Hogyan készítsd el a tökéletes közösségi média posztot?

Közösségi média
Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

Mi kell ahhoz, hogy sok megosztást és hozzászólást érj el egy közösségi médiában megjelent bejegyzéssel? Nem elég hozzá egyetlen odavetett mondat vagy kép. Kezdjük az általános tanácsokkal, majd folytatjuk az egyes csatornákkal, de beszélünk arról is, hogy mit tehetsz a közösségi médiában, ha unalmas a márkád.

Néhány tipp a jobb posztokért

A cél mindig az, hogy olyan bejegyzéseket készítsünk a közösségi média felületeken, melyek magával ragadják az olvasókat. Ez azonban sokszor nem jön össze, nem sikerül kitörni a médiazajból. De mitől lesz olyan jó egy közösségi média poszt, hogy az olvasók is észrevegyék?

ÖSSZPONTOSÍTS AZ OLVASÓRA!

Amikor közösségi média tartalmat készítesz, elég komoly konkurenciával kel megküzdened a figyelemért. Ott vannak az ismerősök posztjai, a hírességeké és egy rakás cégé. Ahhoz, hogy valamennyire rád figyeljenek az olvasók, mindig úgy kell a posztot megírni, hogy az ő képük lebegjen a szemed előtt. Vagyis ne saját magadra, a termékedre, a szolgáltatásodra koncentrálj, hanem az olvasóra!

Ez még egyszerűbben azt jelenti, hogy ne azt írd le például, hogy “megjelent egy új termékünk”, hanem ennek kapcsán mindjárt azokat az előnyöket hangsúlyozd, melyek az emberek számára fontossá tehetik. Ez persze bevett marketingfogás, de attól még igaz, és érvényes a közösségi médiára is.

ÉPÍTS A KÍVÁNCSISÁGRA!

A kíváncsiság akkor jelenik meg, amikor az embereket elkezdi feszíteni a tudás hiányának az érzése. Amíg az emberek úgy érzik egy címet elolvasva, hogy nyugodtan tudnak élni azon információk nélkül, melyek feltételezésük szerint benne szerepelnek, addig nem keltetted fel a kíváncsiságukat.

A jó szöveg tehát úgy néz ki, hogy az olvasó érezze az információs hiányt egy adott témában, neked pedig meg kell ígérned, hogy megoldod ezt a problémáját, ráadásul valami egyedi, új tippet adva.

KEZELJ MINDEN POSZTOT EGY TÖRTÉNETKÉNT!

A történetmesélés erejét már nem először emlegetjük. A történetek ugyanis könnyen magukba szippantják az embereket. És itt nem csak a hosszú oldalakon keresztül elmesélt történetekről van szó, hanem akár a rövid közösségi média posztokban megjelenőkről is.

Amikor például közzéteszel egy olyan bejegyzést, hogy “elnézést kérünk, de technikai problémák miatt nem működik a weboldalunk”, akkor ez is már lehet egy történet, hiszen három szereplője is van: Te, az olvasó, és a weboldal. A történetet tehát ki lehet bontani, mert a weboldallal történt valami, az olvasó képtelen elérni a weboldalt, míg Te éppen azon fáradozol, hogy kijavítsd a hibát.

GONDOLD ÁT AZ ÉRTÉKÉT!

Amikor egy közösségi média posztot készítesz, akkor mindig gondolkodj el azon, hogy vajon az milyen értéket ad az olvasói számára. Kell, hogy legyen valami oka annak, amiért rákattint. Sokkal jobban érzi magát az olvasó, ha meg tudja indokolni ezt a lépését.

A bejegyzésedben tehát fókuszálj a lehetséges értékre, és próbáld világossá tenni az emberek számára, hogy miért kellene, hogy érdekelje őket a posztod. Ugyanígy a call to action esetében is érdemes az egyszerű felszólításon (kattints rá, olvasd el!) további értéket ígérni (pl. Fedezz fel további érdekességeket!).

Használj KÖVETKEZETES HANGot!

A közösségi média az egyik csatorna, melyen keresztül a céged az emberek felé közvetíti az egyéniségét. Ezért fontos, hogy mindig következetes legyen a kommunikációd stílusa, nem csak az adott közösségi médián belül, hanem minden csatornán. A kommunikációs stílusról még akár egy útmutatót is írhatsz magadnak, melyet aztán következetesen betartasz.

