Mi az az ember-központú webdesign? Miben különbözik a felhasználó-központú designtól?

Korábban foglalkoztunk már a felhasználó-központú webdesign kérdésével, azonban mindig felbukkannak új fogalmak, melyek jelentését érdemes tisztázni. Ilyen az ember-központú webdesign is. De miben különbözik a kettő? És miről szól egyáltalán az ember-központú design?

A webdesign környékén mindig megjelennek új fogalmak, melyekkel próbálják kifejezni a világ változását, illetve a változó perspektívát. Ezek a fogalmak nagyon gyakran csak ideig-óriáig élnek, nem gyökeresednek meg igazán, ugyanakkor némelyik komoly jelentőségre tesz szert. A felhasználó-központú webdesign is ilyen, ugyanakkor létezik egy másik, hasonlónak tűnő design-megközelítés, melyet ember-központú designnak neveznek. De mi értelme erről külön beszélni?

Mi az az ember-központú design?

Az ember-központú design az emberek gondolkodására, érzéseire, viselkedésére összpontosít. Egy olyan megközelítése a problémák megoldásának, melybe már a kezdetektől bevonják a végfelhasználót, mely a designfolyamat középpontjába kerül.

Az ember-központú design és tervezés során annak a személynek az alapvető igényeit próbálják kielégíteni, aki a problémát tapasztalja. Egy olyan megközelítésről van szó, melyben az emberek igényei kulcsszerepet játszanak egy projekt megvalósítása során. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az emberek vágyait és szükségleteit vizsgálják.

A fő különbség az ember-központú design és más problémamegoldási megközelítések között az, hogy itt alapvetően azon személy nézőpontját próbálja megérteni, aki a problémát tapasztalja. A folyamat mindig ott kezdődik, hogy tanulmányozzák a felhasználókat, illetve bevonják őket a tervezésbe is.

Szerepet játszik benne a kulturális tényező is, hiszen a terméket meg kell változtatni egy adott személy kora, neme alapján. Mivel az ember-központú design optimalizálja a terméket, így az embereknek nem kell alkalmazkodniuk a termékhez, megváltoztatni miatta a viselkedésüket, szokásaikat.

Az ember-központú design három szakasz végtelen ismétlődése: figyelem, alkotás, átadás.

Miben különbözik az ember-központú design a felhasználó-központú designtól?

Ez a legnehezebb kérdés, hiszen a felhasználó-központú design is az embert helyezi a középpontba és próbálja az igényeit maximálisan kielégíteni. Sokszor a két fogalmat szinonimaként használják, felcserélik, hiszen azonos értelműnek tűnik. Nem alaptalanul, hiszen a kettőnek azonosak a gyökerei, csak épp ugyanarra a dologra más szemszögből tekintenek.

Az ember-központú design ugyanis egy tágabb perspektívából szemléli a felhasználót, míg a UX ennél sokkal szűkebb területre összpontosít. A felhasználó-központú design a felhasználói élményen alapul. A UX-designerek a termék tulajdonságainak javítása révén akarják javítani a felhasználó elégedettségét. Létrehoznak egy felhasználóbarát felületet, mely kényelmesen használható, könnyen tanulható.

Az emberközpontú tervezésnél viszont az emberi logika fontosabb lesz egy probléma megoldásában, mint az esztétika. Mindkét megközelítés a problémamegoldásra összpontosít, ugyanakkor a UX a termék keretei között marad.

Miben különbözik az inkluzív designtól?

Az emberek különbözőek, ugyanakkor mindegyikük ugyanolyan könnyen szeretne használni egy-egy terméket, például egy weboldalt. Az emberek egy részének azonban valamilyen fokú alkalmazkodásra lesz szüksége az adott termék használatához. A designernek az a feladata, hogy mindenki számára lehetővé tegye a termék vagy szolgáltatás használatát.

Természetesen minden egyes ember számára nem lehet azonos felhasználói élményt biztosítani, ugyanakkor általában az elsődleges felhasználókon kívül nem gondolunk mások szükségleteire, mivel őket szélsőséges, ritka esetként kezeljük.

A designban sokszor megjelenik az “átlagember” problémája. Egy termék tervezése előtt a designer nem gondol arra a tényre, hogy minden ember különbözik, csak egy átlagfelhasználót lát maga előtt. Az inkluzív design viszont mindenki számára készül. A tervező nem egy bizonyos ember számára tervez, hanem azt akarja elérni, hogy a termék a legkülönfélébb élethelyzetű emberek problémáját is megoldja.

Az átlagember számára történő tervezés általában csak bonyodalmakhoz és kellemetlenségekhez vezet.

Az inkluzív design része az ember-központú designnak, akárcsak a UX. Figyelembe veszi az emberi sokféleséget, beleértve a fizikai és mentális eltéréseket, a nyelvi, nemi, faji, életkorbeli, stb. különbségeket.

Hogyan zajlik az ember-központú tervezés?

Ehhez először meg kell ismerni az ügyfeleket, megérteni a vágyaikat, elképzeléseiket, problémáikat. Ezt az első szakaszt hívhatjuk a felfedezés szakaszának, hiszen arról van szó, hogy felfedezzük a világot magunk körül, megpróbálunk annyi információt begyűjteni, amennyit csak lehetséges, hogy ennek megfelelően alakítsuk ki a termékünk designját.

Ehhez kellenek az ügyfél-interjúk, az adatelemzések, a terepkutatások, melyek a leggyakrabban alkalmazott megoldások ebben a szakaszban. A begyűjtött információkból aztán elkészíthető a megoldás vázlata.

Első körben nem az egyetlen legjobb megoldást kell keresni, hanem több megoldást, a lehető leghagyományosabbtól az egészen extrémig. Az ezt követő lépésben lehet csak kiválasztani azokat, melyek valódi megoldást ígérnek, és amelyből aztán egy prototípus készülhet. A prototípus révén eljutunk a harmadik szakaszba.

A prototípust ugyanis tesztelni kell valódi felhasználókon és figyelni a reakcióikat. Ez a lépés gyorsan megmutatja, hogy mennyire használható valójában a termék, és hol kell rajta javítani. Az ember-központú tervezésnél a munka itt azonban még nem ér véget.

Vissza kell lépni az első szakaszba és ismét az ügyfeleinkkel kell foglalkozni. Ez még több körben megismétlődik, míg végül létrejön a termék designja, mely megvalósítható lesz.

(A szöveg ezen bejegyzés alapján készült.)

Címkék:

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.