Milyen AI-eszközöket használhatsz képi és írott tartalom készítéséhez? (Frissítve, 2023.11.08.)

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

Az elmúlt hónapokban az ChatGPT-től volt hangos a web, ugyanakkor az AI tartalomkészítő eszközök kínálata jóval szélesebb. Beletartoznak nem csak a szövegalkotó megoldások, hanem a kép- és videógyártó eszközök is. Ezek közül sorolunk fel néhányat. (Frissítés, 2023.11.08. – Bővítettük ezt a fejezetet: Milyen AI-eszközöket használhatsz videók készítésére)

Mi az a mesterséges intelligencia és gépi tanulás?

A mesterséges intelligencia egy programozott számítógép, illetve több számítógép, melyeknél a feladatok elvégzéséhez emberi közreműködésre is szükség van. A számítógépek az ember kognitív képességeit utánozzák a problémamegoldásnál.

A mesterséges intelligencia mellett egy másik kifejezést is gyakran szoktak emlegetni: a gépi tanulást, mely felbukkan például SEO-ban vagy a PPC-nél is. De vajon ugyanazt jelenti a kettő? Nem egészen, a gépi tanulás ugyanis csak egy része, egy alkalmazási módja a mesterséges intelligenciának.

Az AI egy általános rendszer kognitív képességekkel, míg a gépi tanulásnál az a fontos, hogy a rendszer miként válogat az adatkészletek között, és használja azokat egy intelligencia felépítéséhez az indulást követően már emberi beavatkozás nélkül.

Azt lehet tehát mondani, hogy míg minden gépi tanulás a mesterséges intelligencia körébe tartozik, addig nem minden mesterséges intelligencia esetében beszélhetünk gépi tanulásról. Tehát a mesterséges intelligencia egy átfogó kifejezés, mely magában foglalja a gépi tanulást is.

Mi az a generatív AI?

Egy másik fogalom, ami az elmúlt egy-két évben gyakran felbukkant – épp a felkapott AI-alapú eszközök miatt -, a generatív mesterséges intelligencia. Ez egy típusa a mesterséges intelligenciának, mely arra képes, hogy nyers vagy betanítás során szerzett adatokra építve új és eredeti szöveges, képi, audió vagy videótartalmakat generáljon egy utasításnak megfelelően.

A generatív AI egy tipikus gépi tanulási rendszer, mely neurális hálózatokból áll (ahogy az emberi agyban a neuronok), amik képesek nagy mennyiségű adatot (szöveget, kódot, képet) feldolgozni komplex algoritmusok segítségével. A neurális hálózatok segítségével analizálja a bekerülő adatkészleteket és azonosítja a bennük található mintákat. Ezekből pedig képes új és eredeti adatot vagy tartalmat kreálni.

Habár a közbeszédbe inkább csak 2022 táján került be a fogalom a ChatGPT által, a generatív AI technológiája egyáltalán nem új: már az 1960-as években megjelent chatbotokban, csak nem tudott megfelelő, emberek számára felhasználható tartalmakat generálni. Erre 2014-ig kellett várni, amikor is megjelent egy gépi tanulási algoritmus, melyet geneartive adversarial networksnek, röviden GAN-nak hívnak.

Ez jelenleg az egyik legnépszerűbb generatív AI (a ChatGPT nem ilyen), mely két különböző típusú neurális hálózatot használ: egy generátort és egy diszkriminátort. Mindkét hálózatot valós adatokon tréningezik és képesek együtt dolgozni úgy, hogy kiegészítve egymást, magas minőségű, valósághű eredményt hoznak létre.

A lényege, hogy első körben a generátor létrehozza az új adatokat a bemeneti promptra válaszul és a valós adatokra építve. Ugyanakkor ahhoz, hogy kellően valószerű legyen az eredmény, szüksége van a diszkriminatív hálózat közreműködésére, mely arra van képezve, hogy összevesse a generált adatokat a valós adatokkal. Azért adversarial az AI típusa, mert a generátor egészen addig gyárt új adatokat, amíg a diszkriminatív hálózat már nem tudja megkülönböztetni a generált adatokat a valós adatoktól.

Egy másik típus a transformer-alapú modell, mely olyan alkalmazásoknál hatékony, ahol fontos a kontextus, például szövegek írásánál vagy fordításánál. Itt az egyes adatpontok helyett szekvenciális adatokat használnak és nyomon követik a belső kapcsolatokat, így ismerik fel a kontextust és tanulják meg a jelentést. Az olyan népszerű nyelvi modellek, mint a GPT-4 vagy a ChatGPT ezeket a modelleket használja.

Ezek mellett persze más modellek is léteznek, többek között a Variational Autoencoder Models (VAEs) vagy a Recurrent Neural Networks (RNN).

Mire képes a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás?

Azaz mire használhatják a céges a mesterséges intelligenciát?

Ajánlások és algoritmusok

A cégek olyan algoritmusok készítésére használhatják a mesterséges intelligenciát, melyek termékeket vagy szolgáltatásokat tudnak ajánlani a felhasználóknak, mégpedig olyan termékeket és szolgáltatásokat, melyek valóban az igényeinek megfelelőek. Erre példa bármely streaming szolgáltatás, mely filmeket vagy zenéket ajánl a felhasználóknak a korábbi lejátszások, értékelések alapján. Az ajánlások folyamatosan finomodnak az egyre több adat révén.

Képkeresés

A gépek ma már képesek értelmezni a képeket is, erre példa a Google Lens. Ilyenkor a felhasználó teendője csak annyi, hogy rögzíti a képet, melyet aztán a mesterséges intelligencia feldolgoz, és a Google Lens esetében végez rá egy keresést a felfedezett jellemzők alapján.

Hangulat-elemzés

A mesterséges intelligencia ma már arra is képes, hogy egyes mondatok mögött érzelmeket azonosítson, azokat kategóriákba (pozitív, negatív, semleges) sorolja. A közösségi figyelésre használt marketing-eszközök is ezt csinálják: elemzik az online beszélgetéseket, és bizonyos kulcsszavak alapján meghatározzák azok hangulatát.

Beszédfelismerés

A gépek hangokat, hangmintákat is tudnak értelmezni, elemezni, majd ezek alapján adnak valami választ. Erre régi példa a Shazam, mely feldolgozza a hangokat és megmondja a felhasználónak a zeneszám címét. De ugyanígy a Siri is válaszokkal áll elő a felhasználó által feltett kérdésekre.

És miért jó a cégek számára a mesteséges intelligencia?

  • Adatelemzés: a rendszerek egyre kifinomultabban képesek feldolgozni az adatokat, így a cégek egyre pontosabb és hasznosabb információk alapján hozhatják meg a döntéseiket.
  • Hatékonyság: ha a mesterséges intelligencia is beszáll a napi rutinmunkába az sok időt spórol meg a cégek számára, melynek munkatársai azokra a feladatokra tudnak összpontosítani, melyeket egyelőre még nem tudnak a gépek megoldani.
  • Gyors megoldások: a mesterséges intelligencia a feladatokat gyorsabban végzi el, mint az ember.

Milyen AI-eszközöket használhatunk tartalomkészítéshez?

A mesterséges intelligenciára épülő eszközök megítélése elég vegyes. Nem mindenki tartja őket hasznosnak vagy egyáltalán használhatónak, és az is biztos, hogy a gondolkodás és ellenőrzés nélküli alkalmazásuk egyelőre nem működik – annál is inkább, mert még gyerekcipőben járnak -, így emberi kontrollra mindenképpen szükség van még a használatukhoz. Ezt figyelembe véve, ugyanakkor kijelenthetjük, hogy érdemes próbálkozni velük, sőt olykor még hasznos is lehet a segítségük a tartalomkészítők, SEO-sok számára.

A most felkapott mesterséges intelligenciára épülő eszközök a generatív AI körébe tartoznak. Ezeknél a program múltbeli példákra épít, melyek lehetnek szövegek vagy képek, és ezek alapján alkot egy modellt, hogy nézhetnek ki új képek vagy szövegek. Tehát például elolvas egy rakás cikket a keresőoptimalizálásról, majd olyan mondatokat alkot belőle, melyek tulajdonképpen előrejelzések arra vonatkozóan, hogy egy új, keresőoptimalizálásról szóló cikk hogyan nézhet ki. De ugyanez érvényes képekre is, a meglévőkből „jóslatot” készít egy jövőben képre: azaz milyen színek, minták, formák jelenhetnek meg egy új képen.

