Mi az az átirányítás? Mire és hogyan használd a 301-es átirányítást? (Frissítés, 2021.11.30.)

A weben minden weboldalnak van egy címe, ez az URL (Uniform Resource Locator). Néha egy oldal tartalma egy URL alól átkerül egy másik URL alá. Ilyenkor válik szükségessé az átirányítás. Az átirányítás révén a böngésző automatikusan a korábbi URL-ről az új URL-re viszi a látogatót. Az átirányítás egy SEO szempontból is fontos, speciális fajtája a 301-es átirányítás. (Frissítés, 2020.11.30. – Egy új fejezettel bővítettünk: Hogyan költöztesd át az oldalad? Egyben vagy részletekben?)

Egy átirányítás lényege, hogy egyik URL-ről egy másik URL-re vezeti a felhasználót. Az sem szükséges hozzá, hogy az új URL azonos weboldalon legyen az eredetivel, vagyis működik különböző domainek között is.

Az átirányítások fajtái

Többféle módon átirányíthatjuk a böngészőt. Két nagyobb típusát különböztetjük meg az átirányításoknak: az egyik a szerveroldali átirányítás, míg a másik a kliensoldali átirányítás. Mindegyiknek további fajtái vannak.

Szerveroldali átirányítások

A szerveroldali átirányítások közvetlenül a szerveren történnek, és egy egészen kis információ kerül átküldésre a böngésző számára az úgynevezett HTTP státusz fejlécben. A böngésző ezáltal tudni fogja, hogy merre menjen, ahová azonnal el is indul. Ezeknek a HTTP fejléceknek különböző kódjaik lehetnek a szerveroldali átirányítás fajtája szerint, valamint tartalmazzák az új helyet, melyet a böngészőnek kell megmutatnia a felhasználó számára.

301-es átirányítás

Ez egy állandó átirányítás, melyet akkor használunk, amikor egy weboldal átköltözik vagy amikor törlésre kerül, de egy nagyon hasonló tartalom elérhető máshol. Ebben az esetben a böngésző gyorsítótárazza a 301-es átirányítást, így a következő alkalommal már azonnal végrehajtja, anélkül, hogy az eredeti URL-t újra letöltené. Ez egészen a cache törléséig így marad. A keresőmotorok követik az átirányítást, és az új URL-t hozzáadják az indexhez. Azok a linkek, melyek a régi URL-re mutatnak, már az új URL-t fogják erősíteni. A 301-es átirányításról a következő fejezetekben részletesen is írunk.

302-es átirányítás

Ez egy ideiglenes átirányítás, amire akkor lehet szükség, ha a weboldalad csak ideiglenes költözik el, vagy amikor az eredeti URL-t továbbra is minden esetben le kell kérni. Ilyen például egy nyelvi vagy egy geolokáció alapú átirányítás. A lényeg, hogy a 302-es átirányítás esetében – eltérően a 301-estől – a böngésző nem gyorsítótárazza az átirányítást. Ezáltal a szervertől minden egyes alkalommal újra lekérésre kerül az eredeti URL.

A keresőmotorok ebben az esetben is követik az átirányítást, ugyanakkor az eredeti URL-t is megtartják az indexben. De mivel nagyon sokan használnak 302-es átirányítást alapértelmezettként, ezért a keresőmotorok a hosszan fennálló 302-es átirányításokat 301-esként kezdik kezelni.

307-es átirányítás

Egy „javított” ideiglenes átirányítás, melyet a keresőmotorok mindig ideiglenesként kezelnek, a böngészők pedig soha nem gyorsítótárazzák. A keresőmotorok a 307-es átirányításokat nem mindig követik, pont az ideiglenességük miatt.

308-as átirányítás

Ritkán használják, de azt jelzi, hogy követni kell az átirányítást és a régi URL-re soha nem kell visszatérni. A böngészők azonban ritkán gyorsítótárazzák, egyébként hasonló a 301-es átirányításhoz.

Kliensoldali átirányítások

A kliensoldali átirányítás olyan kódok az eredménye, melyek a böngészőben futnak, és a klienst, azaz a böngészőt irányítják át egy másik URL-re. Ahhoz, hogy futtatni lehessen a kódot, először el kell azt küldeni a böngészőnek, ami azt jelenti, hogy lassabb megoldás, mint a szerveroldali átirányítások. A kliensoldali átirányításokat éppen ezért lehetőleg kerülni érdemes.

