Melyek a legfontosabb SEO alapok?

A legfontosabb SEO alapok összefoglaló jelleggel néhány kategóriába rendezhetők. Ezeket vesszük most végig a kulcsszavaktól kezdve egészen a felhasználói visszajelzésekig.

Míg néhány éve elegendő volt a backlinkekre és a kulcsszavakra figyelni egy weboldal keresőoptimalizálása során, addig ma már igencsak kibővült ezen kategóriáknak a köre. Ráadásul az előbb említett tényezők veszítettek is fontosságukból. (Fontos kiegészítése a cikknek a legfontosabb SEO rangsorolási tényezők felsorolása, hiszen az a bejegyzés is nagyjából ugyanazt próbálja megfogni, mint a SEO alapokról szóló, csak más a kiindulási pont és így az egyes elemek elrendezése.) Következzenek a legfontosabb SEO alapok, de előtte még vessünk egy pillantást két olyan tényezőre, ami nélkül nincs SEO.

I. Feltérképezés és indexelés

Amikor SEO-ról van szó, akkor mindenkinek egyből a kulcsszavak, linkek, tartalom ugrik be. Pedig mindezeket megelőzi az, hogy a keresőmotoroknak fel kell tudniuk dolgozni az oldalt. Ha itt valami hiba van, akkor a weboldal nem jelenik meg a találati oldalakon.

Tehát, mielőtt a Google rangsorolná a tartalmad, fel kell fedeznie, értékelnie kell, majd indexelnie. A legtöbb esetben általában nincs teendőd ezzel, mert a Google megoldja az indexelést, hiszen ez a dolga. Ugyanakkor nem mindig elég, ha csak kiteszel egy új tartalmat a weboldaladra.

Miként zajlik a folyamat?

Felfedezés

Annak érdekében, hogy a Google indexelje az oldalad, először is meg kell találnia azt. Ez azt jelenti, hogy valamilyen linknek mutatnia kell rá. Ez lehet akár ugyanazon weboldal egy másik, már indexelt oldala, vagy egy másik weboldalról érkező link is.

Az persze egy kis időbe telik, míg a Google ezen linkek nyomán rátalál az új oldalra. Ez az időtartam függ annak az oldalnak a relevanciájától és minőségétől, ahol a hivatkozás megtalálható. De persze egyéb technikai tényezők is befolyásolják a felfedezhetőséget (jelszó-védelem, letiltás a robots.txt-ben, bizonyos lokációk számára elérhetetlenné tétel).

A feltérképezés azért fontos, mert a keresőmotoroknak hozzá kell férniük a weboldalad tartalmaihoz, és át kell tudni tekinteniük azokat. Ha egy weboldalon nincs gond a feltérképezhetőséggel, akkor a Googlebot megtalálja a tartalmakat és könnyedén követi a benne szereplő linkeket. Probléma akkor van, ha törött linkekkel vagy zsákutcákkal találkozik.

Értékelés

Amikor a Google megtalálta az új oldalt, akkor elkezdi feldolgozni a tartalmát annak érdekében, hogy megállapítsa a relevanciáját és a minőségét. Ezen folyamat során több probléma is felmerülhet, melyek mind arra késztethetik a Google-t, hogy ne indexelje az oldalt:

  • Alacsony minőségű tartalom – ez következhet például a kevés szövegből, duplikált tartalomból, túloptimalizáltságból, fekete kalapos SEO megoldásokból.
  • Indexelési utasítások az oldalon – ezek a különböző robotoknak szól jelzések, mint például a “noindex”, vagy egy másik oldalra mutató canonical URL jelenléte. A Google persze nem feltétlenül követi az utasításokat, csak megfontolja őket.
  • Nem látható vagy hozzáférhető a botok számára a tartalom – ha például egy weboldal nagyon erősen a JavaScriptre épít, esetleg a tartalom túlságosan összetett és nem szokványos módon épül fel, akkor nem biztos, hogy fel tudja dolgozni a Google.
  • Ha JavaScriptet kell feldolgoznia – ha egy nehéz JavaScripttel találja magát szemben, akkor a Google halasztja a feltérképezést. Ez az idő változó, a Google kapacitásaitól és az oldal besorolásától függ.

Indexelés

Ha az előbbi lépéseknél nem volt gond, akkor az oldal tartalmát indexeli a Google, így az bekerül a találati oldalakra. Ezt leellenőrizheted a Search Console-ban, ha rákeresel az új oldal linkjére, vagy akár a Google-keresőben is a site: operátorral az URL előtt.

Azt azonban ne felejtsd el, hogy azért mert egy oldal egyszer indexelésre került, még nem feltétlenül marad úgy örökké. A Google újra és újra feltérképezi és újraértékeli az oldalak tartalmát. Ha például a tartalom minősége valami oknál fogva romlik, vagy fellép egy technikai tényező, mely ellehetetleníti a hozzáférést, akkor az oldal ki fog esni az indexből.

Mi okozhat még problémát az indexelésnél?

  • A weboldal struktúrája – ha vannak olyan oldalaid, melyek más oldalaid felől nincsenek linkelve, akkor nehézséget okoz a botoknak hozzájuk férni. Természetesen külső linkekről is megtalálhatják, azonban összességében mégis feltérképezhetőségi problémát okoz egy ilyen strukturális hiba.
  • Belső linkrendszer – a botok a linkeket követve térképezik fel a webet, így csak azokat az oldalakat találják meg, melyek valahonnan linkelve vannak. Egy jó belső linkrendszer révén még azokat az oldalaidat is könnyen elérik, melyek mélyen el vannak rejtve a weboldaladon. Ha viszont hiányoznak a megfelelő belső linkek, akkor zsákutcába futhat a bot, és nem találja meg bizonyos tartalmaidat.
  • Hurkolt átirányítások – ha a bot törött átirányításokat talál, akkor azok megakasztják és nem fogja megfelelően feltérképezni az oldalaidat.
  • Nem támogatott szkriptek és más technológiai tényezők – feltérképezési hibák adódhatnak az általad használt technológiákból is. Például a botok nem tudják követni a formokat, tehát, ha egy form mögé elrejtesz tartalmakat, akkor azokat nem látják. A Javascript és az Ajax szint okozhat hozzáférési problémát a botok számára.
  • Blokkolt hozzáférés – szándékosan is korlátozhatod a botok hozzáférését bizonyos tartalmakhoz, így azokat nem tudják indexelni.
  • Szerverhibák – a rossz szerver átirányítások és más szerverrel kapcsolatos problémák is megakadályozhatják a Googlebotot a weboldalad feltérképezésében. Azt is érdemes azonban tudni, hogy ha gyakrabban találkozik valamilyen 5xx-es hibával a weboldaladnál a Google, akkor elkezdi csökkenteni az indexelés gyakoriságát.

A legtöbb weboldal esetében ilyen szerverhibák csak egy rövid időre jelentkeznek: például, amikor leáll a hosting szolgáltatás vagy frissítésre kerül a CMS. Ezzel nincs gond, mert minden weboldalnál jelentkezik egyszer-egyszer. Ugyanakkor vannak olyan weboldalak, ahol a szerverhibák krónikussá válnak, ami azt jelzi a Google-nek, hogy gond van a weboldallal. Például egy rosszul konfigurált tűzfal esetében kaphat 5xx-es hibát a Googlebot, de az is előfordulhat, hogy bizonyos országok felőli forgalom le van tiltva, és a Googlebot pont onnan érkezik indexelni.

A lényeg, hogy ha a Search Console szerverhibákat jelez, akkor utána kell járni annak, hogy valami ideiglenes problémáról van-e szó, vagy pedig nagyobb horderejű az ügy. Ha a Search Console-ban állandósul a hibák jelzése, akkor érdemes megnézni, hogy miként látja a weboldalt a Google, ami segíthet abban is, hogy megtaláld a hiba okát.

Ha a szerverhibák nem túl régóta fordulnak elő, akkor a Google időnként visszanéz az oldalra, hogy lássa, megoldod-e a problémákat. Ugyanakkor ritkábban kerít sort a feltérképezésre a bot, és a korábbi rendszeresség csak akkor áll vissza, ha már nem tapasztal hibákat. Erre itt utal John Mueller:

Hogyan tedd a weboldalad könnyen feltérképezhetővé és indexelhetővé?

