A Google Analytics használata: melyek a fontos adatok? És mit kezdj velük? (Frissítve, 2022.08.19.)

Habár egy nagyon népszerű, ingyenesen elérhető analitikai eszközről van szó, nem kifejezetten egyszerű a Google Analytics használata. Különösen azoknak nem, akik most ismerkednek vele. Felsorolunk számukra néhány lehetőséget. (Frissítés, 2022.08.19. – Egy új fejezettel bővítettünk: Hogyan ellenőrizd, hogy jól működik-e a weboldaladon a Google Analytics?).

Az Analytics rengeteg adatot tartalmaz, és aki csak most találkozott először a kezelőfelülettel, nem is igazán tudja, hogy hol kezdjen hozzá. Mit és hol talál? Melyek a fontos adatok? Mit is kellene pontosan figyelni benne? De kezdjük ott, hogy

Miért fontos a weboldal analitika?

Sokan vannak, akik havonta egyszer ránéznek a Google Analyticsre, vagy más analitikai eszközre, aztán minden ugyanúgy megy tovább, mint korábban. Esetleg rendszeresen figyelik, de mindig csak egyetlen számot, leggyakrabban a látogatók számát, és vagy örülnek, vagy bosszankodnak. Az analitikában azonban több van, hiszen a segítségével növelhetők a bevételeid.

1. MEGÉRTHETED, HOGYAN ÉRIK EL A LÁTOGATÓK A WEBOLDALAD

És itt nem csak arról van szó, hogy a látogatók hány százaléka használt mobileszközt vagy épp laptopot, miközben a weboldaladat böngészte, hanem ennél sokkal részletesebb rálátást kaphatsz az alkalmazott eszközökkel kapcsolatban.

Ez pedig azért fontos, mert a konverziós arány eszközönként különbözik, így megállapíthatod, hogy melyik eszköz milyen bevételt eredményez számodra, és melyiknél a legnagyobb a visszapattanási arány. (A visszafordulási arányra a később még visszatérünk, mert nem olyan egyszerű a mérése, mint elsőre látszik.) De a látott adatokat arra is használhatod, hogy például Facebook-hirdetésnél csak azokat a felhasználókat célozd meg, akik a legjobban konvertáló eszközzel rendelkeznek.

2. MEGHATÁROZHATOD A FORGALMI FORRÁSOKAT

Ha sikerül kiderítened az analitikai adatokból, hogy milyen forgalmi forrásokból – például keresőből, közösségi médiából, hivatkozásokból – érkeznek a látogatóid, akkor tudni fogod, hogy melyik csatornába érdemes több időt és pénzt fektetned annak érdekében, hogy javíts a forgalmadon.

3. MEGTUDHATOD, HOGY MIT KERESNEK A FELHASZNÁLÓK A WEBOLDALADON

Használhatod arra az analitikát, hogy megtudd,

• pontosan mire keresnek a felhasználók a weboldaladon,
• a nap melyik időszakában keresnek rá bizonyos dolgokra, és
• melyik oldalt keresik fel egy-egy keresés eredményeként.

Ezeknek az adatoknak a segítségével finomíthatsz a tartalmaidon, találhatsz néhány olyan témát, amit korábban nem bontottál ki kellő részletességgel, pedig az embereket érdekli. Például, ha van egy tech blogod, akkor talán mindenféle okostelefononokról és tabletekről írsz, pedig nagyon sok keresés érkezhet esetleg kifejezetten egyetlen tablet vagy telefon kapcsán, így érdemes lehet arra kiemelt figyelmet fordítanod.

4. MEGÉRTHETED A DEMOGRÁFIÁT

Az analitika révén megtudhatod, hogy bizonyos lokációkból érkező látogatókat milyen témák érdekelnek jobban. És nem csak arra derül fény, hogy melyek a jobban teljesítő területek, de az is világos lesz, hogy hol a legnagyobb a kilépések és visszapattanások aránya. Mindez arra jó, hogy földrajzilag célzott hirdetéseket készíts, és ezzel növeld a forgalmadat. Azokon a területeken pedig, melyek nem teljesítenek túl jól, árengedményeket adhatsz, hogy ezzel vonzzad magadhoz a látogatókat.

5. MEGTUDHATOD, HOGY HOVA ÉRKEZNEK AZ EMBEREK AZ OLDALADON

A landing oldal az első oldal a weboldaladról, amivel a felhasználók először találkoznak, amikor megérkeznek oda. Figyelj a fő érkező oldaladra és optimalizáld úgy, hogy a látogatók minél több időt töltsenek el rajta, mielőtt távoznának. Adjál hozzá hatékony call to actiont, kínálj ajándékokat, legyenek rajta speciális ajánlatok, hogy a felhasználókat elkötelezd. A cél az, hogy a tartalom finomításával minimálisra szorítsd a visszapattanást, amiből következik az, hogy javulni fog a konverziós arányod.

6. RÁJÖHETSZ, HOGY MIKOR LÉPNEK LE A LÁTOGATÓK

A landing oldalak optimalizálása nem elegendő, meg kell tudnod azt is, hogy mikor hagyják el az emberek a weboldalaidat. A problémás oldalaknak mindig magasabb a visszafordulási aránya, és ezek azok, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítanod. A gond talán az oldal kialakításával van, talán az információtartalmával, esetleg a call to action nem megfelelő.

Vizsgálhatod a konverziós csatornákat, hogy megértsd, hol és miért veszíted el a látogatókat a folyamatban. Összehasonlíthatod a jobb konverziós aránnyal rendelkező landing oldalaidat a rosszabbakkal, így rájöhetsz, hogy mit csinálsz jól az egyik oldalon és mit rontasz el a másikon.

7. KIDERÍTHETED, HOGY MELYIK CALL TO ACTION MŰKÖDIK ÉS MELYIK NEM

Ha több oldalad van, ahol CTA-kat használsz, akkor lehet közöttük olyan, amelyik sok kattintást hoz, mások pedig rosszul teljesítenek. A gondot nem mindig az jelenti, hogy mit írtál a CTA-d szövegébe, vagy hogy milyen a mérete, a színe a gombnak. A leggyakrabban a gond ott van, hogy nem jó a szöveg az adott oldalon, nem győzi meg az embereket.

A landing oldalad tartalmának összhangban kell lennie a CTA-val, e nélkül a felhasználóknak nem lesz okuk arra, hogy rákattintsanak. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a call to actionöd egy felugró ablakban kapott helyet, ami csak idegesíti az embereket, így pedig csak a visszapattanási arányt növeli a bevételek helyett.

Ugye már látod, hogy miért van értelme egy kicsit jobban elmélyedni az analitikai adatokban? Ezek után lássuk, hogy miként tegyed!

Dimenziók a Google Analyticsben

Az Analytics minden jelentése dimenziókból és mutatókból tevődik össze – fogalmaz a Google, melyben azt is meghatározza röviden, hogy mi is az a dimenzió:

“A dimenziók az adatok attribútumai.”

Amiből persze a legtöbben semmit nem értenek. A lényege, hogy a dimenzió egy jellemzője az adataidnak, nem mennyiségi, hanem minőségi változó. Tehát nem számokkal írjuk le őket, hanem betűkkel. Néhány példa révén talán érthetőbbé válik:

• Város
• Eszköz
• Forrás/médium
• Kampány
• Oldal
• Célok
• Termékek

Észreveszed, hogy mi ezekben a közös? Az, hogy ezek a kategóriák nem számokat tartalmaznak, hanem szavakat. Persze, vannak olyan dimenziók, melyek számokkal fejezhetők ki, ilyen például az idő vagy a dátum. Ennek ellenére a dimenzió egy jellemzője vagy aspektusa magának a felhasználónak, és nem azt mutatja, mit tesz a felhasználó a weboldalon. A dimenziók az összegyűjtött adatokat írják le.

A dimenziókat a jelentések első oszlopában találod:

A jelentésben az is látszik, hogy más dimenziók is léteznek, és hogy elég sok van belőlük. Ha ezekre is kíváncsi vagy, akkor a másodlagos dimenziók között kell nézelődnöd a “Másodlagos dimenzió” gombra kattintva.

Mik azok a másodlagos dimenziók?

A Google Analytics általános jelentései egy rakás adatot tartalmaznak. Ha ezeket kontextusba akarod helyezni, akkor a másodlagos dimenziókat is érdemes beállítani. Mint láttuk, a Google Analytics jelentéseiben a táblázatok első oszlopa mindig egy dimenzió. Nézzük ezt egy másik példán is:

Ebben az esetben az ország a dimenzió, ahol rákattinthatsz az egyes országokra, így egy részletesebb jelentést kapsz: megyékre bontva is láthatod a számokat. Ha viszont látni akarod az egyes városokat, akkor hozzá tudsz adni egy másodlagos dimenziót.

Tehát, ha tudod, hogy milyen dimenzióra vagy kíváncsi, akkor csak beírod a másodlagos dimenzió keresőjébe, és megkapod az adott dimenziót. Ha nem tudod pontosan mit akarsz, akkor ki kell keresni a listából.

Miért lehetnek érdekesek a másodlagos dimenziók?

A másodlagos dimenzió meghatározásával további adatokat jeleníthetsz meg a jelentésben. Tehát például a megyéket áttekintve azt látod, hogy valamelyikben érdemesebb lehet hirdetned. Ugyanakkor a városokra is vetve egy pillantást, azt láthatod, hogy talán nem az egész megye lehet érdekes számodra, hanem csak egy város a megyén belül, mivel csak az teljesít az átlagnál jobban.

De ha például arra vagy kíváncsi, hogy milyen forgalom érkezik a keresőből, akkor azt is megnézheted itt:

Ha ide eljutottál, akkor a “Médium”-ra kattintasz, majd a másodlagos dimenzióban mondjuk kiválasztod a “Céloldalt”.

Ha rákattintasz a “Céloldalra”, akkor megkapod azokat az oldalakat, melyekre a látogatók megérkeznek az oldaladon a keresőből. Ha itt rátekintesz az adatokra, akkor látod, hogy milyen a visszafordulási arányuk, mennyi ideig maradnak az oldalon, esetleg vásárolnak-e valamit.

Milyen másodlagos dimenziókat érdemes figyelni?

Nyilván sokan úgy érkeznek a Google Analyticsbe, hogy tudni akarnak valamit, és célzottan arra keresnek rá. Nekik annyi a dolguk, hogy kikeresik a rengeteg adat közül, amit látni szeretnének. Ha viszont az a célod, hogy “tisztán láss” egy weboldal teljesítményével kapcsolatban, akkor számodra a Google Analytics lehetővé teszi, hogy a gyakran használt másodlagos dimenziók közül válogass. Ez tulajdonképpen egy tanács a Google részéről arra, hogy mire is érdemes kíváncsinak lenned, ha az Analyticset böngészgeted.

Mik azok a mutatók?

A mutatók azok a számok, melyeket az egyes dimenziókban látsz. A mutatók megmutatják, hogy mit tesznek az egyes felhasználók a weboldaladon, mégpedig számokban kifejezve. Például, ha megnézzük a Viselkedést, akkor ezt látjuk:

Az oldalak jelentik a dimenziót, míg az oldalmegtekintések vagy a belépések számadatai a mutatók. Ezek a változók mutatják meg, hogy a felhasználók mit tesznek egy meghatározott dimenzióban. A mutatóknak mindig szükségük van arra, hogy egy dimenzióhoz kapcsolódjanak, mert csak így kerülnek kontextusba, enélkül csak értelmetlen számok.

A Google Analytics nem teszi lehetővé, hogy másodlagos mutatókat használj, mivel nem minden mutató jelenik meg minden dimenzióban. Lehet, hogy ez elsőre furcsa, de ehhez látni kell, hogy az Analytics miként gyűjti be az adatokat.

Hatókör a Google Analyticsben

A Google Analytics az adatait úgynevezett “hatókörökbe” szervezi. Az egyéni dimanzióbeállításnál látható az a négy hatókör, amit használ:

A lényeg az, hogy a különböző hatókörök dimenzióit nem tudod kombinálni, vagy nem tudsz párosítani egy munkamenet és egy felhasználó szintű adatot. Ugyanis minden dimenziónak és mutatónak csak egyetlen hatókör-típusa lehet.

