Melyek a jó SEO kulcsszavak? És hogyan találd meg őket? (Frissítve, 2023.12.01.)

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

A kulcsszókutatás fontos része a keresőoptimalizálásnak. Ezzel határozzuk meg, hogy milyen keresési kifejezésekre szeretnénk megjelenni jó pozícióban a találati oldalakon. Nem mindegy azonban, hogy választod ki a kulcsszavaidat. (Frissítés, 2023.12.01. – Egy új fejezettel bővítettünk: Mik azok a niche kulcsszavak? És hogyan találd meg őket?)

Amikor kulcsszavakról van szó, sok cégtulajdonos kapásból sorol néhány olyan kulcsszót, amire meg akar jelenni – lehetőleg az első helyen – a találati oldalakon. Sokszor azonban kiderül, hogy a lista nem igazán átgondolt, inkább csak ötletszerűen sorjáznak a szavak: nem lett felmérve a keresési forgalom, a verseny, a relevancia, a felhasználói szándék. Ezek hiányában viszont nem igazán áll össze a kép, hogy milyen kulcsszavakat és hogyan érdemes megcélozni.

Forgalom, verseny és relevancia

Az egyik tényező, amit figyelembe kell venni a kulcsszavaknál a forgalom. Ehhez kapcsolódik aztán a verseny, illetve a relevancia kérdése is. Csak úgy építhetünk fel használható kulcsszó-stratégiát, ha ezen tényezőket elemezve válogatjuk ki a kulcsszavakat. (Itt azért megjegyeznének, hogy nyilván nem muszáj stratégiát kigondolni, illetve ahhoz – mindig – ragaszkodni, csak akkor az eredmények is esetlegesek lesznek. Hozzáállás kérdése az egész, bármelyik járható út, csak akkor máshogy kell közelíteni az eredményekhez is.)

A keresési forgalom, vagyis a havi keresési mennyiség az egyik tényező, amit meg kell vizsgálni az általunk elképzelt kulcsszavaknál. A weboldaltulajdonosok szeretnek első körben olyan kulcsszavakat kiválasztani, melyek jelentős forgalmat mozgatnak meg havi szinten. Nincs is ezzel gond, csak amikor ilyen kulcsszó kerül kiválasztásra, akkor ott meg kell küzdeni a nagy konkurenciával, miközben némi relevancia-hiány is jelentkezhet.

A nagy forgalmú kulcsszavakra ugyanis nagy a verseny, ezért ezeknél nehezebb jó pozíciót elérni. Ráadásul ezek sokszor túl általános kifejezések is, vagyis nem pontosan meghatározható a szándék mögöttük, ami azt jelenti, hogy a forgalom ugyan nagy, de a konverziós arány rossz, amiről a következő fejezetben részletesen beszélünk.

A másik kérdés, hogy biztosan releváns a kiválasztott kulcsszó a cég tevékenységét és a célközönséget tekintve? Általában úgy érdemes kiválasztani a kulcsszót, hogy megpróbáljuk megtalálni az egyensúlyt a forgalom, a verseny és a relevancia között.

Mi az a „kulcsszó-nehézség”?

Aki használt már SEO-szoftvereket, az találkozhatott azzal a kifejezéssel bennük, hogy „keyword difficulty”, ami leginkább a kulcsszavakért folytatott verseny nagyságát fejezi ki. Ez egy olyan mérőszám, mely azt mutatja meg, hogy mennyire jelentős a verseny egy-egy kulcsszóra, azaz mennyire nehéz jó helyezést elérni rá. Általában egy 1 és 100 közötti érték, ahol a 100 a rendkívül nagy versenyt jelöli. A helyzetet az bonyolítja, hogy ahány eszköz, annyiféle értéket kapsz egy-egy kulcsszó esetében, hiszen nincsen szabvány a mutatóra: van, aki csak a hivatkozó domainek számát és erejét veszi figyelembe, mások egyéb tényezőket is.

Önmagában a mutató nem is jelent semmit, csak egy szám. Nyilván az nem jelent sok jó, ha egy 100-as értékkel találkozol az általad kiszemelt kulcsszóra, miközben csak egy kis céget irányítasz, korlátozott marketing büdzsével. De ez csak annyit jelent, hogy változtatni kell a terven.

A kulcsszó-nehézség tehát egyrészt azt mutatja meg, hogy egymáshoz és a forgalmukhoz képest egyes kulcsszavak esetében milyen versennyel kell számolni, így jobban lehet tervezni. Egy nagyobb kulcsszó-nehézség esetén fel kell készülni a költségesebb SEO-ra, míg alacsony kulcsszó-nehézség esetében nyilván könnyebb lesz jó helyezést elérni.

Másrészt viszont: a gyakorlatban nem kulcsszó-nehézség alapján kell kulcsszavakat kiválasztani, hanem a verseny és a keresési forgalom viszonyát figyelembe véve (miközben persze figyelembe kell venned a keresési szándékot is).

Ha szűkös a költségkeret, akkor alapvetően olyan kulcsszavakat érdemes választani, melyeknél jelentős forgalomhoz az átlagnál kisebb verseny társul. Ezt a szoftverek segítségével meg is lehet határozni a kulcsszólistánkra.

Alapvetően egyébként a long tail kulcsszavak vagy az éppen csak népszerűség-emelkedésük elején járó kulcsszavak esetében lehet alacsonyabb versenyre és relatíve jó forgalomra számítani (ami azért alacsonyabb, mint a fő kulcsszavaknál), de időnként azért felbukkannak váratlan lehetőségek is. Érdemes tehát foglalkozni a kulcsszó-nehézséggel a tervezésnél.

Ez azt jelenti, hogy olyan kulcsszót válassz, mely egyrészt passzol a céged tevékenységéhez és a weboldaladhoz, másrészt illeszkedik a célközönséged igényeihez, miközben a havi forgalma mérsékelt, hiszen ekkor kisebb rá a verseny, tehát könnyebben érsz el eredményeket. Ezzel egy jó pár kulcsszó ki fog esni az induló listából.

Ugyanakkor ehhez a listához érdemes hozzácsapni olyan long tail kulcsszavakat, melyekre korábban talán nem gondoltál. Ezek olyan kulcsszavak, melyekre kicsi a forgalom, szerény a verseny, de könnyebben érsz el jó helyezést rájuk. Ráadásul elég sok van belőlük.

Ez nem feltétlenül első körös feladat, hiszen a sok kulcsszóhoz sok tartalomra van szükség, miközben a forgalmuk szerény, ráadásul a kulcsszó- és oldal-hierarchia építése miatt is akkor célszerű ezekhez tartalmat rendelni a weboldaladon, ha a fő kulcsszavaidra épülő oldalak már megvannak, melyekhez aztán csatlakozni fognak a long tail kulcsszavakra optimalizált oldalak, kialakítva a megfelelő hierarchiát.