A mesterséges intelligencia felismeri az olyan bonyolult mintákat, mint a nyelv vagy a művészet, majd ezekből alkot valami újat.

Míg korábban a chatbotok annyit tettek, hogy például küldtek egy linket a kérdezőnek, ha az beírt valamilyen kulcsszót, az AI annyival okosabb náluk, hogy próbálja kitalálni a felhasználó valódi igényeit a teljes chat-beszélgetést figyelembe véve, ráadásul többféle javaslattal (előrejelzéssel) is előáll, melyek közül választhat a felhasználó.

Az AI által gyártott képekkel, szövegekkel kapcsolatba egyre gyakrabban felmerülnek azonban jogi kérdések is. Egyrészt, hogy miből dolgozik a mesterséges intelligencia, másrészt, hogy kinek a tulajdonát képezik az elkészült művek. Utóbbi egyértelműbb, mert általában a kérdezőé lesz a használat joga. Ugyanakkor azzal a tartalommal kapcsolatban, melynek segítségével kiképezték az AI-t, már nem ennyire egyszerű a helyzet. Itt a jövőben várhatók további szabályozások,.

De nézzük az eszközöket, melyekkel képek és szövegek hozhatók létre!

Képek készítésére

Egy-két éve lettek felkapottak a mesterséges intelligencia által generált képek. Sokan kezdtek ezekkel játszani, ugyanakkor ennél azért többről van szó. Komoly feladatokra is használhatók a lentebb felsorolt eszközök, tehát alkalmazhatod őket blogposztjaid, weboldalad, közösségi média posztjaid, stb. illusztrálására. Egy egészen új világot nyitnak meg azok számára, akik eddig a stockfotók és videók korlátai között kényszerültek mozogni.

DALL-E 2

Az egyik leghíresebb eszköz a DALL-E 2, mellyel ingyenesen lehet próbálkozni 50 képig, majd utána egy havi szűkös keretben (15 kép) folytathatod ugyanezt, ha biztatónak találod az eredményeket. Ha több képet akarsz, fizetned kell. Ez volt az egyik legelső képgeneráló eszköz, és még mindig a legjobban teljesítményt nyújtó AI-k közé tartozik. Ez többek között a rugalmasságának, egyszerűségének köszönhető: beírsz valamit, és már elő is áll néhány javaslattal. Ezután tovább finomíthatod a kérésedet, ha változtatnál a stíluson, a színeken, a formátumon.

Bármilyen képet készíttethetsz vele a tájképektől a szürreális festményekig, és gyakorlatilag végtelen mennyiségben képes eredeti képeket előállítani pillanatok alatt, ami manuálisan rendkívül időt rabló tevékenység lenne. Ugyanakkor persze nem biztos, hogy olyan képeket alkot az AI, amire neked szükséged van. A képek minősége rendkívül változatos, és nem feltétlenül találkozik az elképzelésekkel.

Ezt a képet a DALL-E 2 készítette, amikor azt kértük, hogy legyen rajta egy majom a naplementében:

Az AI műve

Midjourney

25 képig ez is ingyenesen kipróbálható, utána havi 10 dollárért vehető igénybe. Szintén nagy szereplője a piacnak, mely elsősorban abban különbözik az előzőtől, hogy más tartalommal tanították. Tehát ugyanarra a kérésre más eredményt fog megjeleníteni. Emellett a Midjourney által készített képek bármely irányba kiterjeszthetők, és ilyenkor elkezd igazodni ehhez a kiterjesztéshez az AI. Hátránya, hogy ha egy képet elkészítesz, az nyilvánossá válik, ami nem minden esetben elfogadható opció cégek számára.

Runway

A Runway is ingyenesen használható, illetve, ha az ingyenes csomag kevés, akkor havi 12 dollártól. Ez az eszköz már képes a képgeneráláson túl videószerkesztésre is. Kifejezetten olyan csapatoknak tervezték, melyek egy eszközön belül együtt dolgoznak.

Jasper Art

Egy kicsit drágább megoldás: 49 dollártól induló egyedi árakat használ, de ez már kifejezetten marketinges igényekre lett szabva, és a képek készítésén kívül sok más funkciót is kínál. Nem véletlen, hogy mintegy 70 ezer vezető márka, ügynökség, tartalomgyártó használja ezt az AI-eszközt. Egyszerre négy képet tud készíteni, ráadásul ezek felbontása is elég jó, így print képek is gyárthatók a segítségével.

StockimgAI

A StockimgAI egy olyan AI-eszköz, mely szöveges leírás alapján készít stockfotókat. A különbség az, hogy ki tudsz választani kategóriákat. Logókat is készíthetsz vele, azonban nem biztos, hogy elfogadható lesz az eredmény, legalábbis a stílust tekintve. Viszont ingyenes kipróbálható, igaz csak egyetlen kép erejéig, az alapcsomag 19 dollárba kerül havonta.

Photosonic

Ez egy olyan web-alapú eszköz, melynek segítségével realisztikus vagy művészi képeket készíthetsz szöveges leírás alapján. Az eszköz egy véletlenszerű vizuális zajból készít képet, mely passzol a megadott szöveghez. Meghatározható a minőség vagy a stílus a leírás változtatása révén, illesztve kiválasztható kategória, melyben alkot az AI. Ingyenesen kipróbálható, az alapcsomag 10 dollárba kerül.

AutoDraw

Ez a Google egyik AI-kísérlete, mely néhány krikszkrakszból valamilyen normális képet, illetve alapvetően egy egyszerű ikont, szimbólumot képes alkotni. Az ikonok azonos stílusban készülnek, vagyis akár egy ikonszett is összehozható vele, ráadásul teljesen ingyenesen használható.

Dream

Ez egy kanadai mesterséges intelligencia szoftver platform, mely a sok milliós app-letöltésszámot figyelembe véve meglehetősen népszerűnek is mondható. Mobileszközökön is használható, és az elkészült képek kategorizálhatók, elrendezhetők. A prémium megoldásért viszont 4,99 dollárt kell fizetni havonta.

Ilyen képek is készíthetők a Dreammel

Craiyon

Egy ingyenes eszköz, mely korábban DALL-E mini néven futott. Egy egyszerű szoftverről van szó, mely viszonyleg lassan rak össze egy-egy képet. Ha gyorsabb eredményre vágysz, azért már fizetni kell. Emellett nincs szerkesztési lehetőség benne, viszont nem kell regisztrálni a használatához. Egy-egy keresésre 9 darab képet gyárt le, de sok esetben az eredmény nem túl meggyőző.

NightCafe

Művészi képeket alkot szöveges leírás, a kivitelezési módszer és stílus kiválasztása alapján. Ráadásul mindezt elég jó minőségben teszi. 5 képet alkothatsz vele ingyen, miközben számtalan stílusból válogathatsz. Az eredmény ugyanakkor itt sem biztos, hogy használható lesz.

AISEO

Fotórealisztikus képek készíthetők az eszköz segítségével, ráadásul a képek módosíthatók, és különböző variációk készíthetők a meglévőkből. Ez is kipróbálható ingyenesen, de fiókot kell létrehoznod, ha le akarod tölteni a képeket. Az ár 9 dollárnál indul, és ezért 400 képet készíttethetsz.

Artbreeder

Különlegessége, hogy független művészek készítették elsősorban abból a célból, hogy más művészeknek, designereknek segítsenek inspirációt találni a munkáikhoz. Ha támad valami ötleted, akkor azt formába önti, így felhasználhatod a projektjeidhez. Segítségével bármennyi képet létrehozhatsz ingyenesen, ugyanakkor prémium verzió is elérhető, mellyel rövidíthető a várakozási idő és nagyfelbontású letöltést is elérhetővé tesz.

Starryai

Mobilplatformokra készített képgeneráló, vagyis web-alapú alkalmazás mellett iOS-re és Androidra is elérhető, miközben jó minőségű AI-alapú képek készíthetők vele. Használatához regisztrálnod kell, de naponta 5 képet készíthetsz vele ingyen több mint ezer különböző stílusban.

Stable Diffusion Online

Ingyenes megoldás, mely nem gyűjti be a felhasználói adatokat és az elkészült képeket sem tárolja, viszont szöveg alapon jó minőségű, fotorealisztikus képek készítését ígéri. A gyakorlatban ez nem feltétlenül van így, ugyanakkor ingyenessége miatt érdemes lehet próbálkozni vele.

