Miért fontos az analitika? És hogyan szerezz használható adatokat a Google Analyticsből?

Google Analytics
Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

Habár egy nagyon népszerű, ingyenesen elérhető analitikai eszközről van szó, nem kifejezetten egyszerű a Google Analytics használata. Különösen azoknak nem, akik most ismerkednek vele. Felsorolunk számukra néhány lehetőséget.

Az Analytics rengeteg adatot tartalmaz, és aki csak most találkozott először a kezelőfelülettel, nem is igazán tudja, hogy hol kezdjen hozzá. Mit és hol talál? Melyek a fontos adatok? Mit is kellene pontosan figyelni benne? De kezdjük ott, hogy

Miért fontos a weboldal analitika?

Sokan vannak, akik havonta egyszer ránéznek a Google Analyticsre, vagy más analitikai eszközre, aztán minden ugyanúgy megy tovább, mint korábban. Esetleg rendszeresen figyelik, de mindig csak egyetlen számot, leggyakrabban a látogatók számát, és vagy örülnek, vagy bosszankodnak. Az analitikában azonban több van, hiszen a segítségével növelhetők a bevételeid.

1. MEGÉRTHETED, HOGYAN ÉRIK EL A LÁTOGATÓK A WEBOLDALAD

És itt nem csak arról van szó, hogy a látogatók hány százaléka használt mobileszközt vagy épp laptopot, miközben a weboldaladat böngészte, hanem ennél sokkal részletesebb rálátást kaphatsz az alkalmazott eszközökkel kapcsolatban.

Ez pedig azért fontos, mert a konverziós arány eszközönként különbözik, így megállapíthatod, hogy melyik eszköz milyen bevételt eredményez számodra, és melyiknél a legnagyobb a visszapattanási arány. (A visszafordulási arányra a később még visszatérünk, mert nem olyan egyszerű a mérése, mint elsőre látszik.) De a látott adatokat arra is használhatod, hogy például Facebook-hirdetésnél csak azokat a felhasználókat célozd meg, akik a legjobban konvertáló eszközzel rendelkeznek.

2. MEGHATÁROZHATOD A FORGALMI FORRÁSOKAT

Ha sikerül kiderítened az analitikai adatokból, hogy milyen forgalmi forrásokból – például keresőből, közösségi médiából, hivatkozásokból – érkeznek a látogatóid, akkor tudni fogod, hogy melyik csatornába érdemes több időt és pénzt fektetned annak érdekében, hogy javíts a forgalmadon.

3. MEGTUDHATOD, HOGY MIT KERESNEK A FELHASZNÁLÓK A WEBOLDALADON

Használhatod arra az analitikát, hogy megtudd,

  • pontosan mire keresnek a felhasználók a weboldaladon,
  • a nap melyik időszakában keresnek rá bizonyos dolgokra, és
  • melyik oldalt keresik fel egy-egy keresés eredményeként.

Ezeknek az adatoknak a segítségével finomíthatsz a tartalmaidon, találhatsz néhány olyan témát, amit korábban nem bontottál ki kellő részletességgel, pedig az embereket érdekli. Például, ha van egy tech blogod, akkor talán mindenféle okostelefononokról és tabletekről írsz, pedig nagyon sok keresés érkezhet esetleg kifejezetten egyetlen tablet vagy telefon kapcsán, így érdemes lehet arra kiemelt figyelmet fordítanod.

4. MEGÉRTHETED A DEMOGRÁFIÁT

Az analitika révén megtudhatod, hogy bizonyos lokációkból érkező látogatókat milyen témák érdekelnek jobban. És nem csak arra derül fény, hogy melyek a jobban teljesítő területek, de az is világos lesz, hogy hol a legnagyobb a kilépések és visszapattanások aránya. Mindez arra jó, hogy földrajzilag célzott hirdetéseket készíts, és ezzel növeld a forgalmadat. Azokon a területeken pedig, melyek nem teljesítenek túl jól, árengedményeket adhatsz, hogy ezzel vonzzad magadhoz a látogatókat.

5. MEGTUDHATOD, HOGY HOVA ÉRKEZNEK AZ EMBEREK AZ OLDALADON

A landing oldal az első oldal a weboldaladról, amivel a felhasználók először találkoznak, amikor megérkeznek oda. Figyelj a fő érkező oldaladra és optimalizáld úgy, hogy a látogatók minél több időt töltsenek el rajta, mielőtt távoznának. Adjál hozzá hatékony call to actiont, kínálj ajándékokat, legyenek rajta speciális ajánlatok, hogy a felhasználókat elkötelezd. A cél az, hogy a tartalom finomításával minimálisra szorítsd a visszapattanást, amiből következik az, hogy javulni fog a konverziós arányod.

6. RÁJÖHETSZ, HOGY MIKOR LÉPNEK LE A LÁTOGATÓK

A landing oldalak optimalizálása nem elegendő, meg kell tudnod azt is, hogy mikor hagyják el az emberek a weboldalaidat. A problémás oldalaknak mindig magasabb a visszafordulási aránya, és ezek azok, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítanod. A gond talán az oldal kialakításával van, talán az információtartalmával, esetleg a call to action nem megfelelő.

