Mi a SEO jelentése? Hogyan zajlik a keresőoptimalizálás? (Frissítve, 2023.09.28.)

A SEO jelentése a Search Engine Optimization, vagyis a SEO magyarul keresőoptimalizálás. A tevékenység lényege: egy weboldalt bizonyos szavakra, kifejezésekre a találati lista adott helyeire, optimális esetben az első helyre juttatni. (Frissítés, 2023.09.28. – Egy új fejezettel bővítettünk: Nincs szüksége minden cégnek SEO-ra)

Nem véletlen a nagy igyekezet, hiszen az emberek egy keresés során jellemzően csak a találati lista első oldalát nézik meg (90%), ami a Google esetében 10 találatot (most már kevesebbet átlagosan 8,5-öt, de erre a cikk legvégén még kitérünk) jelent, és közel felük az első találatra fog kattintani, de az első három találat elviszi a kattintások több mint kétharmadát.

Annak érdekében, hogy a weboldal jó helyet szerezzen meg a találati oldalakon, a weboldalt a Google algoritmusaihoz kell „igazítani”. Habár a Google algoritmusai nem nyilvánosak, tehát a nagyközönség nem tudja hogyan működnek, miként rangsorolnak, több mint 10 év tapasztalata révén felépült egy SEO-tudásanyag.

Ami persze állandóan változik, ahogy az algoritmusok is változnak. Keresőoptimalizálás azóta létezik, mióta a keresők 1993-ban megjelentek az interneten. Eleinte a weboldalak tartalma és a tulajdonos által megadott kulcsszavak alapján rangsorolták az oldalakat.

A következő lépés az volt, amikor egyes oldalak népszerűsége határozta meg, hogy a találati listán (SERP, Search Engine Result Page) milyen pozícióba kerüljön egy oldal. Később már azt is figyelték, hogy egy látogató mennyi időt tölt egy oldalon. Az előbbi kettőt ötvözték is, de a keresőpotimalizálók a SEO során ezeket robottokkal képesek voltak kijátszani.

Ezt követően jelent meg az a módszer, hogy külső, az adott oldalra mutató linkek száma és minősége határozta meg, hogy az oldal milyen pozícióba kerül az organikus találatok között. A Google is ezt a módszert használta 1996-tól kezdődően.

Mi a SEO jelentése? Hogyan zajlik a keresőoptimalizálás?

Jelenleg a SEO Magyarországon szinte teljes mértékben a Google keresőjére történik, mivel ez vált egyeduralkodóvá több országban, köztük hazánkban is. Ugyanakkor más keresők is jelen vannak, lényegesen kisebb részesedéssel: ilyen többek között az Egyesült Államokban a Microsoft keresője, a Bing, a Yahoo, az Ask.com vagy az AOL, de egy-egy országban vannak más, elterjedtebb keresők is, ilyen például Oroszországban a Yandex, mely ott egyeduralkodó.

A keresőoptimalizálás kapcsán még fontos tudni, hogy a keresések soha nem valós időben zajlanak, az oldalakat a keresőrobotok járják be rendszeres időközönként, az általuk fontosnak tartott információkat pedig eltárolják róluk. Kereséskor ezen eltárolt adatok között keresnek a keresők, a minél gyorsabb eredmény érdekében.

A lényeg, hogy nem fésülik át a teljes netet minden egyes kereséskor, hiszen az beláthatatlan időt emésztene fel. A keresők az indexelt adatbázis alapján képeznek organikus találati listát. A keresők nem állítanak be egy-egy kulcsszóra állandó értéket, ezért sem lehet egy oldalt az organikus találati listán biztos helyre pozicionálni. A találati eredmény felhasználótól függően változhat és változik, vagyis egy adott kifejezésre tulajdonképpen mindenki számára saját preferenciáinak, lokációjának megfelelően egyedi találati listát képez a Google.

I. SEO tényezők

A találati lista sorrendje tehát az algoritmusok által figyelembe vett SEO tényezők alapján épül fel. Ezeket alapvetően két csoportba tudjuk sorolni:

1. On-page SEO

Ebbe beletartozik minden olyan tényező, melyre hatással lehetsz a saját weboldaladon. Ide tartoznak a technikai részletek, melyek alapvetően fontosak annak érdekében, hogy a Google figyelembe vegye és rangsorolja a weboldaladat. Az on-page SEO részét képezi még többek között

• a weboldal felépítése,
• sebesség, mobilbarát kialakítás,
• SSL használata,
• a tartalom (minősége, frissessége),
• a címsorok
• meta leírás,
• URL struktúra,
• navigáció,
• belső linkek,
• H1, H2, stb. sorok,
• formázások,
• 404-es oldal,
• képek (ALT tag),
• kifelé mutató linkek,
• stb.

Vagyis elég sok dolog, úgyhogy nem is sorolnánk tovább, mert ezekről részletesen a SEO rangsorolási tényezőkről szóló anyagunkban olvashatsz, persze néhány off-page tényező mellett.

2. Off-page SEO

Az on-page SEO mellett a másik nagy kategóriába azok a tényezők tartoznak, melyekre kicsit nehezebben tudsz befolyást gyakorolni, hiszen a weboldaladon kívüli tényezők. Az off-page SEO alapvetően azután következik, ha az on-page SEO már rendben van, azaz a minőség megfelelő a weboldaladon SEO szempontból.

Az on-page SEO tehát meghatározza azt is, hogy mit hozhatsz ki az off-page SEO-ból. Ilyen tipikus off-page SEO tényezőt jelentenek a külső linkek, melyek a weboldaladra mutatnak más weboldalakról. Minél több és jobb minőségű weboldalon jelennek meg linkek a weboldaladra, annál jobb helyezést érsz el a Google találati oldalain.

Az off-page SEO azonban nem merül ki a linkekben, ide tartoznak tulajdonképpen a külső reakciók a weboldaladra. Ahhoz, hogy ezek jók legyenek, egy kiváló „termékkel” kell előállnod, nem csak „egy újabbal” a piacon. Ha viszont kiváló a termék, akkor az off-page SEO gyakorlatilag magától elvégzi a feladatát (ellentétben az on-page SEO-val). Az emberek beszélni fognak róla, mert meggyőzted őket a termékeddel. De, hogy tisztán lásd miről is van szó, soroljuk, mi tartozik bele:

• Linképítés – a linkeket úgy is fel lehet fogni, mint egy-egy szavazatot a weboldaladra. Amit érdemes tudni róla, hogy egy linket az tesz értékessé, milyen népszerű a linkelő weboldal, tartalmuk mennyire passzol, mi a horgonyszöveg, mennyire friss a link, mennyire megbízható a weboldal, és hogy hány link mutat onnan feléd.
• Közösségi média – közvetlenül nem rangsorolási tényező, de a megosztások és a lájkok hajtják a céged, így hatással lesznek rá.
• Hírlevél – érdemes elhelyezni a weboldalon egy feliratkozási lehetőséget, mert bár nyilván nem lesz nagy a feliratkozó száma, de ők rendszeresen benéznek az oldaladra. Sokan szeretik, amikor megkapják a híreket, nem pedig nekik kell megkeresni őket.
• Kommentek – nem elvetendő megoldás, inkább csak a „black hat” típusa. Egy-egy kommentben elhelyezett releváns és jó tanács mellett elfér a céged nevének említése is. A linkeket viszont általában felesleges erőltetni.
• Vendég-blogolás – itt sem a linkek és a reklám-ízű tartalom lenne a lényeg. Ugyanakkor a jó minőségű tartalomba belefér egy-egy link is. Ezzel a szakmaiságod erősíted, hiszen a gondolataid nem csak a saját blogodon jelennek meg.
• Fórumok használata – hasonlóan az előzőekhez, a fórum-posztoknál és megemlítheted a céged, de nem célszerű erre erőszakosan törekedni. A legfontosabb mindig az információtartalom legyen, és ha szervesen beleillik a szövegbe, akkor mellesleg megemlítheted a céged is.
• Bizalom-építés – ennek eszköze az átláthatóság biztosítása, melyet hasznos, de nem szenzációhajhász címekkel és üres szövegekkel érhetsz el. A Page Authority és a Domain Authority értékek mutatják azt, hogy milyen hiteles a weboldalad. De ide tartozhat az is, hogy https-oldalad legyen, melyen biztonságos az adatáramlás.
• Értékelések – szintén a bizalmat erősítik a felhasználói értékelések. Meg is kérheted arra az ügyfeleidet, hogy tegyék közzé értékeléseiket rólad a megfelelő felületeken. Ehhez mondd el nekik, hogy hogyan tudják ezt megtenni.
• Videók és egyéb vizuális eszközök – ezekkel is felhívhatod a figyelmet a cégedre, ha nem a weboldaladon teszed közzé őket. Ilyen felület például a YouTube vagy a Pinterest.
• Kapcsolat az influencerekkel – érdemes kapcsolatot kialakítani azokkal a befutott személyekkel, akiket nagyra becsülsz. A legjobb esetben még az is elképzelhető, hogy megosztják a tartalmaidat. Ugyanakkor, ha ez megtörténik, ne dobd félre őket, hanem továbbra is maradjatok kapcsolatban, és említsd meg őket a tartalmaidban.
• Tartalmak megosztása – ehhez olyan dokumentum-megosztó oldalakat használhatsz, mint a Scribd vagy a SlideShare. Az ezekre feltöltött tartalmakat ugyanúgy kezeld, mint a weboldaladon megjelenőket: kezdd egy kulcsszókutatással, optimalizáld a szövegeket a keresőre, és ne hagyd el a CTA-t, valamint az oldaladra mutató linket sem.
• PR – ha bármi fontos történik a céged háza táján, készíts róla egy sajtóközleményt. A megjelenéshez persze nem ártanak a jó kapcsolatok az újságírókkal. A PR-anyagok révén új ügyfeleket találhatsz.

A SEO-ra tehát ezen tényezők összességeként kell tekinteni, és nem szabad elveszni egy-egy elemében, például a linképítésben vagy a kulcsszavak használatában. A SEO-ban vannak ugyan gyors eredményeket hozó megoldások, ezek azonban csak rövid távon eredményesek. A keresőoptimalizálás egy hosszú távú munka, mely nem hoz azonnali eredményeket.

Tehát, ha egy bizonyos keresőkifejezésre az első helyet szeretnéd megszerezni, akkor az a dolgod, hogy abban a témában a Te weboldalad kínálja a legjobb választ. Ehhez kell a kiváló tartalom, a technikailag helytálló oldal, a jó felhasználói élmény és a biztonságos weboldal. Ezek mindegyikét figyelembe kell venni, amikor a weboldalad optimalizálni akarod a keresőre.

Ha a Google rangsorolási tényezőire is kíváncsi vagy, akkor itt találsz róluk bővebben információkat. Ha pedig a legfontosabb SEO alapokat tekintenéd át, akkor erre a bejegyzésünkre kattints!

II. Hogyan zajlik a keresőoptimalizálás?

A keresőoptimalizálás folyamata, vagyis egy oldal SEO-ja mindig az elemzéssel indul. Egy már létező weboldal esetében fel kell mérni azoknak a paramétereknek az értékeit, melyek a keresők számára is meghatározók. Felsoroljuk a fontosabb elemeit annak, hogy egy ilyen elemzés során mire kell figyelni.

A munka a SEO-audittal indul, melyet részletesen ebben a cikkünkben tekintettünk át, de itt is érintjük. Ezután pedig keresésekkel, szoftverekkel és manuális elemzéssel elkezdjük átnézni, hogy rendben vannak-e a SEO-alapok, nincs-e gond az előző fejezetben felsorolt SEO-tényezőkkel. Érdemes átfutni a linkelt cikkeket, de azért felsoroljuk itt is, hogy nagy általánosságban, négy fő csoportot tekintve mire is kell figyelni:

KULCSszavak

Többek között (az indexelés és feltérképezhetőség vizsgálata után) megnézzük, milyen az oldal helyezése a találati listán egyes kulcsszavakra. Ha rossz, akkor lehet, hogy csak nem figyeltek a SEO-ra, de lehet, hogy gyanakodhatunk valamilyen büntetésre. A Google Search Console és egyéb szoftverek segítségével számos egyéb fontos tényezőt is ellenőrizni kell a technikai részletekkel kapcsolatban, és kiderül az is, hogy miként alakult a teljesítménye az oldalnak, láthatóvá válnak az alapvető hibák.

Habár az utóbbi időben a kulcsszavakhoz való viszony jelentős változáson esett át, még mindig ez a keresőoptimalizálás kiindulópontja. Mielőtt tehát bármilyen SEO-tevékenységbe belevágnánk, tisztázni kell, hogy melyek a meghatározó kulcskifejezések. Ezek vagy már rendelkezésre állnak, tehát van egy létező lista, melyet csak átvizsgálni vagy bővíteni kell, vagy pedig kulcsszóelemzéssel előbb meg kell határozni.

Ennek kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ma már nem csak egyszavas kulcskifejezésekben kell gondolkodni, különösen akkor nem, ha jelentős a verseny a weboldalak között az adott kulcsszóra. Ehelyett számba kell venni az ún. long tail kifejezéseket, sőt esetleg gondolni kell a szemantikus keresésekre is.

Az olvasókban már kérdések merülnek fel, és nekünk ezekre a kérdésekre kell oldalainkon válaszokat megfogalmazni, hogy azok megjelenjenek a keresőkben. Ezekre ugyan kevesebb látogató fog érkezni, mint egy-egy felkapott egyszavas kifejezésre, azonban több több olyan kifejezés van, és egyes szavakra kisebb lehet a verseny, így jobb esélyünk van megjelenni kedvezőbb helyen az organikus találati listán.

A kulcskifejezések listájának és azok fontossági sorrendjének kialakításakor sok szempontot kell mérlegelni, sok kifejezést kell megvizsgálni a mérési eredmények figyelembevételével. Ezért némi időt vehet igénybe egy használható, induló kulcskifejezési lista elkészítése, mellyel szemben ugyanakkor a folyamatos frissítés, illetve bővítés is felmerülő igény.

TARTALMI ELEMZÉS

Miután a technikai tényezőket, kulcsszavakat meghatároztuk, ezek fényében elkezdhetünk a tartalommal foglalkozni, hiszen ma már ez a SEO egyik legfontosabb eleme. A tartalom elemzése alatt az oldal különböző szövegeinek vizsgálatát értjük. Ennek során nem csak a kenyérszövegeket elemezzük, hanem az úgynevezett meta sorokat, a képekhez tartozó alt tagokat, a címsorokat, stb.

Ilyenkor nem csak az a lényeg, hogy mindegyikben szerepeljenek a kulcskifejezések, hanem az, hogy hol, milyen eloszlásban, milyen mennyiségben. A sokkal és a kevéssel is gond lehet, ahogy a pozícióval is. Vizsgálni kell maguknak a szövegeknek az egyes oldalakon megjelenő minőségét, mennyiségét, struktúráját, médielemekkel való megfelelő kiegészítését a SEO irányelveinek megfelelően. Különös figyelmet kell fordítani az oldalon belüli és neten előforduló duplikációkra, a megfelelő átirányításokra, melyek, ha hibásak, szintén duplikációként jelentkeznek.

KÜLSŐ LINKPROFIL JELENTŐSÉGE, off-page SEO

Mára csökkent a jelentősége a linkeknek, azonban még mindig meghatározó eleme a keresőoptimalizálásnak. Mivel az elmúlt években komoly változás következett be az irányelveket illetően, ezért sok esetben ma már azt kell megvizsgálni, hogy rendelkezik-e az oldal nem megfelelő linkekkel: sok, egyetlen IP-ről érkező, azonos kulcsszavas horgonyszövegű, rossz minőségű oldalról, például katalógusokból érkező linkekkel.

Az elemzés kiterjed a közvetlen konkurencia linkprofiljának elemzésére, miben tér el minőségben és mennyiségben, hol vannak jelen, ahol a mi oldalunk nem.

A WEBOLDAL SEBESSÉGE

Különös jelentőséggel bír a Google számára egy weboldal sebessége mind desktop, mint pedig mobilos keresés esetén. Egy weboldal betöltődésének idejét minél lejjebb kell szorítani, lehetőleg 1,5 másodperc alá asztali gépen, illetve laptopon, és egy másodperc alá mobilon mobilhálózatot használva.

Mérni kell tehát az oldal betöltési idejét, valamint lefuttatni a Page Speed Insightsnak elnevezett, Google által a fejlesztők számára készített eszközt, mely megmutatja, hogy az oldalon hol keressék az optimalizálási lehetőségeket.

Weboldal sebesség és konverzió (Forrás: Tagman)

Mivel ma már sok keresés érkezik mobiltelefonokról is, így a Google azokat az oldalakat részesíti előnyben, melyek mobilra optimalizáltak. Előnyt élveznek a reszponzív weboldalak, míg hátrányt szenvednek a mobilra nem felkészített oldalak, így ezt az elemet is vizsgálni kell.

MÉG NÉHÁNY SZEMPONT

Ezeken túl mindenképpen figyelni kell a közösségi média jelenlétre, annak beágyazására az oldalba, hiszen közvetetten mindenképpen befolyással van a találati listán való helyezésünkre, habár a közösségi média optimalizálás (SMO) már túlmutat a SEO keretein.

Ugyancsak rá kell tekinteni a webdesignra, illetve a UX-re, hogy megfelelő-e a weboldal menürendszerének, belső linkstruktúrájának felépítése, ezeket könnyen be tudja-e járni a robot, helyett kapott-e a láblécben vagy külön oldalon oldaltérkép, stb.

Meg kell nézni az URL-eket, megfelelőek vagy kell-e rajtuk változtatni, mert mondjuk nem érthetőek a felhasználók számára, vagy azt is, hogy használ-e az oldal strukturált adatokat a schema.org-nak megfelelően.

Mindezen fő csoportokba sok-sok elem beletartozik, melyek között akár a legapróbb tényezők is nagymértékben befolyásolhatják a weboldal helyezését. Ezeket néha nehéz megtalálni, hiszen összességében már több száz olyan dolgot kell átvizsgálni, ellenőrizni, melyekkel hatással lehetnek a weboldal SEO-jára.

Mit érdemes ellenőrizni SEO-szempontból, ha hirtelen visszaesik a forgalmad?

Amikor azt veszed észre az analitikát figyelve, hogy egyszer csak jelentős esés következik be a forgalmadban, akkor érdemes lehet keresőoptimalizálási okokra is gyanakodni. Ehhez persze először meg kell győződnöd arról, hogy nem szezonális változások miatt hullámzik a forgalmad, nincs-e a jelenség mögött egyéb, külső vagy éppen technikai tényező. Ezt az analitika elárulhatja. Ha úgy tűnik, hogy nincsenek ilyen okok, akkor az alábbi tényezőket érdemes lehet ellenőrizni.

