Hogyan használjuk a közösségi médiát? És Te hogyan használd

Közösségi média
Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

A közönséged megfelelő célzása érdekében nem árt, ha tisztában vagy azzal, melyik közösségi média csatornát ki és hogyan használja, de azt is érdemes tudni, hogy miért úgy használjuk a közösségi média csatornákat ahogyan.

Olyan alapvető különbségekre derül fény a közösségi média statisztikákat szemlélve, mint például az, hogy

  • a nők 71 százaléka szokott lájkolni vagy követni márkákat, míg ez a férfiak esetében mindössze 18 százalék.
  • A nők 54 százaléka a Facebookot fotók és videók megtekintésére használja, míg a férfiaknak csak 39 százaléka.
  • A nők 48 százaléka rá sem hederít a közösségi média hirdetéseire, ami nagyobb arány, mint a férfiak 42 százaléka.

De érdemes először megismerni a közösségi média működésének pszichológiai hátterét.

A Facebook pszichológiája

Itt a kérdés az, hogy miért lettünk Facebook-függők, miért lájkolunk bármit is rajta, milyen használati módjai vannak, és mi lenne az optimális használata?

Mi okozza, hogy teljesen rákattanunk a Facebookra?

Facebook-függők vagyunk, vagy még inkább közösségi média függők, még akkor is, ha gyűlöljük az adott oldalt. Nem szeretjük, mert fogva tart. De miért? Mi a trükkje? Miért működik a közösségi média úgy, mint a drog? Az elmúlt 10 évben felborította a netet a közösségi média, és azon belül is leginkább a 2004-ben útjára indított Facebook, mely 2010-ben már a világ leglátogatottabb weboldalává vált. Az emberek életének fontos része lett, rajta keresztül kommunikálunk, az is használja, aki nem akarja.

Abból a célból jött létre, hogy rajta keresztül az ismerősök tartsák a kapcsolatot, ami egy alapvető emberi szükséglet. A Facebook tehát azt az igényt hivatott kielégíteni, amit korábban a sarki fűszeres. Ezt többé-kevésbé meg is teszi, ezért aztán naponta milliók lépnek fel az oldalra, és töltenek nem kevés időt a hírfaluk végigböngészésével, chateléssel, ismerősök keresésével, és ismeretlenek profiljának lecsekkolásával.

De nem csak ebben rejlik a Facebook varázsereje

Ezt mondja Dr. Liz Margalit, a ClickTale pszichológusa, akinek a felhasználói élmény a szakterülete. Szerinte a Facebook erejét az adja, hogy a kialakított önképünknek mikroreflexióit nyújtja: megjelenik a profilunkban, hogy mi a hobbink, hol tanultunk, hány barátunk van, mi érdekel, és még ezernyi más dolog nyitottságunktól függően. A Facebook öntudatlanul is javítja az önbecsülésünket azzal, hogy lehetőséget biztosít a valóság újrateremtésére, hogy meghatározhatjuk, miként jelenjen meg személyiségünk a világ színe előtt. Ráadásul az is megoldható, hogy mindazokat kizárjuk virtuális életünkből, akik valamiképpen veszélyeztetik önképünket, tehát a kritikus hangokat elfojthatjuk.

A Facebook lehetőséget ad arra, hogy olyan benyomást alakítsunk ki másokban magunkról, amilyet szeretnénk. Megoldható, hogy a végtelenségig csiszolgassunk egy bejegyzést vagy fotót, amíg úgy nem érezzük, hogy az általunk sugározni kívánt imidzset fogja látni a nagyvilág. Ez a való életben természetesen nem így történik, ott nincs lehetőségünk arra, hogy ilyen mértékben manipuláljuk a rólunk kialakult képet. Ráadásul az online világból teljesen hiányoznak azok a nonverbális jelzések, melyek igencsak árulkodóak tudnak lenni a valós kommunikációs helyzetekben.

Ezek helyett egészen más jelzéseket használunk a közösségi médiában, és ezek alapján ítéljük meg az ott megjelenő szereplőket.

  • Explicit jelzés a barátok száma, azok minősége, illetve a végzettségünk.
  • Az implicit jelzések sokkal finomabbak, olyasmik tartoznak ide, mint a kapcsolati státusz változásának gyakorisága, mely instabilitásra utalhat, a sűrű profilfotó-csere, vagy a túl sok poszt, ami extrovertált személyiségre utalhat.
  • A gyakori lájkolások arra mutathatnak rá, hogy az adott személy szeretné magát megkedveltetni bizonyos emberekkel.
  • Természetesen az is jelzésértékű, ha például nem teszünk közzé információt a kapcsolati státuszunkról, vagy arról, hogy melyik nemhez vonzódunk. Ezek akár többet is mondhatnak, mint amikor közlünk valamit.

Saját magunknak is hazudunk

A Facebook azonban nem csak arra jó, hogy a mások számára mutatott képet manipuláljuk, hanem arra is hatással van, hogy mi miként látjuk magunkat.

