Miért fontos az analitika? És hogyan szerezz használható adatokat a Google Analyticsből?

Google Analytics
Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

Habár egy nagyon népszerű, ingyenesen elérhető analitikai eszközről van szó, nem kifejezetten egyszerű a Google Analytics használata. Különösen azoknak nem, akik most ismerkednek vele. Felsorolunk számukra néhány lehetőséget.

Az Analytics rengeteg adatot tartalmaz, és aki csak most találkozott először a kezelőfelülettel, nem is igazán tudja, hogy hol kezdjen hozzá. Mit és hol talál? Melyek a fontos adatok? Mit is kellene pontosan figyelni benne? De kezdjük ott, hogy

Miért fontos a weboldal analitika?

Sokan vannak, akik havonta egyszer ránéznek a Google Analyticsre, vagy más analitikai eszközre, aztán minden ugyanúgy megy tovább, mint korábban. Esetleg rendszeresen figyelik, de mindig csak egyetlen számot, leggyakrabban a látogatók számát, és vagy örülnek, vagy bosszankodnak. Az analitikában azonban több van, hiszen a segítségével növelhetők a bevételeid.

1. MEGÉRTHETED, HOGYAN ÉRIK EL A LÁTOGATÓK A WEBOLDALAD

És itt nem csak arról van szó, hogy a látogatók hány százaléka használt mobileszközt vagy épp laptopot, miközben a weboldaladat böngészte, hanem ennél sokkal részletesebb rálátást kaphatsz az alkalmazott eszközökkel kapcsolatban.

Ez pedig azért fontos, mert a konverziós arány eszközönként különbözik, így megállapíthatod, hogy melyik eszköz milyen bevételt eredményez számodra, és melyiknél a legnagyobb a visszapattanási arány. (A visszafordulási arányra a később még visszatérünk, mert nem olyan egyszerű a mérése, mint elsőre látszik.) De a látott adatokat arra is használhatod, hogy például Facebook-hirdetésnél csak azokat a felhasználókat célozd meg, akik a legjobban konvertáló eszközzel rendelkeznek.

2. MEGHATÁROZHATOD A FORGALMI FORRÁSOKAT

Ha sikerül kiderítened az analitikai adatokból, hogy milyen forgalmi forrásokból – például keresőből, közösségi médiából, hivatkozásokból – érkeznek a látogatóid, akkor tudni fogod, hogy melyik csatornába érdemes több időt és pénzt fektetned annak érdekében, hogy javíts a forgalmadon.

3. MEGTUDHATOD, HOGY MIT KERESNEK A FELHASZNÁLÓK A WEBOLDALADON

Használhatod arra az analitikát, hogy megtudd,

  • pontosan mire keresnek a felhasználók a weboldaladon,
  • a nap melyik időszakában keresnek rá bizonyos dolgokra, és
  • melyik oldalt keresik fel egy-egy keresés eredményeként.

Ezeknek az adatoknak a segítségével finomíthatsz a tartalmaidon, találhatsz néhány olyan témát, amit korábban nem bontottál ki kellő részletességgel, pedig az embereket érdekli. Például, ha van egy tech blogod, akkor talán mindenféle okostelefononokról és tabletekről írsz, pedig nagyon sok keresés érkezhet esetleg kifejezetten egyetlen tablet vagy telefon kapcsán, így érdemes lehet arra kiemelt figyelmet fordítanod.

4. MEGÉRTHETED A DEMOGRÁFIÁT

Az analitika révén megtudhatod, hogy bizonyos lokációkból érkező látogatókat milyen témák érdekelnek jobban. És nem csak arra derül fény, hogy melyek a jobban teljesítő területek, de az is világos lesz, hogy hol a legnagyobb a kilépések és visszapattanások aránya. Mindez arra jó, hogy földrajzilag célzott hirdetéseket készíts, és ezzel növeld a forgalmadat. Azokon a területeken pedig, melyek nem teljesítenek túl jól, árengedményeket adhatsz, hogy ezzel vonzzad magadhoz a látogatókat.

5. MEGTUDHATOD, HOGY HOVA ÉRKEZNEK AZ EMBEREK AZ OLDALADON

A landing oldal az első oldal a weboldaladról, amivel a felhasználók először találkoznak, amikor megérkeznek oda. Figyelj a fő érkező oldaladra és optimalizáld úgy, hogy a látogatók minél több időt töltsenek el rajta, mielőtt távoznának. Adjál hozzá hatékony call to actiont, kínálj ajándékokat, legyenek rajta speciális ajánlatok, hogy a felhasználókat elkötelezd. A cél az, hogy a tartalom finomításával minimálisra szorítsd a visszapattanást, amiből következik az, hogy javulni fog a konverziós arányod.

6. RÁJÖHETSZ, HOGY MIKOR LÉPNEK LE A LÁTOGATÓK

A landing oldalak optimalizálása nem elegendő, meg kell tudnod azt is, hogy mikor hagyják el az emberek a weboldalaidat. A problémás oldalaknak mindig magasabb a visszafordulási aránya, és ezek azok, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítanod. A gond talán az oldal kialakításával van, talán az információtartalmával, esetleg a call to action nem megfelelő.

Vizsgálhatod a konverziós csatornákat, hogy megértsd, hol és miért veszíted el a látogatókat a folyamatban. Összehasonlíthatod a jobb konverziós aránnyal rendelkező landing oldalaidat a rosszabbakkal, így rájöhetsz, hogy mit csinálsz jól az egyik oldalon és mit rontasz el a másikon.

7. KIDERÍTHETED, HOGY MELYIK CALL TO ACTION MŰKÖDIK ÉS MELYIK NEM

Ha több oldalad van, ahol CTA-kat használsz, akkor lehet közöttük olyan, amelyik sok kattintást hoz, mások pedig rosszul teljesítenek. A gondot nem mindig az jelenti, hogy mit írtál a CTA-d szövegébe, vagy hogy milyen a mérete, a színe a gombnak. A leggyakrabban a gond ott van, hogy nem jó a szöveg az adott oldalon, nem győzi meg az embereket.

A landing oldalad tartalmának összhangban kell lennie a CTA-val, e nélkül a felhasználóknak nem lesz okuk arra, hogy rákattintsanak. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a call to actionöd egy felugró ablakban kapott helyet, ami csak idegesíti az embereket, így pedig csak a visszapattanási arányt növeli a bevételek helyett.

Ugye már látod, hogy miért van értelme egy kicsit jobban elmélyedni az analitikai adatokban? Ezek után lássuk, hogy miként tegyed!

Milyen adatokra figyelj?

Mit is jelent az oldalmegtekintések száma?

Amikor a Google Analyticsben nézelődsz, talán az oldalmegtekintések számára figyelsz a leginkább, ezt tartod az egyik legfontosabb adatnak. De biztos, hogy minél nagyobb ez a szám, annál jobb? Mit is mutat pontosan az oldalmegtekintések száma? És mire következtethetsz belőle az oldaladra és a közönségedre nézve? A Google Analytics természetesen tömören összefoglalja számodra, hogy miről van szó, csak vidd fölé az egérmutatót.

Az oldalmegtekintések definíciója

Tehát, az “Oldalmegtekintések: a megtekintett oldalak összesített száma. Egyetlen oldal többszöri megtekintése többször számít.” Az Analytics súgóban is egy hasonlóan rövid meghatározást találsz: “A böngészőben éppen betöltés (vagy újratöltés) alatt álló oldal példánya. Az oldalmegtekintések egy olyan mutató, amelyet a megtekintett oldalak teljes száma határoz meg.” Ez nem sokat segít abban, hogy megértsd, miről is van szó valójában.

Tegyük fel, hogy van egy weboldalad, mondjuk a weboldal-készítésről. Az oldalmegtekintésekről szóló adat ennél az oldalnál azt fogja megmutatni számodra, hogy egy adott időszakon belül hányszor nézték meg azt a látogatók. Önmagában ez az adat tehát nem árulkodik arról, hogy hány látogatója volt az oldalnak, vagy egy munkamenet alatt hányszor nézték meg az oldalt. Pusztán egy összesített szám arról, hogy egy oldalt hányszor tekintettek meg az emberek. Ez pedig azt jelenti, hogy akár egy látogató megnyithatta többször is az oldalt, és hogy az oldalt többször is megnézhették egy munkamenet alatt.

Ha tehát értelmezni akarjuk az oldalmegtekintések számát, akkor más adatok figyelembe vételével lehet ezt megtenni. Hiszen jelentheti azt, hogy egy oldalad népszerű, de nem feltétlenül jelenti ezt. Összefüggéseiben kell vizsgálni a számot. Kérdezheted persze azt, hogy akkor miért nem látod egy táblázatban a munkameneteket, az oldalmegtekintéseket és a felhasználók számát. Ennek azonban oka van. A Google Analytics az adatait úgynevezett “hatókörökbe” szervezi. Az egyéni dimanzióbeállításnál látható az a négy hatókör, amit használ:

Hatókörök az egyéni dimenzióknál

A lényeg az, hogy a különböző hatókörök dimenzióit nem tudod kombinálni, vagy nem tudsz párosítani egy munkamenet és egy felhasználó szintű adatot. De ha nem tudod kombinálni a felhasználói és a mukamenet adatokat az oldalmegtekintéseknél, akkor hogyan tudod értelmezni a számokat?