Egyébként két fajtája van: az egyik az úgynevezett meta refresh, mely frissíti az oldalt egy másik URL-re egy meghatározott idő eltelte után. Illetve létezik a JavaScript átirányítás, mely megváltoztatja az ablak URL-jét, miután lefutott a kód. A kliensoldali átirányítások SEO-ra gyakorolt hatását nehéz mérni, de általában kevésbé megbízhatóak, mint a szerveroldali átirányítások.

Mire való a 301-es átirányítás?

A 301-es átirányítás egy végleges átirányítás, mely arra való, hogy az adott URL-re érkező tartósan átirányítsd egy másik URL alatt található weboldalra. Nem lehet azonban bárhonnan bárhova átirányítani az embereket, vagy legalábbis a Google nem fogja tolerálni. Ezért, ha fontos számodra a jó helyezés a keresőben, akkor néhány szabályt be kell tartani.

A Google álláspontja egyértelmű a 301-es átirányításokkal kapcsolatban, vagyis, hogy mire való a 301-es átirányítás. Alapvetően akkor kell és lehet használni, ha a korábbi URL-en elérhető oldalad tartalma azonos az új URL-en elérhető tartalommal. Vagyis egy az egyben ugyanaz az átirányított oldal, mint amelyikre az átirányítás mutat.

Egy példán bemutatva: ha van egy terméked, melynek az a neve és a típusa, hogy DFG x456, és ennek meg akarod változtatni az eddigi URL-jét, akkor átirányíthatod az új URL-re, mely alatt a felhasználó ugyanúgy a DFG x456-ra vonatkozó információkat találja. Ugyanakkor, ha megszünteted a DFG x456 nevű terméket és így a weboldalra sincs szükség, akkor ne irányítsd át sem a főoldalra, sem pedig a DFG x457 nevű terméked oldalára. Itt ugyanis nem egy az egyben ugyanarról a tartalomról van szó, tehát egy 404-es oldalra van szükség.

És ha a Google úgy értékeli, hogy a korábbi és az új oldal között nem 1:1 a kapcsolat, akkor azt az URL-t, ahonnan átirányítod a felhasználót, 404-esként kezeli. Mint a Google szakembere, John Mueller jelezte: 404-es oldalak 301-es átirányításának csak akkor van értelme, ha azonos a két oldal tartalma. Ha nem ez a helyzet, akkor a Google valószínűleg puha 404-et tapasztal, és egyszerűen 404-es üzenetként értékeli.

301-redirecting for 404s makes sense if you have 1:1 replacement URLs, otherwise we’ll probably see it as soft-404s and treat like a 404.

— John ☆.o(≧▽≦)o.☆ (@JohnMu) 2017. június 25.

Trükközni nem lehet az átirányítással

John Mueller, a Google szakembere nem először jelezte, hogy a főoldalra vagy a “nem releváns” oldalakra mutató átirányításokat nem átirányításként, hanem puha 404-es oldalként kezeli a Google. Vagyis úgy veszi, mintha 404-es, azaz megszűnt oldal lenne. Ez pedig azzal jár, hogy a Google ezt az oldalt egy idő után eltávolítja az indexből, mint bármely 404-es oldalnál teszi, annak ellenére, hogy át van irányítva.

Tehát, hogy teljesen világos legyen: a megszűnt weboldal értéke nem adódik át az új oldalnak, az új oldal nem tartja meg annak rangsorolását, forgalmát.

A felhasználók szempontjából ez egy teljesen logikus lépés a Google részéről. Hiszen, ha valaki rákeres egy termékre, szolgáltatásra, termékkategóriára, és Te valahová máshová irányítod, akkor az rontja a felhasználói élményt. Erre pedig nagyon kényes a Google, ahogy a felhasználók is csalódottak lesznek.

Releváns oldal vagy törlés

A puha 404-es oldalakra persze figyelmeztet a Google a Search Console-ban, az üzeneteknél. Ilyenkor lehet számítani arra, hogy csökkenni fog a forgalom, ahogy ezek az egyébként jól futó oldalak kikerülnek a Google indexből. A lényeg pedig az, hogy a Google-t nem lehet átverni kevésbé releváns oldalakra történő 301-es átirányítás használatával. Ezzel pedig jó tisztában lennie mindazoknak, akik redesignra készülnek, esetleg csak URL-t cserélnek.

