Milyen legyen egy hatékony űrlap? És hogyan optimalizáld mobilra?

Webdesign a Websharknál
Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

Egy űrlap kitöltése sokszor riasztó az emberek számára: fárasztó a sok gépelés, és nem akarunk személyes információkat sem kiadni magunkról. Viszont egy űrlapnak nem muszáj ijesztőnek lenni. Adunk néhány tanácsot arra vonatkozóan, hogy miként tehetjük őket barátságosabbá. De azt is eláruljuk, hogy ez nem csak a hosszúságukon múlik, és egyéb trükköket is bevethetünk.

Minden kitöltetlen űrlap egy elveszett vevő, ami kevesebb bevételt jelent számodra. Egy kutatás szerint egy weboldal látogatóinak kevesebb, mint 50 százaléka áll csak neki kitölteni a weboldalon található űrlapokat. Ennél jóval kevesebben vannak azok, akik végül be is fejezik a kitöltését. Miközben az űrlapok kitöltési aránya a 15 százalékot sem éri el, akad olyan webes megoldás is, ahol az arány jellemzően 75 százalék felett jár. Ennek oka a designban keresendő.

Miből áll össze egy űrlap?

Természetesen egy űrlap formáját annak szándéka határozza meg, hogy milyen információkra van szükség az adott weboldalon. Ugyanakkor vannak olyan alapvető elemei, melyek általában közösek és ismerősek mindenki számára.

  1. A kategória vagy szakasz jelzése, mely megmutatja a felhasználó számára az űrlap, vagy az űrlap adott részének célját. Utóbbit például akkor, ha csoportosítod az adatokat az űrlapodon a jobb érthetőség érdekében (személyes adatok, pénzügyi adatok, stb.)
  2. A címke arra szolgál, hogy jelezze egy adott mezőbe milyen típusú információt kellene bevinnie.
  3. Beviteli mező, ami lehet szövegmező, jelszómező, checkbox vagy rádiógomb, tehát bármi, amit azért terveznek, hogy a felhasználó a segítségével adatokat vigyen be.
  4. A placeholder további információt nyújt a címke mellett az adott mezőről.
  5. Az elsődleges CTA-gomb pedig az a gomb, mely a form végén található, és amelynek megnyomásával elküldi az űrlapot a felhasználó.
  6. A visszajelzés vagy hibaüzenet jelzi a felhasználónak, hogy rendben történt-e minden a kitöltéssel és az elküldéssel, vagy gond van valamelyik mezőbe bevitt információval, és hogy mi is ez a probléma.

Egy űrlap alapvető elemei

Milyen állapotai vannak egy űrlapnak?

Egy űrlap nagyon alapvető esetben 3 állapotot vehet fel a felhasználóval történő interakció során.

  1. Alapállapot, amikor még semmilyen adat bevitele nem történt meg.
  2. Fókusz-állapot: ebben az állapotban, a figyelmet ráirányítja egy adott mezőre, mellyel a felhasználó interakcióba lép. Ezáltal gyorsabban találja meg az adott mezőt, ha egy időre éppen másfelé tekint, majd visszatér.
  3. Visszajelzés állapota: amikor a felhasználó visszajelzést kap (többnyire hibaüzentet jelent, de lehet egy megerősítő jelzés is a jó kitöltésről). Jó esetben akkor tűnik fel, amikor a felhasználó a következő mezőre lép, rosszabb esetben akkor kap a hibáról jelzést a felhasználó, amikor megpróbálja elküldeni a kitöltött űrlapot.

Egy űrlap lehetséges állapotai

Hogyan alakíts ki hatékony űrlapot?

Ahhoz, hogy hatékony legyen az űrlapod, azaz kitöltsék a felhasználók, két dolgot szem előtt kell tartani:

  • Mennyire néz ki összetettnek? Az első dolog, amit az emberek tesznek, amikor meglátnak egy űrlapot, az az, hogy megbecsülik a kitöltéséhez szükséges időt. Ez a gyakorlatban persze csak annyit jelent, hogy rápillantanak, átfutják. Minél hosszabb, összetettebb és kuszább formot látnak maguk előtt, annál nagyobb az esélye, hogy neki sem állnak a kitöltésének.
  • Mekkora erőfeszítést igényel? Ez az erőfeszítés összessége, melyre szükség van a célok elérésére. Az interakciós költség közvetlen kapcsolatban áll az űrlap használhatóságával. Minél nagyobb erőfeszítést igényel a kitöltése, annál kevésbé használható a form. Ez lehet az eredménye annak, hogy nehéz bevinni bizonyos adatokat, esetleg problémák adódnak a beviteli mezők megértésével, vagy zavart okoznak a hibaüzenetek.

Milyenek legyenek a beviteli mezők?

rövid és egyszerű

Az emberek azért használják a webet, mert az kényelmes és gyors, nekik pedig kevés az idejük. Gyorsan akarnak végezni a feladatokkal, ezért a látogatók fele még egy alap-űrlapot sem hajlandó kitölteni, a hosszú formok pedig egyenesen megrémisztik őket.

A Baymard Institute elemzése szerint egy vásárlás meghiúsulásának általában a legfőbb okát a túl hosszú vagy túl összetett űrlapok jelentik. A vizsgálat szerint az átlagos webáruházban 15 mezőt kell kitölteniük az embereknek egy rendelés során. Pedig a mezők számát a legtöbb webáruház 20-60 százalékkal tudná csökkenteni.

A dolog persze ennél bonyolultabb, amiről hamarosan szó is lesz, azonban alapvetően úgy érdemes nekifutni egy űrlap megtervezésének, hogy a maximális egyszerűségre és rövidségre törekszünk. Ez azt jelenti, hogy csak azokat az adatokat kérjük el a felhasználóktól, melyek feltétlenül szükségesek, és kerüljük az ismétlődő mezőket.

Világosan különböztesd meg az opcionális mezőket!

Persze előtte azért tedd fel magadnak a kérdést: valóban szükség van erre a mezőre, még ha opcionális is a kitöltése? Gondold át, hogy milyen információkra van feltétlenül szükséged, és ne csak azt lásd, hogy mit akarsz! Ideális esetben az opcionális mezők száma nulla.

Ha mégis elhelyeznél egyet-kettőt az űrlapon, akkor világosan jelezd, hogy ezek opcionálisak.