Mivel ez egy második szakasza lehet a kulcsszó-optimalizálásnak, egy külön bejegyzésben már foglalkoztunk vele. Ebben leírjuk, hogy miért fontosak, hogyan érdemes válogatni közülük, de még azt is, hogy a Google miként áll hozzá a kérdéshez. Amit még érdemes megjegyezni, hogy mivel ezek specifikusabb kulcsszavak, mint az általános, fő kulcsszavaid, így a konverziós arányuk is jobb lehet.

6 kérdés, amit tegyél fel magadnak, ha jó kulcsszavakat akarsz találni

A kulcsszókutatásban segíthet, ha a fentiek alapján megválaszolod magadnak az alábbi 6 kérdést:

1. Hogyan keres rá a közönségem a termékemre?

Ha azt akarod, hogy a tartalmadat megtalálja a közönséged, akkor olyan kulcsszavakat kell alkalmaznod, melyeket az emberek is használnak, amikor rákeresnek az adott témára. Egy termék gyártója vagy forgalmazója egészen más szavakkal beszélhet a termékeiről, mint ahogy a közönsége, így a legjobb módja annak, hogy valóban a megfelelő kifejezéseket használd, ha közvetlenül megkérdezed őket. Esetleg a salesesekkel vagy az ügyfélszolgálattal egyeztethetsz az ügyben.

2. Milyen problémájukat akarják megoldani az emberek a termékeddel vagy szolgáltatásoddal?

Ha már beszélsz az ügyfeleiddel, akkor arra is figyelj, hogy milyen problémák húzódnak a háttérben, melyre megoldást kínál szerintük a terméked vagy a szolgáltatásod. Ugyanezt megtudhatod persze visszajelzés-kéréssel, esetleg az értékelések átböngészésével. Ezekből kiderülhet, hogy mit akartak megoldani, és ez mennyire sikerült. Ami nehézséget okoz itt, hogy a valódi igényeket találd meg, illetve azt, ahogy ezt megfogalmazzák egy keresésnél.

3. Mekkora a forgalma a kulcsszónak?

A forgalom alatt azt értjük, hogy egy hónap alatt hányszor keresnek rá egy kulcsszóra a felhasználók. Ennek megbecslésére léteznek eszközök, a legkézenfekvőbb az Ads kulcsszótervezője, azonban pontos értéket ne várj tőle. Mindenesetre, bármilyen forgalmat is jelezzen, abban az esetben lesz használható egy kulcsszó, ha megfelelő tartalmat is készítesz hozzá. Ha majd elkészült a tartalmad az adott témában a weboldaladra, akkor a Search Console fogja megmutatni, hogy a kulcsszó pontosan mekkora forgalmat generál nálad.

4. Mekkora a verseny a kulcsszóra?

A kulcsszó-szoftverek nem csak azt mutatják meg, hogy mekkora a becsült forgalma egy kulcsszónak, hanem azt is, hogy mekkora rá a verseny. SEO-szempontból ezt úgy mérik, hogy hány link mutat a kulcsszóra a keresőben megjelenített tartalmakra. Ha sok, akkor ott nehezebb előre jutni. Persze a linkek száma csak egy tényező a rangsorolásnál, mindenesetre az elmondható, hogy az egyszavas kulcsszavakra jellemzően nagy a verseny, míg a hosszabb kulcskifejezésekre kisebb.

5. Mi a felhasználó szándéka?

Mielőtt bármilyen kulcsszó mellett elköteleznéd magad és elkezdenél rá tartalmat készíteni vagy optimalizálni, mindenképpen nézd meg a találati oldalakat, hogy hogyan is néz ki a lista. Ebből fogod látni, hogy milyen típusú lesz a konkurenciád a keresőben, és hogy érdemes-e beszállnod ez alapján a versenybe. Egyes kulcsszavaknál meg fogsz lepődni. A keresési szándékról a következő fejezetben részletesen is beszélünk, mert kritikus fontosságú tényező.

6. Mit írhatnék még a témában?

Amikor egy kulcsszóra optimalizálsz, az nem feltétlenül egyetlen oldal tartalmának megírását jelenti. Ha jelentős a verseny egy témában, akkor vagy egy nagyobb, vagy több, összekapcsolódó tartalom elkészítésére lehet szükséged, melyek hierarchikus rendben épülnek fel. Utóbbi azt jelenti, hogy a fő kulcsszóból képzett long tail kulcsszavak a megfelelő belső linkelés révén támogatják a fő tartalmat. Ez a komplex tartalmi szerkezet mutatja meg a Google és az ügyfelek számára azt, hogy valóban szakértője vagy a témának, illetve minél értékesebb tartalmat kínálsz az embereknek, annál több időt fognak eltölteni a weboldaladon.

Mi az a keresési szándék?

Miért van szükség a szándék szerinti megkülönböztetésre? Azért, mert a keresőmotorok célja az, hogy releváns találatokat kínáljanak az embereknek. A Google jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy az egyes keresések mögött meghatározza a keresési szándékot. A minőségi irányelvekkel foglalkozó dokumentumban például egy egész fejezetet szentel a keresési szándéknak, és hogy miként lehet meghatározni azt.

Tehát, ha az egyes kulcsszavaiddal szeretnél jó helyen szerepelni a Google találati oldalain, akkor tisztában kell lenned azzal, hogy a keresési szándéknak megfelel-e a kapcsolódó oldal.

Nem mindegy, hogy a felhasználók milyen szándékkal írnak be egy adott keresési kifejezést a keresőmezőbe. Ha vásárlási szándékkal, akkor jóval nagyobb az esély arra, hogy az adott kulcsszónak jó lesz a konverziós aránya, mint ha csupán információs szándékú kifejezést használ. Utóbbinál ugyanis még csak tájékozódik a felhasználó, messze jár a vásárlástól.

Ez persze meghatározza azt is, hogy milyen legyen a céloldal, ahová a találati oldalról eljut a felhasználó, hiszen a vásárlói út egy más pontján lép be az oldalra.

A keresési szándék négy típusa

A különböző felhasználói szándékoknak van egy klasszikus négyes felosztása.

  • Navigációs szándék: az emberek ilyenkor egy meghatározott weboldalt keresnek (ilyenkor a keresőszó például a „webshark”)
  • Információs szándék: tájékozódni szeretnének egy témában, választ akarnak kapni egy kérdésre (pl. „milyen a jó kulcsszó”)
  • Kereskedelmi szándék: egy vásárlási döntés előtt nézegetik a lehetőségeket (pl. beírják, hogy „a legjobb kávéfőző”)
  • Tranzakcionális vagy konverziós szándék: egy cselekvést, általában vásárlást akarnak végrehajtani, ilyenkor egy meghatározott termékre (típusra) vagy márkára keresnek rá

Az első szint a navigációs szándék, amikor egy meghatározott oldalt keresnek a weben. Ilyenkor tudják, hogy mit keresnek, melyik oldalra szeretnének eljutni, de nem az URL-t haszálják, hanem a Google-keresőt. Beírják, hogy „gmail”, „ikea” vagy „webshark”. Mint látható, itt alapvetően márka-kulcsszavakról van szó.

