Mire figyelj a Google Ads Performance Max kampányodnál? (Frissítve, 2023.05.30.)
2021 novembere óta már elérhetők a Google Ads fiókokban az úgynevezett Performance..
A kulcsszókutatás fontos része a keresőoptimalizálásnak. Ezzel határozzuk meg, hogy milyen keresési kifejezésekre szeretnénk megjelenni jó pozícióban a találati oldalakon. Nem mindegy azonban, hogy választod ki a kulcsszavaidat. (Frissítés, 2023.04.27. – Egy új fejezettel bővítettünk: Mi lehet az oka, ha egy kulcsszavadra hirtelen visszaesik a forgalom? És mit tehetsz ilyenkor?)
Amikor kulcsszavakról van szó, sok cégtulajdonos kapásból sorol néhány olyan kulcsszót, amire meg akar jelenni – lehetőleg az első helyen – a találati oldalakon. Sokszor azonban kiderül, hogy a lista nem igazán átgondolt, inkább csak ötletszerűen sorjáznak a szavak: nem lett felmérve a keresési forgalom, a verseny, a relevancia, a felhasználói szándék. Ezek hiányában viszont nem igazán áll össze a kép, hogy milyen kulcsszavakat és hogyan érdemes megcélozni.
Az egyik tényező, amit figyelembe kell venni a kulcsszavaknál a forgalom. Ehhez kapcsolódik aztán a verseny, illetve a relevancia kérdése is. Csak úgy építhetünk fel használható kulcsszó-stratégiát, ha ezen tényezőket elemezve válogatjuk ki a kulcsszavakat. (Itt azért megjegyeznének, hogy nyilván nem muszáj stratégiát kigondolni, illetve ahhoz – mindig – ragaszkodni, csak akkor az eredmények is esetlegesek lesznek. Hozzáállás kérdése az egész, bármelyik járható út, csak akkor máshogy kell közelíteni az eredményekhez is.)
A keresési forgalom, vagyis a havi keresési mennyiség az egyik tényező, amit meg kell vizsgálni az általunk elképzelt kulcsszavaknál. A weboldaltulajdonosok szeretnek első körben olyan kulcsszavakat kiválasztani, melyek jelentős forgalmat mozgatnak meg havi szinten. Nincs is ezzel gond, csak amikor ilyen kulcsszó kerül kiválasztásra, akkor ott meg kell küzdeni a nagy konkurenciával, miközben némi relevancia-hiány is jelentkezhet.
A nagy forgalmú kulcsszavakra ugyanis nagy a verseny, ezért ezeknél nehezebb jó pozíciót elérni. Ráadásul ezek sokszor túl általános kifejezések is, vagyis nem pontosan meghatározható a szándék mögöttük, ami azt jelenti, hogy a forgalom ugyan nagy, de a konverziós arány rossz, amiről a következő fejezetben részletesen beszélünk.
A másik kérdés, hogy biztosan releváns a kiválasztott kulcsszó a cég tevékenységét és a célközönséget tekintve? Általában úgy érdemes kiválasztani a kulcsszót, hogy megpróbáljuk megtalálni az egyensúlyt a forgalom, a verseny és a relevancia között.
Ez azt jelenti, hogy olyan kulcsszót válassz, mely egyrészt passzol a céged tevékenységéhez és a weboldaladhoz, másrészt illeszkedik a célközönséged igényeihez, miközben a havi forgalma mérsékelt, hiszen ekkor kisebb rá a verseny, tehát könnyebben érsz el eredményeket. Ezzel egy jó pár kulcsszó ki fog esni az induló listából.
Ugyanakkor ehhez a listához érdemes hozzácsapni olyan long tail kulcsszavakat, melyekre korábban talán nem gondoltál. Ezek olyan kulcsszavak, melyekre kicsi a forgalom, szerény a verseny, de könnyebben érsz el jó helyezést rájuk. Ráadásul elég sok van belőlük.
Ez nem feltétlenül első körös feladat, hiszen a sok kulcsszóhoz sok tartalomra van szükség, miközben a forgalmuk szerény, ráadásul a kulcsszó- és oldal-hierarchia építése miatt is akkor célszerű ezekhez tartalmat rendelni a weboldaladon, ha a fő kulcsszavaidra épülő oldalak már megvannak, melyekhez aztán csatlakozni fognak a long tail kulcsszavakra optimalizált oldalak, kialakítva a megfelelő hierarchiát.