Először is az oldalmegtekintések mellett fogsz találni egy “egyedi oldalmegtekintések” adatot is, és a kettőt összehasonlíthatod. Miben különbözik a kettő? Az egyedi oldalmegtekintéseknél arról van szó, hogy mondjuk a weboldalkészítésről szóló oldalad meglátogatja valaki, aztán átkattint egy másik oldaladra, majd innen visszatér az előzőre. A munkamenet során a weboldalkészítésről szóló oldalt ugyan kétszer nézte meg, de mivel ez egyetlen munkamenetben történt, így az egyedi oldalmegtekintéseknél egynek számít. Az oldalmegtekintéseknél pedig kettőnek.

Vagyis, ha arra vagy kíváncsi, hogy hányan nézték meg valójában az oldalad, azaz hány munkamenetre került sor az oldal esetében, akkor az egyedi oldalmegtekintések jól mutatja ezt. Ha pedig elosztod az oldalmegtekintések számát az egyedi oldalmegtekintésekével, akkor megkapod azt az adatot, hogy átlagosan hányszor nyitották meg a látogatók az oldalt egy munkamenet során.

Érdemes egyébként jobban figyelned azokra az oldalaidra, ahol jelentős eltérés mutatkozik az oldalmegtekintések és az egyedi oldalmegtekintések között. Ez ugyanis azt jelentheti, hogy valami zavart okozhat a látogatók számára az oldalon, de más magyarázat is lehetséges.

A közönség demográfiájának vizsgálata

Az alapadatokat itt találod: Közönség > Demográfia > Áttekintés. Ha további adatokra vagy kíváncsi az életkorral és a nemmel kapcsolatban további részleteket is megad az Analytics. De a “Földrajzi adatok” menüpontnál arra is rápillanthatsz, hogy honnan érkeznek a látogatóid, és milyen nyelveket használnak.

Miként találták meg az emberek a weboldaladat?

Az előbbi pontnál talán érdekesebb lesz, hogy milyen hivatkozások révén jutnak el a weboldaladra a látogatók. Egy ilyen hivatkozás egy weboldal, melyen egy link szerepel az oldaladra. Az erre vonatkozó adatokat az Ügyfélszerzés > Minden forgalom > Hivatkozók menüpontban találod. Az itt felbukkanó táblázat mutatja meg számodra, hogy mely weboldalakról érkeznek hozzád a látogatók.

Ami különösen érdekes lehet, az az, hogy például látod, hogy bizonyos forrásokból érkező látogatóknál mekkora a visszafordulási arány, vagy ha beállítottál célokat, akkor azt is, hogy milyen arányban teljesítik a célokat. Mindez azért fontos, mert megállapíthatod, hogy melyik forrást használja leginkább a Te célközönséged. Tehát, ha van egy oldal, mely jó konverziós arányt mutat számodra, akkor érdemes arra nagyobb hangsúlyt helyezned.

Visszafordulási arány

A Google Analytics segítségével megállapítható, hogy melyik oldaladon mekkora a visszafordulási arány (a helyes mérésről a következő fejezetben olvashatsz). Ehhez a Viselkedés > Webhelytartalom > Minden oldal menüpontba kell navigálnod. Másodlagos dimenziót is beállíthatsz, így részletesebb adatokat kapsz. A táblázat bal felső sarkában a “Másodlagos dimenzió” keresőjébe írd be, hogy forrás/médium. Ezután a táblázat felső sorában kattints az “Egyedi oldalmegtekintések” szóra, hogy ez alapján állítsa fel a sorrendet az Analytics. Így ugyanis a legnépszerűbb oldalak kerülnek felülre forrásonként bontva.

A lényeg itt az, hogy minden oldal esetében rápillantasz a “visszafordulási arány” oszlopban található értékre. Ha azt látod, hogy valamely oldal esetében magas a visszafordulási arány, akkor az emberek nem azt találták, amit kerestek. Ilyenkor érdemes végiggondolni, hogy ennek mi lehet az oka, indokolt lenne-e egy jobb eredmény, a tartalommal lehet-e gond, vagy valami probléma van a kialakítással. A legjobban A/B tesztekkel fedezheted fel az okokat. A későbbiekben rátérünk még majd arra, hogy miként mérd helyesen a visszafordulási arányt.

Szegmensek meghatározása

Itt megint a Közönség > Áttekintés menüpontba kell ellátogatnod. Eddig talán nem is vetted észre, de a megjelenő grafikon felett van egy halványszürke szöveg: “Szegmens hozzáadása”.

Szegmens hozzáadása

Szegmens hozzáadása

Erre kell rákattintanod, hogy eljuss a meghatározott szegmensekig, és létrehozhass új szegmenseket. Ha rákattintasz a piros színű “Új szegmens” gombra, akkor belépsz egy felületre, ahol aprólékosan beállíthatod a megfelelő szegmenst.

Új szegmens hozzáadása

Új szegmens hozzáadása

Ha van egy olyan közönséged, melyet kiemelten figyelni szeretnél, akkor itt részletesen megadhatod a paramétereit az életkorától kezdve a böngészőig. A lényeg az, hogy ha elkészítetted a szegmenst, akkor egy előnézetben rátekinthetsz, illetve elmentheted. A szegmensek segítségével jobban megismerheted a közönséged. Ha felkeltette a dolog az érdeklődésedet, akkor a Google súgójában érdemes tájékozódnod, de a bejegyzés következő fejezetében mi is mélyebben beleásunk, csak görgess tovább!

Ennyiből talán már látható, hogy a Google Analytics használata segítségével elég mélyre lehet ásni a weboldalunk közönségének megismerésében. Persze, idő kell ahhoz, hogy rutinosan kezeld a felületét és alkalmazni is tudd a benne található adatokat, de megéri ezt a kis erőfeszítést. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy

Hogyan találd meg a legjobban teljesítő (konvertáló) oldalaid?

A legjobb teljesítményű, illetve legtöbb konverziót hozó oldalak megtalálására több ok miatt is szükség lehet. Egyrészt érdemes tudni, hogy mely oldalaid hozzák a legtöbb feliratkozót, legtöbb ügyfelet, bevételt, mivel ezek fejlesztésére érdemes több időt fordítani. De akár abban is segít, hogy a következő blogbejegyzésedhez megtaláld a megfelelő témát, hiszen kiszűrheted, hogy mi az, amire a közönségednek igénye van.

Mindehhez a céloldalakról szóló jelentésre van szükséged. Ez megmutatja hogy

1. Milyen oldalakra érkeznek a látogatóid?

Hiszen nem minden látogató a főoldalra érkezik. Ha pedig egy olyan oldalra (lehet akár blogposzt, termékoldal vagy bármely aloldal) érkeznek, mely nem tudja őket ügyfelekké változtatni, akkor ezzel pénzt veszítesz. Ha viszont sikerül beazonosítanod, hogy mely oldalakra érkeznek a legnagyobb számban, akkor azt az oldalt javíthatod, átalakíthatod oly módon, hogy kedvező első benyomásuk legyen rólad a felhasználóknak.

2. Mely oldalak hozzák a legtöbb konverziót?

Sorba állíthatod a céloldalakat a konverziók, eladások, bevételek szerint. Így kiderül, hogy mely milyen típusú tartalom működik a legjobban nem csak a látogatószámot, hanem a bevételeidet tekintve. Hiszen azok a tartalmak, melyek nagy forgalmat hoznak, de nem eredményeznek konverziót, nem igazán érik meg a befektetést.

Hol találod a céloldalakról szóló jelentést?

Először juss el a Viselkedés > Webhelytartalom > Céloldalak oldalra. Másodlagos dimenzióként írd be a keresőjébe a Forrás/Médium kifejezést. Így már láthatod az egyes oldalaidnál a forgalmi forrásokat is.

Céloldal-jelentés elérése az Analyticsben

A megjelenő táblázatban azt kell beállítanod, hogy mely oldalak hozzák a legtöbb konverziót. Ehhez a jobb felső sarokban találod a beállított célokat (erről is kicsit lejjebb találsz bővebb információkat), melyek közül válaszd ki a megfelelőt. Bármit választhatsz, attól függően, hogy számodra éppen melyik a fontosabb. Ha ez megvan, akkor el tudod rendezni úgy a táblázatot, hogy a legjobban konvertáló oldalak kerüljenek előre, csak kattints rá a megfelelő oszlop tetején látható címsorra.

Ha a legjobban teljesítő tartalmakat keresed, melyeket tovább fejleszthetnél, akkor azokat a céloldalakat figyeld elsősorban, melyeket a keresőből érnek el az emberek. Hiszen ezek azok, melyek válaszokat adnak a kérdéseikre. Ha az itt látható legnépszerűbb oldalaid egy téma köré csoportosulnak, akkor ezeket a témákat, anyagokat kell tovább fejleszteni, bővíteni, más tartalmi típusú anyagokat (videó, infografika, stb.) készíteni belőlük. Ezek az adatok ugyanis megmutatják, hogy mi az, amire rezonál a közönséged.

Érdemes persze a munkamenetek száma mellett arra is figyelni, hogy milyen a visszafordulási arány, az oldalon eltöltött idő. Ha ugyanis itt gyengék a számok, akkor nem azt hozza a tartalmad, mint amire az emberek számítanak. Ilyenkor nem többet kell készíteni ezekből a gyenge teljesítményű anyagokból, hanem mindenképpen javítani kell a meglévőkön. Ennek eldöntésében segít a következő adat is.