Azért fektetünk a Facebook vagy más közösségi médiás profilunk ápolásába rengeteg időt, mert tudat alatt egy tökéletesebb verzióját akarjuk kialakítani saját magunknak – állítja a pszichológus. Az ún. önészlelési elmélet szerint az emberek az alapján alakítják ki attitűdjeiket, hogy bizonyos helyzetekben megfigyelik a saját viselkedésüket. Ebből vonják le később a következtetéseket az attitűdjeikre vonatkozóan, melyeket aztán felelőssé tesznek a viselkedésükért. Vagyis racionalizálják ily módon a viselkedésüket, ahogy másokét is. Ez a folyamat magyarázza azt, hogy miért is javítja valakinek a Facebook-profilja az önképét, és miként járul hozzá ahhoz, hogy jól érezze magát.

A Facebook tehát ahhoz segít hozzá, hogy egy újrateremtett önkép révén sokkal jobb színben tüntessük fel magunkat önmagunk előtt is, és ezáltal jól érezzük magunkat a bőrünkben.

A Facebookozás ezért aztán szokássá vált, egy olyan viselkedéssé, melyet rendszeresen ismétlünk öntudatlan késztetéseknek engedve. Lehet, hogy eredetileg csak azért regisztráltunk a Facebookra, hogy kapcsolatba lépjünk emberekkel, vagy kapcsolatot tartsunk barátainkkal, azonban valójában – anélkül, hogy ezt észlelnénk – az oldal használata egy függőséget okozó szokássá vált a jutalom tudattalan elérésre érdekében. Idővel pedig egyre automatikusabbá válik használata, ahogy az bevésődik az idegpályáinkba.

Kétféleképpen használjuk a Facebookot – és az egyik rossz

Aki már olvasott a legnagyobb közösségi hálóról szóló vizsgálatokat, az tudja, hogy nem igazán hasznos a Facebookon lógni. Olyan szavak keringenek ezekben a cikkekben, mint az elégedetlenség növekedése, a nagyobb fokú frusztráció és a fokozódó depresszió. Néhány nemrég közzétett tanulmány azonban némileg finomította a képet. Tisztán kell látni ugyanis, hogy kétféle használata lehetséges a közösségi oldalnak, és egyáltalán nem ugyanazt a hatást gyakorolják Rád nézve.

AKTÍV ÉS PASSZÍV FACEBOOK HASZNÁLAT

És itt nem egészen arról van szó, hogy a Facebook hatása attól függ, hogy ki használja. Tehát nem személyiség-függő az eredmény, habár nyilván ebből eredeztethető a dolog. A lényeg azonban sokkal inkább az “aktív” és a “passzív” használat fogalmában ragadható meg.

Aktívan használni úgy lehet a közösségi oldalt, ha folyamatosan közvetlen kapcsolatban vagy az ott zajló dolgokkal, a hálón lévő emberekkel. Azaz közzéteszel állapotfrissítéseket, kommenteled a megjelent posztokat, stb. Tehát aktív életet élsz a közösségi hálón, befolyásolod a dolgokat. A passzív használat viszont annyit tesz, hogy csak befogadod az ott található információkat. Tehát pörgeted a hírfolyamot, mosolyogsz vagy csak húzod a szádat, de távol maradsz az eseményektől.

A lényeg pedig az, hogy a passzív használat bizony problémákat okoz.

Ennek feltehetően az az oka, hogy féltékennyé, iriggyé válsz az ott posztoló emberekre, az életükre. Egy 2015-ös tanulmányban a kutatók arra kérték az embereket, hogy használják 10 percen keresztül a Facebookot. Az egyik csoportnak ezt passzívan kellett tennie, míg a másiknak aktívan. Ezt követően kikérdezték őket az érzéseikkel kapcsolatban. Azok akik passzívan használták a Facebookot, 9 százalékkal rosszabbul érezték magukat, akik viszont aktívan, azok kicsit jobban.

AKKOR IS IRIGYKEDSZ A TÖBBIEKRE, HA NEM TUDSZ RÓLA

A tanulmány szerint az irigység a magyarázata annak, hogy a passzív Facebook használat rossz hatással van az érzelmi állapotunkra. Ami még ennél is érdekesebb, hogy az emberek tudatosan nem is észlelték, hogy irigyek lennének másokra azok állapotfrissítéseit látva.

Egy másik kutatás a társadalmi összehasonlítás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy az emberek folyamatosan tévesen ítélték meg a többi ember érzelmi élményeit. Tehát mosolygó ismerősöket látnak egzotikus utazások közepette, és azt feltételezik, hogy minden ismerősük állandóan boldog. Pedig ez egyáltalán nem biztos, hogy így van a valóságban is. A kutatók szerint pedig az, hogy a többiek élete boldognak látszik, míg a Tiéd – a megítélésed szerint – nem, az csak rontja a hangulatodat.

