Milyen a jó onboarding egy alkalmazásnál? (Frissítve, 2023.04.19.)

Amikor egy felhasználó először találkozik egy mobil- vagy webes alkalmazással, akkor lehet, hogy be kell vezetni annak használatába, meg kell ismertetni vele az egyes funkciókat. Ez az onboarding. De mitől lesz jó az onboarding folyamata? (Frissítés, 2023.04.19. – Egy új fejezettel bővítettünk: Milyen ne legyen az onboarding?)

Habár az onboarding kifejezés már jó ideje elterjed a webdesignban és a mobilalkalmazások tervezésénél is, az eredete a HR-hez köthető, ahol a munkatársak betanításának komplex folyamatát fejezték ki vele. Nagyjából ezt jelenti a webes és mobilalkalmazásoknál is: megismertetni a felhasználót az applikációval. Ha jól sikerül az onboarding, akkor az növeli az esélyét annak, hogy egy új felhasználó rendszeres használóvá válik.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mikor van szükség onboarding folyamatra egy alkalmazásnál. Mennyire kell komplexnek vagy ismeretlennek lennie az appnak, hogy egyáltalán foglalkozzanak vele a tervezők? Nagyon sok alkalmazás van, melyet már tudnak használni az emberek, mert hasonlóval találkoztak korábban. A legtöbb alkalmazás egyébként ilyen, így nem igényel használati utasítást.

Ugyanakkor akad néhány eset, amikor meg kell fontolni az onboarding kialakítását:

• ha az alkalmazásodban nem szabványos interakciókkal találkozik a felhasználó
• ha bonyolult alkalmazás, melynek használatát tanulni kell
• ha az alkalmazás épp egy nagy redesignon esett át

Ha nem tudod eldönteni, szükség van-e az appodnál onboardingra, akkor teszteld, hogy az új felhasználók könnyen tudják-e használni a legfontosabb funkciókat, vagy segítségre szorulnak.

Milyen onboarding megoldások közül válogathatsz?

Áttekintés

Az áttekintés talán a legnépszerűbb megoldás egy app bemutatására az új felhasználóknak. Sokféle formában megjelenhet, de a leggyakoribb a többlapos, oldalra csúsztatásos megoldás. Ilyenkor a lapok alján megjelenő pontok mutatják, hogy hány lapos a folyamat, és hogy hol tartasz benne.

Habár minden második alkalmazás ezt a megoldást használja, inkább csak egyszerűnek mondható, nem feltétlenül a leghatékonyabbnak. Ugyanis úgy ad át információt, hogy nem kell használnia a felhasználónak az applikációt. Nem alakul ki tehát interakció a termékkel, egyszerűen csak áttekinti a felhasználó a funkciókat és a lehetőségeket.

Ez egyrészt azért gond, mert a lapok olykor túl sok információt próbálnak egyszerre átadni a felhasználónak, aki ezeket nem tudja fejben tartani, annál is inkább mivel ezek az információk nincsenek kontextusba helyezve.

A megoldás tehát leginkább akkor működik, ha csak kevés információt kell átadnod, tehát nincs túl sok lap: érdemes legfeljebb 3 lapot használni. Emellett az animációk alkalmazása is javítja a használhatóságot. Sokan lesznek azonban olyanok is, akik nem kíváncsiak a bemutatóra, így egy „kihagyom” gombra mindenképpen szükség van a felületen.

Interaktív bemutató

Az interaktív bemutatónál már kontextusba helyezzük az interakciókat a statikus utasítások helyett. Ezekre jellemző, hogy az oktatóanyag csak akkor indul el, amikor a felhasználó elér egy bizonyos pontra az alkalmazás használatában. Ez a megoldás azt használja ki, hogy az emberek úgy tanulnak meg egy dolgot a legkönnyebben, ha csinálják. Ennél a megoldásnál hagyni kell, hogy az új felhasználók maguk fejezzék be az egyes feladatokat, melyeknek hasonlítaniuk kell az applikációban megjelenő valódi feladatokhoz.

Vizuális jelzések

A vizuális jelzések segítik a felhasználót, hogy jobban megértse az interakciós lehetőségeket. Hasonló az interaktív bemutatóhoz, azonban a valós felületen mutatja be egyesével a funkciókat felugrókban vagy layeren elhelyezett információkkal. Ez különösen akkor működik jól, amikor az alkalmazásban sok az interaktív elem vagy egyedi navigációt használ.