  • Küldd be a webhelytérképet a Google számára – a webhelytérkép egy kis fájl, mely a domained gyökérkönyvtárában található, és direkt linkeket tartalmaz minden egyes aloldalhoz. Ezt a Search Console-on keresztül tudod elküldeni a Google-nek.
  • Erősítsd meg a belső linkeket – kapcsolj össze minden tartalmat, hogy növeld az esélyét a Googlebot megfelelő hozzáférését.
  • Rendszeresen frissíts és adj hozzá új tartalmakat – a tartalom a weboldalad legfontosabb része, de a feltérképezésben is segít. A botok gyakrabban látogatják azokat az oldalakat, ahol gyakoribbak a frissítések.
  • Kerüld a duplikált tartalmakat – a duplikált tartalmak kérdése nem egyszerű, egy külön bejegyzésben már foglalkoztunk vele.
  • Gyorsítsd fel a weboldalad – a botoknak csak korlátozott idő áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy feltérképezzék és indexeljék a weboldaladat. Ez az úgynevezett feltérképezési büdzsé. Vagyis minél gyorsabb a weboldalad, annál több oldalt tudnak feltérképezni a botok.

Milyen gyakran kellene indexelnie a Google-nek?

Amikor a weboldalak feltérképezéséről van szó, akkor akadnak olyan oldalak, melyeket sűrűn, akár naponta többször is átnéz a Googlebot, más oldalak esetében viszont akár hónapok is eltelhetnek két látogatás között. De mikor adhat okot aggodalomra az indexelés gyakorisága? Erre John Muller, a Google szakembere adott válaszokat.

Először is, jelezte, hogy a rendszeres feltérképezés nem követelménye annak, hogy egy oldal rangsorolva legyen és megjelenjen a találati oldalakon. Tehát, csak azért, mert nem nézi át naponta, hetente vagy havonta a weboldalad a Google, még nem fog kiesni az oldalad a keresőből.

Ugyanakkor bizonyos URL-ek ritka feltérképezése jelezhet minőségi problémákat. Akadnak olyan weboldalak – például alacsony minőségű linkekkel -, melyeket ritkán látogat újra a Google, mintegy büntetésként. Az is előfordulhat, hogy azonos vagy hasonló tartalom miatt szűr ki oldalakat az újra-feltérképezésből a Google. John Mueller pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy különösen webáruházaknál nagyon sok az úgymond “felesleges” URL. Viszont az is igaz, hogy a Google a jó minőségű, de örökzöld weboldalakat is ritkábban vizsgálja újra, különösen, ha azok statikus oldalak, melyeken semmiféle változás nem látható, amikor a bot ott jár.

A lényeg tehát az, hogy azért, mert vannak olyan oldalaid, melyeket ritkán indexel a Google, az nem jelenti azt, hogy nem fogja megmutatni az embereknek, vagy ne rangsorolná őket. Ugyanakkor persze érdemes kizárni az okokat, melyek egy esetleges ritka indexeléshez vezetnek.

Mi van, ha nem indexeli valamennyi oldalad a Google?

Ha amiatt aggódsz, hogy a Search Console-ban azt látod, hogy nem minden weboldalad indexeli a Google, akkor nem biztos, hogy gond van. Természetesen lehetnek a jelenség mögött technikai problémák, amelyeket korrigálni kell, de a Google sokszor nem indexeli valamennyi weboldalad, ami az oldaltérképen szerepel.

A Google tájékoztatást ad a Search Console-ban arról, hogy hány darab URL-t indexel a beküldött oldaltérképen szereplők közül. Azt ugyanakkor nem jelzi, hogy melyek azok, amelyeket nem indexel. Ez nem egy olyan dolog, ami miatt általában aggódni kellene, hiszen a Google számára teljesen természetes, hogy nem indexeli valamennyi oldalt.

Például, ha WordPresst használsz, akkor minden tagnek van egy külön oldala. Ezek között sok olyan van, melyek alatt nagyjából ugyanazok a címek sorakoznak. Ezért a Google nagy valószínűséggel ezek közül kiszűri azokat, melyeknek azonos a tartalma. A legtöbb oldal azért kerül kiszűrésre az indexeltek közül, mert azonos vagy nagyon hasonló a tartalma, mint egy másik oldalnak.

  • Ilyenkor talán megéri ellenőrizni és meghatározni azt a canonical tag alkalmazásával, hogy melyik oldalt jelöljük eredetinek.
  • Emellett arra kellene még egy pillantást vetni, hogy az új oldalak, melyek hozzá lettek adva az oldaltérképhez, indexelésre kerülnek-e.

Ha valakinek van egy nagyméretű weboldala, és annak egy részét nem indexeli a Google, akkor az oldaltérkép felosztásával könnyebb megtalálni azt, hogy ez mely oldalakat érinti. A weboldaltulajdonosnak további teendője nincs. Arra kell csak figyelni, hogy a különösen fontos oldalak indexelve vannak-e a Google által. Ezt azonban könnyen észre lehet venni, ha ezek az oldalak nem hozzák a forgalmat.

Mit tegyél, ha azt akarod, hogy valamely oldalad ne indexelje a Google?

Lehetnek a weboldaladnak olyan aloldalai is, melyeknek ugyan van céljuk, ez azonban nem az, hogy a találati oldalakon jól szerepeljenek, vagy hogy egyáltalán: ezek hozzák a forgalmat. Esetleg gond is lehet a találati oldali megjelenésből. Ilyenkor kifejezetten arra van szükséged, hogy az oldalt ne indexelje a Google. Mivel érheted ezt el? A noindex és a nofollow meta tagekkel. Az előbbi révén nem indexeli az oldalad a Google, a második esetében nem követi az adott linket, vagy az oldalon elhelyezett linkeket.

Milyen oldalaidnál lehet szükséged noindex meta tagre?

Például tipikusan ilyenek a duplikált tartalmak. Egy ismétlődő tartalomnál jó megoldás, ha arra kéred a Google-t ne indexelje, mert így nem fog semmilyen gondot okozni. Felmerülhet az igény az általad alacsony minőségűnek tartott, csekély érdeklődésre számot tartó oldalaknál is, melyeket amúgy sem értékelne a Google, és összességében csak “lehúznák” a weboldalad. De ebbe a sorba tartoznak olyan oldalak is, mint a “köszönöm oldal”, az admin vagy a login oldalak. Nyilván utóbbi nem olyan esetekre vonatkozik, ahol az emberek ott lépnek be egy szolgáltatásba, mint ahogy mondjuk a Dropboxnál. Emellett a belső keresési eredmények oldalait sem szeretné a találatok között megmutatni a Google, úgyhogy célszerű neked gondoskodnod arról, hogy ne is legyen megtalálható. Ugyanakkor arra figyelj, hogy ezeknél a linkek fontosak, így a nofollow meta taget ne alkalmazd!

És mikor vesd be a nofollow metát?

A Google azt javasolja, hogy olyan linkeket jelöld meg a nofollow taggel, melyek

  • fizetett linkek vagy
  • nem megbízható tartalomra mutatnak.

Tipikusan ilyen linkek a kommentekben elhelyezett linkek (ezért is felesleges hozzászólásokban megjelenített linkeket használni SEO-ra). Valamint az olyan szövegekben elhelyezett linkek, melyeknek megjelenéséért fizettek.

Bünteti-e a Google, ha sok oldaladnál használod a noindex taget?

Az is elképzelhető, hogy azért nem indexeli valamely weboldaladat a Google, mert noindex taggel van ellátva. Elképzelhető, hogy véletlenül került oda, de általában szándékosan szokott megtörténni a dolog (legfeljebb időközben elfelejtetted). A noidexet többféle ok miatt is használhatod, például azért, mert van egy (vagy több) duplikált oldalad, melyeket nem szeretnél megjelentetni a keresőben. Esetleg a feltérképezési büdzsé miatt aggódsz, vagy talán az az oka, hogy úgy érzed, gondok vannak az adott oldalak minőségével.

Amit érdemes tudni, hogy ezeket az oldalakat a Google továbbra is feltérképezi az oldal minőségének megítélése érdekében. Ugyanakkor kérdés lehet az, hogy számít-e, ha a weboldal több oldalánál is noindex jelölést talál a kereső?

A kérdést szerencsére a Google Webmaster Help egyik fórumbejegyzésében megválaszolta Aaseesh Marina, a Google egyik szakembere. Az adott esetben arról volt szó, hogy az érintett weboldal 50 százaléka volt noindex taggel ellátva. A szakember azonban világossá tette, hogy “a noindex tag használata a weboldalad aloldalainak egy bizonyos százalékánál nem rontja le a maradék oldalt“. Ennek oka, hogy a Google minden egyes oldalt külön rangsorol a relevanciájuk és egyéb tényezők alapján. Ezért nem is kell aggódni semmilyen büntetés miatt, ami egy esetleges gyenge tartalmi minőség miatt érhet.

