Mi az az adatvezérelt marketing?
Az adatvezérelt marketing egy korszakot jelez, melybe az online marketing révén elérhető..
Az elmúlt hónapokban az ChatGPT-től volt hangos a web, ugyanakkor az AI tartalomkészítő eszközök kínálata jóval szélesebb. Beletartoznak nem csak a szövegalkotó megoldások, hanem a kép- és videógyártó eszközök is. Ezek közül sorolunk fel néhányat. (Frissítés, 2023.03.16. – Hogyan tarthatod távol a weboldaladtól a ChatGPT-t?)
A mesterséges intelligenciára épülő eszközök megítélése elég vegyes. Nem mindenki tartja őket hasznosnak vagy egyáltalán használhatónak, és az is biztos, hogy a gondolkodás és ellenőrzés nélküli alkalmazásuk egyelőre nem működik – annál is inkább, mert még gyerekcipőben járnak -, így emberi kontrollra mindenképpen szükség van még a használatukhoz. Ezt figyelembe véve, ugyanakkor kijelenthetjük, hogy érdemes próbálkozni velük, sőt olykor még hasznos is lehet a segítségük a tartalomkészítők, SEO-sok számára.
A most felkapott mesterséges intelligenciára épülő eszközök a generatív AI körébe tartoznak. Ezeknél a program múltbeli példákra épít, melyek lehetnek szövegek vagy képek, és ezek alapján alkot egy modellt, hogy nézhetnek ki új képek vagy szövegek. Tehát például elolvas egy rakás cikket a keresőoptimalizálásról, majd olyan mondatokat alkot belőle, melyek tulajdonképpen előrejelzések arra vonatkozóan, hogy egy új, keresőoptimalizálásról szóló cikk hogyan nézhet ki. De ugyanez érvényes képekre is, a meglévőkből “jóslatot” készít egy jövőben képre: azaz milyen színek, minták, formák jelenhetnek meg egy új képen.
A mesterséges intelligencia felismeri az olyan bonyolult mintákat, mint a nyelv vagy a művészet, majd ezekből alkot valami újat.
Míg korábban a chatbotok annyit tettek, hogy például küldtek egy linket a kérdezőnek, ha az beírt valamilyen kulcsszót, az AI annyival okosabb náluk, hogy próbálja kitalálni a felhasználó valódi igényeit a teljes chat-beszélgetést figyelembe véve, ráadásul többféle javaslattal (előrejelzéssel) is előáll, melyek közül választhat a felhasználó.
Az AI által gyártott képekkel, szövegekkel kapcsolatba egyre gyakrabban felmerülnek azonban jogi kérdések is. Egyrészt, hogy miből dolgozik a mesterséges intelligencia, másrészt, hogy kinek a tulajdonát képezik az elkészült művek. Utóbbi egyértelműbb, mert általában a kérdezőé lesz a használat joga. Ugyanakkor azzal a tartalommal kapcsolatban, melynek segítségével kiképezték az AI-t, már nem ennyire egyszerű a helyzet. Itt a jövőben várhatók további szabályozások,.
De nézzük az eszközöket, melyekkel képek és szövegek hozhatók létre!
Egy-két éve lettek felkapottak a mesterséges intelligencia által generált képek. Sokan kezdtek ezekkel játszani, ugyanakkor ennél azért többről van szó. Komoly feladatokra is használhatók a lentebb felsorolt eszközök, tehát alkalmazhatod őket blogposztjaid, weboldalad, közösségi média posztjaid, stb. illusztrálására. Egy egészen új világot nyitnak meg azok számára, akik eddig a stockfotók és videók korlátai között kényszerültek mozogni.
Az egyik leghíresebb eszköz a DALL-E 2, mellyel ingyenesen lehet próbálkozni 50 képig, majd utána egy havi szűkös keretben (15 kép) folytathatod ugyanezt, ha biztatónak találod az eredményeket. Ha több képet akarsz, fizetned kell. Ez volt az egyik legelső képgeneráló eszköz, és még mindig a legjobban teljesítményt nyújtó AI-k közé tartozik. Ez többek között a rugalmasságának, egyszerűségének köszönhető: beírsz valamit, és már elő is áll néhány javaslattal. Ezután tovább finomíthatod a kérésedet, ha változtatnál a stíluson, a színeken, a formátumon.