Vizsgálhatod a konverziós csatornákat, hogy megértsd, hol és miért veszíted el a látogatókat a folyamatban. Összehasonlíthatod a jobb konverziós aránnyal rendelkező landing oldalaidat a rosszabbakkal, így rájöhetsz, hogy mit csinálsz jól az egyik oldalon és mit rontasz el a másikon.

7. KIDERÍTHETED, HOGY MELYIK CALL TO ACTION MŰKÖDIK ÉS MELYIK NEM

Ha több oldalad van, ahol CTA-kat használsz, akkor lehet közöttük olyan, amelyik sok kattintást hoz, mások pedig rosszul teljesítenek. A gondot nem mindig az jelenti, hogy mit írtál a CTA-d szövegébe, vagy hogy milyen a mérete, a színe a gombnak. A leggyakrabban a gond ott van, hogy nem jó a szöveg az adott oldalon, nem győzi meg az embereket.

A landing oldalad tartalmának összhangban kell lennie a CTA-val, e nélkül a felhasználóknak nem lesz okuk arra, hogy rákattintsanak. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a call to actionöd egy felugró ablakban kapott helyet, ami csak idegesíti az embereket, így pedig csak a visszapattanási arányt növeli a bevételek helyett.

Ugye már látod, hogy miért van értelme egy kicsit jobban elmélyedni az analitikai adatokban? Ezek után lássuk, hogy miként tegyed!

Hogyan szerezz használható adatokat a Google Analytics segítségével?

Az első lépés, hogy

hozz létre célokat!

Ez kell ugyanis ahhoz, hogy használható adatokat tudjál viszonylag gyorsan kinyerni az Analyticsből. Hiszen, mint a Google fogalmaz “célok használatával mérheti, hogy a felhasználók milyen gyakran hajtanak végre bizonyos műveleteket.” És mint hozzáteszik:  “ha megfelelően állítja be a célokat, akkor az Analytics használatával kulcsfontosságú információkhoz juthat – megtudhatja például a konverziók számát vagy a webhely, illetve az alkalmazás konverziós arányát. Ilyen információk nélkül szinte lehetetlen felmérni az online vállalkozások és a marketingkampányok hatékonyságát.” A Google itt ír részletesen, magyarul a célokról és használatukról, érdemes elolvasni.

Hol találod a célokat?

Hol találod a célokat?

Számtalan cél meghatározható, attól függően, hogy milyen információkra vagy kíváncsi a weboldaladdal kapcsolatban. Ahhoz, hogy be tudd állítani a célokat, lépj be a Google Analytics fiókodba. Fent látod az Adminisztrálás menüpontot. Ha erre rákattintasz, a jobb oldalon megjelenik a Célok menüpont.  Ha erre is rákattintasz, akkor eljutsz a Célok oldalra, ahol új célokat állíthatsz be, illetve, ha már vannak céljaid, akkor azokat módosíthatod.

Új cél beállítása

Új cél beállítása

Amennyiben új célt szeretnél beállítani, akkor a gombra történő kattintással eljutsz a Cél beállításáról szóló oldalra, ahol sablonok közül választhatsz, de intelligens vagy egyéni célokat is beállíthatsz. A legegyszerűbb megoldás, ha van egy köszönöm oldalad egy megrendelés után, és annak az URL-jét megadva határozod meg a célt, hiszen ezzel már méred a fő konverziód. Ez azonban csak egy lehetőség. Minél többféle célt mérsz, annál több használható adatot gyűjtesz a weboldaladról. További részleteket itt találsz a célokról.

A közönség demográfiájának vizsgálata

Az alapadatokat itt találod: Közönség > Demográfia > Áttekintés. Ha további adatokra vagy kíváncsi az életkorral és a nemmel kapcsolatban további részleteket is megad az Analytics. De a “Földrajzi adatok” menüpontnál arra is rápillanthatsz, hogy honnan érkeznek a látogatóid, és milyen nyelveket használnak.

Miként találták meg az emberek a weboldaladat?

Az előbbi pontnál talán érdekesebb lesz, hogy milyen hivatkozások révén jutnak el a weboldaladra a látogatók. Egy ilyen hivatkozás egy weboldal, melyen egy link szerepel az oldaladra. Az erre vonatkozó adatokat az Ügyfélszerzés > Minden forgalom > Hivatkozók menüpontban találod. Az itt felbukkanó táblázat mutatja meg számodra, hogy mely weboldalakról érkeznek hozzád a látogatók.

Ami különösen érdekes lehet, az az, hogy például látod, hogy bizonyos forrásokból érkező látogatóknál mekkora a visszafordulási arány, vagy ha beállítottál célokat, akkor azt is, hogy milyen arányban teljesítik a célokat. Mindez azért fontos, mert megállapíthatod, hogy melyik forrást használja leginkább a Te célközönséged. Tehát, ha van egy oldal, mely jó konverziós arányt mutat számodra, akkor érdemes arra nagyobb hangsúlyt helyezned.