A lényeg tehát, hogy a noindex használata még nagyobb mennyiségű weblap esetében sem káros, nem befolyásolja a weboldal indexelt részének minőségét. Persze, ha a többi oldal esetében is gondok vannak a minőséggel, akkor a weboldalt érintheti a Panda vagy más minőségi algritmusok hatása.

II. A robots.txt fájl

Ha befolyásolni akarod a weboldalad indexelését és feltérképezését, akkor a noindex és nofollow metacímkéken kívül a robots.txt-t is használhatod erre a célra. A robots.txt egy sima, szöveges fájl, mely a weboldalad gyökérkönyvtárában található. Arról tájékoztatja a keresőrobotokat, hogy hol nézelődhetnek a weboldaladon, és hol nem. Ha megfelelően használod, akkor javíthatod általa a feltérképezési gyakoriságot, mely segítheti a SEO-erőfeszítéseidet.

Mi az a robots.txt fájl?

Amikor az internet még csak gyerekcipőben járt, a fejlesztők kidolgoztak egy megoldást a weboldalak feltérképezésére és indexelésére. Ezt a tevékenységet a robotok és a pókok végezték, melyek bebarangolják a web valamennyi szegletét, hacsak meg nem tiltjuk nekik, hogy valahová betegyék a lábukat. Például egy olyan oldalra, ami éppen átalakítás alatt van.

A világ első keresőmotorjának megalkotója, az Aliweb hozott létre egy megoldást a robotok mozgásának szabályozására, mely 1994-ben készült el, és a Robots Exclusion Protocol nevet kapta. A robots.txt fájl ennek a protokollnak a végrehajtása. A protokollt minden legális robotnak be kell tartania, ugyanakkor a malware-ek, spyware-ek nem törődnek vele, hiszen illegálisan működnek.

A robots.txt tartalmát Te is megnézheted bármely weboldal esetében. Ehhez csak az URL mögé kell illeszteni a /robots.txt szöveget. Maga a robots.txt fájl a weboldalad gyökérkönyvtárában találhatók, a public_html mappában. Ha megnyitod egy szövegszerkesztőben, akkor tudod is szerkeszteni. Ha mégsem találnád, akkor nincs robots.txt fájlod, és létrehozhatsz egyet.

Miért hasznos a robots.txt fájl?

Robots.txt fájl nélkül remekül meg lehet lenni, nem szükséges egy jól működő weboldalhoz. Ugyanakkor van néhány olyan előny, amit kihasználhatsz vele:

  • Megakadályozhatod a botokat, hogy magánjellegű mappákat elérjenek és ellenőrizzenek.
  • Ellenőrzés alatt tarthatod a forrásokat. Ez azért fontos, mert amikor egy bot feltérképezi az oldalad, használja a sávszélességed és más szerver-erőforrásokat. Ha egy weboldalon nagyon sok a tartalom és az aloldal, akkor a robotok tevékenysége leterhelheti a szervert. A robots.txt segítségével viszont bizonyos részektől távol tarthatók a botok, így az erőforrások megmaradnak a valódi felhasználók számára.

Mi szerepel a robots.txt fájlban?

A robots.txt fájlok különböző utasításokat tartalmaznak. Mindegyik egy meghatározott user-agentre vonatkozik. Itt két lehetőség van: vagy valamennyi user-agentre vonatkozik, vagy pedig csak valamely user-agentre. Ez így néz ki:

A robots.txt felépítése

Minden blokk első sorai a user-agentet határozzák meg, azaz valamelyik botra vonatkoznak, annak pontos nevét tartalmazzák. Ha például a Googlebotnak akarsz utasításokat adni, akkor úgy kezded a blokkot, hogy “User-agent: Googlebot”. A keresőmotorok minden esetben megpróbálják megtalálni azokat az utasításokat, melyek leginkább rájuk vonatkoznak. Minden keresőmotor többféle botot is használ, a leggyakoribbakat itt találod.

Az utasítások közé tartozik a “disallow” – a blokk második sorában szerepel -, mellyel azt határozhatod meg, hogy a weboldalad mely részeihez ne férjenek hozzá a botok. Ha üres, akkor az egész weboldalt szabadon bejárhatják a botok. A sitemap utasítással meghatározható az, hogy hol találják az XML oldaltérképet a botok. Szintén beállítható a feltérképezési késleltetés, vagyis a crawl-delay.

A disallow mellett fontos még a noindex utasítás is, hiszen a disallow még nem akadályozza meg egy oldal indexelését, így az megjelenhet a találati oldalakon. Azt ugyanakkor ennek kapcsán érdemes tudni, hogy a Google nem mindig tartja be következetesen.

Amit el kell kerülni

A robots.txt-ben található utasítások nem arra valók, hogy megpróbálj rejtegetni valamit a botok elől. Nem is érdemes, mert a Google van annyira fejlett, hogy rájöjjön erre. Sőt, sok esetben éppen a takargatási próbálkozással hívod fel a figyelmet valamire, például egy duplikált tartalomra. Amennyiben a duplikált tartalom problémájával állsz szemben, akkor három lehetőséged van:

  • átírod a tartalmat
  • 301-es átirányítást használsz
  • canonical taget használsz

Teszteld a végén!

Ha elkészült a robots.txt fájlod, akkor érdemes tesztelni, mert ebből láthatod, hogy megfelelően működik-e. A Search Console-ban találsz egy olyan lehetőséget, hogy “robots.txt tesztelése”. Itt megnézheted, hogy működik-e a robots.txt fájlod, és megnézheted, hogy az általad kizárt URL-eket eléri-e a bot vagy sem.

III. Kulcsszavak

A kulcsszavakkal telezsúfolt oldalak kora véget ért. A kulcsszóhalmozásra érzékeny a Google, ráadásul a keresés jóval kifinomultabbá vált, mintsem át lehetne verni néhány tucat kulcsszó ismételgetésével egy oldalon. Ennek ellenére persze nem lehet azt sem állítani, hogy teljes mértékben figyelmen kívül kellene hagynunk a kulcsszavakat.

Kulcsszókutatás

A kulcsszavak keresése még mindig a SEO-kampányok egyik legfontosabb része, habár szerepük mostanra némileg már átértékelődött. Ha egy témában szöveget írsz és a SEO is fontos szempont, akkor érdemes utánanézni, hogy melyik keresési kifejezés iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés, és a szöveget erre hangolni. Nyilván, ha egy – általában rövid, egyszavas – kulcsszó nagyon felkapott, ott nehéz labdába rúgni, ezért is javasolt a specializáltabb, több szóból álló, de még keresett long tail kifejezéseket használni. Ugyanakkor egy átgondolt kulcsszókutatás és oldalsruktúra-felépítés esetén a fő kulcsszavaknak és a long tail kulcsszavaknak is megvan a maguk helye és az ennek megfelelő szerepük.

MIÉRT NEM A LEGJOBB MEGOLDÁS A GOOGLE KULCSSZÓTERVEZŐJE SEO-RA?

Amikor a kulcsszavak kiválasztásáról van szó egy weboldal keresőoptimalizálásánál, sok-sok tényezőt számításba kell venni. Ezek miatt nem egyszerű a legjobb kulcsszavak kiválasztása, így nem véletlen, hogy sokan egyből a Google, illetve az Adwords kulcsszótervezőjéhez nyúlnak, sajnos sok esetben alapszinten, néhány szót bepötyögve, és kizárólagos eszközként használják.

Tehát nem azt akarjuk mondani, hogy értelmetlen lenne használni. A gond ott van, ha ez az egyetlen megoldás kulcsszavaink meghatározásához. A Google kulcsszótervezőjében ugyanis nem érdemes száz százalékosan megbízni.

AZ ADWORDS KULCSSZÓTERVEZŐJE NEM IGAZÁN INTELLIGENS

Ez az eszköz általában nagyon közeli variációkat ad ki, amikor valamit keresünk. Ez alatt azt kell érteni, hogy nagyon leragad az alapszónál, pedig lennének olyan kifejezések, melyek nem ugyanezt a szót tartalmazzák, viszont témájukban kapcsolódnak, relevánsak lennének. Ha mi magunk ezeket nem gyűjtjük össze, nem keresünk rá ezekre, a Google nem fogja ezekre felhívni a figyelmünket.