Deep Dream Generator

Funkciógazdag AI képkészítő szoftver, mely három különböző AI-eszközzel is rendelkezik. Létrehozhatók vele művészi alkotások, festmények vagy realisztikus fotók. Pszichedelikus vagy absztrakt művek alkotására is alkalmas. Ingyenesen használható, de regisztrálni kell hozzá. A prémium megoldás 19 dollártól érhető el.

Milyen AI-eszközöket használhatsz videók készítésére (FRISSÍTVE, 2023.11.08.)

Ha nincs kapacitásod vagy technikád mozgóképek készítésére, akkor nem lehetetlen a videók előállítását most már a mesterséges intelligencia segítségével megoldani. Akad néhány olyan szoftver, melyet talán érdemes tesztelni ilyen szempontból.

Azt ugyanakkor jó tudni, hogy ingyenes ezekkel sem lesz a videókészítés. Azoknak érdemes belevágni a felsorolt szoftverek használatába, akik komolyan gondolják ezt az irányt és áldoznának is rá. Nyilván ezek a videókészítő AI-alapú alkalmazások mást tudnak, mint amikor magad elé teszel egy kamerát, ugyanakkor nyilván sokak számára elfogadható lehet az eredmény.

DeepBrain AI

A DeepBrain AI egy olyan videógenerátor alkalmazás, ahol az AI-képkészítéshez hasonlóan az általad beírt szöveg alapján születik meg a mozgókép. Különböző típusú videók készíthetők a segítségével, így például termékbemutatók, közösségi média tartalmak, how to videók.

Ennél azonban még tovább lehet optimalizálni az elkészülő művet: különböző stílusokat választhatsz, hozzáadhatsz képeket, logókat, beállíthatod a háttérzenét. Viszonylag könnyen használható, ugyanakkor néhányan panaszkodnak a sebességére. Mindenesetre nem kell órákat töltened a videó rögzítésével és vágásával. Az induló csomag 24 dollár havonta a Pro-verzió 180 dollár.

Synthesia

Az előbb bemutatott eszközhöz hasonlóan működik a Synthesia is, mellyel valóságosnak tűnő videóanimációk alkothatók, és természetesen a cégedre szabható a megjelenés. Itt is szöveg alapján készül el egy videó. Rengeteg sablon és stílus közül választhatsz, több mint 140 darab AI avatar között lehet böngészni, melyek több mint 120 nyelven és akcentussal mondják el a szájukba adott szöveget.

Alapvetően tehát arra használható az eszköz, hogy mondjuk a cégednek egy képzési, how-to vagy termékvideót készíts el globális közönség számára.

A Synthesia egy olyan ingyenes demót kínál próbaképpen, mellyel 200 szóig kipróbálható az AI videógenerátor, itt email címet kell megadni.

Pictory

A Pictory egy olyan AI videógenerátor, mely forgatókönyvekből, cikkekből, blogposztokból vagy egyéb képi és videós anyagokból is képes videót előállítani. Az általa használt könyvtárban több mint 3 millió videóklip és kép szerepel 15 ezer zene mellett. Képes feliratokat adni videókhoz, vagy akár hosszabb videókból kiemeléseket készít, valamint Hootsuite integráció révén ezeket akár közzé is teszi közösségi média csatornákon. Ingyenesen kipróbálható: így három videó készíthető vele.

InVideo

Az InVideo szintén szövegből készít videót, akár ingyenesen is, de ilyen esetben minden funkció nem érhető el, illetve egy vízjelet kap.

Veed.io

A VEED.io egy AI-alapú forgatókönyv-készítő alkalmazás. Ezekből a forgatókönyvekből készíthető aztán videó. Az eszköz kínál videószerkesztőt, letöltőt, GIF-készítőt is. A videószerkesztő ingyenes, ugyanakkor két csomagot kínálnak: az alap 12 dollárba kerül havonta, míg a Pro 24 dollárba.

Elai

Az előbbiekhez képest az Elainál talán érdemes azt is megemlíteni, hogy több felhasználó egyidejű  együttműködését teszi lehetővé a videókészítésnél. Egyébként nagyjából ugyanazt tudja, mint az előbbiek, bár némileg talán kevesebb sablon és stílus közül lehet válogatni.

Lumen5

A Lumen5 a megadott szöveg alapján készít forgatókönyvet, mely aztán személyre szabható különböző stílusok, zenék és más vizuális elemek használatával, bár talán kevésbé, mint a korábban említett eszközök. Ugyanakkor kiemelkedően felhasználóbarát a felülete, így azok is könnyen tudják használni, akiknek nincs tapasztalatuk a videók készítésében. Emellett stockfotó és stockvideó kínálata is van, de feltölthető egyedi média is.

Animoto

Az Animoto rengeteg videóstílust és sablont kínál, de személyre szabhatók az általa készített mozgóképek különböző színekkel, betűtípusokkal és más vizuális elemekkel. Hozzátehetsz saját zenét vagy bármilyen hangot. Ingyenesen is bármennyi videó készíthető vele, de ilyenkor ezek megkapják az Animoto logót, illetve a hosszúságra és a funkciókra is vonatkoznak korlátozások.

Vidnami

A korábban Content Samurai néven futó Vidnami ugyanazt tudja mint az előbbi eszközök, de amit talán érdemes kiemelni: az automatikus hozzáigazítása a videóknak a különböző plaformokhoz és kijelzőméretekhez. Ez ugyanis könnyebbé teszi a felhasználóknak, hogy a különböző csatornákra az optimális megjelenésű videót elkészítsék. Emellett természetesen személyre szabhatók a videók, saját hang tölthető fel, illetve feliratozhatók is.

Yepic AI

A Yepic AI egyik kiemelkedő tulajdonsága talán az lehet, hogy feliratok és hangok adhatók hozzá a szöveg alapján elkészített videókhoz, ami könnyebbé teszi a hallásproblémákkal vagy egyszerűen csak csendes módban lejátszott videók megértését a felhasználók számára. Természetesen ez is számtalan személyre szabhatósági lehetőséget kínál a felhasználóknak, de például változtatható a videók sebessége is.

Descript

A Descript sem nagyon különbözik az előbbiektől: videókkal és hangokkal dolgozik. Ingyenesen is kipróbálható, míg a legolcsóbb csomag 12 dollárnál indul. A gépi tanulást használva hoz létre átiratokat a videókból és podcastokból. Felismeri a beszélőket és a hangjukhoz hasonló hangot tud kreálni.

AI-eszközök szövegírásra

Habár a mesterséges intelligencia által készített szövegekre ugyanaz érvényes, mint a képekre: nem használhatók ellenőrzés, szerkesztés, kontroll nélkül. Vagyis, ahogy a képeknél is ellenőrizni kell az eredményt és finomítani annak fényében, ugyanígy a szövegeket is meg kell szerkeszteni utólag. Ezért inkább csak segítséget nyújthatnak, de nem válthatják ki az embert. Adhatnak ötletet, megírhatnak szövegpaneleket, de az még nem jelent kész tartalmat.

A legjobban egyébként rövid szövegeknél, összefoglalóknál működik az AI. Hosszabb szövegek esetében nagyon feltűnő lesz az egyébként jellemző semmitmondásuk, az állandó önismétlés, és persze túl sok lesz a hiba.

ChatGPT

A ChatGPT a leginkább ismert és a legjobb eredményt kínáló szöveggenerátor. Az OpenAI készíti, melynek nevéhez a DALL-E 2 is fűződik. Itt is csak be kell írni egy kérést, kérdést, hogy előálljon a válasszal. Korlátot jelent egyelőre, hogy nem ismeri a legfrissebb témákat, csak 2021-ig készített szövegek alapján alkot új szövegeket. Várhatóan azonban 2023-ban már friss tartalmakat is fel fog tudni használni.

Bing csevegés

A ChatGPT egy módosított változatát építette be az Edge böngészőbe a Microsoft, mely egyelőre kísérleti jelleggel a feliratkozók számára már elérhető lehetőség. Csevegni, illetve szöveget íratni lehet vele. Alapvetően a keresőre épülő válaszokat ad, jelölve, hogy a válasz mely részét hol találta. Szövegírásnál meghatározható a stílus, a forma és a hossz, miután megadtad a témát, hogy miről írjon az AI. Az eredmény viszont gyakran nem állja meg a helyét, sokszor előfordulnak tévedések is.

Így néz ki az írás üzemmód

Jasper

Korábban már említettük a Jaspert a képeknél, mely nem csak képeket tud gyártani, hanem szövegeket is. Számtalan sablon és formátum közül lehet itt választani a céltól függően, de nem muszáj ezeket használni, akár egy kérést megfogalmazva is megtalálja a megfelelőt a mesterséges intelligencia.