1. Nem történt-e nagyobb változtatás a weboldaladon

Minden mélyebb változtatás visszaesést eredményezhet a forgalomban. Lehet szó egy redesignról, migrálásról, de akár egy egyszerű tartalomtisztításról vagy -törlésről is. Ha az elmúlt időszakban bármi ilyesmire sor került, akkor érdemes erre gyanakodni a forgalomesés okaként. A leggyakrabban figyelmen kívül hagyott ok az indexelési és a feltérképezési probléma. Ehhez meg kell vizsgálni a Search Console-ban, hogy vannak-e feltérképezési hibák.

Feltérképezési hibák ellenőrzése a Search Console-ban

Szintén érdemes egy pillantás vetni a Googe Index menüpont alatt található Indexelési állapotra is, hátha látható a nyoma egy nagyobb esésnek. Fontos még a robots.txt ellenőrzése, hogy nem kerültek-e ott kizárásra oldalak.

2. Google-büntetés

Előfordulhatnak weboldalak esetében úgynevezett kézi műveletek a Google részéről, amikor azt érzékeli, hogy megsértette az oldal a webmester minőségi irányelveket. Az algoritmus-szintű büntetésektől eltérően ezekről értesítést küld a Google, mely a Keresési forgalom menüpontban a Kézi műveleteknél található. Már, ha kaptál ilyet. Nem csak az lehet az oka egy ilyen büntetésnek, ha valamilyen black hat SEO tevékenységet folytatsz (amiről egy később fejezetben találhatsz mélyebb részleteket), hanem az is, ha feltörik az oldalad és azon változtatásokat eszközölnek a hackerek. Persze a leggyakoribb eset, amikor spam-linkek miatt kap büntetést egy oldal. Ezek kapcsán is érdemes bevetni a Search Console-t, na meg más szoftverek sem ártanak, melyek a büntetési kockázatok mértékét tudják elemezni. De nem csak backlinkekről lehet szó, hanem kifelé mutató linkekről is. Gondot okozhatnak persze a félrevezető átirányítások, úgyhogy érdemes ellenőrizni a 301-es és 302-es átirányításokat is. Szintén problémát jelent, ha mást látnak a keresőmotorok, mint a felhasználók. Ezt a Search Console-ban a Megtekintés Google-ként résznél ellenőrizheted egyes oldalak esetében. Nem kedveli ugyanakkor a kereső a gyenge minőségű tartalmakat és a duplikált tartalmakat sem. Utóbbi vonatkozik a címekre és a meta leírásokra is. Ha pedig sikerült rendbe raknod, megtisztítanod az oldalad, akkor ne feledkezz meg a felülvizsgálati kérelemről a Search Console kézi műveleteinél.

3. Történt-e algoritmus-frissítés?

Nagyobb az esély azonban arra, hogy nem kézi büntetést szenved el az oldalad, hanem algoritmus-szintűt. Azaz a Google frissíti egy algoritmusát, aminek hatására bezuhan az oldalad a találati oldalakon. Ezt akkor viszonylag egyszerű kideríteni, ha valamilyen nagyobb, a hírekben is szereplő algoritmusfrissítésre kerül sor.

4. Elveszítettél-e egy vagy több értékes backlinket?

Jelentős befolyással bír a helyezésedre a weboldaladra mutató linkek minősége és száma. Egy-egy jobb link elveszítése pozícióromlást is eredményezhet, különösen akkor, ha a weboldaladra nem mutat belőlük túl sok. Ehhez persze ellenőrizni kell rendszeresen a backlink profilt, elsősorban azt, hogy történt-e valami változás. Ehhez érdemes a megfelelő szoftvereket használni, különben elég nehéz megtalálni a bűnöst.

5. Javult-e a konkurencia?

Ha a forgalom visszaesése nem zuhanásszerű, hanem inkább fokozatos és csak bizonyos kulcsszavakra következik be, akkor arra is gyanakodhatsz, hogy beerősített a konkurencia. Nagyobb lett a forgalmuk, jobb lett a tartalmuk, több a hivatkozás rájuk, vagy akár csak egy jobb meta leírás vagy a strukturált adatok használata miatt hatékonyabb lett a megjelenésük a találati oldalakon, stb. De még az is lehet, hogy elkezdtek Adsben hirdetni, ezáltal pedig az eddigi forgalmad egy része náluk csapódik le, hiszen így legelől jelennek meg a találati oldalon egy adott kulcsszóra. Ilyenkor persze már nem SEO-eszközökkel oldható meg a probléma, hanem azzal, hogy Te is hirdetni kezdesz Adwordsben.

A KERESŐOPTIMALIZÁLÁSI MUNKA

Amennyiben ezeket áttekintettük, kezdődhet a tulajdonképpeni keresőoptimalizálás: az eddig elemzett pontokon végighaladva a kereső igényeinek megfelelően rendbe kell tenni az oldalt. Ennek egy része webdesign, weboldalfejlesztési munka, foglalkozni kell a tartalommal, és aztán még ott van az off-page SEO is.

Amennyiben az oldal technikailag rendben van, webdesignja, UX-e, struktúrája jó, a menürendszer és az URL-ek érthetőek, akkor elkezdhetjük az egyes aloldalak mindegyikén a tartalom korrekcióját vagy kialakítását a jelenleg érvényes SEO-irányelveknek megfelelően, annak fényében, hogy melyek a kulcskifejezéseink, és melyik oldalt melyikre akarjuk optimalizálni.

Rendbe tesszük a meta sorokat a kulcskifejezéseket és a karakterszámokat figyelembe véve, kialakítjuk a megfelelő minőségű és hosszúságú kenyérszöveget az oldalon, különös figyelmet fordítva a címsorokra. Ami fontos, hogy lehetőleg ne legyenek tartalom nélküli, túl rövid szövegeket tartalmazó oldalaink. Ugyanakkor fontos ezek minősége, és az, hogy mennyire elégítik ki a közönség igényeit.

Amelyik oldalt nem szeretnénk a közönség és a Google elé tárni bármilyen okból, akár duplikált szöveg, akár szövege vagy minősége miatt, azt ellátjuk a noindex jelzéssel. A képek alt tageket kapnak, hogy szintén kereshetők legyenek, a szöveget pedig az olvasók számára befogadhatóvá formázzuk.

Fontos, hogy a weboldal tartalmi szempontból folyamatosan frissíthető legyen, illetve frissüljön, az oldalak rendszeres időközönként módosuljanak. A gyakorlatban megoldásként általában egy blog vagy hírrovat, vagy bármilyen beszámoló-oldal kialakítása szokott felmerülni, melyek segítenek abban, hogy újabb kulcsszavakra optimalizált újabb tartalmakkal bővüljön, és ezek linkjei más, magas minőségű oldalakon jelenjenek meg, kialakítva egy jó linkprofilt is egyben.

Az optimális természetesen az, hogy jó minőségű (magas PR és DA értékű) oldalakról érkezzenek a backlinkek. Utóbbi fejlesztéséhez természetesen további erőfeszítéseket is érdemes tenni, mely azonban pénzügyi kérdés is egyben, különösen, hogy folyamatos és komoly odafigyelést igénylő munkáról van szó, és nem egyszeri, rohamtempóban elvégzett katalógusregisztárcióról, mely évekkel ezelőtt volt jellemző, mára azonban már nem igazán értékeli a Google.

Programozói munkaként a weboldal gyorsítása merül fel, a Page Speed Insight minden weboldal esetén rámutat a hibákra és a fejlesztési lehetőségekre a tömörítéseket és gyorsítást illetően. Mint azt korábban már jeleztük: mobilra is optimalizálni kell az oldalt, akár reszponzív dizájn kialakításával, valamint a strukturált adatokra is figyelmet kell fordítani.

III. Amit minden weboldaltulajdonosnak érdemes tudnia, mielőtt belevágna a SEO-ba

A weboldaltulajdonosoknak általában elég homályos elképzeléseik vannak a SEO-ról. Ez persze érthető, hiszen el vannak foglalva a cégük ügyeivel, nem érnek rá a keresőoptimalizálás részletkérdéseivel foglalkozni.

Ugyanakkor vannak olyan alapvető dolgok, melyekkel nekik is tisztában kell lenni, mielőtt egyáltalán elkezdenek a SEO-n gondolkodni. Ezzel ugyanis több felesleges körtől kímélnék meg magukat, és azt is, akit kiszemeltek a SEO-munkára. Tehát mielőtt még bármilyen lépést tennétek a weboldalatok keresőoptimalizálásával kapcsolatban fontoljátok meg az alábbiakat.

Valójában kivel versenyzel a keresőben?

Néhány érdekes kivételtől eltekintve általában minden cégnek van konkurenciája az iparágában, a verseny állandó az ügyfelekért. Ez a verseny az internetes kereséseknél is megjelenik. Ugyanakkor, ha végzel egy keresést néhány számodra fontos kulcsszóra, akkor egy kicsit bonyolultabb képpel találkozol, nem csak a közvetlen, valódi konkurenciáddal. Most akkor valójában kivel is versenyzel, ha SEO-ról van szó? Egyáltalán be tudsz szállni minden esetben a versenybe az első helyekért a találati oldalakon, és a jobb forgalomért?

A közvetlen konkurencia

Azzal valószínűleg tisztában vagy, hogy kik jelentik a közvetlen konkurenciád, úgyhogy velük érdemes kezdeni a vizsgálódást. Ők azok a cégek, akik az adott környéken vagy iparágban azonos súllyal jelen vannak, illetve akik ugyanazt a célközönséget próbálják elérni, akit Te is. Az ilyen, hagyományos üzleti verseny több csatornán is zajlik, nem csak a fizika, hanem az online térben is.

Ha a keresőben is zajlik már ez a verseny, akkor azokra a kulcsszavakra, melyek számodra fontosak, már ők is megjelennek. Ami itt érdekes, hogy melyek azok a keresési kifejezések, melyekre zajlik ez a verseny, és hogy milyen pozíciót érnek el ők, illetve Te. Ennek megállapítására végezhetők nem személyre szabott keresések, illetve, ha pontosabban, vagy folyamatosan akarod látni a kulcsszavakat, helyezéseket és azok változásait, akkor valamilyen online céleszközzel, amiből rengeteget találsz a neten, természetesen többnyire nem ingyen (már amelyik tényleg jól használható).

A vizsgálatok segítségével érdemes készíteni egy listát a konkurens cégekről, azok helyezéséről bizonyos keresési kifejezésekre, illetve figyelni a helyezések változását. Érdemes elemezni, hogy

• miben hasonlít és tér el a konkurensek és a Te kulcsszavaid listája?
• Milyen kulcsszavak esetében vesznek igénybe fizetett hirdetéseket?
• Milyen tartalmi megoldásokat használnak azoknál a keresési kifejezéseknél, melyekre számodra különösen fontosak?
• Vannak-e olyan kulcsszavak, melyekre Te nem célzol, miközben jelentős forgalmat visznek a konkurenciához?
• Milyen kereséseknél tudod könnyen megelőzni őket, mert gyenge a tartalmuk?

Amíg nem vizsgálod meg alaposan, hogy mely kulcsszavakra, milyen helyezéseket érnek, milyen forgalmat generálnak és ezt hogyan érik el, addig nem fogod tudni pontosan, hogy miként is versenyzel a konkurenciával. Az elemzésnek pedig érdemes túllépnie azon, hogy néhány fontos kulcsszóra ki, milyen pozíciót szerzett meg, mert ez igazából nem mond semmit: olyan, mintha csak nézője lennél egy versenynek, és értelmes, hatékony stratégiát nem fogsz tudni kialakítani attól, hogy látod, ki, hol áll.

Ki az, akivel csak a találati oldalakon versenyzel?

Bizonyos kulcsszavakra olyan találati oldalt fogsz kapni, ahol nem csak a közvetlen konkurenciád jelenik meg. Például, mert híroldalak foglalják el az első helyeket, vagy mert külföldi találatok jelennek meg az első helyeken, akikkel Te a valóságban nem állsz versenyben, csak a találati oldalakon előznek meg.

Ezekre jellemző, hogy valamely keresési kifejezésre ők állnak az élen, ugyanakkor a többi, számodra fontos kulcsszó esetében már nem vagy versenyben velük. Ők nem jelentenek valódi konkurenciát, ennek ellenére egyes találati oldalakon elfoglalják előled a helyet.

Velük szemben két lehetőséged van. Az egyik, hogy őket is konkurenciának tekinted egy adott keresési kifejezésre. Ebben az esetben egy kicsit más elemzést kell végezned, mint a közvetlen konkurenciádnál, hiszen itt csak egy kifejezés esetében versenyzel velük. Úgyhogy elsősorban azt kell megvizsgálnod, hogy milyen és milyen minőségű tartalmi formát használnak, illetve hány hivatkozásuk van. Ez segíthet abban, hogy felvedd velük a versenyt.

Ugyanakkor, lehet, hogy az elemzésed azt mutatja, hogy nem tudod őket megelőzni az adott találati oldalon, mert óriás nevekről, hatalmas forgalmú oldalakról van szó jó tartalommal és sok hivatkozó linkkel. Ebben az esetben ahelyett, hogy felesleges időt, energiát és pénzt ölnél abba, hogy leszorítsd őket az első helyről, érdemes inkább alternatív lehetőségek után nézned.

Keress új lehetőségeket, ahol Te dominálsz!

Ez azt jelenti, hogy olyan új vagy long tail kulcsszavakat keresel, melyek a felhasználói szándékot tekintve megfelelőek számodra, és bár kisebb forgalmat hoznak, viszont a konkurencia itt még nincs jelen vagy nem erős, és nem dominálja senki annyira a találati oldalt, hogy ne tudnád felvenni vele a versenyt.

Ha ilyen kifejezésekből találsz néhányat, és fel tudsz kerülni jó helyekre a találati oldalakon, akkor az már megfelelő forgalmat jelenthet számodra a keresőből, miközben persze azért ne felejtsd el a fő kulcskifejezéseidet sem, de ezeknél inkább hosszú távú célként tekints az előrejutásra, és ne ebbe öld bele minden pénzed és energiád, mert lehet, hogy kevesebbet fog hozni, mint ha máshol próbálsz érvényesülni a keresőben.

A SEO egy maraton, nem egy sprint

A keresőoptimalizálás alapvetően hosszú távú munkával hozza meg az eredményét, és nem egy egyszeri tevékenység. Habár vannak olyan elemei, melyeket egyszer elvégezve is változást hozhatnak a helyezést, komolyabb eredményeket csak folyamatos erőfeszítésekkel, optimalizálással lehet elérni. Ennek több oka is van.

Egyrészt a SEO dinamikusan változik, ezért érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni és munkálkodni rajta. Ahelyett, hogy egyszer kiadnánk feladatként, majd elfelejtkeznénk róla néhány évre. És nem csak a Google algoritmusainak változásai miatt, hanem azért is, mert az emberek keresési szokásai folyamatosan változnak. Máshogy keresünk mobilon, mint korábban laptopon vagy asztali gépen, ráadásul egyre nagyobb teret hódít a hangalapú keresés, ami még inkább előtérbe tolja a long tail kulcsszavakat. Ezekhez a változásokhoz pedig folyamatosan igazodni kell.

Másrészt a végrehajtott változtatásoknak is csak lassan bontakozik ki az eredménye. Hónapokat kell várni arra, hogy az SEO-munka hatását teljes egészében láthassuk. A büdzsét tehát ennek megfelelően kell tervezni.

Végül azt is fontos tisztázni, hogy a SEO nem egy csodaszer, nincsenek benne trükkök. Olyan kipróbált megoldásokra épül, melyek javítják egy weboldal organikus helyezését. Az indulásnál alaposan meg kell vizsgálni a weboldalt, fel kell fedezni az egyéni adottságait, lehetőségeit, problémáit. Fontos tehát egy részletes auditálás, majd a tervezés.

A SEO nem olcsó

Lehet, hogy sokan úgy vélik, a SEO egy gyors és könnyű megoldás a látogatók számának gyarapítására, ez nincs így. Habár az e-mail marketing után a második legolcsóbb lehetőség vevőszerzésre, ennek ellenére elég csak arra gondolni, hogy egy folyamatos, költséges munkáról van szó.

Mivel a Google algoritmusainak működését nem könnyű megérteni, ráadásul állandóak a változások. Persze keresőoptimalizálásra többféle megoldás létezik, a tiltott és szürkezónás technikák – melyek rövid távon hozhatnak eredményt, hosszabb távon azonban kockázatosak – olcsóbbnak tűnhetnek, de ezek meglehetősen igénytelenek.

A legbiztosabb eredményt csak a tiszta SEO-vel lehet elérni, ami persze idő- és munkaigényesebb. Azt talán felesleges is mondanunk, hogy Amerikában átlagosan évi 60 ezer dolláros (18 millió forint) büdzsével számolnak egy-egy SEO-megbízás esetén. A hazai piac kicsit más pénzügyi keretek mozog.

A SEO NEM LÉTEZIK VÁKUUMBAN

A keresőoptimalizálást minden kis és közepes méretű cég esetében bele kell illeszteni az átfogó marketingstratégiába. Ez azt jelenti, hogy eredményeket az hoz, ha a közösségi médiát, a tartalomkészítést, a PPC-kampányokat és a klasszikus marketinget integráljuk a SEO-val, sőt még a sales munkájával is. Így tudnak egy cél érdekében hatékonyan dolgozni.

Tudod, hogyan méred majd a megtérülést?

Végül pedig itt van az eredmények kérdése, azaz miként méred a megtérülést a SEO-nál? Sokan a helyezést veszik figyelembe egy-egy kulcsszóra, ez azonban nem a legjobb mérőszám, amikor a keresőoptimalizálás hatékonyságát akarjuk megállapítani.

Mert mi van, ha ugyan elérsz egy jó helyezést egy-két kulcsszóra a Google-ban, de ez összességében nem hoz forgalomnövekedést? A látogatóid vissza-visszatérnek a weboldaladra? A forgalomból konverzió is lesz? Mi a helyzet a visszapattanással? Mit mutatnak az eladási adatok? Megannyi kérdés, mely azt jelzi, hogy a helyezésnél jobb mérőszámokat érdemes használni, mert ma már nem sokat jelent, hogy néhány kulcsszóra ügyes megoldással az első oldalra vagy akár az első helyre kerülsz, tegyük hozzá: sok esetben ideiglenesen.

