Hogyan használjuk a közösségi médiát? Mit mutatnak a statisztikák? (Frissítve, 2022.05.09.)

Közösségi média
Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

A közönséged megfelelő célzása érdekében nem árt, ha tisztában vagy azzal, melyik közösségi média csatornát ki és hogyan használja – azaz mit mutatnak a statisztikák -, de azt is érdemes tudni, hogy miért úgy használjuk a közösségi média csatornákat ahogyan. (Frissítés, 2022.05.09. – Több új adattal és néhány új fejezettel is bővítettünk, például ezzel: Mennyi időt töltünk most az egyes közösségi média platformokon?)

A közösségi média statisztikái

2022 legelején már 4,62 milliárd ember használta a közösségi médiát világszerte, ami 58,4 százaléka a teljes népességnek. Ez egyébként 10,1 százalékos növekedés 2020-hoz képest, vagyis van még potenciál a közösségi médiában.

A közösség média használóinak száma globálisan

Ráadásul az is impozáns, hogy naponta átlagosan 2 óra 27 percet használják az emberek a közösségi média csatornákat. Igaz, itt csak 1,4 százalékos növekedés következett be 2020 óta, ugyanakkor mindez a teljes interneten töltött idő 35,2 százalékát teszi ki. Végül az is fontos lehet, hogy a felhasználók átlagosan 7,5 közösségi média platformot látogatnak meg havonta.

Melyik a legnépszerűbb közösségi média 2022-ben?

Habár egy ilyen kérdésre egyszavas választ kellene adni, azonban ez is egy tipikusan olyan helyzet, ahol az alapvető válasz az, hogy “attól függ”. Egyrészt ugye felmerül, hogy mit is nevezünk közösségi médiának? Világszerte vagy Magyarországon? A havi aktív felhasználószámot vizsgáljuk vagy azt, hogy hányan használták már valaha az adott platformot? És persze az is lényeges tényező, hogy a közösségi médiák egy része nem igazán érdekes céges szempontból.

Mindenesetre, ha világviszonylatban nézzük, akkor a Statista 2021 októberi adatai alapján azt látjuk, hogy így áll a helyzet:

A legnépszerűbb közösségi média oldalak 2021 októberében (Forrás: Statista)

Az első ötbe tehát olyanok kerülnek, mint a Facebook, a YouTube, a WhatsApp, az Instagram és a Facebook Messenger. Ezektől nem messze áll a TikTok is, míg a Snapchat a 11. helyre került, a LinkedIn viszont nem is szerepel a listán. Az is látszik azonban, hogy vannak itt olyan platformok, melyek inkább üzenetküldő alkalmazások, illetve elég sok olyan, melyek csak Kínában ismertek.

Lényegében hasonló a kép a We Are Social és a Hootsuite 2022 januári adatai szerint – szintén az aktív felhasználók száma alapján -, bár az Instagramtól lefelé vannak eltérések:

A legnépszerűbb közösségi média 2022 januárjában

Ugyanakkor, ha azt vizsgáljuk, hogy marketingszempontból melyek a legnépszerűbb közösségi média platformok, akkor már kicsit máshogy alakul a kép:

A marketingesek által a legtöbbet használt közösségi médiák globálisan (Forrás: Statista)

A helyzet ugyanis az, hogy minden közösségi média másban erős, van amelyiket jobban lehet használni marketing szempontból, és van, amelyiket kevésbé. Érdemes tehát a részletekre is kitérni néhány Magyarországon is használt közösségi média platform esetében.

Facebook

A Facebook még mindig a legnagyobb közösségi média platform, és kellően rugalmas is ahhoz, hogy szinte minden célra használható legyen. Az igaz persze, hogy organikusan már nem igazán érhető el vele a közönség a cégek számára (2,2 százalék az organikus elérése, míg az Instagramé 9,4 százalék), ugyanakkor méretének és a célzási lehetőségeknek köszönhetően a legnagyobb hirdetési platform a Google mellett.

A Facebook-hirdetések a felnőtt népesség 36,7 százalékát tudják elérni, ami a legmagasabb arány minden közösségi média között. Egy átlagos Facebook-felhasználó 12 hirdetésre kattint havonta, miközben a konverziós aránya 9,21 százalék, szemben a Google 4,4 százalékával, de egy konverzió költsége is lényegesen alacsonyabb (18,68 dollár a Facebook esetében, 56,11 dollár a Google-nél). Ugyanígy az Instagramot is veri ezekben a számokban.

Amit viszont tudni kell, hogy a hirdetéselérésnél a leggyorsabban növekvő csoport a 65 év felettieké. 2021-ben az Influencer Marketing Hub szerint 25 százalékkal nőtt a számuk. Ami persze nem azt jelenti, hogy ők lennének a legnépesebb csoport a Facebookon. Legalábbis egyelőre.

Ráadásul a felhasználók számának növekedése egyre lassul. Az eMarketer becslése szerint így alakult az elmúlt években és így alakul majd az elkövetkező néhány évben:

A Facebook felhasználóinak száma

Szintén érdemes tudni, hogy a Statista szerint a fotók és a linkek a leggyakoribb típusú tartalmak a céges posztok esetében, videókból és állapotfrissítésből kevés van. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek váltják ki a legnagyobb aktivitást, mindössze a cégek ezeket szeretik használni, és erre számítanak a felhasználók. És habár a videók száma nőtt az elmúlt években, nagy térfoglalást még nem látunk.

Tartalmi típusok arányának változása a Facebookon

Instagram

Mint láttuk, az Instagram hirdetési költségei magasabbak, mint a Facebooké, ami azonban nem jelenti azt, hogy értelmetlen lenne használni fizetett hirdetésekre. Már csak azért sem, mert a vásárlási szándék itt a legmagasabb, a felhasználók 36 százaléka követ cégeket, míg a Facebookon csak 19 százalékuk. Ráadásul az emberek 50 százaléka meglátogatja a cégek weboldalát, ha az Instagram Storiesban találkozik egy termékükkel vagy egy szolgáltatásukkal, illetve 72 százalékuk számolt be arról, hogy az Instagramon látottak alapján hozott vásárlási döntést (míg a Facebook esetében ez csak 23 százalék).

Emellett az organikus aktivitási arány is tízszer nagyobb a cégek és a közönségük között, mint a Facebook esetében, illetve 54-szer nagyobb, mint a Pinterestnél. Az Instagramon egyébként 9,4 százalékos az organikus elérés, míg a Facebookon csak 2,2 százalék, a LinkedInen pedig 5,3 százalék.