Bármilyen képet készíttethetsz vele a tájképektől a szürreális festményekig, és gyakorlatilag végtelen mennyiségben képes eredeti képeket előállítani pillanatok alatt, ami manuálisan rendkívül időt rabló tevékenység lenne. Ugyanakkor persze nem biztos, hogy olyan képeket alkot az AI, amire neked szükséged van. A képek minősége rendkívül változatos, és nem feltétlenül találkozik az elképzelésekkel.
Ezt a képet a DALL-E 2 készítette, amikor azt kértük, hogy legyen rajta egy majom a naplementében:
25 képig ez is ingyenesen kipróbálható, utána havi 10 dollárért vehető igénybe. Szintén nagy szereplője a piacnak, mely elsősorban abban különbözik az előzőtől, hogy más tartalommal tanították. Tehát ugyanarra a kérésre más eredményt fog megjeleníteni. Emellett a Midjourney által készített képek bármely irányba kiterjeszthetők, és ilyenkor elkezd igazodni ehhez a kiterjesztéshez az AI. Hátránya, hogy ha egy képet elkészítesz, az nyilvánossá válik, ami nem minden esetben elfogadható opció cégek számára.
A Runway is ingyenesen használható, illetve, ha az ingyenes csomag kevés, akkor havi 12 dollártól. Ez az eszköz már képes a képgeneráláson túl videószerkesztésre is. Kifejezetten olyan csapatoknak tervezték, melyek egy eszközön belül együtt dolgoznak.
Egy kicsit drágább megoldás: 49 dollártól induló egyedi árakat használ, de ez már kifejezetten marketinges igényekre lett szabva, és a képek készítésén kívül sok más funkciót is kínál. Nem véletlen, hogy mintegy 70 ezer vezető márka, ügynökség, tartalomgyártó használja ezt az AI-eszközt. Egyszerre négy képet tud készíteni, ráadásul ezek felbontása is elég jó, így print képek is gyárthatók a segítségével.
A Descript abban különbözik az előbbiektől, hogy képek helyett videókkal és hangokkal dolgozik. Ingyenesen is kipróbálható, míg a legolcsóbb csomag 12 dollárnál indul. A gépi tanulást használva hoz létre átiratokat a videókból és podcastokból. Felismeri a beszélőket és a hangjukhoz hasonló hangot tud létrehozni.
A StockimgAI egy olyan AI-eszköz, mely szöveges leírás alapján készít stockfotókat. A különbség az, hogy ki tudsz választani kategóriákat. Logókat is készíthetsz vele, azonban nem biztos, hogy elfogadható lesz az eredmény, legalábbis a stílust tekintve. Viszont ingyenes kipróbálható, igaz csak egyetlen kép erejéig, az alapcsomag 19 dollárba kerül havonta.
Ez egy olyan web-alapú eszköz, melynek segítségével realisztikus vagy művészi képeket készíthetsz szöveges leírás alapján. Az eszköz egy véletlenszerű vizuális zajból készít képet, mely passzol a megadott szöveghez. Meghatározható a minőség vagy a stílus a leírás változtatása révén, illesztve kiválasztható kategória, melyben alkot az AI. Ingyenesen kipróbálható, az alapcsomag 10 dollárba kerül.
Ez a Google egyik AI-kísérlete, mely néhány krikszkrakszból valamilyen normális képet, illetve alapvetően egy egyszerű ikont, szimbólumot képes alkotni. Az ikonok azonos stílusban készülnek, vagyis akár egy ikonszett is összehozható vele, ráadásul teljesen ingyenesen használható.
Ez egy kanadai mesterséges intelligencia szoftver platform, mely a sok milliós app-letöltésszámot figyelembe véve meglehetősen népszerűnek is mondható. Mobileszközökön is használható, és az elkészült képek kategorizálhatók, elrendezhetők. A prémium megoldásért viszont 4,99 dollárt kell fizetni havonta.
Egy ingyenes eszköz, mely korábban DALL-E mini néven futott. Egy egyszerű szoftverről van szó, mely viszonyleg lassan rak össze egy-egy képet. Ha gyorsabb eredményre vágysz, azért már fizetni kell. Emellett nincs szerkesztési lehetőség benne, viszont nem kell regisztrálni a használatához. Egy-egy keresésre 9 darab képet gyárt le, de sok esetben az eredmény nem túl meggyőző.
Művészi képeket alkot szöveges leírás, a kivitelezési módszer és stílus kiválasztása alapján. Ráadásul mindezt elég jó minőségben teszi. 5 képet alkothatsz vele ingyen, miközben számtalan stílusból válogathatsz. Az eredmény ugyanakkor itt sem biztos, hogy használható lesz.