A LEGTÖBBEN ROSSZUL HASZNÁLJUK A FACEBOOKOT

Végül pedig egy másik 2015-ös vizsgálat azt állapította meg, hogy amikor az emberektől megkérdezték, miként használják a Facebookot, kiderült, hogy bizony a többség passzívan. A kutatók szerint az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a passzív Facebook használat mennyire képes elrontani a hangulatukat. Vagy pedig tudják, de ennek ellenére hajlandók feláldozni a pozitív érzéseiket, csak hogy lássák, mi zajlik a közösségi oldalon.

Mindezek alapján tehát az a tanács adható, hogy próbáld meg nem teljesen ész nélkül használni a Facebookot! Nem szabad úgy pörgetni állandóan a hírfolyamot, mint egy relaxációs eszközt. Ezzel csak rontod a helyzeted. Ehelyett próbálj meg értelmes, átgondolt kommenteket hozzáfűzni az ismerőseid állapotbejegyzéseihez. Esetleg küldeni néhány üzenetet a közeli barátaidnak, akikkel már egy jó ideje nem beszéltél. Ezek csak apróbb változtatások a közösségi oldal használatában, mégis jelentős mértékben javíthatják az életedet.

Miért lájkolunk bármit is a közösségi médiában?

A Like-gomb 2009-es megjelenése rendkívüli jelentőségű lépés volt, és a Facebook jórészt ennek köszönheti sikerét. Habár számtalan más mérőszámot használunk a közösségi médiában, hogy szofisztikált képet lássunk az eredményeinkről, mégis a lájk az, ami mindenki számára meghatározó, egyértelmű és könnyen megérhető. Ez az, amit elsősorban mindenki növelni szeretne. De hogyan? Ehhez meg kell érteni a lájkolás pszichológiáját.

A kérdés, hogy mi motiválja az embereket, amikor megosztanak egy harmadik féltől származó tartalmat, például egy cikket a közösségi médiában? Mindez azért lehet érdekes számunkra, mert ennek fényében talán jobban megérthető, hogy milyen tartalmat érdemes megjelentetnünk a közösségi médiában, már ha az az elsődleges célunk, hogy minél több megosztást generáljunk, és a közösségi médiából szerezzünk forgalmat.

Nem gondolkodnak, csak nyomják a lájkot

Slate, illetve a Chartbeat kutatása megerősítette, hogy ahogy a kommentek esetében, úgy a közösségi médiás megosztásoknál is az történik, hogy az illető el sem olvas egy adott cikket, máris úgy véli, hogy valamennyi ismerőséhez el kell juttatnia azt (és tulajdonképpen ezzel meg kell mutatnia, hogy kicsoda ő.)

A Hootsuite persze olyannyira nem hitte el, hogy az olvasók ilyen felületesek lennének, hogy ő maga is elkezdte szondázni olvasóit. De persze a becsületes olvasók elárulták, hogy sokuk valóban csak a címet és a leadet olvassa el, és máris továbbosztják a cikket. De miért is? A vizsgálat szerint 61 százalék azért, mert egy cikket érdekesnek tart, a többiek azért, mert fontosnak vagy viccesnek találják a tartalmat.

Mint kiderült, néhány olvasó persze érzi abban a kockázatot, hogy olyan tartalmat oszt meg, amit tulajdonképpen nem is ismer, hiszen ronthatja a róluk kialakult véleményt, ha esetleg a cikk úgy végződik, amivel ő nem ért egyet. Legtöbbször azonban az olvasók nem ennyire aggályoskodók.

Szórakoztatni akarjuk a megosztással az ismerősöket

Volt azonban egy másik kutatás is ugyanezen kérdés mentén. A Fractl vizsgálatából is az derült ki, hogy a válaszadók 48 százaléka szerint az elsődleges cél a külső tartalmak megosztásával az, hogy szórakoztassák ismerőseiket. Mindössze

  • 17 százalék oszt meg olyan dolgokat, melyeket fontosnak tart,
  • 13 százaléknak kifejezetten az a célja, hogy valami érzelmi reakciót váltson ki barátaiból,
  • és csak 11 százalék oszt meg hasznosnak tartott információkat.

Itt látható mindez grafikonon is ábrázolva:

Mi a célunk egy megosztással?

Mi a célunk egy megosztással?

Meg akarjuk mutatni magunkat

Ami még érdekes, hogy a válaszadók közel harmada (31%) azt mondta, hogy azért oszt meg valamit a Facebookon, mert így akar egy bizonyos képet közvetíteni magáról az emberek felé. Azok, akiknek 500-nál is több ismerősük van a Facebookon 7 százalékkal nagyobb valószínűséggel osztanak meg tartalmat csak azért, hogy fenntartsanak egy bizonyos imidzset magukról, illetve 9 százalékkal nagyobb eséllyel csak azért osztanak meg valamit, hogy az jó színben tüntesse fel őket.

Ugyanakkor az emberek 52 százaléka nem mer megosztani olyan dolgokat a Facebookon, melyről feltételezik, hogy vitát generálhat.