Mivel ez egy második szakasza lehet a kulcsszó-optimalizálásnak, egy külön bejegyzésben már foglalkoztunk vele. Ebben leírjuk, hogy miért fontosak, hogyan érdemes válogatni közülük, de még azt is, hogy a Google miként áll hozzá a kérdéshez. Amit még érdemes megjegyezni, hogy mivel ezek specifikusabb kulcsszavak, mint az általános, fő kulcsszavaid, így a konverziós arányuk is jobb lehet.
A kulcsszókutatásban segíthet, ha a fentiek alapján megválaszolod magadnak az alábbi 6 kérdést:
Ha azt akarod, hogy a tartalmadat megtalálja a közönséged, akkor olyan kulcsszavakat kell alkalmaznod, melyeket az emberek is használnak, amikor rákeresnek az adott témára. Egy termék gyártója vagy forgalmazója egészen más szavakkal beszélhet a termékeiről, mint ahogy a közönsége, így a legjobb módja annak, hogy valóban a megfelelő kifejezéseket használd, ha közvetlenül megkérdezed őket. Esetleg a salesesekkel vagy az ügyfélszolgálattal egyeztethetsz az ügyben.
Ha már beszélsz az ügyfeleiddel, akkor arra is figyelj, hogy milyen problémák húzódnak a háttérben, melyre megoldást kínál szerintük a terméked vagy a szolgáltatásod. Ugyanezt megtudhatod persze visszajelzés-kéréssel, esetleg az értékelések átböngészésével. Ezekből kiderülhet, hogy mit akartak megoldani, és ez mennyire sikerült. Ami nehézséget okoz itt, hogy a valódi igényeket találd meg, illetve azt, ahogy ezt megfogalmazzák egy keresésnél.
A forgalom alatt azt értjük, hogy egy hónap alatt hányszor keresnek rá egy kulcsszóra a felhasználók. Ennek megbecslésére léteznek eszközök, a legkézenfekvőbb az Ads kulcsszótervezője, azonban pontos értéket ne várj tőle. Mindenesetre, bármilyen forgalmat is jelezzen, abban az esetben lesz használható egy kulcsszó, ha megfelelő tartalmat is készítesz hozzá. Ha majd elkészült a tartalmad az adott témában a weboldaladra, akkor a Search Console fogja megmutatni, hogy a kulcsszó pontosan mekkora forgalmat generál nálad.
A kulcsszó-szoftverek nem csak azt mutatják meg, hogy mekkora a becsült forgalma egy kulcsszónak, hanem azt is, hogy mekkora rá a verseny. SEO-szempontból ezt úgy mérik, hogy hány link mutat a kulcsszóra a keresőben megjelenített tartalmakra. Ha sok, akkor ott nehezebb előre jutni. Persze a linkek száma csak egy tényező a rangsorolásnál, mindenesetre az elmondható, hogy az egyszavas kulcsszavakra jellemzően nagy a verseny, míg a hosszabb kulcskifejezésekre kisebb.
Mielőtt bármilyen kulcsszó mellett elköteleznéd magad és elkezdenél rá tartalmat készíteni vagy optimalizálni, mindenképpen nézd meg a találati oldalakat, hogy hogyan is néz ki a lista. Ebből fogod látni, hogy milyen típusú lesz a konkurenciád a keresőben, és hogy érdemes-e beszállnod ez alapján a versenybe. Egyes kulcsszavaknál meg fogsz lepődni. A keresési szándékról a következő fejezetben részletesen is beszélünk, mert kritikus fontosságú tényező.
Amikor egy kulcsszóra optimalizálsz, az nem feltétlenül egyetlen oldal tartalmának megírását jelenti. Ha jelentős a verseny egy témában, akkor vagy egy nagyobb, vagy több, összekapcsolódó tartalom elkészítésére lehet szükséged, melyek hierarchikus rendben épülnek fel. Utóbbi azt jelenti, hogy a fő kulcsszóból képzett long tail kulcsszavak a megfelelő belső linkelés révén támogatják a fő tartalmat. Ez a komplex tartalmi szerkezet mutatja meg a Google és az ügyfelek számára azt, hogy valóban szakértője vagy a témának, illetve minél értékesebb tartalmat kínálsz az embereknek, annál több időt fognak eltölteni a weboldaladon.