Fotórealisztikus képek készíthetők az eszköz segítségével, ráadásul a képek módosíthatók, és különböző variációk készíthetők a meglévőkből. Ez is kipróbálható ingyenesen, de fiókot kell létrehoznod, ha le akarod tölteni a képeket. Az ár 9 dollárnál indul, és ezért 400 képet készíttethetsz.
Különlegessége, hogy független művészek készítették elsősorban abból a célból, hogy más művészeknek, designereknek segítsenek inspirációt találni a munkáikhoz. Ha támad valami ötleted, akkor azt formába önti, így felhasználhatod a projektjeidhez. Segítségével bármennyi képet létrehozhatsz ingyenesen, ugyanakkor prémium verzió is elérhető, mellyel rövidíthető a várakozási idő és nagyfelbontású letöltést is elérhetővé tesz.
Mobilplatformokra készített képgeneráló, vagyis web-alapú alkalmazás mellett iOS-re és Androidra is elérhető, miközben jó minőségű AI-alapú képek készíthetők vele. Használatához regisztrálnod kell, de naponta 5 képet készíthetsz vele ingyen több mint ezer különböző stílusban.
Ingyenes megoldás, mely nem gyűjti be a felhasználói adatokat és az elkészült képeket sem tárolja, viszont szöveg alapon jó minőségű, fotorealisztikus képek készítését ígéri. A gyakorlatban ez nem feltétlenül van így, ugyanakkor ingyenessége miatt érdemes lehet próbálkozni vele.
Funkciógazdag AI képkészítő szoftver, mely három különböző AI-eszközzel is rendelkezik. Létrehozhatók vele művészi alkotások, festmények vagy realisztikus fotók. Pszichedelikus vagy absztrakt művek alkotására is alkalmas. Ingyenesen használható, de regisztrálni kell hozzá. A prémium megoldás 19 dollártól érhető el.
Habár a mesterséges intelligencia által készített szövegekre ugyanaz érvényes, mint a képekre: nem használhatók ellenőrzés, szerkesztés, kontroll nélkül. Vagyis, ahogy a képeknél is ellenőrizni kell az eredményt és finomítani annak fényében, ugyanígy a szövegeket is meg kell szerkeszteni utólag. Ezért inkább csak segítséget nyújthatnak, de nem válthatják ki az embert. Adhatnak ötletet, megírhatnak szövegpaneleket, de az még nem jelent kész tartalmat.
A legjobban egyébként rövid szövegeknél, összefoglalóknál működik az AI. Hosszabb szövegek esetében nagyon feltűnő lesz az egyébként jellemző semmitmondásuk, az állandó önismétlés, és persze túl sok lesz a hiba.
A ChatGPT a leginkább ismert és a legjobb eredményt kínáló szöveggenerátor. Az OpenAI készíti, melynek nevéhez a DALL-E 2 is fűződik. Itt is csak be kell írni egy kérést, kérdést, hogy előálljon a válasszal. Korlátot jelent egyelőre, hogy nem ismeri a legfrissebb témákat, csak 2021-ig készített szövegek alapján alkot új szövegeket. Várhatóan azonban 2023-ban már friss tartalmakat is fel fog tudni használni.
A ChatGPT egy módosított változatát építette be az Edge böngészőbe a Microsoft, mely egyelőre kísérleti jelleggel a feliratkozók számára már elérhető lehetőség. Csevegni, illetve szöveget íratni lehet vele. Alapvetően a keresőre épülő válaszokat ad, jelölve, hogy a válasz mely részét hol találta. Szövegírásnál meghatározható a stílus, a forma és a hossz, miután megadtad a témát, hogy miről írjon az AI. Az eredmény viszont gyakran nem állja meg a helyét, sokszor előfordulnak tévedések is.
Korábban már említettük a Jaspert a képeknél, mely nem csak képeket tud gyártani, hanem szövegeket is. Számtalan sablon és formátum közül lehet itt választani a céltól függően, de nem muszáj ezeket használni, akár egy kérést megfogalmazva is megtalálja a megfelelőt a mesterséges intelligencia.
Felhasználónként 18 dollárt kérnek a készítők a Writer havi használatáért, ami nem kevés, különösen, hogy itt alapvetően egy kollaborációs eszközről van szó, ahol megoszthatók az ötletek, a gondolatok és közösen szerkeszthetők a dokumentumok. Sokkal inkább hasonlít egy olyan szerkesztő eszközre, mint a Grammarly, nem pedig a ChatGPT-re. Ugyanakkor persze a benne lévő mesterséges intelligencia is tanítható arra, hogy a megfelelő stílusban írjon.