MINDIG AZ OLVASÓHOZ SZÓLJ!

A legjobb közösségi média tartalmak mindig valamiféle bizalmas hangon szólnak az emberekhez. Ha az olvasónak címzed a mondandódat, az javítja az elköteleződést. Tehát ne azt mondd, hogy “Itt letölthető az e-book”, hanem valami olyasmit, hogy “Tudni akarod a titkot? Akkor van egy ajánlatunk a számodra!”.

NE BONYOLÍTSD!

Egy közösségi média posztnak nem kell szépirodalmi magasságokba emelkednie. Az embereknek a weben nincs idejük, csak rövid időre figyelnek bármire is, így inkább arra kell törekedned, hogy minél rövidebben fogalmazd meg a mondandódat, és használj rövid, egyszerű szavakat, még akkor is, ha sokkal kellemesebben hangzana más kifejezésekkel a mondat. Néha elég egy egy-két szavas szöveg is ahhoz, hogy az embereket cselekvésre bírd.

HASZNÁLJ EMOJIKAT!

Már nem csak a tizenévesek kiváltsága, hogy emojikkal kommunikáljanak, teljesen a mainstream részévé vált. Az Amex Open Forum tanulmánya szerint ráadásul komoly javulást eredményez a posztok teljesítményében: 33 százalékkal magasabb a megosztási arányuk, 33 százalékkal többen szólnak hozzá, míg 57 százalékkal többen lájkolják az emojis posztokat.

TEGYÉL FEL KÉRDÉSEKET!

A jó közösségi média bejegyzéseknek úgy kell kinézniük, mintha egy jó beszélgetés részei lennének. A közösségi média lehetőséget ad neked arra, hogy beszélgetést kezdeményezz a követőiddel. A kérdések pedig megadják a lehetőséget arra, hogy bevond az embereket a beszélgetésbe, és általában több hozzászólás is érkezik az ilyen posztokra.

JÁTSSZ AZ ÍRÁSJELEKKEL!

Ne érezd magad feszélyezve az írásjelekre vonatkozó helyesírási szabályok által. Próbáld inkább kitapasztalni azt, hogy mi hoz jobb eredményt. Egészen addig, amíg a szöveged jól néz ki és jól olvasható, nem lesz gond a használatukkal. Annál is inkább, mert a Hubspot vizsgálata szerint az olyan posztok, melyekben felkiáltójel szerepelt, 2,7 százalékkal több interakciót hoztak, míg azoknál, amelyekben kérdőjel jelent meg, 23 százalék volt a különbség.

Mit tegyél az egyes közösségi média csatornákon?

Ahány social media csatorna, annyiféle a megoldás arra, hogy miként néz ki rajtuk egy tökéletes közösségi média poszt. Ha valaki mindegyiket megfelelő módon akarja kezelni, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy melyiknek milyen törvényszerűségei vannak. Ezért adunk egy kis segítséget azoknak, akik több közösségi média oldalt kezelnek egyszerre, és azt hatékonyan kell tenniük. (A Facebook azért nincs a felsoroltak között, mert a jó Facebook bejegyzés kérdésével egy külön blogposztban foglalkozunk.)

Linkedin

  • Informatív, aktuális, figyelemfelkeltő szöveget tegyünk közzé, melynek terjedelme azonban ne haladja meg az 50 karaktert, és lehetőleg  tartalmazzon kérdést.
  • Mielőtt feltöltenél egy videót, győződj meg arról, hogy kereshető! A fájlnév legyen értelmezhető és izgalmas a közönséged számára.
  • Helyezzünk el linket a szöveg alatt!
  • Amennyiben szükséges, szerkesszük a link által behúzott szöveget.
  • Figyeljük a statisztikát és próbáljunk reakcióra késztetni olvasóinkat.

Youtube

  • Próbáljunk informatív, de figyelemfelkeltő címet adni, mert egyrészt egy ilyen címre kattintanak az emberek, másrészt ez a tárgya a videónknak. Emellett a címben szereplő szavak a keresések miatt is lényegesek.
  • A leírásba kerülhetnek a további kulcsszavak, ami szintén abban segít, hogy videónkat meg is találják a nézők.
  • A leírás kezdődhet a weboldalad URL-jével, mert így a felhasználóid tudni fogják, hogy hol találnak meg.
  • Érdemes a leírásba linket helyezni, mely weboldalunkra vagy más közösségi média oldalunkra mutat.
  • Ehhez kapcsolódhat egy CTA (call to action) szöveg is, amivel meghatározhatjuk, hogy mit várunk el a nézőktől.
  • Használjunk tageket a keresések miatt.