A keresések és a Google arra adott válaszai ma már meglehetősen szofisztikáltak. Ezért gondolkodj látogatószámban, visszatérő látogatókban, vagy még inkább: leadekben, konverziós arányban és eladásokban! (A mennyit számít egy jó helyezés egy adott kulcsszóra kérdését ennek a bejegyzésnek a kulcsszavakról szóló fejezetében érintettük. Érdemes elolvasni kiegészítésként!)

A SEO tehát nem egy csodaszer. Érdemes tisztában lenni az általa használt megoldásokkal, a korlátaival, a költségekkel és persze a lehetséges eredményekkel, melyeket egyáltalán remélhetsz tőle.

Miért nincs garancia a helyezésre a SEO-ban?

Az emberek szeretik, ha egy termékre vagy egy szolgáltatásra garancia van, hiszen így biztosak lehetnek benne, hogy megkapják a pénzükért azt, ami jár. Ez a legtöbb esetben igaz is, egy SEO-szolgáltatásnál azonban nem működik, vagy legalábbis mást várnak, mint amit garantálni lehet.

A SEO-ban általában arra szeretnének garanciát kapni a megrendelők, hogy adott kulcsszavakra megszerzik az első helyezést – vagy legalább az első helyek egyikét -, és ott is maradnak. Néhány SEO-cég ezt  kihasználva természetesen így hirdeti a szolgáltatását, ettől azonban még hosszú távon nem működik a helyezés-garancia.

Ez ugyanis olyan elvárás, mint ha egy megvásárolt tévénél azt várnád el garanciaként, hogy

• jobb legyen, mint a szomszédé
• a gyerekeid ne borítsák fel
• jobb műsorokat láss benne, mint az előző tévéden
• mindig meglegyen a távirányítója.

Ugye érzed, hogy nem várhatod el egyetlen műszaki áruháztól sem, hogy ezeket garantálja. Ezek olyan dolgok, melyekre nincs befolyásuk a kereskedőknek. De ugyanilyen, ha azt várod el egy táplálékkiegészítőtől vagy egy edzőteremtől, hogy kockás lesz a hasizmod, vagy örökre nagyobb lesz a karod, mint valamelyik ismerősödé, akivel van egy kis versengés. Túl sok olyan tényező van itt is a képletben, melyre a táplálékkiegészítőnek vagy az edzőteremnek nincs befolyása. Hasonló a helyzet a SEO-nál is.

A SEO-ban ugyanígy nincs teljes befolyása egy keresőoptimalizáló szakembernek a végtermékre. Ahogy egy műszaki áruház sem tudja megakadályozni a szomszédot, hogy egy hónap múlva vegyen egy még nagyobb tévét, úgy a SEO-szakembernek sincs befolyása arra, hogy összességében milyen potenciál rejlik a cégedben, és hogy mit csinál a konkurencia. 

Lehet, hogy trükkökkel, black hat SEO-val, agresszív linképítéssel, botokkal sikerül elérni ideiglenesen egy jó helyezést, ez azonban nem tiszta úton történik, és így nem lesz tartós. Már csak azért sem, mert kockázatos játék. 

Egyébként, ha nekünk nem hiszed el, a Google is ezt írja a SEO-ról szóló bejegyzésében:

No one can guarantee a #1 ranking on Google.

A rangsorolás ugyanis egy dinamikus dolog, ami állandóan változásban van. Függ az egyes oldalak (Te és a konkurencia) teljesítényétől, függ a kereső személyétől, függ a Google algoritmusaitól. Azt nem állítjuk, hogy igényes linképítéssel és optimalizálással ne tudnál javítani a helyezéseden, de ez egyrészt igen sokba kerül, másrészt még mindig nem biztos az első hely, csak a javuló rangsorolás.

És azt is tegyük hozzá, hogy az első helyezés még nem garantál ügyfeleket. Ahhoz ugyanis több kell: marketing, hitelesség, egy jó cég, egy jó weboldal, stb. 

Mit tud tehát egy SEO-szolgáltatás garantálni?

• Tanácsokat, javaslatokat egy elemzést követően, melyek segítségével javulhat a helyezésed
• A célközönségednek releváns kulcsszavak listáját, melyekre érdemes optimalizálni
• Keresőoptimalizált tartalmakat
• Hatékony kódot, ha technikai SEO-ra is sor kerül
• A felvázolt feladatok határidőre történő elvégzését

Van olyan helyzet, amikor a SEO nem segít

És ezt maga a Google mondta, illetve a cég részéről John Mueller. Mégpedig egy olyan kérdésre válaszolva, ahol a kérdező 6 éve veszítette el a helyezését a keresőben, és azóta nem szerzett pozíciót a blogja. Melynek SEO-jával egyébként nem foglalkozott, mindössze blogolt rendszeresen, és arra volt kíváncsi, hogy ha megbíz egy SEO-szakembert, akkor elérhet-e jó helyezéseket a találati oldalakon.

John Mueller azonban arra hívta fel a figyelmet ennek kapcsán egy Reddit-beszélgetésben, hogy ha 6 éve esett vissza az oldal, akkor ugyan egy Google-büntetést vagy valami komoly technikai problémát tud korrigálni a keresőoptimalizálási munka, azonban a gond talán máshol van. Mégpedig az elavulttá vált weboldal-stratégiánál.

Hogy mit ért ez alatt? Nagyjából azt, hogy az élet folyamatosan változik, így a web és a Google is, ezért ami annak idején releváns és használható információ volt, ma már nem feltétlenül az.

Ha egy weboldal olyan tartalmakat tesz közzé, melyekre az emberek már nem kíváncsiak, akkor nincs az a SEO, ami segítene a weboldalon. Olyan ez, mint ha egy webáruház elavult termékeket árulna, például VHS-kazettákat 2021-ben. Ez az oldal betarthatja ugyan az összes ajánlást a SEO-ra vonatkozóan, de ez sem segítene azon, hogy szinte senkit nem érdekelne a tartalma.

A weboldaltulajdonosoknak persze azt a legnehezebb  belátni, hogy olyan dolgot kínálnak az embereknek, amire azoknak nincs szükségük. Hiszen számukra fontos, jelentősnek látják, munkát tettek bele. Így aztán rendkívül nehezen fogadják el, hogy a „termék”, ami lehet a téma, maga a weboldal mégsem kell senkinek, nincs rá igény.

Ezt persze tágabban véve arról szól, hogy a marketingmix része, illetve annak alapja a termék. Ha a termékre nincs igény, akkor azt hiába hirdetik, SEO-zzák, attól még nem fog kelleni senkinek. A hiba a marketingben itt nem az árnál vagy a promóciónál jelentkezik, hanem már magánál a terméknél.

Nincs szüksége minden cégnek SEO-ra (FRISSÍTÉS, 2023.09.28.)

Habár azt gondolhatnánk, hogy aki jelen van a weben, annak mindenképpen fontos a keresőoptimalizálás, akadnak olyan helyzetek, amikor nem érdemes komolyabb erőfeszítéseket tenni ennek érdekében. 

Gyors eredményeket akarsz

Ha a gyors eredmény a célod, amihez rengeteg weboldallátogatóra van szükséged azonnal, akkor a SEO nem a te tereped. A keresőoptimalizálásból származó eredmények elérésére ugyanis várni kell. Az új weboldalaknál legalább 3-6 hónapot, hogy egyáltalán rangsorolja őket a Google. De azt is érdemes tudni, hogy az Ahrefs tanulmánya szerint a cégek 95 százaléka nem fog megjelenni az első 10 találat között egy éven belül.

Tehát, ha például egy eseményről szól a weboldalad, akkor nincs idő arra, hogy megvárd, amíg a Google indexeli azt, vagy hogy az emberek rákeressenek. Ilyenkor egy fizetett hirdetés vagy a közösségi média hasznosabb. De ugyanez igaz, ha egy új termékkel jelensz meg a piacon, melyet minél előbb népszerűvé akarsz tenni, és nem tudsz fél évet várni erre, úgy, hogy még biztos sem lehetsz a sikerben. Ilyenkor más marketingmódszerekre (is) szükséged lesz. 

Szűk a költségkeret

A SEO-nak költsége van, már ha nem abban gondolkodsz, hogy egy optimalizált meta címsor és leírás elég lesz a sikerhez. Tehát az eredményes, jó keresőoptimalizálás sok pénzbe kerül, a drága szoftverek használatával, a szakemberek tudásának megfizetésével, a linképítés költségeivel. Ezért érdemes megfontolni egy szűkebb költségkeret esetében, hogy valóban a SEO-ra kell-e áldozni azt, más tevékenység nem lenne-e kifizetődőbb. Lehet, hogy nálad első körben az üzlet fejlesztése vagy a termék tökéletesítése hasznosabb irány, mint a SEO.

Mérsékelt a kereslet a terméked vagy szolgáltatásod iránt

A SEO arról szól, hogy az emberek megtalálják a termékedet vagy a szolgáltatásodat a weben. De mi van akkor, ha a terméked nem vonz nagy tömegeket, mert egy szűkebb közönségnek szól? Egyszerűen azért, mert nem tömegigényeket elégít ki, hanem egy speciális közönséget érdekel csak, melyet más módon hatékonyabban elérhetsz. Ilyenkor felesleges a SEO-ba időt, pénzt és energiát fektetni.

Nem akarod lenyomni a konkurenciát a keresőben

Abban az esetben sem feltétlenül van szükséged SEO-ra, ha a márkád már jól ismert mindenki számára. Ilyenkor is szükséged lehet egy jó weboldalra, de nem igazán kell erőfeszítéseket tenni a keresőben való jobb helyezésért, mert ismert vagy, és a jobb helyezés nem sokat számít a konkurenciával folytatott versenyben.

Ez különösen abban az esetben nem fontos, ha nem a weboldaladon keresztül értékesíted a termékeidet. Tehát nem biztos, hogy a Nike-nak rendkívül fontos lenne, hogy a sportcipő szóra a legjobb helyezést érje el. De ugyanez igaz a Coca-Colára és az üdítőital kulcsszóra, és még sorolhatnánk. 

De ugyanez érvényes abban az esetben is, ha egy speciális piaci szegmenst céloz a céged, melynek csak néhány vevője van egy évben. Ilyenkor nem kell megküzdened több ezer hasonló weboldallal, melyek egy általános kulcsszóra próbálnak jobb pozíciót szerezni.

A célközönséged nem keresőben talál rád

Végül az is lehetséges, hogy olyan célközönséged van, mely nem a webes keresőkben akar megtalálni. Mert esetleg már ismernek és bíznak benned, vagy egyszerűen csak személyesen keresik fel üzletedet. Tehát, ha van egy pékséged, mely a helyieket szolgálja ki, akkor nem sok hasznát veszed, hogy ország-világ megtudja, hogy te pékárukat kínálsz. A vevőid nagy része ugyanis a közeledben él, és ha jó terméket kínálsz nekik, akkor ajánlanak az ismerőseiknek is.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a térképes SEO ne számítana, vagyis érdemes lehet fenntartanod egy weboldalt, jelen lenni a közösségi médiában és a Google Cégemben. Így olyanok is megtalálnak a környékeden, akik eddig nem ismertek.

IV. A legfontosabb kérdések, melyeket tegyél fel magadnak a SEO előtt

Most már talán mindenki tudja, hogy a Google számára a három legfontosabb rangsorolási tényező a tartalom, a linkek és a RankBrain. Azt is tudjuk, hogy a tartalom esetében egyedi és minőségi megoldásra kell törekedni, míg a linkeknek megbízható forrásokból kell érkezniük. Rendben, de hogyan is kezdjünk bele az egészbe? Okkal merülhet fel mindenkiben ez a kérdés, aki keresőoptimalizálni próbálja a weboldalát. A megoldás azonban nem olyan bonyolult. Van ugyanis egy fontos kérdés, melyet a SEO-munka kezdetén érdemes feltenni magunknak a helyes kiindulási pont és irány megtalálása céljából. Ez így hangzik:

“MIÉRT ÉRDEMELEM MEG AZ ELSŐ HELYET”?

Mármint a találati oldalakon. Minden cégtulajdonos úgy gondolja ugyanis, hogy ő a legjobb, és neki kellene az első helyen állnia a találati oldalakon. Akkor viszont meg is kell tudni fogalmazni pontosan, hogy miért is indokolt ez az első hely? Az nem elég, hogy “mert mindenkinél jobbak vagyunk”, vagy mert “jobban odafigyelünk az ügyfeleinkre”. Ezek általánosságok, kicsit mélyebben át kell gondolni a helyzetet a pontos válaszért. Viszont, ha a válasz végre megvan, akkor jóval könnyebbé válik a SEO-munka (és persze a marketing is). Ennek oka, hogy

A JÓ VÁLASZ EGYSZERŰBBÉ TESZI A TARTALOMKÉSZÍTÉST ÉS A LINKÉPÍTÉST

Amikor sikerül kiötlened a kellően részletes és alapos választ a kérdésre, akkor pontosan fogod tudni, hogy miben különbözik a céged a versenytársaktól, miben vagy egyedi. Ezzel a tudással pedig a tartalmad szinte önmagát fogja megírni.

Emellett persze egyszerűbbé válik a linképítés is, hiszen tudni fogod, hogy milyen irányban érdemes próbálkoznod. A linkjeid egyedibbek lesznek és valóban rád szabottak a megjelenések, ez pedig a weboldalad forgalmára is jó hatással lesz, ráadásul nem fogsz kínlódni, amikor ötletek kellenek.

De jót tesz a megjelenésednek is. Hiszen nem lehet mindenkire ugyanazt a méretű ruhát ráadni, és amikor elkezdesz ismerkedni a feltett kérdéssel, majd végül valóban előállsz egy jól átgondolt és részletes válasszal, azt mindenki észre fogja venni rajtad, hogy passzol hozzád, amit csinálsz. Hiszen valóban elkezdesz különbözni a többiektől, ami hozni fogja az eredményeket is. A másik kérdés, ami jó kiindulópontot biztosít a SEO-hoz:

igazságosnak tartanád, hogy a te oldalad jelenjen meg a találati lista első helyezettjei között?

Ha elfogultság nélkül tekintesz a weboldaladra, akkor milyennek látod az értékét és a megjelenését? Csak olcsó trükkökkel és üres tartalommal próbálod elérni az embereket, vagy valóban adsz nekik valami fontosat és használhatót? Ha meg akarsz jelenni a Google találati listáján, akkor nem a saját, hanem a Google nézőpontjából kell szemlélned a világot.

Miközben a Google algoritmusaival kapcsolatban főként csak találgatunk, addig az egészen biztos, hogy a keresőcég célja az, hogy azt mutassa az embereknek, amire valóban kíváncsiak. Vagyis olyan weboldalakat sorol fel, melyek jól használhatók és értékes a tartalmuk.

V. Időben gondolj a SEO-ra!

Az átgondolandó feladatok három csoportra oszthatók. Az elsőt a szélesebb stratégiai döntések jelentik – melyek inkább csak a kulcsszavak, témák kapcsán érintik a SEO-t -, a másodikba a technikai megoldások tartoznak, melyeket a fejlesztőkkel kell megbeszélned, míg a harmadik terület a designé.

Stratégiai kérdések

Hogyan kommunikáld a küldetésnyilatkozatodat a weboldaladon?

Miután meghatároztad a klasszikus marketinges értékajánlatodat, azt is ki kell találnod, hogy miként kommunikáld ezt online. Az általad használt kifejezések azok, amelyekre az emberek rákeresnek, amikor meg akarják oldani a problémáikat? Mennyire versenyképesek ezek a kifejezések a keresőben? Elképzelhető, hogy a kiválasztott kulcsszavakra túl nagy a verseny, ezért más vagy long tail variációkat kell találnod.

Megértetted a vásárlói szegmensed?

A kérdések, amelyeket a kutatás előtt fel kell tenned magadnak:

• Milyen nagy a piacom? A lehetséges célközönségem növekszik vagy csökken? Ezek megválaszolásában segíthet a Google Trends.
• Melyek a kulcs-perszonáim? Milyen demográfiai adatokkal jellemezhetők, mik a motivációik, milyen szerepeik vannak és milyen igényeik? Ehhez egy perszona-kutatást kellene végrehajtanod.
• Hogyan viselkedik a közönségen online és offline? Hol érhetők még el a weboldalon kívül?

Hogyha ezeket a kérdéseket megválaszolod, akkor fel tudod építeni a weboldalad azon szakaszokat figyelembe véve, melyeken a felhasználóknak át kell jutniuk, hogy elérjék a céljukat. A legjobb esetben ezeket a kérdéseket még az oldal készítése előtt át kell gondolnod, mert így tudni fogod, hogy melyik oldalakat milyen speciális szándékokat és kulcsszavakat figyelembe véve hozz létre.

Kik a versenytársaid a weben?

Az, hogy kikkel versenyzel a digitális térben, meghatározza a weboldalad architektúráját vagy a felhasználói élmény kialakítását. A versenytársaidnak három típusa van:

• Egyrészt azok, akik a keresőben versenyeznek veled: tehát arra a termékre vagy szolgáltatásra érnek el jó helyezést, amit Te is kínálsz. Ők ugyanazon kulcsszavakért versenyeznek, melyeket Te is megcélzol.
• Versenytársak az üzletben: ők azok, akik jelenleg megoldják az ügyfelek azon problémáit, melyeket Te is meg szeretnél oldani.
• Versenytársak más iparágakból: akik indirekt módon, de szintén megoldják a Te ügyfeleid problémáit.

Miután elkészítetted a versenytársak listáját, elemezned kellene, hogy hol állnak és neked mekkora erőfeszítésedbe fog kerülni, hogy utolérd őket.

• Mekkorák a versenytársak, és milyen a teljesítményük?
• Hogyan különböztetik meg magukat?
• Mennyire erős a márkájuk?
• Miként néz ki a linkprofiljuk?
• Csinálnak valami eltérőt vagy érdekeset a weboldalukon?

Technikai teendők

HTTP vagy HTTPS?

Még az oldal indulása előtt érdemes eldöntened, hogy https-t vagy http-t használj. Egyszerűbb így, mint később váltani, miközben lehet tudni, hogy előbbit támogatja a Google, és már rangsorolási tényezővé is előlépett, miközben egyre nő a https-t használó oldalak száma. És nem csak akkor van erre szükséged, ha felhasználói adatokat kezelsz. Ha viszont ezt teszed, akkor mindenképpen.