Fontos megemlíteni, hogy az influencerek is nagy számban elérhetők ezen a csatornán, ezért is költik el a marketingesek az influencerekre szánt büdzséjük 69 százalékát az Instagramon, miközben a YouTube-ra mindössze 11 százalék jut.

Nyilván persze nem minden iparág számára megfelelő terep az Instagram: az utazás, a szépségápolás, a divat, az egészség és fitness, az életmód, a gyermeknevelés, a zene, a fotózás, az ételek és az állatok témája viszont jól megy.

LinkedIn

Nem nagy titok, de a LinkedIn a B2B marketing terepe: a LinkedIn viszi a céges blogokra és weboldalakra a közösségi médiás forgalomnak a felét, ráadásul jelen van 65 millió “döntéshozó”. És ez nem csak az Egyesült Államokra igaz, hiszen a Sprout Social szerint a LinkedIn felhasználók 70 százaléka nem amerikai.

És mint láttuk az organikus aktivitási arány is kétszer olyan jó, mint a Facebook esetében, habár az Instagramét nem éri el. Az emberek ezt a platformot hálózatépítésre, üzletkötésre használják elsősorban, így nyitottak a posztok és üzenetek irányába, még akkor is, ha marketingről van szó. Emellett a verseny is kisebb, így nem csoda, hogy a B2B tartalommarketingesek 95 százaléka használja a LinkedInt organikus marketing csatornaként.

Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy melyek a legnépszerűbb iparágak a LinkedInen, és milyen iparágak esetében felesleges próbálkozni:

Iparágak népszerűsége a LinkedInen

TikTok

Végül nem hagyhatjuk ki az elmúlt évek legnagyobb lendületű közösségi média platformját, a TikTokot sem. Melynek kapcsán persze mindjárt az elején le kell szögezni, hogy alapvetően szórakozásra használják a fiatalok: 60 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez a fő oka, amiért körülnéznek a TikTokon. Emellett kisebb arányban inspirációról, önkifejezésről, trendkövetésről és közösségről beszéltek a felhasználók.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha oktatóvideókat készítesz, akkor azokat inkább a Facebookra tedd fel, és amikor hirdetésről van szó, akkor is a szórakoztatás köré épüljön. Emellett fontos, hogy érzelmeket váltson (a legjobban teljesítő hirdetések 50 százaléka ilyen), de ne a haragot vagy félelmet kiváltó videókra gondoljunk, amelyek egyébként a legjobban működő érzelmek, ha reklámról van szó. A TikTokon ugyanis fontos a pozitív szemlélet és a lazaság.

Influencer marketingben is jön fel, miközben az Instagram csúszik lefelé, így 2021-ben már elérte a 45 százalékot:

Influencer kampányok az egyes közösségi média platformokon

Nyilván ez a népszerűség csak bizonyos témákban érvényes, így a szórakoztatás, a fitness és a sport, a DIY, a szépségápolás, a divat, a háziállatok, az életmód-tanácsok, a főzés vagy belsőépítészet esetében. Ha ezekben az iparágakban vagy ezek környékén működik a céged, akkor érdemes megpróbálkozni a TikTokkal.

Ugyanakkor, ha a fiatalokat akarod elérni, akkor nem csak a TikTok alkalmas erre, hanem a Snapchat is, ahol a felhasználók 78 százaléka 15-35 éves. A Snapchaten szintén a pozitív érzelmek uralkodnak, és olyan témáknak a terepe, melyek ki tudják használni a Snapchat geofiltereit: a zene, koncertek, iskolák/felsőoktatás, edzőtermek, szalonok, éttermek.

Mennyi időt töltünk most az egyes közösségi média platformokon?

Az okostelefonok és az egyre gyorsabb netes elérés lehetővé teszik, hogy egyre több időt töltsünk a közösségi média appokkal.

  • A legtöbb időt a YouTube veszi el az életünkből, melyen havonta 23,7 órát töltünk.
  • A Facebook 19,6 órát hasít ki havonta.
  • A TikTok szintén 19,6 órát.
  • A WhatsAppal 18,6 órát töltünk.
  • Az Instagrammal pedig 11,2 órát.

És mindez egy grafikonon még néhány szereplővel:

A közösségi médiával töltött idő havonta


Mire használjuk a közösségi médiát?

2022 januárjában a We Are Social és a Hootsuite vizsgálata alapján így állt a helyzet:

  • 47,6 százalék kapcsolattartásra használja
  • 36,3 százalék hírek olvasására
  • 31,6 százalék tartalomkeresésre
  • 29,5 százalék arra kíváncsi, hogy épp miről beszélnek az emberek
  • 27,7 százalék inspirációt gyűjt és vásárol
  • 26,3 százalék kifejezetten termékeket keres, hogy megvegye őket
  • 23,1 százalék a kedvenc márkát figyeli
  • 22,9 százalék munkával kapcsolatban használja
  • 21,7 százalék pedig celebeket és influencereket követ.

Ebből azt a következtetés lehet levonni, hogy mivel a közösségi média használóinak közel fele kapcsolattartásra használja, így ők kifejezetten zavarónak élik meg, ha megtalálod őket marketinggel. Azt a negyedet érdemes viszont megkeresni, akik vásárolni akarnak, vagy márkákat figyelnek.

Melyik közösségi oldalon vannak többségben a férfiak és melyiken a nők?

A két nem nem ugyanazt fogyasztja a közösségi médiában, és nem is ugyanúgy viselkedik. Tehát a célközönségünktől függően kell megválasztani azt a közösségi médiát, amibe több időnket fektetjük. Ugyanakkor kérdés lehet, hogy melyik nem használja többet közösségi médiát, és azon belül mely platformot.

Facebook

Ugye nem lepődünk meg, ha azt látjuk, hogy hajszálnyival, de több nő használja a közösségi médiát, mint férfi. A különbség ott válik élesebbé, amikor eljutunk a mobilos közösségi média használatig, ahol a netező nőknek 69 százaléka van jelen, míg a férfiaknak csak 39 százaléka.

Természetesen a Facebookra is igaz, hogy a nők használják nagyobb arányban: az internetező amerikai nők 75 százaléka lóg a nagy kék testvéren, míg a férfiaknak csak 63 százaléka (2019, Pew). Ezzel szemben viszont a We Are Social 2019-es statisztikájában az látszik, hogy a Facebook felhasználóinak nagyobb része mégiscsak férfi (globálisan):

 

És akkor egy szám az aktivitásról: a nők 55 százalékkal többet posztolnak a Facebookra, mint a férfiak. De még ismerősük is nyolc százalékkal több van, és a facebookos játékokban is nagyon rávernek a férfiakra a 69 százalékukkal, mivel a férfiaknak csak 31 százaléka játszik.