Twitter

  • A kérdések, tények és számok posztolása növeli a retweet esélyét.
  • Legyen egyértelmű a CTA, hogy az olvasók tudják, mit akarunk.
  • A nyelvtani szabályokat annak ellenére tartsuk be, hogy csak 140 karakter áll a rendelkezésünkre.
  • A rövidített, bit.ly linkeket retweetelik a legtöbbet, de nyugodtan használhatod a saját linkjeidet is. Ha túl hosszú lenne, a Twitter kipontozza a végét, így nem lesz zavaró.
  • Mi is éljünk a retweet lehetőségével, ha jó tweetre bukkanunk.
  • Tegyünk képet, gif-et, videót a bejegyzésünk alá, mert az növeli a hatékonyságát. A képek mérete 1280×720.
  • A Periscope vagy a Meerkat használatával livestreameket is közzétehetsz.

Pinterest

  • Ne posztoljunk arcokat, mert az arc nélküli képek megosztása 23 százalékkal jobb.
  • Azok a képek, amikben a piros és a narancssárga szín dominál, kétszer több repint hoznak.
  • De egyébként érdemes erős, domináns színeek használni, mert ezekkel nagyobb elköteleződést érhetsz el.
  • A háttér ne tegyen ki nagyobb részt, mint a teljes kép negyven százaléka, mert ezzel megfelezzzük a repinek számát.
  • Világos, de színes képeket használjunk, a fekete-fehér és a túlszaturált képek rosszabbul teljesítenek.
  • Álló képeket tegyünk ki, a megfelelő oldalarány a 2:3 és a 4:5. Ezek hozzák a legtöbb interakciót.
  • A leírásban legyél alapos és részletes, és használj annyi kulcsszót, amennyit csak tudsz. Így kereshetőbbé válnak a pinjeid.
  • A hashtagek számára tartsd viszont a minimumon.

Google+

  • Használjunk hashtageket (#), bár a G+ automatikusan kiegészítheti ezekkel a posztot.
  • Hogyha tageljük a márkákat és az embereket (@), akkor értesítést kapnak.
  • Használjunk képeket, melyek mérete 800×600 px.
  • Próbáljunk meg releváns közösségeket megtalálni, és részt venni a beszélgetéseikben.

Instagram

  • Az Instagram felhasználói a tökéletes, professzionális képeket kedvelik. A márkád a lehető legkisebb mértékben jelenjen meg benne!
  • Habár az Instagramon elérhetők különféle filterek, a cégek számára ezek használata nem javasolt. Próbáld csak alkalomszerűen bevetni őket!
  • A videók egyre népszerűbbek az Instagramon. Ezek szerkeszthetők az appban, de a megvágott videók is feltölthetők. Ne legyen rövidebb, mint 3 másodperc, és ne legyen hosszabb 1 percnél!
  • A fotónknak csak kétharmadát töltse ki a tárgy, amit megörökítünk, mivel ez így vonzóbb a szemnek.
  • Már a feltöltés előtt javíthatunk a fotóinkon olyan applikációkkal, mint például a Camera+ vagy a Snapseed.
  • Használjunk képaláírást, mert felkelti a figyelmet, de releváns a márkára nézve is. Ez akár kérdés is lehet, hiszen ilyenkor még kommentek is érkezhetnek válaszként.
  • A képaláírásban megjelenhet CTA is, de néha elég egy sima emoji is (persze ez attól függ, hogy elbírja-e a márkád).
  • Ha valaki lájkolta vagy hozzászólt a képünkhöz, akkor válaszoljunk nekik, hogy kialakuljon a párbeszéd.

Snapchat

  • Minden videód legyen függőleges, mert ezekkel sokkal nagyobb elköteleződést érhetsz el mobilon!
  • A fotóidnál figyelj a jó megvilágításra!
  • A videóknál figyelj a háttérzajokra, annak ellenére, hogy a lejátszás hang nélkül indul.
  • Adjál leírást a snapjeidhez, melyek lehetnek kérdések, esetleg call to actionök. A rendelkezésedre álló karakterszám ugyanakkor rendkívül korlátozott, így legyél megfontolt.