Egy módon lehet megőrizni egy régi oldal helyezését és forgalmát: ha az új oldalon, amit létrehozol, és amire átirányítod a régi oldal forgalmát, megtalálható ugyanaz vagy hasonló, esetleg kibővített vagy fejlesztett tartalom. A lényeg, hogy az új oldal legyen annyira releváns a felhasználók számára, mint a régi oldal volt. Ha ez nem megy, akkor törölni kell az oldalt, ami egy 404-es oldalt eredményez, viszont a Google idővel ezeket az oldalakat eltávolítja az indexből, így nem okoznak gondot, büntetés nem jár értük.

Meddig tarts meg egy 301-es átirányítást?

Ha egy 301-es átirányítást beállítasz, de azt egy idő után eltávolítod, akkor előfordulhat, hogy újra megjelenik a Google találati oldalain a régi oldalad (vagyis, amit korábban átirányítottál). A kérdés, amit itt általában fel szokott merülni, hogy mennyi az az idő, ami után már el lehet távolítani az átirányítást?

John Mueller szerint évekig – de legalább egy évig – meg kell tartani az átirányítást. És nem attól az időponttól számítva, amikor beállítottad az átirányítást, hanem attól az időponttól, amikor a régi URL már nem elérhető.

Korábban Mueller úgy nyilatkozott, hogy a Google-nek 6-12 hónapjába telik, hogy teljesen feldolgozza egy weboldal eltávolítását. És mivel a 301-es átirányítás egy „állandó” átirányítás ezért nyugodtan meg lehet tartani örökké.

A gondot az jelentheti, ha az új oldalon vannak linkek, melyek a régi URL-re mutatnak, viszont már nincs átirányítás. Ilyenkor a Google újra előszedheti a régi URL-eket és megjelentheti a találati oldalakon. Ezért, ha el akarod távolítani az átirányításokat, győződj meg róla, hogy nem mutatnak linkek a régi oldalra.

John Mueller úgy fogalmazott egyik tweetjében, hogy ha már nem érzed szükségét az átirányításnak, és leellenőrizted azt is, hogy nem érkezik már forgalom rá, akkor el lehet távolítani.

301 is permanent, it means forever and that’s a mighty long time, but I’m here to tell you, there’s something else: the server maintenance.
After a few years the old URLs are often no longer accessed & you can drop those redirects.

— 🍌 John 🍌 (@JohnMu) 2019. január 18.

A Google egyébként azért is javasolja, hogy egy átirányítást minél tovább tarts meg, mert nem szeretné, ha amiatt romlana a felhasználói élménye a weboldaladnak, hogy a felhasználók egy 404-es oldalba futnának. Ez az, amit mindenképpen igyekszik elkerülni, mert fontos neki a találatok minősége.

Google: nem veszik el a weboldal PageRank értéke 301-es átirányítás miatt

Rendületlenül tartja ugyanis magát az a nézet SEO-s körökben, hogy egy 301-es vagy akár 302-es átirányítás hatására elveszik valamennyi egy weboldal PageRank értékéből. A Google ezt cáfolni szokta, mondván: ilyesmiről szó sincs.

Gary Illyes, a Google webmester trendek elemzője korábban egy Twitter-üzenetben jelezte, hogy nem jár semmiféle veszteséggel egy 301-es, 302-es, illetve bármilyen 30x-es átirányítás a weboldalunk PageRank értékére nézve. Azaz nincs semmiféle PageRank felhígulás az átirányítás hatására.

30x redirects don’t lose PageRank anymore.

— Gary Illyes (@methode) 2016. július 26.

Gary Illyes azt követően tweetelte a fenti üzenetet, hogy egyeztetett a Google mérnökeivel. Azt szerette volna elérni vele, hogy végre eloszlasson minden kételyt. Ez persze nem mindenkit győzött meg. Sőt még az sem, hogy John Mueller, a Google egy másik szakembere 2016-ban ugyanezt elmondta, igaz konkrétan a 302-es átirányítás kapcsán nevezte mítosznak azt, hogy az átirányítással csökkenne a linkerő.