Döntsd el, melyek legyen az URL-ed kanonikus verziója!

A duplikált tartalom miatt ugyan nem büntet a Google, de komoly problémát jelenthet számodra, ha ugyanaz a tartalom több URL-en is megjelenik. A duplikált tartalmak kérdését már alaposan átrágtuk, érdemes még a weboldal elkészítése előtt végiggondolni. A lényeg itt az, hogy lehetőleg minden tartalmi egység külön URL alatt legyen elérhető.

Weboldalsebesség

A fejlesztés során a programozókat szorítja a határidő, és ennek gyakran áldozatul esnek olyan területek, melyek aztán érintik a weboldalsebességet. Ezért már az indulásnál érdemes külön kommunikálni a weboldalsebességgel kapcsolatos elvárásaidat feléjük. Fontos dologról van szó, nem véletlenül írtunk már ilyen sokat a weboldalsebességről.

Képek

Előbbihez kapcsolódik, de külön is érdemes kitérni arra, hogy a képek lehetőleg jól tömörítettek és a lehető legkisebbek legyenek. Általában a képek szokták leginkább megterhelni a weboldalt. Ezzel azonban még nem ért véget a dolgod. Amikor képeket helyezel el a weboldaladon, akkor mindegyiket el kell látnod a megfelelő szöveggel, hogy jó eséllyel megjelenjen a keresőben, és ezzel tovább optimalizálhatod az adott oldalt is.

Szerepeljen a képek fájlnevében is a kívánt kulcsszó, emellett jelenjen meg az alt tagben és a kép title-ben (ez látható akkor, amikor egy kép fölé viszed az egérmutatót) egy értelmes mondat keretében. Ezen túl még képaláírással is elláthatod a képed.

Nyelvek és lokációk

Ha azt tervezed, hogy külföldi országokban élő felhasználókat is megcélzol a weboldaladdal, akkor el kell döntened, hogy egy többnyelvű, egy többrégiós, vagy a kettő kombinációját alkalmazó weboldad lesz-e. Ez fontos a lokalizált kulcsszókutatás, a hreflang és a duplikált tartalom szempontjából is. Ha különféle ország-szintű domaint használsz, azzal képes leszel minden országot és egy nyelvet sokkal jobban megcélozni.

Ugyanakkor ez egy jóval komolyabb infrastruktúra kialakítását és fenntartását jelenti, melynek során minden oldalra egyedi tartalmat kell készíteni, és minden domaint külön kell marketingelned. Ha a több nyelvet egy weboldalon próbálod megoldani, akkor a legjobb megoldás, ha almappákat használsz (például: www.valami.hu/hu, www.valami.hu/en, stb.) Ezek az almappák egyetlen platform, illetve CMS segítségével futtathatók, ami azt jelenti, hogy a fejlesztési igény jóval szerényebb.

Átirányítások

A weboldalad redesignja során ne hagyd elveszni a régi oldalaidat. Ha meg is szűnik egy weboldalad, a régi URL-eket irányítsd át az új megfelelőire. Ennek hiányában a felhasználók a régi URL-ek meglátogatása során csak egy 404-es hibaüzenettel találkoznak.

Ami persze nem feltétlenül gond, de ha a régi weboldalad jó helyezést ért el a keresőben, és egyszerűen megszünteted, akkor az a forgalom kiesik, míg ha átirányítod, akkor a régi oldaladra érkező forgalmat megkapja az új oldalad. Ehhez használj 301-es átirányítást, ezzel jelezve a keresőnek, hogy melyik régi URL-ednek melyik új URL-ednek felel meg. Ennek persze megvannak a szabályai – melyeket az előző linkre kattintva megtalálsz -, melyeket érdemes betartani, hiszen a Google nem szereti, ha manipulálod az átirányításokat.

Ha beállítottad az átirányításokat, akkor a Google Search Console-lal ellenőrizd, hogy maradt-e bármilyen 404-es oldal. Ha igen, akkor azt is irányítsd át a megfelelő, új oldalra. A felhasználók számára nem túl kellemes élmény egy-egy 404-es hibaüzenetbe belefutni, ezért, ha mégis van ilyen linked, akkor készíts egy egyedi megoldást rá, melyen elnézést kérsz a kellemetlenségért, valamint linket ajánlasz nekik.

Elég rugalmasan változtatható a weboldalad a választott platform segítségével?

A Google gyakran változtatja ajánlásait és elvárásait a weboldalakkal szemben. Ehhez igazodnod kell, amit könnyebben teszel meg, ha az általad használt platform/CMS kellően rugalmas a gyors változtatásokhoz.

Design-megfontolások

Architektúra és belső linkelés

Egy hatékony információs architektúrára van szükséged ahhoz, hogy a keresőmotorok képesek legyenek megtalálni a tartalmaidat, és megmutatni azt az embereknek. Ha a robotok nem férnek hozzá a tartalomhoz, akkor nem is fogják rangsorolni.

Egy weboldal információs felépítése fontos a Google számára, mivel az emberek számára is lényeges, hogy könnyen megtalálják, amit keresnek. Meg kell próbálnod egy lapos oldalstruktúrát kialakítanod, vagyis egyetlen oldal se kerüljön négy kattintásnál mélyebbre a főoldalhoz képest.

Ezzel lehetővé teszed a keresőmotorok és az emberek számára, hogy viszonylag kevés kattintással megtaláljanak mindent a weboldaladon. A kulcsszó és a versenytárs-kutatást kell használnod ahhoz, hogy megtudd, milyen weboldalakra van szükséged.

Ugyanakkor mindig a felhasználók lebegjenek a szemed előtt, amikor meghatározod, hogy miként csoportosítod és kapcsolod össze ezeket a weboldaladakat.

Navigációs struktúra

A Google azt javasolja, hogy a weboldaladon alakíts ki világos hierarchiát és használj szöveg alapú linkeket. Emellett minden aloldalad legyen elérhető legalább egy statikus, szöveges linkről. Amit fontos elkerülni, például egy webáruház esetében, hogy túlságosan bonyolulttá tedd a hierarchiát.

Az ugyanis rontja a felhasználói élményt, amikor egy termékhez úgy tudnak csak eljutni a látogatók, ha a főoldalról átkerül a vevő egy kategóriaoldalra, onnan egy alkategóriába, majd onnan egy újabb aloldalra kell navigálni, hogy aztán ott végül megjelenjen maga a termék.

A tartalom az első

Miközben a keresőmotorok többféle médiát is képesek értelmezni, a keresőoptimalizálás szempontjából még mindig a szöveg a legfontosabb. Ezért is beszél mostanában mindenki a tartalommarketingről, többek között mi is, valamint ezért van szükséged arra, hogy minden oldaladon legyen tartalmad. Habár nem mindegy, hogy milyen minőségű és mélységű, de még egy 150 szavas szöveg is jobb, mint ha semmi sem lenne ott.

Arról se feledkezz meg, hogy minden oldal címét és meta leírását is töltsd ki a megfelelő karakterhosszúságú szövegekkel. Ezek nem ismétlődhetnek meg más oldalaidon, és nem árt, ha az adott aloldal kulcsszavai szerepelnek benne.

Gyakori hiba, amikor kép formában szerepelnek fontos információk egy-egy weboldalon. Ezeket nem tudja értelmezni a kereső, helyette a fontos nevek, a cím, a telefonszám, bármilyen tartalom, linkek mind szöveges formában kerüljenek feltüntetésre.

Emellett fontos az URL-eket is megfelelően szövegezni, bár SEO szempontból ennek már nincs olyan nagy jelentősége. A design során abból indulj ki, hogy milyen tartalmat akarsz megosztani az emberekkel.

A tartalmi stratégiádat is írd le, mert így derül ki, hogy milyen formát fogsz használni, és milyen funkciók szükségesek hozzá. Tudnod kell, hogy alapvetően milyen tartalomtípusokat készítesz majd, mert ennek alapján lehet megtervezni a weboldalakat és segít kialakítani egy következetes felhasználói felületet.

Érthetőség és a strukturált adatok

Egy weboldal sokféle technológiát használhat, melyek tartalmát a robotoknak nem mindig könnyű dekódolni. Habár ezek fontosak lehetnek a megfelelő felhasználói élmény megteremtéséhez, azzal is tisztában kell lenned, hogy ezek használata okozhat-e gondot a kereső szempontjából. A weboldalad gépi olvashatóságát javíthatod azzal is, ha strukturált adatokat használsz.

Reszponzív design

A kis cégek számára – különösen, ha helyi szinten akarnak érvényesülni – rendkívül fontos, hogy jó helyezést érjenek el a mobil találati oldalakon is. Azon felhasználók 50 százaléka, akik valamilyen helyi vállalkozást keresnek a mobiljukon, még aznap el is fognak látogatni az adott céghez. Ráadásul a mobilkeresések 78 százalékából lesz offline vásárlás a helyi üzletben.

Ahhoz viszont, hogy jól teljesíts a mobilkeresésekre, mobilbarát webdesignra van szükséged. A legjobb megoldás ebből a szempontból a reszponzív design, mely azonos tartalmat és felhasználó élményt kínál a desktopos, a tabletes és az okostelefonos felhasználóknak is. A mobil ma már egyre kevésbé elkülönült csatorna, sokkal inkább egy gyakran használt technológia, mellyel az emberek nap mint nap elérik a webet.

A hosszú távú célod nyilván az, hogy egy akadálytalan és következetes felhasználói élményt teremts minden eszközön. Ehhez a reszponzív design, illetve a dynamic serving megoldások kínálják a legjobb lehetőséget.

Végül

Mint weboldal-, illetve cégtulajdonos nem feltétlenül kell minden témában mélyre ásnod (bár a linkelt cikkeink révén további betekintést nyerhetsz ezekbe), ugyanakkor érdemes tisztában lenned azzal, hogy melyek azok a területek, melyekre akkor is figyelned kell, ha a munkát mások végzik el, vagy akár másokat bízol meg azzal, hogy megmondják, mi a legjobb megoldás a weboldalad számára.

VI. Milyen számokkal mérd a SEO-eredményeket?

Ha meg akarod állapítani, hogy mennyire sikeres egy SEO-kampányod, ahhoz először célokat kell rendelned. Meg kell tudnod mondani, hogy mi a szándéka a SEO-stratégiádnak. Jobb helyezést akarsz vagy nagyobb forgalmat? Amennyiben megvannak a céljaid, már tudod is mérni a SEO-kampányod sikerességét.

Nyilván a legtöbb weboldaltulajdonos, ha a célokról kérdezik, akkor egyből rávágja, hogy az első helyre szeretne kerülni. De valóban ez a legfontosabb cél? Vagy pedig az, hogy nagyobb legyen a forgalma, több a konverziója, és növekedjenek a bevételek? Lehet, hogy Te valójában több megrendelést szeretnél vagy esetleg több visszaérő látogatót. Ezek mind eltérő célok, melyeket eltérő módon tudsz mérni.

Persze, nyilván egy jobb helyezés nagyobb forgalmat is hoz, az azonban nem szükségszerű, hogy tényleg jelentős mértékben növeli a látogatószámodat. Fontos ugyanis a kulcsszavaknál a keresési szándék, ami nem feltétlenül vásárlásra irányul. Tehát valójában a weboldaltulajdonosok nagyobb forgalmat szeretnének, nem pedig első helyeket. És ha termékeket vagy szolgáltatásokat árulsz, akkor eladásokat akarsz. A SEO stratégiádnak ilyen esetben tehát arra kell irányulnia, hogy a megfelelő embereket (azokat, akik vásárolnak is) vonzzad a megfelelő kulcsszavakkal a weboldaladra.

Kell tehát egy cél, amihez hozzáigazítod a SEO-stratégiád.

• Ha ez csak annyi, hogy jobb helyezést érj el a találati oldalakon, akkor a legjobban teljesítő weboldalaidat tovább kell csiszolni.
• Ha nagyobb forgalmat szeretnél, akkor talán az lehet a megoldás, hogy long tail kulcsszavakra kezdesz optimalizálni.
• Ha viszont több bevételt akarsz, akkor az a célod, hogy több potenciális vevőt vonzz a weboldaladra.

És most elérkeztünk oda, hogy miként tudod mérni a célok teljesülését. Viszont a célok tisztázása után ez már nem különösebben bonyolult. Persze azt tudnod kell, hogy a SEO-kampány előtt miként álltak a számok. De lássuk, az egyes célokat és a mérőszámaikat.

Jobb helyezés

Ha jobb helyezést akarsz, akkor nyilván azt figyeled, hogy milyen helyet foglalnak el a vonatkozó weboldalaid az adott keresési kifejezésre. Ha feljebb akarsz kerülni, akkor javítod a meglévő tartalmad, esetleg új tartalmat készítesz. Nyilván szerezhetsz rá linkeket is. És közben folyamatosan figyeled, hogy miként változik a helyezés. Ezt megteheted akár a Search Console-ban is, de sok eszközt találsz a weben is.

Nagyobb forgalom

Ha a nagyobb forgalom a célod, akkor elsősorban az egyedi látogatókra kell összpontosítanod. Ha az organikus forgalmad – vagyis azok, akik a keresőből érkeznek – növekszik a SEO-stratégiád hatására, akkor jó úton jársz. Ilyenkor egyre több ember kattint a linkedre a találati oldalakon, amit például a Google Analytics segítségével figyelhetsz.

Több bevétel

Ha a megrendelések számát akarod növelni a weboldaladon, akkor már nehezebb dolgod van. Ugyanis itt a SEO közvetlen hatását kellene mérni. Ugyanakkor a Google Analyticsben megoldhatod, hogy hozzárendelj értéket az eladásokhoz.

Más célok

Természetesen ezek mellett más célok is felmerülhetnek. Például megcélozhatod azt, hogy az embereket tovább tartsd a weboldaladon, és több cikket olvassanak el rajta. Ilyenkor az oldalon eltöltött időt méred. Az is előfordulhat, hogy azt akarod elérni, hogy az emberek visszatérjenek újra az oldaladra, vagyis a visszatérő látogatókat kezded mérni.

De akár azt is vizsgálhatod, hogy az emberek megtalálják-e az információkat a weboldaladon, mert akkor nem lesz szükség arra, hogy felhívjanak tájékoztatásért. Mindig tartsd észben, hogy a mérésnél ne változtass egyéb paramétereket, csak, ami a SEO-stratégiádban szerepel, különben az adatok nem lesznek megbízhatók, és továbbra is a sötétben tapogatózol a SEO-d eredményét illetően.

Milyen eszközökkel vizsgálathatod meg a konkurenciát SEO-szempontból? (FRISSÍTÉS, 2023.05.15.)

Amikor SEO szempontból akarod vizsgálni a konkurenciát, akkor alapvetően arra vagy kíváncsi, hogy mi mozgatja őket egy bizonyos pozícióba a találati oldalakon. Ennek érdekében olyan tényezőket kell megvizsgálni, melyet már a bejegyzés elején felsoroltunk. Ide tartozik:

On-page tényezők:

• Az oldal tartalma: miként van strukturálva, hogyan használják a címsorokat, a kulcsszavakat, milyen a designja, használhatósága.
• Technikai tényezők: hogyan épül fel, mennyire mobilbarát és legfőképpen mennyire gyors.
• Tovább adatok: URL-ek, metaadatok, stb.

Off-page tényezők:

• Kulcsszavak: milyen kulcsszavakra milyen pozícióban jelennek meg a találati oldalakon.
• Linkek: honnan kapnak linkeket.
• Közösségi média: mely platformokat használnak, és hogyan.

És akkor nézzünk néhány eszközt, melyek segítségével begyűjthetők az előbb felsorolt adatok a konkurenciáról, illetve ezeknél még több is. A szoftverek jelentős részben ugyanazt tudják, de mégsem teljesen azonosak, így a teljes képhez akár két-három ilyen eszköz használata is szükséges lehet, ha komolyan gondolod a konkurencia-vizsgálatot.

LocaliQ

A LocaliQ lehet, hogy abban tud a legtöbbet segíteni, hogy a saját weboldaladon javíts, ugyanakkor össze is hasonlíthatsz vele weboldalakat.

Website.grader

Weboldalak „teljesítményét” tudod vele meghatározni. A Website.grader kevesebb információval szolgál, mint a LocaliQ, ugyanakkor gyorsan és érthetően mutatja be az adatokat.

SimilarWeb

Talán a legismertebb, régóta használt eszköz a SimilarWeb, mely hasznos információkkal szolgál a weboldalakról: statisztikát kínál, megmutatja a forgalmi forrásokat, helyezéseket egyes kulcsszavakra, vagy a közösségi média jelenlétet. Ráadásul az adatok egy része ingyenesen is elérhető.

SpyFu

Egy másik régi motoros a SpyFu, mely kifejezetten a konkurencia vizsgálatára lett kitalálva, elsősorban a kulcsszavakat és találati oldalakat illetően. A kulcsszójelentések és más hasznos adatok mellett a versenytársak marketing kampányai után is kémkedhetsz a segítségével.

SpyFu

Majestic

Nem kispályás szereplő a Majestic sem, mely rengeteg adattal tud szolgálni a konkurenciát illetően, ráadásul ezeket az adatokat szép, vizuális formában tálalja.

Owletter

Az Owletter nem elsősorban weboldalak vizsgálatára való, hanem a versenytársak e-mail marketing tevékenységének kifürkészésére. Az eszköz gyakorlatilag megfigyel minden olyan levelet, amit egy adott weboldal küld ki az e-mail listáira. Az e-mailekről képernyőképet készít, ezeket kielemzi és eltárolja. Jó kiegészítő eszköz a fent felsoroltak közül valamelyik mellé.

VII. Miért nehéz az új weboldalak SEO-ja?

Gyakran merül fel az emberekben az a kérdés, hogy amikor elkészül egy új weboldaluk, akkor mennyi idő alatt kerül be az első 10 találat közé, vagy akár az első helyre. Ilyenkor a válasz általában az, hogy egyrészt nincs garancia arra, hogy be fog kerülni, másrészt pedig az, hogy ez elég sok tényezőtől függ, így a konkurenciától és a SEO munkába fektetett munkától és pénztől.

A weben napról napra születnek új weboldalak, új domaineken. SEO-szempontból azonban ezek komoly hátrányban vannak a már régóta létező weboldalakkal szemben. Irreális várakozás, hogy az új oldalak már az indulás után mindjárt jó pozíciókat érjenek el a találati listákon.