Ezek után azonban nem árt tisztában lenni néhány alapkérdéssel is. Például azzal, hogy

Miért osztanak meg bármit is az emberek a közösségi médiában?

A kérdés, hogy mi motiválja az embereket, amikor megosztanak egy harmadik féltől származó tartalmat, például egy cikket a közösségi médiában? Mindez azért lehet érdekes számunkra, mert ennek fényében talán jobban megérthető, hogy milyen tartalmat érdemes megjelentetnünk a közösségi médiában, már ha az az elsődleges célunk, hogy minél több megosztást generáljunk, és a közösségi médiából szerezzünk forgalmat.

Nem gondolkodnak, csak nyomják a lájkot

Slate, illetve a Chartbeat kutatása megerősítette, hogy ahogy a kommentek esetében, úgy a közösségi médiás megosztásoknál is az történik, hogy az illető el sem olvas egy adott cikket, máris úgy véli, hogy valamennyi ismerőséhez el kell juttatnia azt (és tulajdonképpen ezzel meg kell mutatnia, hogy kicsoda ő.)

A Hootsuite persze olyannyira nem hitte el, hogy az olvasók ilyen felületesek lennének, hogy ő maga is elkezdte szondázni olvasóit. De persze a becsületes olvasók elárulták, hogy sokuk valóban csak a címet és a leadet olvassa el, és máris továbbosztják a cikket. De miért is? A vizsgálat szerint 61 százalék azért, mert egy cikket érdekesnek tart, a többiek azért, mert fontosnak vagy viccesnek találják a tartalmat.

Mint kiderült, néhány olvasó persze érzi abban a kockázatot, hogy olyan tartalmat oszt meg, amit tulajdonképpen nem is ismer, hiszen ronthatja a róluk kialakult véleményt, ha esetleg a cikk úgy végződik, amivel ő nem ért egyet. Legtöbbször azonban az olvasók nem ennyire aggályoskodók.

Szórakoztatni akarjuk a megosztással az ismerősöket

Volt azonban egy másik kutatás is ugyanezen kérdés mentén. A Fractl vizsgálatából is az derült ki, hogy a válaszadók 48 százaléka szerint az elsődleges cél a külső tartalmak megosztásával az, hogy szórakoztassák ismerőseiket. Mindössze

  • 17 százalék oszt meg olyan dolgokat, melyeket fontosnak tart,
  • 13 százaléknak kifejezetten az a célja, hogy valami érzelmi reakciót váltson ki barátaiból,
  • és csak 11 százalék oszt meg hasznosnak tartott információkat.

Itt látható mindez grafikonon is ábrázolva:

Mi a célunk egy megosztással?

Mi a célunk egy megosztással?

Meg akarjuk mutatni magunkat

Ami még érdekes, hogy a válaszadók közel harmada (31%) azt mondta, hogy azért oszt meg valamit a Facebookon, mert így akar egy bizonyos képet közvetíteni magáról az emberek felé. Azok, akiknek 500-nál is több ismerősük van a Facebookon 7 százalékkal nagyobb valószínűséggel osztanak meg tartalmat csak azért, hogy fenntartsanak egy bizonyos imidzset magukról, illetve 9 százalékkal nagyobb eséllyel csak azért osztanak meg valamit, hogy az jó színben tüntesse fel őket.

Ugyanakkor az emberek 52 százaléka nem mer megosztani olyan dolgokat a Facebookon, melyről feltételezik, hogy vitát generálhat.

De: elfojtja a véleményt a közösségi média?

Mindezek mellett van egy másik oldala is a közösségi médiának. Mégpedig, hogy az elfogadott állásponttal szemben, miszerint a közösségi média elősegíti a vitát, a vélemények szabad áramlását, úgy tűnik, hogy sokszor inkább elfojtja, és nem csak a virtuális térben, hanem még a való életben is.