A következő az információs szándék. Ebben a szakaszban a felhasználók tájékozódnak, információt gyűjtenek. Információs szándékról akkor van szó, amikor a felhasználók olyan kérdések mentén keresnek, mint a mi, mit, hogyan, mikor, miért, és amelyekre a Google sokszor blogbejegyzéseket dob fel.

Tehát például a „hogyan végezzünk el egy kulcsszókutatást” kérdés esetében feltehető, hogy még nem érkezett el a SEO-szolgáltatás megrendelésének fázisába az ügyfél. Ez a kérdés egyébként nem feltétlenül így kerül be a keresőbe, hanem például „mi az a kulcsszókutatás”, „miért kell a kulcsszókutatás”, vagy egyszerűen „kulcsszókutatás” lesz a felhasználó által megadott kifejezés.

Az információs szándékú kulcsszavak esetén olyan oldalakat és tartalmakat kell kínálnod a felhasználóknak, melyek hiteles, megbízható információt tartalmaznak. Itt felesleges az eladást erőltetni, mert még nem állnak készen rá. Viszont, ha kielégíted az információs igényüket, akkor:

  • Növeled az ismertségedet: jelentős számban érkeznek információs szándékú keresések, melyekre megjelenhet a weboldalad, így megismerik az emberek.
  • Fokozod a bizalmat: a hasznos információkkal megmutathatod a szakértelmed, így növeled a bizalmat a terméked vagy szolgálatatásod iránt
  • Új ügyfeleket találhatsz: olyan embereknek hívhatod fel a figyelmét a cégedre, akik aztán később megrendelőiddé válnak

Habár az információs kulcsszavakra való megjelenés nem hoz egy rakás konverziót, azért van benne potenciál.

A következő szakaszra – kereskedelmi szándék – akkor kerül sor, amikor a felhasználó elkezd termékeket és szolgáltatásokat összehasonlítani. Itt már közelebb lép a megrendeléshez, de még előbb választania kell a lehetőségek közül.

Ehhez a szándékhoz olyan tartalmak passzolnak a legjobban, melyek összehasonlítanak termékeket, szolgáltatásokat. Itt bukkannak fel olyan keresési kifejezések, mint a „melyik a legjobb …”, „… teszt”, „… ára”, „[terméknév] vagy [terméknév]”.

A variációk kezdenek eléggé termék és szolgáltatás-specifikusak lenni, így jól át kell gondolni, hogy a Te esetedben milyen kérdés merülhet fel az emberekben. És persze azt is tudni kell, hogy az ilyen keresésekre nem céges oldalakra számítanak az emberek, hanem árösszehasonlító vagy tesztekkel foglalkozó oldalakra

Végül eljutunk a konverziós vagy tranzakcionális szakaszhoz, amikor a felhasználó már készen áll arra, hogy leaddé, ügyféllé, vevővé váljon. Itt már elvégezte az információgyűjtést, az összehasonlításokat, kalkulált az árakkal. Milyen keresőkifejezések bukkanhatnak itt fel? Például beír egy terméknevet, amit megtold a weboldalad vagy a céged nevével.

Ilyenkor már kifejezetten tudja, hogy nálad akarja megvenni a terméket. De ez is iparáganként és cégenként változó lehet. Ezekre a kifejezésekre mindenesetre nem egy blogbejegyzéshez kellene érkeznie a felhasználónak, hanem egy termékoldalra, vagy egy céloldalra, ahol rendelhet.

Ha mindezeket figyelembe veszed, akkor lesz egy olyan kulcsszólistád, mely használható kiindulópont lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amit fejben megterveztél, a valóságban is működik. Ehhez vizsgálnod kell majd az oldalaid helyezését a kapcsolódó kulcsszavakra, az oldalak forgalmát, a visszafordulásokat, a konverziókat, és még sok egyebet, melyek által világosabbá válik a kép a felhasználóidról.

Hogyan határozd meg a keresési szándékot?

A megoldás erre az, hogy ha nem tudod megmondani kapásból, mi lehet egy keresés mögött a szándék, akkor meg kell nézni az egyes népszerű kulcsszavakra adott találati listát. A találatok jellege világossá teszi, hogy a kulcsszó melyik kategóriába tartozik.

Ha pedig már a találati oldalon jársz, akkor azt is érdemes egyúttal megvizsgálni, hogy

  • mitől állhat első helyen az első találat
  • mennyire alapos az adott témában az első néhány találat
  • milyen nézőpontból vizsgálják a témát
  • hogyan tudnál náluk jobb tartalmat készíteni

Mi a különbség kulcsszó és keresési kifejezés között?

Miközben sokan szinonimaként használják a „kulcsszó” és „keresési kifejezés” szavakat a SEO-ban, érdemes tisztában lenni a kettő között a különbséggel, mivel befolyásolja az optimalizálási tevékenységünket.

Amikor egy kereső személy beír valamit a Google keresőmezőjébe, akkor egy keresőkifejezést használ. A keresőkifejezés tehát az a szöveg, amit egy keresés indításakor használnak az emberek. Ezzel szemben a kulcsszó, az a szó vagy mondat, melyekre egy keresési vagy SEO kampányt építünk. Olyan szövegek, melyekre a weboldaltulajdonos szeretne megjelenni a keresőben.

A legfontosabb különbség tehát a kettő között, hogy keresési kifejezéseket a felhasználók használnak, míg kulcsszavakat a SEO-sok, marketingesek, weboldaltulajdonosok. A felhasználók valójában semmit nem tudnak a kulcsszavaidról és nem is érdekli őket: válaszokat akarnak kapni a kérdéseikre.

A weboldaltulajdonosoknak ez alapján az lenne a céljuk ideális esetben, hogy tudják, mit ír be a célközönségük a Google keresőjébe, az miként viszonyul a tartalmaikhoz vagy a hirdetéseikhez.

És itt lép be a képbe megint a felhasználói szándék. Az emberek valamilyen tartalomra többféle módon kereshetnek rá. Eltérő szavakat használnak, változhat azok sorrendje (keresési kifejezések), a Google pedig igyekszik megérteni a mögöttük lévő keresési szándékot, hogy a megfelelő választ megtalálja számukra a weben. A sok különböző keresési kifejezés így gyakorlatilag egy kulcsszóhoz, illetve arra a kulcsszóra épített tartalomhoz vezetheti a felhasználókat.

Hogyan találd meg a számodra legértékesebb kulcsszavakat?

Az előbbiekből talán már kiderülhetett, hogy a legértékesebb kulcsszavak számodra a kereskedelmi és a tranzakcionális célú kulcsszavak lesznek, melyek halmazai gyakran átfedik egymást. Ezek azok a kifejezések, melyeket a felhasználó beír a keresőbe, amikor vásárolna vagy ennek érdekében informálódna. Ezeknél jelennek meg olyan kulcsszavak egy vagy több terméknév mellett, mint a „legjobb”, „olcsó”, „legolcsóbb”, „összehasonlítás”, „teszt”, „értékelés”, „ár”, illetve ezek különböző szinonimái, verziói.