  • Az opcionális mezőket jelezd, de pedig a kötelezően kitöltendőeket! Ebben az esetben sokkal kevesebb jelzést kell elhelyezned az űrlapon, mint ha a kötelező mezőket jelölnéd.
  • Ne csillaggal jelöld! Hiszen nem mindenki ismeri a jelentését, illetve összekeverhető, mivel sokszor a kötelezően kitöltendő mezőket jelzik ezzel.
Opcionális mezők jelölése az űrlapon

Opcionális mezők jelölése az űrlapon. A harmadik a jó megoldás.

Csoportosítsd a kapcsolódó mezőket!

A csoportosítás révén a felhasználók könnyebben megértik, hogy hol, milyen információt kell megadniuk. Ez különösen a hosszú űrlapoknál jól használható módszer.

Ha neked is hosszú űrlapod van – és nem is tudod lerövidíteni -, akkor azt célszerű szakaszokra bontani. Ezzel segítheted a felhasználókat abban, hogy lépésről lépésre végig tudjanak haladni rajta. Ez jelenthet akár több oldalra történő bontást is. Egy tanulmányból szerint megháromszorozódott a kitöltési arány, amikor egy hosszú formot több oldalra bontottak szét.

Igazodjon a mező mérete az információ típusához és méretéhez!

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy irányítószám mező legyen rövidebb, mint a cím-mező, ahová az utca, házszám, emelet, ajtó fog kerülni. Ennek oka, hogy a mező mérete ilyenkor vizuális jelzés arra nézve, hogy milyen hosszúságú adatot kell bevinnie.

A beviteli mező megfelelő méretezése

A beviteli mező megfelelő méretezése

Mutasd meg a kezdőpontot a felhasználónak!

Ha megmutatod a felhasználónak, hogy hol kezdje az űrlap kitöltését – azaz fókuszálod a figyelmét -, akkor nagyobb eséllyel kezd neki. Ezzel a megoldással csökkented az interakciós költséget, hiszen nem kell belekattintania a mezőbe. Az aktív mező legyen megkülönböztethető, kiemelkedő a többi mező közül. Olyannyira, hogy a felhasználó azonnal kiszúrja, hol is kellene kezdenie.

Az aktív beviteli mező jelzése a felhasználónak

Az aktív beviteli mező jelzése a felhasználónak

Ne kérd, hogy kétszer adja meg az e-mail címét!

Sokan használják ezt a megoldást arra, hogy biztosra menjenek: a felhasználó nehogy rossz e-mail címet adjon meg. A valóság azonban az, hogy ez a megoldás nem igazán garantálja a hibátlan e-mail cím megadást, mivel az emberek gyakran másolás-beillesztéssel oldják meg a dolgot.

Tedd lehetővé, hogy megnézze a beírt jelszavát!

Ugyanígy nem jó megoldás, ha kétszer kell beírni a jelszót egy űrlapon. Ez azonban nem garantálja a hibamentességet, növeli viszont az interakciós költséget. A hibázás esélyét az is fokozza, ha a felhasználók nem látják, hogy mit írtak be jelszóként, csak pontokat. Vagyis ahelyett, hogy kétszer kellene beírni a jelszót, tedd inkább lehetővé, hogy lássák, amit beírnak! Ehhez alkalmazhatsz egy ikont vagy egy checboxot.

Kerüld el a lenyíló menüket!

Ahogy Luke Wroblewski mondta: a lenyíló menü a felhasználói felület utolsó menedéke. A lenyíló menük különösen rosszak mobilon, mivel nehezebbé válik az adatbevitel: egyrészt elrejti a lehetőségeket, másrészt két kattintást igényel a kiválasztásuk. Lenyílók helyett használj inkább rádió-gombokat.

Használj placeholdert!

Az egyik legjelentősebb probléma az űrlapoknál, hogy a felhasználók bizonytalanok abban, pontosan milyen formában kellene beírni az adatokat a mezőkbe. Ennek kiküszöbölésére használhatók a placeholder szövegek, melyek megmutatják az embereknek, hogy pontosan mit várunk tőlük. Arra azonban figyelj, hogy a placeholder szöveg ne úgy nézzen ki, mint ha már kitöltötte volna a felhasználó a mezőt.

Placeholder helyett a maszkolt bevitel is járható út. Ez annyiban különbözik a placeholdertől, hogy nem egy statikus szöveg, hanem automatikusan formázza a felhasználó által bevitt adatokat. Ezáltal a felhasználók könnyebben ellenőrizhetik a bevitt információkat is, hiszen jobban átlátják őket.

Magyarázd el, hogy miért van szükség az adatokra!

Mivel az emberek aggódnak az adatbiztonság miatt, ezért az érzékenyebb adatoknál magyarázd el, hogy miért van szükség annak megadására. Ehhez egyszerűen annyit kell tenned, hogy a mező alatt egy apróbetűs szövegben leírod azt. A szöveg hossza azonban lehetőleg ne haladja meg a 100 karaktert.

Óvatosan az alapértelmezett értékekkel!

Miközben egy intelligens alapérték-beállításnál a rendszer a megadott adatok alapján számol alapértelmezett értéket, a statikus alapértelmezések minden felhasználó esetében azonosak. Érdemes ezeket elkerülni, hacsak a felhasználóid túlnyomó többsége nem azt választja. Ez azért fontos, mert a felhasználók átsiklanak rajta, hiszen úgy veszik, hogy ott már meg van adva egy érték.

Automatizáld a bevitelt!

Ha könnyebbé akarod tenni az adatbevitelt, akkor nem elég, ha csak mérsékled a mezők számát. Csökkentened kell a kitöltésre fordított erőfeszítést is. Mivel a gépelésnek jelentős az interakciós költsége – nagy az esély a hibázásra és időt rabló is, különösen mobilon -, ezért érdemes a kitöltést automatizálni, ahol lehet.

A dolog úgy működik, ahogy egy Google keresésnél: a Google javaslatokat ad a mező kitöltésére. Ugyanezt a megoldást lehet használni űrlapoknál, például e-mail címek beírásánál. Emellett használható a személyes adatok automatikus kitöltése. A Google vizsgálata szerint, amikor a böngésző automatikusan kitölti egy űrlapnál a személyes adatokat, az 30 százalékkal gyorsítja az űrlap kitöltését.

Automatikus kitöltés

Használd ki a mobil-funkciókat az űrlapkitöltésre!