Twitter, Instagram, Pinterest, Linkedin, Youtube

És nagyjából hasonló a helyzet a Twitteren és az Instagramon is, igaz Amerikában járunk. A Pinteresten nem meglepően szintén fölényes a nők többsége: 31 százalék a férfiak 8 százalékával szemben.

De most jönnek a férfias közösségi oldalak. Itt van mindjárt a Linkedin, ahol az internetező férfiak 24 százaléka szokott előfordulni, míg a nőknek csak 19 százaléka. A Youtube-on is 54 százalék a férfi, míg 46 százalék a nő. Ráadásul a férfiak 25 százaléka napi szinten használja a Youtube-ot, míg a nők esetében ez az arány csak 17 százalék, és a férfiak több időt is töltenek ott hetente: egészen pontosan egy órát, míg a nők mindössze 35 percet.

Összeállt a kép a férfias és nőies közösségi médiákról? Ha a nők a célcsoportunk, akkor irány a Facebook, az Instagram és a Pinterest, míg ha a férfiak, akkor lehet próbálkozni a Linkedinen és a Youtube-on.

A helyzet Magyarországon annyiban tér el, hogy a domináns Facebook nálunk még dominánsabb, s hiába a nők Mekkája, a férfiakat is jórészt itt tudjuk elérni.

A fiatalokról még nem esett szó, ezért mindjárt rátérünk.

Hogyan használják az egyes korosztályok a közösségi médiát?

A lényeg egy grafikonon:

Az egyes korosztályok jelenléte a közösségi médiában

Nem kell sokat elemezgetni azt a számot, amit a Pew Research tett közzé azon korábbi tanulmányában, mely a közösségi csatornák teljesítményét vizsgálta. Mint kiderült, már 2014-ben a 65 évnél idősebb korosztály több mint fele, 56 százaléka használta a Facebookot. Így aztán a fiatalok egyre inkább lemondtak róla. Volt közöttük olyan, aki úgy fogalmazott, hogy “a Facebook egy kínos családi vacsora, ahonnan nem lehet lelépni”.

2019-ben a helyzet úgy állt, hogy az amerikai kamaszoknak mindössze 51 százaléka használta a Facebookot a Pew Research Center statisztikája szerint. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy 2014-2015-ben még 71 százalék volt az arány.

Közösségi média demográfia 2019-ben

A We Are Social adatai szerint a Facebook közönségének 35 százaléka volt 25 évesnél fiatalabb, illetve a Statista szerint 65 százaléka 35 évnél fiatalabb. A Statista szerint egyébként a 25-34 éves nők teszik ki az aktív felhasználók 13 százalékát, míg a 25-34 éves férfiak a 19 százalékát. Az idősek aránya viszont a Facebookon rohamosan nő. Úgy is mondhatjuk, hogy a boomerek lassan teljesen birtokba veszik a Facebookot: az eMarketer vizsgálata szerint már 60 százalékuk használta ezt a közösségi médiát, és azóta csak tovább nőtt az arányuk.

A SNAPCHAT

A Snapchat a leggyakrabban használt közösségi média a kamaszok korában. De ezt mutatta már a comScore 2016-os és 2017-es kutatása is. Már 2015 végén a Snapchat felhasználóinak 76 százaléka 34 évnél fiatalabb volt. Akadnak olyan médiumok, melyek Magyarországon is kihasználják a Snapchat nyújtotta lehetőséget, így nem lehet egy egyszerű legyintéssel elintézni, különösen azok számára, akiknek a célcsoportja a fiatalabb korosztály.

Igaz, hogy a használatot tekintve egymás mellett állnak az Instagrammal a tizenévesek körében (81% Snapchat, 79% Instagram), ugyanakkor sokkal jobban szeretik a Snapchatet. Míg 39 százaléknak a kedvence a Snapchat, addig csak 23 százaléké az Instagram.

Mindezek alapján jutott egyébként a BI Intelligence egy korábbi jelentésében arra a következtetésre, hogy a Snapchat erősen megfontolandó közösségi platform lehet a cégek számára a 13-25 éves korosztály, és ezen belül is elsősorban a nők elérésére.

Az amerikai 18 éves korosztály már régóta többet használja kapcsolattartásra a családjával vagy a barátaival a Snapchatet, mint a telefont. És a nagy népszerűség nem csak az Egyesült Államokra igaz, hiszen az App Store-ban az első három legnépszerűbb applikáció között található olyan fejlett, európai fogyasztói piacokon, mint Svédország, Franciaország, Norvégia vagy Nagy-Britannia, de persze Európán és az USA-n kívül Kanadában és Ausztráliában is ugyanezt a jó teljesítményt mutatja.

A mobil és közösségi média kapcsolata

A Facebook felhasználóknak 98,2 százaléka már mobilon érte el a Facebookot 2020 áprilisára, és az is kiderül a Statista adataiból, hogy kizárólag számítógépen mindössze 1,8 százalék használja a Facebookot.

Milyen eszközön érik el a Facebookot a felhasználói?

Milyen eszközön érik el a Facebookot a felhasználói 2020 áprilisában?

A közösségi médiából szerezzük be a híreket is

A Pew Research 2019 októberi száma szerint a híreket ilyen arányban szerzik be az amerikai felnőttek a közösségi médiából:

Hírek a közösségi médiából

Mint látható, az élen a Facebook jár, mögötte azonban ott jár a YouTube, a Twitter és az Instagram.

A Pew egy korábbi kutatása szerint a Reddit-használók 70 százaléka, a Facebook-használók 66 százaléka, a Twitter-használóknak pedig 59 százaléka jut a közösségi médiából hírekhez. Mögöttük jóval lemaradva áll a Tumblr 31 százalékkal, az Instagram 23 százalékkal, a Youtube 21 százalékkal, a Linkedin 19 százalékkal, a Snapchat 17 százalékkal, míg a Vine 14 százalékkal.

2018-ben a Pew már azt állapította meg, hogy az amerikai felnőtteknek 43 százaléka szerzi be a híreket a Facebookról, tehát mint látható, ez a szám tovább nőtt 2019-re.