Pedig amikor az emberek rákeresnek valamire a keresőben, akkor nem feltétlenül úgy jár az agyuk, mint Neked, lehet, hogy más úton közelítik meg ugyanazt a témát. Ezért Neked kell kreatívnak lenned, amikor a Google kulcsszótervezőjével határozod meg a kulcsszavaid körét, mert a kulcsszótervező nem lesz az. Ahhoz bele kell mélyedni az adott témába, a kapcsolódó blogbejegyzésekbe, cikkekbe, videókba, hogy a legjobb kulcsszavakat találd meg.

MINDENKINEK UGYANAZOKAT A KULCSSZAVAKAT DOBJA

Ez azt jelenti, hogy akárki is keres variációkat egy-egy szó kapcsán, mindenki ugyanazokat a kifejezéseket kapja válaszul a Google-től, azaz nem személyre szabottan a Te számodra, a weboldalad számára legjobb kulcsszóötleteket fogod megkapni a kulcsszótervezőtől.

Ezért érdemes bevetni olyan egyéb kulcsszótervező eszközöket, mint például a Keyword Tool és társai, és mint mondtuk: a kreativitásodat, de legalábbis nem teljes mértékben a Google kulcsszótevezőjére hagyatkozni.

Természetesen nem muszáj minden szöveget kulcsszóra optimalizálni. Lehetnek olyan bejegyzéseink, melyeket kifejezetten a keresőnek hozunk létre, és ez egy állandó forgalmat jelent az oldalnak, míg más bejegyzések inkább csak aktuálisak vagy más miatt fontosak nekünk.

Kulcsszavak a címsorban

A kulcsszót tanácsos elhelyezni az oldal meta címsorában, azon belül is általában az első helyet célozzuk meg. De az is fontos, hogy a címsor érdekes, figyelemfelkeltő is legyen, mivel meg fog jelenni a találati listán a többi találat között, és mi azt várjuk, hogy ránk kattintsanak. Ugyanez igaz a meta descriptionre, melyet nem vesz figyelembe a rangsorolásnál a Google, viszont az olvasók érdeklődését fel lehet kelteni vele.

Miért írja át a Google a weboldalaid címeit? És mit tehetsz ez ellen?

Nem mindenkinek tetszik, hogy a Google a találati oldalon időnként nem azzal a címmel vagy leírással jeleníti meg az egyes weboldalakat, mint amit a tulajdonos meghatározott a metacímkénél. Ezért nekiszegezték a kérdést a Google egyik szakemberének, hogy mikor hagyja már abba ezt a gyakorlatot a cég.

Gary Illyes pedig erre határozottan kijelentette, hogy a Google soha sem fogja abbahagyni a címek átírását. És hogy mi erre az oka? Az, hogy úgy látják, nagyon sok a borzasztó cím a weboldalaknál, melyeket egész egyszerűen nem akarnak megmutatni a felhasználóknak, mert attól tartanak, hogy nem kattintanának az egyébként hasznos tartalomra. Ráadásul van egy rakás olyan weboldal is, amelynél egyáltalán nem állítottak be címet a tulajdonosai, így ezt pótolni kell.

Mint mondta, a Google majdnem mindig újraírja a címeket, mivel úgy érzik, nem tudnak hasznos találatokat adni a felhasználóknak, ha nem így tesznek. Annál is inkább, mert állítása szerint vizsgálataik azt mutatják, hogy a felhasználók előnyben részesítik a Google által átírt címeket. Úgyhogy ne is reméljük, hogy valaha is felhagy ezzel a gyakorlattal a kereső – szögezte le Gary Illyes.

Nyilván sok dologban igaza van a szakembernek, hiszen valóban akad rosszul beállított meta cím a weboldalakon. Gyakran előfordul például, hogy minden egyes oldal címe a weboldal nevével kezdődik, vagy pedig egyszerűen a weboldal neve ismétlődik minden egyes oldalon, szóval van néhány eset, amikor elrontják a címadást a weboldalak tulajdonosai. És ha a kereső felhasználók szemszögéből nézzük a dolgot, akkor érthető, hogy nem kattintanak például arra a címre, hogy “homepage”.

Az is megfigyelhető egyébként, hogy a Google aszerint változtatja egy adott oldalnak a címét, hogy milyen kifejezéssel történik a keresés. Ennek oka nyilván az, hogy az adott keresésre optimalizált címek hatására javul az átkattintási arány, még akkor is, ha egyébként remek címet sikerült az oldalnak adni.

Illyes egyébként azt is jelezte, hogy nem tervezik olyan eszköz bevezetését, amivel megelőzhető lenne a címek átírása. Attól félnek ugyanis, hogy ez visszaélésekre adhat okot, például kulcsszóhalmozáshoz vezethet. Végül pedig azt javasolta azoknak a weboldaltulajdonosoknak és SEO-soknak, akik elégedetlenkednek a Google címátírásaival, hogy küldjenek visszajelzést a Google számára, ha nem tetszik nekik az átírt cím.

Kulcsszavak a címekben és alcímekben

Hosszabb szövegeinket érdemes alcímekkel is ellátni, nem csak az átláthatóság kedvéért, hanem mert a Google kiemelt figyelmet fordít a címsorokra, illetve az ezekben elhelyezett szavakra, így adott esetben a kulcsszavakra. Jól tesszük tehát, ha az alcímekbe is elejtünk belőlük egyet-kettőt, annak ellenére, hogy ennek rangsorolási tényezőként ma már nincs jelentősebb szerepe.

Kulcsszavak az első bekezdésben

A következő kiemelt hely a szöveg első bekezdése, azaz leadje, de legalábbis az első száz szó között szerepelnie kellene kulcsszavunknak. Ezen túl viszont nem is nagyon kell erőlködni az elhelyezésen, még egyszer-kétszer érdemes szerepeltetni, illetve inkább a szinonimáit használni. Ami fontos, hogy a szöveg tartalma összhangban legyen a kulcsszóval, tehát arról a témáról íródjon, amiről a kulcsszavunk is szól.

A kulcsszavakról, mint rangsorolási tényezőről itt találsz bővebb információt.

IV. Külső linkek

A backlinkek esetében az elmúlt évek során komoly változásokra került sor, és a mennyiség helyett elsősorban a minőségre helyeződött át a hangsúly. A Google Pingvin algoritmusa ráadásul a manipulatív linképítésnek tekinthető eseteket már évek óta szűri, így a fizetett megjelenések, tipikus esetekben linkkatalógusokban egyforma horgonyszövegekkel, már nem kifizetődőek. Sőt a régi weboldalak esetében a káros linkek eltávolítására komoly erőfeszítéseket kell tenniük a SEO-szakembereknek. Ezzel együtt azonban továbbra is számít a helyezésnél a backlinkek száma, de a minőségükre és a horgonyszövegekre is figyelni kell.

Kifelé mutató linkek

Amit könnyű megtenni, hogy az oldalunkról, blogbejegyzésünkből releváns oldalakra mutató linkeket helyezünk el. Ez a Google-t is segíti az értelmezésben, az oldalunk témájának azonosításában, hogy milyen kulcskifejezésre kellene megjelentetnie a bejegyzésünket.

Ránk mutató linkek

Természetesen érdemes tenni azért, hogy más oldalak mutassanak ránk linkekkel. De mint már mondtuk, csak erős, minőségi, hiteles weboldalakról érdemes linkelést kapni, hiszen ezek jelentenek értéket a Google számára is. A linképítésről itt olvashatsz bővebben, a linkekről, mint rangsorolási tényezőről, pedig itt.

V. Oldalstruktúra és belső linkek

A SEO-nál általában a külső linkekre figyelünk, hiszen hagyományosan ezek a meghatározói egy-egy oldal helyezésének. Ugyanakkor az oldalstruktúra és az ezzel összefüggő belső linkhálózat kialakítása is fontos. A megfelelő oldalstruktúra ugyan nem rangsorolási tényező, azonban hozzájárulhat egy jobb helyezéshez. Segítségével lehetővé tesszük a Google számára, hogy jobban megértse, melyek a fontosabb oldalaink és tartalmaink. Legalábbis akkor, hogy átgondoltan építjük fel az oldalstruktúrát és a belső linkeket.

A weboldalaknak általában szükségük lenne arra, hogy aloldalaik valamiféle hierarchia szerint épüljenek fel. Enélkül csak oldalak, illetve blogposztok halmazáról van szó, ahol nehéz megtalálnia bármit is az olvasónak. A megfelelő struktúra segít abban, hogy az olvasók eligazodjanak az oldalak között, és előre tudjanak haladni a linkekre történő kattintások segítségével. Ez tehát azt jelenti, hogy a megfelelő struktúra fontos webdesign, illetve UX szempontból.