Writer

Felhasználónként 18 dollárt kérnek a készítők a Writer havi használatáért, ami nem kevés, különösen, hogy itt alapvetően egy kollaborációs eszközről van szó, ahol megoszthatók az ötletek, a gondolatok és közösen szerkeszthetők a dokumentumok. Sokkal inkább hasonlít egy olyan szerkesztő eszközre, mint a Grammarly, nem pedig a ChatGPT-re. Ugyanakkor persze a benne lévő mesterséges intelligencia is tanítható arra, hogy a megfelelő stílusban írjon.

HyperWrite

Használható ingyenesen, de alapvetően 20 dollárba kerül havonta a HyperWrite, melynek három fő funkciója van: a szövegírás, a mondatok befejezése és a képkészítés. Ráadásul Chrome-bővítményként is működik, így bármilyen szövegednél be tudod vetni egyből a böngészőben, legyen szó egy e-mailről vagy egy készülő blogbejegyzésről.

Cohere

2,50 dollárért már ezer különböző szöveget legyárt neked a Cohere is, mely elsősorban a fejlesztőket célozza, nem annyira a marketingeseket. Akkor érdemes választani, ha az AI-t a saját szövegeiddel szeretnéd betanítani, vagy elemeznéd azokat az üzeneteket, melyeket a közönségedtől kapsz (például értékelések, hozzászólások).

Ennyi lenne tehát első körben, és lehet, hogy sokaknak ijesztő, hogy már ennyire elterjedt a mesterséges intelligencia használata a képek és szövegek alkotásában, mindenesetre a segítségükkel másodpercek alatt létrehozhatók új alkotások, melyek elkészítése egyébként órákat, napokat vagy akár heteket venne igénybe emberi erőforrások igénybevételével.

MI-alapú tartalomkészítőt kapott a WordPress

A Jetpack 2023 júniusának elején bejelentette a hivatalos WordPress AI-asszisztensét. Ezzel az OpenAI technológiája közvetlenül integrálható a WordPress szerkesztő felületébe, ahol szövegek készíthetők vele. Röviden a lényeg:

  • Az eszköz akár ingyenesen is használható, igaz, csak 20 keresésig, aki ennél többet akar, annak 10 dollárt kell fizetnie havonta a használatért.
  • Az új MI-eszközzel meg lehet írni a bejegyzések szövegét, címét, összefoglalóját, ellenőrzi a helyesírási hibákat és elgépeléseket.
  • Fordítani is tud: egy bizonyos nyelven megírt cikket, másik nyelven képes közzétenni.

Ami még érdemes tudni, hogy a plugint az Automattic készítette, mely a WordPress.com-ot, a WooCommerce-t, a Tumblr-t és a Jetpacket készíti. Utóbbiba került bele az MI-asszisztens, melyet már 2023 januárja óta teszteltek.

A plugin révén az asszisztens egy chat-szerű felületen keresztül érhető el a blokk-szerkesztőben, ami azt jelenti, hogy csak be kell írnod neki, hogy mit szeretnél, akár egy beszélgetésnél. Aki már használta a ChatGPT-t, annak ismerős lesz a működése. Ha nem vagy elégedett az eredménnyel, vagyis az elkészült szöveggel, akkor kérésre átírja, kibővíti olyan elemekkel, melyeket hiányolsz belőle. Egy videón megtekinthető a működése.

A lényeg, hogy az AI asszisztens egy új elemként jelenik meg a blokk-szerkesztőben:

A tartalom készítésekor megadható az is, hogy milyen stílusú írást szeretnénk, például lehet hivatalos, optimista, humoros, komoly, szkeptikus, szenvedélyes, magabiztos, stb. Ezen túl képes arra, hogy

  • megírja a címet és az összefoglalót
  • lefordítsa a szöveget
  • kijavítsa a hibákat

Milyen problémák lehetnek a generatív AI-val gyártott tartalommal?

Mivel a generatív AI-val könnyebb tartalmakat készíteni, mint ha magunk írnánk (illetve olcsóbb, mint ha megíratnánk), így sokan rávetették magukat a lehetőségre. Hatása jelentős lehet bizonyos iparágakban, ugyanakkor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a generatív AI-nak vannak korlátai és komoly problémákba futhatunk bele a használatánál. Néhányat megemlítünk ezek közül.

Korlátozott irányítás az elkészített tartalom felett

A generatív AI-modelleket meghatározott adatkészletekkel tanítják, így az általuk készített „eredeti” tartalom teljes mértékben ezeket alkalmazza. Ezek az adatkészletek azonban nem teljes adatkészletek, és ha az eredményt tekintve vannak bizonyos elvárásaink, annak nem feltétlenül fog megfelelni az. És ezzel nem is tudunk mit kezdeni.

Minőség és koherencia

A mesterséges intelligencia által létrehozott tartalom nem csak az adatkészlettől, hanem egyéb tényezőktől is függ. Tehát egy dolog az adatok mennyisége, ott van mellette még a tréningező algoritmus minősége, vagy a modell összetettsége. Ha ezek közül valamelyikkel gond van, akkor az eredmény akár hibás és akár értelmetlen tartalom is lehet emberi szemszögből nézve.

Torzítások és etikai problémák

Mivel a generatív mesterséges intelligenciák a meglévő adatokból építkeznek, akaratlanul is megismétlik az adatokban rejlő torzításokat. Ezeknek a torzításoknak és az ezekből fakadó etikai problémáknak a készített tartalomban való megjelenésének kezelése komoly kihívást jelent, ellenkező esetben elfogult, előítéletes és akár diszkriminatív tartalmak születnek.

Adatoktól való függés

Mint azt korábban is már jeleztük, az AI által készített tartalom minősége és használhatósága a tréningezésre használt adatkészleteken alapul. Ha ezek az adatok nem megfelelőek, vagyis például nem elegendőek, nem elég részletesek és mélyek, akkor a generált tartalom nem lesz igazán „intelligens”.

Számítási követelmények

Az AI-modellek tréningezéséhez óriási adatkészletek és jelentős számítási erőforrások szükségesek. Ezt megteremteni viszont meglehetősen költséges és időigényes, ez pedig  bizonyos esetekben korlátot jelent a felhasználást és méretezhetőséget tekintve.

Milyen problémák vannak a ChatGPT által készített szövegekkel?

A ChatGPT (és más AI-alapú szövegkészítő eszközök) viszonylag alaposnak tűnő és átfogó tartalmakat képesek rendkívül gyorsan előállítani. Ugyanakkor ezekkel a szövegekkel sokszor vannak problémák, legalábbis olyan értelemben, hogy eltérnek a megszokott emberi válaszoktól. Persze olykor kérdés lehet az is, hogy vajon a megszokott emberi válaszok a hasznosabbak, vagy az idegennek tűnő AI által képzett válaszok. De nézzük meg részletesen, hogy mire kell figyelni a ChatGPT által alkotott szövegeknél!

Az AI gyakran téved, hazudik vagy tényeket hallucinál

Egy vizsgálat szerint a ChatGPT olykor tényeket kreál annak érdekében, hogy válaszolni tudjon egy-egy kérdésre. Például, amikor jogi témáról van szó, kitalál olyan törvényeket, melyek valójában nem léteznek, és ezekre hivatkozik. Éppen ezért az AI olyan kérdésekre is képes válaszolni, melyekre nincs válasz, csak épp nem igaz, amit mond.

Az OpenAI is arra figyelmeztet a ChatGPT-ről szóló dokumentumában, hogy a rendszer néha hihetőnek tűnő, de hibás vagy abszurd válaszokat ad. Ezért is van szükség az AI által készített szövegek ellenőrzésére minden esetben. Annál is inkább, mert első pillantásra úgy nézhet ki a válasz a logikussága és a részletessége miatt, mintha helyes és megbízható lenne, így könnyen félrevezetheti a nem szakértő személyeket.

Tehát, ha hiteles információkat szeretnél a weboldaladon közzétenni, akkor ne bízd a ChatGPT-re, vagy legalábbis ne bízz benne vakon! Már csak azért sem, mert a válaszok a meglévő adatokon alapulnak, melyek lehetnek pontatlanok vagy idejétmúltak.

Korlátozott a tudása

Habár elsőre azt hihetné az ember, hogy az AI mindent tud, ez egyáltalán nincs így. A meglévő adatokból dolgozik, melyek általános témákban esetleg használhatók, speciális, niche-témákban azonban alig. Itt ugyanaz a probléma merül fel, mint a hagyományos kereséseknél: aki próbált már speciális témában előbbre jutni a keresőben, bizony komoly akadályokba ütközött. Egy laikusnak ez nem tűnik fel, ugyanakkor a téma szakértője tudja, hogy hol vanna egy adott témában a homályos vagy teljesen hiányzó pontok a web tudásában, mely így az AI tudásából is hiányzik.