Hit vagy lekérés

Lekéréssel akkor találkozol, amikor egy felhasználó, azaz egy cookie tesz valamit az oldaladon. Ez adatot küld az Analytics számára. Minden egyes cselekvés tárolásra kerül. A lekérés szintű hatókör a legalacsonyabb szintű adattárolás. Egy oldal például lekérés-szintű dimenzió, ahogy a nyelv is, az oldalmegtekintés, az oldalon eltöltött idő, betöltési idő is.

Munkamenet

A munkamenet hatókör idő alapú és eggyel magasabb szintű, mint a lekérés. Egy munkamenet ugyanis olyan lekérésekből áll, melyeket egyazon felhasználó végez egy munkamenet során. A dimenziók és a mutatók munkamenet szinten a munkamenetről gyűjtenek adatokat. Ilyen dimenzió például a forrás/médium, a céloldal, az eszköz kategória. A mutatók közé tartozik a munkamenet, a visszafordulási arány, a kilépések, a célok és az oldalmegtekintések munkamenetenként.

Felhasználó

A felhasználó hatókör a legmagasabb szint, ahol adatok rendszerezve vannak. A felhasználóknak lehet több munkamenete, míg egy munkameneten belül sor kerülhet több lekérésre. Felhasználószintű hatókörre példa a felhasználó típusa, az előző munkamenet óta eltelt napok száma, van a felhasználó neme. A mutatók közé tartozik a felhasználók száma, az új munkamenetek és az új munkamenetek aránya.

Termék

A termékszintű hatókör minden olyan adatot tartalmaz, ami egy termékre vonatkozik.

A dimenziók és mutatók kombinálása

A munkamenet szintű dimenzió és mutatók tehát egy adott munkamenetről tartalmaznak adatokat. Ugyanakkor a lekérés szintű dimenzióknak és mutatóknak nincs adata munkamenet szinten, mert függetlenek a munkamenetektől. Vagyis, ha elhatározod, hogy egy egyedi jelentésben kombinálod az oldalakat a munkamenetekkel, mert mondjuk látni akarod, hogy hány munkamenetet kapott egy oldal, akkor valami egész mást fogsz kapni, mint amire számítasz. Nem azt látod majd, hogy egy adott oldalt hány munkamenetben néztek meg, hanem azt, hogy hány munkamenet indult az adott oldalon.

A lényeg, hogy nem kombinálhatsz olyan dimenziókat és mutatókat, melyek eltérő hatókörbe tartoznak. Ha azt akarod megállapítani, hogy mi hova tartozik, akkor először talán érdemes lehet a Google útmutatásában utánanézni.

Milyen adatokra érdemes figyelned?

Oldalmegtekintések

Amikor a Google Analyticsben nézelődsz, talán az oldalmegtekintések számára figyelsz a leginkább, ezt tartod az egyik legfontosabb adatnak. De biztos, hogy minél nagyobb ez a szám, annál jobb? Mit is mutat pontosan az oldalmegtekintések száma? És mire következtethetsz belőle az oldaladra és a közönségedre nézve? A Google Analytics természetesen tömören összefoglalja számodra, hogy miről van szó, csak vidd fölé az egérmutatót.

Tehát, az “Oldalmegtekintések: a megtekintett oldalak összesített száma. Egyetlen oldal többszöri megtekintése többször számít.” Az Analytics súgóban is egy hasonlóan rövid meghatározást találsz: “A böngészőben éppen betöltés (vagy újratöltés) alatt álló oldal példánya. Az oldalmegtekintések egy olyan mutató, amelyet a megtekintett oldalak teljes száma határoz meg.” Ez nem sokat segít abban, hogy megértsd, miről is van szó valójában.

Tegyük fel, hogy van egy weboldalad, mondjuk a weboldal-készítésről. Az oldalmegtekintésekről szóló adat ennél az oldalnál azt fogja megmutatni számodra, hogy egy adott időszakon belül hányszor nézték meg azt a látogatók. Önmagában ez az adat tehát nem árulkodik arról, hogy hány látogatója volt az oldalnak, vagy egy munkamenet alatt hányszor nézték meg az oldalt. Pusztán egy összesített szám arról, hogy egy oldalt hányszor tekintettek meg az emberek. Ez pedig azt jelenti, hogy akár egy látogató megnyithatta többször is az oldalt, és hogy az oldalt többször is megnézhették egy munkamenet alatt.

Ha tehát értelmezni akarjuk az oldalmegtekintések számát, akkor más adatok figyelembe vételével lehet ezt megtenni. Hiszen jelentheti azt, hogy egy oldalad népszerű, de nem feltétlenül jelenti ezt. Összefüggéseiben kell vizsgálni a számot. Kérdezheted persze azt, hogy akkor miért nem látod egy táblázatban a munkameneteket, az oldalmegtekintéseket és a felhasználók számát. Ennek a már korábban említett hatókör-használat az oka. De ha nem tudod kombinálni a felhasználói és a mukamenet adatokat az oldalmegtekintéseknél, akkor hogyan tudod értelmezni a számokat?

Először is az oldalmegtekintések mellett fogsz találni egy “egyedi oldalmegtekintések” adatot is, és a kettőt összehasonlíthatod. Miben különbözik a kettő? Az egyedi oldalmegtekintéseknél arról van szó, hogy mondjuk a weboldalkészítésről szóló oldalad meglátogatja valaki, aztán átkattint egy másik oldaladra, majd innen visszatér az előzőre. A munkamenet során a weboldalkészítésről szóló oldalt ugyan kétszer nézte meg, de mivel ez egyetlen munkamenetben történt, így az egyedi oldalmegtekintéseknél egynek számít. Az oldalmegtekintéseknél pedig kettőnek.

Vagyis, ha arra vagy kíváncsi, hogy hányan nézték meg valójában az oldalad, azaz hány munkamenetre került sor az oldal esetében, akkor az egyedi oldalmegtekintések jól mutatja ezt. Ha pedig elosztod az oldalmegtekintések számát az egyedi oldalmegtekintésekével, akkor megkapod azt az adatot, hogy átlagosan hányszor nyitották meg a látogatók az oldalt egy munkamenet során.

Érdemes egyébként jobban figyelned azokra az oldalaidra, ahol jelentős eltérés mutatkozik az oldalmegtekintések és az egyedi oldalmegtekintések között. Ez ugyanis azt jelentheti, hogy valami zavart okozhat a látogatók számára az oldalon, de más magyarázat is lehetséges.

Forgalom

A forgalmi jelentés azt mutatja meg számodra, hogy a weboldaladnak mely aloldalai hozzák a legnagyobb forgalmat. Azt is megmutatja, hogy ezeknek az oldalaknak mekkora a visszafordulási aránya vagy hogy mennyi időt töltenek az látogatók az adott oldalon. Az adatot a Viselkedés > Webhelytartalom  > Minden oldal résznél találod.

A jelentés megmutatja, hogy milyen oldaladra hány látogató érkezik. Azt azonban ne felejtsd el, hogy azért mert egy oldaladra sokan érkeznek, még nem biztos, hogy hatékony. (Kivéve, ha az az egyetlen célod, hogy nagy forgalmat generálj.) Tehát gondolkodj el azon, hogy a legforgalmasabb oldalad megfelelő célt szolgálja-e, hasznos-e számodra, jó képet mutat-e a cégedről?

A legforgalmasabb oldalaid érdemes kihasználni arra, hogy

• elhelyezz rajtuk egy CTA-t,
• a legfontosabb oldalaidra mutató linkeket.

Persze, ha áttekinted a többi adatot, az is érdekes információkkal szolgál a felhasználók viselkedésével kapcsolatban. Ugyanakkor van ennek a szekciónak egy érdekes része, amit sokan nem használnak, mert észre sem veszik: a navigációs jelentés. Mutatjuk, hol találod:

Tehát míg eddig az “Intéző” adatait szemlélted, addig most átváltasz a Navigációs jelentés fülére, ami jól áttekinthetően megmutatja, hová érkeztek a látogatók és ott hová kattintottak egy adott oldal esetében. Ehhez válassz ki egy oldalt a “Jelenlegi választás” résznél.

Láthatod, hogy milyen oldalakról érkeztek a kiválasztott oldalra, vagyis megmutatja, hogy milyen információkkal rendelkeznek a felhasználók, és mire van még szükségük. A “következő oldali útvonal” tehát azt mondja el, hogy milyen kérdések vannak még a felhasználókban. Azt is látod, hogy vajon az emberek konvertálnak-e.

Organikus keresésből származó forgalom

Nem csak arra lehetsz kíváncsi, hogy mely oldalak hoznak forgalmat úgy általában, hanem esetleg azt is szeretnéd megtudni, hogy kereséseknél mely oldalak a népszerűek. Mert például, ha egy oldal jelentős forgalmat kap a keresőből, akkor arra jobban kell figyelned a módosításainál, hiszen SEO szempontból ronthatsz vagy javíthatsz is rajta.

Ezt az adatot az Ügyfélszerzés > Minden forgalom > Csatornák résznél találod, azaz itt:

Ha itt kiválasztott az “Organic Search” sort és az elsődleges dimenzióknál “Kulcsszó”-ról “Céloldal”-ra váltasz, akkor láthatod, hogy mely oldalaidra érkeznek a keresőből a látogatók. Ha egy bizonyos oldal adataira vagy kíváncsi, akkor a táblázat fölött elhelyezkedő keresőmezőbe másold be az URL-jét.

Ezek azok az oldalaid, melyekre jól működik a SEO-d, így nekifeküdhetsz a további javításuknak, ha meg szeretnéd őrizni a pozíciód, illetve óvatosan változtass, hogy ne rontsd le a minőségüket.

A közönség demográfiája

Az alapadatokat itt találod: Közönség > Demográfia > Áttekintés. Ha további adatokra vagy kíváncsi az életkorral és a nemmel kapcsolatban további részleteket is megad az Analytics. De a “Földrajzi adatok” menüpontnál arra is rápillanthatsz, hogy honnan érkeznek a látogatóid, és milyen nyelveket használnak.

Hivatkozások

Az előbbi pontnál talán érdekesebb lesz, hogy milyen hivatkozások révén jutnak el a weboldaladra a látogatók. Egy ilyen hivatkozás egy weboldal, melyen egy link szerepel az oldaladra. Az erre vonatkozó adatokat az Ügyfélszerzés > Minden forgalom > Hivatkozók menüpontban találod. Az itt felbukkanó táblázat mutatja meg számodra, hogy mely weboldalakról érkeznek hozzád a látogatók, hogy hol szerepelnek olyan linkjeid, melyek forgalmat hoznak számodra. Ha az itt szereplő forrásokra kattintasz, akkor azt is látni fogod, hogy pontosan melyik oldalról érkeznek a látogatók, azaz hol szerepel a forgalmat generáló linked, és milyen tartalmadra mutat.

Ami különösen érdekes lehet, az az, hogy például látod, hogy bizonyos forrásokból érkező látogatóknál mekkora a visszafordulási aránya, vagy ha beállítottál célokat, akkor azt is, hogy milyen arányban teljesítik a célokat. Mindez azért fontos, mert megállapíthatod, hogy melyik forrást használja leginkább a Te célközönséged.

Ha találsz közöttük olyat, mely érzésed szerint jól teljesít, azaz folyamatosan hozza számodra a látogatókat, akkor – ha még nem tetted volna – érdemes lehet velük elmélyíteni a kapcsolatot. Hiszen úgy tűnik, hogy a közönségük kíváncsi a Te tartalmadra. De akár hasonló weboldalakkal is felveheted a kapcsolatot, hátha a velük való együttműködés is előnyös lehet a számodra. Tehát, ha van egy oldal, mely jó konverziós arányt mutat számodra, akkor érdemes arra nagyobb hangsúlyt helyezned.

Visszafordulási arány

A visszafordulási arány azt mutatja meg, hogy a látogatóidnak hány százaléka hagyja el a weboldaladat egyetlen weboldal megtekintése után. Mi okozhatja, hogy magas az aránya?

A magas persze a visszafordulási arány esetében is egy relatív fogalom. A RocketFuel vizsgálata szerint a legtöbb weboldalon 26-70 százalék között alakul. Amennyiben 25 százaléknál kisebb a visszafordulási arányod, akkor ott valami hiba van, ha 26 és 40 százalék között alakul, akkor az egy kitűnő arány. Az átlag 41-55 százalék között mozog, ugyanakkor 56-70 százalék között már elég magas arányról beszélünk, de bizonyos weboldalak esetében még ez sem egészségtelen. Ha viszont 70 százalék felett jár, akkor ott valami gond van.