Könnyű lenne a lájkolást úgy értelmezni, mint egy olyan cselekmény, amivel a fogadó felet akarod befolyásolni. Többről van azonban szó. Amikor lájkolsz a Facebookon, akkor megerősíted, hogy ki is vagy valójában. A lájk tehát jóval több, mint egy egyszerű pozitív reakció egy posztra vagy egy állapotrissítésre, ez egyben egy jelzés saját magad felé.

Tehát, amikor kedvelsz egy állapotot, akkor egy egyszerű gombnyomással nyilvánosan kifejezed, hogy egyetértesz vele. Ez az üzenet magunknak szól, arról, hogy kik vagyunk, mivel értünk egyet. Te az vagy, amit szeretsz. És ez azért fontos, mert erre épül a Facebook működése. Ez alapján szállítja neked a megfelelő reklámokat és ez alapján szervezi a hírfolyamodat. A lájkjaid alapján majdnem száz százalékosan meg tudja állapítani, hogy ki vagy, mi vagy, milyen a személyiséged.

A LÁJKOLÁS AZ EMBERI VISSZAIGAZOLÁS EGY FORMÁJA

A lájkolás nagyon röviden egy közösségi interakció két vagy több ember között. Ezzel azonban nem mondtunk sok újat. Dr. Larry Rosen pszichológus a Psychology Todayben úgy fogalmazott, hogy a lájkolás tulajdonképpen virtuális empátia. Azt pedig mindenki pontosan tudja, hogy mit is jelent az empátia: képesség a másik ember érzelmi állapotának megértésére, átérzésére, részt vállalva belőle.

Amikor tehát kattintasz a like-gombra, akkor kommunikálsz a másik emberrel, és azt fejezed ki, hogy méltányolod őt. Sokan úgy gondolják, hogy a like-gomb egyszerűen a szeretet kifejezése, de nem erről van szó, sokkal inkább azt mondod neki, hogy “értem, itt vagyok”.

A LÁJKOLÁSSAL TÁRSADALMI TŐKÉT PRÓBÁLUNK SZEREZNI

De mi is az a társadalmi tőke? A definíció szerint: társadalmi kapcsolatok emberek közötti hálózata, közös értékeik és viselkedési normáik, melyek elősegítik a kölcsönösen előnyös társadalmi együttműködést. Ezek a társadalmi kapcsolatok a neten online alakulnak, amikor pedig lenyomod a like-gombod, akkor éppen egy “kölcsönösen előnyös társadalmi együttműködésre” kerül sor.

Habár ez a dolog elég elvontan hangzik, azonban amikor felismered, hogy a közösségi interakciók online zajlanak, és ennek elsődleges eszköze a like-gomb lenyomása, akkor már érted is a lényegét. A lájkolás tehát elősegíti a társadalmi tőke megszerzését a Facebook segítségével.

VISSZAJELZÉST AKARSZ

Amikor lájkolod valakinek a fotóját, akkor hallgatólagosan elvárod, hogy majd ő is megteszi ugyanezt neked. Lájkot kapni pedig mindenki szeret, és minél több lájkot kapsz, annál inkább szeretve érzed magad. A lényeg tehát az, hogy azért is lájkolunk, mert szeretnénk, ha minket is lájkolnának.

De mi van, ha nem kapjuk meg a “jól megérdemelt” lájkunkat? Akkor az történik, hogy mivel egy-egy poszt, állapotfrissítés az énünk kiterjesztése, ezáltal az emberek, ismerőseink figyelmen kívül hagynak minket. Ezt meg lehet úgy is fogalmazni, hogy amikor nem reagálnak ránk a Facebookon az maga a pszichológiai pokol. Valójában nem is azért mész a Facebookra, hogy lássad mi történik másokkal, hanem azért, hogy jobban érezd magad. Amikor pedig figyelmen kívül hagynak, akkor erre nem kerül sor. Szeretünk elfogadva, elismerve, megerősítve lenni, ezért csináljuk az egészet.

A LÁJKOLÁS AZ INTERAKCIÓK MÉLYEBB SZINTJÉT HELYETTESÍTI

A lájkolásnak ugyan van sok pozitív vonatkozása, azonban van negatív is. Például az, hogy elsekélyesíti az emberi interakciókat. Lájkolni ugyanis könnyű, mindössze egy kattintás az egész, miközben beszélgetni sokkal összetettebb dolog lenne.

A kapcsolatok építése és a társalgás tulajdonképpen munka, jóval nagyobb erőfeszítést igényel az emberek részéről, mint lájkolni egyet. A lájkolás egy teljesen kockázatmentes formája a társadalmi szerepvállalásnak, kapcsolat elköteleződés nélkül.

De: elfojtja a véleményt a közösségi média?

Mindezek mellett van egy másik oldala is a közösségi médiának. Mégpedig, hogy az elfogadott állásponttal szemben, miszerint a közösségi média elősegíti a vitát, a vélemények szabad áramlását, úgy tűnik, hogy sokszor inkább elfojtja, és nem csak a virtuális térben, hanem még a való életben is.