Amit még fontos ennek kapcsán megemlíteni, hogy a hírek tipikusan olyan termékek, melyeket többnyire csak egyetlen csatornán szereznek be az emberek: 64 százalékuk jelezte, hogy egyetlen helyen olvassa csak a híreket. Mindössze 26 százalék használ egynél több közösségi média csatornát a tájékozódásra, míg 10 százalék azok aránya, akik három vagy több közösségi oldalt használnak.

Mit csinálnak és hogyan teljesítenek a céges Facebook-oldalak?

Amit itt elöljáróban érdemes figyelembe venni, hogy a felhasználók nem azért regisztrálnak a Facebookra, hogy cégek posztjait nézegessék. Az emberek 88 százaléka azért hoz létre Facebook-fiókot, hogy kapcsolatban maradjon a családjával és a barátaival:

Miért vagyunk fent a Facebookon?

Miért vagyunk fent a Facebookon?

A Buffer a BuzzSumo segítségével a 20 ezer legnagyobb márka, több mint 43 millió Facebook-bejegyzését vizsgálta át annak érdekében, hogy iránymutatást, segítséget nyújtson egy olyan Facebook-stratégia kialakításához, mely figyelembe veszi a legújabb fejleményeket.

1. Többet posztolnak

Az egy régi vitatéma, hogy vajon hányszor érdemes posztolni egy Facebook-oldalon a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Sokan számoltak be pozitív eredményekről, amikor gyakrabban posztoltak, mások ugyanakkor pont az ellentétét tapasztalták. Ami viszont egyértelműen megállapítható a számok alapján, hogy a legnagyobb márkák 24 százalékkal posztoltak többet naponta.

A Facebook-posztok mennyiségének növekedése

Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb szereplők a Facebookon átlagosan, havonta 135 bejegyzést tettek közzé, ami 4 poszt naponta. Elég sok, nem? Talán nem véletlen, hogy közben az eredmények nem alakultak különösen jól.

2. Zuhanó interakció-szám

A 20 ezerrel több poszt ugyanis nagyobb versenyt jelent a platformon, ami viszont ereszkedő elköteleződést (megosztások, kedvelések, reakciók, hozzászólások) hozott a felhasználók részéről. Méghozzá nem is kis mértékű csökkenést, hanem szinte zuhanást másfél év alatt.

Facebook interakciók számának csökkenése

Ez több mint 50 százalékos csökkenés, aminek köszönhetően az átlagos engagement 65 százalékkal csúszott lefelé posztonként (4490-ről 1582-re).

3. Csökkenő aktivitás a videóknál, képeknél, linkeknél

Az egyes tartalomtípusok eltérően teljesítenek a Facebookon is. Gyakran elhangzik, hogy a legjobban a videók teljesítenek mostanában. Ugyanakkor a Buffer felmérése azt találta, hogy a képek több elköteleződést hoznak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a képek esetében ne találkoznánk drasztikus eséssel, sőt nagyobbal, mint a videóknál: a posztonkénti engagement-szám 9370-ről ereszkedett 3454-re másfél év alatt. A videók talán kevésbé szenvedték meg ezt az időszakot: 5487-ről 2867-re esett az átlag. De itt láthatók a számok:

A Facebook engagement alakulása

A Buffer ugyanakkor 2018-ban azt állapította meg, hogy bizony a videók minden másnál jobban teljesítenek: 59 százalékkal nagyobb aktivitást érnek el, mint bármely más poszt-típus. Amikor a top 500 Facebook-posztot vizsgálták, akkor azt látták, hogy annak több mint 81 százaléka videó. A képek csak 18 százalékot értek el, míg a linkek 0,2 százalékot.

Ehhez kapcsolódik, hogy a link-posztok 76 százalékkal kevesebb aktivitást értek el, mint a videók.

4. A napi 5 poszt hozta a legtöbb interakciót

Mint azt már korábban is említettük, állandó a törekvés arra, hogy meghatározzunk egy optimális napi poszt-számot, ami a legjobb eredményeket hozza. Ez most is megtörtént, de a dolog nem olyan egyszerű. A posztonként legmagasabb interakciószámot azok érték el, akik 1-nél kevesebbet posztolnak naponta:

Poszt-gyakoriság és engagement szám a Facebookon

Ugyanakkor ők érték el a legrosszabb teljes interakció-számot is. Ahogy növekszik a posztolási gyakoriság, úgy nő az összes interakció száma, de csak egy szintig. Az optimális érték a napi 5 poszt, ha az össz-interakciót tekintjük, amivel persze csak 2466 interakciót lehetett elérni posztontként. Összesen viszont 12330-at naponta.

Az interakciók számának csökkenése az elmúlt másfél évben minden poszt-gyakoriságnál bekövetkezett, de a legkisebb mértékben azoknál, akik napi 1-4 posztot tettek közzé, míg a legnagyobb mértékben azoknál, akik napi 10-nél is többet.

Poszt gyakoriság és az interakciók számának csökkenése

5. Kik szenvedték el a legnagyobb veszteségeket?

A Buffer azt is megvizsgálta, hogy milyen kategóriákba sorolt márkák esetében következett be a legnagyobb mértékű csökkenés az aktivitásban.

Engagement csökkenés márka típusonként

Ezek azok a kategóriák, melyeket beállíthatsz a Facebookon, amikor megjelensz rajta a cégeddel. Érdemes tehát azt is figyelembe venni, hogy milyen különbségeket jelenthet az interakciók számában, hogy hova sorolod magad.

Mi lehet az oka az aktivitás csökkenésének?

  • Növekvő verseny – ma már több mint 80 millió üzleti oldal van a Facebookon, és globálisan a kis cégek 41 százaléka már megtalálható rajta. A tartalmak száma nő, viszont a hírfolyam nem lesz nagyobb.
  • Magasabb minőségű tartalmak – a cégek egyre jobb tartalmakat készítenek, sokan használják már a videókat is. Ez viszont azt jelenti, hogy egyre nehezebb kiemelkedő tartalmakat készíteni.
  • Változik a Facebook-algoritmus – az organikus elérés továbbra is lassan, de biztosan csökken a cégek számára, mivel az algoritmus előnyben részesíti a család és a barátok tartalmait. Tehát a cégek nem csak egymással versenyeznek, hanem minden profillal, oldallal és csoporttal.
  • Változik a prioritás a hírfolyamban – mivel a Facebook egy üzleti vállalkozás, ezért minél nagyobb nyereségre törekszik. A jelenlét ingyenes rajta mindenki számára, így a bevételei a hirdetésekből származnak. Emiatt egyre nagyobb teret hasítanak ki a hirdetések.