A Google Analytics segítségével megállapítható, hogy melyik oldaladon mekkora a visszafordulási arány (a helyes mérésről a következő fejezetben olvashatsz). Ehhez a Viselkedés > Webhelytartalom > Minden oldal menüpontba kell navigálnod. Másodlagos dimenziót is beállíthatsz, így részletesebb adatokat kapsz. A táblázat bal felső sarkában a “Másodlagos dimenzió” keresőjébe írd be, hogy forrás/médium. Ezután a táblázat felső sorában kattints az “Egyedi oldalmegtekintések” szóra, hogy ez alapján állítsa fel a sorrendet az Analytics. Így ugyanis a legnépszerűbb oldalak kerülnek felülre forrásonként bontva.

A lényeg itt az, hogy minden oldal esetében rápillantasz a “visszafordulási arány” oszlopban található értékre. Ha azt látod, hogy valamely oldal esetében magas a visszafordulási arány, akkor az emberek nem azt találták, amit kerestek. Ilyenkor érdemes végiggondolni, hogy ennek mi lehet az oka, indokolt lenne-e egy jobb eredmény, a tartalommal lehet-e gond, vagy valami probléma van a kialakítással. A legjobban A/B tesztekkel fedezheted fel az okokat. A későbbiekben rátérünk még majd arra, hogy miként mérd helyesen a visszafordulási arányt.

Szegmensek meghatározása

Itt megint a Közönség > Áttekintés menüpontba kell ellátogatnod. Eddig talán nem is vetted észre, de a megjelenő grafikon felett van egy halványszürke szöveg: “Szegmens hozzáadása”.

Erre kell rákattintanod, hogy eljuss a meghatározott szegmensekig, és létrehozhass új szegmenseket. Ha rákattintasz a piros színű “Új szegmens” gombra, akkor belépsz egy felületre, ahol aprólékosan beállíthatod a megfelelő szegmenst.

Ha van egy olyan közönséged, melyet kiemelten figyelni szeretnél, akkor itt részletesen megadhatod a paramétereit az életkorától kezdve a böngészőig. A lényeg az, hogy ha elkészítetted a szegmenst, akkor egy előnézetben rátekinthetsz, illetve elmentheted. A szegmensek segítségével jobban megismerheted a közönséged. Ha felkeltette a dolog az érdeklődésedet, akkor a Google súgójában érdemes tájékozódnod.

Céloldal-jelentés

A legjobb teljesítményű, illetve legtöbb konverziót hozó oldalak megtalálására több ok miatt is szükség lehet. Egyrészt érdemes tudni, hogy mely oldalaid hozzák a legtöbb feliratkozót, legtöbb ügyfelet, bevételt, mivel ezek fejlesztésére érdemes több időt fordítani. Másrészt abban is segít, hogy a következő blogbejegyzésedhez megtaláld a megfelelő témát, hiszen kiszűrheted, hogy mi az, amire a közönségednek igénye van.

Mindehhez a céloldalakról szóló jelentésre van szükséged. A céloldal mindig egy munkamenet első oldala. Tehát valaki megérkezik egy blogbejegyzésre a weboldalon, ezután pedig továbbkattint egy másik blogbejegyzésre. Ilyenkor a céloldal az az oldal, ahová étkezett, vagyis az első blogbejegyzés.

A céloldal-jelentés beszél arról, hogy milyen a SEO-d. Azt is elmondja az emberekről, akik mondjuk a hírleveledből érkeztek, hogy mi érdekli őket a weboldaladon. De arról is árulkodik a közösségi médiából érkező látogatókról, hogy mi veszi rá őket a kattintásra. Ezzel egy mélyebb bepillantást nyersz a közönségedbe.

Megmutatja:

1. Milyen oldalakra érkeznek a látogatóid?

Hiszen nem minden látogató a főoldalra érkezik. Ha pedig egy olyan oldalra (lehet akár blogposzt, termékoldal vagy bármely aloldal) érkeznek, mely nem tudja őket ügyfelekké változtatni, akkor ezzel pénzt veszítesz. Ha viszont sikerül beazonosítanod, hogy mely oldalakra érkeznek a legnagyobb számban, akkor azt az oldalt javíthatod, átalakíthatod oly módon, hogy kedvező első benyomásuk legyen rólad a felhasználóknak.

2. Mely oldalak hozzák a legtöbb konverziót?

Sorba állíthatod a céloldalakat a konverziók, eladások, bevételek szerint. Így kiderül, hogy mely milyen típusú tartalom működik a legjobban nem csak a látogatószámot, hanem a bevételeidet tekintve. Hiszen azok a tartalmak, melyek nagy forgalmat hoznak, de nem eredményeznek konverziót, nem igazán érik meg a befektetést.

A céloldal nem ugyanaz, mint az oldalakról szóló jelentés. A kettő különbözőképpen mér. Ezt láthatod akkor is, ha megnézed az eltérések a két táblázat között. És ezért is vannak különválasztva, és elhelyezve majdnem egymás felett. Az oldalakról szóló jelentés megmutatja a látogatások számát, az oldalon eltöltött időt, olyan adatokat, melyek az oldalról szólnak. Az oldallal kapcsolatos interakciókat sorolja, melyek az úgynevezett “hit” szinten találhatók. Ugyanakkor a céloldal-adatok munkamenet alapúak.

Hol találod a céloldalakról szóló jelentést?

Először juss el a Viselkedés > Webhelytartalom > Céloldalak oldalra. Másodlagos dimenzióként írd be a keresőjébe a Forrás/Médium kifejezést. Így már láthatod az egyes oldalaidnál a forgalmi forrásokat is.

A megjelenő táblázatban azt kell beállítanod, hogy mely oldalak hozzák a legtöbb konverziót. Ehhez a jobb felső sarokban találod a beállított célokat (erről is kicsit lejjebb találsz bővebb információkat), melyek közül válaszd ki a megfelelőt. Bármit választhatsz, attól függően, hogy számodra éppen melyik a fontosabb. Ha ez megvan, akkor el tudod rendezni úgy a táblázatot, hogy a legjobban konvertáló oldalak kerüljenek előre, csak kattints rá a megfelelő oszlop tetején látható címsorra.

Ha a legjobban teljesítő tartalmakat keresed, melyeket tovább fejleszthetnél, akkor azokat a céloldalakat figyeld elsősorban, melyeket a keresőből érnek el az emberek. Hiszen ezek azok, melyek válaszokat adnak a kérdéseikre. Ha az itt látható legnépszerűbb oldalaid egy téma köré csoportosulnak, akkor ezeket a témákat, anyagokat kell tovább fejleszteni, bővíteni, más tartalmi típusú anyagokat (videó, infografika, stb.) készíteni belőlük. Ezek az adatok ugyanis megmutatják, hogy mi az, amire rezonál a közönséged.

Érdemes persze a munkamenetek száma mellett arra is figyelni, hogy milyen a visszafordulási arány, az oldalon eltöltött idő. Ha ugyanis itt gyengék a számok, akkor nem azt hozza a tartalmad, mint amire az emberek számítanak. Ilyenkor nem többet kell készíteni ezekből a gyenge teljesítményű anyagokból, hanem mindenképpen javítani kell a meglévőkön. Ennek eldöntésében segít a következő adat is.

Elkötelezettség mértéke

Ehhez kattints az Ügyfélszerzés, majd az Áttekintés menüpontra. A dátumtartományt állítsd át 180 napra! Ezután görgess le a mutatókig, ahol az egyes források teljesítményét látod. Ami megint érdekes számodra, az a Viselkedésnél található Visszafordulási arány, az Oldal/munkamenet és a Konverzió. Írd le az itt látható számokat!

Ezután állítsd az elmúlt 7 napra a vizsgált időszakot, majd ismét nézd meg a számokat. Vedd a kettő közötti különbséget százalékos értékben, majd add össze őket. Ha pozitív az eredmény, akkor jobban teljesít az oldalad, mint korábban, ha negatív, akkor rosszabbul.

Ezt azonban még lehet finomítani. Mégpedig a forgalom tükrében is nézd át az elkötelezettségi számokat minden egyes csatornánál külön! Ha azt látod, hogy

• a forgalmad és az elkötelezettséged is csekély, akkor nem nagyon van értelme erőlködnöd.
• Ha alacsony a forgalmad, de magas az elkötelezettséged, akkor sem muszáj bármi mást tenned mint eddig. De ha azt látod, hogy
• nagy a forgalom és magas az elkötelezettségi pontszám, akkor érdemes egy kicsit felpörgetni azt a munkát, amit eddig is csináltál.
• Ugyanígy, ha jó a forgalmad, de az elkötelezettség mértéke csekély, akkor is erősíteni kell a tartalmon: használj több képet, ábrát, call to actiont, javíts a relevancián!

Technológiai jelentés

A közönségről szóló adatok sok érdekes dolgot elárulnak a weboldalad meglátogató emberekről. De nem csak olyan információkat tudhatsz meg, hogy milyen országból érkeztek, vagy milyen nyelvet használnak, de azt is, hogy milyen eszközt és milyen böngészőt. Hogy ez miért fontos? Mert ezáltal hozzáférhetőbbé és felhasználó-barátabbá teheted a weboldalad, vagyis javíthatod a webdesignt és a felhasználói élményt.

A technológiai adatokat a “Közönség” menüpontban találod:

Ha kinyitod, akkor látod, hogy a böngészőről és az operációs rendszerről, valamint a hálózatról árul el adatokat.

Böngészőkről szóló adatok

Ha a böngészőkre kattintasz, akkor például látod, hogy melyek a legnépszerűbb böngészők, melyek segítségével felkeresték az emberek a weboldalalad. Emellett azonban megvizsgálhatod az operációs rendszereket, a képernyőfelbontásokat, a képernyőszíneket, Flash-verziót, Java-támogatást is.

Lehet, hogy ezt elsőre nem találod különösen érdekesnek, pedig fontos dolgok derülnek ki. Például érdemes megvizsgálni, hogy böngészőnként eltérő-e a visszafordulási arány. Valamelyiknél esetleg nagyobb számot látsz? Akkor érdemes utánanézni. A munkamenetek átlagos hossza is érdekes lehet: melyik böngésző esetében a legalacsonyabb? Próbáld ki azt a böngészőt, és vizsgáld meg a segítségével a weboldalad, hogy lehet-e valami oka.

Annak is utánanézhetsz, hogy ha be vannak állítva a céljaid (például egy kapcsolatfelvételi űrlap kitöltése), hogy valamelyik böngészőnél rosszabbak-e a számok. Ilyenkor lehet, hogy az űrlap nem működik megfelelően az adott böngészőben. Ugyanez érvényes lehet webáruházaknál is. Ahhoz, hogy következtetéseket vonja le, megfelelő mennyiségű adatra van szükséged. Az azonban nem áll semmiből, hogy a gyanús böngészőket használva ellenőrizd a weboldalad.

Operációs rendszer

Az előbbieket ellenőrizheted a különböző operációs rendszerek esetében is. Megállapíthatod, hogy az iOS-t vagy Macintosht használók jobban konvertálnak-e Nálad is, mint az androidosok és a Windows-használók. Igazából itt is a nagy eltéréseket, a furcsán rossz eredményeket érdemes keresni. Mert ezek például rámutathatnak arra, hogy a megrendelési folyamat valamiért nem működik Androidon. Ellenőrizd tehát a konverziókat a céloknál, és szűrd ki, hogy melyik operációs rendszer teljesít gyengén!

Képernyőfelbontás

Amikor egy új designt kap a weboldalad, vagy amikor a CTA-d optimális helyét keresed, akkor fontos lehet tudni, hogy melyik képernyőfelbontásra érdemes optimalizálni. Nyilván arra, amelyiket a legtöbb felhasználód használ. Mert lehet, hogy Te egy óriási monitort használsz, és azon nézegeted a weboldalad, a legtöbben azonban lehet, hogy laptopon érik el. Márpedig a felhasználókra érdemes összpontosítani a weboldaltervezésnél. Tehát kiderül, hogy hova érdemes tenni a CTA-t, hogy még a hajtás felett legyen.