De miért értékesebb egy kereskedelmi célú kulcsszó, mint egy nagy forgalmat hozó? Mert bár a nagy forgalom általában jó dolog, ugyanakkor a nagy forgalomra sokszor az jellemző, hogy rosszabb a vevők aránya. Ilyenkor érdemes változtatni a megközelítésen (hacsak nem az az egyetlen és fő célod, hogy nagy legyen a weboldalad forgalma), és inkább a kereskedelmi célú kulcsszavakat előnyben részesíteni.

Ugyanakkor a kereskedelmi és tranzakcionális célú kulcsszavak sem egyformán „erősek”. Két csoportra lehet őket bontani, az egyik a „vásároljon most” típusú kulcsszó, míg a másik a „termék” kulcsszó. A vásároljon most típusú kulcsszavak alapvetően tranzakcionális kulcsszavak. Ezek azt jelzik, hogy a felhasználó készen áll a vásárlásra, illetve a cselekvésre. Ilyenkor már a megvásárolni kívánt termék keresése zajlik, és olyan kulcsszavak jelennek meg, mint a „rendelés”, „vásárlás”, „ára”, „legolcsóbb”.

A termék kulcsszavak szintén jó konverziós arányokat hozó kulcsszavak, azonban itt még egy lépéssel hátrébb vannak a felhasználók. A márkanév-keresések, terméktípus-keresések, termékkategória-keresések tartoznak ide. Ugyanakkor szolgáltatások esetében is léteznek ilyenek, például a bérlés, az óradíj, a konzultáció, árajánlat, vagy maga a szolgáltatás, cég neve.

És hogy hogyan találd meg őket? A kereséshez használhatsz kifejezetten kulcsszókereső-szoftvereket, vagy a Google Ads kulcsszótervezőjét, a Google Analyticset vagy a Search Console-t. A következő fejezetben mutatunk egy konkrét megoldást is a keresésre.

Mik azok az elsődleges és másodlagos kulcsszavak?

Az elsődleges kulcsszavak azok a kifejezések, melyek a fő célpontjaid egy SEO-stratégiában. Ezek a kulcsszavak rendeződnek a fő témád köré, ezek mondják azt a keresőmotoroknak, hogy „erről szól a weboldalam”.

Ha kiválasztasz egy elsődleges kulcsszót, akkor az a tartalmad egyik építőeleme lesz. A figyelembe vételével optimalizálod a tartalmadat és határozod meg az altémákat. A cél pedig az, hogy egyrészt a meghatározott elsődleges kulcsszóra, másrészt a másodlagos kulcsszavakra is jó helyezést érj el egyetlen oldallal a találati oldalon.

A másodlagos kulcsszó egy elsődleges kulcsszóhoz kapcsolódó kifejezés, mely nem annyira önálló vagy népszerű, hogy érdemes legyen egy saját aloldalt szánni neki.

Normál esetben a weboldalad mindegyikének van egy vagy két elsődleges kulcsszava (közeli variációk), és kapcsolódik hozzájuk 4-10 másodlagos kulcsszó. Az elsődleges kulcsszó a legnépszerűbb vagy az általában használt kifejezés a témában.

A másodlagos kulcsszó olykor csak egy szinonimája, közeli variációja, altémája az elsődleges kulcsszónak, melyet, ha beírsz a keresőbe, akkor ugyanazt az eredményt kapod, mint az elsődleges kulcsszó beírásával. Ez a legbiztosabb módszer a másodlagos kulcsszavak meghatározására.

Ha beírod a keresőbe a másodlagos kulcsszót, és azt látod, hogy más a találati oldal, mint az elsődleges kulcsszóra, akkor érdemes lehet neki saját aloldalt készíteni, már persze, ha azt a forgalma is indokolja.

Ha viszont olyan másodlagos kulcsszónak készítesz önálló oldalt, melynél azonos a Google találati lista, mint a kapcsolódó elsődleges kulcsszavadnak, akkor megjelenik a kulcsszó kannibalizáció. Ilyenkor a saját oldalaid versenyeznek egymással egy kulcszóra. Miközben a Google a változatos találati oldalra törekszik. Így nem fog mindegyik megjelenni, tehát felesleges erőfeszítést teszel.

Mik azok a niche kulcsszavak? És hogyan találd meg őket? (FRISSÍTÉS, 2023.12.01.)

A niche kulcsszavak gondoskodnak arról, hogy a legjobb minőségű forgalmat tereljék a weboldaladra. Ezek olyan long tail kulcsszavak (speciális keresési kifejezések), melyek egy szűk területre irányulnak és egy kisebb, de értékes közönséget vonzanak.

Alapvetően különböznek a nagy forgalmú kulcsszavaktól, melyekre nagy a verseny, és ez azt is jelenti, hogy nehéz rájuk jó helyezést elérni, különösen egy kicsi vagy újonnan a piacra lépő cég számára. Nekik a niche kulcsszavak jelenthetnek használható alternatívát, hiszen ezekre mérsékelt a verseny, viszont relevánsak a megcélzott közönség számára, mely nagy eséllyel konvertálni is fog a weboldalon.

De hogyan találd meg ezeket a niche kulcsszavakat?

Először is határozd meg a célközönséged. Ehhez ismerned kell a demográfiai jellemzőiket. A weboldalad látogatóinak demográfiai jellemzőit megtalálod az analitikában a jelentések között. Ebbe beletartozik az érdeklődésük, a hely, a kor, a nem, a nyelv. De minél inkább sikerül leszűkíteni a célközönséged, annál eredményesebb lesz a kulcsszavad.

Ezután következik a piackutatás, melynek során további információkat gyűjtesz a célközönségedről. Ez segít abban, hogy megtudd: mit akarnak, mi a fontos számukra, és hogyan kapcsolódhatsz a világukhoz. Olyan kérdésekre kell választ adnod, hogy

  • mi érdekli őket?
  • milyen kérdéseket tesznek fel maguknak vásárlás előtt?
  • milyen trendek jellemzők az iparágra (ha B2B-ügyfelekről van szó)?

A kapott információkat felhasználhatod az üzleti lehetőségek meghatározására.

Vizsgáld meg a konkurenciát is. Mely cégek árulnak hasonló termékeket vagy szolgáltatásokat, mint Te? Melyek a hasonló méretű cégek? Ezek lesznek a közvetlen versenytársaid, akiket meg kell előznöd. Ha ugyanabban az iparágban működnek, de más embereket céloznak meg, akkor persze nem sokat fog segíteni az elemzésük, úgyhogy a célközönséget is vedd figyelembe.