Ezután nézzük meg a közösségi média működésének pszichológiai hátterét.

A Facebook pszichológiája

Itt a kérdés az, hogy miért lettünk Facebook-függők, miért lájkolunk bármit is rajta, milyen használati módjai vannak, és mi lenne az optimális használata?

Mi okozza, hogy teljesen rákattanunk a Facebookra?

Facebook-függők vagyunk, vagy még inkább közösségi média függők, még akkor is, ha gyűlöljük az adott oldalt. Nem szeretjük, mert fogva tart. De miért? Mi a trükkje? Miért működik a közösségi média úgy, mint a drog? Az elmúlt 10 évben felborította a netet a közösségi média, és azon belül is leginkább a 2004-ben útjára indított Facebook, mely 2010-ben már a világ leglátogatottabb weboldalává vált. Az emberek életének fontos része lett, rajta keresztül kommunikálunk, az is használja, aki nem akarja.

Abból a célból jött létre, hogy rajta keresztül az ismerősök tartsák a kapcsolatot, ami egy alapvető emberi szükséglet. A Facebook tehát azt az igényt hivatott kielégíteni, amit korábban a sarki fűszeres. Ezt többé-kevésbé meg is teszi, ezért aztán naponta milliók lépnek fel az oldalra, és töltenek nem kevés időt a hírfaluk végigböngészésével, chateléssel, ismerősök keresésével, és ismeretlenek profiljának lecsekkolásával.

De nem csak ebben rejlik a Facebook varázsereje

Ezt mondja Dr. Liz Margalit, a ClickTale pszichológusa, akinek a felhasználói élmény a szakterülete. Szerinte a Facebook erejét az adja, hogy a kialakított önképünknek mikroreflexióit nyújtja: megjelenik a profilunkban, hogy mi a hobbink, hol tanultunk, hány barátunk van, mi érdekel, és még ezernyi más dolog nyitottságunktól függően. A Facebook öntudatlanul is javítja az önbecsülésünket azzal, hogy lehetőséget biztosít a valóság újrateremtésére, hogy meghatározhatjuk, miként jelenjen meg személyiségünk a világ színe előtt. Ráadásul az is megoldható, hogy mindazokat kizárjuk virtuális életünkből, akik valamiképpen veszélyeztetik önképünket, tehát a kritikus hangokat elfojthatjuk.

A Facebook lehetőséget ad arra, hogy olyan benyomást alakítsunk ki másokban magunkról, amilyet szeretnénk. Megoldható, hogy a végtelenségig csiszolgassunk egy bejegyzést vagy fotót, amíg úgy nem érezzük, hogy az általunk sugározni kívánt imidzset fogja látni a nagyvilág. Ez a való életben természetesen nem így történik, ott nincs lehetőségünk arra, hogy ilyen mértékben manipuláljuk a rólunk kialakult képet. Ráadásul az online világból teljesen hiányoznak azok a nonverbális jelzések, melyek igencsak árulkodóak tudnak lenni a valós kommunikációs helyzetekben.

Ezek helyett egészen más jelzéseket használunk a közösségi médiában, és ezek alapján ítéljük meg az ott megjelenő szereplőket.

  • Explicit jelzés a barátok száma, azok minősége, illetve a végzettségünk.
  • Az implicit jelzések sokkal finomabbak, olyasmik tartoznak ide, mint a kapcsolati státusz változásának gyakorisága, mely instabilitásra utalhat, a sűrű profilfotó-csere, vagy a túl sok poszt, ami extrovertált személyiségre utalhat.
  • A gyakori lájkolások arra mutathatnak rá, hogy az adott személy szeretné magát megkedveltetni bizonyos emberekkel.
  • Természetesen az is jelzésértékű, ha például nem teszünk közzé információt a kapcsolati státuszunkról, vagy arról, hogy melyik nemhez vonzódunk. Ezek akár többet is mondhatnak, mint amikor közlünk valamit.

Saját magunknak is hazudunk

A Facebook azonban nem csak arra jó, hogy a mások számára mutatott képet manipuláljuk, hanem arra is hatással van, hogy mi miként látjuk magunkat.

Azért fektetünk a Facebook vagy más közösségi médiás profilunk ápolásába rengeteg időt, mert tudat alatt egy tökéletesebb verzióját akarjuk kialakítani saját magunknak – állítja a pszichológus. Az ún. önészlelési elmélet szerint az emberek az alapján alakítják ki attitűdjeiket, hogy bizonyos helyzetekben megfigyelik a saját viselkedésüket. Ebből vonják le később a következtetéseket az attitűdjeikre vonatkozóan, melyeket aztán felelőssé tesznek a viselkedésükért. Vagyis racionalizálják ily módon a viselkedésüket, ahogy másokét is. Ez a folyamat magyarázza azt, hogy miért is javítja valakinek a Facebook-profilja az önképét, és miként járul hozzá ahhoz, hogy jól érezze magát.

A Facebook tehát ahhoz segít hozzá, hogy egy újrateremtett önkép révén sokkal jobb színben tüntessük fel magunkat önmagunk előtt is, és ezáltal jól érezzük magunkat a bőrünkben.

A Facebookozás ezért aztán szokássá vált, egy olyan viselkedéssé, melyet rendszeresen ismétlünk öntudatlan késztetéseknek engedve. Lehet, hogy eredetileg csak azért regisztráltunk a Facebookra, hogy kapcsolatba lépjünk emberekkel, vagy kapcsolatot tartsunk barátainkkal, azonban valójában – anélkül, hogy ezt észlelnénk – az oldal használata egy függőséget okozó szokássá vált a jutalom tudattalan elérésre érdekében. Idővel pedig egyre automatikusabbá válik használata, ahogy az bevésődik az idegpályáinkba.

Kétféleképpen használjuk a Facebookot – és az egyik rossz

Aki már olvasott a legnagyobb közösségi hálóról szóló vizsgálatokat, az tudja, hogy nem igazán hasznos a Facebookon lógni. Olyan szavak keringenek ezekben a cikkekben, mint az elégedetlenség növekedése, a nagyobb fokú frusztráció és a fokozódó depresszió. Néhány nemrég közzétett tanulmány azonban némileg finomította a képet. Tisztán kell látni ugyanis, hogy kétféle használata lehetséges a közösségi oldalnak, és egyáltalán nem ugyanazt a hatást gyakorolják Rád nézve.