Egy redesign után pedig azt is megállapíthatod, hogy a weboldalad működik-e minden böngészőn, operációs rendszeren és képernyőfelbontás esetén. Melyik teljesít gyengén? Ha van ilyen, akkor ott érdemes lehet javítani a designon.

Mit árul el a weboldalad sebességéről az Analytics?

A weboldalsebesség rendkívül fontos tényező, amikor felhasználói élményről vagy SEO-ról van szó (hogy miért, arra most nem térünk ki, a linkelt bejegyzésben megtalálsz minden fontosat a témáról). Ugyanakkor, amikor mérni szeretnénk a weboldalsebességet, akkor ritkán merül fel eszközként a Google Analytics, inkább olyan lehetőségeket emlegetünk, mint a Lighthouse, a PageSpeed Insights, a Search Console, és még sok más külső tesztelő eszköz. Pedig ha megnézzük a sebesség-jelentést, akkor kiderül, hogy elég sokat tud az Analytics is, sőt sok weboldaltulajdonos számára érthetőbben mutatja meg az adatokat, mint az előbb említett eszközök némelyike.

A webhelysebesség jelentést a Viselkedés menüpontban találod:

A jelentésben nem pusztán egy számot kapsz a főoldalad sebességéről másodpercben, hanem számtalan adatot különféle bontásokban, és annak időbeli változásait. Az átlagos betöltési időt tekintve mindjárt az “Áttekintésnél” kapsz egy grafikont, mely megmutatja, hogy miként változott az adat a kijelölt időszakban. Ha viszont lejjebb görgetsz, akkor azt is megnézheted, hogy milyen böngészőkben, hogyan teljesített a weboldalad, de ugyanezt láthatod országokra bontva, illetve egyes oldalak adatai is megjelennek. Utóbbi esetében láthatod, hogy egy-egy oldal miként teljesített az átlaghoz képest.

Ezzel viszont már átkerülsz az “Oldalidők” jelentésbe, ahol “Eloszlás” nézetbe váltva láthatod, hogy mely oldalad milyen sebesség-kategóriába esik. Ha gyanús dolgokat látsz és az okokra is kíváncsi vagy, akkor sem kell máshol keresgélned, hiszen javaslatokkal is szolgál az Analytics a “Sebességgel kapcsolatos javaslatok” menüpontban, ahol gyakorlatilag a PageSpeed pontszámát, illetve az általa készített javaslatokat kapod meg az egyes oldalakra lebontva.

Egyszerűen csak rá kell kattintanod a “PageSpeed javaslatok” oszlopban lévő linkre, és máris megtörténik egy külön ablakban az elemezés. Itt persze már visszajutsz a PageSpeed oldalára, és az egyébként ott megjelenő adatokat kapod, ennek ellenére, akik otthonosan mozognak az Analyticsban, vagy több időt töltenek el ott, azoknak hasznos lehet, hogy erről a felületről jól áttudják tekinteni a weboldalsebességgel kapcsolatos számokat, problémákat és még a megoldási javaslatokig is eljutnak.

Felhasználólista

A Felhasználólista jelentés segítségével az egyes felhasználóid útját tekintheted meg az Analyticsben. Természetesen nem tudod személy szerint beazonosítani a felhasználókat, alapértelmezésként csak egy hosszú számot látsz a jelentésben. Azt ugyanakkor meg tudod mondani, hogy egy adott felhasználót milyen tartalmak érdekelték, mit csinált a weboldalon egy bizonyos időszakban, hányszor járt rajta, mennyi időt töltött el ott.

Amennyiben használsz valamilyen külső eszközt, hőtérképet a felhasználói munkafolyamatok elemzésére, akkor nem igazán van szükséged erre a jelentésre, de ezek hiányában érdekes adatokkal szolgál. Hiszen láthatod az egyedi felhasználói utat, a munkameneteinek számát, mennyi ideig kötötték le egyes oldalak, és azt is, hogy mikor hozott döntést a rendelésről, vásárlásról. Ez pedig segíthet a felhasználói élmény javításában vagy a konverzióoptimalizálásban.

Felhasználói munkafolyamatról szóló jelentés

Ha arra vagy kíváncsi, hogy az emberek milyen oldalakat látogattak meg, miután a weboldaladra érkeztek, hova kattintottak az oldalakon, miként navigáltak rajta, akkor mindezeket megtalálod a Google Analyticsben, a felhasználói munkafolyamatról szóló jelentésben. Ráadásul nem csak egy egyszerű táblázatban, amelyen nehezen lehet kiigazodni, hanem vizuálisan ábrázolva.

Mi az a felhasználói munkafolyamat (user flow)?

A Google így határozza meg:

A Felhasználói munkafolyamat grafikus formában jeleníti meg, hogy a felhasználók milyen útvonalakon haladnak a webhelyen – a forrástól a különböző oldalakon keresztül egészen addig a pontig, ahol az útvonal elhagyja a webhelyet.

Ha keresnéd, akkor a jelentéseknél a “Közönség” menüpont legaljára görgetve találod:

Ha rákattintasz, akkor valami ehhez hasonló ábrát fogsz látni:

Alapértelmezetten országok alapján jelenik meg a lebontás. Ez arra jó, hogy meghatározd, hogy különböző országok esetében milyen eltérő navigációs folyamatok láthatók. Ez persze elsősorban többnyelvű weboldalaknál lehet érdekes.

Az ábrán látod az első, a második és az újabb interakciókat egy-egy oszlopba rendezve. A zöld szám jelzi a munkameneteket, míg a piros az oldalról történő kilépéseket. Ami fontos, hogy ezek relatív számok, nem pedig tényleges értékek.

A felhasználói munkafolyamat vizsgálatánál akad néhány érdekes opció:

• Kiválaszthatsz egy dimenziót
• Hozzáadhatsz egy szegmenst
• Leszűkíthetsz egy meghatározott szegmens forgalmára

Dimenziók a munkafolyamatban

Nyilván az emberek, akik meglátogatják a weboldalad, eltérő okokból teszik ezt. A céljaik különbözhetnek forrásonként, kampányonként és így tovább. A Felhasználói munkafolyamat segítségével elemezni tudod az emberek szándékait. Például, feltételezheted, hogy azok a látogatók, akik a keresőből jönnek, információs szándékkal érkeznek. Vagyis valamilyen információt keresnek az oldaladon. Azok a személyek, akik a közösségi médiából érkeznek, lehet, hogy inkább szórakozásra vágynak. És azok, akik valamelyik kampányodból jutnak el az oldalara, sokkal inkább konvertálni (vásárolni, rendelni, stb.) szeretnének.

A felhasználói munkafolyamatoknál többféle dimenzió közül választhatsz, így pedig elemezheted a különféle forrásokból érkező forgalmat. A kérdésed ezzel kapcsolatban az lehet, hogy a látogatók úgy viselkednek, ahogy várod? Ha pedig nem, akkor az, hogy miként tudnád optimalizálni a munkafolyamatot.

Szegmens hozzáadása

Az előbbieken túl arra is kíváncsi lehetsz, hogy miként viselkedik a weboldaladon a felhasználók egy csoportja. Például elemezheted az új látogatók viselkedését vagy elemezheted a visszatérő látogatókét. De akár össze is hasonlíthatod azokat a látogatókat, akik konvertálnak, azokkal, akik nem. Megvizsgálhatod az utat, amit bejárnak, láthatod a navigációjukat. Ez alapján pedig akár optimalizálhatod is a navigációs lehetőségeket.

Forgalom leszűkítése

Ahhoz, hogy megkönnyítsd egy kicsit a munkafolyamatok értelmezését, érdemes szűkíteni rajtuk. Például csak egy folyamatot nézel meg, ami segíthet az értelmezésben is. Minden elemre kattinthatsz, és így csak az adott szegmenst látod, illetve kiemelhetsz forgalmat.

Végül pedig, akár exportálhatod is egy pdf-be a felhasználói munkafolyamat jelentést, így megosztva másokkal, akik szintén kíváncsiak rá.

Közösségi média aktivitás

A közösségi média forgalmadra vonatkozó adatokat a Forrás/médium menüpont alatt találod (Ügyfélszerzés – Minden forgalom – Forrás/médium):

Ebben a jelentésben valamennyi forgalmi forrásra ráláthatsz: mekkora közönséget szerzel egy adott csatornán, az a közönség menyire aktív, és hogy hoz-e számodra mindez valami eredményt. Ha legörgetsz az oldalon, akkor feltűnnek a weboldalad forgalmi forrásai, csoportokba rendezve. A forgalmi források és a médium megnevezését a bal oldali oszlopban találod. Itt minden megnevezés két részre van bontva: az első fele a forgalmi forrás neve, a másik pedig a forgalom típusára vonatkozik. Tehát például a Google-nél látod a Google-t, mint a forgalom forrásának megnevezését, mellett pedig a forgalom típusát, ami például az organic, vagyis organikus (nem fizetett keresésből érkező) forgalom.

A mellette lévő oszlopokban az ügyfélszerzésre vonatkozó információkat találod: a munkamenetekét, az új munkamentek és az új felhasználók arányát. A tőle jobbra található, harmadik szakaszban a viselkedésre vonatkozó adatok láthatók, mint a visszafordulási arány, a munkamenetenként meglátogatott oldalak száma, valamint a munkamenetek átlagos hossza.

Az ügyfélszerzés és a viselkedés adatainak vizsgálata megmutatja, hogy milyen minőségű forgalom érkezik egy-egy forrásból. Például láthatsz olyan forrást, ami óriási forgalmat eredményez, de a felhasználók gyorsan elhagyják az oldalad, és nem azt teszik, amit szeretnél. Vagy épp ennek ellentéte, ami már egy jobb minőségű forrást jelez.

A harmadik szakaszban végül a konverziókra vonatkozó adatokat találod, már ha beállítottál célokat, és így mérni tudod a konverziók számát, ami lehet lead-szerzés vagy értékesítés. A lenyíló menüből választhatod ki a megfelelő célt, majd megkapod az eredményeket, és ez alapján is összehasonlíthatod az egyes forrásokat.

Itt tehát láthatod az egyes közösségi média csatornákat, és így összevetheted a teljesítményüket. Ami azért hasznos, mert amelyik forrás jobban teljesít a konverziókat tekintve, arra nagyobb hangsúlyt helyezhetsz, így tovább javítva az eredményeidet.

Még részletesebb információkat kaphatsz, ha beveted az UTM paramétereket azoknál a linkeknél, melyeket a közösségi médiában osztasz meg. Mikor hasznos ez számodra? Például, ha futtatsz egy Facebook-kampányt, és több hirdetést is használsz, melyek mind ugyanarra az oldalra mutatnak. Szeretnéd azonban látni, hogy melyik hirdetés hozza a legtöbb értékes látogatót, azaz melyik hirdetés hozza a legtöbb oldalmegtekintést, vagy a legtöbb feliratkozót, illetve ügyfelet.

Ha címkézed a forgalmad, akkor ezt is megmondja neked az Analytics. Az UTM paraméterek beállításáról a későbbiekben részletesen is írunk. A lényeg, hogy ha egy kérdőjelet követően a megfelelő paraméterek belekerülnek a linkjeidbe, akkor azokat érteni fogja az Analytics. A Facebook-hirdetéseknél például egy külön mezőbe kell írni a nyomkövető paramétereket.

Hogyan ellenőrizd a képkeresési forgalmad a Google Analyticsben?

Azt nyilván már tudod, hogy mi is az a Google képkeresés. Ott találod a normál keresés mellett, csak nem szövegeket, hanem képeket dob ki találatként. Közvetlenül elérheted azonban a https://images.google.com/ URL-en is.

Ha számodra is fontosak a képek, akkor nyilván tudni szeretnéd, hogy pontosan mekkora és milyen forgalmat vonzanak. A dolog mérhető, hiszen, ha valaki képkeresés során egy olyan kép linkjére kattint, mely a Te weboldaladra viszi, akkor azt megtalálhatod a Google Analyticsben.

Ehhez először kattints rá az “Ügyfélszerzés” menüpontra, majd a “Minden forgalom”, végül a “Forrás/médium” következik.