2010-BEN MÉG VESZETT A PAGERANK ÉRTÉK AZ ÁTIRÁNYÍTÁSSAL

A helyzet azonban nem mindig ez volt, ezért is foglalkoznak ennyit ezzel a dologgal a SEO-sok. 2010-ben Matt Cutts, a Google akkori SEO-ügyekben felelős szakembere jelezte, hogy a 301-es átirányítások nem adják át a teljes PageRank értéket a régi URL-ről az új URL-nek.

2013-ban viszont változni látszott a helyzet, hiszen ugyanez a Matt Cutts már azt mondta, hogy a 301-es átirányításokkal nem veszik el a weboldal értéke. Valahogy úgy fogalmazott, hogy egy 301-es átirányítás által közvetített PageRank érték jelenleg pontosan ugyanannyi, mint amennyit az eredeti link közvetít.

A 301-es átirányítás nem is egy SEO-kérdés?

Gary Illyes aztán immár sokadszorra 2016 szeptemberének végén megint azt közölte egy tweetjében, hogy minden átirányítás átadja a PageRanket, valamint a horgonyszöveget is.

@jennyhalasz @JohnMu all redirects pass PageRank now

— Gary Illyes (@methode) 2016. szeptember 28.

De mivel úgy tűnik ez is egy olyan téma, amit a végtelenségig akarnak boncolgatni a SEO-szakértők, vagy legalábbis megpróbálnak valami olyasmit kihúzni a Google-ből, ami eddig még nem hangzott el, így természetesen ebbe a válaszba sem törődtek bele. Így aztán beszállt John Mueller, a Google másik szakembere is a beszélgetésbe. Ő először az iránt érdeklődött, hogy történt-e valami probléma a gyakorlatban az átirányításoknál. Majd jelezte, hogy a SEO-sok szerinte túl sokat foglalkoznak az átirányítás kérdésével.

Mint mondta: az átirányítás “nem egy SEO-dolog”, az inkább egy technikai kérdés. Szerinte csak ki kell választani a megfelelőt átirányítást, ami “nem egy voodoo varázslat”.

IMO SEOs fuss too much about redirects. Use the right one for the job, it’s a technical thing, not a SEO thing; it’s not voodoo magic.

— John Mueller (@JohnMu) 2016. szeptember 29.

Lassan tehát tényleg megnyugodhatunk az átirányításokat illetően. Vagy legalábbis abban biztosak lehetünk, hogy ennél biztosabbat nem fogunk tudni a dologról. Hiszen a Google most már teljesen egyöntetűen nyilatkozik, és nem lehet zavarba hozni ezzel a kérdéssel. De természetesen itt is a gyakorlat, a tesztek, a vizsgálatok mutathatják csak meg, hogy miként is hatnak az átirányítások a PageRank értékre.

Egy ilyen fejvakarásra okot adó vizsgálat volt 2016 elejéről egy, a Moz hasábjain megjelent elemzés. Ennek végkövetkeztetése az, hogy minden 301-es átirányítás révén mintegy 15 százalék veszik el a forgalomból. Akárhányszor megváltoztatták egy termék URL-jét, az mindannyiszor átirányítást jelentett, és a forgalom minden átirányítással 15 százaléknyit eset. Ráadásul hosszú hónapok elteltével sem láttak javulást ebben a tekintetben.

Frissítés, 2021.11.30.:

Hogyan költöztesd át az oldalad? Egyben vagy részletekben?

Az átirányítás kérdésköréhez tartozik az is, amikor nem csak egy-két oldalad akarod átirányítani, hanem a teljes weboldalad, mert a régi URL-ről átköltözteted egy új URL-re. Van, akiben ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ha költözésre kerül sor, akkor érdemes-e ezt részletekben meglépni, nem pedig egyszerre, ha azt szeretné, hogy ne essen ki a weboldal találati oldalakról.

Elsősorban persze akkor merülhet ez fel, ha egy nagyobb weboldalról van. Konkrétan egy olyan érdeklődő szegezte neki az ezzel kapcsolatos kérdést John Muellernek, akinek több mint egymillió oldalt tartalmazó weboldala van, és 301-es átirányítást akart alkalmazni az oldal költöztetésénél, viszont szerette volna elkerülni, hogy eltűnjön az oldal a találati oldalakról, illetve ne lépjen életbe a legendás „homokozó-hatás”. (Utóbbi arról szól, hogy – egyes elképzelések szerint – a Google mintegy „homokozóba” küldi egy időre az új oldalakat, amíg fel nem méri, hogy meg lehet bízni a weboldalban.)