Ha megvan a közvetlen versenytársak listája, akkor vizsgáld meg a tartalmi réseiket, azt, hogy milyen lehetőségeket hagynak ki, hol tudnál te jobbat alkotni.

Ezeket mind vedd figyelembe amikor első körben csak listába szeded a kulcsszóötleteidet. Ha ezek megvannak, utána előveheted a Kulcsszótervezőt, amit ugyan PPC-kampányokra használnak, de az organikus tartalmakhoz is nagy segítséget adhat ingyen. (Természetesen más kulcsszókereső-szoftvereket is használhatsz, de azokért jellemzően fizetni kell.)

A Kulcsszótervező használatánál kiindulhatsz a listádból, melynek kulcsszavai esetében látni fogod a kapcsolódó kulcsszavakat, a havi keresések számát, a verseny mértékét. Érdemes a kapott listát a keresési forgalom alapján sorrendbe állítani a kissebbtől a nagy felé. Ebből a listából aztán kiválogathatod azokat a niche kulcsszavakat, melyeket valóban használni tudsz.

A Kulcsszótervező mellett használhatod a Google automatikus kiegészítés funkcióját is a keresőben, mert megmutatja, hogy az emberek mire keresnek rá. Ehhez kezdd el beírni a kulcsszavaidat a listádról, a Google pedig fel fogja sorolni a kapcsolódó kifejezéseket. Minél hosszabb a keresési kifejezés, annál inkább niche kulcsszóról van szó, ugyanakkor nem mindegyik niche kulcsszó: ki kell válogatnod a megfelelőeket.

Emellett bevetheted a Search Console-t is, ahol olyan kulcsszavakat találhatsz, melyekre rákeresnek az emberek, és meg is találják a weboldaladat, annak ellenére, hogy nincs a kulcsszóra készített tartalmad.

Hogyan keress kulcsszavakat a Search Console (és a Google Analytics) segítségével?

A keresési kifejezésekkel az a gond, hogy rengeteg van belőlük, és mint a Google szokta mondani, mindig nagy számban jelennek meg újabbak, hiába tűnik végesnek a nyelv és a témák száma. Ezért válogatni kell közülük, és meg kell nézni, hogy mely keresési kifejezések lehetnek relevánsak számodra.

Első lépésként keresd meg a legjobban teljesítő oldalaidat a weboldaladon. Ezt megteheted például a GA4 esetében az Életciklus > Ügyfélszerzés > Forgalomszerzés résznél. Itt be kell állítanod egy összehasonlítást, ahol a dimenziót átállítod összes felhasználóról organikus felhasználóra.

Forgalomszerzés a GA4-ben

Ez úgy néz ki, hogy a „Belefoglalás”-nál kiválasztod az „Első felhasználóhoz tartozó forrás/médium”-ot, majd dimenziónál a „google / organic”-ot. Másodlagos dimenzióként kell beállítani a céloldalakat: a kék plusz jelre kattintva, válaszd ki a céloldalt.

Másodlagos dimenzió beállítása

A megjelenő táblázatban a konverziók száma lesz az érdekes (már ha be van állítva). Ebből tehát kiderül, hogy mely oldalak a leghatékonyabbak. Ezzel persze még nincsenek meg a kulcsszavak, ehhez elő kell venned a Search Console-t is, ahogy azt a következő fejezetben bemutatjuk.

Hogyan keress kulcsszavakat a Search Console-lal?

Ha a Google Analytics segítségével az előző fejezetben ismertetett módon megtaláltad a legjobban teljesítő oldalakat, akkor második lépésként nézd meg, hogy milyen keresőkifejezéseket használnak az emberek, akik kapcsolatba lépnek a weboldaladdal a kereső segítségével. A Google Search Console-ban a „Teljesítmény” menüpont az érdekes a számodra, ahol megadhatod a GA4 segítségével megkeresett, legjobban teljesítő oldalaid URL-jeit.

Ehhez kattints a „+ Új” gombra, majd válaszd ki a megjelenő listából a „Page” menüpontot. Itt be kell írni majd az adott weboldal URL-jét. Ezzel meg fogod kapni azokat a keresőkifejezéseket, melyeket a felhasználók beírtak, mielőtt a legjobban teljesítő oldalaidra megérkeztek volna.

Keresési kifejezések megkeresése a Search Console-ban

Mivel ezekre a kifejezésekre már megjelenik valamely oldalad, nem ez lesz érdekes számodra, hanem az, hogy vajon milyen egyéb, hasonló kifejezésekkel próbálkoznak az emberek.

Ehhez inkognitó módban kell körülnézned a Google-ben. Csak írd be az egyik keresési kifejezést, amit találtál, de ne kattints az enterre, hanem nézd meg, hogy milyen lehetőségeket sorol még fel a Google a keresőmező alatt az automatikus kiegészítés funkció révén.

Ha újabb betűket írsz be a kifejezés után vagy egy aláhúzásjelet is használsz a beírt kifejezés előtt vagy után (vagy benne), akkor újabb szavakkal bővített kifejezéseket ajánl a Google. Ha találsz jónak tűnő kifejezéseket, akkor látogasd meg a találati oldalukat, és vizsgáld meg, hogy milyen felhasználói szándékra adja ki azt a Google.

De mutatunk egyszerűbb módszereket is:

A gyakran megjelenő, de gyenge helyezést elérő kulcsszavak megtalálása

Kulcsszókutatásnál olyan kulcsszavakra is érdemes figyelni, melyekre ugyan már megjelensz, de nem a legjobb helyen a keresőben, viszont a Search Console azt mutatja, hogy ezekre gyakran felbukkan valamely oldalad a találati oldalakon. De mivel nem szerepelnek túl jó helyen, így az átkattintási arányuk sem magas. Ezen viszont lehet javítani jobb tartalommal.

Érdemes tehát az ilyen kulcsszavakat a GSC-ben leszűrni, és optimalizálni a megjelenő oldalakon lévő tartalmakat. Ehhez annyit kell tenned, hogy a „Keresési találatok”, illetve „Lekérdezések” listázásánál a „Megjelenések” alapján állítod sorrendbe a találatokat. Fogsz találni közöttük olyat, amelyiknek van jócskán megjelenése, de kattintás alig érkezik rá.

Ha egy kulcsszóra rákattintasz, utána meg tudod nézni, hogy melyik oldal jelenik meg rá. Ezt az oldalt lehet érdemes optimalizálni: a kulcsszót figyelembe véve átalakítani, frissíteni, kibővíteni, módosítani a címén és a meta leíráson, hogy jobb helyre kerüljön a találati oldalon és több kattintást kapjon.

Az elsődleges kulcsszó megtalálása egy-egy oldalhoz

Érdemes egyébként ezt az egészet megfordítani, tehát az oldalakat listázni URL-ekkel, és a megjelenések szerint sorba állítani őket. Ha kiválasztasz egy oldalt az URL és az adatok alapján, melyet lehet optimalizálni, akkor kattints rá, és nézd meg, hogy milyen lekérdezésekre jelenik meg.