A Pew Research kutatása azt állapította meg, hogy az emberek a fontos ügyeket kevésbé szeretik a közösségi médiában megvitatni, mint a való életben. A dolog logikus, hiszen ki akar egy olyan véleménnyel előállni összes ismerőse, kollégája, rokona előtt, amiről esetleg mindegyikük ellentétesen vélekedik? A Pew megfigyelése szerint, ha valakinek olyan véleménye alakult ki, amit megítélése szerint a többség nem oszt, akkor azt inkább megtartja magának, és kialakul a hallgatási spirál (mely egy ‘70-es években, a nyilvános véleményekkel kapcsolatban keletkezett fogalom).

Miközben elméletben úgy néz ki, hogy a Facebookon vagy a Twitteren annyiféle vélemény megjelenik, hogy senki nem fél saját egyéni álláspontjának is hangot adni, addig a valóságban a közösségi média mindennél erősebb arra kényszeríti az embereket, hogy véleményüket megtartsák maguknak. A Pew szerint az emberek csak akkor állnak ki a véleményük mellett, ha úgy ítélik meg, hogy a többi jelenlévő is hasonló álláspontot képvisel az adott közösségi médiacsatornán. Ilyenkor kétszer nagyobb valószínűséggel szállnak be egy beszélgetésbe. Ráadásul a közösségi médiás hallgatás megjelenik a való életben is, vagyis személyes beszélgetések során is kevésbé merik felvállalni véleményüket azok az emberek, akik jelen vannak a közösségi médiában.

A Pew szerint a közösségi médiás hallgatás okai:

  • az emberek nem akarnak csalódást okozni a barátaiknak
  • nem akarnak vitába szállni velük
  • nem szívesen tesznek közzé olyan dolgokat, melyet (következő) munkahelyük HR-esei vagy (leendő) főnökeik nem vennének jó néven

A tanulmány arra is rámutat, hogy az embereknek véleményük közzétételére vonatkozó döntése kapcsolatban áll önbizalmuk mértékével, valamint azzal, hogy mennyire ismerik a témát, illetve, hogy az mennyire erős hatást gyakorolt rájuk.

És a fentiekből MILYEN KÖVETKEZTETÉSekeT VONHATUNK LE?

  • Először is meg kell ismernünk a célközönségünket. Érdemes a demográfiai adatoknál többet tudni róluk: megpróbálhatjuk megismerni a vágyaikat, érzéseiket, preferenciáikat és a mélyebb motivációikat.
  • Ezzel a mélyebb tudással felvértezve személyre szabottabb tartalmakat készíthetünk nekik. Ne felejtsd el, hogy az emberek ki akarják fejezni a lájkolással azt, hogy ők személyesen kik.
  • Gondoskodj a visszajelzésről! Mindenki szeret lájkolva lenni, ezért lépj kapcsolatba a lájkolóiddal, adjál nekik társadalmi tőkét, add meg a megerősítés érzését, ami után annyira vágyakoznak.

Mitől lesz vírusosan terjedő egy közösségi média poszt?

A nagy titok, amire mindenki keresi a választ: mitől válik vírusosan terjedővé egy videó, egy kép, egy poszt. Nem mindegy, főleg, ha pénz is van a dologban. És hát mikor nincs? A tudományt hívjuk segítségül. Vizsgálatában a Fractl 23 darab, az Imguron talált, virálisan terjedő képet mutatott a 800 alanynak, míg a kontrollcsoport nem-virális képeket kapott, majd figyelték a reakcióikat, hogy valami összefüggést találjanak. Mire jöttek rá ez alapján?

A pozitív érzések fontossága

Van néhány közös jellemzője a virusosan terjedő képeknek mindegyik korosztály és nem számára. Az első és legfontosabb az általuk kiváltott pozitív érzések. Ezek részletezve a következők voltak:

– öröm
– érdeklődés
– remény
– bizalom

A kutatás alapján egyértelmű volt a kapcsolat a kialakuló pozitív érzések száma és a megtekintések száma között.

Érzelmi komplexitás

De az is kiderült, hogy nem csak egyszerűen pozitív érzések halmozódását kell elérni egy virális tartalommal. Ugyanis a kutatás eredményei arra is rámutattak, hogy a virális képek egyszerre váltottak ki pozitív és negatív érzéseket a résztvevőkben. Legalábbis gyakrabban, mint a nem virális képek esetében. Tehát annál kedvezőbb a hatás, minél szélesebb érzelmi spektrumot tudunk kialakítani a felhasználókban a virális tartalmainkkal.

A meglepetés ereje

A következő kulcstényező a meglepetés. A virálisan terjedő képek sokkal valószínűbben hökkentették meg az embereket, mint az átlagos képek. A meglepetés volt a második leggyakrabban megfigyelt reakció a virális képek nézegetése során.