Az okostelefonok ma már nagyon sokat tudnak. A natív funkciók kihasználása – mint a fényképezőgép vagy a helymeghatározás – könnyebbé teheti egy űrlap kitöltését is. Ugyancsak kihasználható a biometrikus azonosítás lehetősége, hiszen így az embereknek nem kell jelszót kitalálniuk és megjegyezniük, egyszerűen az ujjlenyomatukat használják.

Milyen legyen a beviteli mező címkéje?

Világos és tömör

A címke azt mondja meg a felhasználónak, hogy milyen adatokat kell megadnia egy adott mező esetében. Minél világosabban sikerül megfogalmaznod a címkék szövegét, annál nagyobb az esély, hogy a felhasználók ki is töltik a mezőket. A címkék segítségével egy pillantással át kell látniuk, hogy milyen információkat kérsz tőlük. Kerüld az egész mondatokat, hiszen a címkék nem a hosszas magyarázatokat helyettesítik. Mindössze egy-két szónak elegendőnek kellene lennie, így az emberek képesek lesznek gyorsan befogadni az űrlapjaid lényegét.

Felülre helyezd!

A weboldalak tervezői tudják, hogy az emberek kicsit másként olvasnak online, mint offline. Ennek ellenére a balról jobbra olvasás annyira rögzült az emberekben, hogy a webdesignt is meghatározza. Amikor viszont űrlapokról van szó, célszerű a címkéket a kitöltendő mezők fölé helyezni, nem pedig azok bal oldalára. De a mező feletti sor bal szélére kerüljenek!

Egy ilyen elrendezés jobb felhasználói élményt eredményez, aminek az az oka, hogy így egyszerre, egyetlen információs egységként tudják az emberek feldolgozni a mezőt és annak címkéjét. Ennek a megoldásnak a helyességét megerősítik Matteo Penzo címke-elhelyezéssel kapcsolatos kutatásai és Luke Wroblewski megfigyelései is. A Google vizsgálatai szerint, amikor a címke a mező fölé kerül, az emberek könnyebben átfutják az űrlapot: kevesebbszer és rövidebb időre akarnak meg.

Ráadásul ilyenkor nagyobb tér áll rendelkezésedre a címke számára, azaz hosszabb címkéket is megadhatsz. Ez azért is fontos, mert nem szerencsés, ha egy kisméretű kijelzős mobilon a címke és a mező kilóg a kijelzőből.

Legyen közel a mezőhöz a címke!

Egyszerű: minden címkét helyezz közel a mezőhöz, mivel ezáltal a felhasználók tudják, hogy azok összetartoznak. A megfelelő távolság persze mindig attól függ, hogy egyébként mekkora whitespace-eket használsz. A lényeg, hogy ránézésre legyen összetartozó a mező és a hozzá kapcsolódó címke.

Mező és címke elhelyezése

Mező és címke elhelyezése

Ne helyettesítsd a címkét placeholderrel!

Soha ne próbáld a címkét placeholderrel helyettesíteni! Lehet, hogy jól néz ki és még helyet is spórolsz vele, de ezzel jelentősen megnehezíted a felhasználók dolgát. Hiszen amikor elkezdenek a mezőbe írni, már nem feltétlenül tudják, hogy milyen információt is kellene megadniuk, mivel a placeholder szöveg ilyenkor eltűnik. Ez lehet, hogy nem gond, amikor mindössze két mezőből áll az űrlapod, de hosszabb űrlapoknál komoly problémát jelenthet. Nem véletlen, hogy a vizsgálatok is ezt mutatják.

Ugyanakkor használhatsz úgynevezett lebegő címkéket, melyek a beírás előtt placeholderként jelennek meg, a bevitel során viszont felcsúsznak a mező fölé.

Lebegő címke

Ne használj csupa nagybetűs címkét!

A nagybetűs sorok a vizsgálatok szerint rosszul teljesítenek, amikor olvasásról vagy akár csak a szövegek átfutásáról van szó.

Milyen legyen az űrlapod elrendezése?

Itt abból kell kiindulnod, hogy az emberek csak átfutják a weboldalakat, és nem olvassák őket. Ugyanez igaz az űrlapokra is. Ez az oka annak, hogy a designerek olyan űrlapokat kell tervezniük, melyek jól átláthatók. Amennyiben hatékonyan elősegíted az űrlap átfutását, azzal gyorsabbá válik és nagyobb arányban történik meg a kitöltés.

Használj egyhasábos elrendezést!

A CXL Institute vizsgálata szerint az egyhasábos űrlapokat gyorsabban töltik ki az emberek, mint a többhasábosokat. A tanulmány azt állapította meg, hogy a résztvevők az egyhasábos űrlapokat átlagosan 15,4 másodperccel gyorsabban töltötték ki.

Ennek oka talán az lehet, hogy a többhasábos elrendezés megtöri az emberek lendületét: a tekintetük elkezd cikázni a hasábok között. Ez viszont jelentős mértékben megnöveli a kitöltési időt. Ráadásul a többhasábos elrendezés szükségtelen kérdéseket is felvet a felhasználókban. Például azt, hogy “hol érdemes kezdenem a kitöltést?”, vagy “a jobb oldali hasábban lévő kérdések vajon ugyanolyan fontosak, mint a bal oldaliak?”.

Ezzel szemben egyhasábos elrendezésnél a szem teljesen természetes módon mozdul lefelé. Ezáltal tehát egy világos és érthető utat mutatunk a felhasználónak a kitöltésre. Emellett persze az egyhasábos elrendezés a mobilok számára is előnyösebb a kijelzők tájolása és a függőleges irányú görgetés miatt.

Természetesen néhány kivétel is akad a szabály alól. Lehetséges rövid és logikailag összetartozó mezőket egy sorba rendezni (ilyen lehet például a vezetéknél és a keresztnév, vagy a város és az irányítószám).

A kérdéseiddel is segítsd a kitöltést!

Az is számít, hogyan teszed fel a kérdéseidet. Felteheted őket a felhasználó perspektívájából logikusnak tűnő sorrendben, vagy az adatbázis logikáját követve. Előbbi megoldás segít abban, hogy a párbeszéd érzetét keltse az emberekben.

Tehát például, amikor olyan részleteket kérdezel egy vásárlásnál, mint a vevő neve, telefonszáma, címe, akkor az első kérdés mindig a nevére vonatkozzon. Az emberek számára ugyanis ez a természetes. Ha viszont megváltoztatod a sorrendet, akkor kényelmetlenül érzik magukat. Egy valós beszélgetésben szokatlan lenne, ha a név helyett a telefonszámmal kezdenénk egy beszélgetést.