A megjelenő oldalon láthatod azokat a forrásokat, ahonnan az emberek a weboldaladra érkeznek. Ami itt Téged érdekelni fog, az a “Google images / organic”. Ha nem találod meg egyből a táblázatban, ne ess kétségbe, kicsit keresned kell! Például megjeleníthetsz több sort a táblázatban, és legörgetsz egészen addig, amíg meg nem látod. Vagy pedig használhatod a táblázat felett elhelyezett keresőt is.

A táblázat sorainak növelése azért lehet jó megoldás, mert így azt is láthatod, hogy mennyire hangsúlyos a szerepe a képkeresésnek a weboldalad forgalmát tekintve a többi forgalmi forráshoz képest. Ráadásul össze tudod hasonlítani az olyan értékeket, mint a visszafordulási arány vagy a munkamenetek száma.

Ebben az esetben nincs túl nagy forgalma a képkeresésnek, hiszen nem ez a legfontosabb csatorna, ugyanakkor egy webáruház, utazási iroda, recept-blog esetében kiemelten fontos lehet. Ilyenkor érdemes megnézni a visszafordulásra vonatkozó adatokat is, és nagyobb hangsúlyt helyezni a képek keresőoptimalizálására.

Mit mutat meg a helyre vonatkozó jelentés?

A “hely” egy könnyen érthető jelentés, ennek ellenére nem használjuk sokat, pedig segíthet akár még a PPC kampányaid optimalizálásában is. A hely jelentés megmutatja ugyanis, hogy milyen földrajzi területről jönnek a látogatóid. Ebben nem csak országok, hanem városok is megjeleníthetők.

Különösen akkor válik érdekessé, ha az Analytics adataidban megjelenik nem csak az egy adott területről érkező látogatók száma, hanem az is, hogy mekkora bevételt generálnak számodra. Hiszen, ha az adatokat áttekintve találsz egy olyan területet, ahonnan sok látogató érkezik, viszont kevés bevételt eredményez, akkor lehet, hogy át kell gondolni, érdemes-e ezekre a területekre költeni.

A jelentést a Közönség > Földrajzi adatok > Hely menüpontban találod.

Vonzódási kategóriák

Egy újabb érdekes jelentés, amivel talán még nem is találkoztál az Analyticsben. A jelentést a “Közönség” menüponton belül, az “Érdeklődési körök” részben találod “Vonzódási kategóriák” néven. Azt mutatja meg, hogy a weboldaladra érkezők milyen kategóriákba sorolhatók érdeklődéseik alapján. Amiért érdekes lehet, hogy ezek a kategóriák összhangban vannak-e azzal, amire számítasz. Használatával jobban megérheted a felhasználóid viselkedését, így pedig akár a kereső, akár a közösségi média kampányokban is olyan tartalmakat jeleníthetsz meg, melyek nagyobb összhangban vannak a felhasználóid elvárásaival. Emellett persze az egyes szegmenseket is összehasonlíthatod.

A jelentésnél sok lehetőség van a dimenziók meghatározására, és alaposan feldarabolhatod a közönséged kisebb részekre. Jó kiindulópont ahhoz, hogy megállapítsd

• ki jelenleg a valós közönséged
• hogyan konvertálnak
• hol érdemes erőfeszítéseket tenned a digitális marketingben.

Hogyan teljesítesz a többiekhez képest?

Bizony, az Analytics azt is meg tudja mondani, hogy milyen teljesítményt nyújt a weboldalad az iparágad más szereplőihez képest. A grafikon felett a bal oldalon tudod kiválasztani az iparágat, melyben szeretnéd megnézni a weboldalad teljesítményét (ha nem felel meg az, amit az Analytics alapértelmezetten kiválaszt számodra). A legegyszerűbb talán a keresőt használni. Ha ezután legörgetsz a táblázatig, akkor látod, hogy az egyes csatornákon milyen teljesítményt nyújt a weboldalad a kiválasztott iparág többi szereplőjéhez képest.

Hasznos lehet látni azt, hogy ténylegesen mire érdemes fókuszálnod, hol érdemes fejlődnöd, hogy jobb teljesítményt nyújts, mint a többi cég, és nem csak valamilyen hasraütésszerű célt kitűzni magad elé, amit aztán teljesen feleslegesen hajszolsz.

A weboldaladról indított keresések

Habár a legtöbb tartalomkezelő rendszer webáruház-platform kínál jelentéseket arról, hogy milyen kereséseket indítottak a látogatók a weboldaladon, mindezt megnézheted az Analyticsban is, sőt a segítségével egy kicsit mélyebbre is tudsz ásni.

Ha rákattintasz a menüben a jelentésre, akkor ugyanazokat a keresési kifejezéseket láthatod, mint amit a CMS-ed is mutat, ugyanakkor hozzáférhetsz a megszokott Google Analytics dimenziókhoz, így többet megtudhatsz a felhasználói forrásokról, viselkedésről, és hogy mit csinálnak a weboldalon.

Ezeket az adatokat felhasználhatod a weboldalad felhasználói élményének optimalizálására vagy konverzióoptimalizálásra azáltal, hogy könnyebben megtalálják a keresett tartalmakat, és azt is ellenőrizheted, hogy a keresőd úgy működik, ahogy azt szeretnéd.

Többcsatornás útvonalak – segített konverziók

A legtöbb esetben a webáruházban történő vásárlások nem az első látogatás alatt történnek. A Google Analytics megmutatja a segített konverziókat, amiből kiderül, hogy az egyes csatornák miként vesznek részt a felhasználói útban, amikor nem általuk történik egy adott konverziós látogatás.

Tehát például van egy csatornád, mondjuk egy közösségi csatorna, amiről azt gondolod, hogy felesleges, mert úgysem eredményez konverziót. Azonban a segített konverziókat mutató jelentésből kiderülhet, hogy ez nem egészen így van: hozzájárul ahhoz, hogy végül megtörténik a konverziós.

Beállíthatsz itt még bevételkövetést is, így pénzben is láthatod, hogy egy bizonyos forgalom mennyivel járul hozzá végül a vásárlásokhoz.

A legjobb konverziós útvonalak

Ha egy lépéssel tovább akarsz lépni a segített konverziókon, akkor találhatsz összesített adatokat is a Google Analyticsben, melyek megmutatják, hogy melyek a legjobban teljesítő csatornák a vásárlói úton. Ez megint csak nagy segítség, ha arra vagy kíváncsi, hogy a csatornák miként működnek együtt, és milyen bevételeket hoznak.

Hogyan mérd a linkekre kattintásokat a Google Analyticsben?

Ha nyomon követed a weboldaladon található linkekre történő kattintásokat, akkor láthatod, hogyan mozognak a látogatók az oldalak között. De azt is lehetővé teszi, hogy lásd, mely linkek érdeklik őket a legjobban vagy milyen CTA-kra kattintanak.

A Google Analytics 4 esetében a linkekre kattintások követése automatikusan történik, de a korábbi verziók erre még nem képesek, egyedi eseménykövetést kell beállítani, ami nem egyszerű, ehhez a Google Tag Managerre lesz szükséged. (Ha még nem használod a GA4-et, akkor a beállítását a bejegyzés végén található fejezetben találod.)

Mire valók a célok? És hogyan hozz létre célokat a Google Analyticsben?

A célok beállítása sokat segít abban, hogy használható adatokat tudj viszonylag gyorsan kinyerni az Analyticsből. Hiszen, mint a Google fogalmaz “célok használatával mérheti, hogy a felhasználók milyen gyakran hajtanak végre bizonyos műveleteket.” És mint hozzáteszik:  “ha megfelelően állítja be a célokat, akkor az Analytics használatával kulcsfontosságú információkhoz juthat – megtudhatja például a konverziók számát vagy a webhely, illetve az alkalmazás konverziós arányát. Ilyen információk nélkül szinte lehetetlen felmérni az online vállalkozások és a marketingkampányok hatékonyságát.” A Google itt ír részletesen, magyarul a célokról és használatukról, érdemes elolvasni.

Ezzel szemben sokan nem foglalkoznak a célok beállításával, illetve már azzal is gondok vannak, hogy egyáltalán milyen célokat kellene beállítani. Pedig a célok hasznosak: sok plusz és értékes információt képesek átadni a felhasználói viselkedésről. Például megállapíthatod, hogy az emberek megtesznek-e valamit a weboldaladon, amit Te szeretnél, hogy megtegyenek. Ráadásul azt is megfigyelheted, hogy végrehajtják-e a szükséges lépéseket az oldaladon, ha beállítod a “csatorna” opciót. De számtalan cél meghatározható, attól függően, hogy milyen információkra vagy kíváncsi a weboldaladdal kapcsolatban.

Ahhoz, hogy be tudd állítani a célokat, lépj be a Google Analytics fiókodba, ahol a bal oldalon megtalálod az Adminisztrálás menüpontot. Ha erre rákattintasz, a jobb oldalon megjelenik a Célok menüpont.  Ha erre is rákattintasz, akkor eljutsz a Célok oldalra, ahol célokat állíthatsz be, illetve, ha már vannak céljaid, akkor azokat módosíthatod. Összesen 20 célt állíthatsz be, ami elegendő lehet egy weboldalon. Ha viszont többet szeretnél, azért fizetned kell.

Cél beállítása

Amennyiben új célt szeretnél beállítani, akkor az “Új cél” gombra történő kattintással eljutsz a Cél beállításáról szóló oldalra, ahol sablonok közül választhatsz, de adott esetben intelligens vagy egyéni célokat is beállíthatsz. Mint látható, a tipikus célokat megtalálod a sablonok között: ilyen a megrendelés leadása, egy fiók létrehozása vagy a kapcsolatfelvétel.

A cél leírásánál meg kell adnod az elnevezését, majd ki kell választanod, hogy mit is akarsz pontosan. Céloldalt beállítani? Időtartamot? Munkamenetenként meglátogatott oldalakat? Az első arról szól, hogy azoknak az embereknek hozol létre egy célt, akik meglátogatják egy bizonyos oldalad. A legegyszerűbb megoldás ebben az esetben, ha van egy “köszönöm oldalad” egy megrendelés után, és annak az URL-jét megadva határozod meg a célt, hiszen ezzel már méred a fő konverziód. Ez azonban csak egy lehetőség. Minél többféle célt mérsz, annál több használható adatot gyűjtesz a weboldaladról.

Figyelheted az időtartamot is, vagyis azokat az embereket, akik egy adott időnél többet eltöltenek az oldaladon. A munkamenetenként oldalak/kijelzők hasonló ehhez, csak éppen oldalmegtekintések alapján állíthatod be. Tehát, amikor az emberek a minimumként beállított oldalszámnál többet látogatnak meg, akkor az célteljesítésként jelentkezik. Van még egy további opció, az “Esemény”, amelynek nem olyan egyszerű a beállítása, de ha működik, akkor hasznos lehet. Az esemény például egy videó megtekintése, és mondjuk azt ellenőrizheted, hogy hányszor lett lejátszva egy videó a weboldaladon.

Cél részleteinek beállítása

Ha beállítottad mondjuk azt, hogy “Cél”, azaz valamilyen oldalt figyelsz, akkor a részleteknél meg kell adnod az URL-jét. Itt többféle beállítás lehetséges. Az “Egyenlő” talán érthető: elhelyezed a teljes URL-t a mezőben. A “Kezdete” esetén minden olyan látogatás számítani fog, mely olyan oldalra érkezik, melynek az első részét megadtad. Van még egy lehetőség, a “szabályos kifejezés”. Itt megadhatsz egy kifejezést, melynek szerepelnie kell az URL-ben. Ezek után értéket is beállíthatsz a célodhoz. Ez nem kötelező, de ha nem teszed meg, akkor nem látod, hogy melyik célod hozza számodra a legnagyobb eredményt.

Ezután beállíthatod a “csatornát”, ami arról szól, hogy milyen lépéseket tesz meg, illetve kellene megtennie a látogatóknak az oldalon. Azon folyamatról van szó, melyet a felhasználók annak érdekében tesznek meg, hogy megrendeljék egy terméked, vagy feliratkozzanak a hírleveledre. Annyi lépést állíthatsz itt be, amennyit csak akarsz, de érdemes csak a szükséges lépéseket beállítani, túlzásokba nem kell esni. Ha beállítasz egy csatornát, akkor utána vizuálisan is követheted hogyan teljesül a célod. Láthatod, hogy hányan lépnek át mindig egy újabb állomásra, és hányan esnek ki időközben. Ez világosan megmutatja számodra, hogy hol vannak a csatornád gyenge pontjai, hol kellene fejleszteni.