John Mueller azonban elmondta, hogy egy weboldal elköltöztetésénél nincs olyan, hogy homokozó-hatás. Szerint itt egy klasszikus weboldal-költöztetési helyzetről van szó, amikor valaki az egyik domainről egy másik domainre akarja áttenni valamennyi URL-jét, így a régi URL-eket átirányítja az újra. Ezt azonban a Google tudja kezelni, és szó sincs arról, hogy bármiféle homokozóba kerülne a weboldal ideiglenesen.

A Google szakembere ezt követően arra is kitért, hogy részletekben vagy egyszerre érdemes az átirányítást megejteni. Mint mondta, ha át akarja költöztetni a weboldalát, akkor tegye meg, és irányítsa át valamennyi oldalát egyszerre. Általában ez a legkönnyebb megoldás, és a Google rendszerei fel vannak készítve arra, hogy ezeket a költözéseket felismerjék.

Ezután John Mueller arról is részletesen beszélt, hogy amikor a Google rendszerei felismernek egy weboldal-költözést, akkor valójában felgyorsítják a weboldal feldolgozását, nem pedig lelassítják. Tehát, amikor azt veszik észre, hogy egy weboldal elkezdni valamennyi oldalát átirányítani egy másik oldalra, akkor megpróbálják gyorsítani a weboldal újra-feldolgozását, hogy a költözés minél gyorsabban megtörténjen.

Ehhez viszont az kell, hogy a Google felismerje költözésként az átirányításokat, tehát egyszerre megtörténjen valamennyi aloldal esetén az átirányítás, mert ez jelzi neki, hogy költözésről van szó, nem csak egy-egy átirányításról.

Mi a helyzet az átirányítási láncokkal?

Itt eljutunk egy újabb érdekes problémához, az átirányítási láncok által okozott helyezés-eséshez. A kérdés itt alapvetően az, hogy hány átirányítást érdemes vagy szabad láncban használni úgy, hogy a Googlebot ne adja fel az átirányítások követését?

Korábban más volt

A dolog azért is érdekes, mert úgy tűnik, hogy a helyzet némileg módosult az elmúlt évek során. Mást mondott ugyanis még 2011-ben Matt Cutts, mint John Mueller 2015 vége felé egy Google Webmaster Office Hours alkalmával.

Matt Cutts 2011-ben, egy webmestereknek szóló videóban még egy-két átirányítást javasolt csak, illetve legfeljebb hármat. Ha egy weboldal átkerül a négy-hat áirányításból álló tartományba, akkor már nagyon kicsi az esélye annak, hogy a Googlebot eljusson a céloldalig. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a túl hosszú átirányítási láncokat nem csak a Google nem kedveli, hanem a felhasználók sem, különösen akkor, ha lassú az eljutás a végső URL-hez, vagyis ha sokat kell várni az átirányítások miatt a céloldal betöltésére. És persze minél kevesebb átirányítást kapcsolsz össze, annál nagyobb az esélye annak, hogy semmi sem csúszik félre valahol a lánc közepén.

Ma már 5 átirányítást követ végig a Google

John Mueller 2015-ben elhangzott szavaiból viszont kiderült, a Google most már öt darab 301-es átirányítást hajlandó követni egy ilyen átirányítási láncban. Vagyis úgy tűnik, hogy a Google fejlődött egy kicsit az évek során, mert Matt Cutts még kisebb számokat emlegetett. John Mueller azonban most világossá tette, hogy a Google öt ugrást fog legfeljebb követni, és ha azután sem jut el az utolsó URL-hez az átirányítási láncban, akkor nem fogja indexelni a céloldalt, viszont legközelebb is megpróbálja majd feltérképezni, hátha akkor sikerrel jár.

A legjobb megoldás tehát az, ha minél rövidebb 301-es átirányítási láncokat használsz, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az átirányítás során csökken a linkérték. Tehát, ha hiszünk is a Google-nek a PageRank átadása kapcsán, arra mindenképpen figyeljünk, hogy túlzásokba ne essünk az átirányítások használatánál, és próbáljunk minél kevesebbet használni belőlük láncban.

301-es, 302-es vagy 307-es átirányítást használj?