Miért van szükség a szándék szerinti megkülönböztetésre? Azért, mert a keresőmotorok célja az, hogy releváns találatokat kínáljanak az embereknek. A Google jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy az egyes keresések mögött meghatározza a keresési szándékot. A minőségi irányelvekkel foglalkozó dokumentumban például egy egész fejezetet szentel a keresési szándéknak, és hogy miként lehet meghatározni azt.
Tehát, ha az egyes kulcsszavaiddal szeretnél jó helyen szerepelni a Google találati oldalain, akkor tisztában kell lenned azzal, hogy a keresési szándéknak megfelel-e a kapcsolódó oldal.
Nem mindegy, hogy a felhasználók milyen szándékkal írnak be egy adott keresési kifejezést a keresőmezőbe. Ha vásárlási szándékkal, akkor jóval nagyobb az esély arra, hogy az adott kulcsszónak jó lesz a konverziós aránya, mint ha csupán információs szándékú kifejezést használ. Utóbbinál ugyanis még csak tájékozódik a felhasználó, messze jár a vásárlástól.
Ez persze meghatározza azt is, hogy milyen legyen a céloldal, ahová a találati oldalról eljut a felhasználó, hiszen a vásárlói út egy más pontján lép be az oldalra.
A különböző felhasználói szándékoknak van egy klasszikus négyes felosztása.
Az első szint a navigációs szándék, amikor egy meghatározott oldalt keresnek a weben. Ilyenkor tudják, hogy mit keresnek, melyik oldalra szeretnének eljutni, de nem az URL-t haszálják, hanem a Google-keresőt. Beírják, hogy „gmail”, „ikea” vagy „webshark”. Mint látható, itt alapvetően márka-kulcsszavakról van szó.
A következő az információs szándék. Ebben a szakaszban a felhasználók tájékozódnak, információt gyűjtenek. Információs szándékról akkor van szó, amikor a felhasználók olyan kérdések mentén keresnek, mint a mi, mit, hogyan, mikor, miért, és amelyekre a Google sokszor blogbejegyzéseket dob fel.
Tehát például a „hogyan végezzünk el egy kulcsszókutatást” kérdés esetében feltehető, hogy még nem érkezett el a SEO-szolgáltatás megrendelésének fázisába az ügyfél. Ez a kérdés egyébként nem feltétlenül így kerül be a keresőbe, hanem például „mi az a kulcsszókutatás”, „miért kell a kulcsszókutatás”, vagy egyszerűen „kulcsszókutatás” lesz a felhasználó által megadott kifejezés.
Az információs szándékú kulcsszavak esetén olyan oldalakat és tartalmakat kell kínálnod a felhasználóknak, melyek hiteles, megbízható információt tartalmaznak. Itt felesleges az eladást erőltetni, mert még nem állnak készen rá. Viszont, ha kielégíted az információs igényüket, akkor:
Habár az információs kulcsszavakra való megjelenés nem hoz egy rakás konverziót, azért van benne potenciál.
A következő szakaszra – kereskedelmi szándék – akkor kerül sor, amikor a felhasználó elkezd termékeket és szolgáltatásokat összehasonlítani. Itt már közelebb lép a megrendeléshez, de még előbb választania kell a lehetőségek közül.
Ehhez a szándékhoz olyan tartalmak passzolnak a legjobban, melyek összehasonlítanak termékeket, szolgáltatásokat. Itt bukkannak fel olyan keresési kifejezések, mint a „melyik a legjobb …”, „… teszt”, „… ára”, „[terméknév] vagy [terméknév]”.
A variációk kezdenek eléggé termék és szolgáltatás-specifikusak lenni, így jól át kell gondolni, hogy a Te esetedben milyen kérdés merülhet fel az emberekben. És persze azt is tudni kell, hogy az ilyen keresésekre nem céges oldalakra számítanak az emberek, hanem árösszehasonlító vagy tesztekkel foglalkozó oldalakra
Végül eljutunk a konverziós vagy tranzakcionális szakaszhoz, amikor a felhasználó már készen áll arra, hogy leaddé, ügyféllé, vevővé váljon. Itt már elvégezte az információgyűjtést, az összehasonlításokat, kalkulált az árakkal. Milyen keresőkifejezések bukkanhatnak itt fel? Például beír egy terméknevet, amit megtold a weboldalad vagy a céged nevével.