A különböző korosztályok másként reagálnak

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalabb korosztályt sokkal nehezebb reakcióra bírni, azaz elérni, hogy megosszon egy képet. A 18-24 évesek kevesebb pozitív érzésről számoltak be a képek láttán, mint bármelyik másik korosztály. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy ez a korosztály nagyon sok tartalommal, képpel, videóval találkozik a neten, az ingerküszöbük már meglehetősen magas, így csak a nagyon új és rendkívül hatásos tartalmakkal lehet reakciót kicsikarni belőlük.

Férfiak és nők: nincs komoly különbség

Lehet, egyeseket meglep, de az, hogy ki, melyik nemhez tartozik, nem játszott nagyobb szerepet a virális tartalmakra adott reakcióknál. Persze azért kis eltérések akadnak, így például az, hogy a férfiak több örömteli érzésről számoltak be a virális képek nézegetése közben, mint a nők. Ugyanakkor az érzelmi komplexitás mértéke kisebb volt náluk.

A nők ugyanakkor többször számoltak be a bizalom érzéséről, valamint több negatív érzés fogalmazódott meg bennük, illetve ezzel párhuzamosan nagyobb érzelmi komplexitásról számoltak be. Összességében azonban a férfiak és a nők több hasonló érzést jeleztek vissza, mint különbözőt. Ez pedig azt jelenti, hogy a tévhitekkel ellentétben a két nem számára nem kell kétféle tartalmat gyártani, ha el szeretnénk érni a vírusos terjedést.

A Fractl korábban már idézett vizsgálatából az is kiderült, hogy a nők 53 százaléka azért oszt meg valamit a Facebookon, hogy azzal valamilyen érzelmet csikarjon ki az ismerőseikből (ez a férfiak esetében kevesebb), míg a férfiak inkább azért osztanak meg dolgokat, hogy meggyőzzék a többieket az álláspontjukról. De az eltérés itt nem olyan jelenős a nőkhöz képest.

Miben különböznek a nők és a férfiak a megosztásoknál?

Miben különböznek a nők és a férfiak a megosztásoknál?

A közösségi média statisztikái

Melyik közösségi oldalon vannak többségben a férfiak és melyiken a nők?

A két nem nem ugyanazt fogyasztja a közösségi médiában, és nem is ugyanúgy viselkedik. Tehát a célközönségünktől függően kell megválasztani azt a közösségi médiát, amibe több időnket fektetjük. Ugyanakkor kérdés lehet, hogy melyik nem használja többet közösségi médiát, és azon belül mely platformot.

Közösségi média és a Facebook

Ugye nem lepődünk meg, ha azt látjuk, hogy hajszálnyival, de több nő használja a közösségi médiát, mint férfi. A különbség ott válik élesebbé, amikor eljutunk a mobilos közösségi média használatig, ahol a netező nőknek 69 százaléka van jelen, míg a férfiaknak csak 39 százaléka.

Természetesen a Facebookra is igaz, hogy a nők használják nagyobb arányban: az internetező nők 76 százaléka lóg a nagy kék testvéren, míg a férfiaknak csak 66 százaléka. És akkor egy szám az aktivitásról: a nők 55 százalékkal többet posztolnak a Facebookra, mint a férfiak. De még ismerősük is nyolc százalékkal több van, és a facebookos játékokban is nagyon rávernek a férfiakra a 69 százalékukkal, mivel a férfiaknak csak 31 százaléka játszik.

Twitter, Instagram, Pinterest, Linkedin, Google+, Youtube

És nagyjából hasonló a helyzet a Twitteren és az Instagramon is, igaz Amerikában járunk. A Pinteresten nem meglepően szintén fölényes a többségük: 31 százalék a férfiak 8 százalékával szemben.

De most jönnek a férfias közösségi oldalak. Itt van mindjárt a Linkedin, ahol az internetező férfiak 24 százaléka szokott előfordulni, míg a nőknek csak 19 százaléka. A Google+-t használók 64 százaléka férfi és 36 százaléka nő, de a Youtube-on is 54 százalék a férfi, míg 46 százalék a nő. Ráadásul a férfiak 25 százaléka napi szinten használja a Youtube-ot, míg a nők esetében ez az arány csak 17 százalék, és a férfiak több időt is töltenek ott hetente: egészen pontosan egy órát, míg a nők mindössze 35 percet.

Összeállt a kép a férfias és nőies közösségi médiákról? Ha a nők a célcsoportunk, akkor irány a Facebook, az Instagram és a Pinterest, míg ha a férfiak, akkor lehet próbálkozni a Linkedinen, a Google+-on és a Youtube-on.

A helyzet Magyarországon annyiban tér el, hogy a domináns Facebook nálunk még dominánsabb, s hiába a nők Mekkája, a férfiakat is jórészt itt tudjuk elérni, nem pedig a Google+-on, hiszen az elég szerényen teljesít. Még olyan esetben is, amikor igazán férfias kontentet szállít egy oldal nap mint nap.

A fiatalokról még nem esett szó, ezért mindjárt rátérünk.

Milyen korosztály használja a közösségi médiát?