Egyébként pedig a mainstream forrásokra épített válaszok is félrevezetőek tudnak lenni sok esetben, ami viszont csak a szakértők számára nyilvánvaló.

Hiányzik a szövegből a mélység, az egyéni látásmód

A ChatGPT össze tudja foglalni egy-egy témáról a legfontosabb tudnivalókat, ugyanakkor hiányzik belőle az egyéni látásmód, a kreativitás és az igazi elmélyedés a témában.

Amikor egy ember ír egy szöveget, akkor az a lenyomata lesz a személyiségének, akármennyire is tárgyilagos. Az AI szövegei egyelőre maximálisan tárgyilagosak, kiegyensúlyozottak és inkább a különféle nézőpontokat mutatják be, mintsem valamilyen irányban a mélyre nyúlnának. Ezáltal viszont nem is tudja megfogni annyira az olvasókat, mint egy ember által írt szöveg.

Gond lehet a következetességgel

További probléma, hogy egy weboldal szövegének van valamilyen stílusa, hangneme, mely összhangban van a céges kommunikáció jellemzőivel. A ChatGPT esetében nehéz egységes stílust és hangnemet kialakítani, ugyanis ugyanarra a témára napról napra más szöveget képes készíteni, ráadásul adott szövegen belül is változik annak stílusa. Összességében pedig elég semleges, mondhatni „robotikus” szöveget tud csak készíteni.

Nem tud az érzelmekre hatni

Legalábbis nem olyan módon ahogy az ember például egy művészi alkotással. Természetesen az átlagos szövegek a weben nem művészi alkotások, ugyanakkor az AI által generált szövegek jellemzője, hogy csak másolják az érzelmeket, de nem tudják kihasználni azokat.

Ezért is nevezte Nick Cave, ausztrál zenész gúnynak a ChatGPT által készített szöveget, melyben egy ismert művének szövege alapján gyártott új szöveget. Tehát az AI által készített szöveg első pillantásra valóban hordozhatja egy ismert mű, szöveg stílusjegyeit, azonban ha alaposabban megvizsgáljuk, akkor nem szól semmiről. És ez az érzelemmentes semmitmondás sokszor már a mindennapi válaszaiban is erősen kiütközik, nem csak művész alkotások utánzásánál.

Túlságosan bőbeszédű

Aki már használta a ChatGPT-t az tapasztalhatta, hogy egy-egy információmorzsát jelentős körítéssel tálal, és néha meglehetősen nehéz kihámozni a lényeget a mondanivalójából. Egy témában született kutatás szerint a ChatGPT által adott válaszokat elsősorban pénzügyi vagy pszichológiai témákban tartották jónak az emberek, amikor orvosi kérdésekre került sor, akkor nem tudott eléggé direkt válaszokat adni. A kutatók által megfogalmazott probléma itt az volt, hogy az AI hosszú, átfogó válaszokat kínált, míg az orvosok inkább rövid, egyenes válaszokat és javaslatokat adtak, amit az emberek hasznosabbnak találtak.

A ChatGPT-re jellemző, hogy a különböző témákat mindenféle nézőpontokból próbálja bemutatni, ami nem igazán működik, amikor az emberek egy egyértelmű és egyszerű választ, javaslatot várnak. Ezzel egyébként tisztában van a ChatGPT fejlesztője, az OpenAI is, hiszen bejelentésükben meg is fogalmazták, hogy „modell gyakran túlságosan bőbeszédű…”

Túlzottan részletes és átfogó

A ChatGPT-t úgy képezték ki, hogy olyan válaszokat adjon, mellyel elégedettek lesznek az emberek. Az értékelők pedig általában olyan válaszokat értékeltek jobbnak, melyek részletesebbek. Ugyanakkor sok esetben nem a részletes válasz a jobb válasz, ez már megmutatkozott a korábban említett egészségügyi témáknál is. Azt viszont nem képes érzékelni, hogy mikor, melyik válaszra lenne szükség. Az OpenAI ezt a túloptimalizálásnak tudja be.

Túlságosan logikus

A Szárnyas fejvadászban látható egy jelenet, ahol elhangzik egy kérdéssor, mellyel megállapítható, hogy a beszélgető fél ember vagy android.  A kérdések részei az egyébként kitalált Voigt-Kampff tesztnek. Az egyik kérdés lényege például az, hogy mit tesz valaki, ha tévénézés közben hirtelen észreveszi, hogy egy darázs mászik a karján. Egy normális emberi válasz lehetne az, hogy megijedne, felkiáltana, kirohanna a szobából, lecsapná a darazsat, stb. Az AI ezzel szemben egy részletes válasszal áll elő, melyben különféle megoldásokat sorol fel – már hogy mit tenne -, miközben a kérdésre, tehát, hogy ténylegesen mit is tenne, valójában nem válaszol. A válasznak tehát van egy természetellenes, az embertől idegen, túlságosan logikus jellege.

Túlságosan semleges

Az AI hajlamos semleges és informatív válaszokat adni. Az elfogulatlanság persze gyakran előnyös, de nem minden esetben tetszik az embereknek. Sokszor van az, hogy az emberek inkább egy véleményt várnak, például jogi, orvosi vagy technikai kérdésekben. Valamely nézőpont melletti érvekre számítanak, azonban az AI ilyenkor is kiegyensúlyozott, semleges, nem húz egyik oldal felé sem, ami furcsa lehet.

Túlságosan formális válaszokat ad

A ChatGPT úgy van beállítva, hogy mindig inkább formális válaszokat adjon, kerülje a hétköznapi, túlságosan laza válaszokat. Az emberek viszont sokszor a köznyelvi stílust használva adnak válaszokat, melyben gyakran szlenget is használnak. Ez az AI-ra egyelőre nem jellemző, ahogy például az elterjedt rövidítések használata sem. Ugyanígy hiányozhat a szövegeiből az irónia, a humor.

Jogilag is bizonytalan egy-egy szöveg

Azoknak a szövegeknek ugyanis, amiből az AI dolgozik, van egy tulajdonosa, aki azt megírta a webre, a weboldalon nyilván szerepel a szerzői jogvédelemre való utalás, melyet nem vesz figyelembe a ChatGPT. Egész bekezdéseket átemelhet olyan szövegekből, melyek nem publikálhatók tovább szabadon. Ezzel pedig lehetnek jogi problémák. Mivel az AI-tartalom egyelőre egy jogi szempontból sem rendezett terület, ezért érdemes inkább óvatosnak lenni a szövegek felhasználásával.

Arról nem beszélve, hogy ezek duplikált tartalmak lesznek, melyek SEO-szempontból nem igazán nyerőek, habár büntetés nem jár értük, a keresőbeli teljesítményük megkérdőjelezhető.

Egyelőre még fejlődik

Ugyanakkor mindezek a jelenségek idővel eltűnhetnek, hiszen a ChatGPT jelenleg is fejlődik, képzés alatt áll. Az OpenAI addig is azt javasolja, hogy ahol lehetséges az általa generált szövegeket  ellenőrizni kell. Tisztában kell lenni a rendszer korlátaival, és ismerni kell azokat az információkat, melyek lehetővé teszik az AI által generált szövegek ellenőrzését.

Hogyan állapítsd meg, hogy egy szöveget az AI gyártott?

Miután megjelentek az első mesterséges intelligencia által készített szövegek, arra is megjelent az igény, hogy felismerjük ezeket a szövegeket, azaz kiszúrjuk a „csalást”, már amennyiben csalásnak tekinthető az AI-val íratni szövegeket. (A korrekt eljárásnak jelenleg az tűnik, ha az ilyen szövegek alatt jelezzük, hogy AI készítette).

Mindenesetre az AI-tartalmak egyelőre távol állnak a tökéletestől, és habár elsőre talán jól megírtnak és szakmailag helytállónak tűnnek, pont ez az, ami igazán félrevezető bennük. A valóságban ugyanis sok lehet a szövegekben a hiba, például azért, mert éppen nem talál választ az AI, így elkezd hallucinálni. Csak épp ezt úgy teszi, hogy a gyanútlan olvasónak talán fel sem tűnik, különösen akkor nem, ha nem tudja, hogy AI által írt szöveggel áll szemben.

