lényeg azonban az, hogy bár az XML és HTML oldaltérképek hasznosak lehetnek az indexelés szempontjából, használatuk nem eredményez semmiféle előnyt a rangsorolásnál.

XI. További rangsorolási tényezők

  • A rangsorolásnál a domain tekintélye fontosabb tényező, mint egy adott aloldal minősége. Vagyis, ha a weboldalunkra mutató linkek száma nő, akkor az valamennyi aloldalunk helyezésén javít.
  • A domain életkora viszont nem rangsorolási tényező.
  • A HTTPS használata mérsékelt korrelációt mutatott minden vizsgálatban a Google találati oldalain elfoglalt helyezéssel. Azt azonban tudni kell, hogy a Google számára ez a tényező egyre fontosabb, és már most is az egyik rangsorolási jelzés a Google egyik szakembere, Syed Mairaj szerint. A Searchmetrics 2016-os tanulmánya szerint a találati listák első 10 találatának már majdnem a fele https-t használ.

    Technikai tényezők (Forrás: Searchmetrics)

    Technikai tényezők 2016-ban (Forrás: Searchmetrics)

  • A Schema-jelölések, vagyis a mikroadatok a tanulmányok szerint nem játszottak komolyabb szerepet a helyezéseknél, ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy az átkattintások számát befolyásolhatja. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy John Mueller, a Google szakembere korábban már utalt arra, hogy a Google valamikor akár fel is használhatja a strukturált adatokat a rangsorolási algoritmusában. Nagyjából úgy fogalmazott, hogy “a strukturált jelölés egy olyan tényező, mely egy napon megjelenhet a rangsorolásban is”. Szerinte hosszú távon érdemes lenne felhasználni a strukturált adatokat a rangsorolásnál, amikor azok indokoltan vannak jelen egy-egy weboldalon.
  • A rövidebb URL-ek jobb helyezést érnek el a tanulmányok szerint. A Google szakembere, John Mueller ezzel kapcsolatban azonban azt nyilatkozta, hogy csak akkor részesítik előnyben a Google-nél a rövidebb URL-eket, amikor a kereső két olyan oldalt is talál, amin teljesen megegyező a tartalom. Ilyenkor a rövidebbet választják ki, hogy megjelenítsék a találati oldalon. Ez nem jelenti azt, hogy az URL hossza rangsorolási tényező lenne, mindössze arról van szó, hogy van két URL, melyek közül az egyik rövid és érthető, míg a másikhoz esetleg egy hosszú paraméter van kapcsolva – és közben a tartalom teljes mértékben megegyezik -, akkor a rövidebbet fogja választani a Google.
  • A vizsgálatok szerint a H-sorok már nem javítják a helyezést. A Panda algoritmus futása előtt komoly súlya volt a H1, H2 és egyéb sorok optimalizálásának, a helyzet azonban mára megváltozott. Miközben a H1 sor jelenléte alapvető SEO-szempontból, ma már semmi nem utal arra, hogy jelenléte javítaná a találati oldalon a helyezésünket. Ugyanígy nem befolyásolja a rangsorolásunkat, hogy hány H1-et használunk az oldalunkon, vagyis nincs szabály arra, hogy csak egyetlen egy használható. John Mueller szerint bármennyit használhatunk. A H soroknak nem SEO szempontból van szerepe, hanem a felhasználók miatt fontosak, hiszen így jobban átlátják a tartalmat.
  • A legalább egy képet tartalmazó tartalmak jobb helyezést értek el, mint azok, melyek egyáltalán nem tartalmaztak képet. Ugyanakkor nem volt összefüggés a több kép és a jobb helyezés között.
  • Igen gyenge korrelációt találtak a címsorban szereplő kulcsszavak és a helyezés között.
  • Az oldal sebessége viszont rendkívül fontos: a gyorsabb oldalak lényegesen jobb pozíciót értek el, mint a lassabbak, és itt lényeges a szerver válaszideje is.
  • legfelső szintű domainek (TLD) és a hreflang is csekély hatású. Előbbi kapcsán a Google is jelezte, hogy egyáltalán nincs hatása, ugyanakkor vannak vizsgálatok melyek mutattak ilyesmit, ezek megbízhatósága azonban kérdéses.
  • Az Adwords-hirdetések nem javítják a helyezésedet. Egyelőre a szakemberek nem találtak összefüggést a hirdetések és az organikus helyezések között. Az Adwords használata ugyanakkor jó lehetőség arra, hogy egzaktul tesztelj bizonyos kulcsszavakat, és aztán ezekre optimalizáld az oldalaidat, ha az organikus találati listán feljebb szeretnél kerülni.
  • Viszont eljön majd egyszer az idő, amikor az „igazság” is rangsorolási tényező lesz a Google-kereséseknél. A Google kutatási csapat azon dolgozik, hogy a weboldalak megbízhatóságát is figyelembe vegye, amikor rangsorolja őket a keresési találatoknál. Ez alatt egészen pontosan azt kell érteni, hogy megvizsgálja, mennyire valós tényeken alapul egy-egy weboldal szövege, minden egyes weboldal esetében kiszámítanák a „tudásalapú bizalom” értékét. A Google elképzelései szerint a számítás a már működő Knowledge Vaulton alapul majd, mely már most is gyűjtögeti az interneten fellelhető valós tényeket.