Használható ingyenesen, de alapvetően 20 dollárba kerül havonta a HyperWrite, melynek három fő funkciója van: a szövegírás, a mondatok befejezése és a képkészítés. Ráadásul Chrome-bővítményként is működik, így bármilyen szövegednél be tudod vetni egyből a böngészőben, legyen szó egy e-mailről vagy egy készülő blogbejegyzésről.
2,50 dollárért már ezer különböző szöveget legyárt neked a Cohere is, mely elsősorban a fejlesztőket célozza, nem annyira a marketingeseket. Akkor érdemes választani, ha az AI-t a saját szövegeiddel szeretnéd betanítani, vagy elemeznéd azokat az üzeneteket, melyeket a közönségedtől kapsz (például értékelések, hozzászólások).
Ennyi lenne tehát első körben, és lehet, hogy sokaknak ijesztő, hogy már ennyire elterjedt a mesterséges intelligencia használata a képek és szövegek alkotásában, mindenesetre a segítségükkel másodpercek alatt létrehozhatók új alkotások, melyek elkészítése egyébként órákat, napokat vagy akár heteket venne igénybe emberi erőforrások igénybevételével.
A ChatGPT (és más AI-alapú szövegkészítő eszközök) viszonylag alaposnak tűnő és átfogó tartalmakat képesek rendkívül gyorsan előállítani. Ugyanakkor ezekkel a szövegekkel sokszor vannak problémák, legalábbis olyan értelemben, hogy eltérnek a megszokott emberi válaszoktól. Persze olykor kérdés lehet az is, hogy vajon a megszokott emberi válaszok a hasznosabbak, vagy az idegennek tűnő AI által képzett válaszok. De nézzük meg részletesen, hogy mire kell figyelni a ChatGPT által alkotott szövegeknél!
Legalábbis nem olyan módon ahogy az ember például egy művészi alkotással. Természetesen az átlagos szövegek a weben nem művészi alkotások, ugyanakkor az AI által generált szövegek jellemzője, hogy csak másolják az érzelmeket, de nem tudják kihasználni azokat.
Ezért is nevezte Nick Cave, ausztrál zenész gúnynak a ChatGPT által készített szöveget, melyben egy ismert művének szövege alapján gyártott új szöveget. Tehát az AI által készített szöveg első pillantásra valóban hordozhatja egy ismert mű, szöveg stílusjegyeit, azonban ha alaposabban megvizsgáljuk, akkor nem szól semmiről. És ez az érzelemmentes semmitmondás sokszor már a mindennapi válaszaiban is erősen kiütközik, nem csak művész alkotások utánzásánál.
A ChatGPT össze tudja foglalni egy-egy témáról a legfontosabb tudnivalókat, ugyanakkor hiányzik belőle az egyéni látásmód és az igazi elmélyedés a témában. Amikor egy ember ír egy szöveget, akkor az a lenyomata lesz a személyiségének, akármennyire is tárgyilagos. Az AI szövegei egyelőre maximálisan tárgyilagosak, kiegyensúlyozottak és inkább a különféle nézőpontokat mutatják be, mintsem valamilyen irányban a mélyre nyúlnának.
Aki már használta a ChatGPT-t az tapasztalhatta, hogy egy-egy információmorzsát jelentős körítéssel tálal, és néha meglehetősen nehéz kihámozni a lényeget a mondanivalójából. Egy témában született kutatás szerint a ChatGPT által adott válaszokat elsősorban pénzügyi vagy pszichológiai témákban tartották jónak az emberek, amikor orvosi kérdésekre került sor, akkor nem tudott eléggé direkt válaszokat adni. A kutatók által megfogalmazott probléma itt az volt, hogy az AI hosszú, átfogó válaszokat kínált, míg az orvosok inkább rövid, egyenes válaszokat és javaslatokat adtak, amit az emberek hasznosabbnak találtak.