Reagálj az elkötelezettség mértékére!

Ehhez kattints az Ügyfélszerzés, majd az Áttekintés menüpontra. A dátumtartományt állítsd át 180 napra! Ezután görgess le a mutatókig, ahol az egyes források teljesítményét látod. Ami megint érdekes számodra, az a Viselkedésnél található Visszafordulási arány, az Oldal/munkamenet és a Konverzió. Írd le az itt látható számokat!

Ezután állítsd az elmúlt 7 napra a vizsgált időszakot, majd ismét nézd meg a számokat. Vedd a kettő közötti különbséget százalékos értékben, majd add össze őket. Ha pozitív az eredmény, akkor jobban teljesít az oldalad, mint korábban, ha negatív, akkor rosszabbul.

Ezt azonban még lehet finomítani. Mégpedig a forgalom tükrében is nézd át az elkötelezettségi számokat minden egyes csatornánál külön! Ha azt látod, hogy

  • a forgalmad és az elkötelezettséged is csekély, akkor nem nagyon van értelme erőlködnöd.
  • Ha alacsony a forgalmad, de magas az elkötelezettséged, akkor sem muszáj bármi mást tenned mint eddig. De ha azt látod, hogy
  • nagy a forgalom és magas az elkötelezettségi pontszám, akkor érdemes egy kicsit felpörgetni azt a munkát, amit eddig is csináltál.
  • Ugyanígy, ha jó a forgalmad, de az elkötelezettség mértéke csekély, akkor is erősíteni kell a tartalmon: használj több képet, ábrát, call to actiont, javíts a relevancián!

Növeld a hivatkozó forgalmad!

Ehhez maradj az Ügyfélszerzés oldalon, de a bal oldali menüben kattints a Minden forgalom, majd a Hivatkozók menüpontra. Így láthatod, hogy hol szerepelnek olyan linkjeid, melyek forgalmat hoznak számodra. Ha az itt szereplő forrásokra kattintasz, akkor azt is látni fogod, hogy pontosan melyik oldalról érkeznek a látogatók, azaz hol szerepel a forgalmat generáló linked, és milyen tartalmadra mutat.

Ha találsz közöttük olyat, mely érzésed szerint jól teljesít, azaz folyamatosan hozza számodra a látogatókat, akkor – ha még nem tetted volna – érdemes lehet velük elmélyíteni a kapcsolatot. Hiszen úgy tűnik, hogy a közönségük kíváncsi a Te tartalmadra. De akár hasonló weboldalakkal is felveheted a kapcsolatot, hátha a velük való együttműködés is előnyös lehet a számodra.

Mit mutathat meg a technológiai jelentés?

A közönségről szóló adatok sok érdekes dolgot elárulnak a weboldalad meglátogató emberekről. De nem csak olyan információkat tudhatsz meg, hogy milyen országból érkeztek, vagy milyen nyelvet használnak, de azt is, hogy milyen eszközt és milyen böngészőt. Hogy ez miért fontos? Mert ezáltal hozzáférhetőbbé és felhasználó-barátabbá teheted a weboldalad, vagyis javíthatod a webdesignt és a felhasználói élményt.

A technológiai adatokat a “Közönség” menüpontban találod:

Ha kinyitod, akkor látod, hogy a böngészőről és az operációs rendszerről, valamint a hálózatról árul el adatokat.

Miért lehetnek fontosak a böngészőkről szóló adatok?

Ha a böngészőkre kattintasz, akkor például látod, hogy melyek a legnépszerűbb böngészők, melyek segítségével felkeresték az emberek a weboldalalad. Emellett azonban megvizsgálhatod az operációs rendszereket, a képernyőfelbontásokat, a képernyőszíneket, Flash-verziót, Java-támogatást is.

Lehet, hogy ezt elsőre nem találod különösen érdekesnek, pedig fontos dolgok derülnek ki. Például érdemes megvizsgálni, hogy böngészőnként eltérő-e a visszafordulási arány. Valamelyiknél esetleg nagyobb számot látsz? Akkor érdemes utánanézni. A munkamenetek átlagos hossza is érdekes lehet: melyik böngésző esetében a legalacsonyabb? Próbáld ki azt a böngészőt, és vizsgáld meg a segítségével a weboldalad, hogy lehet-e valami oka.

Annak is utánanézhetsz, hogy ha be vannak állítva a céljaid (például egy kapcsolatfelvételi űrlap kitöltése), hogy valamelyik böngészőnél rosszabbak-e a számok. Ilyenkor lehet, hogy az űrlap nem működik megfelelően az adott böngészőben. Ugyanez érvényes lehet webáruházaknál is. Ahhoz, hogy következtetéseket vonja le, megfelelő mennyiségű adatra van szükséged. Az azonban nem áll semmiből, hogy a gyanús böngészőket használva ellenőrizd a weboldalad.

Operációs rendszer

Az előbbieket ellenőrizheted a különböző operációs rendszerek esetében is. Megállapíthatod, hogy az iOS-t vagy Macintosht használók jobban konvertálnak-e Nálad is, mint az androidosok és a Windows-használók. Igazából itt is a nagy eltéréseket, a furcsán rossz eredményeket érdemes keresni. Mert ezek például rámutathatnak arra, hogy a megrendelési folyamat valamiért nem működik Androidon. Ellenőrizd tehát a konverziókat a céloknál, és szűrd ki, hogy melyik operációs rendszer teljesít gyengén!

Képernyőfelbontás

Amikor egy új designt kap a weboldalad, vagy amikor a CTA-d optimális helyét keresed, akkor fontos lehet tudni, hogy melyik képernyőfelbontásra érdemes optimalizálni. Nyilván arra, amelyiket a legtöbb felhasználód használ. Mert lehet, hogy Te egy óriási monitort használsz, és azon nézegeted a weboldalad, a legtöbben azonban lehet, hogy laptopon érik el. Márpedig a felhasználókra érdemes összpontosítani a weboldaltervezésnél. Tehát kiderül, hogy hova érdemes tenni a CTA-t, hogy még a hajtás felett legyen.

Egy redesign után pedig azt is megállapíthatod, hogy a weboldalad működik-e minden böngészőn, operációs rendszeren és képernyőfelbontás esetén. Melyik teljesít gyengén? Ha van ilyen, akkor ott érdemes lehet javítani a designon.

Mit deríthetsz ki a felhasználói munkafolyamatról szóló jelentésből?

Ha arra vagy kíváncsi, hogy az emberek milyen oldalakat látogattak meg, miután a weboldaladra érkeztek, hova kattintottak az oldalakon, miként navigáltak rajta, akkor mindezeket megtalálod a Google Analyticsben, a felhasználói munkafolyamatról szóló jelentésben. Ráadásul nem csak egy egyszerű táblázatban, amelyen nehezen lehet kiigazodni, hanem vizuálisan ábrázolva.

Mi az a felhasználói munkafolyamat (user flow)?

A Google így határozza meg:

A Felhasználói munkafolyamat grafikus formában jeleníti meg, hogy a felhasználók milyen útvonalakon haladnak a webhelyen – a forrástól a különböző oldalakon keresztül egészen addig a pontig, ahol az útvonal elhagyja a webhelyet.

Ha keresnéd, akkor a jelentéseknél a “Közönség” menüpont legaljára görgetve találod:

A Felhasználói munkafolyamat jelentés elérése az Analyitcsben

Ha rákattintasz, akkor valami ehhez hasonló ábrát fogsz látni:

A felhasználói munkafolyamat grafikus megjelenítése az Analyticsben

Alapértelmezetten országok alapján jelenik meg a lebontás. Ez arra jó, hogy meghatározd, hogy különböző országok esetében milyen eltérő navigációs folyamatok láthatók. Ez persze elsősorban többnyelvű weboldalaknál lehet érdekes.

Az ábrán látod az első, a második és az újabb interakciókat egy-egy oszlopba rendezve. A zöld szám jelzi a munkameneteket, míg a piros az oldalról történő kilépéseket. Ami fontos, hogy ezek relatív számok, nem pedig tényleges értékek.

A felhasználói munkafolyamat vizsgálatánál akad néhány érdekes opció:

  • Kiválaszthatsz egy dimenziót
  • Hozzáadhatsz egy szegmenst
  • Leszűkíthetsz egy meghatározott szegmens forgalmára

Dimenziók a munkafolyamatban

Nyilván az emberek, akik meglátogatják a weboldalad, eltérő okokból teszik ezt. A céljaik különbözhetnek forrásonként, kampányonként és így tovább. A Felhasználói munkafolyamat segítségével elemezni tudod az emberek szándékait. Például, feltételezheted, hogy azok a látogatók, akik a keresőből jönnek, információs szándékkal érkeznek. Vagyis valamilyen információt keresnek az oldaladon. Azok a személyek, akik a közösségi médiából érkeznek, lehet, hogy inkább szórakozásra vágynak. És azok, akik valamelyik kampányodból jutnak el az oldalara, sokkal inkább konvertálni (vásárolni, rendelni, stb.) szeretnének.

Dimenzók a felhasználói munkafolyamatban

A felhasználói munkafolyamatoknál többféle dimenzió közül választhatsz, így pedig elemezheted a különféle forrásokból érkező forgalmat. A kérdésed ezzel kapcsolatban az lehet, hogy a látogatók úgy viselkednek, ahogy várod? Ha pedig nem, akkor az, hogy miként tudnád optimalizálni a munkafolyamatot.