A keresőmotorok részéről szándékosság is áll amögött, hogy egy-egy újonnan megjelenő oldalt nem engednek mindjárt jó pozíciókba, de persze ezek az oldalak nem is rendelkeznek azokkal a paraméterekkel, melyek indokolnák a jó helyezést. Mi az, ami számít a Google számára, viszont egy új oldal esetében még nem adott?

1. Az új weboldalaknak még nincs domain-történetük, vagyis korábban még nem indexelte őket a Google. Az első lépés tehát az, hogy a weboldalt megtalálja és indexelje a kereső. Egy hosszú ideje létező oldalt már régóta ismer a kereső, nagyobb hitelességgel rendelkezik.
2. Nincs nagy és aktív közössége. Habár a Google közvetlenül nem veszi figyelembe a rangsorolásnál a kedvelések, hozzászólások számát, azonban mégis csak számít az interakciók száma, és az még inkább, hogy a közösség révén jelennek meg az első, weboldalra mutató backlinkek.
3. A weboldalnak még nincs túl sok aloldala. Mivel újonnan indult, első nekifutásra kevés rajta a tartalom, amit a Google megjeleníthetne találatként, kevés a linkelhető oldal. Már az indulásnál érdemes nagyobb oldalakat létrehozni, olyan kulcskifejezésekre optimalizált tartalmakkal, melyekre szeretne jó helyen megjelenni a weboldal.
4. A weboldalnak a kezdetekben biztosan nincs – sokszor még később sincs – felhasználók által generált tartalma, ami azt mutatná a Google számára, hogy az emberek használják az oldalt, és olyan minőségűként értékelik, amellyel érdemes interakcióba lépniük.
5. Nincs még elég weboldalra mutató link. A linkek fontosságát vélhetően senkinek sem bemutatni, viszont az újonnan megjelenő weboldalak értelemszerűen linkekkel még nem nagyon rendelkeznek. Mivel a régi, manipulatív linképítés technikája ma már csak egy elmosódó emlék, jó tartalmakkal kell elérni, hogy más weboldalak linkeljenek rá.
6. Az új weboldalak esetében gyakran a legelején még nem rajzolódik ki egészen tisztán, hogy milyen kulcskifejezések mentén épül a tartalom. Emiatt – és a jelenlét miatt is – érdemes PPC-kampányokat futtatni, melyek rámutatnak, hogy milyen kulcskifejezések irányába érdemes elmozdulni.

A konkurens weboldalak viszont már régóta működnek. Vegyük figyelembe, hogy a találati lista első helyeit gyakran olyan oldalak foglalják el, melyek nem velünk együtt indultak el, sőt nem is 3-4 hónapja, hanem akár már 5-10 éve jelen vannak a weben és a keresésekben. Ráadásul a velünk együtt indulók is sokszor ugyanolyan keményen vagy még több időt és pénzt beleölve dolgoznak a tartalmaikon, foglalkoznak a keresőoptimalizálással. Így a végeredményt egyáltalán nem lehet biztosra venni.

Az első évet tehát nyugodtan vehetjük az építkezés évének egy új weboldal esetében, amitől komolyabb eredményeket nem érdemes várni, habár az első biztató jelek már három hónap után jelentkezhetnek. Ebben az időszakban arra kellene összpontosítani, hogy legyen egy jól kidolgozott tervünk, melyet következetesen, fokozatosan végrehajtunk. Kapkodni, trükkökkel kísérletezni nem éri meg, mert weboldalunk hosszú távú sikerét kockáztathatjuk.

Mennyi idő alatt rangsorolja a weboldaladat a Google?

Léteznek átlagok, azaz meg lehet nézni, hogy „milyen öreg” is egy-egy első találati oldal, valamint, hogy hány weboldalnak, és milyen gyorsan sikerült jó pozícióba felküzdenie magát, azt is figyelembe véve, hogy kompetitív kulcsszóra versenyeztek vagy sem. Ezt az Ahrefs vizsgálta, így az ő adataikra támaszkodunk.

Milyen idős általában az első találati oldal?

Ennek megállapítására 2 millió véletlenszerűen kiválasztott kulcsszó esetében elemezték az adatokat a top10-nél. Mint kiderült, a találati lista első oldalán szereplő weboldalak átlagosan több mint 2 évesek, de az első helyezettek már közel 3 éve ebben a pozícióban szerepelnek.

Oldalak életkora az egyes helyezéseknél

Ráadásul az itt szereplő weboldalaknak csak 22 százaléka keletkezett 1 éven belül. És ami még érdekes, hogy milyen eséllyel szerepel az egyes pozíciókban ilyen 1 éven belül létrehozott oldal? Mint kiderült, minél magasabb volt a pozíció, annál kisebb volt az esély. Erről itt látható a grafikon:

Kicsi az esélye a fiatal oldalaknak

Nos, nem túl biztató, ugye? Ezek után lássuk, hogy hány weboldalnak sikerül felküzdenie magát az első találati oldalra, és ez mennyi időbe telik számukra.

Mennyi időbe telik, hogy rangsoroljon a Google?

Ehhez az Ahrefs megint csak 2 millió weboldalt vett alapul, melyek egy évvel ezelőtt jelentek meg a weben. Ezeknek megvizsgálták a pozíció-történetét minden olyan kulcsszóra, melyre rangsorolva lettek. Mint kiderült, mindössze a vizsgált oldalak 5,7 százalékának sikerült a top10-be kerülnie egy év alatt legalább egyetlen kulcsszóra. Nem sok.

A weboldalak teljesítménye egy évvel azután, hogy először látták őket a felhasználók

Ezek után adódik a kérdés, hogy ez az 5,7 százaléknyi weboldal milyen gyorsan jutott a remek pozícióba? A válasz: nagyjából 2-6 hónap kellett hozzá. Ez azonban csak arra az 5,7 százaléknyi weboldalra igaz, mely egyáltalán bejutott az első 10-be. Majdnem 95 százaléknak ugyanis ez nem sikerült egy év alatt sem. És itt akkor még nem számoltunk azzal, hogy vannak forgalmasabb kulcsszavak, melyekre nagyobb a verseny. Az elemzés szerint a nagy forgalmú kulcsszavak esetén csak a weboldalak 0,3 százalékának sikerült bejutnia a top10-be!

A helyzet nagy forgalmú kulcsszavak esetén

A részletesebb adatokból az is kiderül, hogy minél nagyobb forgalmú egy kulcsszó, annál hosszabb időbe telik elérni az első 10-be kerülés célját. Tehát még annak a mindössze 0,3 százaléknyi weboldalnak is közel egy évet kellett várnia rá, hogy eljusson oda.

Jó pozícióból indulsz, aztán visszaesel. Miért van ez?

Gyakran találkozni azzal a jelenséggel vadonatúj weboldalak esetében, hogy miután indexelte őket a Google, egyből jó pozícióba kerülnek, majd innen visszacsúsznak, és soha többet nem jutnak feljebb. De mi ennek az oka? Erre a kérdésre a Google szakembere, John Mueller válaszolt az egyik Google Webmaster Hours során.

John Mueller szerint ez a helyezésváltozás teljesen természetes az újonnan indexelt oldalak esetében. Ugyanis a pontos helyezés beállítása időbe telik a Google számára. Különösen, ha vadonatúj oldalról van szó, a Google számára nem állnak még rendelkezésre a különféle rangsorolási jelzések az oldal minőségére vonatkozóan. Így aztán feltételeznek egy helyezést, majd idővel a szerintük indokolt helyére kerül az oldal.

A lényeg tehát a feltételezés, melyről külön algoritmusok gondoskodnak az úgynevezett Score Modification Engine részeként. Ez az eszköz az, mely újrarangsorolja az eredményeket olyan tényezők alapján, melyek kívül esnek a rangsorolási motoron.

John Mueller egy másik beszélgetés során elmondta azt, amit már korábban is: a nehézséget az új oldalaknál az okozza, hogy nincs még elegendő jelzés, ami meghatározhatná a rangsorolást, így aztán becslést alkalmaznak. Ennek eredményeként néha egy weboldal jobb helyezést ér el, mint amit aztán később a pontos jelzések indokolnak.

Ez persze egyben azt is jelenti, hogy néha „egy kicsit kevésbé” látható lehet egy-egy újonnan induló oldal, mint amit később a jelzések meghatároznak. Tehát egy adott ideig, amíg a Google megérti a weboldalt és annak helyzetét a weben, ez a bizonytalansági tényező mindig jelen van.

Akár egy évig is összevissza mozoghat a rangsorolásod

A Google szerint teljesen normális, hogy az új weboldalak rangsorolása erősen ingadozik az indulásuk első évében. John Mueller legalábbis úgy nyilatkozott, hogy akár egy évet is igénybe vehet, amíg a keresőmotorok kitalálják, hogyan rangsoroljanak egy új weboldalt. Ezen idő alatt viszont óriási fluktuációt lehet tapasztalni a weboldal rangsorolást tekintve. És ez teljesen normális, nem jelez semmi olyasmit, hogy a weboldal valamit jól vagy épp rosszul csinál.

Ennek kapcsán John Mueller azt emelte ki egy 2020 júniusában történt beszélgetés során, hogy néhány hónap vagy akár egy év nem sok idő az internet történelmét tekintve. A Google algoritmusai pedig próbálják megfejteni, hogy miként kellene a weboldalt rangsorolni a többi, weben található tartalomhoz képest. A folyamat egészen egy évig eltarthat, ezután fog csak megállapodni az oldal. De addig is lehet dolgozni a weboldalon, ami aztán egy idő után eredményt is hoz majd a keresőben.

John Mueller korábban elhangzó szavaiból egyébként az derült ki, hogy különféle algoritmusaik vannak, melyek nagyon gyorsan megértik a „dolgokat”. Tehát például a hírek esetében másodpercekről van szó az értékelésnél. Azt persze nem fejtette ki a szakember, hogy pontosan milyen megfontolásokon alapul az induló becslés, ugyanakkor feltételezhető, hogy mivel az új oldalaknál még csak on-page tényezők léteznek, nyilván on-page jelzések alapján kalkulál becslést a Google.

Emellett egy másik lehetséges tényezőt a történeti adatok jelentik a hasonló tartalmú oldalakat figyelembe véve. Azt ugyanakkor a Google mindig is tagadta, hogy az idő rangsorolási tényező lenne, vagyis, hogy pusztán azért, mert egy weboldal régebb óta létezik, jobb helyezést ér el.

Mindez azt jelenti, hogy ha a Search Console-ban használod az indexbe küldés funkciót a vadonatúj oldalaidnál, és azt látod, hogy azok jól nyitnak, akkor még ne nagyon örülj! Egyáltalán nem biztos, hogy meg fogják őrizni ezeket a jó pozíciókat. Ugyanakkor persze a romló helyezés után sem kell aggodalmaskodnod, egyszerűen csak javítani kell a tartalom minőségén (habár ennek eredménye nem azonnali, sőt)!

Nem árt egy kicsit megtolni. De hogyan?

John Mueller, a Google szakembere 2020 áprilisában is adott néhány tanácsot azoknak, akik új weboldalt indítottak, egy olyan weboldaltulajdonos kérdése kapcsán, aki arra panaszkodott, hogy mindössze 5-10 látogató érkezik a keresésekből a weboldalára.

John Mueller azt hangsúlyozta, hogy nem elég, ha csak várunk arra, hogy majd megérkeznek a látogatók a weboldalra: a weboldaltulajdonosoknak proaktívnak kell lenniük. Ami nem azt jelenti, amit sokaknak eszébe jut a keresőoptimalizálásról, azaz, hogy egy SEO-szolgáltatást kínáló cégtől akkor megrendelik a „SEO-t”, aki majd csinál „néhány trükköt” a weboldalon, és így majd özönlenek a látogatók.

De erre rávilágítanak a Google szakemberének szavai is, aki szerint van egy kezdeti idő, amit ki kell várni, hogy a Google feltérképezze és indexelje az oldalt – már ha nincs semmilyen technikai probléma, ami ezt megakadályozná. Ráadásul ebbe beletartozik az is, hogy meg kell értenie, miről szól az oldal, miként illeszkedik a web nagy egészébe.

Ebben az időszakban lehet már tenni azért, hogy egy kicsit lendületbe hozzuk az oldalt. John Mueller egy weboldal indulását ahhoz hasonlította, mint amikor valaki megnyit egy új üzletet. Ahhoz, hogy a vevők felfedezzék, nem árt némi promóció. Ez lehet hirdetés, lehet más, releváns oldalak elérése, és azokon említések szerzése.

A lényeg, hogy ahelyett, hogy várnánk a keresők érkezésére, érdemes azon embereknek megmutatni a weboldalt, akiket érdekelhet a tartalma. Különben lehet, hogy túl sokat kell várni a megjelenésre a találati oldalakon, ha egyáltalán megtörténik.

VIII. 8 régi SEO-technika, ami ma már nem működik

Rand Fishkin, a Moz alapítója szedte össze azt a 8 technikát, mely szerinte már teljesen idejétmúlttá vált a SEO-ban. És ha valakire figyelni kell, rá mindenképpen. Röviden összefoglaljuk, mit is mondott a legutóbbi Whiteboard Fridayen, soroljuk a hibákat:

1. A kulcsszavak fontosabbak, mint a kattintások

Az elképzelés ilyenkor az, hogy végzünk néhány kulcsszókutatást, összeszedjük a kulcsszavakat, elhelyezzük ezeket az oldalunkon, majd érkeznek látogatók. Az embereket azonban nem az általunk összegyűjtött és jónak gondolt kulcsszavak érdeklik. Nem ezek a kulcsszavak vonzzák a látogatókat, hanem az olyan tartalmak, melyek valóban izgalmasak számukra. A kattintásokra kell tehát figyelnünk, nem elsősorban a kulcsszavakra.

2. Horgonyszövegek a belső linkekben

Ennek a megoldásnak korábban ugyan valóban volt hatása a helyezésre, azonban az elmúlt években már sokkal inkább úgy tűnik, hogy büntet miatta a Google, ha úgy ítéli meg, hogy manipulációról lehet szó. Ha a link a horgonyszöveggel a navigációs menüben, a láblécben, az oldalsó menüben, vagy akár a szövegben szerepel és releváns, jól megírt, jól használható, akkor nem okoz gondot. Viszont, ha például direkt apró betűvel van szedve, nem jól látható, mert nem is a felhasználóknak szánod, hanem csak a keresőnek, az hiba.

3. Oldalak a kulcsszóvariánsokra

Még ma is bevett SEO-technika, és sokáig hatékony is volt. A dolog lényege az, hogy ha van egy variációd egy adott kulcsszóra, akkor létrehozol egy külön aloldalt erre, még akkor is, ha alig különbözik más oldalaidon használt kulcsszavaidtól.

Ez a technika négy-öt éve még hatékony volt, és az emberek gyakran feláldozták emiatt a használhatóságot. A Kolibri, illetve a tavaly megelent RankBrain algoritmusok révén azonban a Google már egyre kevésbé a kulcsszavakra figyel, sokkal inkább a kereső szándékára és a témához illeszkedésre. Tehát ha vannak kulcsszóvariánsaid, melyekre valóban történik keresés, akkor sem külön oldalakat kell rájuk optimalizálni, hanem egyetlen, jól elkészített, tartalmas oldallal megcélozni mindegyiket.

4. Fizetett linkek, linkkatalógusok

Ezeket a linképítő-technikákat már mind bünteti a Google, vagy ha még nem is ér el mindenkit, akkor is veszélyesnek számít az alkalmazása, így jobb távol maradni tőlük. Azokat a megoldásokat is büntetheti, ahol a linkek egy olyan cikkben szerepelnek, mely felett semmiféle szerkesztői ellenőrzés nincsen. Ugyanígy a PR-cikkeket tartalmazó oldalakat. Vagy, ha nem is bünteti, nem tartja őket értékesnek. Ide tartoznak még a kommentekben elhelyezett linkek, a linkcsere, a magán linkhálózatok és bloghálózatok.

5. Mikrosite-ok, elkülönített domainek, melyek ugyanannak a közönségnek szólnak, ugyanarról a témáról

Ezek a megoldások tulajdonképpen működnek. Ilyenkor jellemzően a kulcsszavak már a domainben helyet kapnak, végül is ez a fő cél ennél a megoldásnál. A gond ezzel az, hogy így elforgácsolódnak az erőid. Minél több ilyen oldalad van, annál kevesebb energiád jut mindegyikre, ez pedig nem tesz jót a helyezésnek. Ezért érdemesebb egyetlen domain alá tartozó tartalmakba fektetni a munkát.

6. Pontos és részbeni kulcsszóegyezésű domainnevek

Az ilyen domainnevekkel az a baj, hogy nem úgy tűnnek, mint egy valódi márkának a neve, nem is ragadnak meg az emberek fejében, nem kötődnek hozzájuk pozitív asszociációik. Ezek a domainnevek nem igazán vonzzák az embereket, akik hajlamosak inkább olyan weboldalakra látogatni, melyek hitelesebbnek, hozzáértőbbnek, valódi céges oldalnak néznek ki.

Fishkin szerint ezeknek az oldalaknak a kulcsszóelőnye kevés, mert tulajdonképpen a horgonyszöveg az, ami miatt a linkre kattintanak az emberek, nem a domainnév szövege. Van ugyan némi előnyük, de ő úgy véli, hogy több a hátrányuk.

7. Az Adwords használata SEO-hoz

Sokan abból indulnak ki, amikor kulcsszavakat keresnek, hogy milyen mértékű versenyt jelez ezekkel kapcsolatban az Adwords. Ez alapján akarják meghatározni, hogy az organikus találatoknál mennyire lesz nehéz vagy könnyű jó helyezést elérni.

Ez azonban rossz megközelítés, hiszen a kettő között nincs feltétlenül összefüggés – hívta fel a figyelmet Fishkin. Sok tényezőtől függ az organikus helyezés: például, hogy milyen linkjei vannak a konkurenciának, milyen a közösségi megítélése, milyen a tartalma, milyen hatással vannak a felhasználókra. Ezt pedig nem egyszerű megítélni.

8. Stratégia nélküli linkvadászat

Sokan használják ezt, mivel a tartalommarketing és a tartalom most rendkívül népszerű téma, sokan invesztálnak is bele. Ilyenkor azt gondolják a weboldaltulajdonosok, hogy mindegy milyen a tartalom, mennyire elégíti ki az emberek igényeit, mennyire illeszkedik a weboldal karakterébe, csak az a fontos, hogy linkek mutassanak rá.

Fishkin szerint az ilyen linkvadászat helyett érdemes jó minőségű tartalmak készítésével elérni, hogy külső linkek hivatkozzanak ránk. Csak ilyen tartalmak révén alakul ki az emberekben pozitív asszociáció a cégünkkel kapcsolatban.