A vizuális jelzéseket érdemes egyesével megjeleníteni az új felhasználóknak, nem egyszerre. Emellett itt sem szabad túl sok információt rázúdítani, mert el fogja felejteni azok jelentős részét. A legjobb, ha csak akkor jelenítünk meg egy adott funkcióra vonatkozó információt, amikor épp ott tart a felhasználó, mert így kontextusba kerül.

Üres állapot

Ha egy felhasználó elkezd használni egy appot, akkor alkalmazás-típustól függően lehetnek benne olyan részek, ahová még nem vitt fel tartalmat, így az üres. Ezt nevezzük üres állapotnak. Ha az üres állapot semmilyen információval nem szolgál a felhasználónak, akkor az gyakorlatilag zsákutca a számára.

Az üres állapotnak tehát információt kell átadni a használatára vonatkozóan, vagyis nem szabad üresen hagyni. Ha üres, akkor nehezebben érti meg a felhasználó, hogy a felület miként működik. A megoldás lehet az, hogy az üres állapotú részen egyszerűen megmondjuk a felhasználónak, hogy mit tud tenni, vagy pedig megmutatjuk, hogy miként fog kinézni az adott felület, ha már tartalom kerül bele, és leírjuk neki, hogy ezt hogy érheti el.

Személyre szabás

Néhány app esetében meg kell adniuk a felhasználóknak bizonyos adatokat magukról, hogy megjelenjenek rajta a személyre szabott funkciók. Ilyen lehet például, amikor az app üzenetet akar küldeni a felhasználónak, ha mondjuk a barátai a közelben találhatók. Ehhez tehát meg kell adni egy címet, amihez engedélyt kell kérni a felhasználótól, illetve elmagyarázni neki, hogy miért kéred. Természetesen arra is lehetőséget kell számára nyújtani, hogy ne adja meg az engedélyt, ami persze azzal jár, hogy nem tudja használni az appot, vagy legalábbis annak valamely funkcióját.

Néhány tipp a jó onboarding folyamat kialakításához

Mivel az onboarding az első dolog, amivel az új felhasználók találkoznak jó pár webes vagy mobilos alkalmazásnál, azért kritikus fontosságú a megtartásukhoz annak kialakítása. Sőt, ez az egyetlen olyan része az alkalmazásodnak, mellyel a felhasználók 100 százaléka találkozni fog. Kérdés, hogy hányan maradnak. Egy jól megtervezett onboarding nem csak megkönnyíti a felhasználó számára az app használatát, hanem gondoskodik arról, hogy pozitív kapcsolat alakuljon ki vele. De mi kell a jó onboardinghoz?

Legyen minél rövidebb

Ne próbáld meg a lehető legtöbb információt belezsúfolni az onboarding folyamatba! Csak a legfontosabb információkat tedd bele, melyeknél a felhasználók átélhetik az úgynevezett „aha-élményt”, és közvetlenül segít nekik megoldani azt a problémájukat, amely miatt az appodat használni akarják. Az alkalmazásod többi részét pedig majd akkor fogják felfedezni, ha már használják.

Ne kérj, amíg nem adtál!

Amíg nem kínáltál semmilyen értéket a felhasználó számára, addig ne kérj tőle semmit! Tehát például ne kérj engedély arra, hogy üzeneteket küldj számára vagy. Először mutasd meg neki, hogy mire tudja használni az appodat, utána kezdj csak bele az engedélykérésekbe.

Személyre szabottság

Ha az alkalmazásod többféle típusú felhasználót is kiszolgál, akkor szegmentáld őket és próbálj meg minden típusnak egyéni onboarding folyamatot nyújtani. Persze ezzel már csak akkor érdemes foglalkoznod, ha egyébként tökéletessé tudtad csiszolni az ideális ügyfeled számára.

„Kihagyom” opció

Tedd lehetővé a felhasználók számára, hogy segítség nélkül is felfedezhessék az alkalmazásodat, vagyis kínálj nekik egy „kihagyom” opciót az onboarding elején.

Mutasd az előrehaladást a folyamatban!

Az emberek türelmetlenek lesznek, ha nem látják, hogy mennyi ideig fog tartani az onboarding. Ha mutatod nekik, hogy hol járnak a folyamatban, az benntartja őket az alkalmazásban.

Ösztönözd őket a továbblépésre!

Ha a terméked több „aha-élményt” is kínál, akkor ösztönözd az embereket, hogy ezek mindegyikét felfedezzék az onboarding során azáltal, hogy végigmennek a folyamaton.