A ChatGPT-re jellemző, hogy a különböző témákat mindenféle nézőpontokból próbálja bemutatni, ami nem igazán működik, amikor az emberek egy egyértelmű és egyszerű választ, javaslatot várnak. Ezzel egyébként tisztában van a ChatGPT fejlesztője, az OpenAI is, hiszen bejelentésükben meg is fogalmazták, hogy “modell gyakran túlságosan bőbeszédű…”
A Szárnyas fejvadászban látható egy jelenet, ahol elhangzik egy kérdéssor, mellyel megállapítható, hogy a beszélgető fél ember vagy android. A kérdések részei az egyébként kitalált Voigt-Kampff tesztnek. Az egyik kérdés lényege például az, hogy mit tesz valaki, ha tévénézés közben hirtelen észreveszi, hogy egy darázs mászik a karján. Egy normális emberi válasz lehetne az, hogy megijedne, felkiáltana, kirohanna a szobából, lecsapná a darazsat, stb. Az AI ezzel szemben egy részletes válasszal áll elő, melyben különféle megoldásokat sorol fel – már hogy mit tenne -, miközben a kérdésre, tehát, hogy ténylegesen mit is tenne, valójában nem válaszol. A válasznak tehát van egy természetellenes, az embertől idegen, túlságosan logikus jellege.
A ChatGPT-t úgy képezték ki, hogy olyan válaszokat adjon, mellyel elégedettek lesznek az emberek. Az értékelők pedig általában olyan válaszokat értékeltek jobbnak, melyek részletesebbek. Ugyanakkor sok esetben nem a részletes válasz a jobb válasz, ez már megmutatkozott a korábban említett egészségügyi témáknál is. Azt viszont nem képes érzékelni, hogy mikor, melyik válaszra lenne szükség. Az OpenAI ezt a túloptimalizálásnak tudja be.
Egy vizsgálat szerint a ChatGPT olykor tényeket kreál annak érdekében, hogy válaszolni tudjon egy-egy kérdésre. Például, amikor jogi témáról van szó, kitalál olyan törvényeket, melyek valójában nem léteznek, és ezekre hivatkozik. Éppen ezért az AI olyan kérdésekre is képes válaszolni, melyekre nincs válasz, csak épp nem igaz, amit mond.
Az OpenAI is arra figyelmeztet a ChatGPT-ről szóló dokumentumában, hogy a rendszer néha hihetőnek tűnő, de hibás vagy abszurd válaszokat ad. Ezért is van szükség az AI által készített szövegek ellenőrzésére minden esetben. Annál is inkább, mert első pillantásra úgy nézhet ki a válasz a logikussága és a részletessége miatt, mintha helyes és megbízható lenne, így könnyen félrevezetheti a nem szakértő személyeket.
Az AI hajlamos semleges és informatív válaszokat adni. Az elfogulatlanság persze gyakran előnyös, de nem minden esetben tetszik az embereknek. Sokszor van az, hogy az emberek inkább egy véleményt várnak, például jogi, orvosi vagy technikai kérdésekben. Valamely nézőpont melletti érvekre számítanak, azonban az AI ilyenkor is kiegyensúlyozott, semleges, nem húz egyik oldal felé sem, ami furcsa lehet.
A ChatGPT úgy van beállítva, hogy mindig inkább formális válaszokat adjon, kerülje a hétköznapi, túlságosan laza válaszokat. Az emberek viszont sokszor a köznyelvi stílust használva adnak válaszokat, melyben gyakran szlenget is használnak. Ez az AI-ra egyelőre nem jellemző, ahogy például az elterjedt rövidítések használata sem. Ugyanígy hiányozhat a szövegeiből az irónia, a humor.
Ugyanakkor mindezek a jelenségek idővel eltűnhetnek, hiszen a ChatGPT jelenleg is fejlődik, képzés alatt áll. Az OpenAI addig is azt javasolja, hogy ahol lehetséges az általa generált szövegeket ellenőrizni kell. Tisztában kell lenni a rendszer korlátaival, és ismerni kell azokat az információkat, melyek lehetővé teszik az AI által generált szövegek ellenőrzését.
Miután megjelentek az első mesterséges intelligencia által készített szövegek, arra is megjelent az igény, hogy felismerjük ezeket a szövegeket, azaz kiszúrjuk a “csalást”, már amennyiben csalásnak tekinthető az AI-val íratni szövegeket. (A korrekt eljárásnak jelenleg az tűnik, ha az ilyen szövegek alatt jelezzük, hogy AI készítette). Mindenesetre itt van néhány eszköz, mely azt ígéri, hogy felismeri, mely szövegeket készített mesterséges intelligencia.
Az egyik plágium-kereső eszköz a GPTZero, melyet Edward Tien fejlesztett. A szöveget be lehet másolni a nem túl bonyolult felületen elhelyezett szövegbeviteli mezőbe, de fájlt is fel lehet tölteni. Az eszköz ezután a mondatokban megjelenő véletlenszerűségeket, bizonytalanságokat, tökéletlenségeket vizsgálja, melyek az emberi szövegekre jellemzőek, ezeket pontozza is. Ugyanakkor mi azt találtuk, hogy mind a valóban ember által, mind pedig az AI által írt szövegeket is ember által készített szövegnek tartotta. Ennek ellenére talán érdemes lehet próbálkozni vele.