Visszafordulási arány

A Google Analytics segítségével megállapítható, hogy melyik oldaladon mekkora a visszafordulási arány (a helyes mérésről a következő fejezetben olvashatsz). Ehhez a Viselkedés > Webhelytartalom > Minden oldal menüpontba kell navigálnod. Másodlagos dimenziót is beállíthatsz, így részletesebb adatokat kapsz. A táblázat bal felső sarkában a “Másodlagos dimenzió” keresőjébe írd be, hogy forrás/médium. Ezután a táblázat felső sorában kattints az “Egyedi oldalmegtekintések” szóra, hogy ez alapján állítsa fel a sorrendet az Analytics. Így ugyanis a legnépszerűbb oldalak kerülnek felülre forrásonként bontva.

A lényeg itt az, hogy minden oldal esetében rápillantasz a “visszafordulási arány” oszlopban található értékre. Ha azt látod, hogy valamely oldal esetében magas a visszafordulási arány, akkor az emberek nem azt találták, amit kerestek. Ilyenkor érdemes végiggondolni, hogy ennek mi lehet az oka, indokolt lenne-e egy jobb eredmény, a tartalommal lehet-e gond, vagy valami probléma van a kialakítással. A legjobban A/B tesztekkel fedezheted fel az okokat. A későbbiekben rátérünk még majd arra, hogy miként mérd helyesen a visszafordulási arányt.

Szegmensek meghatározása

Itt megint a Közönség > Áttekintés menüpontba kell ellátogatnod. Eddig talán nem is vetted észre, de a megjelenő grafikon felett van egy halványszürke szöveg: “Szegmens hozzáadása”.

Szegmens hozzáadása

Szegmens hozzáadása

Erre kell rákattintanod, hogy eljuss a meghatározott szegmensekig, és létrehozhass új szegmenseket. Ha rákattintasz a piros színű “Új szegmens” gombra, akkor belépsz egy felületre, ahol aprólékosan beállíthatod a megfelelő szegmenst.

Új szegmens hozzáadása

Új szegmens hozzáadása

Ha van egy olyan közönséged, melyet kiemelten figyelni szeretnél, akkor itt részletesen megadhatod a paramétereit az életkorától kezdve a böngészőig. A lényeg az, hogy ha elkészítetted a szegmenst, akkor egy előnézetben rátekinthetsz, illetve elmentheted. A szegmensek segítségével jobban megismerheted a közönséged. Ha felkeltette a dolog az érdeklődésedet, akkor a Google súgójában érdemes tájékozódnod, de a bejegyzés következő fejezetében mi is mélyebben beleásunk, csak görgess tovább!

Ennyiből talán már látható, hogy a Google Analytics használata segítségével elég mélyre lehet ásni a weboldalunk közönségének megismerésében. Persze, idő kell ahhoz, hogy rutinosan kezeld a felületét és alkalmazni is tudd a benne található adatokat, de megéri ezt a kis erőfeszítést. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy

Miként válaszd ki a következő témád?

A következő blogbejegyzésedhez szükséged lehet témára, mégpedig olyanra, amelyre a közönségednek igénye van. Ehhez először juss el a Viselkedés > Webhelytartalom > Céloldalak oldalra. Másodlagos dimenzióként írd be a keresőjébe a Forrás/Médium kifejezést. Így már láthatod az egyes oldalaidnál a forgalmi forrásokat is.

Azokat a céloldalakat figyeld elsősorban, melyeket a keresőből érnek el az emberek. Hiszen ezek azok, melyek válaszokat adnak a kérdéseikre. Az itt látható legnépszerűbb oldalaid egy téma köré csoportosulnak, akkor ezekből kell még több, ezeket kell tovább fejleszteni, bővíteni, más tartalmi típusú anyagokat (videó, infografika, stb.) készíteni belőlük. Ezek az adatok ugyanis azt mutatják, hogy mi az, amire rezonál a közönséged.

Érdemes persze a munkamenetek száma mellett arra is figyelni, hogy az egyed oldalaknál milyen a visszafordulási arány, az oldalon eltöltött idő. Ha ugyanis itt gyengék a számok, akkor nem azt hozza a tartalmad, mint amire az emberek számítanak. Ilyenkor nem többet kell készíteni ezekből a gyenge teljesítményű anyagokból, hanem javítani kell a meglévőkön. Ennek eldöntésében segít a következő adat is.

Reagálj az elkötelezettség mértékére!

Ehhez kattints az Ügyfélszerzés, majd az Áttekintés menüpontra. A dátumtartományt állítsd át 180 napra! Ezután görgess le a mutatókig, ahol az egyes források teljesítményét látod. Ami megint érdekes számodra, az a Viselkedésnél található Visszafordulási arány, az Oldal/munkamenet és a Konverzió. Írd le az itt látható számokat!

Ezután állítsd az elmúlt 7 napra a vizsgált időszakot, majd ismét nézd meg a számokat. Vedd a kettő közötti különbséget százalékos értékben, majd add össze őket. Ha pozitív az eredmény, akkor jobban teljesít az oldalad, mint korábban, ha negatív, akkor rosszabbul.