Szegmens hozzáadása

Az előbbieken túl arra is kíváncsi lehetsz, hogy miként viselkedik a weboldaladon a felhasználók egy csoportja. Például elemezheted az új látogatók viselkedését vagy elemezheted a visszatérő látogatókét. De akár össze is hasonlíthatod azokat a látogatókat, akik konvertálnak, azokkal, akik nem. Megvizsgálhatod az utat, amit bejárnak, láthatod a navigációjukat. Ez alapján pedig akár optimalizálhatod is a navigációs lehetőségeket.

Szegmens hozzáadása a felhasználói munkafolyamatnál

Forgalom leszűkítése

Ahhoz, hogy megkönnyítsd egy kicsit a munkafolyamatok értelmezését, érdemes szűkíteni rajtuk. Például csak egy folyamatot nézel meg, ami segíthet az értelmezésben is. Minden elemre kattinthatsz, és így csak az adott szegmenst látod, illetve kiemelhetsz forgalmat.

Felhasználói folyamat szűkítése

Végül pedig, akár exportálhatod is egy pdf-be a felhasználói munkafolyamat jelentést, így megosztva másokkal, akik szintén kíváncsiak rá.

Mire valók a célok? És hogyan hozz létre célokat a Google Analyticsben?

A célok beállítása sokat segít abban, hogy használható adatokat tudj viszonylag gyorsan kinyerni az Analyticsből. Hiszen, mint a Google fogalmaz “célok használatával mérheti, hogy a felhasználók milyen gyakran hajtanak végre bizonyos műveleteket.” És mint hozzáteszik:  “ha megfelelően állítja be a célokat, akkor az Analytics használatával kulcsfontosságú információkhoz juthat – megtudhatja például a konverziók számát vagy a webhely, illetve az alkalmazás konverziós arányát. Ilyen információk nélkül szinte lehetetlen felmérni az online vállalkozások és a marketingkampányok hatékonyságát.” A Google itt ír részletesen, magyarul a célokról és használatukról, érdemes elolvasni.

Ezzel szemben sokan nem foglalkoznak a célok beállításával, illetve már azzal is gondok vannak, hogy egyáltalán milyen célokat kellene beállítani. Pedig a célok hasznosak: sok plusz és értékes információt képesek átadni a felhasználói viselkedésről. Például megállapíthatod, hogy az emberek megtesznek-e valamit a weboldaladon, amit Te szeretnél, hogy megtegyenek. Ráadásul azt is megfigyelheted, hogy végrehajtják-e a szükséges lépéseket az oldaladon, ha beállítod a “csatorna” opciót. De számtalan cél meghatározható, attól függően, hogy milyen információkra vagy kíváncsi a weboldaladdal kapcsolatban.

Hol találod a célokat?

Hol találod a célokat?

Ahhoz, hogy be tudd állítani a célokat, lépj be a Google Analytics fiókodba, ahol a bal oldalon megtalálod az Adminisztrálás menüpontot. Ha erre rákattintasz, a jobb oldalon megjelenik a Célok menüpont.  Ha erre is rákattintasz, akkor eljutsz a Célok oldalra, ahol célokat állíthatsz be, illetve, ha már vannak céljaid, akkor azokat módosíthatod. Összesen 20 célt állíthatsz be, ami elegendő lehet egy weboldalon. Ha viszont többet szeretnél, azért fizetned kell.

Új cél beállítása

Új cél beállítása

Cél beállítása

Amennyiben új célt szeretnél beállítani, akkor az “Új cél” gombra történő kattintással eljutsz a Cél beállításáról szóló oldalra, ahol sablonok közül választhatsz, de adott esetben intelligens vagy egyéni célokat is beállíthatsz. Mint látható, a tipikus célokat megtalálod a sablonok között: ilyen a megrendelés leadása, egy fiók létrehozása vagy a kapcsolatfelvétel.

A cél leírásánál meg kell adnod az elnevezését, majd ki kell választanod, hogy mit is akarsz pontosan. Céloldalt beállítani? Időtartamot? Munkamenetenként meglátogatott oldalakat? Az első arról szól, hogy azoknak az embereknek hozol létre egy célt, akik meglátogatják egy bizonyos oldalad. A legegyszerűbb megoldás ebben az esetben, ha van egy “köszönöm oldalad” egy megrendelés után, és annak az URL-jét megadva határozod meg a célt, hiszen ezzel már méred a fő konverziód. Ez azonban csak egy lehetőség. Minél többféle célt mérsz, annál több használható adatot gyűjtesz a weboldaladról.

Figyelheted az időtartamot is, vagyis azokat az embereket, akik egy adott időnél többet eltöltenek az oldaladon. A munkamenetenként oldalak/kijelzők hasonló ehhez, csak éppen oldalmegtekintések alapján állíthatod be. Tehát, amikor az emberek a minimumként beállított oldalszámnál többet látogatnak meg, akkor az célteljesítésként jelentkezik. Van még egy további opció, az “Esemény”, amelynek nem olyan egyszerű a beállítása, de ha működik, akkor hasznos lehet. Az esemény például egy videó megtekintése, és mondjuk azt ellenőrizheted, hogy hányszor lett lejátszva egy videó a weboldaladon.

Cél részleteinek beállítása

Ha beállítottad mondjuk azt, hogy “Cél”, azaz valamilyen oldalt figyelsz, akkor a részleteknél meg kell adnod az URL-jét. Itt többféle beállítás lehetséges. Az “Egyenlő” talán érthető: elhelyezed a teljes URL-t a mezőben. A “Kezdete” esetén minden olyan látogatás számítani fog, mely olyan oldalra érkezik, melynek az első részét megadtad. Van még egy lehetőség, a “szabályos kifejezés”. Itt megadhatsz egy kifejezést, melynek szerepelnie kell az URL-ben. Ezek után értéket is beállíthatsz a célodhoz. Ez nem kötelező, de ha nem teszed meg, akkor nem látod, hogy melyik célod hozza számodra a legnagyobb eredményt.

Ezután beállíthatod a “csatornát”, ami arról szól, hogy milyen lépéseket tesz meg, illetve kellene megtennie a látogatóknak az oldalon. Azon folyamatról van szó, melyet a felhasználók annak érdekében tesznek meg, hogy megrendeljék egy terméked, vagy feliratkozzanak a hírleveledre. Annyi lépést állíthatsz itt be, amennyit csak akarsz, de érdemes csak a szükséges lépéseket beállítani, túlzásokba nem kell esni. Ha beállítasz egy csatornát, akkor utána vizuálisan is követheted hogyan teljesül a célod. Láthatod, hogy hányan lépnek át mindig egy újabb állomásra, és hányan esnek ki időközben. Ez világosan megmutatja számodra, hogy hol vannak a csatornád gyenge pontjai, hol kellene fejleszteni.

Milyen célokat kellene használnod?

Számtalan célt beállíthatsz, a rendkívül sok adattal azonban nem fogsz tudni mit kezdeni. Ezért elsősorban azokra a célokra összpontosíts, melyek valóban hasznosak a számodra. Ehhez persze végig kell gondolnod azt, hogy mit vársz el a weboldaladra érkező látogatóktól. Például van valamilyen célod feliratkozásokkal kapcsolatban a hírleveledre, esetleg van egy általános célod az eladásokra.

Persze sokkal specifikusabban is beállíthatsz célokat, például ha arra vagy kíváncsi, hogy hányan nézték meg mondjuk valamely termékvideódat, vagy hogy hány felhasználó adott értékelést a termékeidnél. Minden attól függ, hogy milyen weboldalad van, és hogy mit akarnak rajta csinálni az emberek. További részleteket itt találsz a célokról.

Mik azok a szegmensek és hogyan használd őket?

A Google Analytics olyan mint egy jéghegy: mindössze a 9 százaléka látható belőle, a több 91 százalék a víz felszíne alatt marad. Ez azt jelenti, hogy amikor benézel a Google Analytics fiókodba – például ellenőrzöd a látogatók számát vagy a nap bevételt – akkor mindössze 9 százalékát használod annak, amit a Google Analytics kínál. A többi a felszín alatt rejtőzik, és arra vár, hogy felfedezd. Az egyik legjobb mód erre a szegmensek használata.

Mik azok a Google Analytics szegmensek?

A szegmensek olyanok, mint amikor egy zacskó Smarties-t színek alapján csoportosítasz, és úgy eszed meg őket. Például azt szeretnéd tudni, hogy miben különböznek a mobilos látogatók és a desktopos látogatók. Ehhez kell készíteni egy mobilos szegmenst és egy asztali gépes szegmenst. Ezután a jelentéseknél már össze tudod hasonlítani az adatokat, így rálátsz a viselkedésbeli különbségekre is.

Néhány korlátozással azért számolnod kell:

  • Egy jelentésnél egyszerre csak négy szegmenst használhatsz.
  • Az Adwords költségadatai nem kompatibilisek a szegmensekkel.
  • Konverziós szegmenseket kell használnod a többútvonalas csatorna-jelentéseknél.

Felhasználói szegmensek, munkamenet szegmensek és lekérés-szegmensek

Fontos megérteni a különböző szegmens-szinteket is, melyekből három van:

  • Felhasználó: vagyis az emberek, akik meglátogatják az oldaladat.
  • Munkamenet: egy személy által végrehajtott oldal-interakciók.
  • Lekérés (találat): oldal-interakciók egy munkamenet során.