Ilyenkor már kifejezetten tudja, hogy nálad akarja megvenni a terméket. De ez is iparáganként és cégenként változó lehet. Ezekre a kifejezésekre mindenesetre nem egy blogbejegyzéshez kellene érkeznie a felhasználónak, hanem egy termékoldalra, vagy egy céloldalra, ahol rendelhet.
Ha mindezeket figyelembe veszed, akkor lesz egy olyan kulcsszólistád, mely használható kiindulópont lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amit fejben megterveztél, a valóságban is működik. Ehhez vizsgálnod kell majd az oldalaid helyezését a kapcsolódó kulcsszavakra, az oldalak forgalmát, a visszafordulásokat, a konverziókat, és még sok egyebet, melyek által világosabbá válik a kép a felhasználóidról.
A megoldás erre az, hogy ha nem tudod megmondani kapásból, mi lehet egy keresés mögött a szándék, akkor meg kell nézni az egyes népszerű kulcsszavakra adott találati listát. A találatok jellege világossá teszi, hogy a kulcsszó melyik kategóriába tartozik.
Ha pedig már a találati oldalon jársz, akkor azt is érdemes egyúttal megvizsgálni, hogy
Miközben sokan szinonimaként használják a „kulcsszó” és „keresési kifejezés” szavakat a SEO-ban, érdemes tisztában lenni a kettő között a különbséggel, mivel befolyásolja az optimalizálási tevékenységünket.
Amikor egy kereső személy beír valamit a Google keresőmezőjébe, akkor egy keresőkifejezést használ. A keresőkifejezés tehát az a szöveg, amit egy keresés indításakor használnak az emberek. Ezzel szemben a kulcsszó, az a szó vagy mondat, melyekre egy keresési vagy SEO kampányt építünk. Olyan szövegek, melyekre a weboldaltulajdonos szeretne megjelenni a keresőben.
A legfontosabb különbség tehát a kettő között, hogy keresési kifejezéseket a felhasználók használnak, míg kulcsszavakat a SEO-sok, marketingesek, weboldaltulajdonosok. A felhasználók valójában semmit nem tudnak a kulcsszavaidról és nem is érdekli őket: válaszokat akarnak kapni a kérdéseikre.
A weboldaltulajdonosoknak ez alapján az lenne a céljuk ideális esetben, hogy tudják, mit ír be a célközönségük a Google keresőjébe, az miként viszonyul a tartalmaikhoz vagy a hirdetéseikhez.
És itt lép be a képbe megint a felhasználói szándék. Az emberek valamilyen tartalomra többféle módon kereshetnek rá. Eltérő szavakat használnak, változhat azok sorrendje (keresési kifejezések), a Google pedig igyekszik megérteni a mögöttük lévő keresési szándékot, hogy a megfelelő választ megtalálja számukra a weben. A sok különböző keresési kifejezés így gyakorlatilag egy kulcsszóhoz, illetve arra a kulcsszóra épített tartalomhoz vezetheti a felhasználókat.
Az előbbiekből talán már kiderülhetett, hogy a legértékesebb kulcsszavak számodra a kereskedelmi és a tranzakcionális célú kulcsszavak lesznek, melyek halmazai gyakran átfedik egymást. Ezek azok a kifejezések, melyeket a felhasználó beír a keresőbe, amikor vásárolna vagy ennek érdekében informálódna. Ezeknél jelennek meg olyan kulcsszavak egy vagy több terméknév mellett, mint a „legjobb”, „olcsó”, „legolcsóbb”, „összehasonlítás”, „teszt”, „értékelés”, „ár”, illetve ezek különböző szinonimái, verziói.
De miért értékesebb egy kereskedelmi célú kulcsszó, mint egy nagy forgalmat hozó? Mert bár a nagy forgalom általában jó dolog, ugyanakkor a nagy forgalomra sokszor az jellemző, hogy rosszabb a vevők aránya. Ilyenkor érdemes változtatni a megközelítésen (hacsak nem az az egyetlen és fő célod, hogy nagy legyen a weboldalad forgalma), és inkább a kereskedelmi célú kulcsszavakat előnyben részesíteni.