A nehéz kérdéseket hagyd a végére!

Amikor a kérdések sorrendjét határozod meg, akkor mindig a könnyebbel kezdj! A nehéz és bonyolult kérdések pedig maradjanak az űrlap végére. Ez könnyebbé teszi a felhasználónak, hogy belekezdjen a kitöltésbe, és ha már túl van az űrlap nagyobb részén, akkor sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy az összetettebb, tolakodóbb kérdésekre is válaszol. A dolog azon az elven alapul, hogy ha az emberek valamibe belekezdenek, akkor némi kényszert éreznek annak befejezésére.

Egy csoportba helyezd a kapcsolódó mezőket!

A Gestalt pszichológiában használt közelség elve szerint a kapcsolódó elemeknek egymáshoz közel kell elhelyezkezdniük, hogy az emberek kapcsolatot feltételezzenek közöttük. Ez érvényes a webdesignban a whitespace kialakítására, és ugyanígy a formok felépítésére. Tehát minél közelebb állnak egymáshoz bizonyos mezők a tartalmukat tekintve, annál közelebb kell elhelyezni őket fizikailag is egymáshoz.

A mezők tehát blokkokba rendezendők, amennyiben több mint hat mező szerepel az űrlapodban. Ne feledkezz meg a megfelelő mennyiségű whitespace-ről sem, hogy ezeket a részeket megfelelően elválaszd egymástól.

Az űrlap részekre bontása

A hosszú űrlap nézzen ki egyszerűnek!

Mi van, ha mindenképpen hosszú űrlapra van szükséged? Hogyan tervezed azt meg? Ha a kérdéseket ilyenkor is egyetlen oldalon helyezheted el, akkor a hosszú űrlap látványa rontja a kitöltési arányt. Egy ijesztően összetett űrlap kitöltéséhez a legtöbb felhasználóban nincs elegendő motiváció. Az első benyomás az űrlapoknál is sokat számít.

A megoldás az, hogy az egy időben látható mezők számát csökkented! Ez olyan benyomást kelt, mintha rövidebb lenne az űrlap, mint valójában. A csökkentésre két megoldás létezik. Az egyik az, amikor a felhasználóknak csak azután mutatsz újabb kitöltendő mezőket, ha a legfontosabb mezők kitöltésével már elkészültek.

A másik megoldás, amikor a kitöltést lépésekre bontod. Ez az űrlap feldolgozásában, megértésében és az információk megjegyzésében is segít az embereknek. A lépésekre bontott űrlapoknál mindig jelezd a felhasználóknak, hogy épp hol tartanak! Ez lehet egy folyamatjelző, vagy szöveggel is kiírhatod, hogy x lépésből éppen hányadiknál tartanak. Utóbbi annyiból kedvezőbb, hogy mobilon kisebb helyet foglal.

Milyen legyen az űrlapod CTA-ja?

A CTA az a gomb és az a hozzá tartozó szöveg, mely cselekvésre készteti a felhasználót. A kérdés, hogy mikor teszi ezt a leghatékonyabban egy űrlap esetében?

LEGYEN A CTA JÓL ÉRTHETŐ

A gombhoz tartozó címkének érthetően el kell tudnia magyaráznia a felhasználónak, hogy mi történik a gombra történő kattintás után. Ennek érdekében célszerű kerülni az olyan semmitmondó szövegeket, mint a “Küldés” vagy “Feliratkozás”. Ehelyett arra érdemes törekedni, hogy minél pontosabban leírd a cselekvéssel elérhető eredményt. Tehát feliratkozás helyett álljon ott az, hogy “Kérem a hírlevelet”, vagy a küldés helyett az, hogy “létrehozom a fiókomat”.

NE HASZNÁLJ “TÖRLÉS” GOMBOT!

A “törlés” gomb arra szolgál, hogy a segítségével a felhasználó törölni tudja a bevitt adatait az űrlapról. Ez a gomb azonban nagyon ritkán hasznos az emberek számára, sokkal inkább csak gondokat okoz nekik. Fennáll ugyanis a kockázata annak, hogy véletlenül kitörlik az összes, már bevitt információt. Márpedig, ha egy felhasználó beírja az összes adatot, majd véletlenül kitörli ezeket egyetlen gombnyomással, akkor igen csekély a valószínűsége, hogy újra nekiállna a kitöltésnek.

LEGYENEK AZ ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS CTA-ID ELTÉRŐ STÍLUSÚAK!

A másodlagos CTA-t ugyan jobban teszed, ha elkerülöd, de ha mégis szükséged lenne rá, akkor mindenképpen határozottan különítsd el őket egy eltérő vizuális megjelenéssel. Természetesen az elsődleges CTA-dnak adj nagyobb vizuális súlyt, így csökkentheted az esélyét, hogy a felhasználók rossz gombot nyomogassanak.

Egy elsődleges és egy másodlagos CTA

 

GONDOLJ A MOBILOS FELHASZNÁLÓKRA!

Ha nagyon kicsire tervezed a gombot, akkor igencsak megnehezíted a mobilos felhasználók dolgát, mivel az ujjukkal nehéz lesz eltalálni az apró célpontot. Ezért rendkívül fontos, hogy mobilbaráttá tedd ne csak a beviteli mezőket, hanem a gombokat is a megfelelő méretezéssel. A material design irányelvek szerint az érintési célpontok méretét legalább 48×48 DP-re kell venni. Ez a valóságban 9 mm-es lesz, függetlenül attól, hogy mekkora a kijelző. Ha nagyobb gombot tervezel, akkor valószínűleg több felhasználót érhetsz el.

Ugyanakkor nem csak a méret számít, hanem az egyes célpontok közötti távolság is. A megfelelő távolsággal megelőzhető, hogy a felhasználó véletlenül rossz gombot nyomjon le. Ez különösen fontos, amikor olyan gombokról van szó, mint az “egyetértek” vagy “nem értek egyet”. A material design elvek szerint a két célpont közötti távolság legyen legalább 8 DP.