A Pew Research kutatása azt állapította meg, hogy az emberek a fontos ügyeket kevésbé szeretik a közösségi médiában megvitatni, mint a való életben. A dolog logikus, hiszen ki akar egy olyan véleménnyel előállni összes ismerőse, kollégája, rokona előtt, amiről esetleg mindegyikük ellentétesen vélekedik? A Pew megfigyelése szerint, ha valakinek olyan véleménye alakult ki, amit megítélése szerint a többség nem oszt, akkor azt inkább megtartja magának, és kialakul a hallgatási spirál (mely egy ‘70-es években, a nyilvános véleményekkel kapcsolatban keletkezett fogalom).

Miközben elméletben úgy néz ki, hogy a Facebookon vagy a Twitteren annyiféle vélemény megjelenik, hogy senki nem fél saját egyéni álláspontjának is hangot adni, addig a valóságban a közösségi média mindennél erősebb arra kényszeríti az embereket, hogy véleményüket megtartsák maguknak. A Pew szerint az emberek csak akkor állnak ki a véleményük mellett, ha úgy ítélik meg, hogy a többi jelenlévő is hasonló álláspontot képvisel az adott közösségi médiacsatornán. Ilyenkor kétszer nagyobb valószínűséggel szállnak be egy beszélgetésbe. Ráadásul a közösségi médiás hallgatás megjelenik a való életben is, vagyis személyes beszélgetések során is kevésbé merik felvállalni véleményüket azok az emberek, akik jelen vannak a közösségi médiában.

A Pew szerint a közösségi médiás hallgatás okai:

  • az emberek nem akarnak csalódást okozni a barátaiknak
  • nem akarnak vitába szállni velük
  • nem szívesen tesznek közzé olyan dolgokat, melyet (következő) munkahelyük HR-esei vagy (leendő) főnökeik nem vennének jó néven

A tanulmány arra is rámutat, hogy az embereknek véleményük közzétételére vonatkozó döntése kapcsolatban áll önbizalmuk mértékével, valamint azzal, hogy mennyire ismerik a témát, illetve, hogy az mennyire erős hatást gyakorolt rájuk.

Mitől lesz vírusosan terjedő egy közösségi média poszt?

A nagy titok, amire mindenki keresi a választ: mitől válik vírusosan terjedővé egy videó, egy kép, egy poszt. Nem mindegy, főleg, ha pénz is van a dologban. És hát mikor nincs? A tudományt hívjuk segítségül. Vizsgálatában a Fractl 23 darab, az Imguron talált, virálisan terjedő képet mutatott a 800 alanynak, míg a kontrollcsoport nem-virális képeket kapott, majd figyelték a reakcióikat, hogy valami összefüggést találjanak. Mire jöttek rá ez alapján?

A pozitív érzések fontossága

Van néhány közös jellemzője a virusosan terjedő képeknek mindegyik korosztály és nem számára. Az első és legfontosabb az általuk kiváltott pozitív érzések. Ezek részletezve a következők voltak:

– öröm
– érdeklődés
– remény
– bizalom

A kutatás alapján egyértelmű volt a kapcsolat a kialakuló pozitív érzések száma és a megtekintések száma között.

Érzelmi komplexitás

De az is kiderült, hogy nem csak egyszerűen pozitív érzések halmozódását kell elérni egy virális tartalommal. Ugyanis a kutatás eredményei arra is rámutattak, hogy a virális képek egyszerre váltottak ki pozitív és negatív érzéseket a résztvevőkben. Legalábbis gyakrabban, mint a nem virális képek esetében. Tehát annál kedvezőbb a hatás, minél szélesebb érzelmi spektrumot tudunk kialakítani a felhasználókban a virális tartalmainkkal.

A meglepetés ereje

A következő kulcstényező a meglepetés. A virálisan terjedő képek sokkal valószínűbben hökkentették meg az embereket, mint az átlagos képek. A meglepetés volt a második leggyakrabban megfigyelt reakció a virális képek nézegetése során.

A különböző korosztályok másként reagálnak

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalabb korosztályt sokkal nehezebb reakcióra bírni, azaz elérni, hogy megosszon egy képet. A 18-24 évesek kevesebb pozitív érzésről számoltak be a képek láttán, mint bármelyik másik korosztály. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy ez a korosztály nagyon sok tartalommal, képpel, videóval találkozik a neten, az ingerküszöbük már meglehetősen magas, így csak a nagyon új és rendkívül hatásos tartalmakkal lehet reakciót kicsikarni belőlük.

