Komoly változás jön az internetes vásárlásnál és a webáruházak életében

Már a hétvégén hatályba lép az az új jogszabály, a 45/2014. (II. 26.) számú kormányrendelet, melyet elsősorban a termékbemutatós eladásoknál tapasztalható csalafintaságok miatt hívott életre a jogalkotó, azonban a webáruházakra is vonatkozik. A lényege, hogy az elállási jog az új szerződések esetében 8-ról 14 napra emelkedik, de ami ennél is súlyosabb a kereskedők számára, hogy ha a vevőt erről nem tájékoztatják, akkor akár egy év múlva is közölheti, hogy nem él a vásárlás lehetőségével, és visszaadja a terméket. Mondjuk a részleteket!

Az új, június 14-én hatályba lépő kormányrendeletet a népnyelvben csak trükkös termékbemutatóknak hívott, egyébként szimpla csalások hívták elsősorban életre. Ezeknek az volt a lényege, hogy minél előbb, még ott a helyszínen döntést csikarjanak ki a vevőjelöltből, aki adott pillanatban az eladó lehengerlő szövege hatására legtöbbször azt sem tudta, hogy épp fiú-e vagy lány, nemhogy felelősségteljes döntést hozzon egy méregdrága és sokszor hasznavehetetlen termék megvásárlásáról. Jelenleg ugyan 8 napon belül indoklás nélkül elállhat a vásárlástól, ezt azonban a jogszabály alkotói nem tartották elégségesnek, ezért 14 napra emelték.

Ez a 14 napos határidő azonban nem csak a termékbemutatókra, hanem a webáruházak, online kereskedők eladásaira is vonatkozik, a jogi megfogalmazás szerint “a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződésekre”. A jogszabály részletesen leírja, hogy milyen tájékoztatást várnak el a hatóságok az eladóktól, illetve ha valakit nem tájékoztatnak megfelelően a 14 napos elállási jogáról, úgy az elállási idő 12 hónapra hosszabbodik.

45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet

6. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás

11. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót
a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;
b) a vállalkozás nevéről;
c) a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár;
d) a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a c) pont szerint megadott címtől eltér;
e) a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel;
f) határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról;
g) a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül;
h) a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról;
i) a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról;
j) arról, hogy a 20. § szerinti jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;
k) arról, hogy a fogyasztó a 26. § szerint köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a 13. § vagy a 19. § esetén a teljesítés megkezdését követően gyakorolja a 20. § szerinti felmondási jogát;
l) arról, ha a 29. § alapján a fogyasztót nem illeti meg a 20. § szerinti jog, illetve azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti a 20. § szerinti jogát;
m) a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről;
n) az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről;
o) arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról;
p) határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről;
q) a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről;
r) a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról;
s) a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről;
t) a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;
u) a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően;
v) a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról;
w) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

A kormányrendelet emellett rendelkezik arról is, hogy az elállást követően a fogyasztónak legkésőbb 14 napon belül vissza kell térítenie az ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. A jogszabály azt is előírja, hogy az eladó és a vevő megállapodhat abban is, hogy nem az eredeti fizetési módon téríti meg az eladó az összeget a vevőnek, azonban a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindenféle, a tranzakcióval kapcsolatban felmerülő banki díjat és a tranzakciós illetéket az eladónak kell állnia.

Ugyanakkor persze a vevőnek kell biztosítani a termék visszajuttatását az eladónak, hacsak az eladó nem ígérte azt, hogy maga fuvarozza vissza, vagy postai úton nem visszajuttatható. Az eladó pedig addig visszatarthatja a vételár összegét, amíg a termék meg nem érkezik hozzá, vagy a visszaküldés tényét a vevő kétséget kizáróan nem igazolja.

A Kormány 45/2014. (II. 26.) rendelete tehát június 14-én, szombaton lép hatályba, és ezzel hatályát veszti az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet, és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet. További részletek, fontos kivételek, és használható minták a rendeletben elérhetők.

Címkék: ,

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.