Hogyan olvasunk online? És miért csak a weboldalad 20 százalékát olvassák el a látogatók?

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

Sokakat talán megdöbbent ez a 20 százalékos arány, pedig jó tisztában lenni azzal, hogy ez a valóság. Hiába írsz hosszú és tartalmas szövegeket, a látogatók nagy része csak átfut rajta. Nem új felfedezés ez, régóta ismert a jelenség a webdesignban, úgyhogy alkalmazkodni kell hozzá. (Frissítés, 2021.04.01. – Egy új fejezettel bővítettünk: Mit mutatnak a kutatások?)

Az emberek nem úgy olvasnak a weben, mint ahogy könyvet vagy egy újságot olvasnak. Amikor a webet használják, akkor gyors válaszokat akarnak. Aki webdesignnal foglalkozik, tisztában van azzal, hogy az emberek bizony csak átfutják a weboldalak nagy részét. A laikusok azonban nem feltétlenül tudják ezt.

Az átfutásra utal a híres F-alakzat, amiket weboldalak hőtérképén láthatunk. A felhasználók szeme ilyen alakban vándorol a weboldalon, tehát nem olvasnak el minden egyes sort az elejétől a végéig. Az F betűben a felső vízszintes vonalat az első bekezdés adja, míg a második vízszintes vonal valahol lejjebb húzódik, és már rövidebb, mint a felső, miközben a bal oldalon végighúzódik egy függőleges vonal is, mely lefelé egyre halványul.

Az F-alakzat a weboldalak hőtérképein

Az F-alakzat a weboldalak hőtérképein

Mit mutatnak a kutatások?

A Nielsen Norman Group 2020-ban elkészítette második online jelentését arról, hogyan olvasnak az emberek online. Ezt a tanulmányt az teszi különösen érdekessé, hogy az első tanulmány majdnem 15 évvel ezelőtt készült el, így a kettőt összehasonlítva azt is meg lehet állapítani, hogy miként változott a weboldalak befogadása.

A legfontosabb megállapításuk egyébként az, hogy egy dolog 1997 óta változatlan: az emberek nem szívesen olvasnak a weben, csak átfutják a weboldalakat. Ez egy olyan megállapítás, mely 23 éve változatlan, és amely alapjaiban határozza meg, hogy miként viszonyulunk a digitális tartalmakhoz.

Ugyanakkor persze akadnak dolgok, melyek megváltoztak. Új elrendezések, új minták jelentek meg a reszponzív designnak köszönhetően. A reszponzív design ugyanis lehetővé tette, hogy minden kijelzőmérethez igazodjanak a tartalmak. Ezért azon tanácsok egy része, melyet még a 2006-os vizsgálat alapján adtak, mára idejétmúlttá vált.

Felhívják a figyelmet a fűnyíró-minta megjelenésére, azaz arra, hogy a felhasználók ilyen szemmozgással fogyasztják a blokkokba rendezett tartalmakat a weboldalakon. Elkezdik a bal felső blokkal, majd elmozdulnak jobbra a sor végéig, aztán egy sorral lejjebb lépnek, majd innen balra halad a tekintetük a sor kezdetéig. És így tovább.

Egy másik változás a találati oldalakat érinti, mellyel korábban már foglalkoztunk részletesen, szintén az NNG vizsgálatai alapján. Ez a változás a flipper-minta megjelenése, melyet most nem részleteznénk – hiszen már megtettük -, de lényege az, hogy nem lineáris módon tekintjük át a találati oldalakat, hanem össze-vissza pattog a tekintetünk.

Emellet fontos az is, hogy új tartalmi elemek jelentek meg 2006 óta a weboldalakon. Ilyenek például az olyan, szövegben megjelenő elemek, mint a kiemelt idézetek, vagy a felhasználók által létrehozott tartalmak, értékelések és bejegyzések. Ezekhez pedig sajátos felhasználó viselkedések kapcsolódnak.

A beágyazott idézetek esetében például azt figyelték meg a kutatók, hogy rendszeresen megzavarják az olvasást. A tesztalanyok belekezdenek a lineáris olvasásba, ami egészen addig tart, amíg bele nem futnak egy kiemelt idézetbe vagy egy hirdetésbe. Innentől kezdve azonban átváltanak az átfutás technikájára.