Ez azt jelenti, hogy egy személy több munkamenetet is végrehajthat és minden munkamenet során több lekérést végezhet. Egy példát segítségül hívva, ez úgy néz ki, hogy szeretnéd egy csoportba rendezni azokat az embereket, akik 5 ezer forintnál többet költenek el az oldaladon. Az 1. számú vásárló 1000 forintot költ el egy munkamenet alatt, de további 4 ezret egy másik munkamenet során. Eközben 2. számú vásárló egy munkamenet alatt elkölt 5 ezer forintot. Ha felhasználó szegmensről van szó, akkor abban mindkét felhasználó belekerül, hiszen 5 ezer forintot költöttek, ha viszont munkamenet szegmensről, akkor abba már csak a 2. számú felhasználó kerül bele. A lekérés (találat) szegmensek pedig még ez alatt találhatók: ide tartozik például az, amikor valaki meglátogat egy adott oldalt vagy elindít egy videót.

Az Analytics felhasználói szegmenseket csak maximum egy 90 napos dátumtartományban enged meghatározni. Ha ennél nagyobb a dátumtartományod, akkor is csak 90 napot vesz figyelembe, úgyhogy erre figyelned kell.

Egyszerű és részletes szegmensek

Az egyszerű szegmensek közé tartozik a

  • Demográfiai adatok: vagyis a felhasználóid szegmentálása demográfiai adatok alapján.
  • Technológia: felhasználói munkamenetek az általuk használt webes és mobil technológia alapján.
  • Viselkedés: A felhasználók szegmentálása az alapján, hogy milyen gyakran látogatnak az oldaladra és hajtanak végre tranzakciókat.
  • Az első munkamenet dátuma: csoportosítás az első látogatás időpontja alapján.
  • Forgalmi források: csoportosítás az alapján, hogy miként találtak rád.

A részletes szegmensek közé tartozik a

  • Feltételek: bizonyos feltételek alapján csoportosíthatod a felhasználóid és/vagy az ő munkameneteiket.
  • Sorozatok: a felhasználóid és/vagy munkameneteik szegmentálása sorozatos feltételek alapján.

Egy példa révén érthetőbbé válik a dolog: ha például meg szeretnéd érteni, hogy miként ha a “Rólunk oldal”-ad elolvasása a látogatónkénti bevételre, akkor az alábbi feltételeket használod.

Vagy például, ha külön csoportba akarod rendezni azokat, akik vásárlás nélkül elhagyják a landing oldaladat, akkor:

A feltételeknél és sorozatoknál rengeteg a lehetőség, és mint látható, egy kicsit bonyolultabb a beállítás, mint az egyszerű szegmensek használata.

Hogyan hozz létre új szegmenseket?

Meg lennél lepve, ha azt hallanád, hogy már vannak Google Analytics szegmenseid, melyek csak arra várnak, hogy használd őket? Ehhez nyisd meg a Google Analyticset, és kattints a Közönségek – Áttekintés oldalon válaszd ki a + Szegmens hozzáadása linket.

Ha rákattintasz a gombra, akkor megnyílnak a szegmenseid. A bal oldalon a “Szegmensek megtekintése” menüsorban látsz néhány opciót.

Mind – Ezt talán nem kell magyarázni, hogy mit jelent.
Rendszer – Ezek az előre felépített szegmensek, melyeket a Google Analytics kínál.
Egyéni – Ezek olyan szegmensek, melyeket Te hozol össze.
Megosztott – A megosztott szegmensek más felhasználók között.
Csillaggal megjelölt – A kedvenc szegmenseid.
Kiválasztott – Szegmensek, melyek jelenleg is aktívak.

Ha először a Rendszert választod ki, akkor látsz egy rakás szegmenst, melyet előre elkészített számodra a Google.

Ugyanakkor elkezdhetsz egyéni szegmenseket is kialakítani, ha az “+ Új szegmens” gombra kattintasz. A megjelenő felület már ismerős lehet számodra. Ezután csak azt kell eldöntened, hogy egy egyszerű, vagy egy részletes szegmenst akarsz-e elkészíteni. Érdemes arra is vetni egy pillantást, hogy minden szűrő mellett látható egy kis kérdőjel, mely elmagyarázza, hogy pontosan mire is jó az adott szűrő. Ahogy elkezded beállítani az egyes szűrőket, a jobb oldalon láthatod az eredményét.

Láthatod tehát, hogy a felhasználóid hány százalékát sikerült különválasztanod, ez hány darab felhasználót jelent és hány munkamenetet, illetve legalul a szűrőt, amit alkalmaztál. Ha azt a szegmenst állítottad be, ami érdekel, akkor a “Mentés” gombra kattintva el is mentheted. Ha pedig legközelebb visszatérsz, akkor egyszerűen kiválaszthatod majd a megfelelő szegmenst.

A Google által előre elkészített szegmensek és a saját magad által létrehozott szegmesek mellett van egy további lehetőséged is: más felhasználók által készített szegmensek alkalmazása. Ehhez látogass el a Google Analytics Solution Gallery oldalra. Itt kattints a Browse gombra, majd a megjelenő oldal bal oldali menüsorában pipáld ki a “Segment” feliratot. Ezután válogathatsz az itt felsorolt szegmensek között.

Hogyan hozz létre egyedi irányítópultot az Analyticsben?

Ahhoz, hogy a számodra fontos adatokat mind megnézd a Google Analytics kezelőfelületén, elég sokat kell kattintgatni benne. Tehát sok idő elmegy vele, és nem is egyszerű mindent megtalálni. Ezért ahelyett, hogy minden egyes adatot sok-sok kattintással érnél el, egyszerűbb, ha létrehozol a magadnak egy személyre szabott irányítópultot, melyben szerepel valamennyi fontos adat. Ehhez először kattints az “Irányítópultok” elemre a Testreszabásnál.

A megjelenő felületen kattints a “Létrehozás” gombra:

Az ezt követően megjelenő ablakban válaszd az “Üres nézet”-et, adj egy nevet az irányítópultnak, és kattints a létrehozás gombra. A kezdő irányítópultot is választhatod, hiszen az is testre szabható.

Az alapértelmezett irányítópult több olyan jelentést is tartalmaz, melyeket érdemesnek találhatsz megtartani. Ezután úgynevezett “modulokat” vihetsz fel, melyekbe belekerülhetnek a különféle adatok, amelyeket Te választasz ki. Ha rákattintasz a “+ Modul felvétele” gombra, akkor meg kell határoznod, hogy miként akarod látni az adatot az irányítópultodon. Ez lehet mutató, idősor, geomap, táblázat, torta, oszlop. Létrehozhatod tehát a saját, egyéni táblázatodat, ha beállítod a megfelelő oszlopokat.

Ha mindent beállítottál, akkor csak kattints a “Mentés” gombra és megjelenik a modul az irányítópultodon. Ha később úgy döntesz, hogy nincs szükséged valamely modulra, akkor egyszerűen, a jobb felső sarkukban lévő X-re kattintással el is távolíthatod. Ha az emellett lévő ceruza ikonra kattinthatsz, akkor pedig szerkesztheted a modult.

A megfelelő megjelenés érdekében szükség lehet arra, hogy megváltoztasd az irányítópult elrendezését. Ehhez az “Irányítópult személyre szabása” gombra kell kattintanod a jobb felső sarokban. Itt:

Mint látható, számtalan variációban összeállíthatod a számodra legfontosabb adatok egyetlen oldalon. Egyetlen hátránya van csak az irányítópultok beállításának, hogy elég sok időbe telik, mire kialakítod az optimális elrendezést. Ezután viszont csak erre az egyetlen oldalra lesz szükséged az Analyticsben, melyhez két kattintással eljutsz, ahelyett, hogy különféle jelentések között keresgélnéd az adatokat.

Hogyan kapcsold össze a Google Analyticset és a Search Console-t?

De miért is kellene ezt megtenned? Elsősorban azért, mert enélkül a legtöbb kulcsszó a “not provided” kategóriába kerül majd, azaz nem lesz rálátásod ezekre a kulcsszavakra. Pedig, ha a SEO is fontos számodra, akkor fontos, hogy lásd a használt kulcsszavakat és ezek teljesítményét. Ha nem kötöd össze az Analyticset a Search Console-lal, akkor a két rendszert külön kell használnod, előbbiből elsősorban a forgalmi adatokat kinyerve, míg utóbbiból a kulcsszavakra vonatkozót.

Ha tehát össze akarod kötni az Analyticset a Search Console-lal, akkor először az Analytics főoldalán kattints rá az “Adminisztráció” gombra a jobb oldali menüben.

Ha erre rákattintasz, akkor eljutsz az Admin kezelőfelületre, ahol a középső oszlopból válaszd a “Tulajdon beállításai” menüpontot.

A megjelenő oldalon görgess le egészen addig, amíg nem látod a Search Console feliratú részt.

Ha a következő oldalon, a Search Console-beállításoknál rákattintasz a szerkesztés linkre, akkor ott elmentheted és beállíthatod a fiókodhoz tartozó Search Console-fiókot. Ezután már hozzáférésed van valamennyi Search Console-ból származó adathoz az Analyticsben is. Ez úgy éred el, hogy a főoldalon az “Ügyfélszerzés” menüpontra kattintva lenyitod a további lehetőségeket. Itt megtalálod a “Search Console” menüpontot is.