ÉRINTÉS UTÁN INAKTIVÁLÓDJON A GOMB

A CTA-kkal elvégezhető cselekvések végrehajtásához néha kell egy kis idő. Tehát a gomb lenyomására nem történik meg azonnal a feladat végrehajtása. Itt fontos egyrészt visszajelzést adni a felhasználónak a sikeres aktiválásról, másrészt pedig lehetetlenné tenni, hogy ismét megnyomja a gombot. Ez különösen fontos a webáruházaknál, mert így előzhető meg, hogy ne kétszer küldje el a rendelést.

Példa inaktiválódó CTA-ra

Hogyan segítsd és támogasd a kitöltést?

A felhasználók mindig követnek el hibákat. Ez elkerülhetetlen. Ezért alapvető, hogy olyan felületet tervezzünk, mely támogatja a felhasználókat ezekben a pillanatokban.

Próbáld megelőzni!

A megelőzés mindig jobb, mint a baj orvoslása. Ha már van gyakorlatod a tervezésben, akkor nagyjából tudod, hogy melyek a leggyakrabban előforduló hibák. Ennek érdekében állíts korlátokat az emberek elé, és tegyél számukra javaslatokat. Például, ha szoba-foglalást lehet intézni a weboldaladon, akkor ne engedd, hogy múltbeli időpontot jelöljenek be a felhasználók foglalásra.

kommunikálj!

Az nem megfelelő kommunikáció, ha egészen addig vársz a felhasználókkal történő interakcióval, amíg azok teljesen ki nem töltik az űrlapodat. Ne felejtsd el azt, hogy az űrlapod az első lépés a kapcsolat kialakításához az emberekkel. Ha végigkíséri a kommunikáció, az javítja az élményt és a felhasználó elköteleződést.

A rendszeres időközönként felbukkanó állapotjelzések megnyugtatják a felhasználót, türelmesebbé teszik, különösen, ha többlépcsős folyamatról van szó. Ez az oka annak, hogy homokórák és progress barok láthatók mindenhol a neten. Egy állapotjelzéssel és egy egyszerű üzenettel rábírhatod a felhasználót arra, hogy befejezze az űrlapod kitöltését.

A hibát azonnal jelezd!

Teljesen mindegy, hogy milyen tökéletesen tervezel meg egy űrlapot, az emberek hibázni fognak a kitöltése során. Ezeknek a hibáknak sok oka lehet, a nem tisztázott elvárásoktól az elgépelésekig, azonban nem a hibák azok, melyek miatt otthagyják a felhasználók az űrlapodat. Az ok az, ahogy kezeled ezeket a hibákat.

Ha azonnal jelzed számukra, hogy valahol hibáztak, akkor sokkal sokkal gyorsabban, sokkal kisebb erőfeszítéssel végeznek a kitöltéssel, ráadásul elégedettebbek is lesznek a végén az eredménnyel. Vagyis egyetlen egy design-megoldással érheted el csak a hibamentességet az űrlapodnál: ha a hibákra még azelőtt rámutatsz, hogy a felhasználók rákattintanának az elküldöm gombra.

Világosan fogalmazd meg a hibaüzeneteket!

A hibaüzeneteddel próbáld meg csökkenteni a felhasználók csalódottságát. Ennek érdekében soha nem hibáztasd, mert megsértődik, és elhagyja a weboldalad. Olyan szöveget írj, ami semlegesnek vagy pozitívnak hat. Tehát ne azt írd, hogy “Ön rossz számot írt be”, hanem azt, hogy a “Szám hibás”.

Kerüld el a bizonytalanul megfogalmazott vagy túl általános hibaüzeneteket, mert ezek nem jelentenek semmit a felhasználóknak. Ha annyit közölsz, hogy “hiba történt, próbálja meg újra”, akkor egyből arra fognak rákérdezni, hogy mégis milyen hiba történt. Mindig próbáld meg a lehető legpontosabban megfogalmazni a probléma okát, és arról is győződj meg, hogy az emberek tudják, miként javítsák.

A hibákat mindig az adott sorban jelezd!

A hibákra felhívhatod a felhasználók figyelmét az oldal tetején vagy végén, de sokkal jobb megoldás, ha már a beírásnál jelzed számukra. A kutatások azt mutatják, hogy túl nagy kognitív terhelést jelent, ha egyben, egy elkülönített helyen jelzed az emberek számára a hibát, mert így nehezebben kapcsolják össze a hibát és azt a pontot, ahol a hibát elkövették.

Ne utólag jelezd a hibát!

A hibaüzenet időzítése is fontos tényező a felhasználói élmény szempontjából. Ha a hibaüzenetet csak azután látja a felhasználó, miután elküldte a formot, az komoly frusztrációt okoz számára. Ne várj addig, amíg befejezi az űrlap kitöltését, egyből jelezd a hibát! Luke Wroblewski 2009-es tesztje szerint az egyből jelzett hiba

  • 22 százalékkal javította a sikeres kitöltés arányát,
  • 22 százalékkal csökkentette a hibák számát,
  • 31 százalékkal javította az elégedettséget,
  • 42 százalékkal csökkentette a kitöltési időt,
  • 47 százalékkal csökkentette a megakadások számát.

Ugyanakkor arra figyelned kell, hogy akár egy üres mező is hibaüzenetet vonhat maga után. De amíg a felhasználó nem írt be semmit, addig felesleges hibaüzenetekkel bombázni. Emellett nem kell mindig egyes karakter begépelését ellenőrizni, mert ez csak fokozza a felhasználó frusztrációját. A hibaüzenetnek 500-1000 ms-mal később kellene csak megjelennie, hogy a felhaszáló befejezte a beírást, vagy csak akkor, ha már a következő mezőre mozdult.

Ne legyél túl szigorú!

Nyilván vannak olyan esetek, amikor fontos, hogy az adatok pontosak legyenek. Ugyanakkor nagyon gyakran, a túlzott szigorúság csak a gyenge programozást jelzi. Előfordul, hogy többféle válasz is adható egy kérdésre, és mindegyik helyes és értelmezhető lenne. Tehát azért ne dobj fel hibaüzenetet, mert a felhasználó nem egy pontosan meghatározott formában adott meg egy adatot. Ez feleslegesen hátráltatja a felhasználót, aminek pedig rossz hatása lesz a konverziókra. Az űrlapodnak lehetőleg el kellene fogadnia a különböző formában megadott válaszokat úgy, hogy a fejlesztő megoldja ezeknek egyetlen formába való átkonvertálását.