IX. Mi az a black hat SEO? És hogyan kerüld el?

A black hat SEO-t talán senkinek sem kell bemutatni, de olyan rangsorolást javító megoldásokról van szó, melyeket finoman szólva „nem támogat” a Google. Ennek oka, hogy nem csak a Google-t, hanem a felhasználókat is átveri, olyan tartalmakat juttatva jó pozícióba, melyek nem feltétlenül relevánsak számukra, vagy legalábbis nem megfelelő minőségűek és nem adnak megfelelő válaszokat a kérdéseikre.

A nevét egyébként onnan kapta, hogy a régi, klasszikus westernfilmekben a „rosszak” mindig fekete kalapot viseltek.

A Google célja az, hogy a lehető legjobb találati listát kínálja egy-egy keresésre, vagyis jó felhasználói élményt nyújtson. Ezt biztosítják az algoritmusaik és az olyan kézi beavatkozások, melyekkel kizárják a fekete kalapos SEO-t használó oldalakat. Legalábbis megpróbálják, illetve attól is függ a hatékonyság, hogy milyen nyelvről van szó. Mindenesetre a keresőalgoritmusok állandó változásban vannak, folyamatosan fejlődnek, így egyre nehezebb a Google-t kicselezni.

De lássuk, hogy mi tartozik a black hat SEO taktikák közé, ami már csak azért is hasznos, mert így tudni fogod, hogy mit érdemes elkerülni.

Tartalommal kapcsolatos black hat megoldások

Kulcsszóhalmozás

Kulcsszóhalmozás esetén egy weboldalon túlzott mennyiségben, gyakran a szövegbe nem illően jelenik meg valamilyen kulcsszó vagy kulcsszavak. Azon célból, hogy ezáltal a weboldal jobb pozíciót szerezzen arra a kulcsszóra a találati oldalakon.

A kulcsszóhalmozás azonban rontja a felhasználói élményt, ezért a Google sem szereti. Egyrészt azért rontja a felhasználói élményt, mert nehezebbé válik olvasni a szöveget, másrészt pedig, ha oda nem illő a kulcsszó, akkor irreleváns keresésekre dobja fel az oldalt a keresőben. A Google fel is sorolja a kulcsszóhalmozás számára zavaró eseteit:

• Valódi érték nélküli telefonszámok listája
• Olyan városok és államok felsorolása, melyekre helyezést szeretne elérni az oldal
• Ugyanazon szó vagy keresési kifejezés ismétlése olyan gyakorisággal, mely természetellenesnek hat

A technika sok-sok évvel ezelőtt még működött, mára azonban a Google könnyen felismeri – hiszen komoly, évtizedes tapasztalatot szerzett ezen a téren -, ha egy szöveg természetellenesnek hangzik. Az sem feltétlenül megoldás, ha szinonimákat használsz, ha ezek ugyanúgy zavaróak a szövegben, és a Google ezeket is felismeri.

Ugyanakkor persze annak ellenére, hogy a Google „felismeri” már a kulcsszóhalmozás eseteit, nem fogja kidobni az adott oldalt az indexből. Ezt John Mueller, a Google szakembere erősítette meg egy kérdésre válaszul a Twitteren.

Ezért fordulhat elő, hogy találkozol még mindig olyan oldalakkal, melyek ezt a black hat SEO technikát alkalmazzák. Sőt az is előfordulhat, hogy ezek az oldalak nincsenek is rossz pozícióban. Utóbbi azonban nem a kulcsszóhalmozás jótékony eredménye, hanem más rangsorolási tényezők hatása, melyek kellően erősek ahhoz, hogy fenntartsák egy jobb pozícióban az oldalt.

És mielőtt arra gondolnál, hogy akkor Neked is vissza kellene térni ehhez a jó öreg technikához – hátha mégis -, azt azért ne felejtsd el, hogy a Google a minőségértékelői iránymutatásában kifejezetten úgy beszél a kulcsszóhalmozásról, mint a leggyengébb minőségre utaló jelről.

Ráadásul a kulcsszóhalmozás szembe megy a webmester-irányelvekkel is. És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy azért, mert nem büntet a Google, még leértékeli az oldalt. Vagyis nagyon erősnek kell lenni más rangsorolási tényezők tekintetében ahhoz, hogy kompenzálni tudja a weboldalad a kulcsszóhalmozás hibáját.

A technikával tehát nem javítod a helyzetet, hanem éppen rontod, és jobb helyezést érhetnél el nélküle. Arról nem is beszélve, hogy a felhasználóidat is zavarja, ha például azt látják az oldalad aljáig görgetve, hogy ott egy jó nagy részen elterpeszkedve csak mindenféle összefüggéstelen szavak vannak egymásra dobálva.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy a kulcsszavakkal nem kell törődnöd a weboldalaidnál, csak azt kell elkerülni, hogy a szövegben – vagy éppen azon kívül – oda nem illő szavakat vagy azok szinonimáit ismételgesd állandóan.

Álcázás

Az álcázás lényege, hogy kétféle tartalmat használsz: az egyiket a felhasználóknak jeleníted meg, a másikat a keresőmotoroknak. Ezt is arra használják a black hat SEO-sok, hogy az oldalhoz nem illeszkedő kifejezések esetében juttassák jó pozícióba a weboldalt.

Tehát, miközben a Google számára egy megfelelő minőségű szöveget mutatnak, addig a felhasználók spam-tartalmat kapnak. A megoldás itt az, hogy mindig ugyanazt a tartalmat kell kínálnod a látogatóknak és a Google-nek is. Azt, hogy mit lát a Google a weboldaladból, a Search Console-ban ellenőrizheted, a „Megtekintés Google-ként” menüpontban.

Doorway oldalak

Az álcázás egyik formáját jelentik a doorway oldalak, melyeket egy bizonyos kulcsszóra optimalizálnak, de onnan a felhasználót átirányítják egy másik oldalra.

Rejtett tartalom

Rejtett tartalomról akkor beszélünk, ha a szöveg ott van a weboldalon, csak nem látszik a felhasználók számára. Például azért, mert a háttér színével megegyező színű karakterekből áll. Így ezt csak a Google látja (vagy aki kijelöli az adott területet a weboldalon, esetleg belenéz a forráskódba). 

Ezeket a nem látható szövegeket aztán megtöltik kulcsszavakkal. A Google azonban ma már meg tudja különböztetni, hogy mi tartozik bele a szövegtörzsbe, és mely szöveget rejteget a weboldal tulajdonosa. 

Persze rejtett tartalom nem csak szándékosan kerülhet a weboldaladra, hanem például úgy is, ha vendégposztban, hozzászólásként jelenik meg, esetleg feltörik az oldalad és rejtett szöveget helyeznek el rajta, amiről Te nem is tudsz. 

Nem minden rejtett tartalom tiltott azonban, mert elképzelhető, hogy más szöveget jelenítesz meg a desktopos felhasználóknak, mint a mobilos felhasználóknak, így az utóbbiak számára a tartalom egy része láthatatlan lesz.

Lopott tartalom

Itt egyszerűen másolt szövegekről van szó, melyekkel szerzői jogot sért a másoló. Ez elsősorban jogi kérdés, ugyanakkor a Google is figyel rá, jelenteni is lehet neki, miközben a neten természetesen szerzői jog megsértése nélkül is jelenhetnek meg egy az egyben átvett szövegek, amihez azonban kell a jogtulajdonos engedélye.

Mindenesetre, amikor a Google duplikált tartalommal találkozik, akkor igyekszik kiválasztani az eredeti tartalmat, a másoltat pedig kizárni a keresőtalálatok közül. Ilyenkor alapvetően az adott weboldal minőségét értékeli, és a jobb minőségű oldalt tekinti a tartalom eredeti közlőjének.

Cikk-átírások

Egy szöveges tartalommal nem csak akkor lehet gond, ha lopott vagy duplikált, hanem akkor is, ha szinonimákat, kisebb átszerkesztéseket használva átírásra kerül egy cikk, miközben ugyanazok az információk szerepelnek benne, mint az eredetiben. Ez az átírás történhet manuálisan vagy akár szoftver segítségével is. A Google pedig nem tolerálja a technika használatát, mivel egy ilyen tartalom nem tesz hozzá semmit a webhez, csak felhígitja.

Trükkös átirányítások

Az átirányítás lényege, hogy a látogatót egy másik URL-re vigye, ne pedig arra, amire kattintott. A black hat SEO-t használók visszaélnek az átirányításokkal: a keresőmotorokat és a felhasználókat eltérő URL-ekre küldik.

Egy másik lehetőség, amikor egy hiteles és erős weboldalról egy irreleváns oldalra irányítják a felhasználókat, annak érdekében, hogy utóbbi pozícióját erősítsék a keresőben. Itt azt használják ki, hogy egy 301-es átirányítással átadható az oldal ereje a céloldalnak. Arról, hogy a 301-es átirányításokat mire és hogyan érdemes használni, itt írtunk egy külön bejegyzésben.

Értéktelen tartalom

Egy hosszú és értéktelen tartalom használata is feketekalapos SEO technika. Hiszen ez is a Google megvezetésére szolgál. Ilyenkor általában más weboldalakról másolt tartalmakról van szó. A Google Panda-algoritmusa persze 2011 óta felismeri, ha egy weboldal duplikált tartalmakat vagy gyenge minőségű tartalmakat használ.

Ide tartozik az is, amikor rejtett szövegek jelennek meg az oldalon, melyek kulcsszavakat tartalmaznak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az adott kulcsszóra megjelenik az oldal a keresőben, habár ezzel kapcsolatban nincs rajta látható tartalom. Ha pedig a felhasználó kattint a linkre egy keresésnél, akkor nem fogja megtalálni rajta az ezzel kapcsolatos szöveget.

Szintén itt lehet említést tenni a „szövegcsere” technikájáról. Ennél egy bizonyos tartalommal elér egy helyezést a weboldal, majd utána kicserélik a tartalmat. Ez ugyancsak rontja a felhasználói élményt, hiszen a látogató nem találja a weboldalon azt, amit a kereső ígért neki.

Mindezek helyett a jó megoldás, ha megfelelő hosszúságú, a felhasználók kérdéseire válaszoló, értékes tartalmakat készítesz, hiszen ezáltal tudod elkötelezni az embereket, nem pedig átverni őket.

A strukturált adatokkal való visszaélés

A strukturált adatok lehetővé teszik, hogy információkat adj át egy szabályozott módon a keresőmotorok számára. Segítségükkel meghatározod, hogyan jelenjen meg a weboldalad a találati oldalakon, ezáltal kiemelkedve a többi találat közül, és esetleg nagyobb teret kapva.

A black hat SEO esetében szándékosan hamis információk kerülnek a strukturált adatokba. Például valaki létrehoz egy hamis értékelő oldalt, majd a strukturált adatoknál megjeleníti az itt kapott értékelést. Mivel a strukturált adatok hatékonyak, így ez a megoldás is működik, de érdemes a tiszta használatra törekedni, amihez a Google itt nyújt segítséget.

Komment spam

Mint a nevéből is kiderül, ebben az esetben a hozzászólások lehetőségét használják fel arra a SEO-sok, hogy linkeket jelenítsenek meg a saját oldalukra. Ezzel a gyakorlattal meglepő módon még mindig lehet találkozni, annak ellenére, hogy egyrészt a Google algoritmusa leértékeli a kommentekben megjelenő linkeket – ha nem lennének automatikusan egyébként is nofollow jelzéssel ellátva.

Márpedig utóbbi eléggé bevett megoldás. Ugyanakkor annak, akinek a weboldalán kommentrendszer működik, azért figyelnie kell az oldalain megjelenő link-spamekre – és igyekezni ezeket kizárni -, mert a Google leértékeli, illetve akár teljesen el is távolíthatja emiatt az adott oldalt a keresési találatok közül.

Linkekkel kapcsolatos technikák

Fizetett linkek

Ha be akarod tartani a Google szabályait, akkor igyekezz elkerülni azt, hogy linkek megjelenéséért fizess. A linkek vásárlását tiltják a Google webmester irányelvei, és a keresőóriás szerint nem is nagyon működik (ami leginkább angol nyelvterületen igaz).

Ha mégis megjelenik ilyen linked valahol, akkor azt nofollow vagy sponsored címkével kell ellátni. A nofollow az a jelzés a Google számára, mely által tudatja a weboldaltulajdonos a keresőmotorokkal, hogy fizetett linkről van szó.

A másik megoldás, ha a disavow fájl használatával jelzed, hogy milyen linkektől kívánsz elhatárolódni.

Ha viszont elkap a Google fizetett linkek miatt, akkor kaphatsz algoritmus-szintű vagy kézi büntetést is. Ez hatással lehet nem csak egy weblapodra, hanem az egész weboldaladra is.

Lábléc linkek

Habár a lábléc egy természetes felülete a linkeknek, mely minden weboldalon megjelenik, az már gondot okozhat, ha egy weboldal lábléce zsúfolva van linkekkel és a tiéd is közéjük kerül. A Google az ilyen láblécbeli linkhalmozást ki tudja szúrni, és bünteti is.

Rejtett linkek

Akadnak, akik azzal próbálkoznak, hogy rejtett típusúként tesznek be linket a weboldalukra, vagy azonos színnel jelenítik meg, mint a szöveg. A forráskódból ez azonban kiderül, így a Google is tudomást szerez róla. A rejtett linkek ugyanis szembe mennek az irányelvekkel, melyek szerint

• nem rejthetsz szöveget képek mögé
• nem használhatsz képernyőn kívüli szöveget CSS használatával
• nem használhatsz 0 px-es betűméretet
• nem tehetsz linkké olyen kis karaktereket, mint amilyen például egy pont.

Linkfarmok

A linkfarm egy olyan weboldal vagy weboldalak hálózata, melyet pusztán linképítési célból hoztak létre, abból a megfontolásból, hogy az algoritmusok figyelembe veszik a weboldalaknál a linkek számát. Ugyanakkor a probléma az, hogy ezek a linkfarmok gyenge minőségű tartalmat szolgáltatnak és tele vannak linkekkel. Ezek a linkek a horgonyszövegükben azon kulcsszavaikat is tartalmazzák, melyekre jó helyezést szeretnének elérni. A Google számára ma már nem okoz túl nagy nehézséget, hogy felismerjenek egy-egy linkfarmot, így nem igazán érdemes erre pénzt áldozni, mert nem sok eredménnyel jár.

Célszerű inkább olyan tartalmak készítésére fordítani az energiát, melyek a felhasználóknak is hasznosak. Jó esetben ezek a tartalmak akár linkeket is szerezhetnek.

Bloghálózatok

A magán bloghálózatokba olyan weboldalak tartoznak, melyek egyetlen weboldalra mutató linkeket tartalmaznak. Hasonlóak a linkfarmokhoz abban a tekintetben, hogy ilyenkor a linkek számának növelésével akarnak pozíciót szerezni a keresőben egy oldalnak. Az egyes oldalak általában egy oldalra mutatnak a linkekkel, de egymásra nem.

A SEO-sok általában lejárt domainek megvásárlásával építik a hálózatokat, mivel ezek már rendelkeznek némi súllyal. Hasonló tartalmakat készítenek rájuk, mint ami eredetileg is szerepelt ott, majd elhelyeznek rajtuk linkeket a cél-weboldalra. Ezután már csak abban kell reménykedniük, hogy a Google nem veszi észre a bloghálózatot. Ha viszont észreveszi, akkor büntetni fogja.

Rosszindulatú linkek

Ez az úgynevezett negatív SEO eszköztárába tartozik, amikor a konkurencia úgy próbálja lehúzni a weboldalad, hogy rossz minőségű linkeket szerez a Te weboldaladra. Ezért is van az, hogy ma már büntetés helyett inkább nem veszi figyelembe a spamnek kinéző linkeket a Google, másrészt pedig ott van eszközként a link visszautasító eszköz, mellyel jelezheted a Google-nek, hogy mely linkektől szeretnéd távol tartani magad.

Trükközés a horgonyszöveggel

A pontos egyezésű horgonyszövegek kapcsán sok vita és félreértés van SEO-s körökben. A lényegről azonban már beszámoltunk a SEO rangsorolási tényezőkről szóló anyagunkban, amiből világosan kiderül, hogyan is érdemes hozzáállni a horgonyszövegekhez. Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy egy ilyen megoldás nem csak a felhasználókat zavarja, hanem a Google-t is:

Erőltetett horgonyszövegezés

Miért működhet még mindig a black hat SEO?

Ugyanakkor persze tagadhatatlan, hogy ezek közül a black hat SEO-technikák közül még mindig működik néhány. És ez különösen igaz például Magyarországra, ahol még mindig el lehet működgetni csaló linképítéssel. Merthogy azt látjuk, hogy miközben angol nyelven hatékony lépéseket tett algoritmusaival a Google a webspam kiirtására a találati oldalakon, részben Magyarországon is és más kelet-európai országokban még messze nem ideális a helyzet.

Még mindig jelen vannak például a manipulációs linképítés különböző technikái, ami erősen torzítja a találati oldalak minőségét. De mi lehet az oka ennek? Nem működnek megfelelően a Google algoritmusai ezeken a nyelveken, vagy sokkal több lenne a spammer?

Andrey Lipattsev, a Google keresőminőséggel foglalkozó senior stratégája beszélt erről korábban. Mint szavaiból kiderült, a Google szerint a legfőbb gondot a verseny hiánya jelenti, azaz a kevés tartalom. Ez a helyzet jellemző a kelet-európai piacokra, az úgynevezett BRIM-országokra (Brazília, Oroszország, India és Mexikó), valamint az arab nyelven beszélő államokra.

Ezeknél a Google szerint nincs elegendő tartalom a népesség arányához viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy például a világon nagyon nagy arányt képviselnek például az arab nyelven beszélők, ugyanakkor az internetes tartalmakat tekintve csekély az arab nyelvű tartalmak aránya. Vagyis a Google-nek egyszerűen nem áll rendelkezésére elegendő arab nyelvű tartalom, amit a felhasználóknak nyújthatnának egy-egy keresésre.

Így aztán bármiféle tartalom készül arabul, akkor azt megjeleníti a Google a találati oldalakon, viszont így az eredmény katasztrofális (mármint a hasznosságot tekintve). Nyilván ugyanez igaz más nyelvekre is, köztük a magyarra is.