Ugyanakkor a kereskedelmi és tranzakcionális célú kulcsszavak sem egyformán „erősek”. Két csoportra lehet őket bontani, az egyik a „vásároljon most” típusú kulcsszó, míg a másik a „termék” kulcsszó. A vásároljon most típusú kulcsszavak alapvetően tranzakcionális kulcsszavak. Ezek azt jelzik, hogy a felhasználó készen áll a vásárlásra, illetve a cselekvésre. Ilyenkor már a megvásárolni kívánt termék keresése zajlik, és olyan kulcsszavak jelennek meg, mint a „rendelés”, „vásárlás”, „ára”, „legolcsóbb”.
A termék kulcsszavak szintén jó konverziós arányokat hozó kulcsszavak, azonban itt még egy lépéssel hátrébb vannak a felhasználók. A márkanév-keresések, terméktípus-keresések, termékkategória-keresések tartoznak ide. Ugyanakkor szolgáltatások esetében is léteznek ilyenek, például a bérlés, az óradíj, a konzultáció, árajánlat, vagy maga a szolgáltatás, cég neve.
És hogy hogyan találd meg őket? A kereséshez használhatsz kifejezetten kulcsszókereső-szoftvereket, vagy a Google Ads kulcsszótervezőjét, a Google Analyticset vagy a Search Console-t. A következő fejezetben mutatunk egy konkrét megoldást is a keresésre.
A keresési kifejezésekkel az a gond, hogy rengeteg van belőlük, és mint a Google szokta mondani, mindig nagy számban jelennek meg újabbak, hiába tűnik végesnek a nyelv és a témák száma. Ezért válogatni kell közülük, és meg kell nézni, hogy mely keresési kifejezések lehetnek relevánsak számodra.
Első lépésként keresd meg a legjobban teljesítő oldalaidat a weboldaladon. Ezt megteheted például a GA4 esetében az Életciklus > Ügyfélszerzés > Forgalomszerzés résznél. Itt be kell állítanod egy összehasonlítást, ahol a dimenziót átállítod összes felhasználóról organikus felhasználóra.
Ez úgy néz ki, hogy a „Belefoglalás”-nál kiválasztod az „Első felhasználóhoz tartozó forrás/médium”-ot, majd dimenziónál a „google / organic”-ot. Másodlagos dimenzióként kell beállítani a céloldalakat: a kék plusz jelre kattintva, válaszd ki a céloldalt.
A megjelenő táblázatban a konverziók száma lesz az érdekes (már ha be van állítva). Ebből tehát kiderül, hogy mely oldalak a leghatékonyabbak.
Második lépésként nézd meg, hogy milyen keresőkifejezéseket használnak az emberek, akik kapcsolatba lépnek a weboldaladdal a kereső segítségével. Ehhez a Google Search Console-ra lesz szükséged. Itt a „Teljesítmény” menüpont az érdekes a számodra, ahol megadhatod a GA4 segítségével megkeresett, legjobban teljesítő oldalaid URL-jeit.
Ehhez kattints a „+ Új” gombra, majd válaszd ki a megjelenő listából a „Page” menüpontot. Itt be kell írni majd az adott weboldal URL-jét. Ezzel meg fogod kapni azokat a keresőkifejezéseket, melyeket a felhasználók beírtak, mielőtt a legjobban teljesítő oldalaidra megérkeztek volna.
Mivel ezekre a kifejezésekre már megjelenik valamely oldalad, nem ez lesz érdekes számodra, hanem az, hogy vajon milyen egyéb, hasonló kifejezésekkel próbálkoznak az emberek. Ehhez inkognitó módban kell körülnézned a Google-ben.
Csak írd be az egyik keresési kifejezést, amit találtál, de ne kattints az enterre, hanem nézd meg, hogy milyen lehetőségeket sorol még fel a Google a keresőmező alatt az automatikus kiegészítés funkció révén. Ha újabb betűket írsz be a kifejezés után vagy egy aláhúzásjelet is használsz a beírt kifejezés előtt vagy után (vagy benne), akkor újabb szavakkal bővített kifejezéseket ajánl a Google.