Ezen belül pedig az utolsó pont a “Lekérdezések”, ahol láthatod valamennyi adatot, melyet a rendszer átemel a Search Console-ból. Ide tartoznak a kulcsszavak, kattintások, átkattintások, helyezés.

Hogyan blokkold a spam botokat az Analyticsben?

A spammerek arra használják a botokat, hogy forgalmat tereljenek az oldalukra. Olyan hamis adatokat küldenek a Google Analyticsnek, mely kulcsszavakként vagy hivatkozó forgalomként jelenik meg. A gond ezzel az, hogy ez nem valós forgalom. A céljuk az, hogy kíváncsivá tegyék az Analyticset nézegető weboldaltulajdonosokat, akik aztán rákattintanak a hivatkozó oldalakra. Ezzel pedig növelték saját weboldaluk forgalmát, illetve hirdetési bevételeit.

1. Az Analytics spam-szűrőjének bekapcsolása

A spambotok tehát torzítják az adataidat az Analyticsben, hibás adatok alapján pedig könnyen hozhatsz rossz döntést. Ezért biztosítanod kell a jelentések pontosságát azzal, hogy megakadályozod a spam botok adatainak megjelenését a jelentések között. A legegyszerűbb megoldás erre az, ha hagyod, hogy a Google megtegye a szükséges lépéseket. Ez azonban nem történik meg automatikusan. Be kell kapcsolnod az Analytics spam-szűrőjét.

Ezt az Adminisztráció menüpontra kattintva, az admin felületen tudod megtenni:

A megjelentő felületen a “Beállítások megtekintése” menüpontra kattints:

Görgess le a megjelenő oldalon egészen addig, amíg azt nem látod, hogy “Robotok szűrése”. Ide helyezz el egy pipát, majd mentsd el az új beállítást.

Ez a megoldás persze nem fogja a robotok 100 százalékát megakadályozni abban, hogy megjelenjenek az adataik a jelentésekben. A Google számára ugyanis időbe telik, amíg felismeri és blokkolja az új spammereket. Ugyanakkor a nagyobb részét távol tartja az Analyticstől, így pedig sokkal pontosabb adatok alapján hozhatod meg a döntéseidet. De vannak még további lehetőségeid is.

2. Vedd fel egy listába a saját spammereidet

A Google mára elég jól megoldotta, hogy az ismert botok tevékenységét kiszűrje az adatok közül. Ugyanakkor van még egy-két további lépés, amit érdemes megtenni használhatóbb adatok érdekében. Hiszen, mint azt már jeleztük: minden spamet nem szűr ki az Analytics szűrője. Azokat, amelyek átcsúsznak rajta, Neked kell elkapnod.

Ehhez először nyisd meg a hivatkozó forgalomról szóló jelentést (ügyfélszerzés – minden forgalom – hivatkozások). Itt válaszd ki az új szegmenst, melynél állítsd be a “Visszafordulást tartalmazó mukameneteket”.

Így keresheted meg a gyanús hivatkozó forgalmat az Analyticsben

Ennek eredményeként kapsz egy szép hosszú listát, amit átböngészhetsz, gyanús linkek után kutatva. Ha találsz ilyet, akkor azt add hozzá a hivatkozási listádhoz.

Ha meg van a lista, akkor lépj vissza az Adminisztrációs felületre. Válaszd ki a megfelelő nézetet a harmadik oszlopban, majd kattints a “Szűrők” menüpontra.

Szűrők beállítása menüpont az Analyticsben

A megjelenő felületen kattints a “Szűrő hozzáadása” gombra, majd a következő ablakban írd be először a szűrő nevét, ezután alatta válaszd ki az “Egyéni” lehetőséget. A “Mező kiválasztása” legördülő listában a “Kampányforrás” opciót válaszd ki, majd add meg az URL-t.

Kampányforrás szűrő beállítása

Emellett azt is megteheted – ha azt látod, hogy bizonyos országokból sok spam érkezik, de a célközönséged nem ott van -, hogy kizársz bizonyos országokat. Ezt ugyanitt a szűrőknél megteheted, csak éppen lejjebb görgetsz a fent látható legördülő listában és az “Ország” paramétert választod ki.

Tudtad, hogy a látogatóid fele nem is ember?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy alapértelmezetten a weboldaluk forgalmának jelentős része nem valódi látogatóktól, azaz emberektől származik. Mégpedig nem is kis része. Az Imperva Incapsula korábban (2015) közzétett számaiból kiderült, hogy a látogatásoknak átlagosan 48,5 százalékáért voltak felelősek a botok. És ez csak az átlag, a kisebb forgalmú weboldalaknál sokkal rosszabb a helyzet.

Az Incapsula 35 ezer ügyfelénél történt 19 milliárd látogatás elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a forgalomnak mindössze 51,5 százalékért felelősek élő emberek. Az adatokat 90 napon keresztül gyűjtötték 2015 július 24. és október 21. között. Ennek során azt is sikerült megállapítanuk, hogy 29 százaléknyi forgalomért voltak felelősek az úgynevezett “rossz botok”, melyek közé automatizált spam kampányok, kémek, sebezhetőségi puhatolózások tartoznak többek között. Az úgynevezett “jó botok” ugyanakkor 19,5 százaléknyi forgalmat hoztak. ide tartoznak a keresőmotorok, a marketingeszközök, SEO-elemző programok, stb.

botok-a-weboldalak-forgalmaban

Ami még érdekes, hogy a cég már 2013-ban is megvizsgálta a forgalom összetételét, és akkor még rosszabb volt a helyzet, hiszen akkor a forgalomnak mindössze 31,5 százaléka érkezett emberektől. Vagyis egy erőteljes 20 százalékpontos javulás következett be, ami elsősorban annak köszönhető, hogy egyre többen és többet használjuk a webet, ráadásul a jó botok generálta forgalom is mérséklődött. Ezzel szemben a rossz botok által generált forgalom megállapodni látszott a harminc százalékos szint környékén.

A látogatási források változása

A látogatási források változása

Mivel a rossz botok tevékenysége komoly torzítást okoz az analitikában, így amikor a statisztikai adatainkra tekintünk, akkor egy részét ki is vonhatjuk belőle, ha a valós számokra vagyunk kíváncsiak. A kisebb forgalmú oldalaknál meglehetősen nagy százalékot, mint azt az alábbi grafikon mutatja.

Minél nagyobb a forgalom, annál jobb az arány

Minél nagyobb a forgalom, annál jobb az arány

Nem minden weboldal esetében azonos az arány, hiszen a nagyobb forgalmú weboldalakra jóval nagyobb arányban érkeznek a valódi látogatók. Az egészen kis forgalmú oldalaknál viszont – tehát ahol a napi látogatószám 10 és 1000 között alakul, amibe az átlagos, kisebb céges oldalak is tartoznak – akár 85,4 százalékot is kitehet a botok által generált forgalom.

Érdemes tehát tenni ellenük valamit.

Hogyan szűrd ki a saját IP-címed az Analyticsben?

Annak érdekében, hogy megőrizd az Analytics-adataid pontosságát, szükséged lehet arra, hogy kiszűrd a saját IP-címed a jelentésekből. Ezáltal a saját látogatásaid nem fogják torzítani a számokat. Ha nem tudod az IP címedet, akkor írd be a keresőbe, hogy “mi az ip címem” és kidobott találatokra kattintva meg tudod szerezni. Ezután nyisd meg a Google Analyticset, és lépj be az “Adminisztrálás” felületére.

Ezután a “Megtekintés” oszlopban kattints rá a “Szűrők” linkre.

Ha ez megvan, akkor jöhet a “Szűrő hozzáadása”, itt:

Ezután hozz létre új szűrőt. Meg kell adnod a szűrő nevét, be kell állítanod a szűrőtípust, mely lehet egyedi vagy előre meghatározott. Nyilván arra van szükséged, hogy az adott IP-címről érkező forgalmat kizárd, így ezeket a paramétereket határozd meg. Az IP-cím megadásánál add meg a saját IP-det, majd mentsd el a szűrőt.

Ezután már nem kell aggódnod amiatt, hogy a saját látogatásaiddal és megtekintéseiddel fogod torzítani az Analyticsben megjelenő adatokat.

Hogyan mérd helyesen a visszafordulási arányt és az oldalon eltöltött időt?

Sokszor esik szó arról, hogy weboldalak esetében nem jó a magas a visszapattanási arány, vagy a túlságosan rövid “oldalon eltöltött átlagos idő”. Valószínűleg mindenki tudja mi az a bounce rate és az average time, azt azonban már kevesebben, hogy az analitika valójában torz adatokat mutat róluk. De mi a hiba, hogyan mérjünk helyesen, és miként javíthatsz ezeken a fontos adatokon?

A Google Analytics mutatja a visszafordulási arányt és az oldalon eltöltött átlagos időt is. Mindkettő gyakran vizsgált szám, általában egy oldal minőségére vonatkozó következtetéseket szoktunk levonni a segítségükkel. A visszafordulási arány ugyanis arra utal első pillantásra, hogy a felhasználókat nem igazán győzi meg egy oldal, nem nézelődnek tovább ott más aloldalakra kattintva. Az oldalon eltöltött átlagos idő pedig az “az átlagos időtartam, amelyet a felhasználók egy adott oldal vagy képernyő, illetve oldal- vagy képernyőcsoport megtekintésével eltöltenek”. Ez azonban nem teljesen igaz, egyik szám sem fogadható el kritika, illetve némi korrekció nélkül.