Vagyis még mindig elegendő egy kis kulcsszóhalmozás, néhány értéktelen link megvásárlása, és máris megvan az első hely a találati oldalakon. És mindez azért, mert a Google szerint nincs mit mutatni helyette. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha egyre több lesz a minőségi tartalom magyar nyelven is. Az algoritmusokkal tehát nincs gond, azok minden nyelven működnek, csak a tartalommal vannak gondok. Legalábbis a Google szerint, aki szerint az a lényeg,hogy azok a tartalmak, amikre ezek az algoritmusok készültek, sok nyelven nem léteznek.

Néhány dolog, amit a SEO miatt a Google találati oldalairól tudnod érdemes

Sokáig úgy beszéltünk a találati lista első oldaláról, mint amely az úgynevezett 10 kék linket sorakoztatja fel, illetve, hogy „személyre szabott találatokat” tartalmaz, tehát mindenkinek más és más jelenik meg. A helyzet azonban az, hogy az első 10 kék link már nem is 10, főleg nem mobilon, és hogy igen kevéssé szabja rád a találati listát a Google.

Mennyire személyre szabottak a találati oldalak?

Néhány évvel korábban még nagy hangsúlyt helyezett a Google annak kommunikálására, hogy a találati oldalak személyre szabottak, ami nagyban meghatározta a SEO-t is. Arról beszéltek a szakemberek, hogy senki sem tudja, mi jelenik meg egy bizonyos kereső személy számára, hányadik helyen áll az a weboldal – amit éppen optimalizálni szeretne – egy adott kulcsszóra, egy adott személynél.

A Google szerint viszont ma már nem igazán beszélhetünk személyre szabott találati listákról. Erre Barry Schwartz hívta fel a figyelmet a Search Engine Roaundtable-ön, majd a Google nyilatkozott a témában a CNBC-nek is. Azt hangsúlyozták, valójában ma már nem sok mindent jelent a személyre szabottság a Google-kereséseknél.

Ugyanezt megerősítette a Twitteren Danny Sullivan, a Google másik munkatársa is, aki valahogy úgy fogalmazott, hogy „a találatok személyre szabottsága elég mérsékelt”. Mint mondta, azok akik ugyanazon a nyelven, ugyanonnan keresnek rá valamire, nagyrészt ugyanolyan találati oldalt fognak látni.

FYI, personalization of results is very light. Most people searching in the same language and same location will see largely the same things. Location and language are far more influential about why results differ.

— Danny Sullivan (@dannysullivan) 2018. május 15.

Amit tehát figyelembe vesz a Google, az

• a nyelv és a lokáció,
• egy korábbi keresésen alapuló közvetlen kontextus.

Miközben a személyre szabottság más Google-termékeknél egyre fontosabb, a keresőnél nem ez a helyzet. A cég sokat tesztelte a dolgot, de azt állapították meg, hogy nem igazán segíti a felhasználóknak megtalálni azt a tartalmat, amit keresnek, és ugyanígy ritkán sikerül ennek révén javítani a keresési eredményeket.

Utoljára a Google 2011-ben emlegette azt, hogy miként segíti a személyre szabás a keresést. 2012-ben azonban kiderült, hogy az embereknek nem igazán tetszik a dolog, és a konkurencia fegyverként kezdte használni a Google ellen. Az, hogy a Google hátrébb lépett a személyre szabottságot illetően, segített is neki távol maradni az olyan vitáktól, melyek most a Facebookot elérték a hírfolyam-algoritmusa miatt.

A DuckDuckGo máshogy látja

A Google konkurenciájának tekinthető DuckDuckGo is végzett azonban a tárgyban kutatásokat az idei évben. Ők azt állapították meg, hogy a személyre szabottság miatt a Google kereső hozzájárul a „szűrőbuborékok” kialakulásához.

Ez a szűrőbuborék lenne az a fogalom, mely a közösségi média kapcsán mostanában gyakran felmerült, és néhány évvel ezelőtt Eli Pariser vezette be a köztudatba. Lényege, hogy a közösségi média oldalak és a keresők algoritmusai a felhasználók meglévő hiedelmeit és sztereotípiát erősítik.

A DuckDuckGo 87 amerikai felnőtt kereséseit vizsgálta 2018. június 24-én a “gun control”, az “immigration”, és a “vaccinations” keresési kifejezésekre. A keresést elvégezték inkognitó módban és normál módban is, többnyire desktopon, de néhány mobilos keresés is előfordult. Amit megállapítottak:

• A legtöbb személy egyéni találati listákat kapott, még akkor is, ha kijelentkezett vagy privát módban használta a böngészőt.
• A Google olyan linkeket jelenített meg egyes személyeknek, amelyek nem jelentek meg másoknak.
• A hírek és videó boxokat tekintve jelentős eltérések voltak megfigyelhetők a találatoknál.
• A privát böngészés és a kijelentkezés a Google szolgáltatásból nem igazán véd meg a szűrőbuborék hatásától.

Aki további részletekre kíváncsi, az feltétlenül olvassa el az eredeti bejegyzést, mert részletesen kiderül minden. Két dolgot kell ezzel kapcsolatban figyelembe venni:

1.  DuckDuckGo a Google konkurense, mely elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy nem gyűjt személyes adatokat a keresőkről.

2. A Google a Facebook adatvédelemmel kapcsolatos botrányai után érthető módon nem akarja azt kommunikálni, hogy mennyi minden tud a felhasználókról, melyet azt fel is használ a találati oldalak összeállításánál.

De miért fontos ez a SEO szempontjából? Elsősorban azért, mert általában a SEO-sok azt figyelik, hogy az egyes kulcsszavakra milyen helyet sikerül megcsípnie az oldalnak. Ezt az értéket nagyon puhává tenné, ha mindenki számára személyre szabott találati listát kreálna a Google.

Ha viszont a személyre szabottság minimális, akkor könnyebb meghatározni, hogy egy kulcsszó esetén sikerült-e eredményt elérni. Persze, a keresés helye továbbra nagyon erős tényező, ugyanakkor nem számít a találati oldal elrendezése szempontjából az, hogy

• mire kerestél rá korábban,
• mi az, amit kedvelsz vagy nem kedvelsz,
• és a demográfiai (nem, életkor, stb.) adataid sem.

Ezeket tehát nem veszi figyelembe a Google, amikor összeállítja a találati oldalakat számodra.

Frissítés, 2021.08.17.:

Miért tér el a mobilon és a laptopon látható találati oldal?

Előfordul olyan, hogy egy weboldal jó helyezést ér el mobilos keresésnél, ugyanakkor szinte nem is látszik az asztali gépes találati oldalon. Mi lehet ennek az oka? A válasz: egyfajta személyre szabottság.

Pedig sokan egyből a mobil-indexelésre gondolnak, melyre pár éve állt át a Google. Az indexelés és a rangsorolás, azonban két különböző dolog. Az indexelés egy technikai dolog, melynél a mobil oldalakat veszi figyelembe a Google, de amikor ez megtörtént, akkor ettől teljesen különálló folyamatként indul a rangsorolás.

John Mueller, a Google szakembere szerint a mobilos és asztali gépes találati listák eltérésének oka leginkább a személyre szabottságban keresendő, vagyis a kereső aktuális környezetében. Hiszen a keresőnek eltérő lehet a szándéka egy keresésnél, ha mobilt vagy ha laptopot használ. Ez pedig befolyásolja azt, hogy milyen találati oldalt állít össze neki a Google.

A Google figyelembe veszi:

• a weboldal sebességét
• a weboldal mobilbarát kialakítását
• az egyes elemeket, melyek megjelennek a találati oldalon

Gondolj arra az egyszerű helyzetre, hogy amikor a mobilodon keresel rá valamire, akkor lehet, hogy helyi találatokat látnál szívesebben inkább, hiszen mozgásban vagy. Ezzel szemben, ha egy monitor előtt ülsz, akkor nem gond, ha több képet, videót jelenít meg a Google a számodra.

De ugyanígy, ha lassú és nagy a weboldalad, akkor ezt figyelembe veszi a Google, és mobilos találati oldalon kevésbé fogja ajánlani az embereknek, vagyis rosszabb helyezést ér el.

Ez az oka tehát annak, hogy a rangsorolás, illetve a találati oldalak összeállítása eltér a különböző eszközök esetében. Ez pedig teljesen normális, hiszen a Google-nek ez a szándéka.

A 10 kék linkből már csak 8,5 maradt

Egyre kevesebb az esélyünk arra, hogy a Google találati oldalain a klasszikus 10 kék linkbe fussunk bele. Ez a weboldalak szempontjából azt jelenti, hogy egyre nehezebb az első találati oldalra kerülni. Ennek oka, hogy a találati oldalon megjelenő egyéb elemek kiszorítják az organikus találatokat. Átlagosan már csak 8,5 darab jelenik meg az organikus linkekből mobilon, és nem sokkal több, 8,59 darab asztali gépen.

Ráadásul, ha sikerül is az első oldalra kerülni, akkor is csökkenő forgalomra számíthatsz innen. Sokak fejében még az a kép él, hogy a Google találati oldala 10 találatból és néhány felettük lévő hirdetésből áll. Pedig a Google találati oldalai ma már nagyon máshogy néznek ki, ahogy az Orbit Media által készített képek is rámutatnak:

Így változott a Google találati oldala 2013 és 2019 között

Az ábrán látható, hogy ebben az esetben az organikus első helyezett rettenetesen mélyre került. De az is jól kivehető, hogy a hirdetések sokkal jobban beolvadnak az oldalba, mint korábban. Az első találat nagyon sok esetben most már becsúszik a hajtás alá:

A hajtás alá került az első organikus találat

Egy találati oldalon ma már helyet kaphat térkép, direkt válaszok, tudáspanel, videók és képek, bármi, amiről úgy gondolja a Google, hogy jó lehet a felhasználónak.

TUDÁSPANEL, DIREKT VÁLASZOK ÉS APPOK

Az olyan egyéb elemeket, mint a tudáspanelt, a direkt válaszokat, híreket, appokat, stb. a Google egyre inkább előtérbe helyezi. Az, hogy milyen gyakran, az függ a keresőkifejezéstől és a keresés kategóriájától. Körülbelül minden tizedik mobilkeresés eredményezi azt, hogy appok is megjelennek találatként, és számítógépen kétszer akkora esélyed van, hogy direkt választ kapsz, mint mobilon. Ebben a táblázatban az is látható, hogy pontosan milyen gyakorisággal számíthatsz az egyes elemek megjelenésére a találati oldalon mobilon és számítógépen:

Találati oldali megjelenések

Habár ezek is a weboldalak tartalmából építkeznek, nem nagyon kattintanak mondjuk egy direkt válasz alatti linkre a felhasználók. Mert minek? Ha minden ott van benne, amire kíváncsiak. Ez tehát azt jelenti, hogy a weboldalak kevesebb kattintást kapnak a Google oldaláról. És persze ott van az is, hogy most már az esetek 18 százalékában bizony nem 10 organikus találat jelenik meg a találati oldalakon.

Frissítés, 2022.12.02.:

Ellopja a forgalmat a weboldalaktól a Google?

Sok olyan keresés történik a Google-ben, amikor megjelenik a találati oldal, de a felhasználó nem kattint egyik találat linkjére sem. Ezek az úgynevezett zéró-kattintású keresések. A weboldaltulajdonosok egy része ezt azzal magyarázza, hogy a Google „ellopja” a kattintást, és így egyre kevésbé van értelme a keresőoptimalizálásnak.

Egy 2022-es Semrush-tanulmányból viszont az derül ki, hogy a Google mégsem akkora „tolvaj”, mint azt sokan feltételezik. Mindenesetre az említett tanulmány szerint a zéró-kattintások aránya 25,6 százalék az asztali gépes találati oldalakon:

Kattintások a találati oldalakon

Ami fontos, hogy van egy 17,9 százalékos rész, ami szintén zéró-kattintásos, de egy újabb keresés lesz belőle, mert a felhasználó változtat a keresőkifejezésen a pontosabb találat érdekében. Ezt a részt sok vizsgálatban egyszerűen szintén zéró-kattintásnak tekintik, így aztán kijön egy akár közel 50 százalékos arány (itt 44 százalék) a zéró kattintásra.

Azonban a kulcsszófinomítás nem tekinthető a kattintás ellopásának, hiszen arról van szó, hogy valamiért elégedetlen a felhasználó a találati oldallal, így módosít a keresésen. És hát az is látszik, hogy a Google-tulajdonokra (képek, hírek, vásárlás, stb.) történő kattintás mindössze 9,7 százalék, a legnagyobb részt pedig az organikus kattintások teszik ki 45,1 százalékkal.

Mobilos kereséseknél némileg eltérnek az arányok:

Találati oldali kattintások aránya mobilon

A Semrush mindezeken túl még azt az adatot is megosztotta, hogy a felhasználók nem töltenek túl sok időt a találati oldalak böngészésével, 15 másodpercen belül eldöntik, hogy kattintanak-e és mire.

De visszatérve a zéró-kattintásokra, felmerül a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a felhasználók egy találati oldalt látva nem kattintanak. Az egyik oka mindenképpen az lehet, hogy sokszor a keresőknek elegendő egy rövid válasz is, melyet a Google ki tud szolgálni a beépített direkt válaszokkal, különböző funkciókkal (mint amit például az időjárásra keresve kapsz).

Lehet, hogy korábban már találkoztál olyan tanulmányokkal, melyek sokkal nagyobb zéró-kattintás arányt mutattak ki (ennek a bekezdésnek a helyén, mi is említettünk ilyeneket például 2019-ből). A SparkToro például 2019-ben azt állapította meg, hogy a keresések 49 százaléka zéró kattintásos, majd 2020-ban már arra jutott, hogy az arány eléri a 65 százalékot, sőt 2022-ben azt állapították meg, hogy egészen 85 százalékig kúszott fel ez az arány. De voltak hasonló számok a SimilarWeb részéről is, ahol 65 százalékról írtak, illetve a Jumpshot 50,33 százalékot mért.

Ezekből az adatokból egyes szakértők arra jutottak, hogy a Google találati oldalainak mintegy kétharmadánál nincs kattintás oldallinkekre. Az ugyanakkor nem derült ki ezekből a felmérésekből, hogy mi az oka ennek, milyen kereséseknél jelentkezik a zéró-kattintás. Mindenesetre azt is feltételezték, hogy az emberek egyre kevésbé elégedettek a Google találati oldalaival, vagyis nem feltétlenül a Google lopja el a kattintásokat, hanem az a gond, hogy nem kapnak választ az emberek a kérdéseikre. Mindez azonban találgatás.

Mindenesetre a Google részéről Danny Sullivan jelezte, hogy a Google minden évben nagyobb forgalmat irányít a weboldalakra, és egy blogbejegyzésben foglalta össze, hogy szerinte mi az oka a zéró-kattintásoknak. Többek között ő is azt említette, hogy

• az emberek sokszor finomítanak a kereséseken, ha nem a megfelelő találati oldalt kapják,
• de persze ott vannak a „gyors” tények, vagyis olyan információk, melyeket már a találati oldaltól megkapnak,
• és szerinte sokan közvetlenül lépnek kapcsolatba cégekkel, tehát a találati oldalon például látják a telefonszámát, nyitva tartását, így felhívják vagy elmennek oda.

Összességében tehát két dolgot lehet kijelenteni:

1. A Google eddig minden évben egyre nagyobb forgalmat irányított a weboldalakra,
2. annak ellenére, hogy saját információkkal is egyre több felhasználót szolgál ki közvetlenül a találati oldalakon.

Hogyan nézzük most a találati oldalakat? Flipper-mintában

Ahogy a Google találati oldalai megváltoztak, úgy a felhasználók viselkedése is egész mást mutat azokon, mint 10 évvel korábban. Úgy tűnik, hogy az egyre összetettebb találati oldalakhoz történő alkalmazkodás miatt a figyelmük sokkal inkább csapong, mint régen. El is nevezték ezt a kutatók flipper-mintának.

Míg régen a 10 kék link határozta meg a találati oldalakat a kereséseknél, ma már egy rakás más információt is kaphatunk egy találati oldalon. Ott van mindjárt a jobb oldalon megjelenő tudáspanel, ami a leggyakrabban látható, de a találatok között megjelenhetnek egyéb kiegészítők, mint a képek, videók, térképes találatok, hírek, stb.

Ezért, míg korábban egyszerű volt a felhasználók helyzete, hiszen ott volt a 10 kék link, melyek közül a legelsőket megnyitották, addig most jóval több a választási lehetőség. A Nielsen Norman Group egy korábbi vizsgálata szerint az emberek 59 százaléka régen úgy nézte a találati oldalakat, hogy elindult az első találattól, és szépen sorban, egy találatot sem kihagyva, végigböngészte azokat, nem pillantva a jobb oldalra.

Ez a lineáris minta persze most is létezik, de ma már inkább kivételnek számít. Az NNG legfrissebb vizsgálatából már az derül ki, hogy a figyelem nagymértékben eloszlik az oldalon, és nem lineáris módon fogadják be az emberek a tartalmat. Olyannyira csapongó ez a figyelem, hogy el is nevezték flipper-mintának.

Mi okozza a flipper-mintát?

Mint azt már fentebb is említettük, a találati oldalakon ma már nem csak a 10 kék link szerepel, hanem képek, videók, interaktív funkciók, egyéb beágyazott szövegek. Az információk és azok bemutatásának változatossága az, ami módosította a felhasználók viselkedését.

Az emberek tekintetét az egyes elemek vizuális súlya mozgatja, és mivel ezek az elemek szét vannak terítve az oldalon, ráadásul minden egyes találati oldal egy kicsit más, így megszűnt a lineáris áttekintés.

Emellett az is igaz, hogy az összetett, dinamikus tartalmak jóval nagyobb figyelmet kapnak: amikor megjelenik egy ”kiemelt részlet”, akkor az esetek 74 százalékában erre pillantanak rá az emberek. Ugyanakkor az organikus találatok is bonyolultabbá váltak, hiszen akadnak közöttük olyanok, melyek plusz linkeket kapnak, vagy egy keresődobozt.

Flipper-minta a találati oldalon

Ráadásul a felhasználóknak először fel kell mérniük minden egyes találati oldalt, mivel azok jelentős mértékben különböznek egymástól, attól függően, hogy milyen kiemelt részletek, funkciók, elemek láthatók rajtuk. Ez tehát több munkát jelent, mint korábban, ugyanakkor a felhasználók elég gyorsak a megfelelő találati eredmények kiválasztásában: átlagosan 5,7 másodpercet töltenek az eredmények elemzésével, mielőtt választanának.