Ha találsz jónak tűnő kifejezéseket, akkor látogasd meg a találati oldalukat, és vizsgáld meg, hogy milyen felhasználói szándékra adja ki azt a Google.
Mindez nem kevés munka, de ezzel olyan keresési kifejezéseket tehetsz kulcsszavakká, melyek jól teljesítenek, de korábban nem is gondoltál rájuk.
A Google kereső automatikus kiegészítés funkciója egy hasznos eszköz a keresőoptimalizálásban, kulcsszavak, témák megtalálásához. Ha kulcsszókutatásról van szó, érdemes az automatikus kiegészítés előrejelzéseit az elsők között megvizsgálni.
Amikor elkezdesz a Google keresőbe beírni egy szót – elegendő akár egy-két betűt – egyből megjelennek a keresési javaslatok egy listában. Ez az automatikus kiegészítés funkció. A Google meghatározása szerint: „Az automatikus kiegészítés a Google Kereső egyik funkciója, amely felgyorsítja a begépelni kezdett keresések kiegészítését. „
Használják nem csak keresőoptimalizálási szakemberek, de marketingesek, ezen belül pedig tartalomkészítők vagy közösségi média csatornák kezelői is. Segít ugyanis a kulcsszó-központú, felhasználói szándék felismerést célzó feladatokban, hiszen megmutathatja, hogy az emberek milyen kérdéseket tesznek fel egy-egy témával kapcsolatban.
Természetesen azzal is gyakran találkozni, hogy egészen furcsa dobál fel az automatikus kiegészítés, mely olykor csak nevetséges, máskor viszont kifejezetten sértő is lehet.
Mindenesetre az emberek szeretik használni, mert rendkívül sok időt meg tud spórolni számukra a kereséseknél. A Google becslése szerint 200 évnyi gépelést takarít meg az embereknek naponta, és átlagosan mintegy 25 százalékkal csökkenti a gépelés mennyiségét.
Az automatikus kiegészítés célja tehát a gépeléssel töltött idő mérséklése azáltal, hogy a Google megpróbálja előre jelezni, mit akarhat beírni a felhasználó a keresőmezőbe. És habár már 2004-ben megjelent asztali gépes felületekre, igazán hasznossá akkor vált, amikor elterjedtek az okostelefonok, melyeken jóval nagyobb kihívás szövegeket bevinni.
Ugyanakkor a SEO-sok vagy a marketingesek nem elsősorban emiatt szeretik, hanem azért, mert tartalmi és kulcsszóötleteket adhat neki, segít őket a felhasználói szándék megismerésében és más adatalapú feladatoknál.
Az automatikus kiegészítés funkciót egy volt Google-dolgozó, Kevin Gibbs hozta létre 2004-ben, majd 2008-ban vált alapértelmezett funkcióvá (addig csak opcionális volt), és eredetileg Google javaslatoknak nevezte el egy másik korábbi Google-alkalmazott, Marissa Mayer. A Google aztán elmozdult ettől az elnevezéstől, miután egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy nem mindig a legokosabb, legalaposabb, legmegfelelőbb előrejelzéseket képes adni. A Google szerint ezért nem is javaslatokról van szó, hanem előrejelzésekről.
A célja, hogy segítsen az embereknek befejezni egy-egy keresési kifejezést, melyet be szeretnének írni a keresőmezőbe. De nem javasol semmit a kereső személy számára úgy, ahogy a „Jó napom van” funkció teszi. Előre jelez kifejezéseket a gyakori keresések alapján, amibe beletartozik az is, hogy végignézi a felkapott kereséseket, melyek relevánsak lehetnek.
Utóbbi azt jelenti, hogy az automatikus kiegészítés gyorsan frissül és igazodik az új keresési trendekhez vagy hírekhez.
A keresési javaslatok az adatokat a sokmillió Google-keresésből nyeri: figyelembe veszi nem csak az eredményeket, hanem a találati oldalakon található oldalak tartalmát is. Emellett információkat szerez többek között a keresési előzményekből és a böngészés helyéből is.
Persze arra is igyekeznek figyelni, hogy az előrejelzések között ne legyenek nem megfelelő vagy sértő elemek. Ennek érdekében automatikus és kézi eltávolításokat is alkalmaz a Google. Ugyanakkor a megjelenített listába bekerülnek a tudáspanel-javaslatok is, különösen mobilon.