Ennek segítségével látni fogod, hogy melyek azok a kulcsszavak, melyekre gyakran megjelenik. A legjobban teljesítő lehet az elsődleges kulcsszava az adott oldalnak, melyre aztán érdemes az on-page SEO esetében figyelni.

Hogyan keress kulcsszavakat a Google automatikus kiegészítés funkciójával?

A Google kereső automatikus kiegészítés funkciója egy hasznos eszköz a keresőoptimalizálásban, kulcsszavak, témák megtalálásához. Ha kulcsszókutatásról van szó, érdemes az automatikus kiegészítés előrejelzéseit az elsők között megvizsgálni.

Mi az az automatikus kiegészítés?

Amikor elkezdesz a Google keresőbe beírni egy szót – elegendő akár egy-két betűt – egyből megjelennek a keresési javaslatok egy listában. Ez az automatikus kiegészítés funkció. A Google meghatározása szerint: „Az automatikus kiegészítés a Google Kereső egyik funkciója, amely felgyorsítja a begépelni kezdett keresések kiegészítését. „

Használják nem csak keresőoptimalizálási szakemberek, de marketingesek, ezen belül pedig tartalomkészítők vagy közösségi média csatornák kezelői is. Segít ugyanis a kulcsszó-központú, felhasználói szándék felismerést célzó feladatokban, hiszen megmutathatja, hogy az emberek milyen kérdéseket tesznek fel egy-egy témával kapcsolatban.

Természetesen azzal is gyakran találkozni, hogy egészen furcsa dobál fel az automatikus kiegészítés, mely olykor csak nevetséges, máskor viszont kifejezetten sértő is lehet.

Mindenesetre az emberek szeretik használni, mert rendkívül sok időt meg tud spórolni számukra a kereséseknél. A Google becslése szerint 200 évnyi gépelést takarít meg az embereknek naponta, és átlagosan mintegy 25 százalékkal csökkenti a gépelés mennyiségét.

Az automatikus kiegészítés célja tehát a gépeléssel töltött idő mérséklése azáltal, hogy a Google megpróbálja előre jelezni, mit akarhat beírni a felhasználó a keresőmezőbe. És habár már 2004-ben megjelent asztali gépes felületekre, igazán hasznossá akkor vált, amikor elterjedtek az okostelefonok, melyeken jóval nagyobb kihívás szövegeket bevinni.

Ugyanakkor a SEO-sok vagy a marketingesek nem elsősorban emiatt szeretik, hanem azért, mert tartalmi és kulcsszóötleteket adhat neki, segít őket a felhasználói szándék megismerésében és más adatalapú feladatoknál.

Hogyan működik az automatikus kiegészítés funkció?

Az automatikus kiegészítés funkciót egy volt Google-dolgozó, Kevin Gibbs hozta létre 2004-ben, majd 2008-ban vált alapértelmezett funkcióvá (addig csak opcionális volt), és eredetileg Google javaslatoknak nevezte el egy másik korábbi Google-alkalmazott, Marissa Mayer. A Google aztán elmozdult ettől az elnevezéstől, miután egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy nem mindig a legokosabb, legalaposabb, legmegfelelőbb előrejelzéseket képes adni. A Google szerint ezért nem is javaslatokról van szó, hanem előrejelzésekről.

A célja, hogy segítsen az embereknek befejezni egy-egy keresési kifejezést, melyet be szeretnének írni a keresőmezőbe. De nem javasol semmit a kereső személy számára úgy, ahogy a „Jó napom van” funkció teszi. Előre jelez kifejezéseket a gyakori keresések alapján, amibe beletartozik az is, hogy végignézi a felkapott kereséseket, melyek relevánsak lehetnek.

Utóbbi azt jelenti, hogy az automatikus kiegészítés gyorsan frissül és igazodik az új keresési trendekhez vagy hírekhez.

A keresési javaslatok az adatokat a sokmillió Google-keresésből nyeri: figyelembe veszi nem csak az eredményeket, hanem a találati oldalakon található oldalak tartalmát is. Emellett információkat szerez többek között a keresési előzményekből és a böngészés helyéből is.

Persze arra is igyekeznek figyelni, hogy az előrejelzések között ne legyenek nem megfelelő vagy sértő elemek. Ennek érdekében automatikus és kézi eltávolításokat is alkalmaz a Google. Ugyanakkor a megjelenített listába bekerülnek a tudáspanel-javaslatok is, különösen mobilon.

Mire használhatod az automatikus kiegészítést?

Kulcsszókutatás

A kulcsszókutatás minden SEO-stratégia kiindulópontja, már a kezdetektől. És miközben már lehet, hogy nem is kifejezetten kulcsszavakat célzunk meg a weboldalainkkal, a kulcsszavak és a kapcsolódó ötletek továbbra is fontos részét képezik a keresőmarketingnek. Segítségével meghatározhatjuk, milyen tartalmakat érdemes egy weboldalnak előállítani, rámutat az oldal erősségeire és gyengeségeire, és meghatározhatók a tartalmi rések.

Persze az automatikus kiegészítés nem fogja a teljes kulcsszókutatást elvégezni, ugyanakkor egy jó kiindulópont lehet az induláshoz. Használatával – más Google-eszközök, mint például a kulcsszókereső mellett – sok jó ötletet kaphatunk. Az egyik nagy erőssége, hogy képes az olyan long tail kifejezéseket megtalálni, melyekre gyakran rákeresnek az emberek. A long tail kulcsszavak pedig rendkívül hasznosak, amikor tartalmi réseket kell kitölteni, illetve számtalan jó javaslatot kínálhat témákra, melyekből blogposztokat készíthetsz.

Amire mindig figyelj, hogy kulcsszókutatásnál ne legyél bejelentkezve a Google-fiókodba, mivel így személyre szabott találatokat kapnál. A legegyszerűbb inkognitó módban használni a böngészőt, ahogy sok más SEO-feladatnál is.

Felhasználói szándék meghatározása

A felhasználói szándék megismerése rendkívül fontos, mivel ez határozza meg, hogy mi legyen egy kulcsszóra optimalizált oldal célja, üzenete, milyen legyen a kialakítása. Az oldalak ugyanis akkor teljesítenek a legjobban, amikor teljes egészében kielégítik a felhasználói szándékot.

Az automatikus kiegészítés segítségével jobban megértheted a felhasználói szándékot, ehhez azonban sok munkára lesz szükséged, ugyanis meg kell látogatni a feldobott oldalakat, melyek az egyes előrejelzésekhez kapcsolódnak. Emellett az is meghatározható így, hogy milyen mennyiségű tartalom kapcsolódik egy bizonyos szándékhoz, illetve melyik kifejezésnek és szándéknak érdemes nagyobb prioritást adni.