+ Mennyi idő alatt rangsorolja a weboldaladat a Google?

Gyakran merül fel az emberekben az a kérdés, hogy amikor elkészül egy új weboldaluk, akkor mennyi idő alatt kerül be az első 10 találat közé, vagy akár az első helyre. Ilyenkor a válasz általában az, hogy egyrészt nincs garancia arra, hogy be fog kerülni, másrészt pedig az, hogy ez elég sok tényezőtől függ, így a konkurenciától és a SEO munkába fektetett munkától és pénztől.

Ugyanakkor persze léteznek átlagok, azaz meg lehet nézni, hogy “milyen öreg” is egy-egy első találati oldal, valamint, hogy hány weboldalnak, és milyen gyorsan sikerült jó pozícióba felküzdenie magát, azt is figyelembe véve, hogy kompetitív kulcsszóra versenyeztek vagy sem. Ezt az Ahrefs vizsgálta, így az ő adataikra támaszkodunk. Kezdjük tehát ott, hogy

Milyen idős általában az első találati oldal?

Ennek megállapítására 2 millió véletlenszerűen kiválasztott kulcsszó esetében elemezték az adatokat a top10-nél. Mint kiderült, a találati lista első oldalán szereplő weboldalak átlagosan több mint 2 évesek, de az első helyezettek már közel 3 éve ebben a pozícióban szerepelnek.

Ráadásul az itt szereplő weboldalaknak csak 22 százaléka keletkezett 1 éven belül. És ami még érdekes, hogy milyen eséllyel szerepel az egyes pozíciókban ilyen 1 éven belül létrehozott oldal? Mint kiderült, minél magasabb volt a pozíció, annál kisebb volt az esély. Erről itt látható a grafikon:

Nos, nem túl biztató, ugye? Ezek után lássuk, hogy hány weboldalnak sikerül felküzdenie magát az első találati oldalra, és ez mennyi időbe telik számukra.

Mennyi időbe telik, hogy rangsoroljon a Google?

Ehhez az Ahrefs megint csak 2 millió weboldalt vett alapul, melyek egy évvel ezelőtt jelentek meg a weben. Ezeknek megvizsgálták a pozíció-történetét minden olyan kulcsszóra, melyre rangsorolva lettek. Mint kiderült, mindössze a vizsgált oldalak 5,7 százalékának sikerült a top10-be kerülnie egy év alatt legalább egyetlen kulcsszóra. Nem sok.

Ezek után adódik a kérdés, hogy ez az 5,7 százaléknyi weboldal milyen gyorsan jutott a remek pozícióba? A válasz: nagyjából 2-6 hónap kellett hozzá. Ez azonban csak arra az 5,7 százaléknyi weboldalra igaz, mely egyáltalán bejutott az első 10-be. Majdnem 95 százaléknak ugyanis ez nem sikerült egy év alatt sem.

És itt akkor még nem számoltunk azzal, hogy vannak forgalmasabb kulcsszavak, melyekre nagyobb a verseny. Az elemzés szerint a nagy forgalmú kulcsszavak esetén csak a weboldalak 0,3 százalékának sikerült bejutnia a top10-be!

A részletesebb adatokból az is kiderül, hogy minél nagyobb forgalmú egy kulcsszó, annál hosszabb időbe telik elérni az első 10-be kerülés célját. Tehát még annak a mindössze 0,3 százaléknyi weboldalnak is közel egy évet kellett várnia rá, hogy eljusson oda.

Úgy véljük, a következtetések egyértelműek. A SEO nem egy gyors és olcsó megoldás.

Címkék: , ,

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.