Milyen célokat kellene használnod?

Számtalan célt beállíthatsz, a rendkívül sok adattal azonban nem fogsz tudni mit kezdeni. Ezért elsősorban azokra a célokra összpontosíts, melyek valóban hasznosak a számodra. Ehhez persze végig kell gondolnod azt, hogy mit vársz el a weboldaladra érkező látogatóktól. Például van valamilyen célod feliratkozásokkal kapcsolatban a hírleveledre, esetleg van egy általános célod az eladásokra.

Persze sokkal specifikusabban is beállíthatsz célokat, például ha arra vagy kíváncsi, hogy hányan nézték meg mondjuk valamely termékvideódat, vagy hogy hány felhasználó adott értékelést a termékeidnél. Minden attól függ, hogy milyen weboldalad van, és hogy mit akarnak rajta csinálni az emberek. További részleteket itt találsz a célokról.

Mik azok a szegmensek és hogyan használd őket?

A Google Analytics olyan mint egy jéghegy: mindössze a 9 százaléka látható belőle, a több 91 százalék a víz felszíne alatt marad. Ez azt jelenti, hogy amikor benézel a Google Analytics fiókodba – például ellenőrzöd a látogatók számát vagy a nap bevételt – akkor mindössze 9 százalékát használod annak, amit a Google Analytics kínál. A többi a felszín alatt rejtőzik, és arra vár, hogy felfedezd. Az egyik legjobb mód erre a szegmensek használata.

Mik azok a Google Analytics szegmensek?

A szegmensek olyanok, mint amikor egy zacskó Smarties-t színek alapján csoportosítasz, és úgy eszed meg őket. Például azt szeretnéd tudni, hogy miben különböznek a mobilos látogatók és a desktopos látogatók. Ehhez kell készíteni egy mobilos szegmenst és egy asztali gépes szegmenst. Ezután a jelentéseknél már össze tudod hasonlítani az adatokat, így rálátsz a viselkedésbeli különbségekre is.

Néhány korlátozással azért számolnod kell:

• Egy jelentésnél egyszerre csak négy szegmenst használhatsz.
• Az Adwords költségadatai nem kompatibilisek a szegmensekkel.
• Konverziós szegmenseket kell használnod a többútvonalas csatorna-jelentéseknél.

Felhasználói szegmensek, munkamenet szegmensek és lekérés-szegmensek

Fontos megérteni a különböző szegmens-szinteket is, melyekből három van:

• Felhasználó: vagyis az emberek, akik meglátogatják az oldaladat.
• Munkamenet: egy személy által végrehajtott oldal-interakciók.
• Lekérés (találat): oldal-interakciók egy munkamenet során.

Ez azt jelenti, hogy egy személy több munkamenetet is végrehajthat és minden munkamenet során több lekérést végezhet. Egy példát segítségül hívva, ez úgy néz ki, hogy szeretnéd egy csoportba rendezni azokat az embereket, akik 5 ezer forintnál többet költenek el az oldaladon. Az 1. számú vásárló 1000 forintot költ el egy munkamenet alatt, de további 4 ezret egy másik munkamenet során. Eközben 2. számú vásárló egy munkamenet alatt elkölt 5 ezer forintot. Ha felhasználó szegmensről van szó, akkor abban mindkét felhasználó belekerül, hiszen 5 ezer forintot költöttek, ha viszont munkamenet szegmensről, akkor abba már csak a 2. számú felhasználó kerül bele. A lekérés (találat) szegmensek pedig még ez alatt találhatók: ide tartozik például az, amikor valaki meglátogat egy adott oldalt vagy elindít egy videót.

Az Analytics felhasználói szegmenseket csak maximum egy 90 napos dátumtartományban enged meghatározni. Ha ennél nagyobb a dátumtartományod, akkor is csak 90 napot vesz figyelembe, úgyhogy erre figyelned kell.

Egyszerű és részletes szegmensek

Az egyszerű szegmensek közé tartozik a

• Demográfiai adatok: vagyis a felhasználóid szegmentálása demográfiai adatok alapján.
• Technológia: felhasználói munkamenetek az általuk használt webes és mobil technológia alapján.
• Viselkedés: A felhasználók szegmentálása az alapján, hogy milyen gyakran látogatnak az oldaladra és hajtanak végre tranzakciókat.
• Az első munkamenet dátuma: csoportosítás az első látogatás időpontja alapján.
• Forgalmi források: csoportosítás az alapján, hogy miként találtak rád.

A részletes szegmensek közé tartozik a

• Feltételek: bizonyos feltételek alapján csoportosíthatod a felhasználóid és/vagy az ő munkameneteiket.
• Sorozatok: a felhasználóid és/vagy munkameneteik szegmentálása sorozatos feltételek alapján.

Egy példa révén érthetőbbé válik a dolog: ha például meg szeretnéd érteni, hogy miként ha a “Rólunk oldal”-ad elolvasása a látogatónkénti bevételre, akkor az alábbi feltételeket használod.

Vagy például, ha külön csoportba akarod rendezni azokat, akik vásárlás nélkül elhagyják a landing oldaladat, akkor:

A feltételeknél és sorozatoknál rengeteg a lehetőség, és mint látható, egy kicsit bonyolultabb a beállítás, mint az egyszerű szegmensek használata.

Hogyan hozz létre új szegmenseket?

Meg lennél lepve, ha azt hallanád, hogy már vannak Google Analytics szegmenseid, melyek csak arra várnak, hogy használd őket? Ehhez nyisd meg a Google Analyticset, és kattints a Közönségek – Áttekintés oldalon válaszd ki a + Szegmens hozzáadása linket.

Ha rákattintasz a gombra, akkor megnyílnak a szegmenseid. A bal oldalon a “Szegmensek megtekintése” menüsorban látsz néhány opciót.

Mind – Ezt talán nem kell magyarázni, hogy mit jelent.
Rendszer – Ezek az előre felépített szegmensek, melyeket a Google Analytics kínál.
Egyéni – Ezek olyan szegmensek, melyeket Te hozol össze.
Megosztott – A megosztott szegmensek más felhasználók között.
Csillaggal megjelölt – A kedvenc szegmenseid.
Kiválasztott – Szegmensek, melyek jelenleg is aktívak.

Ha először a Rendszert választod ki, akkor látsz egy rakás szegmenst, melyet előre elkészített számodra a Google.

Ugyanakkor elkezdhetsz egyéni szegmenseket is kialakítani, ha az “+ Új szegmens” gombra kattintasz. A megjelenő felület már ismerős lehet számodra. Ezután csak azt kell eldöntened, hogy egy egyszerű, vagy egy részletes szegmenst akarsz-e elkészíteni. Érdemes arra is vetni egy pillantást, hogy minden szűrő mellett látható egy kis kérdőjel, mely elmagyarázza, hogy pontosan mire is jó az adott szűrő. Ahogy elkezded beállítani az egyes szűrőket, a jobb oldalon láthatod az eredményét.

Láthatod tehát, hogy a felhasználóid hány százalékát sikerült különválasztanod, ez hány darab felhasználót jelent és hány munkamenetet, illetve legalul a szűrőt, amit alkalmaztál. Ha azt a szegmenst állítottad be, ami érdekel, akkor a “Mentés” gombra kattintva el is mentheted. Ha pedig legközelebb visszatérsz, akkor egyszerűen kiválaszthatod majd a megfelelő szegmenst.

A Google által előre elkészített szegmensek és a saját magad által létrehozott szegmesek mellett van egy további lehetőséged is: más felhasználók által készített szegmensek alkalmazása. Ehhez látogass el a Google Analytics Solution Gallery oldalra. Itt kattints a Browse gombra, majd a megjelenő oldal bal oldali menüsorában pipáld ki a “Segment” feliratot. Ezután válogathatsz az itt felsorolt szegmensek között.

Hogyan hozz létre egyedi irányítópultot az Analyticsben?

Ahhoz, hogy a számodra fontos adatokat mind megnézd a Google Analytics kezelőfelületén, elég sokat kell kattintgatni benne. Tehát sok idő elmegy vele, és nem is egyszerű mindent megtalálni. Ezért ahelyett, hogy minden egyes adatot sok-sok kattintással érnél el, egyszerűbb, ha létrehozol a magadnak egy személyre szabott irányítópultot, melyben szerepel valamennyi fontos adat. Ehhez először kattints az “Irányítópultok” elemre a Testreszabásnál.

A megjelenő felületen kattints a “Létrehozás” gombra:

Az ezt követően megjelenő ablakban válaszd az “Üres nézet”-et, adj egy nevet az irányítópultnak, és kattints a létrehozás gombra. A kezdő irányítópultot is választhatod, hiszen az is testre szabható.

Az alapértelmezett irányítópult több olyan jelentést is tartalmaz, melyeket érdemesnek találhatsz megtartani. Ezután úgynevezett “modulokat” vihetsz fel, melyekbe belekerülhetnek a különféle adatok, amelyeket Te választasz ki. Ha rákattintasz a “+ Modul felvétele” gombra, akkor meg kell határoznod, hogy miként akarod látni az adatot az irányítópultodon. Ez lehet mutató, idősor, geomap, táblázat, torta, oszlop. Létrehozhatod tehát a saját, egyéni táblázatodat, ha beállítod a megfelelő oszlopokat.

Ha mindent beállítottál, akkor csak kattints a “Mentés” gombra és megjelenik a modul az irányítópultodon. Ha később úgy döntesz, hogy nincs szükséged valamely modulra, akkor egyszerűen, a jobb felső sarkukban lévő X-re kattintással el is távolíthatod. Ha az emellett lévő ceruza ikonra kattinthatsz, akkor pedig szerkesztheted a modult.

A megfelelő megjelenés érdekében szükség lehet arra, hogy megváltoztasd az irányítópult elrendezését. Ehhez az “Irányítópult személyre szabása” gombra kell kattintanod a jobb felső sarokban. Itt:

Mint látható, számtalan variációban összeállíthatod a számodra legfontosabb adatok egyetlen oldalon. Egyetlen hátránya van csak az irányítópultok beállításának, hogy elég sok időbe telik, mire kialakítod az optimális elrendezést. Ezután viszont csak erre az egyetlen oldalra lesz szükséged az Analyticsben, melyhez két kattintással eljutsz, ahelyett, hogy különféle jelentések között keresgélnéd az adatokat.

Hogyan kapcsold össze a Google Analyticset és a Search Console-t?

De miért is kellene ezt megtenned? Elsősorban azért, mert enélkül a legtöbb kulcsszó a “not provided” kategóriába kerül majd, azaz nem lesz rálátásod ezekre a kulcsszavakra. Pedig, ha a SEO is fontos számodra, akkor fontos, hogy lásd a használt kulcsszavakat és ezek teljesítményét. Ha nem kötöd össze az Analyticset a Search Console-lal, akkor a két rendszert külön kell használnod, előbbiből elsősorban a forgalmi adatokat kinyerve, míg utóbbiból a kulcsszavakra vonatkozót.

Ha tehát össze akarod kötni az Analyticset a Search Console-lal, akkor először az Analytics főoldalán kattints rá az “Adminisztráció” gombra a jobb oldali menüben.

Ha erre rákattintasz, akkor eljutsz az Admin kezelőfelületre, ahol a középső oszlopból válaszd a “Tulajdon beállításai” menüpontot.

A megjelenő oldalon görgess le egészen addig, amíg nem látod a Search Console feliratú részt.

Ha a következő oldalon, a Search Console-beállításoknál rákattintasz a szerkesztés linkre, akkor ott elmentheted és beállíthatod a fiókodhoz tartozó Search Console-fiókot. Ezután már hozzáférésed van valamennyi Search Console-ból származó adathoz az Analyticsben is. Ez úgy éred el, hogy a főoldalon az “Ügyfélszerzés” menüpontra kattintva lenyitod a további lehetőségeket. Itt megtalálod a “Search Console” menüpontot is.

Ezen belül pedig az utolsó pont a “Lekérdezések”, ahol láthatod valamennyi adatot, melyet a rendszer átemel a Search Console-ból. Ide tartoznak a kulcsszavak, kattintások, átkattintások, helyezés.