AKTÍV ÉS PASSZÍV FACEBOOK HASZNÁLAT

És itt nem egészen arról van szó, hogy a Facebook hatása attól függ, hogy ki használja. Tehát nem személyiség-függő az eredmény, habár nyilván ebből eredeztethető a dolog. A lényeg azonban sokkal inkább az “aktív” és a “passzív” használat fogalmában ragadható meg.

Aktívan használni úgy lehet a közösségi oldalt, ha folyamatosan közvetlen kapcsolatban vagy az ott zajló dolgokkal, a hálón lévő emberekkel. Azaz közzéteszel állapotfrissítéseket, kommenteled a megjelent posztokat, stb. Tehát aktív életet élsz a közösségi hálón, befolyásolod a dolgokat. A passzív használat viszont annyit tesz, hogy csak befogadod az ott található információkat. Tehát pörgeted a hírfolyamot, mosolyogsz vagy csak húzod a szádat, de távol maradsz az eseményektől.

A lényeg pedig az, hogy a passzív használat bizony problémákat okoz.

Ennek feltehetően az az oka, hogy féltékennyé, iriggyé válsz az ott posztoló emberekre, az életükre. Egy 2015-ös tanulmányban a kutatók arra kérték az embereket, hogy használják 10 percen keresztül a Facebookot. Az egyik csoportnak ezt passzívan kellett tennie, míg a másiknak aktívan. Ezt követően kikérdezték őket az érzéseikkel kapcsolatban. Azok akik passzívan használták a Facebookot, 9 százalékkal rosszabbul érezték magukat, akik viszont aktívan, azok kicsit jobban.

AKKOR IS IRIGYKEDSZ A TÖBBIEKRE, HA NEM TUDSZ RÓLA

A tanulmány szerint az irigység a magyarázata annak, hogy a passzív Facebook használat rossz hatással van az érzelmi állapotunkra. Ami még ennél is érdekesebb, hogy az emberek tudatosan nem is észlelték, hogy irigyek lennének másokra azok állapotfrissítéseit látva.

Egy másik kutatás a társadalmi összehasonlítás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy az emberek folyamatosan tévesen ítélték meg a többi ember érzelmi élményeit. Tehát mosolygó ismerősöket látnak egzotikus utazások közepette, és azt feltételezik, hogy minden ismerősük állandóan boldog. Pedig ez egyáltalán nem biztos, hogy így van a valóságban is. A kutatók szerint pedig az, hogy a többiek élete boldognak látszik, míg a Tiéd – a megítélésed szerint – nem, az csak rontja a hangulatodat.

A LEGTÖBBEN ROSSZUL HASZNÁLJUK A FACEBOOKOT

Végül pedig egy másik 2015-ös vizsgálat azt állapította meg, hogy amikor az emberektől megkérdezték, miként használják a Facebookot, kiderült, hogy bizony a többség passzívan. A kutatók szerint az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a passzív Facebook használat mennyire képes elrontani a hangulatukat. Vagy pedig tudják, de ennek ellenére hajlandók feláldozni a pozitív érzéseiket, csak hogy lássák, mi zajlik a közösségi oldalon.

Mindezek alapján tehát az a tanács adható, hogy próbáld meg nem teljesen ész nélkül használni a Facebookot! Nem szabad úgy pörgetni állandóan a hírfolyamot, mint egy relaxációs eszközt. Ezzel csak rontod a helyzeted. Ehelyett próbálj meg értelmes, átgondolt kommenteket hozzáfűzni az ismerőseid állapotbejegyzéseihez. Esetleg küldeni néhány üzenetet a közeli barátaidnak, akikkel már egy jó ideje nem beszéltél. Ezek csak apróbb változtatások a közösségi oldal használatában, mégis jelentős mértékben javíthatják az életedet.

Miért lájkolunk bármit is a közösségi médiában?

A Like-gomb 2009-es megjelenése rendkívüli jelentőségű lépés volt, és a Facebook jórészt ennek köszönheti sikerét. Habár számtalan más mérőszámot használunk a közösségi médiában, hogy szofisztikált képet lássunk az eredményeinkről, mégis a lájk az, ami mindenki számára meghatározó, egyértelmű és könnyen megérhető. Ez az, amit elsősorban mindenki növelni szeretne. De hogyan? Ehhez meg kell érteni a lájkolás pszichológiáját.

A kérdés, hogy mi motiválja az embereket, amikor megosztanak egy harmadik féltől származó tartalmat, például egy cikket a közösségi médiában? Mindez azért lehet érdekes számunkra, mert ennek fényében talán jobban megérthető, hogy milyen tartalmat érdemes megjelentetnünk a közösségi médiában, már ha az az elsődleges célunk, hogy minél több megosztást generáljunk, és a közösségi médiából szerezzünk forgalmat.

Nem gondolkodnak, csak nyomják a lájkot

Slate, illetve a Chartbeat kutatása megerősítette, hogy ahogy a kommentek esetében, úgy a közösségi médiás megosztásoknál is az történik, hogy az illető el sem olvas egy adott cikket, máris úgy véli, hogy valamennyi ismerőséhez el kell juttatnia azt (és tulajdonképpen ezzel meg kell mutatnia, hogy kicsoda ő.)

A Hootsuite persze olyannyira nem hitte el, hogy az olvasók ilyen felületesek lennének, hogy ő maga is elkezdte szondázni olvasóit. De persze a becsületes olvasók elárulták, hogy sokuk valóban csak a címet és a leadet olvassa el, és máris továbbosztják a cikket. De miért is? A vizsgálat szerint 61 százalék azért, mert egy cikket érdekesnek tart, a többiek azért, mert fontosnak vagy viccesnek találják a tartalmat.

Mint kiderült, néhány olvasó persze érzi abban a kockázatot, hogy olyan tartalmat oszt meg, amit tulajdonképpen nem is ismer, hiszen ronthatja a róluk kialakult véleményt, ha esetleg a cikk úgy végződik, amivel ő nem ért egyet. Legtöbbször azonban az olvasók nem ennyire aggályoskodók.

Szórakoztatni akarjuk a megosztással az ismerősöket

Volt azonban egy másik kutatás is ugyanezen kérdés mentén. A Fractl vizsgálatából is az derült ki, hogy a válaszadók 48 százaléka szerint az elsődleges cél a külső tartalmak megosztásával az, hogy szórakoztassák ismerőseiket. Mindössze

  • 17 százalék oszt meg olyan dolgokat, melyeket fontosnak tart,
  • 13 százaléknak kifejezetten az a célja, hogy valami érzelmi reakciót váltson ki barátaiból,
  • és csak 11 százalék oszt meg hasznosnak tartott információkat.