Használj alapértelemzett beállításokat!

Ha az alkalmazásodhoz szükséges egy induló beállítás, akkor az akadály lehet az emberek számára. Könnyítsd meg nekik a beállítást azzal, hogy az adatok alapján alapértelmezett beállításokat határozol meg, így nincs ezzel dolguk.

Onboarding a régi felhasználóknak

Az onboarding nem csak az új felhasználóknak szólhat. Ha új funkciókkal bővítesz, akkor a meglévő felhasználóknak ezeket mindig mutasd be, így informálva őket a változásokról. Számukra persze nem kell a teljes onboarding folyamatot újra lejátszani, csak a változásokkal kapcsolatos információkra van szükségük.

Világos magyarázatok

Az onboarding az első lehetőség, amikor a felhasználóidat edukálhatod az alkalmazásoddal kapcsolatban. Ezért győződj meg arról, hogy világos és érthető a magyarázatod a használatra vonatkozóan. Használj egyszerű mondatokat, grafikákat, animációkat, hogy könnyebben megértsék a működését!

Tesztelj!

Mint minden mást a web- és appdesignnál, az onboarding folyamatot is tesztelni kell. A későbbi javítások érdekében pedig folyamatosan figyelni kell az adatokat és visszajelzéseket, melyek alapján megteheted a szükséges változásokat. Ez biztosítja azt, hogy az onboarding folyamat mindig összhangban legyen a felhasználói várakozásokkal és igényekkel.

Milyen ne legyen az onboarding? (FRISSÍTÉS, 2023.04.19.)

Az onboarding sok alkalmazásban olyan rosszul sikerül, annyira semmitmondó, idegesítő és unalmas, hogy jobb lenne, ha egyáltalán nem is lenne. Ahhoz, hogy hasznos legyen az onboarding

• informatívnak
• könnyen érthetőnek
• jól időzítettnek
• aktivitásra késztetőnek
• jól használhatónak

kellene lennie. Ez azonban nem mindig sikerül, bár ezt az alkalmazás készítője nem feltétlenül tudja. Akad azonban néhány olyan tipikus eset, amikor biztosan el van rontva az onboarding:

• Egész kijelzőt elfoglaló onboarding: ezzel akkor van gond, ha az onboarding nem elég informatív, semmi újat nem mond, rosszul lehet használni, nincs jól megtervezve és az emberek ezért inkább kilépnének belőle, de nem tudnak.
• Felugró ablakos onboarding: a kijelző közepén váratlanul megjelenő, felugró ablakba helyezett onboarding gyakran megakasztja a felhasználót a feladata végrehajtása közben, ami rettentő idegesítő. Ráadásul mivel a felugrókat általában így kapjuk, az emberek automatikusan kapcsolják is le, így nem sok értelme van.
• Lépésről-lépésre onboarding: ezt ott lehet elrontani, ha a felhasználók a lépések során túl sok információt kapnak, túl sok lépésből áll az onboarding folyamat, ráadásul unalmas. A problémát súlyosbítja, ha az információkat nem is képesek feldolgozni, megérteni, mert a felületet teljes egészében még nem is látták, így nem értik az egész alkalmazás logikáját, nem látják át a célját.

Azt is érdemes megnézni, hogy általában mikor kerül sor hibás, rosszul tervezett onboarding kialakítására. Egyrészt akkor szoktak problémák lenni, ha valakinek az alkalmazás készítésének befejezése előtt támad az az ötlete, hogy hozzácsapjon még gyorsan egy onboardingot. Ez jellemzően azért gond, mert általában pont a fejlesztés végén elég nagy a kapkodás, és ha ilyenkor még egy onboardinggal is bővítjük az elvégzendő feladatok sorát, akkor garantált, hogy nem jut elegendő idő a tervezésre és elkészítésre. Ilyenkor néhány elnagyolt feltételezés alapján készül el a folyamat, ami aztán inkább csak hátráltatja majd a felhasználót, mintsem segíti.

Másrészt, akkor is gondok vannak az onboardinggal, ha az alkalmazás rossz designját próbáljuk meg vele kompenzálni. Mert rosszul van megtervezve az alkalmazás, és ezért segítségül hívunk egy onboardingot, hogy azzal magyarázzuk el, mi és hogyan működik. Nyilván ilyenkor újra kellene tervezni az alkalmazást, hiszen egy onboarding nem fogja igazán javítani a felhasználói élményt.

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.