Nem kell sokat elemezgetni azt a számot, amit a Pew Research tett közzé azon korábbi tanulmányában, mely a közösségi csatornák teljesítményét vizsgálta. Mint kiderült, már 2014-ben a 65 évnél idősebb korosztály több mint fele, 56 százaléka használta a Facebookot. Így aztán a fiatalok egyre inkább lemondtak róla. Volt közöttük olyan, aki úgy fogalmazott, hogy “a Facebook egy kínos családi vacsora, ahonnan nem lehet lelépni”.

Ugyanakkor a Facebooknak a tulajdonában lévő Instagram segít ezen a téren, hiszen felhasználói még többnyire a fiatal korosztályból kerülnek ki, ráadásul számuk növekszik is: a 18-29 éves internet-használó korosztály fele használja, és ennek fele naponta teszi ezt.

A SNAPCHAT LETT A FIATALOK KÖZÖSSÉGI MÉDIÁJA

Ezzel szemben a Snapchat a legnépszerűbb közösségi app az Y generáció számára például a comScore 2016-os kutatása szerint, de a 2017-es számok is ezt mutatják. Látszik, hogy milyen hihetetlen arányban uralja a legfiatalabb korosztály életét a többi közösségi médiához képest. A Piper Jaffray szerint második éve a fiatalok applikációja a Snapchat Amerikában.

Már 2015 végén a felhasználóinak 76 százaléka 34 évnél fiatalabb volt. Akadnak olyan médiumok, melyek Magyarországon is kihasználják a Snapchat nyújtotta lehetőséget, így nem lehet egy egyszerű legyintéssel elintézni, különösen azok számára, akiknek a célcsoportja a fiatalabb korosztály.

A Snapchat előnye pedig tovább növekszik, annak ellenére, hogy a Facebook állandó zaklatásának van kitéve.

Infographic: Snapchat Crowned Number 1 by American Teens | Statista You will find more statistics at Statista

Igaz, hogy a használatot tekintve egymás mellett állnak az Instagrammal a tizenévesek körében (81% Snapchat, 79% Instagram), ugyanakkor sokkal jobban szeretik a Snapchatet. Míg 39 százaléknak a kedvence a Snapchat, addig csak 23 százaléké az Instagram.

Mindezek alapján jutott egyébként a BI Intelligence egy korábbi jelentésében arra a következtetésre, hogy a Snapchat erősen megfontolandó közösségi platform lehet a cégek számára a 13-25 éves korosztály, és ezen belül is elsősorban a nők elérésére.

Az amerikai 18 éves korosztály már régóta többet használja kapcsolattartásra a családjával vagy a barátaival a Snapchatet, mint a telefont. És a nagy népszerűség nem csak az Egyesült Államokra igaz, hiszen az App Store-ban az első három legnépszerűbb applikáció között található olyan fejlett, európai fogyasztói piacokon, mint Svédország, Franciaország, Norvégia vagy Nagy-Britannia, de persze Európán és az USA-n kívül Kanadában és Ausztráliában is ugyanezt a jó teljesítményt mutatja.

Ez van külföldön, és mi a helyzet Magyarországon? A jelek szerint az, hogy még mindig azzal próbálkozunk, hogy megértsük a Facebookot. Pedig, aki előbb lép, az behozhatatlan előnyre tehet szert. Legalábbis azok a cégek, akiknek a fiatalokat kell megcélozni.

A mobil és közösségi média kapcsolata

Nagyon sokat elmondanak a jelenlegi helyzetről azok a közösségi médiával kapcsolatos adatok, melyek a comScore egyik 2016-os tanulmányában szerepelnek, és amelyekre a Marketing Land hívta fel a figyelmet. Egyrészt kiderül belőle, hogy az amerikaiak a digitális médiára fordított idejük 19 százalékát a közösségi médiával töltik, ami így minden más kategóriát megelőz, másrészt azonban az is, hogy a közösségi médiával töltött idejük közel 80 százalékában mobiljukat használják.

Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy miként is változott a mobileszközökön a közösségi médiával eltöltött idő az elmúlt évek során.

Közösségi médiával töltött idő változása

Ennyi időt töltöttek 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben az amerikaiak a közösségi médiában az egyes eszközökön

A közösségi médiából szerezzük be a híreket is

A Pew kutatása szerint a Reddit-használók 70 százaléka, a Facebook-használók 66 százaléka, a Twitter-használóknak pedig 59 százaléka jut a közösségi médiából hírekhez. Mögöttük jóval lemaradva áll a Tumblr 31 százalékkal, az Instagram 23 százalékkal, a Youtube 21 százalékkal, a Linkedin 19 százalékkal, a Snapchat 17 százalékkal, míg a Vine 14 százalékkal.

Mint a Pew ennek kapcsán megjegyzi, a Twitter és a Youtube azonos szinten áll: a Youtube az amerikai felnőttek 48 százalékát éri el, ugyanakkor mindössze 21 százalékuk használja a videós közösségi csatornát a hírekhez való hozzájutásra, míg a Twitter az amerikai felnőttek 16 százalékát éri el, viszont felhasználóinak 59 százaléka használja a csatornát a tájékozódásra. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyanannyi személy jut hozzá a hírekhez a Youtube-on, mint a Twitteren.