És ezért a Google számára is fontos lesz, hiszen a keresőt használó emberekből él, nekik hirdet. Ezért figyelembe veszi a weboldalakon a belső linkek elrendezését, és a struktúra alapján dönti el, hogy mely oldalaid fontosak, és melyek kevésbé, miről szól a weboldalad, mit akarsz értékesíteni. A megfelelő oldalstruktúra emellett segít abban is, hogy a Google megtalálja és indexelje az egyes oldalaidet. Ezáltal egy jó struktúra jobb helyezéshez vezethet, a jó struktúrát pedig a belső linkek alakítják.

Mik azok a belső linkek?

A belső linkek olyan linkek, melyek ugyanazon domainen belül egy másik oldalra mutatnak. Tehát, ha a webshark.hu/weboldal-keszites oldalra mutat egy link erről az oldalról (webshark.hu/gyik/melyek-legfontosabb-seo-alapok/), akkor az egy belső link.

A belső linkek lehetnek úgynevezett abszolút és relatív linkek. Az abszolút link tartalmazza a teljes URL-t, beleértve a protokollt és a domaint (http://webshark.hu/weboldal-keszites/), míg a relatív link nem (/weboldal-keszites/), emiatt a böngésző (és a keresőmotorok) azt feltételezik, hogy azonos domainen belül található.

A menük és a navigációs elemek, mint a fejléc, lábléc, linkfelhő vagy a morzsamenü többnyire belső linkeket szokott tartalmazni. A belső linkek segítenek a weboldal hierarchiájának kialakításának. Ugyanakkor léteznek a weboldalakon nem navigációs belső linkek is. Ezek olyan linkek, melyek a szövegtörzsben találhatók.

Mire szolgálnak az ilyen, szövegtörzsben szereplő linkek?

  • További plusz információt kínálnak a látogatónak, mely kapcsolódik a meglátogatott oldalhoz.
  • Termékeket, szolgáltatásokat hirdetnek, mely illeszkedik a célközönség igényeihez.
  • Javítják a helyezést bizonyos kulcsszavakra.
  • Segítik a keresőmotorokat a weboldal gyorsabb feltérképezésében.

A belső linkeknek kettős hatása van a weboldaladra. Egyrészt, hatással van olyan számokra, mint a weboldalon eltöltött idő, a munkamenetenkénti oldalmegtekintés, vagy a konverziós arány. Másrészt pedig közvetetten javíthatja a helyezésed egy-egy kulcsszóra, vagyis növelheti az organikus forgalmad.

Hogyan alakítsd ki a megfelelő linkstruktúrát a weboldaladon?

A weboldalad tartalmainak valahogy úgy kellene felépülnie, mint egy piramis. A csúcsán a főoldalad áll, ez alatt az egyes fő kategóriaoldalak kapnak helyett, majd ezek alatt az alkategóriák. Minden kategóriához és alkategóriához tartoznak tartalmak, melyek lehetnek blogposztok, oldalak, termékek. Ez azt jelenti, hogy minden tartalmadnak valamilyen kategóriába kell kerülnie. Ha esetleg valamely kategóriád a többihez képest túl nagyra nőne, akkor érdemes szétbontani több kategóriára, hogy az egyes kategóriáknak nagyjából azonos súlya legyen.

Ehhez kapcsolódik a megfelelő linkstruktúra is: hiszen minden kategóriából linkeknek kellene mutatniuk az alá besorolt oldalakra. De ugyanez igaz visszafelé is, vagyis az egyes aloldalakról linknek kellene mutatniuk a szülő oldalra. A piramis csúcsán lévő tartalmak mindig a legfontosabb tartalmaid, melyekre szeretnél jó helyezést elérni, azt akarod, hogy ide jöjjenek a látogatók, akik az oldaladra érkeznek. Ennek megfelelően ezek minőségének is kimagaslónak kell lennie, ideális esetben az alattuk lévő tartalmak esszenciáját tartalmazhatják. Ilyen kiemelt fontosságú oldalból, illetve tartalomból legalább 1 vagy 2, de legfeljebb 10 legyen a weboldaladon.

Linkstruktúra és tartalmi hierarchia kialakítása

Ha kulcsszavak szempontjából tekintjük, akkor ezeket a legfontosabb oldalakat a legnagyobb forgalmú kulcsszavakra kellene optimalizálnod, míg az alájuk besorolt tartalmakat, például blogposztokat, az ehhez kapcsolódó, a fő kulcsszóból képzett long tail kulcsszavakra. Mint a SEO szövegírásról szóló GYIK-anyagunkban is már mondtuk: “ezzel jelzed a Google számára, hogy a témában melyik a legfontosabb szöveged, ami segít egy jobb pozíció megszerzésében a találati oldalakon.”

A fentieknek megfelelő hierarchia, illetve belső linkstruktúra kialakításával megmutatod a Google-nek, hogy melyek azok az oldalak, melyek tartalmilag összekapcsolódnak, és melyek közülük a legfontosabbak, így ezeket helyezi feljebb a találati listában.

Tagek használatával ugyancsak erősítheted a struktúrát. A különbség a kategóriarendszerhez képest annyi, hogy a tagek nincsenek hierarchiába rendezve, míg a kategóriáknak lehetnek alkategóriáik. Arra azonban figyelj, hogy ne hozz létre túl sok taget, mert ha minden posztod kap egy újat, akkor azzal már semmit nem strukturálsz. Átlátható mennyiségű tag alá kell besorolnod az összes tartalmadat, vagyis egy taghez mindig több tartalom is tartozzon.

Néhány szabály, melyeket tarts be a linkstruktúra kialakításánál:

  1. Minél laposabb struktúrát hozz létre – a felhasználói élmény szempontjából előnyös, ha a főoldalról bármilyen tartalmat elérnek az emberek 2 vagy 3 kattintással.
  2. Minden fontos oldalad legyen linkelve – habár az “árva”, vagyis sehonnan nem linkelt oldalakat is megtalálják a keresőmotorok az oldaltérkép alapján, ezek nem léteznek a weboldal látogatói számára, így a Google is lényegtelennek látja őket. Kivételt a céloldalak (landing page) jelenthetnek, melyek azonban gyakran nincsenek is indexeltetve.
  3. Figyelj az oldalon belül a linkek számára! – Itt is igaz, hogy minél több link található egy oldalon (akár külső, akár belső), annál kisebb linkerőt küld a linkelt oldalra. Ha pedig nagyon sok a link, akkor az spam-jelzés is lehet a keresőmotorok számára.
  4. Használj kulcsszavakat a horgonyszövegekben! – Míg a külső linkek esetében nem kedveli a Google a kulcsszavakkal túlzsúfolt horgonyszövegeket, ha túl sok van belőlük, a belső linkeknél ilyen problémával nem kell szembenézned. Nem árt, ha a horgonyszöveg a “kattints ide” helyett valami iránymutatást tartalmaz a megcélzott oldal tartalmára vonatkozóan, hiszen ez nem csak a felhasználók, hanem a Google számára is információval bír.
  5. Ha képet linkelsz, legyen alt textje! – Ez olyan, mint a szöveges linkeknél a horgonyszöveg. Fontos jelzés a keresőmotorok számára.
  6. Ha több link mutat ugyanarra az oldalra egy oldalon belül, akkor a Google az első linknek a horgonyszövegét fogja figyelembe venni. Erre tehát neked is figyelned kell.
  7. Helyezd a fontos linkeket a szövegtörzsön belülre – ezeknek magasabb az értékük, mint a fejlécben, láblécben, oldalsávban található linkeknek, hiszen új információt és értéket jelentenek a szövegnek. Emellett a link körül található szövegek és kulcsszavak szintén számítanak a linkelt oldal helyezése szempontjából.
  8. A nem navigációs linkek új lapon nyíljanak meg – ha olvasol egy szöveget, melyben szerepel egy link, és meg akarod nézni, akkor egyszerűbb visszatérni az eredeti oldalra, ha az új lapon nyílik meg. Ha viszont az oldal már a konverziós tölcséred része, akkor ne új oldalon nyíljon meg a linkelt oldal.
  9. Mutasson link a forgalmas oldalról a konverziót hozó oldalra – tehát, amikor valaki egy blogoldaladra érkezik, akkor onnan el tudjon jutni a felhasználó egy olyan oldalra, ahol konvertálhat.
  10. Mutasson link az erős oldalaidról a számodra fontos oldalakra – ehhez tudnod kell, hogy melyek azok az oldalaid, melyeknek jó a PageRankje, vagyis sok külső link mutat rájuk. Majd ezeken linkeket kell elhelyezned arra az oldaladra, mely a bevételt hozza számodra.