Ezek után foglalkozzunk azzal, hogy melyik átirányítás adja át kisebb veszteség nélkül az oldal PageRankjét. A TheSEMPost korábban megkérdezte Gary Illyestől, a Google szakemberétől azt, hogy valóban számít-e, hogy 301-es, 302-es vagy 307-es átirányítást használ-e egy weboldal. Illetve, hogy ezek mind megfelelőek-e a Google számára, valamint átadják-e a forrásoldal PageRankjét az új oldalnak.

Illyes válasza rövid volt és tömör:

nem kell emiatt aggódni, bármelyik használható, azt kell választani közülük, amelyik a legjobb megoldás a weboldal számára.

A Google egyébként már korábban is jelezte, hogy teljesen mindegy, hogy 301-es vagy 302-es átirányítást használunk-e a HTTPS-re átállásnál, hiszen mindkettő átadja a PageRanket az új oldalnak. Ez azért is fontos, mert sok weboldaltulajdonos azért vonakodik váltani HTTP-ről HTTPS-re, mert tartanak a PageRank visszaesésétől.

Természetesen a legjobb megoldás a 301-es átirányítás, amikor végleges átirányításról van szó, de persze előfordulhat, hogy mégis valami más típusú átirányításra van szükséged. Attól azonban nem kell tartanod, hogy ez gondot okoz majd a helyezéseidnél a találati oldalakon.

Mi a különbség 301-es átirányítás és canonical tag között?

Sokak számára nem teljesen világos, hogy mikor használjanak 301-es átirányítást és mikor canonical taget, ugyanis mindkettő lényege, hogy valamely oldalunk valamiféleképpen egy másik oldalra mutat. Mindkettőt olyan esetekben vesszük elő, amikor van két azonos – vagy részben azonos – tartalmú oldalunk, és ezek közül kiválasztjuk azt, amit meg szeretnénk mutatni a felhasználóknak (illetve el szeretnénk érni, hogy az általunk kiválasztott oldalt mutassa meg nekik a Google vagy bármely más kereső).

Mint az előbbiekben már láttuk, a 301-es átirányítás egy végleges átirányítása valamely URL-nek egy másik URL-re. A felhasználó szempontjából annyi történik, hogy begépel egy URL-t, de egy másik URL alatti oldalon találja magát. A canonical tag esetében lehetővé válik a weboldal kezelője számára az, hogy megmutassa egymáshoz hasonlatos oldalak esetében az általa előnyben részesített URL-t. A canonical tagről a duplikált tartalmakról szóló bejegyzésünkben már részletesen írtunk, itt most csak a kettő közötti különbségre szeretnénk rávilágítani.

A kettő között egyfelől az a különbség, hogy míg az átirányítás egy utasítás (átirányítja a felhasználót és a keresőt egy másik oldalra), addig a canonical címke csak egy utalás, javaslat a keresőmotorok számára. Másfelől viszont a canonical akkor használható, amikor van egy preferált oldalad, mégis mindkét oldalt szeretnéd meghagyni, ezzel szemben a 301-es átirányítás akkor, ha csak az egyik oldalt akarod megmutatni.

Ez tehát azt is jelenti, hogy amikor canonicalt használsz egy oldalon, akkor a keresőmotor dönthet úgy, hogy nem veszi figyelembe (illetve amennyiben egy felhasználó írja be az URL-címet, mely alatt egy canonical taggel ellátott oldal van, akkor az nem irányítja át automatikusan a másik oldalra). Arra persze, hogy a keresőmotor ne vegye figyelembe a canonicalt, nyomós érv kell, például az, hogy mondjuk belső linkek nagy mennyiségben az átirányítani kívánt oldalaidra mutassanak. Ilyen esetben a linkeket erősebb jelzésnek veszi a keresőmotor, mint a canonical taget az oldalon.

De lássunk néhány példát: 301-es átirányítást használunk, ha megszűnik egy termékoldalad, de van egy másik, új  termék, ami ugyanazt tudja, vagy egyszerűen egy weboldalt átköltöztetsz egy másik URL alá. Ugyanakkor canoncialt használhatsz, ha olyan URL alatt található egy termék, amiben egy rakás paraméter található, de nem ezt akarod mutatni a keresőben, hanem a nice URL-es termékoldaladat. Egy másik tipikus eset, ha egy termék több kategóriában is megjelenik, eltérő URL-ek alatt, de mégis azt szeretnéd, hogy a kereső ezek közül a fő termékoldalt használja.

Címkék: 301-es átirányítás, átirányítás