Hogyan védjük meg gyerekeinket a közösségi médiától?

A tizenévesek ma már egészen természetes módon használják a közösségi médiát, beépült az életükbe. A PewResearch felmérése szerint Amerikában 80 százalékuk regisztrálva van egy vagy több social media oldalon. Habár Facebookozva a gyerek a számítógép vagy az okostelefon előtt tölti az idejét, a közösség média tér nem feltétlenül jelent biztonságot a számára. A szülői tevékenység ezért mára új feladatkörökkel bővült.

Míg évekkel évtizedekkel ezelőtt inkább csak a fizikai térben volt szükséges a szülői kontroll a gyerek számára, ma már a virtuális tér miatt is aggódhatnak a szülők, illetve az állítja komoly kihívások elé őket. Több esetről is hallhattunk az utóbbi időben, amikor a dolog odáig fajult, hogy egy kamasz öngyilkos lett a közösségi médiában őt ért zaklatások miatt. Nyilván a közösségi média sem kártékonyabb mint a való élet, de a hasonlóságból az is következik, hogy szabályokat itt is kell hozni. A Mashable hat tanácsot szedett össze azon szülők számára, akik ma már komolyan veszik a social mediát.

Az első tanács úgy szól, hogy először is a szülők ismerjék meg a közösségi médiát. Amy Morin pszichoterapeuta és szülői tanácsadó javasolja, hogy a szülők tájékozódjanak azokról a közösségi média csatornákról, melyeket a gyerekük használ, sőt regisztráljanak és tanulmányozzák. Így értik csak meg a működésüket, és azt hogy mikor jelentenek veszélyt, illetve valójában mekkora veszélyt. Mint Morin mondja: fontos lenne a szülők számára megérteni a különbséget a Tumblr és a Snapchat között, mert mindegyik közösségi média más kockázatokat hordoz.

Ha a gyerek még nem használja a közösségi média oldalakat, akkor érdemes utánanézni, hogy melyiket hány éves kortól használhatja. A legtöbb oldal 13 éves alsó limitet szab, de akadnak olyan gyerekek, akik ezt kijátszva, korábban létrehozzák saját profiljukat. Mivel ez általában titokban történik, így nem egyszerű a dolognak gátat szabni.

Ezért is minél előbb beszélni kell a közösségi média veszélyeiről. A gyerekek ugyanis – ugyanúgy mint sok más dolognál – nem tudják még felmérni a dolgok valós következményeit. Tapasztalatok hiányában alábecsülik annak mértékét, hogy milyen könnyen hozzá lehet jutni az adataikhoz, és elfelejtik, hogy mások figyelhetik az online aktivitásukat. Morin szerint a szülők gyakran nem beszélnek a gyerekkel arról, hogy a feltöltött képek, a hozzászólások milyen hatással vannak a gyerekeik megítélésére és jövőjére. Azt javasolja, hogy beszéljünk azokról a valós helyzetekről, melyekben sérülni tudnak, konkrét példákat is megemlítve. Fontos azt is világossá tenni számukra, hogy ha kérdésük van vagy segítséget kérnének, akkor a szüleikhez nyugodtan fordulhatnak.

Mindezeket megtoldhatjuk még egy nagyon praktikus lépéssel is, persze ha a mobiltelefonok és tabletek korszakában még meg tudjuk tenni: ahelyett, hogy a gyerekek által használt számítógépet a szobájukba helyeznénk el, tegyük inkább a lakás egy központi helyére, ahol könnyen rá lehet látni. Morin szerint azzal, hogy mindig magukon érzik a szülők tekintetét, miközben neteznek, csökkentjük az esélyét annak, hogy valami meggondolatlanságot csináljanak.

Emellett hozzunk szabályokat, például olyanokat, hogy egy héten mennyi időt tölthet a közösségi oldalakon a gyerek, vagy hogy mennyi időt töltsünk közösen az online térben. Olyan szabályokat azonban nem érdemes meghatározni, melyek túl merevek lennének, különben titkolózni fog.

Végül pedig ellenőrizzük rendszeresen az adatvédelmi beállításaikat! Mégpedig minden egyes közösségi média weboldala és applikációja esetében, amit a gyerekünk használ. Ezért is kell jól ismerniük a szülőknek ezeket. És arra is figyelni, hogy a közösségi oldalak rendszeresen módosítanak az adatvédelmen, így mindig újra és újra ellenőrizni kell, hogy gyerekünk profilja annyira biztonságos-e, amennyire csak lehetséges.

Címkék: közösségi média