Ennek ellenére az NNG azt tanácsolja, hogy ha neked is van kereső a weboldaladon, akkor legyenek egyformák a találati oldalaid, nem pedig keresésenként változóak. Hiszen az a célod, hogy segíts nekik a teljes weboldaladdal, nem pedig az, hogy minél tovább a találati oldalon tartsd őket.

Milyen hatása van a változásnak?

Mindez persze azzal is járt, hogy míg 2006-ban az első találat a kattintások 51 százalékát elvitte, ma már csak 28 százalékot szerez meg a figyelemből, és a lejjebb található találatok viszont több kattintást kapnak, mint 2006-ban.

Kattintások megoszlása helyezés szerint

Természetesen a feladat típusa is meghatározza, hogy hová érkezik kattintás. Az egyszerű információ-kereséseknél (például, melyik a világ legmagasabb épülete) elég az embereknek az első néhány találat az oldalon, nem is nézelődnek tovább. Ugyanakkor az összetett, több kutatást igénylő kereséseknél már elkezdenek mélyre ásni. Ez pedig azt jelenti, hogy ha Te is bonyolult kérdésekre adsz válaszokat a weboldaladdal, akkor nem gond, ha nem szerzed meg az első helyet.

Míg 2010-ben az NNG még azt tapasztalta, hogy az esetek 59 százalékában a harmadik helynél tovább nem nézelődtek a látogatók, addig most még a hatodik helyen szereplő URL is megkapja a figyelem 36 százalékát.

Emellett arra is felhívják a kutatók a figyelmet, hogy még ha nem is kattintanak a felhasználók egy találatra, azt akkor is látják és elraktározzák magukban. Sok esetben úgy zajlik a keresés, hogy miközben hagynak betöltődni egy találatot, addig tovább nézegetik a találati oldalt, és ha végül a találat nem bizonyul megfelelőnek, akkor egy korábban kiszemelt, másik URL-t is nyitnak meg.

Ami viszont változatlan: jobb, ha az első oldalon sikerül megcsípned egy helyet, mert a második oldalra már csak a felhasználók 2 százaléka kattint. Hátrányt pedig az jelent ezekben a mostani, bonyolultabb találati oldalakban, hogy az ott megjelenő közvetlen válaszokkal is versenyeznie kell a weboldaladnak, és az emberek sok információt akár kattintás nélkül is megszerezhetnek róla.

Még mindig vezet az első organikus találat

Az első organikus találat éri el még mindig a legtöbb kattintást, ugyanakkor 87 százalékkal hosszabb időbe telik eljutniuk ide a felhasználóknak mobilon, mint desktopon, ha az organikus találatok felett, illetve mellett megjelenik a knowledge panel (tudáspanel). Ez mobilon a találatok felett jelenik meg, míg monitoron a jobb oldalon, így nem tolja le az organikus találatokat. Az emberek a knowledge panel ellenére legörgetnek az első találatig mobilon.

A tudáspanel megjelenés mobil és desktop találati oldalakon

Ha csak organikus találatok szerepelnek egy találati oldalon:

• Az emberek 99 százaléka pillantott rá az első helyen álló találatra mobilon, míg monitoron csak 83 százalék.
• A kattintások 40 százalékát az első organikus találat kapta mobilon, míg desktopon csak 34 százalék.
• Az első 4 találat 75 százaléknyi kattintást kapott, míg desktopon 60 százalékot.

Amikor ezzel szemben olyan oldalt vizsgáltak, ahol fizetett hirdetések, térképes találatok, vagy tudáspanel is megjelenik, ott kicsit másként alakultak az eredmények:

• Az embereknek csak 78,5 százaléka nézett rá az organikus találatokra a korábbi 99 százalékkal szemben.
• Az első organikus találat a kattintások 33,2 százalékát szerezte meg a 40 százalékkal szemben.
• Az első négy organikus találat pedig a kattintások 57 százalékát a 75 százalék helyett.

A KONWLEDGE PANEL hatása

Ennek kapcsán érdemes tudni még néhány dolgot:

• Ha tudáspanel is helyet kap egy találati oldalon, akkor majdnem 22 százalékkal kevesebb kattintást kap az első organikus találat.
• Az emberek 93 százaléka pillant rá a tudáspanelre.
• 49 százalékuk pedig rá is kattint.
• Mobilon 11 százalékkal több találatot kapott a tudáspanel.

Megállapítható tehát, hogy olyan elemek, mint például a tudáspanel, jelentős figyelmet vesznek el az organikus találatoktól. A különbséget az okozza, hogy mobilon görgetni kell a tudáspanel miatt az organikus találatokhoz, míg desktopon nem.

Fontos tehát a mobil SEO, illetve ha olyan kulcsszóra állsz jó helyen, melyen egy tudáspanelt is kilök a Google, akkor érdemes helyette egy másik kulcsszóra optimalizálni, ahol nem jelenik meg tudáspanel.

Rich snippetek hatása

A Blue Nile Research szakembereiben felmerült a kérdés, hogy vajon egy-egy ilyen jól kidolgozott találat több kattintást vonz-e, mint egy szimpla link, ami az első helyre került?

Három típusú rich snippetet vizsgáltak: az egyikben csillagozott értékelések egészítették ki a találatot, a másiknál a szerző fényképe volt látható mellette, míg a harmadiknál fényképes, térképes találatok jelentek meg. 300 ember megkérdezésével tesztelték a találati lista háromféle elrendezését, és arra jutottak, hogy egy rich snippetekkel kiegészített találat 13 százalékponttal több átkattintást hozott a második helyen, mint egy sima linkes találat az első helyen.

Egészen pontosan a második helyen szereplő rich snippetes találat a kattintások 61 százalékát kapta meg átlagosan, míg a sima link 48 százalékát az első helyen. Amennyiben ez a sima linkes találat a második helyen szerepelt, akkor már csak a kattintások 35 százalékát szerezte meg, vagyis a rich snippetes találatok már 26 százalékponttal jobban szerepeltek ennél. Az összefoglaló grafikon itt látható a kutatásról, a további részletek pedig ezen a linken érhetők el.

Rich snippetek a találati listán (Forrás: Blue Nile Research)

NEM MEGYÜNK MÉLYRE

Az is kiderült azonban a vizsgálatból, hogy míg átlagosan az emberek 75 százaléka kattint az első négy organikus találatra mobilon, addig a negyedik organikus találat alá már csak a felhasználók 7,4 százaléka kattintott mobilon. Desktopon ez az érték még némileg jobb: 16 százalék, ezért ott az első négy találatra érkezik kevesebb, 60 százaléknyi kattintás.

Rendkívül fontossá vált tehát, hogy legalább a negyedik helyet elérjük a találati oldalon mobilon, hiszen ennél lejjebb lényegesen kevesebb kattintás érkezik. Érdemes egyébként az organikus találatok felett megjelenni valamilyen módon, mert ide a kattintások több mint 35 százaléka koncentrálódik.

MI A HELYZET A FIZETETT HIRDETÉSEKKEL?

Az első helyen álló hirdetést az emberek 91 százaléka látja, és átlagosan 0,36 másodpercig nézik az emberek. Ha fizetett hirdetések szerepelnek az organikus találatok felett, akkor az első organikus találat már 10 százalékkal kevesebb kattintást kap. Mivel mobilon a rendelkezésre álló hely még értékesebbé vált, mint monitoron, így vagy PPC-hirdetésekben vagy erős mobil SEO-ban kell gondolkodnod. Ugyanakkor, ha hirdetsz is, nincs garancia arra, hogy mindig az első helyet szerzed meg.

Ennek ellenére a 91 százalék miatt érdemes megfontolni az Adwords használatát. Mobilon 19,2 százaléknyi kattintást kapott a legfelső két hirdetés, míg desktopon csak 14,5 százalékot. Ez azt mutatja, hogy mobilon nagyobb a hirdetésekben rejlő potenciál, mint desktopon. Érdemes emellett a hirdetésbővítményekkel is élni a láthatóság növelése érdekében.

TÉRKÉPES TALÁLATOK

• 47 százalékkal több kattintást kaptak a térképes találatok, amikor az organikus találatok felett jelentek meg, mint ha alatta.
• A kattintások mintegy 10 százalékát szerezték meg a térképes találatok.
• 51 százalékkal több felhasználó pillantott rá a térképes találatok, amikor az az organikus találatok felett jelenik meg.

Mivel a térképes listán csak három találat jelenhet meg, így az is rendkívül fontos lehet, hogy bekerülj ezek közé, különösen, ha az organikus találati listán a 4. hely alá csúszol. Ezért érdemes tisztában lenned azzal, hogy mi kell a jó helyezéshez a térképes találati listán.

Összességében tehát elmondható, hogy kritikus fontosságú mobileszközön az első organikus találatok között megjelenni. Az emberek ugyan görgetnek mobilon, azonban több mint 92 százaléknyi kattintás érkezik a 4. találat fölé. Ha tehát valaki ez alá csúszik, akkor szinte láthatatlanná válik mobilon.

Egy másik kutatás

adatait is érdemes azonban áttekinteni, mert segít az emberi viselkedés megértésében:

1. Ha információt keresnek az emberek, akkor 75 százalékuk az organikus találatokra kattint, és csak 6 százalékuk a hirdetésekre. 8 százalék mindkettőt figyelembe veszi, viszont 11 százalék adblockert használ, úgyhogy nem terheli a döntés súlya.
2. Viszont, ha termékre keresnek, akkor 65 százalék lesz azok aránya, akik az organikus találatok között keresgélnek, tehát 10 százalékponttal kisebb, mint az előzőnél. A hirdetésekre ugyanakkor nem sokkal többen kattintanak: mindössze 7 százalék. Ilyenkor többen pásztázzák át mind a hirdetéseket, mind az organikus találatokat: 17 százaléknyian.
3. Az emberek 60 százaléka egyébként úgy érzi, hogy az organikus találatok relevánsabbak mint a hirdetések, 46 százalék szerint megbízhatóbbak is, de akadnak olyanok is, akik úgy látják, hogy a keresőben felbukkanó cégek tiszteletreméltóbbak is, megérdemlik a helyezésüket, ráadásul még olcsóbbak is, mint azok, akik hirdetnek.
4. Nem szeretik a remarketinget, vagyis azokat a hirdetéseket, melyek végigkövetik őket a neten, akármerre is mennek. Az emberek 79 százalékának van gondja ezekkel, míg 18 százalék csak megrándítja a vállát, és mindössze 3 százalék kedveli a megoldást.
5. Ráadásul azokat a cégeket is utálja az emberek 73 százaléka, akik remarketinget használnak.
6. Elképzeléseik szerint egyébként a Google a találati listák összeállításánál figyelembe veszi azt, hogy korábban mire kerestek rá, hol vannak, milyen oldalakat néztek meg az adott oldalon, hol van a cég. Ugyanakkor az emberek 8 százaléka úgy érzi, hogy a Google egyáltalán nem személyre szabott találatokat kínál.
7. Amikor a találati oldalon egy cégtől hirdetést is látnak, illetve a cég az organikus találatok között is szerepel, akkor 54 százalék inkább az organikus találatra kattint, míg 4 százalék inkább a reklámra.
8. És hogy szerintük mi alapján sorolja sorrendbe a Google a találatokat? A legtöbben a weboldal relevanciájára és a kattintásszámra tippeltek, ugyanakkor majdnem ennyien úgy vélik, hogy attól függ, mennyit fizet az adott cég a Google-nek. Ezen túl képbe kerül még a weboldal forgalma, viszont a weboldalra mutató külső linkek csak 25 százalékuk szerint befolyásolják a helyezést.

A találati oldalakon csak két találat jelenhet meg az oldaladról

2019 júniusának elején a Google frissítette a találati oldalak megjelenítését, mely korlátozza az egyetlen weboldalról megjelenő találatok számát a Google találati oldalain. A változás lényege, hogy egyetlen weboldalról legfeljebb csak két találat jelenhet meg a találati oldalakon.

A módosítás arról szól, hogy a Google szeretné egy kicsit színesebbé tenni a találati oldalakat, amit azzal biztosít, hogy több domain alól szerez be találatokat. Természetesen ez nem vonatkozik a márkakeresésekre, hiszen ott a felhasználók az adott márkához kapcsolódó oldalakra kíváncsiak, azok pedig jellemzően egy weboldalon találhatók.

A Google indoklása szerint felhasználói igényekre reagálva változtatott az eddigi gyakorlaton: az emberek ugyanis változatosabb találati oldalakat akartak látni. Legalábbis ezt szűrték le a visszajelzésekből. Mindez egyébként nem azt jelenti, hogy soha nem fogsz találkozni olyan találati oldalakkal (a márkakeresésen kívül), ahol több találat is egy domainről származik.

Előfordulhat ugyanis, hogy a Google úgy ítéli meg, hogy a felhasználó számára releváns találatokat legnagyobb részben egy adott oldalon talál. Ami még fontos ezzel kapcsolatban, hogy a legtöbb esetben az aldomaineket a gyökérdomain részeként kezelik. Vagyis a blog.webshark.hu aldomainről származó találatok beleszámítanak a webshark.hu domainről származó találatok számába.

Ugyanakkor ennek kapcsán is megjegyezte a Google, hogy alkalomadtán eltérhet ettől a szabálytól is. A „két találatos szabály” csak a 10 kék linkes organikus részre vonatkozik, nem számítanak bele a kiemelt részletek (featured snippet), a térképes találatok, a képek és egyéb megjelenések a találati oldalon.

Frissítés, 2023.01.31.:

Tényleg a nagy cégek uralják a találati oldalakat?

Sokan úgy érezhetik, miközben Google keresések során böngésznek a neten, hogy több keresésnél is kizárólag a nagy cégek találatai jelennek meg, a kicsik alig bukkannak fel az első oldalakon. Emiatt azt gondolják, hogy a Google előnyben részesíti  a „nagyokat”, legalábbis bizonyos keresésekre. De valóban így van?

A Google ugyan néhány éve egy úgynevezett „domain változatosságot” előnyben részesítő algoritmust is élesített annak érdekében, hogy a találati oldalakat ne uralhassák a nagy cégek, mégis sok SEO-s több téma esetében azt érzi, hogy az olyan számok, mint a márkakeresések mennyisége vagy a domain tekintélye nagyon jól előre jelzik a keresőbeli teljesítményt bármilyen új kulcsszóra. A Moz ezért megpróbált utána járni annak, hogy a valós adatok alapján valójában mekkora az előnye a találati oldalakon a nagy cégeknek.

Az eredményeik megértéséhez először érdemes tisztázni azt, hogy mit is értünk „domain-változatosság” alatt. Egyrészt itt lehet szó arról, hogy egy találati oldal esetében mekkora az egyedi oldalak száma. Tehát, ha azt látod, hogy egy találati oldalon 2-3 találat is azonos domainről érkezik – mondjuk a Facebookról és Instagramról -, akkor ott nem beszélhetünk nagy domain-változatosságról.

De van egy másik értelmezése is a domain-változatosságnak. Ez pedig az, hogy mennyire uralják el a találati oldalakat a legnagyobb cégek weboldalai. Vagyis, ha több keresésre is mindig ugyanazt az öt nagy oldalt látod felbukkanni, akkor az azt mutatja, hogy rendkívül homogénné vált a keresési környezet egy témában. Ezt „teljes” domain-változatosságként is értelmezhetjük.

Az egy-egy találati oldalra vonatkozó domain-változatosság mérése úgy történik, hogy bizonyos keresésre megnézik, hogy hányféle weboldal bukkan fel. Ha mondjuk a 10 találatból 2 a Wikipédiáról érkezik, a többi különböző, akkor az 90 százalékot kap, hiszen a 10 találat esetében 9 egyedi domaint találtunk. Az elmúlt pár évet tekintve ezt láthatjuk a MozCast grafikonján:

Domain-változatosság alakulása (Forrás: Moz)

Ebből az derül ki, hogy az elmúlt években (2019, 2020, 2021) végig 90 és 92 százalék között mozgott az arány. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden találati oldal esetében átlagosan csak két találat érkezett azonos domainről. Természetesen, ha az oldallinkeket is figyelembe vesszük, akkor romlik az arány, hiszen ezek azok a linkek, melyek egy találat alatt sorakoznak és ahhoz kapcsolódnak, így azonos domainről érkeznek.

Amit érdemes tudni, hogy a Google domain-változatosságért felelős algoritmusa 2019. június 6-án indult, aminek mindössze fél százalékos volt a hatása. Ezt követően azonban még stabilabban tartották az arányt a találati oldalak, vagyis úgy néz ki, hogy a Google valóban egy ilyen célt állított be magának.

Ugyanakkor érdemes megvizsgálni a másik tényezőt is, az úgynevezett a „teljes” domain-változatosságot, melynél nem az egyedi aldomainek és teljes aldomain-szám arányát vizsgáljuk, hanem az egyes találati oldalak különbözőségét. Tehát, mondjuk 10 találati oldalon megjelenik 100 találat, és 30 százalékot kap, az azt jelenti, hogy ezen 10 oldalon 30 domain osztozik.

A helyzet azonban az, hogy ha így mérik, akkor is az látszik, hogy nem csökkent az elmúlt években a változatosság. A görbe 25 százalék körül mozog, ami azt is jelenti persze, hogy azért nem túl sokféle domain jelenik meg a különböző találati oldalakon:

Teljes domain-változatosság (Forrás: Moz)

A Moz azt is megvizsgálta, hogy az angol nyelvű kereséseknél melyek a leggyakoribb domainek. Jelenleg így néz ki a lista:

• en.wikipedia.org
• www.amazon.com
• www.facebook.com
• twitter.com
• www.webmd.com
• www.healthline.com
• www.yelp.com
• www.walmart.com
• www.mayoclinic.org
• www.pinterest.com

Egy grafikonon is lehet ábrázolni, hogy a 10 legnagyobb domain mennyire uralja a találati oldalakat:

A 10 legnagyobb domain megjelenése a találati oldalakon (Forrás: Moz)

Itt látható egy nagyobb esés 2018-ban, ami a videó-galériák nem-organikusként való megjelenéséhez kapcsolható. Ez annak köszönhető, hgoy a YouTube kikerült a 10 legnagyobb domain közül.

És, hogy mit jelent mindez számodra? Azt, hogy ha azt érzed, hogy a nagy cégek kitúrják a kicsiket egyes iparágak esetében a találati oldalakról, akkor valószínűleg jól látod a helyzetet. Ugyanakkor azt is lehet látni, hogy az elmúlt években nem romlott tovább a találati oldalak változatossága. A helyzet romlása miatt tehát nem kell aggódni.