Az online hírneved kezelése

Amikor egy felhasználó rákeres a céged vagy márkád nevére a Google-ben, akkor az első dolog, amit látni fog, az az automatikus kiegészítés listája, nem pedig a találati oldal. Ha az itt sorakozó előrejelzések valamiképpen negatív érzetet keltenek a felhasználóban, vagy akár csak egy olyan van közöttük, ami zavaró lehet számára, akkor annak hatása lehet a cégedre. Még ha az emberek tudják is, hogy a várható kifejezések néha hibásak, akkor is tudat alatt hat rájuk egy-egy szó.

Tehát, ha mondjuk van egy webáruházad, aminek a nevét beírva a várható találatok között például olyan kiegészítés jelenik meg, hogy „fogyasztói panaszok”, akkor az kedvét szegheti néhány felhasználónak. A Google egyébként lehetővé teszi, hogy egy űrlap kitöltésével bejelents valamely várható kifejezést, ugyanakkor ez csak arra vonatkozik, ha a kifejezés megsérti a Google keresésre vonatkozó irányelveit. A bejelentést ugyanakkor minden keresésnél is megteheted:

Kifogásolható tartalom bejelentése a várható kifejezéseknél

Tartalomkészítés, témaötletek gyűjtése

A várható kifejezések sokat segíthetnek abban is, ha szeretnél valamilyen tartalmat készíteni. Ilyen lehet például egy GYIK, mivel egy-egy témához kapcsolódóan könnyen találhatsz felmerülő kérdéseket, melyeket aztán az oldaladon megválaszolhatsz. Ugyanakkor segít abban is, hogy kapcsolódó témákat találj.

Az automatikus kiegészítés tehát hasznos lehet mindenki számára, aki tartalommal foglalkozik. Azonban nem helyettesíti a gondolkodást, mert nem ad kész válaszokat ad, csak ötleteket, kiindulópontokat. Ezek esetében neked kell meghatározni, hogy melyiket érdemes használni, melyik irányba érdemes tovább kutatni.

Hogyan alakítsd ki a kulcsszó-térképed és kerüld el a kulcsszó-kannibalizációt?

Ha már megtaláltad a megfelelő kulcsszavaidat, akkor nem mindegy, hogy ezeket miként alkalmazod a weboldaladon. Ez ugyanis nem olyan egyszerű: figyelni kell arra, hogy elkerüld az úgynevezett kulcsszó-kannibalizációt, vagyis azt, hogy több oldalad is azonos kulcsszavakra versenyezzen a jobb helyezésért. Ezért pontosan meg kell határozni azt, hogy mely kulcsszavad hová kerül majd a webhelyeden belül, azaz létre kell hozni egy kulcsszó-térképet.

Ez a kulcsszavak elrendezésének, elhelyezésének folyamata, ahol egyes oldalakat bizonyos kulcsszavakhoz vagy témákhoz rendelsz, majd ezeket csoportokba szervezed, kialakítod a webhelyed tartalmi struktúráját, mely optimális lesz SEO szempontból.

Egy kulcsszócsoport úgy áll össze, hogy tartalmazza a fő kulcsszót, valamint ennek különböző variációit, melyek támogatják ezt a fő kulcsszót.

Ez az átgondold elrendezés azért előnyös, mivel segíti a Google-t abban, hogy megértse, melyek a legfontosabb kulcsszavaid, témáid, illetve lássa, hogy bizonyos keresési kifejezésekre melyek a releváns oldalaid. De abban is segít, hogy átgondoltabb legyen a tartalomkészítés és a felhasználók is jobban megértsék az oldalad. Ráadásul a belső linkelés rendszerét is megalapozza.

Hogyan rendezd el a kulcsszavaid?

  • Először természetesen megkeresed a felhasználói szándék figyelembevételével a releváns kulcsszavaidat.
  • Ezután csoportosítod őket a szerint, hogy melyek válaszolhatnak azonos felhasználói kérdésre.
  • Minden csoport esetében válaszd ki a fő kulcsszót, ez meg is határozza az oldalak struktúráját.
  • Ezután hozd létre a kulcsszó-térképet a már felvázolt hierarchia alapján, egymás alá és mellé rendelve a kulcsszavakat.
  • Itt ki fog rajzolódni, hogy milyen belső linkelések lehetnek logikusak. Ha már vannak meglévő oldalaid, akkor látni fogod, hogy mi hiányzik, mi az, ami nem releváns, és melyek ugyanazok, melyek ugyanarra a keresési kifejezésre versenyeznek.
  • A kulcsszó-térképet érdemes rendszeresen, legalább évente átnézni és frissíteni, illetve hozzáigazítani a weboldaladon megjelent tartalmakat.

Ami a kulcsszó-térkép elkészítésénél leginkább nehézséget okozhat, hogy el kell dönteni egy-egy kulcsszó esetében, hogy azok inkább egy oldalon vagy külön oldalakon szerepeljenek. Ezt úgy tudod megállapítani, hogy egyszerűen rákeresel a különböző kulcsszavakra. Ha egyes kulcsszavaknál azonos vagy nagyon hasonló találati oldalt kapsz, akkor azoknál a kulcsszavaknál nem indokolt a külön oldalra helyezés. Ha viszont eltérő találati oldalakkal találkozol, ráadásul a konkurencia is külön oldalakat optimalizál az érintett kulcsszavakra, akkor ott neked is külön oldalakat kell létrehoznod.

Mi az a kulcsszósűrűség? Mi a gond a kulcsszóhalmozással?

A kulcsszósűrűség a kulcsszavad gyakorisága egy weboldalon az ott megjelenő szavak számához viszonyítva. Ebből következően százalékos arányban fejezhető ki: a kulcsszószámot elosztjuk a szavak számával és megszorozzuk százzal.

Arról, hogy a kulcsszósűrűség rangsorolási tényező-e a rangsorolási tényezőkről szóló anyagunkban írtunk bővebben. A lényeg azonban az, hogy már nem az, ennek ellenére még sok helyen felbukkan, így például SEO-szoftverekben. Pedig azt elég régóta lehet tudni, hogy a keresőmotorok már nem úgy működnek, hogy egy bizonyos szó előfordulásának gyakoriságát vizsgálják valamely weboldalon, ugyanis ez egy rendkívül könnyen manipulálható adat lenne.

A másik fontos kérdés a kulcsszavak mennyiségével kapcsolatban az úgynevezett kulcsszóhalmozás. Tehát mi számít kulcsszóhalmozásnak, akad-e olyan aránya a kulcsszavaknak egy oldalon, amit emiatt büntet a Google?

Mit mond a Google a kulcsszóhalmozásról?

A spam irányelvekkel kapcsolatos dokumentáció szerint a Google-nek van egy világos meghatározása arra, hogy mi is az a kulcsszóhalmozás. E szerint olyan gyakorlatról van szó, melyben egy weboldalt teleraknak bizonyos szavakkal vagy számokkal, annak érdekében, hogy manipulálják a rangsorolást. Ezek a kulcsszavak gyakran csoportban vagy listában jelennek meg, teljesen természetellenes módon, mindenféle kontextus nélkül. Erre példaként telefonszámok, városok, régiók listáját említi a Google, valamint olyan szövegeket, melyekben valamely szót vagy kifejezést természetellenesen ismételgetnek.