Hogyan blokkold a spam botokat az Analyticsben?

A spammerek arra használják a botokat, hogy forgalmat tereljenek az oldalukra. Olyan hamis adatokat küldenek a Google Analyticsnek, mely kulcsszavakként vagy hivatkozó forgalomként jelenik meg. A gond ezzel az, hogy ez nem valós forgalom. A céljuk az, hogy kíváncsivá tegyék az Analyticset nézegető weboldaltulajdonosokat, akik aztán rákattintanak a hivatkozó oldalakra. Ezzel pedig növelték saját weboldaluk forgalmát, illetve hirdetési bevételeit.

1. Az Analytics spam-szűrőjének bekapcsolása

A spambotok tehát torzítják az adataidat az Analyticsben, hibás adatok alapján pedig könnyen hozhatsz rossz döntést. Ezért biztosítanod kell a jelentések pontosságát azzal, hogy megakadályozod a spam botok adatainak megjelenését a jelentések között. A legegyszerűbb megoldás erre az, ha hagyod, hogy a Google megtegye a szükséges lépéseket. Ez azonban nem történik meg automatikusan. Be kell kapcsolnod az Analytics spam-szűrőjét.

Ezt az Adminisztráció menüpontra kattintva, az admin felületen tudod megtenni:

A megjelentő felületen a “Beállítások megtekintése” menüpontra kattints:

Görgess le a megjelenő oldalon egészen addig, amíg azt nem látod, hogy “Robotok szűrése”. Ide helyezz el egy pipát, majd mentsd el az új beállítást.

Ez a megoldás persze nem fogja a robotok 100 százalékát megakadályozni abban, hogy megjelenjenek az adataik a jelentésekben. A Google számára ugyanis időbe telik, amíg felismeri és blokkolja az új spammereket. Ugyanakkor a nagyobb részét távol tartja az Analyticstől, így pedig sokkal pontosabb adatok alapján hozhatod meg a döntéseidet. De vannak még további lehetőségeid is.

2. Vedd fel egy listába a saját spammereidet

A Google mára elég jól megoldotta, hogy az ismert botok tevékenységét kiszűrje az adatok közül. Ugyanakkor van még egy-két további lépés, amit érdemes megtenni használhatóbb adatok érdekében. Hiszen, mint azt már jeleztük: minden spamet nem szűr ki az Analytics szűrője. Azokat, amelyek átcsúsznak rajta, Neked kell elkapnod.

Ehhez először nyisd meg a hivatkozó forgalomról szóló jelentést (ügyfélszerzés – minden forgalom – hivatkozások). Itt válaszd ki az új szegmenst, melynél állítsd be a “Visszafordulást tartalmazó mukameneteket”.

Ennek eredményeként kapsz egy szép hosszú listát, amit átböngészhetsz, gyanús linkek után kutatva. Ha találsz ilyet, akkor azt add hozzá a hivatkozási listádhoz.

Ha meg van a lista, akkor lépj vissza az Adminisztrációs felületre. Válaszd ki a megfelelő nézetet a harmadik oszlopban, majd kattints a “Szűrők” menüpontra.

A megjelenő felületen kattints a “Szűrő hozzáadása” gombra, majd a következő ablakban írd be először a szűrő nevét, ezután alatta válaszd ki az “Egyéni” lehetőséget. A “Mező kiválasztása” legördülő listában a “Kampányforrás” opciót válaszd ki, majd add meg az URL-t.

Emellett azt is megteheted – ha azt látod, hogy bizonyos országokból sok spam érkezik, de a célközönséged nem ott van -, hogy kizársz bizonyos országokat. Ezt ugyanitt a szűrőknél megteheted, csak éppen lejjebb görgetsz a fent látható legördülő listában és az “Ország” paramétert választod ki.

Hogyan szűrd ki a saját IP-címed az Analyticsben?

Annak érdekében, hogy megőrizd az Analytics-adataid pontosságát, szükséged lehet arra, hogy kiszűrd a saját IP-címed a jelentésekből. Ezáltal a saját látogatásaid nem fogják torzítani a számokat. Ha nem tudod az IP címedet, akkor írd be a keresőbe, hogy “mi az ip címem” és kidobott találatokra kattintva meg tudod szerezni. Ezután nyisd meg a Google Analyticset, és lépj be az “Adminisztrálás” felületére.

Ezután a “Megtekintés” oszlopban kattints rá a “Szűrők” linkre.

Ha ez megvan, akkor jöhet a “Szűrő hozzáadása”, itt:

Ezután hozz létre új szűrőt. Meg kell adnod a szűrő nevét, be kell állítanod a szűrőtípust, mely lehet egyedi vagy előre meghatározott. Nyilván arra van szükséged, hogy az adott IP-címről érkező forgalmat kizárd, így ezeket a paramétereket határozd meg. Az IP-cím megadásánál add meg a saját IP-det, majd mentsd el a szűrőt.

Ezután már nem kell aggódnod amiatt, hogy a saját látogatásaiddal és megtekintéseiddel fogod torzítani az Analyticsben megjelenő adatokat.

 

Hogyan kérj jelentéseket e-mailben?

Az e-mailes jelentés talán a legjobb megoldás, amikor kevés időt szeretnél csak eltölteni az adatok elemzésével. Az e-mailes jelentések segítségével nem kell folyamatosan böngészned az Analytics oldalát, tehát elég sok időt meg tudsz takarítani. De arra is jó, hogy a számodra legfontosabb adatokhoz könnyen, gyorsan, egyszerűen hozzáférj az Analytics által prezentált óriási információhalomból az Analytics felületének megnyitása nélkül. És azért is hasznos megoldást, mert ahhoz, hogy fel tudd használni az Analytics-adatokat a weboldalad optimalizálásánál, értelmezned is tudnod kell őket. Ez viszont nehezen megy, ha túl sok van belőlük. Az e-mailes jelentések viszont már megszűrik Neked az adatokat.

Az e-mailes jelentések beállítása lépésről-lépésre:

1. Lépj be az Adminisztrációs felületre!

2. A harmadik oszlopban találod az “Egyéni figyelmeztetések gombot.

3. Kattints az “Új értesítések” gombra!

4. A megjelenő felületen beállíthatod, hogy milyen eseményekről kapj értesítést.

Itt persze át kell gondolnod a lehetséges forgatókönyveket, ami nem olyan egyszerű. De az biztosan fontos számodra is, hogy mikor ugrik meg a forgalom vagy éppen esik be egy érték alá. Bármi legyen is az esemény, amit beállítasz, az Analytics üzenni fog neked, ha bekövetkezik. Így pedig nem történnek meg olyan fontos dolgok, melyekről esetleg nem is tudsz, vagy nem időben.

Milyen értesítéseket érdemes beállítanod?

Az értesítések beállításánál gyakorlatilag bármiről lehetséges értesítést kérni, mert egészen egyedi kombinációk állíthatók be.

404-es oldalakról szóló értesítések

Ez az értesítés akkor érkezik az e-mail fiókodba, ha a 404-es oldalak száma – egy meghatározott mértékben és időtáv alatt – elkezd nőni a weboldaladon. Például egy 10 százalékos növekedés beállítása indokolt lehet. Miért fontos a 404-es oldalak számának nyomon követése? Erről már írtunk a linkelt oldalon található anyagunkban, de röviden: jelentős hatása van a felhasználói élményre és a SEO-ra. Persze, ha direkt módon kerülnek törlésre régi és használhatatlan tartalmak, és nincsenek átirányítva, akkor ez normális.

A beállítás így néz ki:

Amire itt figyelni kell, az az érték, mely az oldalon megjelenő szöveget tartalmazza. Ezt pontosan kell megadnod az alapján, hogy mi olvasható a 404-es oldaladon.

Tranzakciók számának hiánya

Egy másik lehetőség webáruházak számára lehet hasznos, ez pedig a tranzakciók számának hiánya. Ez arról szól, hogy ha a webáruházadba nem érkezik megrendelés egy adott napon, akkor jelez a rendszer, mert valami gond lehet. Persze, lehet, hogy az egy napos kiesés utáni jelzés már túl késő, de az Analytics erre képes. A beállítás így néz ki:

Közösségi média érdeklődés

Ez a jelzés ahhoz hasznos, hogy lásd, valamely tartalmad elkezdett-e vírusszerűen terjedni a közösségi médiában. A jelzés akkor lép életbe, amikor valamelyik közösségi médiából érkező forgalmad egy adott értéket meghaladóan nőni kezd. A trükk az egészben egy reguláris kifejezés használata: twitter|facebook|instagram|linkedin|reddit|pinterest

A beállítás így néz ki:

Hogyan mérd az e-mailjeid (eDM, hírlevél) teljesítményét Analyticsben?

Sokaknak talán meglepő lehet elsőre, de a Goolge Analyitics kiválóan alkalmas arra is, hogy az e-mail kampányok teljesítményét mérjük és kövessük. Ami a lehetőséget megteremti, az az UTM paraméterek használata. Ha azt akarod tudni például, hogy hányan kattintottak egy linkre a hírleveledben, akkor információkat kell küldened az Analytics számára, mely ezeket értelmezni tudja, mint a hírleveledből származó forgalmat.

UTM-paraméterek beállítása

Ehhez használnod kell az UTM (Urchin Tracking Module) tageket az e-mailjeidben minden weboldaladra mutató linknél. Vagyis a linked nem csak annyi lesz, hogy https://webshark.hu/hirek/google-analytics-hasznalata/, hanem folytatódik egy ehhez hasonló szöveggel: #utm_source=x&utm_medium=y&utm_campaign=z.

Fontos, hogy a linkeket mindig gondosan kell paraméterezni, annak érdekében, hogy rendesen nyomon tudd követni a kattintásokat és a forgalmat. Nézzük, hogy milyen lehetőségeid vannak az UTM-tagek használatánál! Olyan UTM tagek állnak a rendelkezésedre, mint az utm_medium, az utm_source, az utm_campaign, az utm_term vagy az utm_content.

Tehát például kiküldesz egy e-mailt a nyári akcióidról. Ebben az esetben milyen paramétereket kell megadnod az URL-ben? Ami alapvető és nem kell rajta gondolkodni, az az utm_medium. Ennél a szöveg az legyen, hogy email (utm_medium=email), ezáltal az Analytics az e-mail csatornából érkező forgalomként tudja értelmezni.

Az utm_source lehet bármi, ami megkönnyíti az e-mailed azonosítását. Ha például Mailchimpet használsz, akkor használhatod az utm_source=mailchimp paramétert, de ha többféle e-mailt küldesz ki, akkor megkülönböztetheted a hírleveleket és az eDm-eket is (utm_source=hirlevel, utm_source=edm).

Ezután meg kell adnod a kampányod nevét. Tehát például, ha van egy akciód, akkor annak nevét teszed bele az URL-be. Ha nem csak az e-mailedhez kapcsolódik a kampányod, akkor ugyanazt a kampánynevet add meg, mint a többi csatorna esetében, így összehasonlíthatod majd az egyes csatornák teljesítményét. Tehát például lehet az a paraméter, hogy utm_campaign=akcio-junius-20.

Ezeken túl van még két, opcionálisan használható paraméter: a kampánykulcsszó és a kampánytartalom. Az előbbit arra használhatod, hogy megadd a bejegyzésed címét, amire mutat a link. A tartalom esetében pedig el tudod különíteni a hírlevél egyes elemeit. Tehát például, ha ugyanarra az oldalra két linked is mutat az e-mailből, akkor külön paraméterezheted a kettőt.

A Google-nek egyébként van egy eszköze arra, hogy létrehozz UTM-kóddal ellátott linkeket: ez a Campaig URL Builder. Itt csak be kell írni a megfelelő mezőkbe a megfelelő szöveget, és kidobja a kész linket. Ugyanakkor olyan szolgáltatások, mint a Mailchimp, automatikusan hozzáad UTM-paramétereket a linkekhez.

Hol találod az e-mail jelentést az Analyticsben?

Az Ügyfélszerzés jelentésben nyisd meg a Minden forgalom, majd a Forrás/médium menüpontot.