Itt látható mindez grafikonon is ábrázolva:

Mi a célunk egy megosztással?

Mi a célunk egy megosztással?

Meg akarjuk mutatni magunkat

Ami még érdekes, hogy a válaszadók közel harmada (31%) azt mondta, hogy azért oszt meg valamit a Facebookon, mert így akar egy bizonyos képet közvetíteni magáról az emberek felé. Azok, akiknek 500-nál is több ismerősük van a Facebookon 7 százalékkal nagyobb valószínűséggel osztanak meg tartalmat csak azért, hogy fenntartsanak egy bizonyos imidzset magukról, illetve 9 százalékkal nagyobb eséllyel csak azért osztanak meg valamit, hogy az jó színben tüntesse fel őket.

Ugyanakkor az emberek 52 százaléka nem mer megosztani olyan dolgokat a Facebookon, melyről feltételezik, hogy vitát generálhat.

Könnyű lenne a lájkolást úgy értelmezni, mint egy olyan cselekmény, amivel a fogadó felet akarod befolyásolni. Többről van azonban szó. Amikor lájkolsz a Facebookon, akkor megerősíted, hogy ki is vagy valójában. A lájk tehát jóval több, mint egy egyszerű pozitív reakció egy posztra vagy egy állapotrissítésre, ez egyben egy jelzés saját magad felé.

Tehát, amikor kedvelsz egy állapotot, akkor egy egyszerű gombnyomással nyilvánosan kifejezed, hogy egyetértesz vele. Ez az üzenet magunknak szól, arról, hogy kik vagyunk, mivel értünk egyet. Te az vagy, amit szeretsz. És ez azért fontos, mert erre épül a Facebook működése. Ez alapján szállítja neked a megfelelő reklámokat és ez alapján szervezi a hírfolyamodat. A lájkjaid alapján majdnem száz százalékosan meg tudja állapítani, hogy ki vagy, mi vagy, milyen a személyiséged.

A LÁJKOLÁS AZ EMBERI VISSZAIGAZOLÁS EGY FORMÁJA

A lájkolás nagyon röviden egy közösségi interakció két vagy több ember között. Ezzel azonban nem mondtunk sok újat. Dr. Larry Rosen pszichológus a Psychology Todayben úgy fogalmazott, hogy a lájkolás tulajdonképpen virtuális empátia. Azt pedig mindenki pontosan tudja, hogy mit is jelent az empátia: képesség a másik ember érzelmi állapotának megértésére, átérzésére, részt vállalva belőle.

Amikor tehát kattintasz a like-gombra, akkor kommunikálsz a másik emberrel, és azt fejezed ki, hogy méltányolod őt. Sokan úgy gondolják, hogy a like-gomb egyszerűen a szeretet kifejezése, de nem erről van szó, sokkal inkább azt mondod neki, hogy “értem, itt vagyok”.

A LÁJKOLÁSSAL TÁRSADALMI TŐKÉT PRÓBÁLUNK SZEREZNI

De mi is az a társadalmi tőke? A definíció szerint: társadalmi kapcsolatok emberek közötti hálózata, közös értékeik és viselkedési normáik, melyek elősegítik a kölcsönösen előnyös társadalmi együttműködést. Ezek a társadalmi kapcsolatok a neten online alakulnak, amikor pedig lenyomod a like-gombod, akkor éppen egy “kölcsönösen előnyös társadalmi együttműködésre” kerül sor.

Habár ez a dolog elég elvontan hangzik, azonban amikor felismered, hogy a közösségi interakciók online zajlanak, és ennek elsődleges eszköze a like-gomb lenyomása, akkor már érted is a lényegét. A lájkolás tehát elősegíti a társadalmi tőke megszerzését a Facebook segítségével.

VISSZAJELZÉST AKARSZ

Amikor lájkolod valakinek a fotóját, akkor hallgatólagosan elvárod, hogy majd ő is megteszi ugyanezt neked. Lájkot kapni pedig mindenki szeret, és minél több lájkot kapsz, annál inkább szeretve érzed magad. A lényeg tehát az, hogy azért is lájkolunk, mert szeretnénk, ha minket is lájkolnának.

De mi van, ha nem kapjuk meg a “jól megérdemelt” lájkunkat? Akkor az történik, hogy mivel egy-egy poszt, állapotfrissítés az énünk kiterjesztése, ezáltal az emberek, ismerőseink figyelmen kívül hagynak minket. Ezt meg lehet úgy is fogalmazni, hogy amikor nem reagálnak ránk a Facebookon az maga a pszichológiai pokol. Valójában nem is azért mész a Facebookra, hogy lássad mi történik másokkal, hanem azért, hogy jobban érezd magad. Amikor pedig figyelmen kívül hagynak, akkor erre nem kerül sor. Szeretünk elfogadva, elismerve, megerősítve lenni, ezért csináljuk az egészet.

A LÁJKOLÁS AZ INTERAKCIÓK MÉLYEBB SZINTJÉT HELYETTESÍTI

A lájkolásnak ugyan van sok pozitív vonatkozása, azonban van negatív is. Például az, hogy elsekélyesíti az emberi interakciókat. Lájkolni ugyanis könnyű, mindössze egy kattintás az egész, miközben beszélgetni sokkal összetettebb dolog lenne.

A kapcsolatok építése és a társalgás tulajdonképpen munka, jóval nagyobb erőfeszítést igényel az emberek részéről, mint lájkolni egyet. A lájkolás egy teljesen kockázatmentes formája a társadalmi szerepvállalásnak, kapcsolat elköteleződés nélkül.

De: elfojtja a véleményt a közösségi média?

Mindezek mellett van egy másik oldala is a közösségi médiának. Mégpedig, hogy az elfogadott állásponttal szemben, miszerint a közösségi média elősegíti a vitát, a vélemények szabad áramlását, úgy tűnik, hogy sokszor inkább elfojtja, és nem csak a virtuális térben, hanem még a való életben is.

A Pew Research kutatása azt állapította meg, hogy az emberek a fontos ügyeket kevésbé szeretik a közösségi médiában megvitatni, mint a való életben. A dolog logikus, hiszen ki akar egy olyan véleménnyel előállni összes ismerőse, kollégája, rokona előtt, amiről esetleg mindegyikük ellentétesen vélekedik? A Pew megfigyelése szerint, ha valakinek olyan véleménye alakult ki, amit megítélése szerint a többség nem oszt, akkor azt inkább megtartja magának, és kialakul a hallgatási spirál (mely egy ‘70-es években, a nyilvános véleményekkel kapcsolatban keletkezett fogalom).