MI IS AZ A VISSZAPATTANÁSI ARÁNY? ÉS MI A GOND VELE?

Visszapattanásnak azt nevezzük – illetve a Google Analytics visszafordulási aránynak hívja -, amikor egy látogató megérkezik weboldalunk egy oldalára, de úgy hagyja el azt, hogy nem lép át másik aloldalunkra. Azaz, a felhasználó egyetlen munkamenet során mindössze egyetlen weboldalunkat látogatja meg. A Google Analytics egy százalékos adatot ad meg, mely azt mutatja, hogy a látogatások hány százaléka volt olyan az adott időkereten belül, mely visszafordulással végződött. Visszapattanási arányt az Analytics meghatároz nem csak az oldal egésze, hanem bármely aloldal esetében.

A marketingesek alapvetően arra törekszenek, hogy ez a százalékos adat minél kisebb legyen. Annál is inkább, mert feltehetően a Google is figyelembe veszi a találati oldal sorrendjének kialakításánál valamilyen mértékben, azaz valószínűleg rangsorolási tényező. De ez nem ennyire egyszerű.

MIÉRT TORZ ADAT A VISSZAPATTANÁSI ARÁNY?

  • Tegyük fel, valaki jól ismeri a weboldalad, rendszeresen olvassa a frissülő tartalmaidat, és ezért követ is a Facebookon. Ő amikor ott egy új anyagodat látja, annak linkjére rá fog kattintani, elolvassa, de utána távozik is az oldalról, hiszen a korábbi tartalmaidat már ismeri. Ő visszapattanónak fog számítani, holott egy hűséges olvasódról van szó.
  • De az is elképzelhető, hogy egy nagyon jó anyagodat valaki lementi a könyvjelzői közé, mert időről időre visszatér hozzá az ott szereplő tanácsok miatt. Ő minden egyes oldalletöltéskor visszapattanónak fog számítani.
  • Az a látogató is visszapattanónak fog számítani, aki mondjuk egy Google-keresés révén érkezik egy oldaladra, ahol hasznos válaszokat talál egy kérdésére, és ezért gondosan végigolvassa a tartalmad, majd ez alapján meg is oldja a problémáját, de más tartalmaid iránt nem érdeklődik, hiszen azok jelenleg nem segítenek neki.
  • Ugyanakkor az a látogató nem fog visszapattanónak számítani, aki segítséget keresve megérkezik a főoldaladra, ott egy jónak tűnő linkre kattint, az oldalra megérkezve azonban látja, hogy az esetében teljesen használhatatlan, így be is zárja a lapot.

Közülük tehát melyik a számodra értékes látogató? És vajon ezt megfelelően tükrözi a visszafordulási arány, amit a Google Analytics mutat?

A HIBA A VISSZAPATTANÁSI ARÁNY MÉRÉSÉNÉL

A legfőbb probléma tehát az, hogy a visszapattanási arány nem veszi figyelembe azt, hogy egy-egy látogató mennyi időt tölt az oldalon, esetleg milyen mélységben scrollozik le, vagy hogy korábban már hányszor látogatta meg az oldalad. Ezek mind azt tükröznék, hogy hasznos a weboldalad az emberek számára. A hasznosság kapcsán tehát nem ad fogódzót a visszapattanási arány.

Ezért érdemes úgy módosítani a mérést, hogy az figyelembe vegye az oldalon eltöltött időt, és csak az számítson visszapattanónak, aki egy bizonyos időkereten belül távozik a weboldalról. Ez pontosabban mutat rá arra, hogy mennyire találják hasznosnak az emberek a weboldaladat. Ehhez tanácsokat a Google Analytics oldalán találsz.

A visszafordulási arány jól megmutatja viszont, ha nem működik a konverziós tölcséred. Amennyiben hatékony marketingeszközként akarod felépíteni a weboldalad – mert mondjunk az egy többoldalas landing page, vagy csak közvetlenül az értékesítést kellene szolgálnia az oldalnak -, és ezért egy konverziós tölcsért dolgozol ki rajta, akkor ennek hiányosságára tisztán rámutat a visszapattanási arány. Jelzi ugyanis, hogy a felhasználók nem kattintanak rá a számukra kihelyezett linkekre, a call to action (CTA) nem hatékony, így nem jutnak el végül a konverzióig.

MILYEN VISSZAFORDULÁSI ARÁNY SZÁMÍT ROSSZNAK?

Ennek ellenére fontos kérdés, hogy mi számít rossz adatnak a visszapattanásnál. A Kissmetrics gyűjtötte össze egyes oldaltípusoknál az elfogadható visszapattanási arányokat:

  • webáruházak: 20-40%
  • egyszerű érkező oldalak: 70-90%
  • portálok: 10-30%
  • szolgáltató oldalak: 10-30%
  • tartalmi oldalak: 40-60%
  • lead generálás: 30-50%

Talán érthetők ezek az arányok mindenféle magyarázat nélkül is, de arra azért érdemes kitérni, hogy a két legmagasabb visszapattanási aránnyal bíró oldaltípus közül a tartalmi oldalaknál (például blogok) azért nagyobb a visszapattanási arány, mert általában sok látogatójuk érkezik a keresőből, nem feltétlenül a megfelelő keresési kifejezésekre. A landing oldalaknál pedig az okozza a magas visszapattanási arányt, hogy a call to action gombon kívül – jó esetben – nincs is más továbbkattintási lehetőség.

MI OKOZHAT NAGYOBB VISSZAFORDULÁSI ARÁNYT?

Ha a Te weboldaladon az előbb említetteknél rosszabb aránnyal találkozol, akkor valamit javítani kell a weboldaladon, mert esetleg

  1. a látogatóid nem azt kapják, amire számítanak. Márpedig a felhasználók a weben nem szeretik a kellemetlen meglepetéseket, vagyis amikor mást kapnak egy weboldalon, mint amit várnak, akkor egyből kattintanak is a vissza gombra.
  2. De lehet ronda is a weboldalad, vagyis egész egyszerűen vizuálisan nem elég vonzó. Persze attól, hogy egy redesignnal beilleszted az aktuális trendekbe a kinézetet, még számtalan webdesign hibát elkövethetsz.
  3. Az is gond, ha nem a jó célközönségre lősz. Vagyis ilyenkor nem a tartalmaidban kell keresni a hibát, hanem azokban az emberekben, akiket magadhoz vonzasz. Vagyis nem pusztán látogatókra van szükséged, hanem a megfelelő célközönségre.
  4. További probléma, ha nincs vagy láthatatlan az emberek számára a call to action gombod a weboldaladon. Különösen akkor, ha egy egyetlen célra fókuszáló landing oldalról van szó.
  5. Az is előfordulhat, hogy tartalmi problémák vannak, vagyis nem elég jó minőségűek – mindenféle értelemben – a szövegeid, képeid, videóid.
  6. Ha a weboldalad nem mobilbarát, akkor nincs sok esélyed a mobilos felhasználóknál. Ha nekik el kell kezdeni zoomolni a kijelzőn, és még úgy is aprók a betűk, kicsik a linkek, akkor egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a weboldaladdal.
  7. Az is gond lehet, ha nem teszed egyből világossá a látogatók számára, miről szól a weboldalad. A látogatók másodpercek alatt döntik el, hogy maradnak-e az oldalon. Ha nem tudják eldönteni az első mondatok, képek alapján, hogy mivel foglalkozol, akkor nem fogják hosszú percekig a fejüket törni rajta.
  8. Túl sok lehet a zavaró elemekből is. Például egy automatikusan, hanggal elindított videó olyan tényező, ami azonnal távozásra készteti a látogatókat.
  9. Szintén komoly hiba, ha túl lassú a weboldalad: ha 4-5 másodperc felett vagy, akkor már nagyon súlyos a gond, de érdemes optimális megoldásra törekedni, és 2 másodperc alá szorítani a betöltési időt.
  10. És egy technikai hiba: amikor a külső linkek, vagyis más weboldalakra mutató linkek ugyanabban az ablakban nyílnak meg. Ez a megoldás ugyanis visszapattanást jelent, hiszen a felhasználó a linkre kattintással elhagyja a weboldalad.

MIT MUTAT VALÓJÁBAN AZ “OLDALON ELTÖLTÖTT ÁTLAGOS IDŐ”? ÉS HOGYAN MÉRD HELYESEN?

És most térjünk rá az oldalon eltöltött idő mérésével kapcsolatos problémákra. Egyrészt le kell szögezni, hogy a Google Analytics, nem tudja, mikor hagysz el egy adott weboldalt. Tételezzük fel, hogy felmész egy weboldalra, eltöltesz ott 10 másodpercet, mialatt legörgetsz a főoldal aljáig. Ott rákattintasz egy linkre, a felbukkanó oldalt 15 másodperc alatt elolvasod, és miután ennyi volt a célod, bezárod a böngészőablakot. Mit fog mutatni minderről a Google Analytics? Az oldalon eltöltött átlagos idő 10 másodperc lesz, nem pedig 25 másodperc. Az az idő, amit a kattintás után az oldalon töltöttél gyakorlatilag 0 másodpercnek fog számítani. Na, de miért nem a weboldalon eltöltött összes idő jelenik meg a Google Analyitcs ezen adatánál? – merülhet fel benne jogosan a kérdés.