Egy példa űrlapra

Amikor egy bejelentkezési oldalt kell megtervezni, akkor két ellentétes igényt kell érvényesíteni. A felhasználók számára egy jól kezelhető, szép és gyors megoldásra van szükség, ugyanakkor a nem kívánatos személyeket, mint a hackereket, tolvajokat távol kell tartani. A GoSquared a bejelentkezést a saját weboldalán így oldotta meg, érdemes elemezni és tanulni belőle.

ERŐFESZÍTÉS NÉLKÜLI BELÉPÉS

Egy belépési oldal olyan, amit a felhasználók minél előbb maguk mögött akarnak hagyni. Ezért minél egyszerűbbre, intuitívabbra és könnyebben kezelhetőre kell tervezni. Ezt a feladatot egyetlen oldalon, animációkkal így oldották meg. Gyorsnak és zökkenőmentesnek tűnik, a kitöltött mezőket oldalra elhúzzák (a második gif), amikor a belépés megtörténik, így téve nyilvánvalóvá, hogy előrébb lép a felhasználó a folyamatban. Ebben az esetben ráadásul kétlépcsős hitelesítés működik már az oldalon:

Animált belépési mezők

Animált belépési mezők

KELL EGY “BEJELENTKEZÉS” GOMB

A GoSquared a tesztek során úgy találta, hogy mindenképpen szükség van egy “bejelentkezés” gombra, nem elég ha egy entert üt a felhasználó. Ugyanakkor mindkettő működik, hiszen az emberek egy része a billentyűt üti le, másik része pedig a kijelzőn látható gombot.

Bejelentkezés után oldalra csúszó mezők

Bejelentkezés után oldalra csúszó mezők

A HIBÁRA MÁR A BEÍRÁSKOR FIGYELMEZTET

Frusztráló tud lenni, amikor csak akkor derül fény arra, hogy elgépeltük az e-mail címünket, amikor már a jelszót is beírtuk és leütöttük a belépés gombot. Ezért már akkor figyelmeztet a rendszer a hibára, amikor gépeljük az e-mail címet. Nyilván ez csak az ismert e-mail szolgáltatók elgépelését tudja korrigálni. Ehhez egyébként a Mailcheck megoldását használják, mely a helyes szolgáltatóra is ad javaslatot egy automatikus javítással.

Egyből jelzi a hibát

Egyből jelzi a hibát

MINDIG LÁTHATÓ A MEZŐ CÍME

Általában, amikor egy belépési mezőnél az e-mail címet és a jelszót kell beírni, akkor a mezőn belül szürke betűkkel ki van írva, hogy hova pötyögjük ezeket. Viszont amikor a felhasználó az adott mezőre kattint, akkor az e-mail cím felirat már eltűnik, hogy helyet adjon a felhasználó által begépelni kívánt címnek. A cég azonban úgy találta a tesztek során, hogy az emberek szeretik látni, hogy mit, hova írnak, akkor is, ha már írják. Erre születetett ez a lenyűgöző megoldás:

Végig látható a mező elnevezése

Végig látható a mező elnevezése

Mobilon felfelé mozdul a cím, mert oldalt nincs hely

Mobilon felfelé mozdul a cím, mert oldalt nincs hely

JELEZD A FELHASZNÁLÓNAK, HA MÁR ZAJLIK A FOLYAMAT

sokszor tanácstalanul állnak a felhasználók egy-egy bejelentkezési form előtt, amikor leütötték a bejelentkezés gombot, a rendszer mégsem csinál semmit. Felmerül a kérdés, hogy most akkor lassú a folyamat, de azért történik valami a háttérben, vagy hibás a belépés form, esetleg nem klikkeltünk jól? Ilyenkor jön a kattintgatás az egérrel, vagy a nyomogatás a mobilon, sokszor feleslegesen. Egy bejelentkezés ugyanis nem feltétlenül egyszerű, gyakran némi időbe telik, miközben a felhasználók türelmetlenek, különösen, ha nem kapnak egyértelmű visszajelzést. Ezért a cégnél ezen megoldás mellett döntöttek:

Zajlik a folyamat

Zajlik a folyamat

Ezek a megoldások egyedinek tűnnek, azonban egyáltalán nem lehetetlen őket bárkinek kivitelezni, vagy akár lemásolni, hiszen nincsenek levédve. Úgyhogy ha webáruházad van login formmal, vagy bármely más okból bejelentkezési oldalt, formot használsz, máris lehet rajta javítani a bemutatott technikák felhasználásával.

Egy űrlap hatékonysága nem csak a hosszúságán múlik!

Gyakori és általános tanács amikor űrlapokról van szó, hogy azok hosszát a lehető legrövidebbre kell szabni, ha azt szeretnénk, hogy minél több ember töltse ki őket. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem minden esetben igaz, és mással kell próbálkozni, hogy rávegyük az embereket egy űrlap kitöltésére. A UX Boothon nemrég megjelent egy érdekes írás Mike Madaio tollából, aki elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy hiba csak az űrlapok hosszában, illetve rövidségében keresni a megoldást, amikor hatékonyságot szeretnénk.

Ennek oka, hogy az űrlapok esetében felmerülnek olyan egyéb tényezők, melyek jelentős mértékben befolyásolják a kitöltési arányt. Ilyen a megtervezésük, a felhasználói élmény, és hogy milyen mezőket használunk. Akadnak olyan vizsgálatok, melyek valóban azt mutatják, hogy ha lecsökkentjük 11 mezőről 4 mezőre az űrlapunk hosszát, akkor a konverziók száma 160 százalékkal nő. A tanulmányban azonban azt nem vizsgálták, hogy mi van, ha különböző négymezős űrlapkialakításokat hasonlítunk össze, vagy hogy ha 5 mezőt használunk, az milyen eredményt ér el.

Ugyanakkor van egy olyan tanulmány, melynél a 9-ről 6 mezőre való csökkentés révén 14 százalékkal esett a konverziós arány. Habár nem egy nagy különbség, az ok az volt, hogy a leginkább elköteleződést váltó mezők kerültek ki a rövidebb űrlapból, és így kevésbé volt jó a felhasználói élmény. Amikor a 9 mezős űrlapot tovább csiszolták, akkor 19 százalékos konverziónövekedést tudtak vele elérni. A lényeg tehát az, hogy a rövidebb nem feltétlenül jobb, és nem mindig az a megoldás, hogy a lehető legrövidebb az űrlap.