VI. Tartalom

Az utóbbi időben sokan a tartalmat kezdték azonosítani a SEO-val – nem véletlenül -, miközben akadnak, akik még azt sem értik, hogy tartalom nélkül nem igazán van mit rangsorolnia az oldalunkon a Google-nek. Tartalom hiányában mire adna választ az oldalunk a felhasználóknak? Legfeljebb egy márkakeresésre. Természetesen akadnak olyan népszerű oldalak, melyeknek nem kell komolyabb tartalmat felépíteniük, de ezek linkek által bizonyos témákban nagyon relevánsak, és általában nem az átlagos kis weboldalak közé tartoznak.

Mára az első három hely egyikét a tartalom szerezte meg keresőoptimalizálásban (a linkek és a RankBrain mellett). Egyértelmű és mérhető a kapcsolat egy weboldalon megjelenő tartalom minősége, és annak a Google találati listáján elért helyezése között. A kérdés a helyezésnél az, hogy mennyire találja relevánsnak az oldal tartalmát a Google. Ez egyrészt mennyiségi kérdés, a jó helyezést elérő oldalak esetében a kenyérszöveg hossza közelíti az ezer szót. Másrészt azonban minőségi: nem mindegy, hogy mennyire igényes és szakértői a tartalom. A Google azokat a tartalmakat díjazza, melyek mindenre kiterjedő, átfogó képet adnak egy témában a látogatók számára, valamint többféle médiaelemmel (képek és videók) is kiegészítésre kerül a szöveges tartalom. Erről bővebben itt találsz információt.

Természetesen a szövegben szerepelniük kell a kulcsszavaknak is megfelelő mennyiségben – nem halmozva -, de a jó helyezés érdekében javasolt, hogy a témához kapcsolódó további releváns kulcsszavak is megjelenjenek benne. Vagyis nem egyetlen kifejezést kell erőltetni, mert nem ez a megoldás biztosítja a jó helyezést. A kulcsszóhalmozást és a tartalommal kapcsolatos egyéb hibákat a Google Panda algoritmusa bünteti, mely után az oldal elveszíti korábbi helyezését, vagy akár teljesen eltűnik a keresési találatok közül. Innen pedig már nehéz a visszaút.

Emellett egyre fontosabb, hogy kellően alapos, szakmai, a felhasználók kérdéseire válaszokat adó tartalmakat használjunk, ne csak feltöltsük képekkel és üres, semmitmondó szöveggel az oldalainkat. Itt is igaz, hogy nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség. Ha olyan szövegeink vannak, amelyek saját minősítésünk alapján sem mennek át a rostán, feleslegesen terhelik az oldalt SEO szempontból, akkor azokat nem is muszáj a Google-nek megmutatni, azaz érdemes beállítani egy noindex paramétert.

A Google a hosszú szövegeket kedveli. Ezt a témát már sokan vizsgálták, és azt állapították meg, hogy a legjobb helyezéseket adott témákban a kétezer szó körüli szövegek viszik el.

A tartalom kialakításánál ugyanakkor figyeljünk arra, hogy ne legyenek megismételt, duplikált tartalmaink, amiket változtatás nélkül, máshonnan veszünk át, vagy akár egyszer már megjelentek a saját oldalunkon.

A PDF-fájlok is tartalomnak számítanak?

A weboldalakon található PDF-fájlokat a Google úgy kezeli, hogy automatikusan konvertálja őket HTML formátumba az indexelés és a rangsorolás érdekében. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy figyelembe veszi őket tartalomként, mint bármely weboldalon szereplő szöveget.

Ez persze nem meglepő azok számára, akik foglalkoznak PDF-ek SEO-jával, hiszen a Google már egy ideje így jár el, és közvetlenül a találatoknál egy linket is elhelyez a PDF HTML-verziójára.

Fontos azonban tudni, hogy a nagyobb PDF-fájlokat nem konvertálja át teljes egészében HTML-lé. Vagyis, ha nagyméretű PDF-fájlokat használsz, akkor lehetnek benne olyan tartalmak, melyek egyszerűen nem kerülnek indexelésre a fájl mérete miatt.

Azt is érdemes emellett észben tartani, hogy bár jó helyezést érhet el egy PDF-fájl, elsősorban akkor biztosít nekik helyet a találati oldalakon a Google, ha kifejezetten valamiféle dokumentumra – mint amilyen egy PDF – történik a keresés, például egy használati utasításra.

Tehát, ha van egy rakás PDF-ed, és biztos akarsz lenni abban, hogy a tartalmukat indexeli és rangsorolja a Google, akkor érdemes megfontolni, hogy átalakítod őket. Már csak azért is, mert a PDF-eket nehéz kezelni mobileszközökön a felhasználóknak. Ráadásul egy PDF mérete is nagyobb, mint ugyanannak a tartalomnak HTML-verziója, ez pedig komoly hátrány egy szűkebb sávszélességeknél, például amikor a mobilnetet használjuk.

A PDF egyébként nem az egyetlen fájltípus, amit a Google átkonvertál HTML-lé az indexelés érdekében. Ugyanezt teszi a doc fájlokkal, az xls-sel és más hasonló nem-HTML tartalomtípusokkal.

VII. URL

Miközben egyszerű kérdésnek tűnik, hogy milyen URL-eket használjunk a weboldalunknál, mégis időnként elég furcsa alkalmazási módokkal és elképzelésekkel találkozunk. Még mindig nagyon sokszor futunk bele olyan weboldalakba, melyek URL-jei nem felelnek meg a SEO nagyon egyszerű követelményeinek, ami egyben azt is jelenti, hogy a felhasználók számára sem nyújtanak száz százalékos élményt. Tisztázzuk tehát, hogy mi fontos egy URL-nél és mire figyeljünk a használatnál!

AZ URL-EK kialakításának ALAPSZABÁLYAI

Tanácsos mindjárt a weboldalkészítés során kitalálni az URL-struktúrát – tehát még időben gondolkodni -, mert később már nem túl szerencsés a teljes URL-struktúrát átalakítani, és itt elég, ha csak az átirányításokra gondolunk.Attól teljesen függetlenül, hogy milyen típusú, miről is szól a weboldalad, van pár alapszabály, melyeket érdemes betartani.

1. Helyezd el a kulcsszavad az URL-ben!

Ha vannak kulcskifejezéseid, akkor azok lehetőleg kerüljenek be az URL-be, annak ellenére, hogy a Google számára ennek ma már csekély a fontossága.

2. Nice URL

Olvasható, az emberek által érthető URL-eket használj! Vagyis a felhasználó az URL-re tekintve is meg tudja állapítani, hogy miről szó az adott oldal. És persze szerepeljen benne a kulcsszavad! Ha Te nem tudod elolvasni az URL-ed minden egyes szavát, akkor a kereső sem. Ez azért nagy probléma, mert a keresők abból indulnak ki, hogy az emberek a tájékozódás érdekében elolvassák a linkeket, mielőtt kattintanak. A dinamikus, érthetetlen URL-szövegeket a keresők sem értik, ahogy a felhasználók sem.

Az URL-jeidből hagyd ki az olyan jelentéssel nem bíró kötőszavakat, mint az “a”, “az”, “és”. Az esetek 99 százalékában ezeknek semmi értékük nincs SEO-szempontból. A legjobb, ha az URL-jeidből az igéket is kiveszed. Maradjanak benne csak a legfontosabb kulcsszóként értelmezhető szavak.

3. Az URL hossza

Habár az URL hossza nem befolyásolja a helyezésed a találati listán, célszerű minél rövidebbre venni.  Az URL hossza a legjobban teljesítő oldalak esetében átlagosan 36 karakter. Nem arról van szó, hogy a Google nem szereti a hosszú URL-eket, sokkal inkább arról, hogy a rövidebb URL-ek sokkal fókuszáltabbak, a felhasználók is könnyebben megértik őket.

Ha megnézed a találati listát, akkor láthatod, hogy a Google mindig azt a részét mutatja az URL-ednek, ahol a kulcsszavak találhatók, ráadásul ezeket ki is vastagítja. Természetesen, ahogy a címet és a meta leírást is megvágja 512 pixeles szélességnél, úgy az URL-nél is megteszi ezt.