Férfiak és nők: nincs komoly különbség

Lehet, egyeseket meglep, de az, hogy ki, melyik nemhez tartozik, nem játszott nagyobb szerepet a virális tartalmakra adott reakcióknál. Persze azért kis eltérések akadnak, így például az, hogy a férfiak több örömteli érzésről számoltak be a virális képek nézegetése közben, mint a nők. Ugyanakkor az érzelmi komplexitás mértéke kisebb volt náluk.

A nők ugyanakkor többször számoltak be a bizalom érzéséről, valamint több negatív érzés fogalmazódott meg bennük, illetve ezzel párhuzamosan nagyobb érzelmi komplexitásról számoltak be. Összességében azonban a férfiak és a nők több hasonló érzést jeleztek vissza, mint különbözőt. Ez pedig azt jelenti, hogy a tévhitekkel ellentétben a két nem számára nem kell kétféle tartalmat gyártani, ha el szeretnénk érni a vírusos terjedést.

A Fractl korábban már idézett vizsgálatából az is kiderült, hogy a nők 53 százaléka azért oszt meg valamit a Facebookon, hogy azzal valamilyen érzelmet csikarjon ki az ismerőseikből (ez a férfiak esetében kevesebb), míg a férfiak inkább azért osztanak meg dolgokat, hogy meggyőzzék a többieket az álláspontjukról. De az eltérés itt nem olyan jelenős a nőkhöz képest.

Miben különböznek a nők és a férfiak a megosztásoknál?

Miben különböznek a nők és a férfiak a megosztásoknál?

Mit tegyél a közösségi médiában, ha unalmas a márkád?

Nem muszáj feladni a közösségi médiás megjelenést, ha unalmas a márkád. Még ilyenkor is találhatsz olyan dolgokat, melyeket kommunikálhatsz az ügyfeleid felé. A Hootsuite összeszedett hét ötletet, melyek mindenki számára megfontolásra érdemesek lehetnek.

Először is indulj ki abból, hogy a Te céged is azért létezik, mert a vevők számára hasznos. Például az életüket könnyebbé vagy élvezetesebbé teszi, esetleg biztosítja a szórakoztatásukat. Az emberek pedig valami hozzáadott értékre számítanak Tőled. Ez a hozzáadott érték az, ami megkülönbözteti a Te cégedet a többektől. Mi az, amivel Te többet vagy mást tudsz kínálni, mint a többiek? Ha ezt tudod, akkor már azt is látod, hogy az unalmas márkád ellenére, van miről beszélned. De lépjünk tovább: mit tehetsz ebben e helyzetben?

  • Használd ki a szakértelmedet, és edukáld a közönséged! – Ahelyett, hogy egyszerűen csak a termékeidért vagy szolgáltatásaidért keresnének fel az emberek, miért ne keresnének fel emellett információkért és tanácsokért? Mutass nekik szakmai videókat, írásokat, melyekből tájékozódhatnak az iparágadról. Ezzel ráadásul szakértőként mutathatod meg magad a közönséged előtt.
  • Használd ki azt, ami már népszerű! – Ha a céged nem népszerű, akkor jelenjen meg olyan személy a kommunikációdban, aki híres. Nem muszáj egy sztárnak lennie, elegendő, ha a Te közönséged számára, az iparágadban jelentős személy.
  • Mondj egy történetet! – A történetek érzéseket keltenek az emberekben, és az érzések révén tudnak kapcsolódni a márkádhoz. Beszélj például arról, hogy emberek hogyan, mire használják a terméked vagy a szolgáltatásodat az életükben!
  • Legyél emberi! – Ne cégként, hanem emberi hangon kommunikálj! Mutasd meg, hogy valódi személyek állnak a márkád mögött!
  • Legyél emlékezetes! – Ehhez nem csak online jelenlét, hanem online személyiség is kell. Alakíts ki egy kommunikációs stílust – legyél kifinomult, intelligens vagy vicces -, mellyel erősebb benyomást kelthetsz az emberekben.
  • Mutasd be a céged! – A terméked csak egy része a cégednek, még ha az egyik legjelentősebb is. A termékeden túl megmutathatod, hogy hol dolgozol, bemutathatod a kollégákat, a mindennapi életet az irodátokban, a jelentősebb közös eseményeket, vagy beszélhetsz arról is, hogy mennyire képzettek a munkatársaid.
  • Ossz meg releváns tartalmakat! – Nem muszáj minden tartalomnak rólad szólnia a közösségi médiában. Olyan tartalmakat is közzétehetsz, melyek valamilyen módon kapcsolódnak ahhoz a területhez, amivel foglalkozol. Fontos persze, hogy ezek a tartalmak hasznosak legyenek a célközönséged számára.