Közösségi média és hírfogyasztás

Közösségi média és hírfogyasztás (Forrás: Pew Research)

Amit még fontos ennek kapcsán megemlíteni, hogy a hírek tipikusan olyan termékek, melyeket többnyire csak egyetlen csatornán szereznek be az emberek: 64 százalékuk jelezte, hogy egyetlen helyen olvassa csak a híreket. Mindössze 26 százalék használ egynél több közösségi média csatornát a tájékozódásra, míg 10 százalék azok aránya, akik három vagy több közösségi oldalt használnak.

A Pew legutóbb 2013-ban vizsgálta a hírfogyasztás a közösségi média oldalakon. Ennek kapcsán az látszik, hogy a Youtube-nak azóta nem nagyon sikerült előrébb lépnie, vagyis nem tudta elhódítani a közönséget a tévétől. Ennek talán az lehet az oka, hogy Yotube-on nem lehet olyan gyorsan megosztani a tartalmakat, mint ahogy szükség lenne rá, de közrejátszhat benne a weboldal rossz designja, mely nem igazán alkalmas arra, hogy híreket fogyasszunk rajta. Mindenesetre érdekes a dolog a jövőre nézve.

Megkezdődött a közösségi média hanyatlása?

Azt hitted örökké fog ragyogni a közösségi média az internet világának azúrkék egén? Ahogy tanúi lehettünk a drámai felívelésnek, úgy lehet, hogy azt is látni fogjuk, ahogy a korábban erőtől duzzadó közösségi média oldalak fénye lassan megkopik. A legutóbbi adatok legalábbis erre engednek következtetni.

A SimilarWeb ugyanis összehasonlította a Facebook, a Snapchat, az Instagram és a Twitter androidos appjainak első negyedéves teljesítményét a tavalyi év első negyedévvel. És amit észlelt az minimum meghökkentő: globálisan csökkent a különböző közösségi média appokkal eltöltött idő.

Az Egyesült Államokban az idei év első negyedévében az androidos felhasználók 45,48 percet töltöttek naponta a Facebookon, míg egy évvel korábban ez az érték még 48,75 perc volt. Az Instagram esetében még nagyobb az esés, hiszen míg az idei első negyedévben 20 percnél is kevesebbet töltöttek az applikáció használatával, addig egy évvel korábban ez az idő még majdnem 30 perc volt. És nem csak Amerikában jellemző a visszaesés, hanem sok európai országban is. Itt vannak a Facebook adatai különböző országokból:

Visszaeső közösségi média használat az androidos applikációknál

Visszaeső közösségi média használat az androidos applikációknál

De még az egyébként lendületesen növekvő Snapchat esetében is az látható, hogy felhasználói mindössze 18,72 percet töltöttek az app használatával az egy évvel korábbi 23,17 perc után. Ugyanez látható az Egyesült Királyság, Németország, Ausztrália vagy épp Brazília esetében is. Kivételt talán Spanyolország jelent, ahol egy egészen kis mértékben, de emelkedni tudott a Facebookkal eltöltött idő. Ugyanekkor ez nem képes kompenzálni például a Twitter 34 százalékos zuhanását Franciaországban.

Hasonló folyamatot mutatnak egyébként az eMarketer adatai is, igaz ott még nem visszaesés látható, csak a lassú stagnálásba csúszás.

Lassuló Facebook-használat

Lassuló Facebook-használat

A Twitter saját adatai is azt mutatják, hogy a felhasználói bázis már nem növekszik tovább, de vannak más olyan források, mint például a 7Park elemző cég, mely szintén jelentős visszaesésről számolt be.

Akadnak, akik a Facebook és a Twitter lassuló növekedése a Snapchat miatt alakult ki. Azonban annak ellenére, hogy a Snapchat valóban lendületes bővülés fázisban jár, jelentek meg elgondolkodtató számok vele kapcsolatban is. A comScore szerint például a 25-34 és a 35+ korosztályban már csak stagnál a Snapchat, de még a 18-24 évesek körében is lassult a növekedése az előző évhez képest.

A Snapchat lendülete is mérséklődik

A Snapchat lendülete is mérséklődik

Belefáradtak vajon a felhasználók a közösségi médiázásba? Elképzelhető. Mindenesetre érdemes figyelembe venni a számokat, még ha komolyabb következtetéseket egyelőre nem is lehet belőlük levonni. Hiszen a közösségi médiában eltöltött kevesebb idő ellenére is még mindig nagy a jelentőségük ezeknek az oldalaknak, ahol sok-sok ember elérhető. Egészen addig nem is kell aggódni miattuk, amíg meg nem indul a tömeges elvándorlás ezekről az oldalakról. Itt azonban még nem tartunk.

Címkék: , ,

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.