A GLTR, azaz Giant Language Model Test Room más módszerrel dolgozik: előrejelzett szavak hatalmas adatbázisát használja, és kiemeli azokat a szavakat a szövegben, melyek a top10-be, a top100-ba, vagy a top1000-be tartoznak. Minél több ilyen előre jelezhető szó található egy szövegben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a szöveget gép készítette. A GLTR az MIT-IBM Watson AI Lab és a Harvard Natural Language Processing Group közös erőfeszítéseinek eredménye. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy GPT-2 szövegek vizsgálatára alkalmas, nem az újabb, ChatGPT által készített szövegekére.
A harmadik eszköz szintén a régebbi verziós szövegkészítést képes felderíteni. Ezt meglehetősen jó pontossággal meg is találja, és az előző eszközhöz képest sokkal egyszerűbb és használhatóbb választ ad, ugyanakkor a teszt során a nem GPT-2 AI által írt szöveget nem sikerült lelepleznie.
Ez az eszköz egy AI-alapú íróplatform, a Writer része. Bemásolhatsz szöveget, vagy akár linket is, de csak 1500 karakterig vizsgálja meg a szövegeket. Az AI által írt szöveget ez is 99 százalékban ember által írt szövegnek feltételezte.
Végül a Crossplag tartalomvizsgálója is az AI által szövegek felfedezését ígéri, mely szintén úgy működik, ahogy az előzőek: be kell illeszteni a szövegmezőbe a gyanús szöveget, majd az ellenőrzés gombra kattintani. Több száz nyelven ért az eszköz, és több milliárd webes tartalommal hasonlítja össze. Az AI által írt tesztszöveget azonban ez is emberi szövegnek tartotta.
A ChatGPT az információgyűjtéshez minden weboldal tartalmát felhasználhatja. Már, ha valamely oldal kifejezetten nem blokkolja a hozzáférést a tartalmaihoz. A GPT-3.5-öt használó ChatGPT ugyanis olyan adatkészletet is felhasznál a tanulásnál, mely az internet feltérképezésén alapul.
Az egyik adatkészlethez például az úgynevezett CCBot robot (Common Crawl) fésüli át a netet. Mivel ez a bot betartja a robots.txt protokollt, így van lehetőség arra, hogy a robots.txt segítségével kitiltsd az oldaladról, és ne kerüljenek be a tartalmaid a ChatGPT válaszai közé.
Azt viszont tudni kell, hogy ha ez a kitiltás eddig nem történt meg, akkor lehet, hogy a weboldalad már feltérképezésre került és benne van valamelyik ChatGPT által használt adatkészletben. Ugyanakkor persze a Common Crawl letiltásával az újabb adatkészletekbe már nem kerül bele a tartalmad.
Mindenesetre a lényeg az, hogy ha megadod a robots.txt-ben a Common Crawl bot nevét, akkor kitiltod az oldaladról. Ehhez ennyit kell beírnod a fájlba:
User-agent: CCBot
Disallow: /
Mivel a CCBot a nofollow utasítást is elfogadja, ezért a kódban érdemes lehet szerepeltetni a következő sort:
<meta name=”CCBot” content=”nofollow”>
Amit még a Common Crawl kapcsán érdemes tudni, hogy olyan cégek is használhatják, melyek URL-eket gyűjtenek és kategorizálnak annak érdekében, hogy listákat hozhassanak létre hirdetésekkel megcélozható weboldalakról. Ha tehát kizárod a botot, akkor ezzel lehetséges hirdetőket is elveszíthetsz, már ha ez számít egyáltalán a weboldalad szempontjából.
Azt viszont nem tudod megtenni, hogy ha már belekerült a weboldalad egy adatkészletbe, akkor onnan kivedd. Ráadásul úgy néz ki, hogy a jövőben sem számíthatunk a feltérképezésről való leiratkozási lehetőségre.
Az persze érdekes kérdés, hogy vajon mennyire etikus felhasználni engedély nélkül weboldalak adatait, illetve lehetőséget sem kínálni arra, hogy a feltérképezésről egy egyszerű módszerrel leiratkozhassanak a weboldalak, de ezt most nem feszegetjük.
A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.