A kulcsszókutatás minden SEO-stratégia kiindulópontja, már a kezdetektől. És miközben már lehet, hogy nem is kifejezetten kulcsszavakat célzunk meg a weboldalainkkal, a kulcsszavak és a kapcsolódó ötletek továbbra is fontos részét képezik a keresőmarketingnek. Segítségével meghatározhatjuk, milyen tartalmakat érdemes egy weboldalnak előállítani, rámutat az oldal erősségeire és gyengeségeire, és meghatározhatók a tartalmi rések.
Persze az automatikus kiegészítés nem fogja a teljes kulcsszókutatást elvégezni, ugyanakkor egy jó kiindulópont lehet az induláshoz. Használatával – más Google-eszközök, mint például a kulcsszókereső mellett – sok jó ötletet kaphatunk. Az egyik nagy erőssége, hogy képes az olyan long tail kifejezéseket megtalálni, melyekre gyakran rákeresnek az emberek. A long tail kulcsszavak pedig rendkívül hasznosak, amikor tartalmi réseket kell kitölteni, illetve számtalan jó javaslatot kínálhat témákra, melyekből blogposztokat készíthetsz.
Amire mindig figyelj, hogy kulcsszókutatásnál ne legyél bejelentkezve a Google-fiókodba, mivel így személyre szabott találatokat kapnál. A legegyszerűbb inkognitó módban használni a böngészőt, ahogy sok más SEO-feladatnál is.
A felhasználói szándék megismerése rendkívül fontos, mivel ez határozza meg, hogy mi legyen egy kulcsszóra optimalizált oldal célja, üzenete, milyen legyen a kialakítása. Az oldalak ugyanis akkor teljesítenek a legjobban, amikor teljes egészében kielégítik a felhasználói szándékot.
Az automatikus kiegészítés segítségével jobban megértheted a felhasználói szándékot, ehhez azonban sok munkára lesz szükséged, ugyanis meg kell látogatni a feldobott oldalakat, melyek az egyes előrejelzésekhez kapcsolódnak. Emellett az is meghatározható így, hogy milyen mennyiségű tartalom kapcsolódik egy bizonyos szándékhoz, illetve melyik kifejezésnek és szándéknak érdemes nagyobb prioritást adni.
Amikor egy felhasználó rákeres a céged vagy márkád nevére a Google-ben, akkor az első dolog, amit látni fog, az az automatikus kiegészítés listája, nem pedig a találati oldal. Ha az itt sorakozó előrejelzések valamiképpen negatív érzetet keltenek a felhasználóban, vagy akár csak egy olyan van közöttük, ami zavaró lehet számára, akkor annak hatása lehet a cégedre. Még ha az emberek tudják is, hogy a várható kifejezések néha hibásak, akkor is tudat alatt hat rájuk egy-egy szó.
Tehát, ha mondjuk van egy webáruházad, aminek a nevét beírva a várható találatok között például olyan kiegészítés jelenik meg, hogy „fogyasztói panaszok”, akkor az kedvét szegheti néhány felhasználónak. A Google egyébként lehetővé teszi, hogy egy űrlap kitöltésével bejelents valamely várható kifejezést, ugyanakkor ez csak arra vonatkozik, ha a kifejezés megsérti a Google keresésre vonatkozó irányelveit. A bejelentést ugyanakkor minden keresésnél is megteheted:
A várható kifejezések sokat segíthetnek abban is, ha szeretnél valamilyen tartalmat készíteni. Ilyen lehet például egy GYIK, mivel egy-egy témához kapcsolódóan könnyen találhatsz felmerülő kérdéseket, melyeket aztán az oldaladon megválaszolhatsz. Ugyanakkor segít abban is, hogy kapcsolódó témákat találj.
Az automatikus kiegészítés tehát hasznos lehet mindenki számára, aki tartalommal foglalkozik. Azonban nem helyettesíti a gondolkodást, mert nem ad kész válaszokat ad, csak ötleteket, kiindulópontokat. Ezek esetében neked kell meghatározni, hogy melyiket érdemes használni, melyik irányba érdemes tovább kutatni.