Az átfutás jelensége viszont nem változott, vagyis az emberek inkább csak áttekintik a weboldalakat, mint elolvassák őket. Már az is nagyon ritka, hogy a teljes szöveget vagy legalábbis annak nagy részét átnéznék. De ha át is nézik az egészet, akkor sem lineárisan teszik ezt. Ugrálnak az oldalon, kihagynak részeket, melyekhez később visszatérnek, és újra meg újra átfutják ugyanazt a tartalmat, amit már áttekintettek.

Az, hogy egy felhasználó milyen mértékben hajlandó mélyebben foglalkozni egy szöveggel, négy dologtól függ:

  • a motivációjától – azaz mennyire fontos számára az információ
  • a feladat típusától – vagyis, hogy valami érdekes, új információt keres, vagy pedig komolyan vizsgál egy témát
  • a koncentráció szintjétől – tehát, hogy mennyire összpontosít a felhasználó
  • a személyiségétől – mert akad, aki akkor is csak átfut egy oldalt, ha komoly kutatást végez az oldalon.

De mi az oka ennek? Sokan azt állítják, hogy monitoron vagy bármilyen kijelzőn nem szeretnek annyira olvasni az emberek, mint papír alapon. Azonban van egy ennél sokkal kézenfekvőbb magyarázat is: máshogy használjuk az internetet, mint egy könyvet. A neten sokszor választ keresünk egy kérdésünkre, és mivel szinte végtelen találat áll rendelkezésünkre, próbáljuk kiválasztani azt, amelyiktől a legjobb választ reméljük.

Ezt erősíti az is, hogy általában a keresőből indulunk útnak a neten. A Google kiköpi a találatokat, mi pedig kattintunk egy linkre, keressük a számunkra releváns információt a szövegben, és ha nem találjuk, akkor visszalépünk, hogy a következő linkkel próbálkozzunk.

Az NNG emiatt figyelmeztet, hogy a tartalomkészítőknek tudomásul kell venni, hogy az emberek nem teljes egészében és nem lineárisan fogadják be az általuk megírt tartalmat. Kicsipegetnek belőle információkat, melyek aktuális igényeiket a legjobban kielégítik.

Hogyan alkalmazkodjon egy weboldal ehhez a viselkedéshez?

A fő kérdés persze az, hogy miként reagáljunk a felhasználók ezen viselkedésére, ha van egy weboldalunk. Például úgy, hogy a szöveg elején egyből a lényegről beszélünk – hiszen nem regényt írunk, melynek a végén van a csattanó -, majd többször megtörjük a szöveget, hogy az könnyen áttekinthető legyen a felhasználói pásztázás során:

  • a fontos információkat helyezzük előre a tartalomban, ahogy a címekben és a linkekben is, így az emberek gyorsabban megértik a lényeget
  • használjunk minél több formázást, vagyis felsorolásokat, kiemeléseket, hogy a tekintetet a fontosabb részekre irányítsuk
  • világos, megjegyezhető alcímeket kell írni, hogy tagoljuk a szöveget és könnyen megtalálják az emberek az őket érdeklő részt
  • fogalmazzunk egyszerűen, a tartalom legyen tömör és világos
  • rövid bekezdéseket írjunk
  • sok whitespace

Gondoljunk arra, hogy olyan emberek látogatnak a weboldalunkra, akik másodpercek alatt döntenek arról, hogy maradnak-e az oldalon, mert értékesnek ítélik a tartalmat, vagy visszalépnek.

Amit még fontos megérteni, hogy miként a webdesignt is a felhasználók igényeinek megfelelve készítjük, úgy a weboldalon szereplő szövegeknek is hozzájuk kell szólni, az ő nyelvükön, kellően leegyszerűsítve, érthetővé téve. Nem azért, mert lenézed a felhasználót vagy mert leereszkedsz a szintjére, hanem, hogy könnyebbé tedd az életét, amiért valószínűleg hálás lesz.

A cél tehát mindössze az, hogy az információt a lehető leggyorsabban és a legegyszerűbben add át az emberek számára.

Címkék:

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.