Ezt azonban még lehet finomítani. Mégpedig a forgalom tükrében is nézd át az elkötelezettségi számokat minden egyes csatornánál külön! Ha azt látod, hogy

  • a forgalmad és az elkötelezettséged is csekély, akkor nem nagyon van értelme erőlködnöd.
  • Ha alacsony a forgalmad, de magas az elkötelezettséged, akkor sem muszáj bármi mást tenned mint eddig. De ha azt látod, hogy
  • nagy a forgalom és magas az elkötelezettségi pontszám, akkor érdemes egy kicsit felpörgetni azt a munkát, amit eddig is csináltál.
  • Ugyanígy, ha jó a forgalmad, de az elkötelezettség mértéke csekély, akkor is erősíteni kell a tartalmon: használj több képet, ábrát, call to actiont, javíts a relevancián!

Növeld a hivatkozó forgalmad!

Ehhez maradj az Ügyfélszerzés oldalon, de a bal oldali menüben kattints a Minden forgalom, majd a Hivatkozók menüpontra. Így láthatod, hogy hol szerepelnek olyan linkjeid, melyek forgalmat hoznak számodra. Ha az itt szereplő forrásokra kattintasz, akkor azt is látni fogod, hogy pontosan melyik oldalról érkeznek a látogatók, azaz hol szerepel a forgalmat generáló linked, és milyen tartalmadra mutat.

Ha találsz közöttük olyat, mely érzésed szerint jól teljesít, azaz folyamatosan hozza számodra a látogatókat, akkor – ha még nem tetted volna – érdemes lehet velük elmélyíteni a kapcsolatot. Hiszen úgy tűnik, hogy a közönségük kíváncsi a Te tartalmadra. De akár hasonló weboldalakkal is felveheted a kapcsolatot, hátha a velük való együttműködés is előnyös lehet a számodra.

Mik azok a szegmensek és hogyan használd őket?

A Google Analytics olyan mint egy jéghegy: mindössze a 9 százaléka látható belőle, a több 91 százalék a víz felszíne alatt marad. Ez azt jelenti, hogy amikor benézel a Google Analytics fiókodba – például ellenőrzöd a látogatók számát vagy a nap bevételt – akkor mindössze 9 százalékát használod annak, amit a Google Analytics kínál. A többi a felszín alatt rejtőzik, és arra vár, hogy felfedezd. Az egyik legjobb mód erre a szegmensek használata.

Mik azok a Google Analytics szegmensek?

A szegmensek olyanok, mint amikor egy zacskó Smarties-t színek alapján csoportosítasz, és úgy eszed meg őket. Például azt szeretnéd tudni, hogy miben különböznek a mobilos látogatók és a desktopos látogatók. Ehhez kell készíteni egy mobilos szegmenst és egy asztali gépes szegmenst. Ezután a jelentéseknél már össze tudod hasonlítani az adatokat, így rálátsz a viselkedésbeli különbségekre is.

Néhány korlátozással azért számolnod kell:

  • Egy jelentésnél egyszerre csak négy szegmenst használhatsz.
  • Az Adwords költségadatai nem kompatibilisek a szegmensekkel.
  • Konverziós szegmenseket kell használnod a többútvonalas csatorna-jelentéseknél.

Felhasználói szegmensek, munkamenet szegmensek és lekérés-szegmensek

Fontos megérteni a különböző szegmens-szinteket is, melyekből három van:

  • Felhasználó: vagyis az emberek, akik meglátogatják az oldaladat.
  • Munkamenet: egy személy által végrehajtott oldal-interakciók.
  • Lekérés (találat): oldal-interakciók egy munkamenet során.

Ez azt jelenti, hogy egy személy több munkamenetet is végrehajthat és minden munkamenet során több lekérést végezhet. Egy példát segítségül hívva, ez úgy néz ki, hogy szeretnéd egy csoportba rendezni azokat az embereket, akik 5 ezer forintnál többet költenek el az oldaladon. Az 1. számú vásárló 1000 forintot költ el egy munkamenet alatt, de további 4 ezret egy másik munkamenet során. Eközben 2. számú vásárló egy munkamenet alatt elkölt 5 ezer forintot. Ha felhasználó szegmensről van szó, akkor abban mindkét felhasználó belekerül, hiszen 5 ezer forintot költöttek, ha viszont munkamenet szegmensről, akkor abba már csak a 2. számú felhasználó kerül bele. A lekérés (találat) szegmensek pedig még ez alatt találhatók: ide tartozik például az, amikor valaki meglátogat egy adott oldalt vagy elindít egy videót.

Az Analytics felhasználói szegmenseket csak maximum egy 90 napos dátumtartományban enged meghatározni. Ha ennél nagyobb a dátumtartományod, akkor is csak 90 napot vesz figyelembe, úgyhogy erre figyelned kell.