4. Kötőjelek, aláhúzásjelek használata az URL-ben

Ha lehet, ne használj aláhúzásjeleket az URL-ben! Egy olvasható URL jellemzően több szóból áll. A szavakat kötőjelekkel válasszuk el és ne aláhúzásjelekkel. Miért? Mert az aláhúzással elválasztott szavakat a Google egybeolvassa, és buktad a benne szereplő kulcsszavaidat, még ha felhasználók képesek is értelmezni ezt a megoldást. A Google a kötőjeleket tudja értelmezni az egyes szavak elhatárolásaként, az aláhúzásjelet pedig nem, vagyis az aláhúzásjellel elválasztott szavakat egybeolvassa. Erről egyébként itt nyilatkozik a Google.

Persze, az is igaz, hogy ma már az URL-eknek csekély jelentősége van a rangsorolásnál, így az egész kérdés nem annyira lényeges keresőoptimalizálási szempontból. John Mueller, a Google szakembere egy 2016-os Google Hangouton elmondta, hogy emiatt nem kell aggódniuk a weboldaltulajdonosoknak, mert a Google-t nem igazán érdekli, hogy kötőjel vagy aláhúzás szerepel-e az URL-ben. És habár a Google a kötőjelet javasolja, ez nem olyan súlyú a kérdés, hogy ezért érdemes legyen weboldalakat átirányítani másik URL-re. Legalábbis John Mueller nem gondolja, hogy jelentős pozitív hatása lenne egyedül ennek a lépésnek a weboldal rangsorolására. Egyébként még 2007-ben ugyanezt mondta Matt Cutts, a Google akkori SEO-s szóvivője, úgyhogy úgy tűnik, az álláspont azóta nem változott.

5. Az URL-struktúra

A tartalom fontossága és az URL-struktúra legyen összhangban! Vagyis a fontos tartalmakat ne tüntesd el valamilyen almappában, távol a főoldaltól!

Ugyanakkor, mint a Google szakembere, John Mueller már többször is felhívta rá a figyelmet: az URL-struktúra nem igazán számít a Google számára. Ha egy 7-es skálán nézzük, akkor mindössze 1 pontot kap. Habár ez így pontosan nem értelmezhető, arra azonban rávilágít, hogy csekély jelentőségű a rangsorolás szempontjából az URL-struktúrád kialakítása. Tehát nem igazán gond, ha mélyen helyezed a fontosabb tartalmaidat a weboldaladon.

Azt persze itt nem árt figyelembe venni, hogy ha nagyon elrejted egy tartalmadat, akkor a GoogleBot-nak többször is “kattintania” kell, mire eljut hozzá. És minden egyes kattintással elvileg csökken az esélye annak, hogy tényleg el is jut oda. Ebből következik az, hogy a fontos URL-eknek olyan közel kellene lenniük a főoldaladhoz, amennyire csak lehetséges.

Ugyanakkor John Mueller arra is felhívta a figyelmet, hogy az URL-strukúránál fontosabb kérdés az, hogy ne változtasd túl gyakran az URL-jeidet. A Google-nek ugyanis időbe telik, hogy az új URL-t feldolgozza és erre irányítsa a látogatókat. Ez olyan, mint amikor új lakcímed lesz. Ilyenkor egy darabig a levelek még a régi címedre érkeznek meg, és nem feltétlenül jutnak el hozzád. Mindenkinek jelezned kell, hogy változott a lakcímed, így időbe telik, mire minden visszaáll a régi kerékvágásba, és megkapod a leveleidet.

6. nagybetűk használata az URL-ben

Régi vita a SEO-ban, hogy lehet-e vagy érdemes-e nagybetűket használni az URL-ekben. Habár egyre ritkábban találkozunk vele, akad néhány weboldal, mely következetesen kitart a nagybetűs URL-eknél. Tény, hogy a nagybetűvel írt URL-ek felhívják magukra a figyelmet, a felhasználók szeme könnyebben megakad egy nagybetűkkel írt, vagy olyan URL-en, melyben nagybetűk szerepelnek. Ugyanakkor viszont kérdés, hogy mit szól mindehhez a Google?

Mivel megkérdezték a Google egyik szakemberét John Muellert az ügyben, ezért közvetlenül a Google-től származó válaszunk is van a kérdésre (amit persze nem kell mindig 100 százalékos megbízhatóságúnak tartani). Íme:

A rövid kérdés-válaszból az olvasható ki, hogy a Google önmagában a nagybetűs linkeket nem veszi figyelembe SEO-tényezőként, tehát nem befolyásolja a helyezésed, bármelyiket is használod. Ugyanakkor következetesnek kell maradni az URL-ek használatánál, mert azt viszont figyelembe veszi, hogy kis vagy nagybetűvel íródik egy URL. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy ha van egy http://www.pelda.hu/OLDAL és egy http://www.pelda.hu/oldal URL-ű oldalad, akkor mindkettőt külön térképezi fel és külön indexeli a Google, és nem biztos, hogy azt fogja rangsorolni, amelyiket szeretnéd (hacsak nem használsz canonical taget).

Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a domainnéven kívül nagybetűk szerepelnek az URL-edben, akkor az egy kicsit zavarosnak néz ki. De azt is figyelembe kell venni, hogy ha valaki beírja a böngésző címsorába az URL-t, akkor automatikusan kisbetűvel írja és talán nem is tudja, hogy a nagybetű számít. Ezt se felejtsd el, különösen, ha fontos számodra az “offline” marketing.

Összességében tehát elmondható, hogy a nagybetűk inkább csak megzavarják a keresőket és az embereket. A különböző pontokon elhelyezett nagybetűkre nehezen tudnak visszaemlékezni. Márpedig egy nagybetűket tartalmazó URL nem ugyanaz, mint a csupa kisbetűvel írt.

7. Tölts fel favicont!

Közvetlenül ugyan nincs előnye SEO-szempontból a favicon használatának, azonban könnyebb azonosítást tesz lehetővé a felhasználók számára.

Példák URL-ekre

Céges oldalak URL-jeinél is a lehető legrövidebb URL-t érdemes használni. Ahogy a navigációs menü horgonyszövegeinél, itt sem érdemes túltolni a dolgot, mert így egyértelmű mindenki számára:

http://pelda.hu/kapcsolat
http://pelda.hu/rolunk

A webáruházadnál két lehetőség is van a megfelelő URL-struktúra kialakítására. Az egyiknél az URL-be belekerül a kategória neve is, a másik csak a terméknevet tartalmazza.

http://pelda.hu/termek-neve
http://pelda.hu/kategoria-neve/termek-neve

Ha mind a kettőt egyszerre használjátok, akkor a rel=”canonical” taggel kell jelezni, hogy melyiket szeretnéd a Google által megjeleníttetni. Célszerű egyébként azt az URL-t használni, melyben szerepel a kategória neve is, hiszen ez sokat segíthet a felhasználóknak, hiszen úgy működik, mint egy breadcrumbs: a felhasználó könnyebben be tudja azonosítani, hogy éppen hol jár.

Ha blogod vagy híroldalad van, akkor több lehetőség közül is választhatsz. Az egyik megoldásnál a domain után a bejegyzés vagy cikk címe szerepel:

http://pelda.hu/bejegyzes-cime

Ugyanakkor ha többféle témában írsz, akkor azt érdemes lehet jelezni az URL-ben is, vagyis megtoldod egy rovatnévvel is az URL-t. Ezáltal könnyebben értelmezik a felhasználók, hogy egy adott anyag miről szól. Ez ugyanaz a megoldás, amit a webáruházaknál is láthattál.

http://pelda.hu/rovat-neve/bejegyzes-cime

Érdekesebb a helyzet, ha aktualitásokkal, napi hírekkel bombázod a közönséged, mert akkor az URL-t hasznos lehet kiegészíteni dátummal is. Ezzel ugyanis világossá teszed a felhasználók számára, hogy mennyire friss cikket olvasnak. Ezt azonban csak akkor használd, ha a dátum valóban fontos. És így nézne ki:

http://pelda.hu/ev/honap/nap/bejegyzes-cime

VIII. Képek

A képek is fontosak lehetnek SEO-szempontból, különösen 2018 februárja óta, amikor is a Google képkeresőjéből kikerült az a funkció, mely magát a képet mutatta meg önállóan, tehát anélkül, hogy fel kellett volna menni a publikáló weboldalra. Ezután már csak az oldalt lehet meglátogatni, ahol a kép szerepel, ami kattintást jelent az adott oldalra.