Fontos tehát, hogy egy-egy szövegről megállapítsuk, hogy AI készítette-e vagy sem, mert ennek fényében tudjuk megbízhatónak tekinteni.

De hogyan lehet felismerni az AI által írt szövegeket?

Az AI-tartalmak felismerése egy folyamat, mely a gépi tanulás és a természetes nyelvfeldolgozás technikáit kombinálja. Erre készültek már eszközök, melyeket ember és gép által írt szövegeken tréningeztek, hogy felismerje azok jellegzetességet. De hogyan történik mindez?

Alapvetően azt próbálják felismerni ezek az eszközök, hogy mennyire hangzik kiszámíthatónak, illetve kiszámíthatatlannak az olvasó számára a szöveg, illetve mennyire változatosak vagy egységesek, egyformák a mondatok.

Ha már írattál szöveget a ChatGPT-vel – különösen hosszabb tartalom esetében – feltűnhetett, hogy az AI-szövegek eléggé kiszámíthatóak és általánosak, amikor szóhasználatról van szó. Ugyanez érvényes egyébként a mondatok felépítésére is. Az AI-eszközök általában azonos hosszúságú mondatokat írnak, nagyjából hasonló szerkezettel.

Ezzel szemben az ember által írt szövegek sokkal változatosabban, kevésbé  kiszámíthatóak, ráadásul gazdagabb a szókincsük. Arról nem beszélve, hogy elütésekkel és helyesírási hibákkal is találkozol bennük, ami az AI esetében nem fordul elő. Megjelenik tehát az emberi hiba, mint tényező.

A plágiumfelismerés működik? Az AI-szövegek plágiumnak tekinthetők egyáltalán?

Az AI-felismeréssel szemben a plágium-vizsgálat egy régi eljárás. A plágium-kereső eszközök megjelölt szövegeket hasonlítanak össze a meglévő webes tartalmakkal, kutatási anyagokkal, folyóiratokkal, magazinokkal és egyéb kiadványokkal, hogy találnak-e közöttük hasonlóságot.

Ezek tehát nem kiszámítható minták után kutatnak a szavak vagy mondatok használatánál, ahogy az AI-felismerők, hanem a teljesen vagy részben azonos egyezéseket keresik szövegekben. A működési elve mindegyiknek azonos, általában abban különböznek, hogy milyen adatbázishoz férnek hozzá.

A ChatGPT indulásával a plágium-vizsgálat még fontosabbá vált. És habár technikailag nem tekinthető plágiumnak egy AI által írt szöveg, mert elvileg nem másol egész mondatokat vagy bekezdéseket, hanem átfogalmazza, a plágium-vizsgáló eszközök mégis kiszúrhatják az egyezéseket.

Hogyan fedezd fel a plágiumot és az AI által készített szövegeket?

Az alapvető megoldás tehát a plágium-ellenőrzés és az AI-felismerő eszközök használata. Emellett nem árt figyelembe venni azokat a jellemzőket, melyek csak a mesterséges intelligenciára jellemzőek:

  • hibás és elavult információk
  • mélység és személyiség hiánya
  • sablonos nyelvezet

Az AI által írt szöveg elsőre ugyan jól megírtnak tűnhet, mindig érdemes ellenőrizni, hogy pontosak-e a benne foglalt információk. A legtöbb robotot korlátozott méretű adathalmazokkal képezték, így nincs hozzáférésük a legújabb információkhoz, vagy minden információhoz.

Az AI nem érti azt a szöveget, amit leír, a válaszok nagyon felszínesek lehetnek, nyoma sincs benne a kritikus gondolkodásnak, vagy a mélyreható elemzésnek. Nincs személyiségük, érzelemnélküliek és robotikusnak hangzanak. Ezzel szemben egy újságíró vagy szövegíró valódi beszélgetést folytat egy témáról egy adott terület szakértőjével, amikor erről ír. Ezek a beszélgetések mélyebb megértéshez vezetnek, érdekesebb, izgalmasabb történetekhez, vélemények megfogalmazásához.

Szintén jellemző a sablonos nyelvezet az AI-ra, tehát mindig ugyanazokat a szavakat, kifejezéseket használja. Hogy mit, az attól függ, hogy milyen kulcsszót használtak a promptban, mivel ezt újra és újra meg fogja ismételni. Ráadásul az AI-modelleket nagyon óvatosan tervezik, minél semlegesebbre, ennek következtében pedig egy nagyon konzervatív nyelvezete lesz, ami sokszor ismétlődőnek tűnik.

De lássunk néhány eszközt, mely azt ígéri, hogy felismeri, mely szövegeket készített mesterséges intelligencia.

Milyen eszközökkel ismerheted fel egy tartalomról, hogy azt az AI készítette?

Copyleaks

A Cornwell Egyetem vizsgálata szerint a CopyLeaks a cikk írásának időpontjában a legpontosabb AI-tartalom felismerő eszköz, melynek pontossága 99,1 százalékos (angol nyelv esetében). 2015-ben hozták létre, ma már több millióan használják, beleértve az oktatási intézményeket és cégeket. Amellett, hogy felismeri az AI által gyártott szövegeket, a nem eredeti, de átírt szövegeket is képes azonosítani, és persze az egyszerű lopást is.

Hátránya, hogy tapasztalatok szerint a plágium-ellenőrzése más eszközöknél kicsit lassabb, létezik ugyanakkor Chrome-bővítménye is, ami persze néhány másik AI-ellenőrző eszköznek is.

Az ingyenes verzió a weboldalon keresztül érhető el, és nincs szükség a használatához regisztrációra. Ugyanakkor, ha több nyelv esetében szeretnénk használni vagy egyéb funkciókra van szükség, ahhoz már szükséges lesz a regisztráció. 30 nyelvet támogat jelenleg, köztük van a magyar is, ha ezzel szeretnénk használni, azért fizetni kell. Azt azonban tudni kell, hogy magyar nyelv esetében az AI-felismerő pontossága csak 95 százalékos.

A fizetős verziónál az ár jelenleg havi 10,99 dollárnál indul (ha egy évre előre fizetünk, akkor valamivel olcsóbb), de létezik egy öt oldalig, illetve azokon maximum 250 szó használatáig elérhető ingyenes próbaverzió is, amivel leellenőrizhetjük, hogy érdemes-e előfizetni rá.

A Copyleaks jelentése

Originality.ai

Az Originality.ai is úgy hirdeti magát, mint a legpontosabb AI-vizsgáló eszköz, és azt állítja, hogy 99 százalékos a pontossága. Ezt az eszközt elsősorban tartalomkészítőknek és SEO-soknak tervezték, akiknek fontos lehet meggyőződni arról, hogy az általuk közzétett tartalom eredeti és plágiummentes.

Ennek az eszköznek nincs ingyenes verziója, ugyanakkor teljes weboldal-ellenőrzést kínál és nincs benne karakterlimit. Emellett elvileg alkalmas arra is, hogy ne csak a plágiumot és a mesterséges intelligencia által írt szövegeket szúrja ki, hanem az átírt, de azonos tartalmakat is, valamint képeket és kódokat is lehet vele vizsgálni.

Az Originality.ai oldala

A tapasztalatok szerint meglehetősen gyors, ráadásul valós idejű tartalomvizsgálat is elérhető vele. Chrome-bővítményként is telepíthető, így egyszerűbbé válik a használata, bár a felhasználói felülete egyébként is jól használható, még kezdők számára is.

Az ára havi 14,95 dollárnál indul, és nem kínál ingyenes próba-lehetőséget. Tehát használat előtt mindenképpen fizetned kell. És természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy jelenleg csak az angol nyelvű tartalomvizsgálatot támogatja.

GPTZero

Egy további plágium-kereső eszköz a GPTZero, melyet Edward Tien fejlesztett, elsősorban oktatási célra. A GPT-3 nyelvi modellen alapul a működése, és a pontossága 98 százalékos.

Használata egyszerű, kezdők számára sem okoz nehézséget: a szöveget be lehet másolni a nem túl bonyolult felületen elhelyezett szövegbeviteli mezőbe, de fájlt is fel lehet tölteni. Az eszköz ezután a mondatokban megjelenő véletlenszerűségeket, bizonytalanságokat, tökéletlenségeket vizsgálja, melyek az emberi szövegekre jellemzőek, ezeket pontozza is.

Nagy előnye, hogy nyílt forráskódú, teljesen ingyenes, valamint API használatával könnyen integrálható más platformokba (ugyanakkor az API használatáért már fizetni kell).