Egyszerű és részletes szegmensek

Az egyszerű szegmensek közé tartozik a

  • Demográfiai adatok: vagyis a felhasználóid szegmentálása demográfiai adatok alapján.
  • Technológia: felhasználói munkamenetek az általuk használt webes és mobil technológia alapján.
  • Viselkedés: A felhasználók szegmentálása az alapján, hogy milyen gyakran látogatnak az oldaladra és hajtanak végre tranzakciókat.
  • Az első munkamenet dátuma: csoportosítás az első látogatás időpontja alapján.
  • Forgalmi források: csoportosítás az alapján, hogy miként találtak rád.

A részletes szegmensek közé tartozik a

  • Feltételek: bizonyos feltételek alapján csoportosíthatod a felhasználóid és/vagy az ő munkameneteiket.
  • Sorozatok: a felhasználóid és/vagy munkameneteik szegmentálása sorozatos feltételek alapján.

Egy példa révén érthetőbbé válik a dolog: ha például meg szeretnéd érteni, hogy miként ha a “Rólunk oldal”-ad elolvasása a látogatónkénti bevételre, akkor az alábbi feltételeket használod.

Vagy például, ha külön csoportba akarod rendezni azokat, akik vásárlás nélkül elhagyják a landing oldaladat, akkor:

A feltételeknél és sorozatoknál rengeteg a lehetőség, és mint látható, egy kicsit bonyolultabb a beállítás, mint az egyszerű szegmensek használata.

Hogyan hozz létre új szegmenseket?

Meg lennél lepve, ha azt hallanád, hogy már vannak Google Analytics szegmenseid, melyek csak arra várnak, hogy használd őket? Ehhez nyisd meg a Google Analyticset, és kattints a Közönségek – Áttekintés oldalon válaszd ki a + Szegmens hozzáadása linket.

Ha rákattintasz a gombra, akkor megnyílnak a szegmenseid. A bal oldalon a “Szegmensek megtekintése” menüsorban látsz néhány opciót.

Mind – Ezt talán nem kell magyarázni, hogy mit jelent.
Rendszer – Ezek az előre felépített szegmensek, melyeket a Google Analytics kínál.
Egyéni – Ezek olyan szegmensek, melyeket Te hozol össze.
Megosztott – A megosztott szegmensek más felhasználók között.
Csillaggal megjelölt – A kedvenc szegmenseid.
Kiválasztott – Szegmensek, melyek jelenleg is aktívak.

Ha először a Rendszert választod ki, akkor látsz egy rakás szegmenst, melyet előre elkészített számodra a Google.

Ugyanakkor elkezdhetsz egyéni szegmenseket is kialakítani, ha az “+ Új szegmens” gombra kattintasz. A megjelenő felület már ismerős lehet számodra. Ezután csak azt kell eldöntened, hogy egy egyszerű, vagy egy részletes szegmenst akarsz-e elkészíteni. Érdemes arra is vetni egy pillantást, hogy minden szűrő mellett látható egy kis kérdőjel, mely elmagyarázza, hogy pontosan mire is jó az adott szűrő. Ahogy elkezded beállítani az egyes szűrőket, a jobb oldalon láthatod az eredményét.

Láthatod tehát, hogy a felhasználóid hány százalékát sikerült különválasztanod, ez hány darab felhasználót jelent és hány munkamenetet, illetve legalul a szűrőt, amit alkalmaztál. Ha azt a szegmenst állítottad be, ami érdekel, akkor a “Mentés” gombra kattintva el is mentheted. Ha pedig legközelebb visszatérsz, akkor egyszerűen kiválaszthatod majd a megfelelő szegmenst.

A Google által előre elkészített szegmensek és a saját magad által létrehozott szegmesek mellett van egy további lehetőséged is: más felhasználók által készített szegmensek alkalmazása. Ehhez látogass el a Google Analytics Solution Gallery oldalra. Itt kattints a Browse gombra, majd a megjelenő oldal bal oldali menüsorában pipáld ki a “Segment” feliratot. Ezután válogathatsz az itt felsorolt szegmensek között.

Hogyan mérd helyesen a visszafordulási arányt és az oldalon eltöltött időt?

Sokszor esik szó arról, hogy weboldalak esetében nem jó a magas a visszapattanási arány, vagy a túlságosan rövid “oldalon eltöltött átlagos idő”. Valószínűleg mindenki tudja mi az a bounce rate és az average time, azt azonban már kevesebben, hogy az analitika valójában torz adatokat mutat róluk. De mi a hiba, hogyan mérjünk helyesen, és miként javíthatsz ezeken a fontos adatokon?

A Google Analytics mutatja a visszafordulási arányt és az oldalon eltöltött átlagos időt is. Mindkettő gyakran vizsgált szám, általában egy oldal minőségére vonatkozó következtetéseket szoktunk levonni a segítségükkel. A visszafordulási arány ugyanis arra utal első pillantásra, hogy a felhasználókat nem igazán győzi meg egy oldal, nem nézelődnek tovább ott más aloldalakra kattintva. Az oldalon eltöltött átlagos idő pedig az “az átlagos időtartam, amelyet a felhasználók egy adott oldal vagy képernyő, illetve oldal- vagy képernyőcsoport megtekintésével eltöltenek”. Ez azonban nem teljesen igaz, egyik szám sem fogadható el kritika, illetve némi korrekció nélkül.