Ez a kép-kereső felhasználók szempontjából nem túl pozitív változás, annál jobb a weboldaltulajdonosoknak. Hiszen innentől kezdve a képeikkel sokkal nagyobb arányban tudják a weboldalukra csábítani a felhasználókat, vagyis lehetőségük nyílik egy újabb csatornán a közönség bevonzására. Ez pedig azért fontos – főleg a webáruházak számára -, mert egy kutatás szerint az emberek 72 százaléka keres rá képekre, mielőtt megvásárol egy terméket.

Érdemes tehát most már a képek SEO-jával is egy kicsit jobban foglalkozni. De mit kell tudni keresőoptimalizálási szempontból a képekről? Elsősorban azt, hogy a Google nem magát a képet értelmezi – erre még nem képes -, hanem a hozzá kapcsolódó szövegeket, így ezeket kell optimalizálni, illetve a betöltési sebességüket. Emellett viszont az is számít, miként jelennek meg a kódban a képek. De kezdjük ott, hogy melyek a képekhez kapcsolódó szövegek?

Fájlnevek

Ahogy az URL-ek, úgy a képeknél a fájlnevek is legyenek beszédesek, értelmesek, tartalmazzák a kulcsszót. Ezeket a fájlneveket úgy kell felépíteni, mintha beszédes URL-ek lennének, azaz kötőjellel elválasztott szavakkal, melyek között nyilván szerepel a megfelelő kulcsszó is.

Alt text

Ugyanígy az alt textet (alt tag) vagy alternatív szöveget is ki kell tölteni és kulcsszavazni a képeknél. Ez mondja el ugyanis a Google-nek, hogy mit látható a képen, illetve akkor jelenik meg a weboldalon (a kép helyén), amikor a kép nem töltődik be a böngészőben. Minden alt text be van ágyazva a HTML-be, vagyis amikor a Google feltérképezi az oldalt, akkor ezáltal látja a képet.

Az alt textnek le kell írnia magát a képet, viszonylag részletesen, ugyanakkor összhangban kell lennie a kép környezetében megjelenő szövegekkel is. Arra is figyelj, hogy a benne szereplő kulcsszavak beleszámítanak az oldal kulcsszómennyiségébe, így bele lehet esni a kulcsszóhalmozás hibájába a képek által is. Mindenesetre a legfontosabb – a keresőben leginkább megjeleníteni kívánt – képnek tartalmaznia kellene az oldal legfontosabb kulcsszavát.

Hogyan írj jó alt textet?

  1. Írd le a képen látható dolgot, lehetőleg pontosan! Legyen benne a leírásban a kép tárgya és kapcsolódjon a képet körülvevő szöveghez.
  2. Az alt text legyen rövidebb 125 karakternél. A képernyőolvasók itt szokták abbahagyni az alt textek olvasását.
  3. Ne szerepeljen a szövegben a kép szó, mert erre nincs szükség. Koncentrálj a képen látható dolgokra! A Google a HTML kód alapján a Te segítséged nélkül is tudja, hogy képről van szó.
  4. Használd a kulcsszava(id), de csak ritkán! Csak akkor szerepeljen a szövegben a kulcsszó, ha illeszkedik is bele. Ha nem, akkor inkább kapcsolódó kifejezésekben vagy long tail kulcsszavakban gondolkodj.
  5. Nem kell minden kép alt textjében szerepelnie a kulcsszónak! Ha a szövegedben több kép is van, akkor ezek közül legalább egyben szerepeljen az oldal kulcsszava. Azt a képet válaszd erre a célra, mely a leginkább passzol a weboldal tartalmához, amelyet leginkább szeretnél megjelentetni a képtalálatok között.

Egyedi képek

Mindezek akkor különösen fontosak, ha pénzt, időt és energiát öltél abba, hogy egyedi képpel emeld a weboldalad színvonalát. Az eredeti képek egyébként is jobb helyezést érnek el a szakértők megfigyelései szerint. Valószínűleg ez abból következik, hogy az eredeti képeknek jobb az átkattintási arányuk. Hiszen ki kíváncsi a már ezerszer látott stockfotókra vagy azokra a termékfotókra, melyek mindenhol ugyanazok?

Gyorsítsd a képek betöltését!

Általában a képek azok, melyek leginkább lelassítanak egy weboldalt. Azért, mert ezek a legnagyobb méretű fájlok az oldalon, és átlagos az oldal méretének felét teszik ki. A nagyméretű képek pedig lelassítják az egész oldalt. Ezáltal pedig nőni fog a visszafordulási arány. Azt, hogy megfelelően méretezettek-e a képek érdemes ellenőrizni a Page Speed Insights-szal, mely külön jelzi, ha valami problémát tapasztal és pontosan megmondja, mely képeket kellene tömöríteni.

Ezért a cél az, hogy minél kisebb fájlméreteket használj, vagyis mindent képet ajánlott külön tömöríteni, külön méretezni, és figyelni a fájltípusra annak érdekében, hogy minél kisebb adatmennyiséget kelljen a felhasználónak letöltenie. Arra persze figyelni kell, hogy a tömörítésnél ne ess túlzásokba, mert olyan mértékben ronthatod le a képek minőségét, ami már a felhasználói élmény rovására megy.

A weboldalsebesség javításáról itt írtunk részletesen.

Figyelj a képek elhelyezésére!

Képek div tagek között

Előfordul, hogy egy-egy weboldal bizonyos képeit nem indexeli a Google. Ennek egyik oka lehet, amikor a képek “div” tagek közé kerülnek. John Mueller, a Google szakembere legalábbis egy kérdésre adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg az ilyen képeket nem indexeli a Googlebot, vagyis nem találja meg, és értelemszerűen nem is rangsorolja. Érdemes persze ezt tesztelni és megvizsgálni, mert nem 100 százalék, hogy nem indexeli, de nagy a valószínűsége, hogy nem teszi meg.

A div tag a programozók által használt tároló egység, ami magába foglal különféle elemeket, részekre osztva a HTML-t. Általában akkor használják, amikor bizonyos HTML elemeket össze kell fogni egy tárolóba, és több elemnél kell valamilyen CSS stílust használni.

Képek a CSS-ben

Ugyancsak nem indexeli és nem rangsorolja a Google azokat a képeket, melyek a CSS háttérkódban találhatók. Ha azt akarod, hogy a Google Képkereső indexelje a képed, akkor azt normál image-taggel kell ellátnod olyan forrás attribútummal, mely a képre mutat.

SEO szempontból nem jó:

body {

background-image: url(“akarmi.gif”);

}

SEO szempontból megfelelő:

<img src=”akarmi.jpg” alt=”Egy indexelésre kerülő kép”>

Erről itt beszél John Mueller:

VIII. Sebesség

Egy weboldal betöltési sebessége ma már hatással van a helyezésre, a Google nem szereti a lassú oldalakat. A Google azt javasolja, hogy egy weboldal betöltési sebessége asztali gépen, laptopon lehetőleg 1,5 másodperc, mobilon egy másodperc alatt legyen. Ugyanakkor a találati listán a legjobb helyezéseket elérő weboldalak sebességátlaga 0,99 másodperc. Minderről részletesebben a weboldalsebességről szóló cikkünkben írtunk.

IX. Közösségi jelzések

A SEO alapokat említve a következő kategóriát a közösségi jelzések jelentik, azaz a Facebookról, Twitterről, Google+-ról, Pinterestről, stb. érkező reakciók száma.

Megjelenés a közösségi oldalakon

A jobb helyezés érdekében is ajánlott megjelenni ezeken a közösségi oldalakon, illetve azokon rajongókat, követőket gyűjteni, és ezt jelezni az oldalon.

Közösségi elemek megjelentetése a weboldalon

Emellett az egyes aloldalak, például blogbejegyzések mellé és alá érdemes elhelyezni a közösségi visszajelzésre szolgáló gombokat. A lájkok és megosztások száma ugyanis visszajelzés a Google számára a tartalom minőségére vonatkozóan. Önmagában ugyanakkor az, hogy egy oldal sok lájkot kap, még nem fogja javítani a találati listán elért helyezést.

X. Felhasználói jelzések

Végül szintén a SEO alapok közé sorolhatók a felhasználó jelzések. Mégpedig az, hogy

  • a felhasználók mennyi időt töltenek az oldalon,
  • mekkora az átkattintási arány,
  • mekkora a visszapattanás mértéke.

Ezeket a számokat kell javítani, ugyanis ezeket mind figyelembe veszi a Google egy weboldal besorolásánál. A mérésük nem annyira egyszerű, mint elsőre látszik, itt írtunk bővebben róla.

A Webshark.hu a hozzászólásoknál előzetes moderálást alkalmaz. Moderálási szabályaink itt olvashatók.