Ugyanakkor Danny Sullivan, a Google szakemberének magyarázata szerint az a definíció nem egyszerűen arról szól, hogy hányszor ismételnek meg egy szót egy oldalon, hanem elsősorban arról, hogy mennyire jól olvasható a szöveg. Mint írja, a kulcsszóhalmozás spamnek számít, és arról van szó, amikor egy kifejezést értelmetlenül ismételnek újra meg újra. Azt is megjegyezte, hogy felesleges aggódniuk a weboldaltulajdonosoknak amiatt, hogy ha többször használnak egy kifejezést az oldalukon, akkor beleesnek a kulcsszóhalmozás hibájába. Ez nem így működik – tette hozzá.

Azt is kifejtette, hogy elsősorban akkor van probléma, amikor egy szöveg nem hasznos. Vagyis itt arról van szó hogy ilyenkor a szöveg csak a kulcsszavak használata miatt létezik, jelentősége, értelme nem nagyon van a mondatoknak. Sullivan szerint az emberek általában normálisan nem így írnak szöveget. A kulcsszóhalmozás akkor keletkezik, amikor valaki úgy gondolja, hogy mindenképpen sulykolnia kell egy kifejezést, hogy a Google valóban megértse, miről szól az oldal.

Sullivan szerint azonban a Google-nek erre nincs szüksége, mert már vannak annyira kifinomultak a rendszereik, hogy képesek elemezni a nyelvet és megérteni a jelentést. Ezért elegendő, ha valaki úgy ír egy témáról, ahogy normálisan írna.

Fontos tehát figyelembe venni, hogy a kulcsszóhalmozás még mindig sérti a Google irányelveit, mivel a Google a rangsorolás manipulálására irányuló tevékenységnek tekinti. Vagyis a kulcsszavak halmozásával nagyobb eséllyel okozhatsz inkább kárt magadnak, ugyanis hasznot nem fog hozni. A legrosszabb esetben nem egyszerűen romlik a kulcsszavak halmozása miatt olvashatatlanná váló szöveg helyezése a találati oldalakon, hanem el is tűnik, mivel befejezi az indexelését a Google.

Ma már a keresőmotorok kifinomultabbak, mint annak idején, amikor a kulcsszósűrűség, mint fogalom, elterjedt a SEO-ban. Ma már megértik a weboldal tartalmát a kulcsszavak nélkül is, tehát abban az esetben is felbukkanhat a találati oldalon egy weboldal egy bizonyos kulcsszóra, mint keresési kifejezésre, ha az oldal azt egyáltalán nem tartalmazza.

A kulcsszónál tehát fontosabbá vált a keresési szándék és a kontextus a rangsorolásnál. Ennek fényében tehát igazából nem kell erőlködni nagyon, hogy hányszor használod a szövegedben az oldal kulcsszavát.

Ugyanakkor vannak olyan kiemelt helyek a weboldalon, ahol azért érdemes a kulcsszót elhelyezni. Ilyen

  • a meta címsor
  • a meta leírás
  • a H1, esetleg H2 címsor
  • az URL
  • a szövegtörzs első 100-150 szava között

Ezek mind segítenek a felhasználóknak abban, hogy lássák, releváns szöveggel van dolguk, érdemes azt elolvasni. Azt viszont, hogy a szövegedben hányszor szerepel a kulcsszó, nem kell számolgatni. Normális esetben néhányszor úgyis megjelenik, ahogy a szinonimák és a kapcsolódó kifejezések is, így a Google érteni fogja az oldal témáját.

A sokszor használt kulcsszó viszont nem fog jobb helyezést eredményezni, ahogy olyan sem létezik, hogy ideális kulcsszóarány.

Mi lehet az oka, ha egy kulcsszavadra hirtelen visszaesik a forgalom? És mit tehetsz ilyenkor?

Néha előfordul az, hogy egy bizonyos kulcsszóra hirtelen eltűnik az a weboldalad a találati listáról, ahol sokáig jó helyen szerepelt. Mindez annak ellenére következik be, hogy továbbra is indexeli a Google. Habár ez nem túl gyakori eset, elég kellemetlen a weboldaltulajdonosok számára.

Gary Illyes, a Google szakembere szerint is nagyon ritka, amikor egy bizonyos kulcsszóra egy adott weboldal teljesen eltűnik a találati oldalról. Ilyenkor azt kell megállapítani első körben, hogy csak valami egyedi, kivételes esetről van szó, vagy pedig egy lefelé irányuló trend alakul ki a weboldaladdal kapcsolatban.

Legelőször persze azt kell megvizsgálni, hogy mások látják-e a weboldalad a találati oldalon (más személyek a lokációjuk és a keresési előzmények miatt más találati oldalt látnak), esetleg azt, hogy a rank checker alkalmazások mit állapítanak meg a kulcsszóval és az oldallal kapcsolatban. Ha folyamatosan figyelteted velük az adott kulcsszót, akkor egyszerűbb a dolgod, mert pontosan látod, hogy mikor és mekkora esés következett be. Érdemes lehet VPN-szolgáltatás segítségével különböző lokációkból is ránézni a találati oldalra, ha ez releváns lehet a weboldalad szempontjából.

Mindenesetre, ha azt látod a tesztkereséseknél is, hogy tényleg nem jelenik meg a weboldalad a találati oldalakon, akkor komoly a probléma. Illyes tanácsa szerint ilyenkor át kell gondolni, hogy abban az időszakban, amikor visszaesett az oldal, bekövetkezett-e valami változás az oldalnál, történt-e valami, ami visszaesést okozhatott.

Olyasmikre kell gondolni, mint

  • a belső linkstruktúra megváltoztatása, vagy
  • a weboldal felépítésének megváltoztatása, esetleg
  • linkek szerzése vagy
  • linkeltávolítás.

Ezek mindegyike hatással lehet a rangsorolásra, így ezeket a tényezőket mindenképpen figyelembe kell venni.

Természetesen Illyes felvetései mellett egy weboldal visszaesését okozhatja a

  • nagyobb verseny: a konkurencia nőtt vagy erősödött, így túlszárnyalnak a találati oldalakon
  • technikai problémák: feltérképezési, indexelési hibák eredményezhetik az eltűnést, aminek oka lehet a robots.txt fájl, az oldaltérkép, a weboldal-struktúra, a törött linkek, duplikált tartalom vagy a lassú betöltési idő.
  • linkprofil-változás: a linkek számának csökkenése vagy növekedése jelentős mértékben befolyásolja egy weboldal helyezését. Itt is sok minden okozhat problémát, akár a gyenge linkek megjelenése, akár egy kézi művelet a Google részéről, vagy csak az eddigi jó minőségű linkek elveszítése.

Címkék:

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.

Széchenyi 2020