MI IS AZ A VISSZAPATTANÁSI ARÁNY? ÉS MI A GOND VELE?

Visszapattanásnak azt nevezzük – illetve a Google Analytics visszafordulási aránynak hívja -, amikor egy látogató megérkezik weboldalunk egy oldalára, de úgy hagyja el azt, hogy nem lép át másik aloldalunkra. Azaz, a felhasználó egyetlen munkamenet során mindössze egyetlen weboldalunkat látogatja meg. A Google Analytics egy százalékos adatot ad meg, mely azt mutatja, hogy a látogatások hány százaléka volt olyan az adott időkereten belül, mely visszafordulással végződött. Visszapattanási arányt az Analytics meghatároz nem csak az oldal egésze, hanem bármely aloldal esetében.

A marketingesek alapvetően arra törekszenek, hogy ez a százalékos adat minél kisebb legyen. Annál is inkább, mert feltehetően a Google is figyelembe veszi a találati oldal sorrendjének kialakításánál valamilyen mértékben, azaz valószínűleg rangsorolási tényező. De ez nem ennyire egyszerű.

MIÉRT TORZ ADAT A VISSZAPATTANÁSI ARÁNY?

  • Tegyük fel, valaki jól ismeri a weboldalad, rendszeresen olvassa a frissülő tartalmaidat, és ezért követ is a Facebookon. Ő amikor ott egy új anyagodat látja, annak linkjére rá fog kattintani, elolvassa, de utána távozik is az oldalról, hiszen a korábbi tartalmaidat már ismeri. Ő visszapattanónak fog számítani, holott egy hűséges olvasódról van szó.
  • De az is elképzelhető, hogy egy nagyon jó anyagodat valaki lementi a könyvjelzői közé, mert időről időre visszatér hozzá az ott szereplő tanácsok miatt. Ő minden egyes oldalletöltéskor visszapattanónak fog számítani.
  • Az a látogató is visszapattanónak fog számítani, aki mondjuk egy Google-keresés révén érkezik egy oldaladra, ahol hasznos válaszokat talál egy kérdésére, és ezért gondosan végigolvassa a tartalmad, majd ez alapján meg is oldja a problémáját, de más tartalmaid iránt nem érdeklődik, hiszen azok jelenleg nem segítenek neki.
  • Ugyanakkor az a látogató nem fog visszapattanónak számítani, aki segítséget keresve megérkezik a főoldaladra, ott egy jónak tűnő linkre kattint, az oldalra megérkezve azonban látja, hogy az esetében teljesen használhatatlan, így be is zárja a lapot.

Közülük tehát melyik a számodra értékes látogató? És vajon ezt megfelelően tükrözi a visszafordulási arány, amit a Google Analytics mutat?

A HIBA A VISSZAPATTANÁSI ARÁNY MÉRÉSÉNÉL

A legfőbb probléma tehát az, hogy a visszapattanási arány nem veszi figyelembe azt, hogy egy-egy látogató mennyi időt tölt az oldalon, esetleg milyen mélységben scrollozik le, vagy hogy korábban már hányszor látogatta meg az oldalad. Ezek mind azt tükröznék, hogy hasznos a weboldalad az emberek számára. A hasznosság kapcsán tehát nem ad fogódzót a visszapattanási arány.

Ezért érdemes úgy módosítani a mérést, hogy az figyelembe vegye az oldalon eltöltött időt, és csak az számítson visszapattanónak, aki egy bizonyos időkereten belül távozik a weboldalról. Ez pontosabban mutat rá arra, hogy mennyire találják hasznosnak az emberek a weboldaladat. Ehhez tanácsokat a Google Analytics oldalán találsz.

A visszafordulási arány jól megmutatja viszont, ha nem működik a konverziós tölcséred. Amennyiben hatékony marketingeszközként akarod felépíteni a weboldalad – mert mondjunk az egy többoldalas landing page, vagy csak közvetlenül az értékesítést kellene szolgálnia az oldalnak -, és ezért egy konverziós tölcsért dolgozol ki rajta, akkor ennek hiányosságára tisztán rámutat a visszapattanási arány. Jelzi ugyanis, hogy a felhasználók nem kattintanak rá a számukra kihelyezett linkekre, a call to action (CTA) nem hatékony, így nem jutnak el végül a konverzióig.

MILYEN VISSZAFORDULÁSI ARÁNY SZÁMÍT ROSSZNAK?