Miközben elméletben úgy néz ki, hogy a Facebookon vagy a Twitteren annyiféle vélemény megjelenik, hogy senki nem fél saját egyéni álláspontjának is hangot adni, addig a valóságban a közösségi média mindennél erősebb arra kényszeríti az embereket, hogy véleményüket megtartsák maguknak. A Pew szerint az emberek csak akkor állnak ki a véleményük mellett, ha úgy ítélik meg, hogy a többi jelenlévő is hasonló álláspontot képvisel az adott közösségi médiacsatornán. Ilyenkor kétszer nagyobb valószínűséggel szállnak be egy beszélgetésbe. Ráadásul a közösségi médiás hallgatás megjelenik a való életben is, vagyis személyes beszélgetések során is kevésbé merik felvállalni véleményüket azok az emberek, akik jelen vannak a közösségi médiában.

A Pew szerint a közösségi médiás hallgatás okai:

  • az emberek nem akarnak csalódást okozni a barátaiknak
  • nem akarnak vitába szállni velük
  • nem szívesen tesznek közzé olyan dolgokat, melyet (következő) munkahelyük HR-esei vagy (leendő) főnökeik nem vennének jó néven

A tanulmány arra is rámutat, hogy az embereknek véleményük közzétételére vonatkozó döntése kapcsolatban áll önbizalmuk mértékével, valamint azzal, hogy mennyire ismerik a témát, illetve, hogy az mennyire erős hatást gyakorolt rájuk.

És a fentiekből MILYEN KÖVETKEZTETÉSekeT VONHATUNK LE?

  • Először is meg kell ismernünk a célközönségünket. Érdemes a demográfiai adatoknál többet tudni róluk: megpróbálhatjuk megismerni a vágyaikat, érzéseiket, preferenciáikat és a mélyebb motivációikat.
  • Ezzel a mélyebb tudással felvértezve személyre szabottabb tartalmakat készíthetünk nekik. Ne felejtsd el, hogy az emberek ki akarják fejezni a lájkolással azt, hogy ők személyesen kik.
  • Gondoskodj a visszajelzésről! Mindenki szeret lájkolva lenni, ezért lépj kapcsolatba a lájkolóiddal, adjál nekik társadalmi tőkét, add meg a megerősítés érzését, ami után annyira vágyakoznak.

Mitől lesz vírusosan terjedő egy közösségi média poszt?

A nagy titok, amire mindenki keresi a választ: mitől válik vírusosan terjedővé egy videó, egy kép, egy poszt. Nem mindegy, főleg, ha pénz is van a dologban. És hát mikor nincs? A tudományt hívjuk segítségül. Vizsgálatában a Fractl 23 darab, az Imguron talált, virálisan terjedő képet mutatott a 800 alanynak, míg a kontrollcsoport nem-virális képeket kapott, majd figyelték a reakcióikat, hogy valami összefüggést találjanak. Mire jöttek rá ez alapján?

A pozitív érzések fontossága

Van néhány közös jellemzője a virusosan terjedő képeknek mindegyik korosztály és nem számára. Az első és legfontosabb az általuk kiváltott pozitív érzések. Ezek részletezve a következők voltak:

– öröm
– érdeklődés
– remény
– bizalom

A kutatás alapján egyértelmű volt a kapcsolat a kialakuló pozitív érzések száma és a megtekintések száma között.

Érzelmi komplexitás

De az is kiderült, hogy nem csak egyszerűen pozitív érzések halmozódását kell elérni egy virális tartalommal. Ugyanis a kutatás eredményei arra is rámutattak, hogy a virális képek egyszerre váltottak ki pozitív és negatív érzéseket a résztvevőkben. Legalábbis gyakrabban, mint a nem virális képek esetében. Tehát annál kedvezőbb a hatás, minél szélesebb érzelmi spektrumot tudunk kialakítani a felhasználókban a virális tartalmainkkal.

A meglepetés ereje

A következő kulcstényező a meglepetés. A virálisan terjedő képek sokkal valószínűbben hökkentették meg az embereket, mint az átlagos képek. A meglepetés volt a második leggyakrabban megfigyelt reakció a virális képek nézegetése során.

A különböző korosztályok másként reagálnak

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalabb korosztályt sokkal nehezebb reakcióra bírni, azaz elérni, hogy megosszon egy képet. A 18-24 évesek kevesebb pozitív érzésről számoltak be a képek láttán, mint bármelyik másik korosztály. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy ez a korosztály nagyon sok tartalommal, képpel, videóval találkozik a neten, az ingerküszöbük már meglehetősen magas, így csak a nagyon új és rendkívül hatásos tartalmakkal lehet reakciót kicsikarni belőlük.

Férfiak és nők: nincs komoly különbség

Lehet, egyeseket meglep, de az, hogy ki, melyik nemhez tartozik, nem játszott nagyobb szerepet a virális tartalmakra adott reakcióknál. Persze azért kis eltérések akadnak, így például az, hogy a férfiak több örömteli érzésről számoltak be a virális képek nézegetése közben, mint a nők. Ugyanakkor az érzelmi komplexitás mértéke kisebb volt náluk.

A nők ugyanakkor többször számoltak be a bizalom érzéséről, valamint több negatív érzés fogalmazódott meg bennük, illetve ezzel párhuzamosan nagyobb érzelmi komplexitásról számoltak be. Összességében azonban a férfiak és a nők több hasonló érzést jeleztek vissza, mint különbözőt. Ez pedig azt jelenti, hogy a tévhitekkel ellentétben a két nem számára nem kell kétféle tartalmat gyártani, ha el szeretnénk érni a vírusos terjedést.

A Fractl korábban már idézett vizsgálatából az is kiderült, hogy a nők 53 százaléka azért oszt meg valamit a Facebookon, hogy azzal valamilyen érzelmet csikarjon ki az ismerőseikből (ez a férfiak esetében kevesebb), míg a férfiak inkább azért osztanak meg dolgokat, hogy meggyőzzék a többieket az álláspontjukról. De az eltérés itt nem olyan jelenős a nőkhöz képest.

Miben különböznek a nők és a férfiak a megosztásoknál?

Miben különböznek a nők és a férfiak a megosztásoknál?

Címkék: , ,

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.