A felbukkanó táblázatban a nevének megfelelően a Forrásra kattintva találod az utm_source paraméterhez kapcsolódó számokat, míg a médiumnál az utm_mediumhoz kapcsolódókat. Illetve mindkettő megjelenik a Forrás/médium jelentésben. Ha nem találod, akkor használhatod a keresőt is, ahová írd be az utm_source-nál megadott paramétert, az emailt, és megjelenik az összes e-mailekkel kapcsolatos adat. Láthatod például, hogy hány felhasználót hozott az oldaladra, hány munkamenetet indítottak, mennyi ideig maradtak az oldalon, és milyen volt a konverziós arány.

Másodlagos dimenzióként beállíthatod azt, hogy kampány (utm_campaign), így láthatod, hogy egy adott kampány miként teljesített. A kampányokat egyébként láthatod az Ügyfélszerzés, Kampányok menüpotban is. Itt megadhatod másodlagos dimenzióként a Forrás/médiumot, vagy bármely másig UTM paraméterhez kapcsolódót (utm_term: keresési kifejezés, utm_content: hirdetéstartalom). De ha nem akarsz az ügyfélszerzési jelentésben keresgélni, vagy még több adatot szeretnél, akkor az e-mailjeidre létrehozhatsz egy önálló szegmenst is, ahogy erről korábban már írtunk.

Hogyan találj meg adatokat az Analyticsben?

A Google Analytics nem egy egyszerű rendszer. Ha nem az analitikával kelsz és fekszel, hanem csak időnként pillantasz rá – amikor is valamilyen adatra sürgősen szükséged van -, akkor bizony izzasztó feladat lehet, hogy valamit megtalálj.

1. Használd a keresőt, és ne a navigációs menüt!

Ja, hogy az Analyticsnek is van keresője? Igen, itt találod, egyből a bal oldalon, felül:

A legjobban egy vagy kétszavas kulcskifejezéseknél működik. Például beírod, hogy “mobil”, és már láthatod is a legrelevánsabb jelentések lelőhelyét a témában:

2. Szegmensek alkalmazása

Míg a keresés alapvetően akkor működik, ha pontosan tudod mit akarsz megtalálni, addig a szegmensek arra jók, hogy a bonyolultabb kérdésekre adjanak választ. A szegmens arra való, hogy összehasonlíts egy bizonyos csoportot az összes felhasználóval szemben.

A szegmenst érdemes úgy elnevezni, hogy később is megtaláld, és tudd használni. Beállításánál bármilyen szűrőt alkalmazhatsz. Ha pedig egyszer összeállítottál egy szegmenst, akkor azt bármikor előveheted.

3. Az adatok leválasztása az Analyticsről

Néha az a legegyszerűbb megoldás, ha kiveszed az adatokat az Analyticsből. Ez azt jelenti, hogy egy Excelbe exportálod őket. Ott pedig pivot táblázatként úgy rendezheted őket, ahogy akarod.

Frissítés, 2022.08.19.:

Hogyan ellenőrizd, hogy jól működik-e a weboldaladon a Google Analytics?

Ha nem vagy biztos benne, hogy megfelelően működik a weboldaladon a Google Analytics, jól van-e beállítva, akkor néhány megoldás segítségével ellenőrizheted.

Nyomkövetés ellenőrzése

Mielőtt elkezdenéd a vizsgálatot, érdemes néhány dolgot világosan látni, illetve megfogalmazni:

• Mely oldalakon, milyen nyomkövető címkének kell szerepelnie?
• Hogyan történt a címkék elhelyezése? Címkekezelővel vagy manuálisan?
• Milyen eseményeket követsz nyomon az oldalon? (Pl. kattintások, űrlap-kitöltések)

Ez alapján látni fogod, hogy mely oldalakon milyen nyomkövető kódnak kell jelen lennie, és hol nincs rá szükség. Nagy mennyiségben történő ellenőrzésnél az olyan feltérképező alkalmazások segítenek, mint például a már sokszor emlegetett Screaming Frog.

Utóbbi esetében az ellenőrzés úgy történik, hogy végzel egy egyéni keresést (Configuration > Custom > Search). Itt meg kell adnod az azonosítót, amit az határoz meg, hogy manuális kódbeillesztést használsz vagy címkekezelőt. Mindenesetre olyan kódok beillesztése történik a keresésnél a kitölthető mezőbe, mint az “UA-…”, a “GTM-…”, vagy a “G-…”. Ezután beírod a keresőmezőbe a domainnevedet és a Screaming Frog átnézi az oldalt, hogy hol hiányzik (“Does Not Contain” beállítása kell a keresés paramétereinél) a kód. Eredményként meg fogja jeleníteni, hogy hány URL-ed esetében hiányzik a nyomkövető kód.

Duplikált követőkód beazonosítása a Chrome GTM/GA hibakeresővel

Olykor előfordul weboldalakon, hogy többször is bekerül az oldalakra nyomkövető kód, például CMS migrálásnál, redesignnál. A GTM/GA Debugger segítségével beazonosíthatók az oldalakon lévő GA és GTM címkék, így kiszűrhető, ha valahol több is szerepel. Ha több oldalmegtekintést is látsz valamely oldal betöltésénél, akkor legalább kétszer számolod az adatokat, és így dobhatod az összes számot, amit a GA eddig rögzített.

Valós idejű Google Analytics jelentések ellenőrzése

A valós idejű nézet használatával tesztelheted a weboldalad azáltal, hogy látod, adott pillanatban hányan vannak az oldalon. Ha nem vagy biztos benne, hogy a nyomkövető kód jól működik, akkor a valós idejű elemzést a bal oldali menüsorból éred el, melynek segítségével a weboldalad különböző részein ellenőrizheted a nyomkövetést.

A Tag Manager ellenőrzése

A Google Címkekezelő (vagy bármely más címkekezelő alkalmazás) lehetővé teszi, hogy egy helyen kezeld a nyomkövető szkripteket, illetve nincs szükség programozó közreműködésére a nyomkövető kódok elhelyezéséhez. Ami elő szokott fordulni hibaként, hogy a Címkekezelővel is mérnek, miközben manuálisan is elhelyezésre kerül egy kód a weboldalon. Például akkor, ha korábban manuálisan beállították a nyomkövető kódokat az oldalon, majd utána megpróbálkoznak a Tag Manager használatával, de a korábbi kódok is maradnak az oldalakon. Ezért, ha használsz Címkekezelőt, akkor ellenőrizd le, hogy milyen címkék vannak ott beállítva egy adott URL esetében.

Chrome fejlesztői eszközök használata

Végül a Chrome fejlesztői eszközei lehetővé teszik, hogy információkat gyűjts be az oldalon betöltődő tartalmakról. A “Hálózat” fülre kattintva frissítsd az oldalt, majd a keresőben írd be “gtm” vagy a “collect”kifejezést. Itt láthatod majd, ha a nyomkövető kód többször is szerepel az oldalon.

Frissítés, 2022.03.22.:

Jövőre leállítja a Google a Universal Analyticset

Jövőre megszünteti a Universal Analyticset a Google – jelentette be a cég 2022. március 16-án. A bejelentés szerint a Universal Analytics tulajdonok 2023. július 1-jén, míg a Universal Analytics 360 tulajdonok 2023. október 1-jén leállítják a lekérések feldolgozását. A korábban már feldolgozott Universal Analytics adatok még legalább 6 hónapig megőrzésre kerülnek az itt említett dátumokhoz képest.

A Google azt is elmondta, hogy mi vezetett a Universal Analytics megszüntetéséhez. Mint Russel Ketchum, termékmenedzsment igazgató írta, a Universal Analytics az asztali böngészős web, a független munkamenetek és a cookie-kból származó adatok online mérési generációjához készült. Mára pedig ez a mérés elavulttá vált. Erről korábban már részletesen írtunk a Google Analytics 4-et bemutató bejegyzésünkben.

Röviden a Google Analytics 4-nek az a lényege, hogy már platformok közötti mérést is lehetővé tesz, nem a cookie-kra épül a mérés, és esemény-alapú adatmodellt használ. Ráadásul odafigyel az adatvédelemre, hiszen az ezzel kapcsolatos szabályok az elmúlt években sokat szigorodtak.

Ezért, ha még nem állítottad be magadnak a GA4-tulajdont, akkor lassan itt az ideje megismerkedni vele. Annál is inkább, mivel a megfelelő használathoz szükséged lesz az előzmény-adatokra, ezek pedig csak onnantól gyűlnek a GA4-ben, ha már elindítottad. Így lehet, hogy a hátralévő több mint egy év soknak tűnik, azonban, ha csak jövő év júliusában állítod be a GA4-et, akkor nem látod a korábbi teljesítményt a rendszerben, mely egész máshogy épül fel, mint az UA.

Hogy hogyan teheted ezt, az a Google Analytics 4-et bemutató anyagunkból kiderül.

Frissítés, 2022.06.20.:

Hogyan mentsd le a korábbi adataidat a Google Analyticsből?

A Google a GA4-re való átállás kapcsán azt javasolja, hogy a Universal Analytics 2023-as megszüntetése előtt mindenképpen mentsük el a korábbi adatokat innen. Mint írják: “Tudjuk, hogy adatai milyen fontosak Önnek, ezért határozottan arra biztatjuk, hogy ez alatt az időszak alatt exportálja a korábbi jelentéseket.” Ehhez egyébként javaslatokat is megfogalmaznak a vonatkozó bejegyzés ezen fejezetében.

De először nézzük azt, hogy miért is van szükség az exportálásra? Alapvetően azért, mert az UA-adatokat nem lehet migrálni a GA4-be, és nem várható, hogy ez az elkövetkező hónapokban megváltozzon. Ennek oka, hogy két teljesen eltérő adatmodellről van szó, mint azt a GA4 használatáról szóló bejegyzésünkben bővebben is áttekintettük. Tehát, ha át is tennénk az UA-adatokat a GA4 felületére, az olyan lenne, mintha almákat öntenénk a narancsok közé.

A lehetőséget az adatok megmentésére tehát az exportálás kínálja. A legkényelmesebb módot a GA360 felhasználóknak kínálja a Google, mivel ők exportálhatnak BigQuerybe. Ez azonban fizetős szolgáltatás, mellyel a legtöbb vállalkozás nem él. Ezen túl jelentésenként exportra nyílik lehetőség.

Az alapvető megoldás nyilván egy manuális export. Ehhez meg kell nyitogatni azokat a jelentéseket, melyek fontosak számodra, majd itt a jobb felső sarokban az “Export” linkre kell kattintanod. Választhatsz különböző fájlformátumok közül, mint a pdf, xls, Google Táblázatok vagy csv. Itt olyan korlátokba futhatsz bele, hogy csak két dimenziót használhatsz és a sorok száma 5 ezerben van maximálva. Több adat esetén már csak úgynevezett mintát ment le a Google.

További lehetőségként felmerül az UA Query Explorer, ahová a linkre kattintás után be kell jelentkezni az Analytics fiókoddal, hogy elérd az Analytics tulajdonodat. Erről azt kell tudni, hogy ha sikerül belépni, után ki kell válogatni azokat az adatokat, melyeket exportálnál. Ha sikerült a válogatás, akkor az oldal alján a “Run Query” gombra kattintva .tsv formátumban mentheted le az adatokat, melyeket aztán megnyithatsz Excelben vagy Google Táblázatokban.

Végül pedig a Google Táblázatokból egy bővítmény használatával is megpróbálkozhatsz. Ehhez először hozz létre egy mappát az adatok számára, majd nyiss egy üres táblázatot. A felső menüsorban a “Bővítmények” menüpontra kattintva be kellene szerezned a Google Analytics alkalmazást a Google Workspace kínálatából.

Ha telepítetted, akkor a bővítmények menüben immár megjelenik az Analytics opció, ahol az új jelentés készítésére kell kattintanod, itt beállítani egy nevet, kiválasztani a tulajdont, majd beállítani a jelentésbe kerülő adatokat. Ha ez megvan, akkor kattints az alján a jelentés készítésére, majd újabb beállítások jönnek, de a folyamat végén eljuthatsz a jelentésig.

Egyelőre nagyjából ennyi, azonban a Google azt ígéri, hogy “amint közeledik a Universal Analytics megszűnésének napja, további útmutatást fogunk nyújtani az adatok exportálásával kapcsolatban.”

Címkék: analytics használata, Google Analytics