Ennek ellenére fontos kérdés, hogy mi számít rossz adatnak a visszapattanásnál. A Kissmetrics gyűjtötte össze egyes oldaltípusoknál az elfogadható visszapattanási arányokat:

  • webáruházak: 20-40%
  • egyszerű érkező oldalak: 70-90%
  • portálok: 10-30%
  • szolgáltató oldalak: 10-30%
  • tartalmi oldalak: 40-60%
  • lead generálás: 30-50%

Talán érthetők ezek az arányok mindenféle magyarázat nélkül is, de arra azért érdemes kitérni, hogy a két legmagasabb visszapattanási aránnyal bíró oldaltípus közül a tartalmi oldalaknál (például blogok) azért nagyobb a visszapattanási arány, mert általában sok látogatójuk érkezik a keresőből, nem feltétlenül a megfelelő keresési kifejezésekre. A landing oldalaknál pedig az okozza a magas visszapattanási arányt, hogy a call to action gombon kívül – jó esetben – nincs is más továbbkattintási lehetőség.

MI OKOZHAT NAGYOBB VISSZAFORDULÁSI ARÁNYT?

Ha a Te weboldaladon az előbb említetteknél rosszabb aránnyal találkozol, akkor valamit javítani kell a weboldaladon, mert esetleg

  1. a látogatóid nem azt kapják, amire számítanak. Márpedig a felhasználók a weben nem szeretik a kellemetlen meglepetéseket, vagyis amikor mást kapnak egy weboldalon, mint amit várnak, akkor egyből kattintanak is a vissza gombra.
  2. De lehet ronda is a weboldalad, vagyis egész egyszerűen vizuálisan nem elég vonzó. Persze attól, hogy egy redesignnal beilleszted az aktuális trendekbe a kinézetet, még számtalan webdesign hibát elkövethetsz.
  3. Az is gond, ha nem a jó célközönségre lősz. Vagyis ilyenkor nem a tartalmaidban kell keresni a hibát, hanem azokban az emberekben, akiket magadhoz vonzasz. Vagyis nem pusztán látogatókra van szükséged, hanem a megfelelő célközönségre.
  4. További probléma, ha nincs vagy láthatatlan az emberek számára a call to action gombod a weboldaladon. Különösen akkor, ha egy egyetlen célra fókuszáló landing oldalról van szó.
  5. Az is előfordulhat, hogy tartalmi problémák vannak, vagyis nem elég jó minőségűek – mindenféle értelemben – a szövegeid, képeid, videóid.
  6. Ha a weboldalad nem mobilbarát, akkor nincs sok esélyed a mobilos felhasználóknál. Ha nekik el kell kezdeni zoomolni a kijelzőn, és még úgy is aprók a betűk, kicsik a linkek, akkor egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a weboldaladdal.
  7. Az is gond lehet, ha nem teszed egyből világossá a látogatók számára, miről szól a weboldalad. A látogatók másodpercek alatt döntik el, hogy maradnak-e az oldalon. Ha nem tudják eldönteni az első mondatok, képek alapján, hogy mivel foglalkozol, akkor nem fogják hosszú percekig a fejüket törni rajta.
  8. Túl sok lehet a zavaró elemekből is. Például egy automatikusan, hanggal elindított videó olyan tényező, ami azonnal távozásra készteti a látogatókat.
  9. Szintén komoly hiba, ha túl lassú a weboldalad: ha 4-5 másodperc felett vagy, akkor már nagyon súlyos a gond, de érdemes optimális megoldásra törekedni, és 2 másodperc alá szorítani a betöltési időt.
  10. És egy technikai hiba: amikor a külső linkek, vagyis más weboldalakra mutató linkek ugyanabban az ablakban nyílnak meg. Ez a megoldás ugyanis visszapattanást jelent, hiszen a felhasználó a linkre kattintással elhagyja a weboldalad.

MIT MUTAT VALÓJÁBAN AZ “OLDALON ELTÖLTÖTT ÁTLAGOS IDŐ”? ÉS HOGYAN MÉRD HELYESEN?

És most térjünk rá az oldalon eltöltött idő mérésével kapcsolatos problémákra. Egyrészt le kell szögezni, hogy a Google Analytics, nem tudja, mikor hagysz el egy adott weboldalt. Tételezzük fel, hogy felmész egy weboldalra, eltöltesz ott 10 másodpercet, mialatt legörgetsz a főoldal aljáig. Ott rákattintasz egy linkre, a felbukkanó oldalt 15 másodperc alatt elolvasod, és miután ennyi volt a célod, bezárod a böngészőablakot. Mit fog mutatni minderről a Google Analytics? Az oldalon eltöltött átlagos idő 10 másodperc lesz, nem pedig 25 másodperc. Az az idő, amit a kattintás után az oldalon töltöttél gyakorlatilag 0 másodpercnek fog számítani. Na, de miért nem a weboldalon eltöltött összes idő jelenik meg a Google Analyitcs ezen adatánál? – merülhet fel benne jogosan a kérdés.

Ennek oka, hogy a Google Analytics csak azt tudja mérni, hogy

  • mikor töltődött be egy oldal,
  • és mi volt az az utolsó időpont, amikor valamit csináltál az oldalon.

A kettő különbsége fogja megadni az oldalon eltöltött átlagos idő hosszát. Nem pedig azt az időtartamot kapod, amennyit valóban eltöltött a felhasználó az adott weboldalon. Az Analytics csak azt tudja meghatározni, hogy mikor kattintasz rá valamilyen elemre egy weboldalon, azzal kapcsolatban nincs adata, hogy mikor zársz be egy böngészőablakot.