Vannak viszont olyan megoldások az űrlapok hatékonyságának javítására, melyek a technológia fejlődése révén merülhettek fel. Lássuk őket!

Priorizált átfuthatóság

Még Jakob Nielsen mondta azt korábban, hogy a felhasználók nem elolvassák a weboldalakat, hanem átfutják azokat. Ez a helyzet az űrlapok esetében is. Ezért biztosítani kell az emberek számára a lehetőséget, hogy átfussák az űrlapot, mert ezzel csökkenthető a hibák és a kitöltetlen mezők száma.

Itt számít a címkék elhelyezése, mellyel sok kutatás foglalkozott. Luke Wroblewski egy tanulmánya szerint például a mezők felett elhelyezett címkék csökkentik a mezők kitöltési idejét. Ennek oka az, hogy kisebb utat kell bejárnia a szemnek. Könnyen érthető címkék esetén a következő leggyorsabb megoldás a jobb oldalra helyezett címke, mely akkor is ajánlott, ha az oldal vertikális kiterjedése korlátozott. A balra elrendezett címkék ugyanakkor a nehezen érthető címkék jobb megértését segítik elő.

A placeholder szövegeknél (tehát, amikor a mezőbe kerül a szöveg) a gondot az jelentheti, hogy az eltűnik, amikor a felhasználó elkezdi beírni a szöveget, így nem látja. Ez növeli a hibázás lehetőségét. Az NN Group egyébként egy tanulmányában megállapította, hogy az üres mezőkre nagyobb figyelem irányul, mint ha szöveg lenne bennük, és az emberek nagyobb eséllyel ugorják át azokat a mezőket, melyekben placeholder van. Ez azt jelenti, hogy a segítségnek szánt placeholder szövegek több kárt okoznak, mint hasznot, és különösen nagy gondot jelentenek az űrlap átfutása esetén.

Ezt persze enyhítheti, ha a placeholder szöveg halványabb színű mint egyébként a weboldal szövege. Ez a megoldás azonban egy kontraszt-problémát okoz, azaz a világosszürke szín a fehér alapon nem a legjobb használhatóság szempontjából.

Végül itt vannak a lebegő címkék, melyek az újabb interakciós designmegoldások közé tartoznak, és egyre növekszik a népszerűségük. Ennél a címke először placeholder szövegként jelentik meg, majd a mezőre kattintásnál a mező fölé kerül. Ezzel elkerülhető az a probléma, hogy gépelésnél eltűnik a címke, valamint csökkenthető a weboldal hossza is, ami különösen mobilon hasznos.

lebego-cimkek

Ugyanakkor még mindig úgy néz ki a mező, mintha ki lenne töltve. Az NN Group ezért azt javasolja, hogy kerüljük ezt a megoldást, és a címke legyen a mező felett, ha csak nem fontosabb az űrlap hosszúsága.

Erőfeszítés-mentes formázás

Régen még sok gondjuk adódott abból a felhasználóknak, hogy milyen formában kell megadni például a telefonszámot, ha véletlenül kihagytak egy számot a bankkártyaszámukból, vagy nem találták a @ szimbólumot a billentyűzeten. Az új technikákkal azonban ezek a problémák áthidalhatók, mert kivehető a felhasználók kezéből a döntés nehézsége, és így az élmény is jobb lesz.

Használhatók ilyenkor az úgynevezett input maszkok, melyek hasonlóak ugyan a placeholder szövegekhez, mégis másról van szó. Egyrészt ezek a maszkok csak akkor jelennek meg, amikor a felhasználó rákattint a mezőre, így nincs probléma az átfuthatósággal. Másrészt automatikus formázzák a bevitt szöveget, így az embereknek csak az adat helyességére kell figyelniük, és könnyebben észreveszik a hibákat. Itt látható, hogyan is néz ez ki:

mask

 

Ez az egyszerű technika sok időt takarít meg például telefonszámok, bankkártyaszámok és más adatok megadásánál.

Kevesebb gépelés

Mivel egyre több ember használ mobiltelefont, melyeken viszonylag körülményes a gépelés, ezért minél inkább sikerül a gépelés mennyiségét lecsökkenteni, annál jobb lesz a felhasználói elégedettség, és persze annál kevesebb a hiba.

Ehhez érdemes használni az előre kitöltött címmezőket, hiszen ez az egyik legnehézkesebb része minden online űrlapnak. A folyamat azonban leegyszerűsíthető egyetlen mezővé. Erre itt látható a remek példa, ahol 10 karakter használatával megírható egy több mint 50 karakteres szöveg:

A Google API megoldása a legtöbb esetben jól működik, de épületek vagy lakások számával már meggyűlik a baja, mivel ezek az adatok nincsenek benne a rendszerben.

A cím előre kitöltése

A cím előre kitöltése

Egy másik lehetőség a gépelés mennyiségének csökkentésére, ha az e-mail mezőben a gyakran előforduló domainneveket felajánlja a rendszer. Ugyanígy az is sok időt és erőfeszítést megtakaríthat az emberek számára mobilon vagy tableten, ha a helyadatok felhasználásával előre kitöltődnek bizonyos mezők.

A Nordstrom oldalán például a részletes termékadatlap már figyelembe veszi a felhasználó tartózkodási helyét, és automatikusan a legközelebbi üzlet raktárkészletét mutatja neki. A Google Place API mind a földrajzi elhelyezkedést, mind a cím előre kitöltését használja ahhoz, hogy a legjobb javaslatokat adja a felhasználóknak. Ugyanakkor mivel a megoldás nem tökéletes, így mindig lehetőséget kell biztosítani a felhasználóknak a manuális korrekciókra.

Összességében tehát elmondható, hogy ha ezt a három dolgot figyelembe vesszük az űrlapunk kialakításánál, akkor az segíti és elégedettebbé teszi a felhasználókat.

Hogyan optimalizáld mobilra az űrlapod?