Ha már megtaláltad a megfelelő kulcsszavaidat, akkor nem mindegy, hogy ezeket miként alkalmazod a weboldaladon. Ez ugyanis nem olyan egyszerű: figyelni kell arra, hogy elkerüld az úgynevezett kulcsszó-kannibalizációt, vagyis azt, hogy több oldalad is azonos kulcsszavakra versenyezzen a jobb helyezésért. Ezért pontosan meg kell határozni azt, hogy mely kulcsszavad hová kerül majd a webhelyeden belül, azaz létre kell hozni egy kulcsszó-térképet.
Ez a kulcsszavak elrendezésének, elhelyezésének folyamata, ahol egyes oldalakat bizonyos kulcsszavakhoz vagy témákhoz rendelsz, majd ezeket csoportokba szervezed, kialakítod a webhelyed tartalmi struktúráját, mely optimális lesz SEO szempontból.
Egy kulcsszócsoport úgy áll össze, hogy tartalmazza a fő kulcsszót, valamint ennek különböző variációit, melyek támogatják ezt a fő kulcsszót.
Ez az átgondold elrendezés azért előnyös, mivel segíti a Google-t abban, hogy megértse, melyek a legfontosabb kulcsszavaid, témáid, illetve lássa, hogy bizonyos keresési kifejezésekre melyek a releváns oldalaid. De abban is segít, hogy átgondoltabb legyen a tartalomkészítés és a felhasználók is jobban megértsék az oldalad. Ráadásul a belső linkelés rendszerét is megalapozza.
Ami a kulcsszó-térkép elkészítésénél leginkább nehézséget okozhat, hogy el kell dönteni egy-egy kulcsszó esetében, hogy azok inkább egy oldalon vagy külön oldalakon szerepeljenek. Ezt úgy tudod megállapítani, hogy egyszerűen rákeresel a különböző kulcsszavakra. Ha egyes kulcsszavaknál azonos vagy nagyon hasonló találati oldalt kapsz, akkor azoknál a kulcsszavaknál nem indokolt a külön oldalra helyezés. Ha viszont eltérő találati oldalakkal találkozol, ráadásul a konkurencia is külön oldalakat optimalizál az érintett kulcsszavakra, akkor ott neked is külön oldalakat kell létrehoznod.
Néha előfordul az, hogy egy bizonyos kulcsszóra hirtelen eltűnik az a weboldalad a találati listáról, ahol sokáig jó helyen szerepelt. Mindez annak ellenére következik be, hogy továbbra is indexeli a Google. Habár ez nem túl gyakori eset, elég kellemetlen a weboldaltulajdonosok számára.
Gary Illyes, a Google szakembere szerint is nagyon ritka, amikor egy bizonyos kulcsszóra egy adott weboldal teljesen eltűnik a találati oldalról. Ilyenkor azt kell megállapítani első körben, hogy csak valami egyedi, kivételes esetről van szó, vagy pedig egy lefelé irányuló trend alakul ki a weboldaladdal kapcsolatban.
Legelőször persze azt kell megvizsgálni, hogy mások látják-e a weboldalad a találati oldalon (más személyek a lokációjuk és a keresési előzmények miatt más találati oldalt látnak), esetleg azt, hogy a rank checker alkalmazások mit állapítanak meg a kulcsszóval és az oldallal kapcsolatban. Ha folyamatosan figyelteted velük az adott kulcsszót, akkor egyszerűbb a dolgod, mert pontosan látod, hogy mikor és mekkora esés következett be. Érdemes lehet VPN-szolgáltatás segítségével különböző lokációkból is ránézni a találati oldalra, ha ez releváns lehet a weboldalad szempontjából.
Mindenesetre, ha azt látod a tesztkereséseknél is, hogy tényleg nem jelenik meg a weboldalad a találati oldalakon, akkor komoly a probléma. Illyes tanácsa szerint ilyenkor át kell gondolni, hogy abban az időszakban, amikor visszaesett az oldal, bekövetkezett-e valami változás az oldalnál, történt-e valami, ami visszaesést okozhatott.
Olyasmikre kell gondolni, mint
Ezek mindegyike hatással lehet a rangsorolásra, így ezeket a tényezőket mindenképpen figyelembe kell venni.
Természetesen Illyes felvetései mellett egy weboldal visszaesését okozhatja a
A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.