MIKÉNT LEHET PONTOSABB ADATOKAT KAPNI az Analytics használata során?

Ahogy a visszapattanási arányról szóló adatok esetében is lehet finomítani azzal a megoldással, hogy az oldalaink bizonyos pontján, vagy az oldalon eltöltött bizonyos idő után jelezzük a Google számára, hogy innentől már nem számít visszapattanónak a látogató, úgy ezt meg lehet tenni az oldalon eltöltött átlagos idő esetében is. Jelezni tudod az Analytics számára, hogy a felhasználó még az oldalon van, így pontosabb lesz az adat.

Ezt a jelzést minden 30 másodpercben kiküldhetjük a Google Analytics számára, ha a felhasználónk valóban a weboldalunkon tartózkodik még. Ezzel fél perces pontossággal meg tudjuk mondani, hogy a felhasználók mennyi időt töltenek valójában az oldalainkon.

Félrevezető is lehet azonban a szám, hiszen egy böngészőablak a háttérben akár órákig is nyitva lehet anélkül, hogy a felhasználó bármikor is elolvasná a tartalmát. Egyszer csak bezárja olvasás nélkül, a korrigált szám pedig azt üzeni nekünk, hogy a felhasználó nagyon sok időt töltött weboldalunk alapos tanulmányozásával, holott nem is figyelt rá.

Ennél pontosabb információt jelentene, ha az Analytics mondjuk minden 100 pixelnyi görgetés után, vagy minden percnyi videómegtekintés után kapna egy jelzést arról, hogy a felhasználó még mindig az oldalon van. Ezzel persze az oldalon átlagosan eltöltött idő még mindig torz adat lenne, ha csak a háttérben van megnyitva egy oldal, azonban mégiscsak lenne egy szám arról, hogy mennyire érdeklődtek a felhasználók valójában egy-egy weboldalunk tartalma iránt, azaz végigolvasták, végignézték-e, vagy csak az első sorokig jutottak.

Tudtad, hogy a látogatóid fele nem is ember?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a weboldaluk forgalmának jelentős része nem valódi látogatóktól, azaz emberektől származik. Mégpedig nem is kis része. Az Imperva Incapsula nemrég tette közzé legfrissebb számait, melyekből kiderül, hogy a látogatásoknak átlagosan 48,5 százalékáért felelősek a botok. És ez csak az átlag, a kisebb forgalmú weboldalaknál sokkal rosszabb a helyzet.

Az Incapsula 35 ezer ügyfelénél történt 19 milliárd látogatás elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a forgalomnak mindössze 51,5 százalékért felelősek élő emberek. Az adatokat 90 napon keresztül gyűjtötték 2015 július 24. és október 21. között. Ennek során azt is sikerült megállapítanuk, hogy 29 százaléknyi forgalomért voltak felelősek az úgynevezett “rossz botok”, melyek közé automatizált spam kampányok, kémek, sebezhetőségi puhatolózások tartoznak többek között. Az úgynevezett “jó botok” ugyanakkor 19,5 százaléknyi forgalmat hoztak. ide tartoznak a keresőmotorok, a marketingeszközök, SEO-elemző programok, stb.

botok-a-weboldalak-forgalmaban

Ami még érdekes, hogy a cég már 2013-ban is megvizsgálta a forgalom összetételét, és akkor még rosszabb volt a helyzet, hiszen akkor a forgalomnak mindössze 31,5 százaléka érkezett emberektől. Vagyis egy erőteljes 20 százalékpontos javulás következett be, ami elsősorban annak köszönhető, hogy egyre többen és többet használjuk a webet, ráadásul a jó botok generálta forgalom is mérséklődött. Ezzel szemben a rossz botok által generált forgalom megállapodni látszik a harminc százalékos szint környékén.

A látogatási források változása

A látogatási források változása

Mivel a rossz botok tevékenysége komoly torzítást okoz az analitikában, így egyre nagyobb egyéni erőfeszítések történnek a kiiktatásukra, de könnyű és általános megoldás egyelőre nincs. Így amikor a statisztikai adatainkra tekintünk, akkor egy részét ki is vonhatjuk belőle, ha a valós számokra vagyunk kíváncsiak. A kisebb forgalmú oldalaknál meglehetősen nagy százalékot, mint azt az alábbi grafikon mutatja.

Minél nagyobb a forgalom, annál jobb az arány

Minél nagyobb a forgalom, annál jobb az arány

Nem minden weboldal esetében azonos az arány, hiszen a nagyobb forgalmú weboldalakra jóval nagyobb arányban érkeznek a valódi látogatók. Az egészen kis forgalmú oldalaknál viszont – tehát ahol a napi látogatószám 10 és 1000 között alakul, amibe az átlagos, kisebb céges oldalak is tartoznak – akár 85,4 százalékot is kitehet a botok által generált forgalom.

Címkék: ,

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.