Hátránya, hogy a funkcióinak száma az előbb említett eszközökhöz képest meglehetősen limitált, ráadásul még fejlesztés alatt áll. Mi mindenesetre azt tapasztaltuk, hogy mind a valóban ember által, mind pedig az AI által írt szövegeket is ember által készített szövegnek tartotta. Ennek ellenére talán érdemes lehet próbálkozni vele, különösen az ingyenes használati lehetőség miatt.

GPTZero

GLTR

A GLTR, azaz Giant Language Model Test Room más módszerrel dolgozik: előrejelzett szavak hatalmas adatbázisát használja, és kiemeli azokat a szavakat a szövegben, melyek a top10-be, a top100-ba, vagy a top1000-be tartoznak. Minél több ilyen előre jelezhető szó található egy szövegben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a szöveget gép készítette.

A GLTR az MIT-IBM Watson AI Lab és a Harvard Natural Language Processing Group közös erőfeszítéseinek eredménye. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy GPT-2 szövegek vizsgálatára alkalmas, nem az újabb, ChatGPT által készített szövegekére.

GPT-2 Output Detector

A harmadik eszköz szintén a régebbi verziós szövegkészítést képes felderíteni. Ezt meglehetősen jó pontossággal meg is találja, és az előző eszközhöz képest sokkal egyszerűbb és használhatóbb választ ad, ugyanakkor a teszt során a nem GPT-2 AI által írt szöveget nem sikerült lelepleznie.

AI Content Detector

Ez az eszköz egy AI-alapú íróplatform, a Writer része. Bemásolhatsz szöveget, vagy akár linket is, de csak 1500 karakterig vizsgálja meg a szövegeket. Az AI által írt szöveget ez is 99 százalékban ember által írt szövegnek feltételezte.

Writer

Crossplag

A Crossplag tartalomvizsgálója is az AI által szövegek felfedezését ígéri, mely szintén úgy működik, ahogy az előzőek: be kell illeszteni a szövegmezőbe a gyanús szöveget, majd az ellenőrzés gombra kattintani. Könnyű a használata és egy hőmérő-jellegű grafikával áll elő, mely mutatja, hogy egy szövegben mekkora az AI által generált tartalom mennyisége.

Több száz nyelven ért az eszköz, és több milliárd webes tartalommal hasonlítja össze. Az AI által írt tesztszöveget azonban tapasztalatunk szerint ez is emberi szövegnek tartotta. Mindenesetre ingyenes verzió is elérhető, kezdők is könnyen tudják használni.

Amit érdemes tudni, hogy az adatbázisa a plagizált szövegeknél nem teljesen naprakész, ez azt jelenit, hogy ha egy friss szöveget loptak el, akkor azt nem fogja észlelni. Az is előfordul a tapasztalatok alapján, hogy ember által írt szöveget AI-által generáltnak néz vagy pedig plágiumnak tart.

Sapling

A Sapling tulajdonképpen egy népszerű CRM és üzenetküldő platform, ami nem mellesleg rendelkezik AI tartalomfelismerő eszközzel is, ahogy számos más funkcióval: mint a nyelvtani ellenőrzés, stílusellenőrzés, egyértelműség-ellenőrzés. Mindez annak érdekében, hogy a benne előállított tartalom minősége a lehető legjobb legyen.

A Sapling oldala

A mesterséges intelligencia által gyártott szöveget már 50 szó felvitele esetén képes megállapítani, ami azért előnyös, mert akár rövid termékleírásoknál is leleplezhető az AI használata. Azt ugyanakkor nem árt tudni, hogy nem 100 százalékos a hatékonysága.

Előnye viszont, hogy ingyenes verziót is kínál, melyben szerepelnek az alapvető funkciók, de a fizetős verzióért meglehetősen borsos árat kérnek.

Writer

A Writer szintén egy minden egyben megoldás, melynek célja elsősorban a tartalmak minőségének javítása, így tartalmaz AI- és plágium-vizsgáló eszközt is. Bemásolt szöveg, vagy akár URL alapján is vizsgálható vele egy szöveg eredetisége. Integrálható WordPressbe, Microsoft termékekbe, Google Docsba és Chromeba is.

Ingyenesen 15 ezer karakterig használható, ugyanakkor nem 100 százalékos a pontossága, és a tapasztaltaok szerint az átfogalmazott AI-által készített szövegekkel könnyen átverhető.

Hogyan tarthatod távol a weboldaladtól a ChatGPT-t? És érdemes távol tartani?

A ChatGPT az információgyűjtéshez minden weboldal tartalmát felhasználhatja. Már, ha valamely oldal kifejezetten nem blokkolja a hozzáférést a tartalmaihoz. A ChatGPT olyan adatkészletet is felhasznál a tanulásnál, mely az internet feltérképezésén alapul. Azt viszont érdemes tudni, hogy a ChatGPT jelenleg még nem éri el valós időben az internetet. Tehát nem úgy kell elképzelni, mint ahogy egy keresőmotor folyamatosan indexeli a webet. Gyakorlatilag a ChatGPT egyelőre megrekedt 2021-ben.

A Bing AI ettől annyiban különbözik, hogy az általad beírt szöveg alapján végez egy keresést a Bing-keresővel, és a keresési eredményeket összesíti az AI.

Ugyanakkor 2023. március 23-án az OpenAI bejelentette a ChatGPT plugineket, mely egy hivatalos ChatGPT-alapú webböngésző, ami már lehetővé teszi, hogy közvetlenül valós időben nyerjen ki információkat az internetről. Ezáltal pedig hasonlóvá válik a Binghez.

De visszatérve a letiltáshoz: az egyik adatkészlethez például az úgynevezett CCBot robot (Common Crawl) fésüli át a netet. Mivel ez a bot betartja a robots.txt protokollt, így van lehetőség arra, hogy a robots.txt segítségével kitiltsd az oldaladról, és ne kerüljenek be a tartalmaid a ChatGPT válaszai közé.

Azt viszont tudni kell, hogy ha ez a kitiltás eddig nem történt meg, akkor lehet, hogy a weboldalad már feltérképezésre került és benne van valamelyik ChatGPT által használt adatkészletben. Ugyanakkor persze a Common Crawl letiltásával az újabb adatkészletekbe már nem kerül bele a tartalmad.

Mindenesetre a lényeg az, hogy ha megadod a robots.txt-ben a Common Crawl bot nevét, akkor kitiltod az oldaladról. Ehhez ennyit kell beírnod a fájlba:

User-agent: CCBot
Disallow: /

Mivel a CCBot a nofollow utasítást is elfogadja, ezért a kódban érdemes lehet szerepeltetni a következő sort:

<meta name=”CCBot” content=”nofollow”>

Amit még a Common Crawl kapcsán érdemes tudni, hogy olyan cégek is használhatják, melyek URL-eket gyűjtenek és kategorizálnak annak érdekében, hogy listákat hozhassanak létre hirdetésekkel megcélozható weboldalakról. Ha tehát kizárod a botot, akkor ezzel lehetséges hirdetőket is elveszíthetsz, már ha ez számít egyáltalán a weboldalad szempontjából.

Azt viszont nem tudod megtenni, hogy ha már belekerült a weboldalad egy adatkészletbe, akkor onnan kivedd. Ráadásul úgy néz ki, hogy a jövőben sem számíthatunk a feltérképezésről való leiratkozási lehetőségre. Az persze érdekes kérdés, hogy vajon mennyire etikus felhasználni engedély nélkül weboldalak adatait, illetve lehetőséget sem kínálni arra, hogy a feltérképezésről egy egyszerű módszerrel leiratkozhassanak a weboldalak, de ezt most nem feszegetjük.

Amit még fontos tudni, hogy a nemrég indított ChatGPT plugin (ChatGPT-User) szintén átfésüli az oldalakat, melyek erre engedélyt adnak. Az OpenAI hangsúlyozza, hogy a ChatGPT plugin nem fésüli át automatikusan a webet, mint egy keresőmotor, ugyanakkor letiltható ez is a robots.txt segítségével:

User-agent: ChatGPT-User
Disallow: /

Engedélyezni pedig így tudod:

User-agent: ChatGPT-User
Disallow:

Ha csak a weboldalad egy részét tennéd elérhetővé számára, akkor azt így teheted meg:

User-agent: ChatGPT-User
Disallow:
Allow: /directory-1/
Allow: /directory-2/

Augusztus 7-én elindult egy újabb ChatGPT robot, a GPTBot, melynél ugyanúgy működik a blokkolás, az alábbi sorokat kell beírni a robots.txt-be:

User-agent: GPTBot
Disallow: /

Egyre több nagy weboldal tartja távol magától a ChatGPT-t

Az ezer legnépszerűbb weboldal közül 111 darab kifejezetten blokkolta augusztus végén (29-én) a GPTBot (a ChatGPT új robotja, mely augusztus 7-én indult) hozzáférését, 32 blokkolta a ChatGPT-Usert, 63 blokkolta a CCBotot. Hetente egyébként mintegy 5 százalékkal bővült ezen weboldalak köre az Originality.ai vizsgálata szerint, mely AI tartalmakkal és plágiumokkal foglalkozó szolgáltatás.