Mindegy tehát, hogy mit árulsz, a közösségi média lényege, hogy közösségi legyen. Kapcsolatokat kell kialakítanod, fenn kell tartanod egy online jelenlétet, akármivel is foglalkozol. A közösségi média egy jó terep arra, hogy lefektesd és alakítsd a márkád imidzsét. És még ha unalmas is a márkád, próbáld megtalálni a szórakoztató, az érdekes és az izgalmas oldalát, amit aztán bemutathatsz ezeken a csatornákon.

Hogyan kezeld a negatív kommenteket a közösségi médiában?

Amikor valaki gyakorlat és tapasztalat nélkül először találkozik negatív kommenttel akár személyes, de jellemzőebben inkább céges web- vagy közösségi média oldalon, hajlamos túlaggódni a dolgot: kétségbe esni, kapkodni, és mélyen a szívére venni egy-egy ilyen kritikát. Ilyenkor jönnek a hibák, a meggondolatlan kommenttörlések vagy a verbális visszavágás – személyiségtől függően -, amivel azonban csak rontunk a helyzeten. De akkor mi a jó reakció?

Ne etesd a trollt!

Az általános jó tanács a “ne etesd a trollt!” a legtöbb helyzetben egyébként igaz. Nem foglalkozni velük sok esetben a legjobb megoldás, a közösség jellemzően maga is helyesen ítéli meg, hogy ki tartozik a troll kategóriába, és ennek megfelelően veszi komolyan a hozzászólást.

Ugyanakkor persze nem mindenki troll: szeretjük ezt a jelzőt mindenkire ráaggatni, akinek a véleménye egyszerűen csak nem teszik. (Itt egy posztunk a trollokról, hogy tisztázzuk valójában miről is van szó.) Lehet ez a személy csak egy elégedetlen vevő, vagy egy kicsit körülményes érdeklődő, aki valóban információt, megoldást akar, csak épp rosszul fejezi ki magát, vagy nem is törekszik a megfelelő hangvételre, mert ezt látja célravezetőnek.

Alapelvek, eljárás

Ilyenkor célszerű egy eljárás alapján kezelni a helyzetet. Tehát, ha egy cégnek még nem lenne meg ez az elfogadott eljárása, szabályozása arra, hogy miként viselkedjen egy “asztalborogató” vagy csak egyszerűen negatív kommentelővel, akkor itt van néhány alapelv:

  1. Először értsd meg az üzenetet! Mi a probléma gyökere? Miként tudsz segíteni?
  2. Készíts a hozzászólásról egy képernyőképet, mert szükség lehet rá!
  3. Alapesetben ne töröld a kommentet, mert úgy tűnhet, mintha valami takargatnivalód lenne. (Néha szükség lehet a delete gomb megnyomására, mert egyszerűen értelmezhetetlen, minősíthetetlen a komment, amire semmilyen normális választ nem lehet adni.)
  4. Túl sokat sokat ne késlekedj a reakcióval, a közösségi médiában egy órán belül válaszra számítanak a felhasználók. (Persze ez azért lehet egy kicsit több is, de egy napnál tovább azért ne csússzunk – tesszük hozzá mi.)
  5. Maradj higgadt, készíts vázlatokat a válaszodról, és ilyenkor tartsd észben, hogy nem csak a kommentelőnek válaszolsz, hanem az összes követőd és rajongód figyeli a kommunikációdat.
  6. A válaszban lehetőleg kérj elnézést, és ajánlj megoldást a problémára. Ez néha az elégedetlen ügyfelek hozzáállását alapvetően változtatja meg – néha persze nem, maradnak örök elégedetlenek. (Mielőtt elküldenéd a választ, gondold végig, hogy ugyanezt szemtől szembe is el mernéd-e mondani az ügyfélnek. Ha igen, mehet a válasz).

Ezután már csak figyelned kell, hogy mindez milyen reakciókat vált ki. Jó közösségi médiázást!

Címkék: ,

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.