Tudjuk, hogy egy desktop megjelenésnél milyen fontos, hogy a lehető legrövidebb legyen egy űrlap, mert minden egyes kitöltendő mezővel nő az esélye annak, hogy idő előtt távozik a felhasználó. Pedig ott több az idejük, széles sávon jön a net, szemük előtt egy nagy kijelző terpeszkedik, kezük ügyében a billentyűzet, meg az egér. Mobilon viszont minden nehezebb. Tehát mire figyeljünk, hogy egy mobilos látogató is hajlandó legyen kitölteni űrlapot a weboldalunkon? Ha PC-n fontos volt az, hogy

minél kevesebb kitöltendő mezővel zavarjuk a felhasználókat,

akkor mobilon ez élet-halál kérdése. Csak a legszükségesebb mezőket hagyjuk meg, mert rendkívül nagy az esélye, hogy az embereknek nem lesz kedvük kitölteni egy hosszú formot, vagy kitöltés közben inkább otthagyják. Ha rövidítjük az űrlapot mobilon, akkor nem csak annak esélyét csökkentjük, hogy menet közben otthagyja a felhasználó, hanem még a betöltés is gyorsabbá válik, amit szintén díjazni szoktak az emberek. Vagy legalábbis azt tartják normálisnak és elfogadhatónak.

A rövidítésbe beletartozik az is, hogy ha PC-n megjelenő formnál például egy név minden egyes eleméhez külön mezőt használtunk (keresztnév, vezetéknév) – és ugyanígy a többi információ esetében is bontottuk -, akkor mobilon az összevonható mezőket össze kell vonni, tehát a név megadásához összesen egy mezőt kelljen kitölteni, ahogy a dátumoknál is. Így:

Mobil űrlap beviteli mezői

Egyhasábos design

Azt talán mondanunk sem kell, hogy mobilon egy űrlap legyen egyhasábos, de azért mondjuk, nehogy ilyen óriási hibát csak azért elkövess, mert pont erre nem figyelsz oda. Egy többhasábos elrendezés igencsak meglepheti és zavarba ejtheti a felhasználót mobilon, és kitöltésnél egész egyszerűen kitöltetlen mezők maradnának.

Legyen egyhasábos az űrlap mobilon!

És amit lehet, oldjunk meg

legördülő listák és összecsukható menük

segítségével, illetve érdemes felhasználni az emberek helyadatait is, ahol lehet. Emellett figyeljünk arra, hogy az űrlap vertikális nézetben is teljes egészében elférjen a kijelzőn, ne lógjon ki, tehát a mezők és azok címei is állandóan láthatóak legyenek az oldalon. Ennek érdekében kerülhet sor arra, hogy például desktop nézetben a kitöltendő mező mellett található címke mobilos nézetben a mező fölé kerül.

Azt viszont kerüld el, hogy a címke placeholderként jelenjen meg! Ez mobilon sem működik ugyanazon oknál fogva, amiért desktopon: a felhasználó elfelejti, hogy mit kell beírni az adott mezőbe, ha kattintásnál eltűnik a placeholder-szöveg a kitöltésre vonatkozó információval.

Ürlapmező-címkék elhelyezése mobilon

Ahol nem tudunk legördülő listákat használni, ott alkalmazhatunk ún. prediktív mezőket, vagyis, amikor a beírt szó első betűi után a kereső felsorolja a javaslatokat, és nekünk csak ki kell választanunk a megfelelőt.

Természetesen az is javasolt, hogy a szövegbeviteli mezőnek megfelelő billentyűzet jelenjen meg a felhasználók számára. Ezzel csökkenthető a hibák száma, és segíti az embereket a gyorsabb kitöltésben.

Beviteli billentyűzet mobil űrlapon

A desktop oldalaknál is hangsúlyos call to action gombot egyébként célszerű arányaiban nagyobbra venni mobilon. A

CTA-gomb mérete

a teljes form szélességének legalább harmadát tegye ki, és persze itt is érvényesek lesznek azok az általános megállapítások, hogy

  • a szín kellően kontrasztos legyen,
  • a szöveg pedig rövid, egyszerű, érthető,
  • és egyértelmű utasítást adjon a felhasználónak.

Érdemes egyébként visszajelezést is adni a felhasználónak, mondjuk azzal, hogy lenyomásra változik a gomb színe, vagy bármilyen effekt jelzi azt.

Annak is érdemes némi figyelmet szentelni, hogy a felhasználók sokszor belenagyítanak egy oldalba, így akár az űrlapba is. Ez a zoomolás azonban nem feltétlenül hasznos egy form esetében, mert az emberek teljesen elveszíthetik a fókuszt. Ezért javasolt a

viewport meta tag használata

mellyel meghatározhatjuk, hogy mekkora lehet a maximális nagyítás, és akár azt is megadhatjuk, hogy egyáltalán ne lehessen belezoomolni az űrlapba.

Ahogy a PC-s űrlapkitöltésnél segíti a felhasználókat, ha mindig világosan látják, hogy hol járnak a folyamatban, úgy mobil formoknál is ajánlott ezt a megoldást használni. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy egy űrlapkitöltési, megrendelési folyamat során folyamatosan meg kell mutatni számukra az

oldal tetején elhelyezett folyamatjelző sáv

segítségével, hogy hányadik lépésnél, vagy hány százaléknál járnak. Azt is meg kell jegyezni persze, hogy egyáltalán nem jó, ha sok-sok oldalba elnyújtjuk a folyamatot, ha lehetséges, akkor egyetlen oldallal, de lehetőleg minél kevesebbel kell megoldani dolgot.

És ahogy minden minden weboldalnál, különösképpen mobilos oldalaknál javasolni szoktuk:

legyen minél gyorsabb

Hiszen rendkívül fontos a betöltési sebesség az űrlapoknál is, ahol nagyon fájó, ha a lassúság miatt veszítjük el a látogatót. Az ugyanis, hogy eljutott egy felhasználó a formig, azt jelzi, hogy határozott a szándéka a konverzióra. Vagyis ennél a pontnál már nem szerencsés elveszíteni őt egy akadozó oldallal.

Optimalizáljuk tehát az oldalunk sebességét mobilra is, ahol lehet! De mivel a weboldalakat a Google megfigyelései szerint a legnagyobb mértékben a rosszul méretezett képek lassítják, így az űrlapoknál mindenképp kerüljük őket. Annál is inkább, mert formoknál nem is igazán indokolt képek használata.

Végül pedig azt mondhatjuk, hogy mivel a mobilos vásárlás napjainkban még elég ijesztő, és sokak számára elképzelhetetlen lehetőség – és ez többek között az űrlapok kitöltéséből is adódik, melyre egyelőre sokkal kényelmesebb lehetőséget nyújt egy PC -, ezért igyekezni kellene minden weboldaltulajdonosnak, hogy minél gördülékenyebbé varázsolja az űrlapjait.

Címkék: , ,

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.