Ennek oka, hogy a Google Analytics csak azt tudja mérni, hogy

  • mikor töltődött be egy oldal,
  • és mi volt az az utolsó időpont, amikor valamit csináltál az oldalon.

A kettő különbsége fogja megadni az oldalon eltöltött átlagos idő hosszát. Nem pedig azt az időtartamot kapod, amennyit valóban eltöltött a felhasználó az adott weboldalon. Az Analytics csak azt tudja meghatározni, hogy mikor kattintasz rá valamilyen elemre egy weboldalon, azzal kapcsolatban nincs adata, hogy mikor zársz be egy böngészőablakot.

MIKÉNT LEHET PONTOSABB ADATOKAT KAPNI az Analytics használata során?

Ahogy a visszapattanási arányról szóló adatok esetében is lehet finomítani azzal a megoldással, hogy az oldalaink bizonyos pontján, vagy az oldalon eltöltött bizonyos idő után jelezzük a Google számára, hogy innentől már nem számít visszapattanónak a látogató, úgy ezt meg lehet tenni az oldalon eltöltött átlagos idő esetében is. Jelezni tudod az Analytics számára, hogy a felhasználó még az oldalon van, így pontosabb lesz az adat.

Ezt a jelzést minden 30 másodpercben kiküldhetjük a Google Analytics számára, ha a felhasználónk valóban a weboldalunkon tartózkodik még. Ezzel fél perces pontossággal meg tudjuk mondani, hogy a felhasználók mennyi időt töltenek valójában az oldalainkon.

Félrevezető is lehet azonban a szám, hiszen egy böngészőablak a háttérben akár órákig is nyitva lehet anélkül, hogy a felhasználó bármikor is elolvasná a tartalmát. Egyszer csak bezárja olvasás nélkül, a korrigált szám pedig azt üzeni nekünk, hogy a felhasználó nagyon sok időt töltött weboldalunk alapos tanulmányozásával, holott nem is figyelt rá.

Ennél pontosabb információt jelentene, ha az Analytics mondjuk minden 100 pixelnyi görgetés után, vagy minden percnyi videómegtekintés után kapna egy jelzést arról, hogy a felhasználó még mindig az oldalon van. Ezzel persze az oldalon átlagosan eltöltött idő még mindig torz adat lenne, ha csak a háttérben van megnyitva egy oldal, azonban mégiscsak lenne egy szám arról, hogy mennyire érdeklődtek a felhasználók valójában egy-egy weboldalunk tartalma iránt, azaz végigolvasták, végignézték-e, vagy csak az első sorokig jutottak.

Hogyan kérj jelentéseket e-mailben?

Az e-mailes jelentés talán a legjobb megoldás, amikor kevés időt szeretnél csak eltölteni az adatok elemzésével. Az e-mailes jelentések segítségével nem kell folyamatosan böngészned az Analytics oldalát, tehát elég sok időt meg tudsz takarítani. De arra is jó, hogy a számodra legfontosabb adatokhoz könnyen, gyorsan, egyszerűen hozzáférj az Analytics által prezentált óriási információhalomból az Analytics felületének megnyitása nélkül. És azért is hasznos megoldást, mert ahhoz, hogy fel tudd használni az Analytics-adatokat a weboldalad optimalizálásánál, értelmezned is tudnod kell őket. Ez viszont nehezen megy, ha túl sok van belőlük. Az e-mailes jelentések viszont már megszűrik Neked az adatokat.

Az e-mailes jelentések beállítása lépésről-lépésre:

1. Lépj be az Adminisztrációs felületre!

Analytics adminisztrálás gomb

2. A harmadik oszlopban találod az “Egyéni figyelmeztetések gombot.

Egyéni figyelmeztetések

3. Kattints az “Új értesítések” gombra!

4. A megjelenő felületen beállíthatod, hogy milyen eseményekről kapj értesítést.

Itt persze át kell gondolnod a lehetséges forgatókönyveket, ami nem olyan egyszerű. De az biztosan fontos számodra is, hogy mikor ugrik meg a forgalom vagy éppen esik be egy érték alá. Bármi legyen is az esemény, amit beállítasz, az Analytics üzenni fog neked, ha bekövetkezik. Így pedig nem történnek meg olyan fontos dolgok, melyekről esetleg nem is tudsz, vagy nem időben.

Érdemes egyébként legalább 10 értesítést beállítani, elsősorban olyan számokkal kapcsolatban, melyeket amúgy is gyakran megnéznél az Analytics felületén. Ilyen lehet az egyedi látogatók száma, az oldalmegtekintések vagy a visszafordulási arány.

Hogyan mérd az e-mailjeid (eDM, hírlevél) teljesítményét Analyticsben?

Sokaknak talán meglepő lehet elsőre, de a Goolge Analyitics kiválóan alkalmas arra is, hogy az e-mail kampányok teljesítményét mérjük és kövessük. Ami a lehetőséget megteremti, az az UTM paraméterek használata. Ha azt akarod tudni például, hogy hányan kattintottak egy linkre a hírleveledben, akkor információkat kell küldened az Analytics számára, mely ezeket értelmezni tudja, mint a hírleveledből származó forgalmat.

UTM-paraméterek beállítása

Ehhez használnod kell az UTM (Urchin Tracking Module) tageket az e-mailjeidben minden weboldaladra mutató linknél. Vagyis a linked nem csak annyi lesz, hogy https://webshark.hu/hirek/google-analytics-hasznalata/, hanem folytatódik egy ehhez hasonló szöveggel: #utm_source=x&utm_medium=y&utm_campaign=z.

Fontos, hogy a linkeket mindig gondosan kell paraméterezni, annak érdekében, hogy rendesen nyomon tudd követni a kattintásokat és a forgalmat. Nézzük, hogy milyen lehetőségeid vannak az UTM-tagek használatánál! Olyan UTM tagek állnak a rendelkezésedre, mint az utm_medium, az utm_source, az utm_campaign, az utm_term vagy az utm_content.

Tehát például kiküldesz egy e-mailt a nyári akcióidról. Ebben az esetben milyen paramétereket kell megadnod az URL-ben? Ami alapvető és nem kell rajta gondolkodni, az az utm_medium. Ennél a szöveg az legyen, hogy email (utm_medium=email), ezáltal az Analytics az e-mail csatornából érkező forgalomként tudja értelmezni.

Az utm_source lehet bármi, ami megkönnyíti az e-mailed azonosítását. Ha például Mailchimpet használsz, akkor használhatod az utm_source=mailchimp paramétert, de ha többféle e-mailt küldesz ki, akkor megkülönböztetheted a hírleveleket és az eDm-eket is (utm_source=hirlevel, utm_source=edm).

Ezután meg kell adnod a kampányod nevét. Tehát például, ha van egy akciód, akkor annak nevét teszed bele az URL-be. Ha nem csak az e-mailedhez kapcsolódik a kampányod, akkor ugyanazt a kampánynevet add meg, mint a többi csatorna esetében, így összehasonlíthatod majd az egyes csatornák teljesítményét. Tehát például lehet az a paraméter, hogy utm_campaign=akcio-junius-20.

Ezeken túl van még két, opcionálisan használható paraméter: a kampánykulcsszó és a kampánytartalom. Az előbbit arra használhatod, hogy megadd a bejegyzésed címét, amire mutat a link. A tartalom esetében pedig el tudod különíteni a hírlevél egyes elemeit. Tehát például, ha ugyanarra az oldalra két linked is mutat az e-mailből, akkor külön paraméterezheted a kettőt.

A Google-nek egyébként van egy eszköze arra, hogy létrehozz UTM-kóddal ellátott linkeket: ez a Campaig URL Builder. Itt csak be kell írni a megfelelő mezőkbe a megfelelő szöveget, és kidobja a kész linket. Ugyanakkor olyan szolgáltatások, mint a Mailchimp, automatikusan hozzáad UTM-paramétereket a linkekhez.

Hol találod az e-mail jelentést az Analyticsben?

Az Ügyfélszerzés jelentésben nyisd meg a Minden forgalom, majd a Forrás/médium menüpontot.

A felbukkanó táblázatban a nevének megfelelően a Forrásra kattintva találod az utm_source paraméterhez kapcsolódó számokat, míg a médiumnál az utm_mediumhoz kapcsolódókat. Illetve mindkettő megjelenik a Forrás/médium jelentésben. Ha nem találod, akkor használhatod a keresőt is, ahová írd be az utm_source-nál megadott paramétert, az emailt, és megjelenik az összes e-mailekkel kapcsolatos adat. Láthatod például, hogy hány felhasználót hozott az oldaladra, hány munkamenetet indítottak, mennyi ideig maradtak az oldalon, és milyen volt a konverziós arány.

Másodlagos dimenzióként beállíthatod azt, hogy kampány (utm_campaign), így láthatod, hogy egy adott kampány miként teljesített. A kampányokat egyébként láthatod az Ügyfélszerzés, Kampányok menüpotban is. Itt megadhatod másodlagos dimenzióként a Forrás/médiumot, vagy bármely másig UTM paraméterhez kapcsolódót (utm_term: keresési kifejezés, utm_content: hirdetéstartalom). De ha nem akarsz az ügyfélszerzési jelentésben keresgélni, vagy még több adatot szeretnél, akkor az e-mailjeidre létrehozhatsz egy önálló szegmenst is, ahogy erről korábban már írtunk.

Címkék: ,

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.