Az adatok alapján tehát úgy tűnik, hogy sokan vannak a nagy weboldalak között is olyanok, akik nem adják a tartalmaikat a mesterséges intelligenciának. Vagy legalábbis nem akarják odaadni ingyen. Főleg, hogy a ChatGPT továbbra sem utal vagy linkel az eredeti forrásokra.

És az érintett weboldalak között többek között olyanok találhatók, mint az

amazon.com
quora.com
nytimes.com
shutterstock.com
wikihow.com
cnn.com
foursquare.com
healthline.com
scribd.com
businessinsider.com
reuters.com
medicalnewstoday.com
goodhousekeeping.co
amazon.co.uk
tumblr.com

Amit még érdemes figyelembe venni, hogy az említett vizsgálat az úgynevezett GPTBotra érvényes, tehát nem a fentebb emlegetett CCBotra, vagyis a Common Crawl robotjára. A CCBotot a vizsgálat szerint 6,77 százalék blokkolta (illetve a weboldalak 18,6 százaléka blokkolt valamilyen AI-botot). Így akadnak olyan weboldalak, melyeknél lehet tudni, hogy mindkettőt blokkolják, mint például a New York Times, mely nyilvánvalóan nem akar hozzájárulni ahhoz, hogy a tartalmaival tanítsák a mesterséges intelligenciát. De szintén blokkolja mindkettőt a shutterstock.com vagy a reuters.com.

Szeptember elején tehát itt tartunk, így a szám tovább nőhet, főleg ha figyelembe vesszük az eddigi heti 5 százalékos ütemet. Ráadásul azt is érdemes tudni hogy a vizsgálatban az ezer legnépszerűbb weboldal közül 69 esetében nem sikerült azonosítani és ellenőrizni a robots.txt-t, vagyis a szám már eleve magasabb lehet.

 

Érdemes távol tartani a weboldaladtól az AI-t?

Alapvetően a legtöbb weboldalnak nem érdemes ezzel foglalkoznia. Természetesen felmerülhetnek szerzői jogi kérdések, ugyanakkor az AI-pluginok új forgalmat jelenthetnek a weboldalak számára is. Az OpenAI is jelezte, hogy a forrást is megemlíti a felhasznált tartalmaknál, ha a pluginja külső weboldalról szerez információt. Ez pedig azt jelenti, hogy ismertséget, forgalmat is szerezhet egy weboldal, ha a ChatGPT felhasználja a tartalmait. Ha blokkolod a robotokat, akkor más weboldalról fog tartalmat szerezni, az jelenik meg a válaszai között.

Sokan persze félnek attól, hogy a ChatGPT megöli a keresést, legalábbis abban a formában, ahogy eddig ismertük. Ugyanakkor nagyobb a valószínűsége, hogy párhuzamosan fognak létezni. Olyan ez, mint amikor megjelentek az okostelefonok és a mobilalkalmazások, ami miatt sokan elkezdtek pánikolni, hogy ez a weboldalak végét jelenti. Ennek ellenére weboldalak még 15 évvel később is léteznek, ahogy appok is.

Az AI tehát inkább egy új lehetőséget jelent a web használói számára, ahogy a weboldalaknak az OpenAI ChatGPT pluginja pedig azt teszi lehetővé, hogy egy új felületen elérje őket.

Mire használhatod SEO-ban, tartalomkészítésnél a ChatGPT-t vagy a Binget?

Mára valószínűleg mindenki tisztában van azzal, hogy miként működik a ChatGPT, mire alkalmas. Elsősorban beszélgetésekre, illetve válaszok megfogalmazására, mégpedig ahhoz hasonló módon, ahogy egy ember tenné ezt. Ha akarod, akkor tudsz vele cikket, reklámszöveget íratni, sőt akár verset vagy novellát is.

Természetesen minden tudása az elérhető adatbázisokon alapul – tehát semmilyen különleges ismerethez nem fér hozzá -, viszont az azokban szereplő különböző információkat egészen használható, emészthető módon összefésüli a válaszokhoz. Ez persze egyrészt ijesztő azoknak, akik szöveges tartalmakat készítenek, ugyanakkor egyelőre nézzük azt, hogy miként használhatod ki a tudását előnyödre.

Tartalomgyártás

A legkézenfekvőbb dolog maga a tartalomkészítés. És habár a Google korábbi jelzései szerint elfogadja a mesterséges intelligencia által alkotott szövegeket is, ha azok nem manipulációra irányulnak, ezen szövegek minősége sok esetben megkérdőjelezhető. (Persze az emberek által gyártott tartalmaké is.) Ez azt jelenti, hogy emberi – és szakmai – ellenőrzés nélkül nem igazán használhatók fel.

Amellett egy-egy ilyen szöveg eredetisége is kérdéses, vagyis nem feltétlenül nyerő a Google szemében, legalábbis annyira nem, hogy önmagában a szöveg biztosítsa a jó helyezést.

Ennek ellenére, mindenki bátran használhatja szöveg-alapok elkészítésére mind a ChatGPT-t, mind a Binget, legyen szó blogbejegyzésről, közösségi média posztról, landing oldalról, reklámról. Csak aztán kell még vele dolgozni egy kicsit,  a személyre szabottságért, a pontosságért, a szakmai helytállóság miatt.

Kulcsszókutatás és -elemzés

A mesterséges intelligenciát azonban nem csak egyszerű szöveggyártásra használhatod, hanem akár a tartalmi stratégiád kialakítására is. Ez azt jelenti, hogy akár kulcsszóötletek felvetésére is alkalmas. Ehhez csak megadsz néhány számodra fontos kulcsszót vagy témát, majd azt kéred tőle, hogy írjon ezekhez kapcsolódó kulcsszavakat. Persze ezt követően neked kell válogatnod, szűkítened, pontosítanod a listát, esetleg bővíteni, további AI-hoz intézett kérdésekkel.

Tartalmi stratégia

De nem csak ennyire közvetetten tud közreműködni a tartalmi stratégia kialakításában. Ha megkéred, hogy alkosson stratégiát (tehát leegyszerűsítve: milyen témákban mozogj, milyen tartalmakat készíts el), azt is megteszi. Persze nem lesz ez egy kifinomult, személyre szabott stratégia, ugyanakkor némi támpontot kínálhat minden témában. Azt azonban ne felejtsd el, hogy ha bárki más ugyanerre kéri, talán neki is hasonló megoldást fog kínálni.

Megérteni a keresési szándékot

A keresési szándék megértése egy-egy kulcsszó kapcsán mindig kritikus tényező, és hát nem is egyszerű munka. Viszont erre az AI is képes lehet. Már csak azért is, mert a Google is értelmezni próbálja a felhasználói szándékot, amikor beírsz neki egy-egy kulcsszót. Ezt is gépek csinálják, miért ne lehetne alkalmas a szándék beazonosítására a ChatGPT vagy a Bing. Utóbbiak is hasonlóképpen vagy még jobban értik a kereső-szándékot, tudnak adni olyan információt, melyről még a kereső sem tudja, hogy valójában azt akarja megtalálni.

Címek írása

Na, de vissza egy kicsit a tartalakhoz: ha nincs jó címötleted, akkor a ChatGPT-t is rábírhatod arra, hogy adjon néhányat. Ezek közül aztán kiválaszthatod a legjobbat, vagy összekombinálhatsz egy jól hangzót. A lényeg, hogy egy kicsit szélesebb lesz a paletta, mint ha te magad írnád.

Ezekkel a képességekkel a mesterséges intelligencia, ha nem is pótolja az embert, de sok munkát meg tud spórolni számára. Persze figyelembe kell venni azt, hogy a válaszok olykor sablonosak, tévesek vagy csak nem pontosak, esetleg szakmailag nem állják meg a helyüket, ugyanakkor a fejlődés folyamatos, így egyre jobb lesz ebben a mesterséges intelligencia.

Címkék: ,

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.

Széchenyi 2020